Közalkalmazotti besorolás, minősítés, illetmények, bérezés 2014 és 2015 évben!

Átírás

1 Közalkalmazotti besorolás, minősítés, illetmények, bérezés 2014 és 2015 évben! Többen jelezték, hogy véleményük szerint nem megfelelő a fizetési osztályba sorolásuk. Az alábbi cikk közérthetően magyarázza a Kjt. vonatkozó szakaszait. Közalkalmazotti jogviszonyban dolgozókat ellátott munkakörük és közalkalmazotti jogviszonyban eltöltött idejüket figyelembe véve jogszabály alapján 10 fizetési osztályba és 14 fizetési fokozatba lehet besorolni. A fizetési osztályok a közalkalmazotti munkakörök ellátásához előírt iskolai végzettséget, állam által elismert szakképesítést, szakképzettséget, illetve doktori címet, tudományos fokozatot jelentik. A fizetési fokozatok, pedig az osztályokhoz tartozó 14 fokozatot, vagyis a közalkalmazotti jogviszonyban töltött időtartamot jelentik. A munkáltatónak a közalkalmazott besorolásánál elsősorban azt kell rögzítenie - a kinevezési okmányban -, hogy a közalkalmazottat milyen feladatra alkalmazza, milyen munkakörben foglalkoztatja és e munkakör ellátása milyen képesítés meglétét támasztja követelményként, ugyanis a közalkalmazotti besorolás lényege, hogy a közalkalmazottat mindenféleképpen a munkakörhöz előírt iskolai végzettség, szakképesítés, stb. alapján kell besorolni az adott fizetési osztályba. Tíz fizetési osztályba sorolhatják be a közalkalmazottakat az előzőekben említett végzettség alapján. A fizetési osztályokat a magyar abc első 14 betű nagybetűs formája jelöli, így: A, B, C, D, E, F, G, H, I, J. "A" fizetési osztályba sorolják azokat a munkaköröket, amelyek ellátása: - az általános iskola 8. évfolyamának elvégzését, - vagy az általános iskola 8. évfolyamának elvégzését nem igénylik. "B" fizetési osztályba sorolják azokat a munkaköröket, amelyek ellátása: - az általános iskola 8. évfolyamának elvégzésére épülő szakképesítést, vagy - alapműveltségi vizsga - azaz a 10. évfolyam követelményeinek teljesítése után letehető vizsga - meglétét igénylik. "C" fizetési osztályba soroljuk azokat a munkaköröket, amelyek ellátása: - az általános iskola 8. évfolyamának elvégzését igénylő szakképesítésre épülő szakképesítést, - alapműveltségi vizsga - azaz a 10. évfolyam követelményeinek teljesítése után lerakható vizsga - meglétére épülő szakképesítést, - a középiskola utolsó évfolyamának - tehát nem az érettségi vizsga letételét - elvégzését igénylő szakképesítést, - valamint a középiskolai végzettség meglétét igényli. "D" fizetési osztályba soroljuk azokat a munkaköröket, amelyek ellátása: - alapműveltségi vizsgát igénylő szakképesítésre épülő szakképesítést, - a középiskola utolsó évfolyamának meglétét igénylő szakképesítésre épülő szakképesítést, - középiskolai végzettségre épülő szakképesítést igényel. "E" fizetési osztályba soroljuk azokat a munkaköröket, amelyek ellátása: - középiskolai végzettséget igénylő akkreditált iskolarendszerű felsőfokú szakképesítést, - nem állami főiskolai, egyetemi végzettséget tanúsító szakképesítést igényel "F" fizetési osztályba soroljuk azokat a munkaköröket, amelyek ellátása: - főiskolai végzettséget és szakképezettséget igényel.

2 "G" fizetési osztályba soroljuk azokat a munkaköröket, amelyek ellátása: - főiskolai végzettséget és szakképzettséget és az adott munkakörre vonatkozó jogszabály alapján egyéb szakvizsga letételét vagy a szakvizsgával egyenértékű elismert vizsgát igényel. "H" fizetési osztályba soroljuk azokat a munkaköröket, amelyek ellátása: - egyetemi végzettséget és szakképzettséget, vagy - főiskolai végzettséget és szakképzettséget, valamint ehhez a végzettséghez és szakképzettséghez kapcsolódó tudományos fokozatot igényel. "I" fizetési osztályba soroljuk azokat a munkaköröket, amelyek ellátása: - egyetemi végzettséget és szakképzettséget, valamint adott munkakörre vonatkozó jogszabály alapján egyéb szakvizsga letételét vagy a szakvizsgával egyenértékű elismert vizsgát, vagy - egyetemi végzettséget és szakképzettséget, valamint szeptember 1-je előtt szerzett - doktori cselekménnyel szerzett - egyetemi doktori cím, vagy - egyetemi végzettséget és szakképzettséget, valamint szeptember 1-je után szerzett egyetemi tudományos fokozatot igényel. "J" fizetési osztályba soroljuk azokat a munkaköröket, amelyek ellátása: -egyetemi végzettséget és szakképzettséget és tudományos fokozat meglétét, vagy - egyetemi végzettséget és szakképzettséget és mester fokozat (DLA) meglétét, vagy - egyetemi végzettséget és szakképzettséget és s Magyar Tudományos Akadémia (MTA) hazai rendes és levelező tagságának (akadémiai doktori cím) fennálltát igényli. Második lépésben a munkáltatónak vizsgálnia kell azt, hogy a közalkalmazott rendelkezik-e a munkakör betöltéséhez előírt iskolai végzettséggel, szakképesítéssel, stb., s ha igen milyen szintű az. Példának vegyünk egy közalkalmazottat, aki szociális szolgáltatás keretében gondozói tevékenységet fog ellátni, s ehhez középiskolai érettségivel, valamint ápolói végzettséggel rendelkezik. A jogszabályok alapján gondozói tevékenységet ellátó közalkalmazottat az A,B,C és D fizetési osztályokba lehet besorolni. De példánkban ennek a közalkalmazottnak középiskolai végzettséget igazoló bizonyítványa van, illetve szakképesítése, így őt - mivel a jogszabály kiköti - a legmagasabb iskolai végzettsége alapján sorolják be, mégpedig a "D" fizetési osztályba, elismerve azt is, hogy szakképesítését nem tanfolyamon, vagy munka melletti nem iskolarendszerű képzésben szerezte meg. Fontos megjegyezni azt, hogy a besorolásnál nem számít az, hogy a közalkalmazott hány egyetemi, főiskolai oklevéllel, középiskolai bizonyítvánnyal rendelkezik, s abban hány szakképesítés vagy szakképzettség szerepel. Mindig csak és kizárólag az adott munkakör betöltéséhez szükséges képesítést kell figyelembe venni, az alapján kell besorolni az adott alkalmazottat. Ha az adott munkakört kétféle szintű végzettséggel lehet betölteni (például főiskolai és egyetemi végzettséggel is) és a közalkalmazottnak a magasabbik szintű képzettsége van meg, azt kell figyelembe venni, s az alapján kell őt besorolni. Fizetési fokozatok a fizetési osztályokon belül Minden fizetési osztályhoz 14 fizetési fokozat tartozik. Minden fizetési fokozat időtartománya három év közalkalmazotti jogviszonyban eltöltött időt jelent. Tehát, ha valamelyik közalkalmazott mind a 14 fizetési fokozatot "megjárná" akkor összesen (14*3=) 42 év közalkalmazotti évvel (jogviszonnyal) rendelkezne. Minden közalkalmazotti jogviszonyban eltöltött 3 év után a közalkalmazott eggyel fentebb, azaz a következő fizetési fokozatba lép. Minden fizetési fokozathoz tartozik egy szorzószám, amelyet az illetménye megállapításakor a fizetési osztályához tartozó illetménnyel meg kell szorozni, s így megkapjuk az adott személy garantált - jogszabály által kötelezően járó - illetményét. Így

3 például egy egyetemi végzettséget és szakképzettséget igénylő munkakört ellátó 4 év közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkező közalkalmazott garantált illetménye a H fizetési osztályhoz tartozó illetmény, azaz Ft, szorozva a 2-es fizetési fokozat szorzószámával, vagyis 1,06-tal, tehát Ft. A fizetési fokozat megállapítását csak és kizárólag közalkalmazotti jogviszonyban töltött ideje alapján lehet meghatározni. Közalkalmazotti jogviszonyban eltöltött idő számítása A közalkalmazotti viszony kiszámításánál figyelembe kell venni: a közalkalmazotti, szolgálati és közszolgálati jogviszonyban eltöltött időket: - a közalkalmazotti törvény hatálya alá tartozó munkáltatóknál munkaviszonyban, valamint közalkalmazotti jogviszonyban eltöltött időt, - a köztisztviselői törvény hatálya alá tartozó munkáltatóknál munkaviszonyban, valamint közszolgálati jogviszonyban eltöltött időt, - a szolgálati jogviszonyban eltöltött jogviszony időtartamát (így a fegyveres erőknél, a rendvédelmi szerveknél (rendőrség, polgári védelem, stb.), a polgári nemzetbiztonsági szolgálatoknál megszerzett időt), - a bíróságnál és ügyészségnél szolgálati jogviszonyban, munkaviszonyban töltött időt, - a közalkalmazott áthelyezéssel - a közalkalmazotti törvény hatályba lépéséig - keletkezett munkaviszonya, mindaddig, amíg azt a közalkalmazott meg nem szünteti, - az június 1. előtt fennállt összes munkaviszony idejét, - termelőszövetkezetnél eltöltött időt is, amely munka-megállapodás, illetve munkaviszony jellegű jogviszony alapján keletkezett. Tilos viszont a közalkalmazotti évek számításánál figyelembe venni: - a külföldön fennállt munkaviszony időtartamát, ha arra felmentési idő, végkielégítés, jubileumi jutalom megállapítása céljából kerül sor, - a felsőfokú intézmény nappali tagozatán folytatott tanulmányok időtartamát (hiszen effektív munkavégzés nem történik), - a munkanélküli ellátás (segély) időtartamát, - a sorkatonai szolgálat időtartamát, akkor, ha arra a közalkalmazotti jogviszony létesítése előtt került sor. A közalkalmazottak bérének megállapítását valamint az alapszabadságon túl a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvényben foglaltaknak megfelelően a pótszabadságokat is automatikusan meghatározza a foglalkoztatott közalkalmazotti bértábla besorolása alapján. A Közalkalmazott munkavállalók rögzítésére két foglalkozási viszony választására van lehetőség: - Közalkalmazotti jogviszony (főállású) - Közalkalmazotti munkaviszony (részmunkaidős)

4 Az közalkalmazottak egyedi bérpótlék számítása szükségessé tette egy új jövedelem tulajdonság bevezetését: amely Illetménypótlék alapból számolt (%) megnevezéssel található a törzsben. Ebben az esetben a program automatikusan a törvényben meghatározott illetménypótlék alapból számolja a foglalkoztatott egyéb jövedelmeknél megadott százalékos mértékkel a bérpótlék összegét. Továbbá a Jogviszonyok/Munkaügyi adatok/szabadság és pihenőidő nyilvántartás opció új sorokkal bővült: közalkalmazott fizetési szabadságának pótszabadsága, és vezető megbízású közalkalmazott pótszabadsága,és oktató/nevelő munkát végző közalk. pótszabadsága.

5 Közalkalmazotti foglalkozási viszony kiválasztása után a program lehetőség biztosít a közalkalmazotti bértábla alapján történő jövedelem rögzítésére, ajogviszonyok/bérügyi adatok/jövedelem juttatások pontban. forrás: 014_es_2015_evben?utm_source=bloghu_megosztas&utm_medium=facebook_share&utm_campai gn=blhshare