Készült: a Friedwald Kft. megbízásából a Dél-Dunántúli Örökségturisztikai Klaszter részére. (7621 Pécs, Rákóczi út 1.)

Átírás

1 Szerzői jog és iparjogvédelem a Dél-Dunántúli Örökségturisztikai Klaszter tevékenységének tükrében: örökséghelyszínekkel és attrakciókkal kapcsolatos szerzői jogi és iparjogvédelmi kérdések jogi szabályozása Készült: a Friedwald Kft. megbízásából a Dél-Dunántúli Örökségturisztikai Klaszter részére Pécs, február Készítette: dr. Tóth Adrienn ügyvéd (7621 Pécs, Rákóczi út 1.)

2 Tartalom A tanulmány célja... 4 Történeti áttekintés... 6 I. A szellemi alkotások jogának magyarországi rendszere A szellemi alkotások jogának felépítése, jogrendszerbeli elhelyezkedése A szellemi alkotások komplex szabályozása A hatályos Polgári Törvénykönyv (1959. évi IV. törvény, a továbbiakban: Ptk.) szellemi alkotásokkal kapcsolatos rendelkezései és a szellemi alkotásokra vonatkozó hatályos törvények Szerzői jog és iparjogvédelem az új Polgári Törvénykönyvben (2013. évi V. törvény) A szerzői jog A szerzői alkotás fogalma és fajai A szerzői jogi oltalom jogosultjai A szerző személyhez fűződő jogai A vagyoni jogok A szabad felhasználás A szerzői jogok védelmi ideje Munkaviszonyban létrehozott művek A szerzői alkotások átruházása, a felhasználási szerződések A szerzői jogok megsértésének következményei A szerzői jogvédelem szervezeti keretei A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala A Szerzői Jogi Szakértői Testület Egyeztető Testület A közös jogkezelő szervezetek Az iparjogvédelem A szabadalmi oltalom A szabadalmi oltalom tárgya A személyhez fűződő jogok A vagyoni jogok A szabadalmas kötelezettségei A szabadalom időbeli, területi, tárgyi hatálya, a szabadalom korlátai A szabadalmi eljárás A szabadalomhoz fűződő jogok védelme, a bitorlás és a nemleges megállapítás A használati mintaoltalom A mintaoltalom tárgya A személyhez fűződő és a vagyoni jogok A használati mintaoltalom időbeli, területi, tárgyi hatálya, korlátai A mintaoltalmi engedélyezési eljárás

3 Bitorlás, nemleges megállapítás A formatervezési mintaoltalom Az oltalom tárgya A személyhez fűződő és a vagyoni jogok A formatervezési mintaoltalom időbeli, tárgyi hatálya, korlátai A formatervezési mintaoltalmi eljárás Bitorlás, nemleges megállapítás A kereskedelmi név védelme Az oltalom tárgya Az oltalmat biztosító jogintézmények A jogosultságok A jogosulatlan használat, bitorlás A védjegyoltalom A védjegyoltalom tárgya A védjegy lajstromozására irányuló eljárás A védjegyoltalomból fakadó jogok, az oltalom időbeli, területi, tárgyi hatálya, korlátai A védjegybitorlás A földrajzi árujelzők oltalma Az oltalom tárgya Az oltalomból fakadó jogok, az oltalom időtartama A földrajzi árujelzők lajstromozására irányuló eljárás A bitorlás Szerződések az iparjogvédelem területén A kutatási szerződés hatályos szabályozása A licenciaszerződés Az új Ptk. szabályai Az iparjogvédelem szervezeti keretei A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala A Szellemi Tulajdon Nemzeti Tanácsa Az Iparjogvédelmi Szakértői Testület A szabadalmi ügyvivők II. Az Európai Unió szellemi alkotásokkal kapcsolatos szabályozása Az iparjogvédelmi jogharmonizáció A szabadalmak Az ipari minták A védjegyek A földrajzi árujelzők A szerzői jogi jogharmonizáció

4 III. A szellemi alkotások nemzetközi jogi szabályozása A nemzetközi szabályozás kialakulása A sokoldalú nemzetközi megállapodások rendszere Jogegységesítésre vonatkozó nemzetközi megállapodások Nemzetközi lajstromozási megállapodások Nemzetközi iparjogvédelmi osztályozási megállapodások Egyéb megállapodások A regionális megállapodások Összegzés, válaszadási kísérlet a klasztertagok problémafelvetéseire A tanulmányban hivatkozott jogszabályok jegyzéke Felhasznált irodalom

5 A tanulmány célja A jelen tanulmány a Dél-Dunántúli Örökségturisztikai Klaszter gesztorszervezete, a Friedwald Kft. megbízásából készült abból a célból, hogy átfogó ismeretanyagot nyújtson a klasztertagok tevékenysége során létrejövő, illetve általuk felhasználásra kerülő szellemi alkotások jogi védelmével kapcsolatosan. A Klaszter tagjainak az idegenforgalom területén végzett tevékenységei gyakran igénylik szellemi alkotások felhasználását, melyeket főként a klasztert alkotó cégek alkalmazottai, illetve gyakran külső személyek hoznak létre. Ezzel összefüggésben felmerült az igény egy átfogó tanulmány segítségével a jogban rejlő lehetőségek feltárására, annak vizsgálatára, hogy a szellemi alkotások védelmét szolgáló jogszabályok milyen lehetőségeket biztosítanak a klasztertagok által létrehozott, illetve felhasznált szellemi alkotások védelmére és minél jövedelmezőbb kihasználására. A megbízást megelőző beszélgetésekből kiderült, hogy a tanulmány készítésére vonatkozó pályázati felkérés nem elég konkrét a kutatás fő céljának meghatározására. Azért hogy a kutatás eredménye minél jobban a megrendelő igényeit szolgálja és ne csak elméleti síkon közelítse a jogi lehetőségeket, riportok készültek a klaszter résztvevőivel. A tanulmány az alábbiakban röviden bemutatásra kerülő riportokban felvetett konkrét problémákra is igyekszik reflektálni, és bemutatni a jog által kínált megoldási lehetőségeket. A riportok bemutatása: 1. A gesztorszervezet ügyvezetőjét az elmúlt évben felkérték egy kiállítás tervének elkészítésére. Az elkészített tervet elfogadták és kifizették a tervezési díjat. Az alkotó a kiállítás megnyitóján szembesült azzal, hogy a kiállítás köszönő viszonyban sincs az általa készített tervekkel. Miután sok szakmabeli előtt ismert volt a kiállítás tervezőjének személye, a kiállítás színvonaltalansága rendkívül kellemetlenül érintette az alkotót. 2. Az előbbi interjúalany egy másik esete, hogy kitalált egy térkép bemutatási formát, amit látvány térképnek nevezett el. Több városról készített és forgalmazott is ilyen látvány térképet. Nemrég azonban azzal kellett szembesülnie, hogy sorra jelennek meg látvány térképek, azonos elnevezéssel és módon, melyeket nem ő készít és forgalmaz. Véleménye szerint szellemi alkotását egyszerűen ellopták. 4

6 3. Egy másik klasztertag képviselője a következő esetet vázolta fel. Néhány éve a klasztercég az egyik városnak tervezett egy logót, ami rendkívül jól sikerült. Egyszerű és jól reprezentálja a város idegenforgalmi értékeit. A logót a klasztercég a tőlük megrendelt nyomtatványon meg is jelenítette, és a város által nálunk megrendelt nyomtatványok arculatában mindenhol szerepeltetni kívánta, egységes arculatot biztosítva ezzel a kiadványoknak. A város azonban időközben meggondolta magát, és másnak adott megrendelést a nyomtatványok elkészítésére. A probléma azonban az, hogy a klasztercég által készített logó továbbra is ott díszeleg a más által készített nyomtatványokon, amiért egy fillért sem fizetnek. 4. Egy következő interjúalany cége egy várostörténeti ismeretterjesztő füzetet tervezett kiadni és a kiadványban illusztrációkat, fotókat akartak elhelyezni a város műemlékeiről. Kiderült azonban, hogy egyes műemlék tulajdonosok a cég által készített fotók használatáért valamiféle jogdíjat kérnek. Az egyházzal például nem is sikerült megegyezni, végül a kiadvány nem is készült el. 5. A Bikali élményparkot létrehozó cég vetette fel azon aggályait, hogy az élménypark kialakítása során nagyon sok ötletet valósítottak meg, sok kutatást végeztek, amelyek eredményeképpen tudták megalkotni a hiteles korabeli ruhákat, fegyvereket, harci eszközöket. Jelenleg az általuk létrehozott élménypark az országban a legtöbb élményelemet, attrakciót tartalmazó, ilyen típusú park. Az alkotó kifejezte abbéli félelmét, hogy a munkák eredményei esetleg visszaköszönhetnek más helyeken, rontva ezzel piaci pozícióját. 6. A fentieken túl a klasztertagok grafikai tervek és művek, szlogenek, logók, kiállítási koncepciók, egyedi megjelenésű kézműves termékek jogvédelmi lehetőséginek, illetve az ezzel kapcsolatos eljárások menetének, költségeinek, továbbá a szellemi alkotásokkal kapcsolatos szerződések formai kellékeinek kérdéseit vetették fel. A riportokból kiderül, hogy az idegenforgalmi szakma szereplői olyan jogi védelmet keresnek, amely biztosítja számukra a szellemi termékeik folyamatos jövedelemtermelő képességét. Keresik annak módját, hogyan tudnák megakadályozni, hogy szellemi alkotásaikat mások, az alkotó megkerülésével anyagi előnyök megszerzésére használják fel. Arra is keresik továbbá a választ, hogy a már közkinccsé vált alkotások, mint például a 5

7 műemlék épületek képi megjelenítése olyan jogi oltalom alatt állnak-e, amely alapján tulajdonosaik megakadályozhatják az épületről készült felvételek felhasználását különböző kiadványokban. A Klaszter működése során felmerülő, szellemi tulajdonjoggal kapcsolatos kérdések megválaszolásához, a klasztertagok által létrehozni kívánt, illetve már létrehozott szellemi alkotások jogi védelmével kapcsolatos problémák megértéséhez mindenekelőtt e jogterület átfogó, a hatályos magyar joganyag releváns rendelkezéseit, jogi normáit tartalmazó bemutatása szükséges. A tanulmány első része erre tesz kísérletet. Magyarország uniós tagságára, illetve az ebből adódó jogharmonizációs kötelezettségeire tekintettel nem hagyható figyelmen kívül a jogrendszerünk részét képező, illetve arra jelentősen ható uniós jogi szabályozás sem. A jogterülettel kapcsolatos releváns uniós jogi környezet bemutatása a tanulmány második részében történik meg. Végül a joganyag komplex ismertetése érdekében a tanulmány a harmadik részben a nemzeti jogrendszereken túlmutató, a gazdasági fejlődés felgyorsulása következtében e területen is jelentkező együttműködési és egységesítési törekvések eredményeként megszületett nemzetközi szabályozás rövid bemutatására is kitér. A tanulmány a jogszabályi környezet bemutatásával, az alapfogalmak tisztázásával segítséget kíván nyújtani a klasztertagoknak a jogi eligazodásban, illetve annak megítélésében, hogy egyes alkotásaikkal kapcsolatban érdemes-e, illetve ajánlott-e jogi lépéseket tenni. Történeti áttekintés Az alkotótevékenység elválaszthatatlan az emberiség fejlődésétől. Az ember, mint társas lény önkifejezési igénye egyidős az emberiséggel. Az emberiség történelmét egyaránt végigkísérte a műszaki-tudományos és kulturális tevékenység fejlődése, továbbá az életet kényelmesebbé tevő, egyre tökéletesedő találmányok kifejlesztése, valamint a kulturális alkotások körének gazdagodása. A korai rabszolgatartó és hűbéri társadalmakban a szellemi alkotásokkal kapcsolatos társadalmi viszonyok jogi védelme még nem létezett. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a kiugró szellemi teljesítményt nem értékelték, az erkölcsi elismerés mellet az alkotókat sok esetben anyagilag is honorálták, az ókori és középkori mecénások juttatásai sok esetben jelentős mértékűek voltak. Az akkori technikai, műszaki adottságok mellett azonban nem volt szükség a maihoz hasonló jogi védelemre. 6

8 A technikai fejlődés (pl. könyvnyomtatás), majd az ipari forradalom az árutermelés intenzívebbé válása, a tőkés termelési mód kibontakozása maga után vonta a jogi szabályozásra vonatkozó igényt, a szellemi alkotásokra vonatkozó kodifikáció kiszélesedését. 1 A középkor végén már felismerik a szellemi alkotások fontosságát, melynek következtében megjelennek pl. az értékestésben monopol helyeztet teremtő privilégiumok. A találmányok jogi oltalmával kapcsolatos szabályozás alapjának tekinthető az évi velencei dekrétum, továbbá az 1624-es angliai szabadalmi törvény, a Statute of Monopolies. A szerzői jog területén az első jelentős dokumentum Stuart Anna évi statútuma volt. 2 A XIX. század folyamán Európában és az USA-ban kialakult a modern értelemben vett szerzői jogi és szabadalmi jogi kodifikáció. A jogrendszer következetesen elismerte az alkotók jogait, az alkotások oltalmát, ez az oltalom azonban gazdaságilag változatlanul kiszolgáltatta az alkotókat az erősebb gazdasági pozícióban lévő felhasználóknak (kiadók, gyárak stb.). A szerzői jogban a gyengébb felet, azaz a szerzőt védő garanciális szabályok (pl. a felhasználás eredményéből való arányos részesedés csak a XX. század hatvanas-hetvenes éveire épültek ki. 3 Magyarországon a szellemi alkotások jogának fejlődése jelentős késéssel ment végbe, amely az ország gazdasági elmaradottságából adódott. Az első átfogó magyar szerzői jogi törvény az évi XVI. tc. volt, első védjegytörvényünk (1890. évi II. tc.) és szabadalmi törvényünk (1895. évi XXXVII. tc.) pedig még később került kodifikálásra. 4 A szerzői jogi, iparjogvédelmi jogterület jelenleg is állandó továbbfejlődést mutat, melynek alapja a technikai, műszaki fejlődés vívmányai által generált jogrendszeri reflexió. 1 Lontai Endre-Faludi Gábor-Gyertyánfy Péter-Vékás Gusztáv: Magyar polgári jog Szerzői jog és iparjogvédelem. Eötvös József Könyvkiadó Budapest ( old.) 2 Tattay Levente, Pintz György, Pogácsás Anett: Szellemi alkotások joga. Szent István Társulat, az Apostoli Szentszék Könyvkiadója Budapest ( old.) 3 Lontai Endre-Faludi Gábor-Gyertyánfy Péter-Vékás Gusztáv: Magyar polgári jog Szerzői jog és iparjogvédelem. Eötvös József Könyvkiadó Budapest (15. old.) 4 Tattay Levente, Pintz György, Pogácsás Anett: Szellemi alkotások joga. Szent István Társulat, az Apostoli Szentszék Könyvkiadója Budapest ( old.) 7

9 I. A szellemi alkotások jogának magyarországi rendszere 1.A szellemi alkotások jogának felépítése, jogrendszerbeli elhelyezkedése A jogi szabályozás kiindulási alapját Magyarország Alaptörvénye adja meg. A szellemi alkotások létrehozásának szabadságát Alaptörvényünk X. cikke deklarálja, mely kimondja, hogy Magyarország biztosítja a tudományos kutatás és művészeti alkotás szabadságát. Az Alaptörvény XXVI. cikke azt is tartalmazza, hogy az állam törekszik az új műszaki megoldásoknak és a tudomány eredményeinek az alkalmazására. A szellemi alkotások jogvédelme két fő részre bontható, a szerzői jog és az iparjogvédelem területére. A szerzői jog főleg a művészet, irodalom, tudomány területén létrehozott alkotások védelmére hivatott, egyensúlyt teremt és tart fenn a szerzők, a felhasználók és a széles közönség érdekei között. Homogénebb terület, ahol az individualitás, a szubjektív mozzanatok erőteljesebben jelentkeznek. 5 Az iparjogvédelem az ipari és kereskedelmi tulajdon tárgyai védelmét valósítja meg, és a műszaki alkotások létrehozásának ösztönzését, értékesítését szolgálja. 6 Az iparjogvédelem területe a szerzői jogéhoz viszonyítva heterogénebb. Az intézményei által oltalmazott alkotások nem művészi, esztétikai megközelítést igénylő alkotásfajták, hanem tudományos, műszaki jellegű alkotások, melyek tekintetében az alkotóhoz kötődés kevésbé szoros. Az iparjogvédelem területe átfogja a szabadalmak, a know-how, a használati minta, formatervezési minta, védjegyek, eredetmegjelölések és származási jelek szabályait. Az iparjogvédelemnek három részterülete van. Az első az ipari tulajdonjog (más néven a műszaki szellemi alkotások joga), amely a feltalálói tevékenységet értékelve az alkotás eredményére tekintettel nyújt jogi oltalmat. Központi intézménye a találmányok szabadalmi oltalma, szűkebb kategóriáját adják az ún. mintaoltalmak, mint pl. a termék szerkezetére vonatkozó használati mintaoltalom, mai elnevezése szerint az ún. formatervezési minta 5 Lontai Endre-Faludi Gábor-Gyertyánfy Péter-Vékás Gusztáv: Magyar polgári jog Szerzői jog és iparjogvédelem. Eötvös József Könyvkiadó Budapest (12. old.) 6 Tattay Levente, Pintz György, Pogácsás Anett: Szellemi alkotások joga. Szent István Társulat, az Apostoli Szentszék Könyvkiadója Budapest ( old.) 8

10 vagy design oltalom, amely igazából a szerzői jog határát is súrolja, továbbá a mikroelektronikai termékek oltalma. Meg kell említeni továbbá az ugyancsak a műszaki alkotásokhoz sorolt felfedezések jogi oltalmát, amely eltér a találmányokhoz kötődő jogi oltalomtól, és az ugyancsak az ipari tulajdonjoghoz tartozó sajátságos know-how-t, amely lényegében egy vagyoni értékű, speciális információ összességet jelöl. Az iparjogvédelem másik részterülete a kereskedelmi tulajdonjog (más néven a vállalat és árujelzők joga) rendszere, amelynek tárgya a megjelölések, jelzések védelme. Ide tartozik a védjegyek, márkajogok és a megjelölések joga, valamint az áru eredetére utaló ún. földrajzi árujelzők, amelyeknek két típusa ismert, a származási jelek (földrajzi jelzés), amelyek földrajzilag azonosítják a terméket ( made in" jelzések) és az eredet megjelölések, amelyek a szűkebb földrajzi származás jelölésére, ezáltal elsősorban minőség jelzésre hivatottak (mint pl. a Tokaji bor"). Az iparjogvédelmi szabályokhoz tartozónak tekinthetjük a versenyjog egy szűk szeletét is harmadik részterületként. A versenyjog szabályozási területei a tisztességtelen piaci magatartás tilalma, a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat visszaszorítása, a versenykorlátozások tilalma szerves összefüggést mutatnak a szellemi alkotások védelmével, különösen az iparjogvédelemmel. Az iparjogvédelmi rendszer alapvető kérdése a versennyel, a monopóliumokkal és az egészséges piaci struktúrával való összefüggése. Azokban az esetekben, melyeknél a szellemi alkotások eszköztára nem biztosít hatékony védelmet, lehetőség van a jogosult érdekei megvédésére a tisztességtelen verseny joga alapján, másrészt pedig a versenykorlátozások tilalma hivatott megakadályozni, hogy a szellemi alkotásokhoz fűződő kizárólagos jogok ne legyenek versenykorlátozóak. Közös vonások, eltérő sajátosságok: Mind az iparjogvédelmi tevékenység tárgyai, mind a szerzői alkotások kizárólagos jogot biztosítanak a jogosult részére. Ugyanakkor a szerzői jogban nem teljes monopólium érvényesül, mert például nem nyújt védelmet a véletlenül párhuzamosan létrehozott azonos művel (kifejezésformával) szemben. Mindkét jogterületet jellemzi a személyiségi jogok (pl. névjog) és a vagyoni jogok (pl. díjazás joga) megléte. Mind az iparjogvédelem körébe tartozó tárgyak, mind a szerzői jogi alkotások oltalma időben és területileg korlátozott. A két jogterület tárgyai eltérőek, az iparjogvédelem tárgyainál az alkotással szembeni minőségi követelményt az újdonság, a szerzői jogi alkotásoknál pedig az eredetiség és egyéni jelleg megkövetelése jelenti. Az iparjogvédelem alkotásainál a szerző személyiségjegyei 9

11 kevésbé játszanak fontos szerepet, míg a szerzői jogi alkotások jobban kötődnek az alkotó személyiségéhez. Az iparjogvédelem területén a jogi oltalom elengedhetetlen feltétele a nyilvántartásba vétel, azaz a védelmet hatósági döntés keletkezteti. Ezzel szemben a szerzői alkotások minden alakszerűség nélkül, a megszületésüknél fogva oltalomban részesülnek. Az iparjogvédelmi alkotások oltalmi ideje viszonylag rövid ideig (5, 10, illetve 20 év) áll fenn, a szerzői alkotások védelme lényegesen hosszabb (általában a szerző halálát követő 70 év). Az iparjogvédelem alkotásainál nincs szükség a közönséghez való eljuttatásra, míg a szerzői műveket terjeszteni szükséges. A közönséghez való eljuttatás igényéből következik az ún. szomszédos jogok léte, azaz az előadóművészek, hangfelvétel-előállítók számára speciális jogosultságok biztosítása. A szerzői jog speciális anyagi jogi szabályait a évi LXXVI. törvény adja. Az iparjogvédelem területén a szabályozást szinte intézményenként külön jogszabály biztosítja. 7 A magyar jogtudomány álláspontja szerint a szerzői jog és az iparjogvédelem a polgári jog területéhez tartozik. Ugyanakkor a jogterület által védett érdekek hatékony érvényesítésében számos további jogág is szerepet játszik, sőt a jogon kívüli szervezeti, gazdasági tényezők súlya sem elhanyagolható. 2.A szellemi alkotások komplex szabályozása A jogterület szabályozási technikája hasonló a külföldi jogrendszerekben érvényesülő koncepciókhoz, azaz a szerzői jogra és az iparjogvédelemre vonatkozó részletes szabályanyagot nem a jogágazat átfogó kódexének, azaz a Polgári Törvénykönyvnek a keretében szabályozza a magyar jog, hanem önálló, külön jogszabályokban. 8 A Polgári Törvénykönyv a jogterület háttérszabályozását adja meg, míg a részletes szabályokat külön törvények (1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról, évi XXXVIII. törvény a használati minták oltalmáról, évi XXXIII. törvény a találmányok szabadalmi oltalmáról, évi XI. törvény a védjegyek és földrajzi árujelzők oltalmáról, évi XLVIII. törvény a formatervezési minták oltalmáról; stb.) és más jogszabályok tartalmazzák. A szabályozásnak a Polgári Törvénykönyvön és a speciális szabályozáson kívül más fontos forrásai is vannak. A szellemi alkotások területén többek között figyelembe kell venni a 7 Tattay Levente, Pintz György, Pogácsás Anett: Szellemi alkotások joga. Szent István Társulat, az Apostoli Szentszék Könyvkiadója Budapest ( old.) 8 Lontai Endre-Faludi Gábor-Gyertyánfy Péter-Vékás Gusztáv: Magyar polgári jog Szerzői jog és iparjogvédelem. Eötvös József Könyvkiadó Budapest ( old.) 10

12 fogyasztóvédelemről szóló évi CLV. törvény és a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló évi XLVIII. törvény előírásait is. A szellemi alkotások alapintézményeinek védelme nemcsak törvényekben, hanem alsóbb szintű jogforrásokban, azaz kormányrendeletekben (pl. egyes iparjogvédelmi beadványok elektronikus úton való benyújtására vonatkozó részletes szabályokról szóló 147/2007. (VI.26.) Kormányrendelet) és miniszteri rendeletekben (pl. a Magyar Szabadalmi Hivatal előtti iparjogvédelmi eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 19/2005. (IV. 12.) GKM rendelet) is megvalósul, melyekben fontos végrehajtási, értelmezési, eljárási szabályokat találunk. A szellemi alkotások szabályozását tehát a polgári jogi szabályozás területére eső átfogó komplex rendszernek tekinthetjük A hatályos Polgári Törvénykönyv (1959. évi IV. törvény, a továbbiakban: Ptk.) szellemi alkotásokkal kapcsolatos rendelkezései és a szellemi alkotásokra vonatkozó hatályos törvények A Ptk. 86. (1) bekezdése értelmében a szellemi alkotás a törvény védelme alatt áll. A Ptk. szubszidiárius jellege a szellemi alkotások jogában a fenti bekezdésében fogalmazódik meg, mely törvényi kitétel akként értelmezendő, hogy mind a szabadalmak, mind a védjegyek, mind a formatervezési és használati minták, továbbá az ipari tulajdon más tárgyai, mind a szerzői jogok vonatkozásában háttérjogszabályként a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni. Az egyes részterületeket érintő jogszabályok pedig maguk is visszautalnak a Ptkra, mint mögöttes területre. 10 A Ptk. 86. (2) bekezdése szerint a védelmet e törvény rendelkezésein kívül az alkotások meghatározott fajtáira, valamint egyes rokon tevékenységekre a szerzői, az iparjogvédelmi (a szabadalmi, a védjegy-, eredetmegjelölés-, származásjelzés- és mintaoltalom), valamint a hangfelvételek előállítóit védő jogszabályok határozzák meg. A Ptk ának (2) bekezdése tematikus megjelöléssel felsorolja azokat a jogszabályokat, amelyek az egyes szellemi alkotásokra vonatkozó védelem részletes feltételeit meghatározzák. Azok a szellemi alkotások, amelyeknek védelmét nem csak a Ptk., hanem külön jogszabály is biztosítja, a nevesített szellemi alkotások körébe tartoznak (a nevesített alkotások közé 9 Tattay Levente: A szellemi alkotások és a modern piacgazdaság Egyetemi jegyzet Budapest (6-7. old.) 10 Tattay Levente, Pintz György, Pogácsás Anett: Szellemi alkotások joga. Szent István Társulat, az Apostoli Szentszék Könyvkiadója Budapest (51. old.) 11

13 tartozik még a know-how is melynek szabályozását a 86. (3)-(4) bekezdései tartalmazzák,csak ennek szabályairól a fentiek szerint nem szól külön törvény). Oltalmukban a Ptk. kisegítő jelleggel, háttérjogszabályként érvényesül, vagyis a Ptk. csak akkor alkalmazandó, ha az oltalmat egyébként biztosító külön jogszabály nem rendelkezik az adott kérdésről. Ezek a külön jogszabályok jelenleg a következők: Az oltalom feltételeit meghatározó A szellemi alkotás az oltalom tárgya jogszabály szerzői művek és kapcsolódó jogi teljesítmények évi LXXVI. törvény a szerzői jogról évi XXXIII. törvény a találmányok találmányok, növényfajták szabadalmi oltalmáról évi XI. törvény a védjegyek és földrajzi védjegy, földrajzi árujelző árujelzők oltalmáról évi XXXVIII. törvény a használati használati minta minták oltalmáról évi XLVIII. törvény a formatervezési formatervezési minta minták oltalmáról mikroelektronikai félvezető termék topográfiája (ezen oltalmi formának gyakorlati évi XXXIX. törvény a mikroelektronikai jelentősége nincs) félvezető termékek topográfiájának oltalmáról A nevesített szellemi alkotások oltalmának feltételei a következők: A szellemi alkotás (a jogosult neve) Az oltalom feltételei Az irodalom, a tudomány vagy a művészet területére eső szellemi alkotás, amely a szerző szellemi tevékenységéből szerzői mű (jogosult: szerző) fakadó egyéni-eredeti jelleggel bír. Énekkel, hangszeres zenével, tánccal, színművészeti teljesítménnyel, cirkuszművészeti teljesítménnyel megvalósuló szellemi alkotás, amely egyéni, eredeti jelleggel bír, ha rögzítik vagy sugározzák, vagy másként szerzői jogi értelemben felhasználják. Maga az élő előadás egyéb felhasználás nélkül nem esik védelem alá. előadóművészi teljesítmény vagy előadás (jogosult: előadóművész) hangfelvétel-előállítói teljesítmény, vagy hangfelvétel (jogosult: hangfelvétel-előállító) filmelőállítói teljesítmény, vagy film (jogosult: filmelőállító) rádió- vagy televíziószervezet teljesítménye, vagy műsor (jogosult: rádió- vagy televíziószervezet) Előadás hanganyagának, más hangoknak vagy egyéb hangmegjelenítéseknek a rögzítése, ide nem értve a filmben vagy más audiovizuális műben történt rögzítést. Meghatározott sorrendbe állított mozgóképek hang nélküli vagy hanggal összekapcsolt sorozata, függetlenül attól, hogy azt milyen hordozón rögzítették, és attól, hogy az egyénieredeti jelleggel rendelkezik-e. Rádiós, illetve audiovizuális műsorszámok megszerkesztett és nyilvánosan, folyamatosan közzétett sorozata, és maguk a műsorszámok is a bírói gyakorlat alapján. 12

14 adatbázis-előállító teljesítménye, vagy adatbázis (jogosult: adatbázis-előállító) szabadalom (jogosult: szabadalmas) növény-fajta oltalom (jogosult: nincs külön nevesítve, jogosult) használati minta vagy korábbi nevén ipari minta (jogosult: nincs külön nevesítve, jogosult) formatervezési minta vagy design (jogosult: nincs külön nevesítve, jogosult) mikroelektronikai termék vagy chip topográfiai oltalma (jogosult: nincs külön nevesítve, jogosult) védjegy vagy márka (jogosult: nincs külön nevesítve, jogosult) földrajzi árujelző (jogosult: nincs külön nevesítve, jogosult) Az az adatbázis, amely tartalmának megszerzése, ellenőrzése vagy megjelenítése az előállító részéről jelentős ráfordítás eredménye. Az új, feltalálói tevékenységen alapuló és iparilag hasznosítható találmány. A legkisebb besorolású önálló növényrendszertani egységen belüli növénycsoportosítás, amely csoportosítás függetlenül attól, hogy kielégíti-e az oltalmazhatósági feltételeket 1. adott genotípusból vagy genotípusok kombinációjából kifejeződött jellemzők által meghatározható, 2. bármely más növénycsoportosítástól legalább egy ilyen kifejeződött jellemző tekintetében megkülönböztethető, és 3. jellemzőit megőrző szaporításra alkalmas egységet alkot; továbbá megkülönböztethető, egynemű, állandó és új. Valamely tárgy kialakítására, szerkezetére vagy részeinek elrendezésére vonatkozó megoldás, ha új, feltalálói lépésen alapul és iparilag alkalmazható. Az új és egyéni formatervezési minta (valamely termék egészének vagy részének megjelenése, amelyet magának a terméknek, illetve a díszítésének a külső jellegzetességei különösen a rajzolat, a körvonalak, a színek, az alak, a felület, illetve a felhasznált anyagok jellegzetességei eredményeznek). A mikroelektronikai félvezető termék topográfiája (a mikroelektronikai félvezető termék elemeinek, amelyek közül legalább egy aktív elem, és összekötéseinek vagy azok egy részének bármely formában kifejezett, térbeli elrendezése, vagy egy gyártásra szánt félvezető termékhez készített ilyen térbeli elrendezés), ha eredeti. Grafikailag ábrázolható megjelölés, amely alkalmas arra, hogy az árut vagy szolgáltatást más árujától vagy szolgáltatásától megkülönböztessen. A kereskedelmi forgalomban a termék földrajzi származásának feltüntetésére használt földrajzi jelzés és eredetmegjelölés. Földrajzi jelzés valamely táj, helység, kivételes esetben ország neve, amelyet az e helyről származó a meghatározott földrajzi területen termelt, feldolgozott vagy előállított olyan termék megjelölésére használnak, amelynek különleges minősége, hírneve vagy egyéb jellemzője lényegileg ennek a földrajzi származásnak tulajdonítható. Eredetmegjelölés valamely táj, helység, kivételes esetben ország neve, amelyet az e helyről származó a meghatározott földrajzi területen termelt, feldolgozott, illetve előállított olyan termék megjelölésére használnak, amelynek különleges minősége, hírneve vagy egyéb jellemzője kizárólag vagy lényegében az adott földrajzi környezet, az arra jellemző természeti és emberi tényezők következménye. 13

15 11 A Ptk. 86. (3) bekezdése értelmében a törvény védi azokat a szellemi alkotásokat is, amelyekről a külön jogszabályok nem rendelkeznek, de amelyek társadalmilag széles körben felhasználhatók és még közkinccsé nem váltak. (4) A személyeket védelem illeti meg a vagyoni értékű gazdasági, műszaki és szervezési ismereteik és tapasztalataik tekintetében is. A védelmi idő kezdetét és tartamát jogszabály határozza meg. A vagyoni értékű gazdasági, műszaki és szervezési ismeret és tapasztalat gyakorlatban bevett angol megnevezése a know-how (tudni, hogyan). A know-how a Ptk. hatályos rendjében az iparjogvédelemmel rokon, a Ptk.-ban szabályozott szellemi alkotás. A védelem a know-how-t a közkinccsé válásig illeti meg. Ugyan a törvény csak a közkinccsé válásig fordulattal fejezi ki, de a bírói gyakorlatban a know-how oltalmának szükségszerű feltételévé vált, hogy az a védelem teljes időtartama alatt titkos maradjon. További, szintén a bírói gyakorlat által kialakított feltétele az oltalomnak, hogy az valamilyen formában rögzített legyen. A know-how védelmének tartalmát a Ptk. nem fejti ki részletesen. A vagyoni értékű ismeretet azonban a jog kétségtelenül honorálja védelemmel, akár a Ptk. jogos érdekek védelmére vonatkozó alapelve szerint, akár a titokvédelem általános szabályai szerint, vagy a versenyjogi normák alapján. A know-how legfontosabb védelmi eszköze a titok gazdája és a titkot hasznosítani kívánó személy között létrejövő hasznosítási-titoktartási szerződés, szerződés híján pedig a személyhez fűződő jogok megsértése esetére rendelkezésre álló szankciórendszer és az engedély nélküli hasznosítással elért haszonból való részesedés joga nyújt oltalmat. A Ptk. 87. (1) bekezdése kimondja, hogy akinek szellemi alkotáshoz fűződő jogát megsértik a külön jogszabályban meghatározott védelmen kívül a személyhez fűződő jogok megsértése esetén irányadó polgári jogi igényeket támaszthatja. (2) A külön jogszabályok hatálya alá nem tartozó szellemi alkotásokat és a személyek vagyoni értékű gazdasági, műszaki, szervezési ismereteit és tapasztalatait érintő védelem körében a jogosult azt is követelheti, hogy az eredményeit elsajátító vagy felhasználó személy részeltesse őt az elért vagyoni eredményben. A Ptk ának (1) bekezdése értelmében a szellemi alkotáshoz fűződő jogsértés esetén a sérelmet szenvedett a külön jogszabályban meghatározott védelmen kívül a személyhez