MAGYAR SZABADALMI ÜGYVIVŐI KAMARA DR. TÖRÖK FERENC szabadalmi ügyvivő

Átírás

1 1. KAMARAI NAP MAGYAR SZABADALMI ÜGYVIVŐI KAMARA DR. TÖRÖK FERENC szabadalmi ügyvivő 1

2 A jogeset alapjai A tárgyalt ügy elsőbbsége: , így az évi II. törvény alapján folyt az eljárás. Döntésben hivatkoznak az akkori végrehajtási rendeletre is [4/1969. (XII. 28.) OMFB-IM rendelet]. A szabadalmazható találmány Régi Szt. 1. Szabadalmazható találmány minden új, haladást jelentő, műszaki jellegű megoldás, amely a gyakorlatban alkalmazható. Újdonság Régi Szt. 2. Új a megoldás, ha nem jutott olyan mértékben nyilvánosságra, hogy azt szakember megvalósíthatta. Vr. 1. A megoldást akkor kell nyilvánosságra jutottnak tekinteni, ha az bárki számára hozzáférhetővé vált (pl. nyomtatványi közzététel, vagy nyilvános gyakorlatbavétel révén). 2

3 Újdonság/ évi XXXIII. tv. 1. (1) Szabadalmazható minden új, feltalálói tevékenységen alapuló, iparilag alkalmazható találmány a technika bármely területén. Újdonság 2. (1) Új a találmány, ha nem tartozik a technika állásához. (2) A technika állásához tartozik mindaz, ami az elsőbbség időpontja előtt írásbeli közlés, szóbeli ismertetés, gyakorlatbavétel útján vagy bármilyen más módon bárki számára hozzáférhetővé vált. Közös elem: bárki számára hozzáférhetővé vált. Azaz éppen relevánsnak is tekinthetjük a döntést. 3

4 A BH kivonata I. Az egyetemi jegyzet nem minősül olyan, bárki számára hozzáférhető, ezáltal nyilvánosságra jutott anterioritásnak, amely újdonság hiányában a szabadalom megsemmisítését megalapozná. II. Az újdonság hiányán túlmenően egyéb okból (igénypont és leírás összhangjának hiánya, a leírás hiányossága, a gyakorlati alkalmazhatóság hiánya) nincs helye a szabadalom megsemmisítésének [1969. évi II. törvény 2., 41. (1) és (2) bekezdés, 4/1969. (XII. 28.) OMFB-IM együttes rendelet 1. ]. [1 indexben a végén] Index 1: Az időközben bekövetkezett jogszabályváltozás a határozatban megfogalmazott jogértelmezést nem érinti. 4

5 Történet + 1. kör Megsemmisítési kérelem 1990-ben került benyújtásra. OTH 1991-ben megsemmisítette. FB kicsit más alapokon jóváhagyta azt. LB új eljárást rendelt el. Végzésében egyrészt megállapította, hogy az igénypontok összhangban vannak a leírással, továbbá az Szt.2. szerinti újdonságrontás nem áll fent (vagyis fenntartotta). 1. kör végén az LB megállapítása: Az Szt. 2. -ára alapított megsemmisítési kérelem tekintetében a Legfelsőbb Bíróság azt is megállapította, hogy dr. C. B. által írt Ritkafémek kohászata című, ellentartott egyetemi jegyzet a 4/1969. (XII. 28.) OMFB-IM együttes rendelet 1. -a alapján nem minősül olyan, bárki számára hozzáférhető, ezáltal nyilvánosságra jutott anterioritásnak, amely újdonság hiányában a szabadalom megsemmisítését megalapozná. 5

6 2. kör / hivatali szakasz 2. kör/mszh: A hivatal a megismételt eljárásban meghozott határozatával a szabadalmat ismételten megsemmisítette, megállapítva az újdonság hiányát. Ezt az ellenérdekű fél által megjelölt hat anterioritásra, ezen belül ismételten a dr. C. féle egyetemi jegyzet nyilvánosságra jutására alapította azzal, hogy az ismertté vált megoldások összekapcsolása alapján szakember a találmány tárgyát megvalósíthatta. 6

7 2. kör / Fővárosi Bíróság Az elsőfokú bíróság mellőzte annak érdemi vizsgálatát, hogy a dr. C.-féle jegyzet hivatkozott tartalma szerint az újdonság hiánya fennáll-e, mert egyrészt a Legfelsőbb Bíróság már állást foglalt abban a kérdésben, hogy maga az írott jegyzet nem került olyan nyilvánosságra, ami az újdonság hiányát esetleg megalapozná. Azt a kérdést pedig, hogy a jegyzet ellentartott tartalma szóbeli előadásokon nyilvánosságra jutott-e, egyrészt nem fogadta el bizonyított tényként, másrészt nem látta megvalósulni azt a feltételt, hogy az egyetemi előadásokon bárkinek lehetősége volt hallgatóként részt venni. Az előadás ugyanis a hely, az időpont és a téma megjelölésével a nyilvánosság számára nem volt meghirdetve. E nélkül a részvétel csak a véletlenen múlhatott, aminek hiányában az ellentartott jegyzet tartalmának szóbeli úton való nyilvánosságra kerülése sem állapítható meg. 7

8 2. Kör / Kérelmezői bizonyítás A 2. körben az LB előtt kérelmező arra is hivatkozott, hogy a dr. C.-féle jegyzet tartalmának a nyilvános egyetemi előadáson való ismertetése olyan újdonságrontó körülmény, amelyet az eljárás során bizonyított, illetve e tény bizonyítására csatolta további három, korabeli egyetemi hallgató írásbeli nyilatkozatát is. 8

9 2. Kör / Legfelsőbb Bíróság Az MSZH tévedett a dr. C.-féle jegyzet újdonságrontó hatását illetően. Az FB helyes álláspontot foglalt el: az LB a hatályon kívül helyező végzésében már rámutatott arra, hogy maga az írott egyetemi jegyzet a szabadalom újdonságát kizáró módon nem került nyilvánosságra. Az LB sem azt vonta kétségbe, hogy a jegyzet létezett, csak azt, hogy az bárki számára megismerhető módon nyilvánosságra jutott. Ugyanis annak megismerése - előzetes meghirdetés hiányában - a véletlenen múlott. Nem annak van tehát ügydöntő jelentősége, hogy a korabeli időkben az egyetemi jegyzet tartalmát az előadók, ezen belül dr. C. B. az egyetemi előadásokon esetleg ismertette, mert ezzel még nem vált bárki számára megismerhetővé, nem ad alapot az újdonságrontó nyilvánosságra jutás megállapítására. A nyilvánosan elhangzott szóbeli ismertetés nem tekinthető nyilvános gyakorlatba vételnek sem. 9

10 KONKLÚZIÓ Vagyis a BÁRKI az LB szerint lényegében MINDENKI (a Föld összes lakosának egyenlő eséllyel kell hozzáférnie tudnia a kérdéses tudásanyaghoz?), nem pedig VALAKI a titoktartásra nem kötelezettek köréből, aki már a megismerés után szabadon terjeszthette a tudásanyagot, esetleg hasznosíthatta azt, éppen ipari méretben is. 10

11 KÖSZÖNÖM szíves figyelmüket! 11