A munkaügyi ellenőrzés jogszabályi környezetének változása

Átírás

1 Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szerve A munkaügyi ellenőrzés jogszabályi környezetének változása Bérkompenzáció Pest Megyei Kormányhivatal

2 A munkaügyi ellenőrzésről szóló évi LXXV. törvény (Met.) január 1-jétől hatályos rendelkezései: Met. 6/A. (3) bekezdésének hatályon kívül helyezése (Kkv. mentesség eltörlése)

3 Met. 6/A. (1) bekezdése szerint A felügyelő köteles javaslatot tenni munkaügyi bírság kiszabására, valamint a munkaügyi bírság kiszabása nem mellőzhető, ha a foglalkoztató a) a munkavállalói jogalanyisággal kapcsolatos életkori feltételekre (ideértve a gyermekmunka tilalmát is) vonatkozó rendelkezéseket megsértette, b) a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésével összefüggésben nem tett eleget az adózás rendjéről szóló évi XCII. törvény 16. (4) bekezdés a) pontjában, illetve az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló évi LXXV. törvény 11. -ában foglalt bejelentési kötelezettségének, c) a jogszabályban vagy kollektív szerződésben megállapított munkabér összegére és a kifizetés határidejére vonatkozó rendelkezéseket megsértette, ide nem értve a felszámolási eljárás alatt álló foglalkoztatót, vagy d) hatósági nyilvántartásba vétel hiányában folytat munkaerő-kölcsönzésre irányuló tevékenységet.

4 A bérkompenzáció ellenőrzése Az alacsony keresetű munkavállalók bérének emelését ösztönző egyes törvények módosításáról szóló évi XCIX. törvény január 1- jei hatállyal kiegészítette a munkaügyi ellenőrzés hatásköri és intézkedési rendszerét: a Met. 3. (1) bekezdés t) pontja szerint a munkaügyi ellenőrzés minden esetben kiterjed a bruttó forint alatti munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges munkabéremelés kormányrendeletben meghatározott elvárt mértékének megfelelő végrehajtására.

5 299/2011. (XII.22.) Korm. Rendelet A bérkompenzáció hatályát, mértékét, teljesítését, ideértve a béren kívüli juttatás béremelésbe történő beszámíthatóságát határozza meg. Az elvárt béremelés végrehajtásának kettős következménye van: egyrészt a munkáltató indulhat közbeszerzési eljáráson, illetve igényelhet költségvetési támogatást; másrészt érvényesíthet a szociális hozzájárulási adóból levonható adókedvezményt. A munkaügyi ellenőrzés hatáskörét kizárólag az előbbi tárgykör érinti!

6 299/2011. (XII.22.) Korm. Rendelet személyi hatálya a Munkáltatóra (kivéve: a költségvetési szervek, valamint az egyházi fenntartású, közfeladatot ellátó egészségügyi, oktatási, szociális, valamint közgyűjteményi és közművelődési szolgáltatást nyújtó intézmények esetében, ahol a 371/2011. (XII.31.) Korm. rendelet 8. (6) bekezdése szerint a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal jogosult az ellenőrzésre); a vele november 1-je és december 31-e közötti időszak bármely napján és január 1. után is Mt. szerinti munkaviszonyban álló Munkavállalóra, amely körbe beletartoznak a munkából tartósan távol lévők, az ún. jogi állományba lévők is, akiknek az esetleg évek óta változatlan bérét aktualizálni kell (R. 2. (8) bek.); Nem terjed ki a rendelet hatálya az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló évi LXXV. törvény alapján foglalkoztatott munkavállalóra!

7 Az elvárt béremelés mértéke és viszonyítási alapja Az elvárt béremelés teljesítéséhez szükséges béremelés évi mértékét (összegét) és ehhez a évi viszonyítási alapot az érintett évben havi bruttó Ft alatt kereső munkavállalókra személyenként külön-külön szükséges meghatározni. Referencia-időszak : november 1- december 31. A R. 2. (2) bekezdése szerint az elvárt béremelés alapjául szolgáló évi munkabéren a munkavállaló személyi alapbérének és rendszeres bérpótlékainak (együtt: rendszeres bér) egész havi átlagát kell érteni.

8 Fogalmak Teljesítménybér: alkalmazása esetén személyi alapbéren a százszázalékos teljesítéshez kapcsolódó teljesítménybér értendő. [R. 2. (5) bekezdése] Rendszeres pótlékok: azok a bérpótlékok, amelyeket a munkavállaló távolléti díjának számítása során ilyenként egyébként is figyelembe kell venni (Mt.151/A. (2) bekezdés). [R. 2. (4) bekezdése] A rendkívüli munkavégzés pótléka nem vehető figyelembe, a műszakpótlék viszont igen!

9 A rendszeres pótlékoknak az egész havi átlagát a referencia időszakban ilyen címen történt kifizetések alapján kell meghatározni olyan módon, hogy a pótlék címen történő kifizetéseket osztani kell a ledolgozott munkanapok számával, majd pedig szorozni kell a referencia időszak hónapjainak a munkavállaló munkarendje szerinti átlagos munkanapjai számával, beleértve az Mt (3) bekezdése szerinti munkaszüneti napokat is.

10 Referencia-időszak a) a személyi alapbér október 31-ét megelőző, legutóbbi tárgyévi változásának időpontjától december 31-ig terjedő időszak; b) ha a személyi alapbér legutóbb október 31-ét követően változott, akkor a november 1-jét megelőző, legutóbbi tárgyévi változás időpontjától - annak hiányában január 1-jétől - a október 31-ét követő változás időpontjáig terjedő időszak; c) ha a személyi alapbér 2011-ben nem változott, akkor a január 1-je és december 31-e közötti időszak; d) ha a munkavállaló október 31-ét követően létesített a munkáltatóval munkaviszonyt, akkor a személyi alapbérváltozására tekintet nélkül, a munkaviszony létesítésének időpontja és december 31-e közötti időszak.

11 299/2011. (XII.22.) Korm. Rendelet 2. (3) A munkavállaló évi munkabére (2) bekezdés szerinti egész havi átlagát a munkavállaló munkarend szerinti munkanapjai figyelembevételével kell meghatározni.

12 Munkaidő változás kezelése A Rendelet 2. (6) bekezdése a évi (bázis) adatok átszámítását írja elő abban az esetben, ha a munkavállaló munkaideje október 31-ét követően megváltozik. A munkavállaló napi, heti, havi munkaideje október 31-ét követő változása esetén a (2) bekezdés szerinti évi rendszeres bért és annak összetevőit korrigálni kell a munkaidő változás arányában. Példa: évi személyi alapbér teljes munkaidő mellett Ft/hó. A teljes munkaidő változatlansága esetén az elvárt béremelés a Melléklet szerint Ft/hó. Ha a munkaidő 6 órára csökken, akkor évi személyi alapbér: / 8 x 6 = Ft/hó, elvárt béremelés a Melléklet szerint Ft/hó, ezért a munkavállaló 6 órára biztosított évi Ft/hó személyi alapbére mellett teljesül az elvárt béremelés.

13 Bérkompenzáció / minimálbér Ha bérkompenzációval emelt bér összege nem éri el a kötelező legkisebb munkabért (garantált bérminimumot), akkor a kiegészítés mértékét az utóbbi összeghez kell igazítani, figyelemmel arra, hogy a minimálbér elérését biztosító munkabéremelés beleszámít az elvárt munkabéremelésbe. [R. 2. (1) bekezdés] Példa: évi személyi alapbér Ft/hó. Elvárt béremelés a bérsávban: Ft/hó, azaz Ft/hó évi személyi alapbér esetén valósul meg az elvárt béremelés. Ez esetben azonban a személyi alapbért a minimálbér január 1-jétől hatályos új összegére, Ft/hó összegre kell emelni, ha teljes munkaidős munkavállalóra vonatkozik.

14 Béren kívüli juttatások Az elvárt béremelés részben biztosítható a béren kívüli juttatások évi növekményével is. A beszámítható növekmény azonban nem haladhatja meg az elvárt béremelés 25%-át [R. 4. -a]. Példa: évi rendszeres bér Ft/hó, személyi alapbér Ft/hó. A Ft/hó rendszeres bér szintjén a Melléklet szerinti elvárt munkabér emelés: Ft/hó. A munkavállaló évben Ft, tehát Ft/hó nettó béren kívüli juttatásban részesült évre Ft, tehát Ft/hó nettó béren kívüli juttatásra szerzett jogosultságot. A R. szerint a béren kívüli juttatás évi növekményét a nettó növekmény 130,94%-aként kell meghatározni. ( ) x 1,3094 = Ft/hó, ez kisebb a Ft/hó elvárt béremelés 25%-ánál, azaz Ft/hó összegnél. Tehát a teljes növekménnyel csökkenthető a valódi munkabér emeléssel biztosítandó elvárt béremelés, ami így = Ft/hó összegre csökken.

15 A munkabéremelés módjai A munkáltató a évi elvárt munkabéremelésnek akkor tesz eleget, ha a munkavállaló 2. (2) bekezdés szerinti évi személyi alapbérét 2012-ben [R. 3.. (1) bek.] a) az 1. melléklet 1. pontja szerinti esetben az ott szereplő mértékkel; b) az 1. melléklet 2. pontja szerinti esetben a (2) vagy a (3) bekezdésben foglalt számítás eredményeként adódó összeggel megemeli.

16 a) R. 1. melléklet 1. pont Ha a évi munkabér mértéke nem haladja meg a bruttó Ft/hó összeget, akkor a évi havi munkabér 26%-a az elvárt béremelés mértéke Példa: A évi személyi alapbér Ft/hó (részmunkaidő). Az elvárt béremelés mértéke: x 0,26 = , tehát Ft/hó évi személyi Alapbér esetén valósul meg az elvárt béremelés.

17 b) R. 1. melléklet 2. pont Ha a évi havi munkabér meghaladja a bruttó Ft/hó összeget, de nem haladja meg a bruttó Ft/hó összeget, akkor az elvárt béremelés mértéke a Melléklet 2. pontja szerinti táblázat második oszlopában található. Példa: A évi személyi alapbér Ft/hó. Az elvárt emelés mértéke a bérsávban: , tehát Ft/hó évi személyi alapbér esetén valósul meg az elvárt béremelés.

18

19 A munkabéremelés módjai (4) A munkáltató a (2) és a (3) bekezdésben foglalt módszerek közül valamennyi munkavállalójára vonatkozóan egységesen választhat, és ezt a választását később nem változtathatja meg.

20 A munkabéremelés módjai Egyszerűsített megoldás : rendszeres bérpótlék számítása nélkül határozza meg a személyi alapbér növelését. Példa: Ha a évi rendszeres bér nem haladja meg az Ft/hó összeget, akkor a évi személyi alapbér 26%-os növelésével a személyi alapbérre vetülő bérpótlékok emelkedésével együtt valósul meg az elvárt béremelés.

21 Az (1) bekezdés b) pontjában foglalt személyi alapbéremelést úgy kell meghatározni, hogy az 1. melléklet 2. pontjában szereplő táblázat második oszlopának a munkavállaló 2. (2) bekezdés szerinti évi rendszeres bérének megfelelő során szereplő összegét szorozni kell a 2. (2) bekezdés szerinti személyi alapbér és rendszeres bér hányadosával. Példa: A évi rendszeres bér Ft/hó, személyi alapbér Ft/hó (részmunkaidő). A 2011.évi személyi alapbér/rendszeres bér hányadosa: / = 0,892. A Ft/hó rendszeres bér szintjén a Melléklet szerint az elvárt béremelés: Ft/hó. Ez a évi személyi alapbér x 0,892 = Ft/hó növelésével, tehát Ft/hó évi személyi alapbérrel érhető el úgy, hogy a bérpótlékok a személyi alapbér növekedés arányában emelkednek.

22 A munkáltató választása szerint a munkabéremelést a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően úgy is végrehajthatja, hogy a munkavállaló 2. (2) bekezdés szerinti évi személyi alapbérét az 1. melléklet 2. pontjában szereplő táblázat második oszlopának a évi személyi alapbérnek megfelelő sorában szereplő összeggel megemeli. Példa: A évi rendszeres bér Ft/hó, személyi alapbér Ft/hó. Mivel a 2011.évi rendszeres bér meghaladja a Ft/hó összegű felső határt, annak ellenére, hogy a személyi alapbér nem éri el a Ft/hó összeget, a személyi alapbért nem szükséges emelni.

23 Intézkedés a Met. szerint 6/B. (1) Ha a munkaügyi ellenőrzés feltárja, hogy a munkáltató az ellenőrzés alá vont telephelyen a bruttó forint alatti munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges munkabéremelést a kormányrendeletben meghatározott elvárt mértéknek megfelelően nem hajtotta végre, a megállapításról a munkaügyi hatóság határozatot hoz. Ezen megállapítással kapcsolatosan nincsen helye a 6. (1) bekezdés a) vagy b) pontjában foglaltak, valamint munkaügyi bírság alkalmazásának.

24 A bérkompenzációt jogkövetkezmények nélkül az ellenőrzés megkezdéséig lehet teljesíteni. Ez azt jelenti, hogy az ellenőrzés megkezdését követően teljesített béremelés, illetve nem megfelelő mértékű kompenzáció esetén az ellenőrzést követően teljesített kiegészítés vagy az ellenőrzést megelőző időszakra nem teljes körűen adott béremelés feltárása mérlegelés nélkül munkaügyi eljárás megindítását vonja maga után.

25 (3) Ahol jogszabály munkaügyi ellenőrzés során feltárt bármely jogsértést említ, ott ez alatt - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - azt is érteni kell, ha a munkáltató a bruttó forint alatti munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges munkabéremelést - kormányrendeletben meghatározott - elvárt mértéknek megfelelően nem hajtotta végre. (4) Ahol jogszabály munkaügyi bírság megállapítását említi, ott ez alatt - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - az (1) bekezdés alapján hozott határozatot is érteni kell. (5) Amennyiben jogszabály munkaügyi bírság kiszabása esetén további jogkövetkezmény alkalmazását a kiszabott bírság mértékétől teszi függővé, úgy az (1) bekezdés alapján hozott határozat tekintetében úgy kell eljárni, mintha a legmagasabb összegű bírság kiszabására került volna sor.

26 Jogkövetkezmény évi XCIX. törvény 6. (1) bekezdése: A munkaügyi ellenőrzésről szóló évi LXXV. törvény (Met.) hatálya alá tartozó azon munkáltató, aki a bruttó forint alatti munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges munkabéremelést nem teljesíti, a jogsértést megállapító jogerős határozattól számított két évig közbeszerzési eljáráson ajánlattevőként nem indulhat és a központi költségvetésből, valamint elkülönített állami pénzalapokból származó támogatásban nem részesülhet.

27 Mentesülés I. (2) Nincs helye az (1) bekezdés szerinti megállapításnak, ha a munkáltató az érintett munkavállalók legalább kétharmada esetében a munkaügyi ellenőrzés megkezdéséig eleget tett az elvárt mértékű munkabéremelésnek.

28 Mentesülés II. A korábban meghozott megállapító határozat ellenére nem alkalmazható jogkövetkezmény (kizárás közbeszerzésből / támogatásokból), ha az érintett munkáltató a közbeszerzési eljárás során vagy a támogatást nyújtó szerv részére igazolja, hogy a 6/B. (1) bekezdés szerinti emeléssel érintett munkavállalók kétharmada vonatkozásában a munkabéremelést teljesítette (utólagos teljesítési igazolás).

29 A szociális hozzájárulási adóból levonható adókedvezmény érvényesítése évi CLVI. törvény 460. (1) bekezdése: A költségvetési szervnek, valamint az egyházi fenntartású, közfeladatot ellátó egészségügyi, oktatási, szociális, valamint közgyűjteményi és közművelődési szolgáltatást nyújtó intézménynek nem minősülő kifizető az őt az adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyra tekintettel terhelő adóból adókedvezményt vehet igénybe, amennyiben a munkabérek elvárt emeléséről szóló kormányrendelet szerinti elvárt béremelést - ide nem értve az elvárt béremelésnek akár csak részben is béren kívüli juttatás formájában történő megvalósítását - valamennyi folyamatosan foglalkoztatott munkavállalója tekintetében végrehajtotta.

30 Adókedvezmény igénybevétele és a szankciók alóli mentesítés feltételei 1. eltérés: Az adókedvezmény igénybevételénél a folyamatos foglalkoztatás fogalmába beletartoznak a november 1-je és december 31-e közötti időszak bármely napján nem csak az adott munkáltatóval, hanem a belföldi kapcsolt vállalkozások körébe tartozó bármely munkáltatóval munkaviszonyban álló munkavállalók, amennyiben a munkáltató foglalkoztatja őket 2012-ben. Az elvárt béremelést tehát ebben a szélesebb körben kell teljes egészében a Rendelet szerinti módon végrehajtani. (béremeléssel) A szankciók elkerüléséhez a november 1-je és december 1-je közötti időszak bármely napján az adott munkáltatóval munkaviszonyban állók körében szükséges a munkavállalók legalább kétharmada számára biztosítani a Rendelet 2-3. és 4. -a együttes alkalmazásával (részben a béren kívüli juttatások növelésével is lehetséges) az elvárt béremelést.

31 2. eltérés: Az adókedvezmény akkor vehető igénybe, ha a folyamatosan foglalkoztatottak esetében teljes mértékben a Rendelet ában foglaltak szerint (béremeléssel) valósítják meg a béremelést a foglalkoztatók (munkáltatók). A szankciók elkerülése érdekében ugyanakkor elfogadható, hogy az elvárt béremelést a Rendelet 2-3. és 4. -a együttes alkalmazásával tehát részben a béren kívüli juttatások növelésével valósítja meg a munkáltató.

32 3. eltérés: Az adókedvezmény akkor vehető igénybe, ha valamennyi folyamatosan foglalkoztatott tekintetében a Rendelet szerinti - annak ában meghatározott - elvárt béremelés végrehajtásra kerül, míg a szankciók elkerülésének a feltétele az érintett munkavállalók kétharmada körében megvalósított elvárt béremelés.

33 További információk A Nemzetgazdasági Minisztérium az új szabályok gyakorlati alkalmazásával kapcsolatos útmutatót tett közzé a weboldalon, illetve átmenetileg tematikus ügyfélszolgálatot is működtet, hogy az érintett munkáltatókat és munkavállalókat segítse. Az elvárt béremeléssel és a szociális hozzájárulási adóból érvényesíthető adókedvezmény érvényesítésével kapcsolatos kérdését a berkompenzacio@ngm.gov.hu e- mail címen teheti fel.

34 Tájékoztató tevékenység Az NMH Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatósága honlapján megtalálható Tájékoztatás/felvilágosítás címszó alatt folyamatosan elérhetőek a munkabérrel kapcsolatos szabályok témakörben az aktuális kérdések és válaszok, amelyek többek közt a bérkompenzáció tárgykörét érintik.

35 Köszönöm a figyelmet!