számfejtett ágazati pótlékhoz A nem állami szociális fenntartóknak kizárólag az Mt. alapján foglalkoztatottak után jár a támogatás.

Átírás

1 Gyakran ismétlődő kérdések a nem állami szociális fenntartók ágazati pótlék támogatásával kapcsolatban 1. Kérdés: A támogató szolgáltatás és a közösségi ellátások finanszírozásának rendjéről szóló kormányrendelet (a továbbiakban: Tkr.) alapján támogatásban részesülő helyi önkormányzatoknak is be kell nyújtani a nem állami szociális fenntartókkal azonos módon a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazati pótlék kifizetéséhez kapcsolódó támogatásról szóló 34/2014. (II. 18.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 6. (1) bekezdése szerinti igényt. A helyi önkormányzatoknak nem kell a Rendelet 6. (1) bekezdése szerint az igényt benyújtani. Az ágazati pótlék támogatással kapcsolatos finanszírozás eljárása az ő esetükben hasonlóan a többi helyi önkormányzat által fenntartott szociális szolgáltatóra, intézményre tekintettel igényelhető támogatáshoz a Rendelet a alapján történik. 2. Kérdés: A Tkr. hatálya alá tartozó támogatásban részesülő fenntartókra is vonatkozik a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény (a továbbiakban: Szoc.tv.) 94/L. (4) bekezdése hiszen ez a támogatás nem költségvetési törvényben biztosított támogatás. A Tkr. hatálya alá tartozó támogatás is költségvetési törvényben biztosított támogatás. Ugyan az egyes jogcímeket és összegeket nem a Kv.tv. tartalmazza, de a Kv.tv. 1. mellékletében szereplő előirányzatból pályázható meg a támogatás. Ezt támasztja alá az egyházi és nem állami fenntartású szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok állami támogatásáról szóló 489/2013. (XII. 18.) Korm. rendelet 1. i) pontja mely szerint E rendelet alkalmazásában i) támogatás: a központi költségvetésről szóló törvényben a szolgáltatások működéséhez biztosított támogatás, valamint az egyházi kiegészítő támogatás, ide nem értve a támogató szolgáltatás és a közösségi ellátások finanszírozásának rendjéről szóló 191/2008. (VII. 30.) Korm. rendelet alapján nyújtott támogatást. 3. Kérdés: Több fenntartó jelezte, hogy nem a Kjt. szerinti bért fizetik a dolgozóknak. Ebben az esetben mi a teendő? Igénybe vehető-e egyáltalán a támogatás? A Szoc.tv. 94/ L. (4) bekezdése és a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 145. (3) bekezdése alapján legalább a Kjt. szerinti bért (beleértve az ágazati pótlékot is) kell a dolgozóknak biztosítani. Ennél alacsonyabb bér fizetése esetén a fenntartó jogszabályt sért, melynek megszűntetésére felhívjuk valamennyi érintett fenntartó figyelmét.

2 Amennyiben magasabb bért biztosít a fenntartó a Kjt-ben meghatározotthoz képest és az ágazati pótlék teljes összege tényleges bérnövekedésként jelenik meg a foglalkoztatott számára, igénybe veheti az egyéb, a Rendeletben meghatározott feltételek fennállása esetén a támogatást. 4. Kérdés: Azzal, aki jelenleg kismama, vagy annak készül hamarosan, illetve aki pl. műtét miatt több hónapig táppénzen van, azt betehetjük az igénylésbe? Elvileg adnia kell neki a pótlékot, azonban ténylegesen nem kerül kifizetésre. Ilyenkor hogyan számoljunk? A Rendelet 1. (1) bekezdése szerint a költségvetés a Kjtvhr. 15/A. - szerinti, január november hónapra számfejtett ágazati pótlékhoz és annak közterheihez kapcsolódóan biztosít támogatást. E rendelkezés alapján kizárólag azon foglalkoztatottak vehetőek figyelembe, amelyek bérre, valamint ahhoz kapcsolódóan ágazati pótlékra jogosultak, részükre bér, illetve ágazati bérpótlék számfejtése és kifizetési történik. Amennyiben az adott foglalkoztatott pl. betegség esetén ismét munkába tud állni, részére bérfizetéssel együtt az ágazati pótlékot is ki kell fizetni, így utána a fenntartó támogatásra is jogosult lesz, melyet kérelme módosításával, vagy elszámoláskor tud érvényesíteni. 5. Kérdés: Jár-e támogatás a Munka Törvénykönyve (a továbbiakban: Mt.) alapján foglalkoztatott alkalmazott után? Ha jár, akkor hogyan kell megállapítania az igényelhető támogatásnál melyik fizetési fokozatban sorolja be a munkavállalót? A nem állami szociális fenntartóknak kizárólag az Mt. alapján foglalkoztatottak után jár a támogatás. A foglalkoztatottak részére a Kjt. szerinti bért kell biztosítani, de nem minősülnek közalkalmazottnak, a munkáltatónál Mt. szerinti munkaviszonyban állnak. A Kjt ának megfelelően kell meghatározni a besorolást és annak megfelelően igényelheti a fenntartó a támogatást. Felhívjuk a fenntartók figyelmét, hogy amennyiben a költségvetési törvény szerinti támogatásban részesülnek, a Szoc.tv. 94/L. (4) bekezdése és a Gyvt (3) bekezdése alapján be kell sorolni valamennyi foglalkoztatottat, hiszen csak így tudják meghatározni, hogy részükre biztosított munkaidő, pihenőidő, előmeneteli és illetményrendszer megfelel-e legalább a Kjt ban foglaltaknak. Egyéb jogviszonyban (pl. megbízási jogviszony, társadalmi gondozó) állókra tekintettel nem igényelhető támogatás, tekintettel arra, hogy esetükben a fenntartókra nem vonatkozik a Szoc.tv. 94/L. (4) bekezdése és Gyvt.) 145. (3) bekezdése szerinti kötelezettség.

3 6. Kérdés: Közmunkában határozott időre munkaviszonyban foglalkoztatott alkalmazott után járe a támogatás? a közfoglalkoztatásról és közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló évi CVI. törvény 2. (1) bekezdése értelmében a közfoglalkoztatási jogviszonyra az Mt. szabályai alkalmazandók, a törvényben meghatározott eltérésekkel. Vagyis ugyan a közfoglalkoztatási jogviszony esetén eltérésekkel alkalmazni kell az Mt. szabályait, de a közfoglalkoztatottak nem munkaviszonyban, hanem közfoglalkoztatási jogviszonyban állnak a közfoglalkoztatóval. Esetükben nem kell alkalmazni a Kjt. szabályait, így utánuk a fenntartó ágazati pótlék támogatásra sem jogosult. 7. Kérdés: Az általunk fenntartott támogató szolgálat közfeladatot ellátó dolgozói részére január 1. napjától végrehajtottuk az előírt garantált béremelést. A jelentős mértékben csökkentett állami támogatás miatt február 01. napjától több dolgozó esetében munkaidő csökkentést hajtottunk végre munkaszerződés keretében. Kérdésünk, hogy az ágazati bérpótlék igénylése során milyen formában kell megjeleníteni ezt a tényt, illetve külön táblázatban kell-e feltüntetni az igényelt ágazati bérpótlék összegének módosulását? A Kjtvhr. 15/A. -a szerinti ágazati bérpótlékot a foglalkoztatottaknak a legalább a Kjt ában meghatározott béren felül kell biztosítani. A részmunkaidőben foglalkoztatottakat teljes munkaidős foglalkoztatottra átszámítva kell figyelembe venni. Pl. a foglalkoztatott január 1. és 31. között 8 órában, majd február 1. és november 30. között 6 órában foglalkoztatott 1 fő 6 órás foglalkoztatottat adott időszakra 1 fő /8 óra * 6 óra = 0,75 főként lehet figyelembe venni, vagyis a példában amennyiben adott foglalkoztatott január 1. és november 30. között ugyanabban a fizetési osztályban és ezen belül fizetési fokozatban van: {(1 fő * 31 nap) + (0,75 fő * 303 nap)} / 334 = 0,77 főként vehető figyelembe. Felhívjuk valamennyi fenntartó figyelmét, hogy a jogszabályokban meghatározott szakmai feltételeket biztosítani kell a szolgáltatóknál, annak rovására a munkaidő csökkentés nem hajtható végre.

4 8. Kérdés: A fenntartó évben pályázatot nyert szenvedélybetegek és pszichiátriai betegek közösségi ellátására. A területi munkatársakat, mint civil szervezet megilleti a bérpótlék támogatás. Kérdésem: A szervezetnél nem a munkaviszony alapján történik a munkabér besorolása, ezért szeretnénk állásfoglalást kérni a bérpótlék számításához. Mikortól veszem figyelembe a munkaviszonyt, csak a pályázat kezdetétől? vagy a teljes munkaviszonytól? vagy iskolai végzettségtől? Az iskolai végzettség alapján legyen a besorolás? Gondolom, akinek szociális területen van a főiskolai végzettsége az F-es besorolás, akinek érettségije van az D-s besorolású lehet. A Kjt a alapján, a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvénynek a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról rendelkező 257/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet 2. számú mellékleténekfigyelembe vételével kell a foglalkoztatottakat fizetési osztályokba és fizetési fokozatokba besorolni. A Kjt. 87/A. -a tartalmazza, hogy mely időt kell jogviszonyban töltött időnek számítani. A munkavállaló besorolását az, hogy a fenntartó mikortól jogosult adott támogatásra, nem befolyásolja. 9. Kérdés: Intézményünk két telephelyén működik idősek nappali ellátása, annak részeként pedig demens személyek nappali ellátása. Működési engedélyben így szerepel: idősek klubja (idős és demens személyek ellátása). Az idősek klubja dolgozóit telephelyenként egy igénylő adatlapon kell szerepeltetni vagy külön adatlapon az idős és külön a demens ellátás dolgozóit. Munkaszerződésükben a szakfeladat Idősek nappali ellátása és a megjegyzés rovatban szerepel a külön megjelölés, ha a dolgozó a demens ellátás szakmai létszáma. Az igénylő adatlap 1. számú mellékletében a táblázat alatt szerepel, hogy *Az adatlapot szolgáltatás típusonként kell benyújtani (a Kitöltési útmutatóban felsorolt szolgáltatás típusonként). A Kitöltési útmutató I. pontjában kerültek felsorolásra az Alkalmazandó szolgáltatás típus kódok és megnevezések a nem állami, egyházi fenntartók számára. A felsorolásban 8. kóddal szerepel az időskorúak nappali intézménye, 9. ponttal pedig a demens személyek nappali ellátása. Ennek megfelelően két külön szolgáltatás típusnak kell tekinteni és két külön adatlapon igényelhető a támogatás.

5 A Kitöltési útmutató II. pontjában szerepel, hogy Amennyiben ugyanazon engedélyes több típusú szolgáltatást is végez, és adott munkavállaló több típusú ellátásban is részt vesz, annál a szolgáltatás típusnál kell figyelembe venne, amelyet a munkaideje legnagyobb hányadában végez. Kérjük az adatokat ennek megfelelően szerepeltetni. 10. Kérdés: A szociális foglalkoztató intézmények dolgozóinak jár-e az ágazati pótlék támogatása, tekintettel arra, hogy az érintettek a szociális foglalkoztatás engedélyezéséről és a szociális foglalkoztatási támogatásról rendelkező 112/2006. (V. 12.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Szfr.) alapján kapnak támogatást az NRSZH-val megkötött szerződés keretében, de a Rendelet nem tartalmazza az említett rendelet szerint támogatásban részesülő intézményeket. A támogatás jogosultsági szabályait a Rendelet 1. -a tartalmazza. A fenntartó kizárólag az alapján, hogy szociális foglalkoztatási támogatásban részesül, még nem jogosul az ágazati pótlék támogatásra. Tekintettel arra, hogy szociális foglalkoztatásban az intézményen belül ellátottak vehetnek részt, amennyiben adott intézmény pl. nappali ellátás után jogosult a Kv.tv. 2. melléklete alapján támogatásra, akkor az ágazati pótlék támogatásra is jogosult. Külső foglalkoztató (a fenntartóval az ellátottak szociális foglalkoztatására megállapodást kötött személy, szervezet), amennyiben nem végez szociális alap, vagy szakellátást, és az alapján nem jogosult támogatásra, akkor ágazati pótlék támogatásra nem jogosult.