Munkajog és munkavédelem

Átírás

1 Munkajog és munkavédelem Dudás Katalin A munkaviszony Kollízió Létesítéskor a foglalkoztatási feltételekről való tájékoztatás jelentősége Egyoldalú teljesítés meghatározáskor méltányos mérlegelés, aránytalan sérelem tilalma Munkáltató szabályzat Szerződéstől való egyoldalú eltérés Munkarend Előreláthatóság Szakszervezet rendeltetése Üzemi tanács feladatának újrafogalmazása Munkavédelmi képviselet funkciója ÜZEMI TANÁCS A munkáltató és a munkavállalók együttműködésére, a munkáltató döntéseiben való részvétel Feladat és jogkör: a munkaviszonyra vonatkozó szabályok megtartásának figyelemmel kísérése a megállapítás szankciója? Üzemi megállapodás

2 ÜT JOGKÖRE Tájékoztatás kérése Konzultáció kezdeményezése okmegjelöléssel MA tájékoztatási kötelezettsége közös döntés jóléti pénzeszközök Vélemény a döntés előtt 15 nappal Intézkedés és szabályzat tervezete Üzemi tanács jogköre Véleményezés: bármely átszervezés termelési, beruházási program, új technológia személyes adatok kezelése technikai ellenőrzés képzés foglalkoztatási támogatások munkavédelem megvált. munkaképességűek munkarend munkabér elvei teljesítménykövetelmény, munkaszervezés környezetvédelmi intézkedések egyenlő bánásmód intézkedések családi élet összehangolása Munkavédelmi képviselő VÁLASZTÁSA Hány képviselőt kell / lehet választani Önálló telephelyen munkavédelmi jogosítványok részben vagy egészben Munkáltató kötelezettsége Beleszólási joga? Üzemi tanács és választás joga Védelem! VÉDELEM Felmondáshoz vagy a szerződéstől eltérő foglalkoztatáshoz egyetértés Megbízatás alatt és még 6 hónap (feltéve 1 év) Egyetértési jog gyakorlása: Átvételtől számítva 8 napon belül írásban Egyet nem értés indoka Hallgatás vélelmezett egyetértés

3 A munkaidő szabályozás célja és szerepe a munkavállalók egészsége és biztonsága gazdaságossági kérdés versenyképesség foglalkoztatáspolitika A munkaidő hatása Kitölti az időnk nagy részét Kialakítása megterhelést okoz Szociális és családi életre hat Vasárnapi munkavégzés Távmunka, kötetlen munkaidő Tudásalapú gazdaság Dr. John Haworth Manchesteri Egyetem Az anyagi ellenszolgáltatáson kívül a munka sok más előnnyel jár: Strukturálja a dolgozó idejét, ezen kívül társadalmi kapcsolatokat, kollektív célt, azonosságtudatot és rendszeres tevékenységet kínál számára. A munka(idő)rend A munkarend a munkáltató által alkalmazott munkaidő-beosztás általánosan meghatározott rendszere. A munkarend azt a rendszert határozza meg, melynek keretében munkáltató a munkavállaló munkaidejét naptári napokra beosztja, illetve a pihenőnapokat (pihenőidőket) kiadja. A munkarend magába foglalja: a ledolgozandó munkaidő mennyiségének meghatározását, a teljesítés módjának, rendjének, munkanapokra történő elosztásának, valamint a napi munkaidő kezdetének és befejezésének szabályozását, a munkaidő megszakítására vonatkozó szabályokat, többműszakos üzemelés esetén a műszakváltások rendjét, a normál munkaidőtől való eltérés lehetőségeinek és módjának meghatározását. A munkarend Mt. szerinti típusai Kötött általános általánostól eltérő Kötetlen rugalmas és alternatív munkaidő-rendszerek

4 Munkarend a munkaidő-beosztás szabályai Általános: heti 5 napra, hétfőtől péntekig Kötetlen: ha a munkáltató heti átlagban legalább a napi munkaidő fele beosztásának jogát a munkakör sajátos jellegére, a munkavégzés önálló megszervezésére tekintettel a munkavállaló számára írásban átengedi. Egyenlőtlen általánostól eltérő: a munkaidő a hét minden napjára vagy az egyes munkanapokra egyenlőtlenül is (keret, elszámolási időszak) Az általános munkarend fogalma A munkaidőt heti öt napra, hétfőtől péntekig kell beosztani (általános munkarend). Számítási egység, viszonyítási alap Munkaidőkeret, vagy elszámolási időszak alkalmazása esetén a ban foglaltakra tekintettel a munkaidő a hét minden napjára vagy az egyes munkanapokra egyenlőtlenül is beosztható (egyenlőtlen munkaidő-beosztás). A munkarend mint szabályzat A munkaidő-beosztás szabályait (munkarend) a munkáltató állapítja meg. KSZ szerepe Felek megállapodása Új Mt. Szerint a szabályzat fogalma Lehetséges tartalma Az üzemi tanácsa jogosítványai Az üzemi megállapodás tartalma Összefüggése a kockázatértékeléssel Munkavédelmi képviselő jogosítványai A munkarend kialakításában résztvevők Munkarend véleményezése üzemi tanács Kockázatértékelés munkavédelmi képviselő Munkaegészség(ügy) Szellemi és fizikai munka Tartós Terhelési Mutató statikus vagy dinamikus Klimatikus környezet Pihenési pótlék A munkarend kialakítása Alapvető kötelezettség: a munkáltató biztosítja az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeit. A munkaviszonyra vonatkozó szabályok szerint foglalkoztatni (beosztási tilalmak)

5 Méltányos mérlegelés, az egyoldalú teljesítés-meghatározásnál aránytalan sérelem nélkül. BEOSZTÁSI TILALMAK terhes nő és a gyermeket egyedül nevelő szülő a gyermek 3 éves koráig, valamint az egészségkárosító kockázatok között foglalkoztatott egyenlőtlen munkaidő-beosztás csak hozzájárulással a heti pihenőnapok egyenlőtlenül nem oszthatók be rendkívüli munkaidő vagy készenlét nem rendelhető el kivételesen a gyermekét egyedül nevelő munkavállaló számára gyermeke 3 éves korától 4 éves koráig rendkívüli munkaidő vagy készenlét csak hozzájárulásával rendelhető el éjszakai munka nem rendelhető el, illetve egészségkárosító kockázatok között a munkavállaló beosztás szerinti napi munkaideje éjszakai munkavégzés során a 8 órát nem haladhatja meg. Európai Parlament állásfoglalása December A munka minőségének és termelékenységének javítása: a munkahelyi egészségvédelemmel és biztonsággal kapcsolatos közösségi stratégia (COM/2007/0062) Állásfoglalás és új stratégia Statisztika szerepe Egészségügyi problémákkal kapcsolatos vizsgálatok holisztikus megközelítésben - pl. munkaszervezés, egyéni kockázati tényezők sürgős szükség a vasárnapi munka munkavállalók egészségének gyakorolt hatás tudományos vizsgálatára A munkaidővel való gazdálkodás a munkaszervezést az emberhez kell igazítani A munkahely nem kizárólag gazdasági egységet jelent, hanem egy felelős társadalmi intézményt is. A profitmaximalizáláson kívül egy cég céljai közt szükségszerűen meg kell jelennie az egészségfejlesztésnek, a környezetvédelemnek, szociális illetve emberjogi aspektusoknak.

6 A munkaidő-beosztás Beosztás szerinti napi munkaidő Beosztás szerinti pihenőnap Vasárnapra történő rendes munkaidőben történő beosztás Munkaközi szünet kiadása Osztott munkaidő-beosztás Műszakbeosztás Rendkívüli munkaidő Szabadnap / kiegyenlítő nap Szabadság kiadása 55. szerinti mentesülés esetei A munkaidő-beosztás közlése 7 nappal korábban, egy hétre előre közölni eltérő közlés hiányában az utolsó irányadó a közlés módosítása munkáltató az adott napra vonatkozó munkaidő-beosztást, ha gazdálkodásában vagy a működésében előre nem látható körülmény merül fel, Megállapodással legalább 4 nappal korábban módosíthatja (állásidő elkerülése, pihenőnap lecserélése) KSZ előre nem látható esetekben lehet módosítani. Bérpótlékok A bérpótlék a szokásos feltételektől eltérő és az alapbér megállapításánál figyelmen kívül hagyott munkakörülményeknek és munkafeltételeknek megfelelő különbér. Bérpótlékok törvény szerint a) vasárnapi pótlék b) műszakpótlék c) éjszakai pótlék d) munkaszüneti napi pótlék e) a rendkívüli munkavégzés pótléka f) pihenőnapon (heti pihenőidőben) végzett rendkívüli munkavégzés pótléka g) készenlét, ügyelet esetén járó pótlék ÖNELLENŐRZÉS Ha a hatóság az ügyfél kérelmére lefolytatott hatósági ellenőrzés során jogsértést nem tapasztal, ennek tényéről az ügyfélnek az ellenőrzés iránti kérelem benyújtásakor előterjesztett kérelmére hatósági bizonyítványt állít ki [Ket. 93. (3a) bek.].

7 A hatósági bizonyítvány egy évig hatályos, feltéve, hogy törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik. A munkaügyi, illetve a munkavédelmi hatósági ellenőrzést érintő ilyen jogszabály eddig nem került kihirdetésre. Adott rendszeren belül... vagy a rendszert változtassam? Einstein: sok probléma nem oldható meg azon az absztrakciós szinten, amelyen megfogalmazták Sok problémát nem lehet ugyanazzal a gondolkodás-móddal megoldani, mely a problémát előidézte Első és másodfokú változás ha valakinek rémálma van, sok mindent csinálhat álmában: futhat, rejtőzködhet, leugorhat egy kőszirtről stb., de bármelyikről bármelyikre vált is át ezek közül a viselkedésmódok közül, ezzel nem vet véget a rémálomnak. Az ilyen változást... elsőfokú változásnak nevezzük. Egy álomból egyetlen változás segítségével lehet csak kikerülni: ha felébredünk. Az ébredés nyilván nem része az álomnak, hanem olyan változás, melynek révén egy attól tökéletesen eltérő állapotba kerülünk. A változásnak ezt a fajtáját másodfokú változásnak nevezzük. Watzlawick, P. Weakland, J.H. Fisch, R.: Változás. A problémák keletkezésének és megoldásának elvei. Gondolat, o.