A törvény nem ad kimerítő definíciót a szerzői jogviszony tárgyát illetően, csupán rögzíti, hogy
|
|
- Áron Lakatos
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A SZERZŐI ALKOTÁS KRITÉRIUMAI A törvény nem ad kimerítő definíciót a szerzői jogviszony tárgyát illetően, csupán rögzíti, hogy 1. (1) Ez a törvény védi az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat. Továbbá műfajták példálózó felsorolását adja: (2) Szerzői jogi védelem alá tartozik - függetlenül attól, hogy e törvény megnevezi-e - az irodalom, a tudomány és a művészet minden alkotása. Ilyen alkotásnak minősül különösen: a) az irodalmi (pl. szépirodalmi, szakirodalmi, tudományos, publicisztikai) mű, b) a nyilvánosan tartott beszéd, c) a számítógépi programalkotás és a hozzá tartozó dokumentáció (a továbbiakban: szoftver) akár forráskódban, akár tárgykódban vagy bármilyen más formában rögzített minden fajtája, ideértve a felhasználói programot és az operációs rendszert is, d) a színmű, a zenés színmű, a táncjáték és a némajáték, e) a zenemű, szöveggel vagy anélkül, f) a rádió- és a televíziójáték, g) a filmalkotás és más audiovizuális mű (a továbbiakban együtt: filmalkotás), h) a rajzolás, festés, szobrászat, metszés, kőnyomás útján vagy más hasonló módon létrehozott alkotás és annak terve, i) a fotóművészeti alkotás, j) a térképmű és más térképészeti alkotás, k) az építészeti alkotás és annak terve, valamint az épületegyüttes, illetve a városépítészeti együttes terve, l) a műszaki létesítmény terve, m) az iparművészeti alkotás és annak terve, n) a jelmez- és díszletterv, o) az ipari tervezőművészeti alkotás, p) a gyűjteményes műnek minősülő adatbázis. A szerzői mű fogalmi elemeit ezért az elmélet állapítja meg. Mindenekelőtt valóban alkotás, magasrendű szellemi tevékenység eredményének kell lennie a szerzői műnek. A jogi szabályozás nem hivatott az alkotás szakmai kritériumainak értékelésére, mérlegelésére, különösen nem az alkotásnak a nem-alkotástól való elhatárolására. A jogirodalom pragmatikus felfogást követ: a műként történő társadalmi felhasználás tényére, illetőleg igényére építi az oltalomra érdemesség védelmét. Szerzői műnek csak az irodalom, a művészet és a tudomány területén létrejött művek minősülnek. A szerzői alkotásnak egyéni-eredeti jellege kell, hogy legyen, ami megkülönbözteti más művektől A fenti követelmény kifejezi azt, hogy kritérium az abszolút újdonság. Nem objektíven kell újnak lennie, hanem szubjektíven: a mű alkotója szemszögéből (szubjektív újdonság, ellentétben a műszaki alkotásoknál megfigyelhető objektivizálódással). Ez ahhoz vezet, hogy minden szerzői mű egyedi és megismételhetetlen. 1
2 Az egyéni-eredeti jelleg meghatározásánál mind a mű tartalmának, mind a formájának szerepe lehet: egy tudományos mű esetén inkább a tartalmi elemek, a művészeti alkotásnál inkább a formai elemek alkalmasak az egyéni-eredeti jelleg kifejezésére A védelem tárgya a megformált tartalom Nem feltétlen, de szokásos fogalmi eleme a szerzői műnek a valamilyen módon történt rögzítés. Bizonyos műfajok esetén ez magától értetődő, de pl. a tánc- vagy zeneművészeti alkotás akkor is oltalomban részesül, ha rögtönzött, improvizatív. A lényeg az, hogy a mű a közönség, mások számára elvileg felfogható, megismerhető, ismételten azonosítható legyen, amihez a rögzített forma rendszerint, de nem szükségképpen feltétel A fenti kritériumok fennforgása esetén nem releváns az oltalom szempontjából a mű értéke, esztétikai színvonala. (3) A szerzői jogi védelem az alkotást a szerző szellemi tevékenységéből fakadó egyéni, eredeti jellege alapján illeti meg. A védelem nem függ mennyiségi, minőségi, esztétikai jellemzőktől vagy az alkotás színvonalára vonatkozó értékítélettől. A kritériumok alapján a szerzői mű fogalmát úgy határozhatjuk meg, mint az irodalom, a művészet, a tudomány területén kifejtett alkotó szellemi tevékenység egyéni-eredeti jelleget viselő, megformált gondolatot kifejező, mások számára felfogható és rendszerint rögzített formában megjelenő eredményét. 4. (2) Szerzői jogi védelem alatt áll - az eredeti mű szerzőjét megillető jogok sérelme nélkül - más szerző művének átdolgozása, feldolgozása vagy fordítása is, ha annak egyéni, eredeti jellege van. A nyersfordítás nem mutat fel egyéni-eredeti jelleget, így ki van zárva az oltalomból. 1. (4) Nem tartoznak e törvény védelme alá a jogszabályok, az állami irányítás egyéb jogi eszközei, a bírósági vagy hatósági határozatok, a hatósági vagy más hivatalos közlemények és az ügyiratok, valamint a jogszabállyal kötelezővé tett szabványok és más hasonló rendelkezések. (5) A szerzői jogi védelem nem terjed ki a sajtótermékek közleményeinek alapjául szolgáló tényekre vagy napi hírekre. (6) Valamely ötlet, elv, elgondolás, eljárás, működési módszer vagy matematikai művelet nem lehet tárgya a szerzői jogi védelemnek. (7) A folklór kifejeződései nem részesülnek szerzői jogi védelemben. E rendelkezés nem érinti a népművészeti ihletésű, egyéni, eredeti jellegű mű szerzőjét megillető szerzői jogi védelmet. 2
3 Néhány újabb műtípus: 64. (1) Filmalkotás az olyan mű, amelyet meghatározott sorrendbe állított mozgóképek hang nélküli vagy hanggal összekapcsolt sorozatával fejeznek ki, függetlenül attól, hogy azt milyen hordozón rögzítették. Filmalkotásnak minősül különösen a filmszínházi vetítésre készült játékfilm, a televíziós film, a reklám- és a dokumentumfilm, valamint az animációs és az ismeretterjesztő film. (2) A filmalkotás szerzői a film céljára készült irodalmi és zeneművek szerzői, a film rendezője és mindazok, akik a film egészének kialakításához szintén alkotó módon járultak hozzá. E rendelkezés nem érinti a filmben felhasznált egyéb művek szerzőinek e törvényben biztosított jogait. (3) A film előállítója (a továbbiakban: előállító) az a természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, aki vagy amely saját nevében kezdeményezi és megszervezi a film megvalósítását, gondoskodva ennek anyagi és egyéb feltételeiről. A filmalkotást a törvény a műtípusok közt példálózóan felsorolja, kitérve arra, hogy a fogalmat tág értelemben az egyéni-eredeti jelleggel nem rendelkező audiovizuális művekre is alkalmazni kell. A szűkebb értelemben vett filmalkotással a törvény külön fejezetben foglalkozik: a rögzítés módjától függetlenül ismeri el műalkotásnak, és az egyes főbb filmtípusokat csak példálózó felsorolással említi (játékfilm, televíziós film, reklám- és dokumentumfilm, animációs és ismeretterjesztő film), biztosítva ezzel, hogy bármilyen technikai megoldást is használjanak. A film előállítója (= producer) olyan személy, aki saját nevében kezdeményezi és megszervezi a film megvalósítását. Jogunk a filmet közös műnek tekinti, és szerzőnek minősíti mindazokat a természetes személyeket, akik a film egészének kialakításához alkotó módon hozzájárultak. Emellett ilyennek nevezi meg a rendezők és a film számára készült irodalmi és zeneművek szerzőit. 66. (1) A filmalkotás létrehozására kötött szerződés (a továbbiakban: megfilmesítési szerződés) alapján a szerző - kivéve a szöveges vagy a szöveg nélküli zenemű szerzőjét - ellenkező kikötés hiányában átruházza az előállítóra a filmalkotás felhasználására és a felhasználás engedélyezésére való jogot. (2) A felhasználás jogának átruházása nem terjedhet ki a 20. -ban, a 23. (6) bekezdésében és a 28. -ban szabályozott vagyoni jogokra. (3) A szerzőt minden egyes felhasználási mód tekintetében külön-külön díjazás illeti meg. A felhasználáshoz kapcsolódó bevételnek minősül az a támogatás is, amelyet az előállító a film megvalósításához kap. A díj megfizetésére az előállító köteles. Ezzel gyakorlatilag a film bármely fajta forgalmazására szerez jogot az előállító. Megjegyzendő, hogy bizonyos felhasználásokra, ill. az azokból fakadó díjigényekre még a jogátruházási szerződéssel sem szerezheti meg a filmelőállító a jogokat, mert azokat a jogszabály erejénél fogva a szerzők közös jogkezelő szervezetei gyakorolják. A számítógépi programok (szoftver) jogi védelmét is biztosítja a hatályos jogi szabályozás: a példálózó felsorolás alapján a programalkotás és a kísérő dokumentáció bármeny fajtája rögzítési formától és funkciójától függetlenül tárgya a védelemnek. A rögzítési formák: olyan megállapítások és utasítások sorozata, amelyek a gépbeni közvetett (az ember által érzékelhető formában rögzített ún. forráskód) vagy 3
4 közvetlen (ez az emberi szemmel nem érzékelhető formában rögzített bináris, tárgyi kód vagy tárgykód) felhasználása a számítógépben meghatározott eredményre vezet. A védelem független attól, hogy a számítógép működését biztosító operációs rendszerről vagy felhasználói programról van e szó. Sajátos funkciót töltenek be az ún. csatlakozófelületek (interface). Olyan programokról van szó, amelyek feladata az, hogy biztosítsák két vagy több program együttes működését. Az ún. rutinszoftverek (a szoftveren belül különböző színvonalú és jellegű programok/dokumentációk, ezek nem mindegyike elégíti ki a szerzői mű fogalmát) jogi oltalmát a szerzői jog nem biztosítja. Ezek oltalmára igénybe vehető a know-how oltalmát szolgáló jogi szabályozás. Szerzői jogi védelemben részesül az adatbázis egésze és az alkalmazott kiválasztási, szerkesztési elv az adott adatbázis vonatkozásában (a védelem alanya a szerkesztő), de nem esik az adatbázis szerzői jogi védelmének hatálya alá az abban lévő egyes adat. A védelem mind az elektronikus eszközökkel működtetett, mind a papírhordozón rögzített adatbázisokat is megilleti. Szerzői jogi védelemben csak a gyűjteményes műnek minősülő adatbázis részesül. E védelem az adatbázis egyéni-eredeti szerkesztését oltalmazza tekintet nélkül az egyes adatokra. Az EU adatbázisok gyűjteményes műként való védelme mellett bevezette az adatbázisok más, sajátos (sui generis) védelmét is. Az Szjt es módosítása során a magyar jog része lett a szerzői joghoz kapcsolódó jog védelme is. Az EU-szabályt követve a törvény meghatározza az adatbázis általános fogalmát is: amely mind a gyűjteményes műnek minősülő, mind a kapcsolódó jogi védelemben részesülő adatbázisra irányadó. Az adatbázis olyan adatgyűjtemény, amely valamely rendszer vagy módszer szerint van elrendezve, és amelynek tartalmi elemeihez számítástechnikai eszközökkel vagy bármely más módon egyedileg hozzá lehet férni. Kumuláció (kumulált jogvédelem): ha egy adatbázis mind a szerzői jogi, mind a kapcsolódó jogi védelem feltételeinek megfelel, a kétféle jogvédelem az eltérő védelmi tárgyakra nézve párhuzamosan, és nem azonos jogosultak javára áll fenn (szerzői jog: szerkesztő, kapcsolódó jog: adatbázis-előállító). A kumuláció nem érinti az adatbázisba felvett, jogvédelem alá eső adatok külön védelmét. Külföldi művek, teljesítmények és adatbázisok védelme: A nemzetközi szerzői jogvédelem sajátossága, hogy a szerzői jog- és cselekvőképesség elismerése világszerte territoriális hatályú maradt. 2. Olyan műre, amely először külföldön került nyilvánosságra, az e törvényben meghatározott védelem csak akkor terjed ki, ha a szerző magyar állampolgár, vagy ha a szerzőt nemzetközi egyezmény, illetőleg viszonosság alapján a védelem megilleti. 3. Azokban a kérdésekben, amelyeket ez a törvény nem szabályoz, a Polgári törvénykönyv rendelkezéseit kell alkalmazni. A BUE szabályai szerint a szerzői jogi tényállásoknál annak az államnak a jogát kell alkalmazni, ahol a szerzői jogfelhasználás vagy jogsértési cselekmény történt. A külföldi művek magyarországi védelménél tehát az Szjt. szabályai irányadóak. Ennek egyetlen korlátja van: ha a külföldi védelmi idő rövidebb, mint a magyar a rövidebb külföldi időtartam az irányadó. 4
5 A szerzői joggal szomszédos előadóművészi, hangfelvétel-előállítói, a rádió- és televíziószervezetek, illetve a saját műsort vezeték útján a nyilvánossághoz átvivők teljesítményének védelmét a Szjt. szabályai tartalmazzák, ennek ellenére a territorialitásból eredő korlátozás ezekre nem vonatkozik. Így a külföldi szomszédos jogi jogosultak, illetve teljesítményeik Magyarországon feltétel nélkül az itteni jogosultakkal, teljesítményekkel azonos védelemben részesülnek. A kapcsolódó jogi adatbázis-védelem az Európai Közösség valamely tagállamában honos természetes, jogi személyek, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok javára áll fenn. A természetes személyek honosságát az állampolgárság vagy szokásos tartózkodási hely, a többi adatbázis-előállító honosságát pedig a nyilvántartásba vétel helye, a létesítő okiratba megjelölt székhely, a központi ügyvezetés vagy az üzleti tevékenység fő helye határozza meg. A SZERZŐI JOGVISZONY ALANYAI 4. (1) A szerzői jog azt illeti, aki a művet megalkotta (szerző). A szerzői jogviszony alanya jogosulti pozícióban azaz a szerzői alanyi jog jogosultja a szerző. Csak természetes személy lehet, de származékosan a szerzői jog nemcsak a természetes személy szerzőt illetheti (ld. 6. és munkaviszonyban vagy más hasonló jogviszonyban létrehozott mű) Szerzői alkotás létrejöhet több személy alkotó együttműködésének eredményeként. Ekkor beszélünk közös műről. Az együttműködő személyek között szerzői jogilag értékelt kapcsolat akkor jön létre, ha valamennyien alkotó jellegű tevékenységgel vesznek részt a mű létrehozásában. Az együttműködő szerzők jogviszonyának alakulása elsősorban attól függ, hogy a közös mű részei önállóan felhasználhatók -e. A közös mű szerzői: társzerzők ( vagy szerzőtársak). 5. (1) Több szerző közös művére, ha annak részei nem használhatók fel önállóan, a szerzői jog együttesen és - kétség esetén - egyenlő arányban illeti meg a szerzőtársakat; a szerzői jog megsértése ellen azonban bármelyik szerzőtárs önállóan is felléphet. (2) Ha a közös mű részei önállóan is felhasználhatók (összekapcsolt művek), a saját rész tekintetében a szerzői jogok önállóan gyakorolhatók. Az összekapcsolt művekből álló, együtt alkotott közös mű valamely részének más művel való összekapcsolásához az eredeti közös mű valamennyi szerzőjének hozzájárulása szükséges. Pl. egy megzenésített vers felhasználásához mind a zeneszerző, mind a költő engedélye szükséges, jogsértés esetén bármelyikük felléphet. A vers önálló felhasználásához csak a költő, a zene önálló felhasználásához csak a zeneszerző engedélye szükséges. A módosított Szjt. bevezette az együttesen létrehozott mű fogalmát: 6. (1) Az együttesen létrehozott műre (pl. nemzeti szabványra) a szerzők jogutódjaként azt a természetes vagy jogi személyt, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságot illeti 5
6 meg a szerzői jog, amelynek kezdeményezésére és irányításával a művet létrehozták, és amely azt a saját nevében nyilvánosságra hozta. (2) Együttesen létrehozottnak minősül a mű, ha a megalkotásában együttműködő szerzők hozzájárulásai olyan módon egyesülnek a létrejövő egységes műben, hogy nem lehetséges az egyes szerzők jogait külön-külön meghatározni. Az együttesen létrehozott művé minősítés nem a felek elhatározásától függ. Ezt a -t csak akkor lehet alkalmazni, ha az alapul fekvő tényállás megfelel a meghatározott feltételeknek: - a fentiekben ismertetett klasszikus műre vonatkozó szabályok - a gyűjteményes művek szabályai - a filmalkotásra, és ezen belül az alkotásnak nem minősülő audiovizuális teljesítményekre - a szoftverekre vonatkozó külön rendelkezések és ez utóbbin belül - az a bírói gyakorlat, amely szerint a szoftverfejlesztés bármely fázisában létrejött alkotás külön védelmet élvez Ezek a feltételek nem sok teret engednek az együttesen létrehozott műveket bevezető rendelkezéseknek. (pl. szoftver fejlesztése, építészeti alkotások, műszaki létesítmények tartozhatnak e körbe) A törvény a vagyoni jogok jogutódlással történő átszállásának egyik kivételes esetét hozza létre az együttesen létrehozott művekre. E művek szerzői a megalkotásban részt vevő természetes személyek, a vagyoni jog azonban az e tevékenységet végző szervezetet illeti meg (a befektetésre, irányításra tekintettel). Gyűjteményes mű 7. (1) Szerzői jogi védelemben részesül a gyűjtemény, ha tartalmának összeválogatása, elrendezése vagy szerkesztése egyéni, eredeti jellegű (gyűjteményes mű). A védelem a gyűjteményes művet megilleti akkor is, ha annak részei, tartalmi elemei nem részesülnek, illetve nem részesülhetnek szerzői jogi védelemben. (2) A gyűjteményes mű egészére a szerzői jog a szerkesztőt illeti, ez azonban nem érinti a gyűjteménybe felvett egyes művek szerzőinek és szomszédos jogi teljesítmények jogosultjainak önálló jogait. (3) A gyűjteményes mű szerzői jogi védelme nem terjed ki a gyűjteményes mű tartalmi elemeire. Vagyis, ha a gyűjteménybe felvett művet (teljesítményt) külön kívánják felhasználni, ahhoz az eredeti jogosult engedélye szükséges. lásd még A/11 Melléklet 6
6. A SZERZŐI JOG [1999. ÉVI LXXVI. TÖRVÉ Y]
6. A SZERZŐI JOG [1999. ÉVI LXXVI. TÖRVÉ Y] A szerzői jogi védelem tárgya (1. ) Szerzői jogi védelem alá tartozik függetlenül attól, hogy e törvény megnevezi-e az irodalom, a tudomány és a művészet minden
RészletesebbenA szerzői jog alapjai
A szerzői jog alapjai Gyenge Anikó Budapest, 2005. november 9. Igazságügyi Minisztérium Európai Uniós Jogi Főosztály A szerzői jogi oltalom tárgya a szerző mű kapcsolatból származó jogok - elidegeníthetetlen,
RészletesebbenAZ INFORMATIKA JOGI VONATKOZÁSAI A DOMAINEK SZABÁLYOZÁSA ÉS A SZOFTVEREK, ADATBÁZISOK SZERZŐI JOGA.
AZ INFORMATIKA JOGI VONATKOZÁSAI A DOMAINEK SZABÁLYOZÁSA ÉS A SZOFTVEREK, ADATBÁZISOK SZERZŐI JOGA. Domainnév használat jogi kérdései. ALAPFOGALMAK A tartomány névrendszer (Domain name System (DNS) biztosítja
RészletesebbenRendszertani áttekintés
dr. Sápi Edit Rendszertani áttekintés Szellemi alkotások joga alkotó tevékenységből eredő alkotások védelme. eszmei javak, szellemi tulajdon Elhelyezése: a tág értelemben vett polgári jogon belüli viszonylagosan
RészletesebbenA Pécsi Tudományegyetem. a szellemi alkotások jogvédelméről és. szellemi tulajdon-kezeléséről. szóló szabályzata
A Pécsi Tudományegyetem a szellemi alkotások jogvédelméről és szellemi tulajdon-kezeléséről szóló szabályzata Pécs 2006 1 A szellemi termékekhez fűződő jogok védelmének, hasznosításának és a hozzájuk kapcsolódó
RészletesebbenA REPOZITÓRIUMOK ÜZEMELTETÉSÉNEK JOGI KÉRDÉSEI
ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR JOGI ÉS IGAZGATÁSI OSZTÁLY A REPOZITÓRIUMOK ÜZEMELTETÉSÉNEK JOGI KÉRDÉSEI Hagyományok és kihívások IV. Könyvtárszakmai nap az ELTE Egyetemi Könyvtárban Budapest, 2015. augusztus
RészletesebbenDUNAÚJVÁROSI EGYETEM SZABÁLYZAT A SZELLEMI ALKOTÁSOK VÉDELMÉRŐL ÉS A SZELLEMI TULAJDON KEZELÉSÉRŐL
DUNAÚJVÁROSI EGYETEM SZABÁLYZAT A SZELLEMI ALKOTÁSOK VÉDELMÉRŐL ÉS A SZELLEMI TULAJDON Dunaújváros 2016 3. kiadás 0. módosítás 2 (24). oldal Dunaújvárosi Egyetem Szenátusa által 88-2015/2016. (2016.03.16.)
RészletesebbenA könyvtári digitalizálás szerzői jogi háttere
A könyvtári digitalizálás szerzői jogi háttere Nemzetiségkutatás és helytörténet 2. Szellemi, kulturális kincsek, könyvtári dokumentumok és digitalizálás konferencia Országos Idegennyelvű Könyvtár és Zenei
RészletesebbenE-jog előad. A szerzs. Tartalom: I. A közös jogkezelés II. Az egyes műfajokra vonatkozó külön rendelkezések III. Felhasználási szerződések
E-jog 2013 9. előad adás A szerzs zerzői i jog részletes tárgyalása II. Áttekintés: Tartalom: I. A közös jogkezelés II. Az egyes műfajokra vonatkozó külön rendelkezé III. Felhasználási szerződé 2 I. A
RészletesebbenA/13 A SZERZŐI JOGGAL SZOMSZÉDOS JOGI JOGOSULTAK JOGÁLLÁSA, AZ ADATBÁZIS-ELŐÁLLÍTÓK VÉDELME
A szomszédos jogok a szerzői jog holdudvarát képezik. Ezek a jogviszonyok a szerzői jog területéhez kapcsolódnak, mégis nem teljesen illeszkednek a szerzői jog hagyományos szabályozási megoldásaihoz. Nevezik
RészletesebbenSzerzői jog a gyakorlatban
Szerzői jog a gyakorlatban Dr. Takács Nóra Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Szerzői Jogi Főosztály 2016. december 7. SZELLEMI ALKOTÁSOK JOGA IPARJOGVÉD ELEM SZERZŐI JOG VÁLLALAT - ÉS ÁRUJELZŐ K VÉDJEGY
RészletesebbenTESTNEVELÉSI EGYETEM Szabályzat a szellemi alkotások védelméről, kezeléséről
TESTNEVELÉSI EGYETEM Szabályzat a szellemi alkotások védelméről, kezeléséről 2018. 1 Tartalom I. FEJEZET: Bevezető rendelkezések... 3 1. Szabályzat célja... 3 2. Szabályzat személyi és tárgyi hatálya...
RészletesebbenVÁLOGATÁS A SZERZŐI JOGI SZAKÉRTŐ TESTÜLET SZAKVÉLEMÉNYEIBŐL
VÁLOGATÁS A SZERZŐI JOGI SZAKÉRTŐ TESTÜLET SZAKVÉLEMÉNYEIBŐL TELEVÍZIÓS MŰSORSOROZAT CÍMÉNEK VÉDELMÉVEL ÉS A SOROZAT FOLYTATÁSÁVAL KAPCSOLATOS SZERZŐI JOGI KÉRDÉSEK SZJSZT-15/2013 A Fővárosi Törvényszék
Részletesebben3. A magyar szerzői jog fejlődése... 22
Tartalomjegyzék 1. A szerzői jog elhatárolása más jogterületektől... 9 1.1. A szerzői jog és az iparjogvédelem... 9 1.2. A szerzői jog tárgya... 11 1.2.1. A szerzői jog hatálya alá tartozó alkotások...
RészletesebbenAmai kort a digitalizáció korának is nevezik. Nap mint nap szerzői művek tömegével találkozunk a televízión, rádión és interneten keresztül.
Szerzői jog Amai kort a digitalizáció korának is nevezik. Nap mint nap szerzői művek tömegével találkozunk a televízión, rádión és interneten keresztül. Gyakran nem is tudatosul a fogyasztókban, hogy mi
Részletesebben1999. évi LXXVI. törvény. a szerzői jogról ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. I. Fejezet BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK. A szerzői jogi védelem tárgya
1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról A technikai fejlődéssel lépést tartó, korszerű szerzői jogi szabályozás meghatározó szerepet tölt be a szellemi alkotás ösztönzésében, a nemzeti és az egyetemes
RészletesebbenKölcsönzés-e az e-kölcsönzés? Az elektronikus kölcsönzés jogi természetéről
Kölcsönzés-e az e-kölcsönzés? Az elektronikus kölcsönzés jogi természetéről Valóságos könyvtár - könyvtári valóság II. ELTE BTK KITI, 2015. november 24. Dr. Amberg Eszter Csorba Győző Könyvtár a bérleti
Részletesebben1. (1) Ez a törvény védi az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat.
A jogszabály mai napon (2015.III.8.) hatályos állapota A jel a legutoljára megváltozott bekezdéseket jelöli. 1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról1 A technikai fejlődéssel lépést tartó, korszerű szerzői
Részletesebben1999. évi LXXVI. törvény. a szerzői jogról ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. I. Fejezet. Bevezető rendelkezések. A szerzői jogi védelem tárgya
1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról A technikai fejlődéssel lépést tartó, korszerű szerzői jogi szabályozás meghatározó szerepet tölt be a szellemi alkotás ösztönzésében, a nemzeti és az egyetemes
Részletesebben2001. évi LXXVII. törvény. a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény módosításáról
- 1-2001. évi LXXVII. törvény a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény módosításáról 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. (1) (2) 9. 10. 11. 12. Az 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) 19. -ának
RészletesebbenSzerzői jog mindenkinek
Szerzői jog mindenkinek Disszeminációs Tréning Erasmus Közalapítvány Budapest, 2019. szeptember 24. Dr. Lábody Péter A szerzői jogi védelem tárgya Két feltétel: Irodalom/tudomány/művészet területén létrehozott
RészletesebbenBeharangozó A média-értéklánc szerzői jogi vonatkozásai című tanulmányhoz
In Medias Res 2012/2 3, 199 210 Beharangozó A média-értéklánc szerzői jogi vonatkozásai című tanulmányhoz SARKADY ILDIKÓ * GRAD-GYENGE ANIKÓ ** Az In Medias Res című fiatal, médiaszabályozási tárgyú szakmai
RészletesebbenÜZLETI JOG IPARJOGVÉDELEM
ÜZLETI JOG IPARJOGVÉDELEM SZELLEMI ALKOTÁSOK JOGA Szerkezetileg közelítünk a jogviszonyokhoz: milyen tartalmú kapcsolatok alakulnak ki a szellemi alkotásokkal kapcsolatban? három módozat: alapjogviszonyok
Részletesebbenì E- JOG SZERZŐI JOG
E- JOG SZERZŐI JOG SZELLEMI ALKOTÁSOK JOGA Szerkeze/leg közelítünk a jogviszonyokhoz: milyen tartalmú kapcsolatok alakulnak ki a szellemi alkotásokkal kapcsolatban? à három módozat: alapjogviszonyok a
RészletesebbenSzerzői vagyoni jogok és jogkezelés
Szerzői vagyoni jogok és jogkezelés 2011. november 7. Dr. Tóth Péter Benjamin -MOME A szerzői jogi kérdés: Ha van előttem egy szellemi termék, és azt valahogyan használni, hasznosítani szeretném: kell
RészletesebbenSzakkönyvek és tankönyvek on-line környezetben
Szakkönyvek és tankönyvek on-line környezetben dr. Legeza Dénes Szerzői Jogi Szakértő Testület Szerzői Jogi Főosztály Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Online környezet Szakkönyv (szakirodalom) Szakirodalom
RészletesebbenA DEBRECENI EGYETEM SZELLEMI TULAJDON KEZELÉSI SZABÁLYZATA
A DEBRECENI EGYETEM SZELLEMI TULAJDON KEZELÉSI SZABÁLYZATA A szabályzat célja, hogy I. A szabályzat célja elősegítse a Debreceni Egyetem (a továbbiakban: Egyetem) kutatói, oktatói illetve a szabályzat
RészletesebbenA Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményei
A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményei A tananyagfejlesztéssel kapcsolatos szerzői jogi kérdések Ügyszám: SZJSZT 40/2004 A megbízó által feltett kérdések: 1. Milyen jogok kapcsolódnak a tananyagfejlesztéshez?
RészletesebbenZÁRÓVIZSGA FELKÉSZÍTŐ 2018/ II. FÉLÉV
ZÁRÓVIZSGA FELKÉSZÍTŐ 2018/ 2019. II. FÉLÉV 7/A. A szellemi alkotásokról általában (az alkotó személy jogvédelme). A szerzői jog alanya, tárgya, tartalma. A szerzői jog korlátai, a szomszédos jogok védelme
RészletesebbenSZELLEMI TULAJDON-KEZELÉSI SZABÁLYZAT
SZELLEMI TULAJDON-KEZELÉSI SZABÁLYZAT Edutus Egyetem Szenátusa által 95/2018. (aug. 31.) számú határozatával egységes szerkezetben elfogadva. Kiadás száma Módosítás száma Határozat száma Hatályos 1. kiadás
RészletesebbenE-jog előad. A szerzs. Tartalom:
E-jog 2013 8. előad adás A szerzs zerzői i jog részletes tárgyalása I. Áttekintés: Tartalom: I. A szellemi alkotások joga és a szerzői jog alapkérdései II. A szerző vagyoni jogai III. A szerzői jog korlátai
Részletesebben1999. évi LXXVI. törvény. a szerzői jogról ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. I. Fejezet BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK. A szerzői jogi védelem tárgya
1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról A technikai fejlődéssel lépést tartó, korszerű szerzői jogi szabályozás meghatározó szerepet tölt be a szellemi alkotás ösztönzésében, a nemzeti és az egyetemes
Részletesebben1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról
1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról A technikai fejlődéssel lépést tartó, korszerű szerzői jogi szabályozás meghatározó szerepet tölt be a szellemi alkotás ösztönzésében, a nemzeti és az egyetemes
RészletesebbenA Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményei
A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményei Közös mű; jogosulatlan átvétel megítélése tanítói segédletek esetében Ügyszám: SZJSZT-07/09. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság megkeresése A bíróság
RészletesebbenVirtuális múzeumi séta a szerzői jogász szemével. Dr. Mayer Erika Ügyvéd, Infomediátor
Virtuális múzeumi séta a szerzői jogász szemével Dr. Mayer Erika Ügyvéd, Infomediátor Van Gogh jogai? Egyéni eredeti jelleg Magyarországon nyilvánosságra hozott, vagy magyar szerző, ill. viszonosság alapján
RészletesebbenA BUDAPESTI METROPOLITAN EGYETEM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA I/6. SZ. MELLÉKLET A SZELLEMI TULAJDON KEZELÉSÉRŐL SZÓLÓ SZABÁLYZAT
A BUDAPESTI METROPOLITAN EGYETEM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI REND I/6. SZ. MELLÉKLET A SZELLEMI TULAJDON KEZELÉSÉRŐL SZÓLÓ SZABÁLYZAT Hatályos: 2017/2018-as tanév II. félévétől
RészletesebbenSZOLGÁLATI ÉS ALKALMAZOTTI SZELLEMI ALKOTÁSOK A MAGYAR JOGBAN
Lukács Manuéla Linda Polgári Jogi Tanszék Témavezető: Darázs Lénárd SZOLGÁLATI ÉS ALKALMAZOTTI SZELLEMI ALKOTÁSOK A MAGYAR JOGBAN A szellemi alkotások a gazdasági fejlődésnek és a jólét megteremtésének
RészletesebbenA Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményei
A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményei Font (betű-, illetve karakterkészlet) szerzői jogi védelme Ügyszám: SZJSZT 38/2004 A megbízó által feltett kérdések: 1. A megbízó levelében ismertetett tényállás
RészletesebbenSzellemitulajdon-védelem
Szellemitulajdon-védelem Szombathely, 2013. Január 29. Innovációs konferencia Csiszár István Szellemi alkotások Műszaki (biotechnológiai) megoldások Formai kialakítások Megkülönböztető megjelölések Topográfiai
Részletesebben2008. évi CXII. törvény indokolása. a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény módosításáról. Általános indokolás
2008. évi CXII. törvény indokolása a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény módosításáról Általános indokolás A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) módosítása -
RészletesebbenSZELLEMITULAJDON-KEZELÉSI SZABÁLYZATA
MTA KFKI Részecske- és Magfizikai Kutatóintézet ( RMKI ) 1121 Budapest, Konkoly Thege Miklós út 29-33. 3. épület Postacím: 1525 Budapest, Pf. 49. Titkársági telefon: 395 9289, 392-2520 Fax: 392 2598, 395
RészletesebbenA Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményei
A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményei Televíziós csatornák szállodai szobákban szállodavendégek számára történő hozzáférhetővé tétele Ügyszám: SZJSZT 32/2005 Az ügyvédi iroda által feltett kérdések:
RészletesebbenA Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményei
A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményei A reprográfiai díjra jogosultak köre Ügyszám: SZJSZT 21/07/01 A bíróság által meghatározott feladat: 1. A napilapokon kívül minden folyóirat (ideértve a
RészletesebbenMűholdvevő készülékekkel történt visszaélések büntetőjogi kérdései
Szathmáry Zoltán ügyészségi titkár, Budapest IV-XV. Kerületi Ügyészség Műholdvevő készülékekkel történt visszaélések büntetőjogi kérdései 1. Problémafelvetés A számítástechnikai bűncselekmények dogmatikája
RészletesebbenA szerzői jogi törvény változásainak. Tószegi Zsuzsanna PhD főtanácsadó, egyetemi docens. Networkshop 2009 Szeged, 2009. április 15-17.
A szerzői jogi törvény változásainak hatása a közgyűjteményekre ekre Tószegi Zsuzsanna PhD főtanácsadó, egyetemi docens Networkshop 2009 Szeged, 2009. április 15-17. A szerzői jogi törvény 2008. évi módosításai
RészletesebbenA Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményei
A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményei Reklámozás céljából megrendelt mű felhasználása Ügyszám: SZJSZT 20/2005 Az ügyvédi iroda által feltett kérdések: 1. A V. reklámfilmjei alkalmasak-e reklámfilmként
RészletesebbenAz eljáró tanács szakvéleménye meghozatalakor kizárólag a megkereséshez csatolt DVD és kötet alapján hozta meg szakvéleményét.
A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményei A szakvélemény címe: Balettprodukció és irodalmi mű viszonya Ügyszám: SZJSZT 16/14. A szakvélemény szövege A megbízó által feltett kérdések: 1. A Balettprodukció
RészletesebbenPályázó neve:... Pályázó születési ideje:... Pályázó címe:... Pályázó telefonszáma:... Pályázó mobiltelefonszáma:...
1 ADATLAP 2 A Magyar Olimpiai Bizottság "XXX. Londoni Nyári Olimpiai Játékokra utazó Magyar Olimpiai Csapat felvonuló- és formaruhájának megtervezésére" tárgyú nyilvános pályázathoz Természetes személy
RészletesebbenÁrva mű i felhasználásának engedélyezése iránti kérelem
A Hivatal tölti ki Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Budapest, Garibaldi utca 2. 1054 Árva mű i felhasználásának engedélyezése iránti kérelem Kérem az alábbi árva mű(vek)re vonatkozó felhasználási engedély
RészletesebbenDIGITÁLIS JOGOK KEZELÉSE. Lengyelné Molnár Tünde
Lengyelné Molnár Tünde MÉDIAINFORMATIKAI KIADVÁNYOK Lengyelné Molnár Tünde Eger, 2011 Lektorálta: CleverBoard Interaktív Eszközöket és Megoldásokat Forgalmazó és Szolgáltató Kft. A projekt az Európai Unió
RészletesebbenAz Open Data jogi háttere. Dr. Telek Eszter
Az Open Data jogi háttere Dr. Telek Eszter Egy kis ismétlés Open Data/Open Access/Open Knowledge gyökerei Open Source Software FLOSS (Free Libre Open Source Software) Szoftver esetében egyszerű alapok:
RészletesebbenTájékoztatás a Szerzői Jogi Szakértő Testület működéséről, gyakoribb ügytípusok
Magyar Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Egyesület konferenciája 2013. november 21-22., Kecskemét Tájékoztatás a Szerzői Jogi Szakértő Testület működéséről, gyakoribb ügytípusok dr. Győri Erzsébet Szerzői
RészletesebbenJogosulti tájékoztató. 1. A jogosultat a Kjkt. alapján megillető jogok részletes listája:
Jogosulti tájékoztató A MAHASZ Magyar Hangfelvétel-kiadók Szövetsége Közös Jogkezelő Egyesület a szerzői jogok és a szerzői joghoz kapcsolódó jogok közös kezeléséről szóló 2016. évi XCIII. törvény (a továbbiakban:
RészletesebbenTansegédlet a polgári jog záróvizsga szellemi alkotásokkal kapcsolatos tételeihez
Tansegédlet a polgári jog záróvizsga szellemi alkotásokkal kapcsolatos tételeihez A tansegédlet az alábbi m vekre támaszkodva került összeállításra: - Lontai Faludi Gyertyánfy Vékás: Szerz i jog és iparjogvédelem;
Részletesebben2004. évi II. törvény. a mozgóképről. I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. 1. Cím. A törvény hatálya. 2. Cím. Értelmező rendelkezések
2004. évi II. törvény a mozgóképről Magyarország Országgyűlése a magyar mozgóképkultúra értékeinek gyarapítása és megőrzése, a magyarországi filmipar fejlesztése, nemzetközi viszonylatban való versenyképessé
RészletesebbenSzerzői jog a digitális korban Dudás, Ágnes
Szerzői jog a digitális korban Dudás, Ágnes Szerzői jog a digitális korban Dudás, Ágnes Szerzői jog 2014-2019 Dr. Dudás Ágnes, Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola Tartalom Szerzői jog a digitális
RészletesebbenA Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményei
A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményei Munkaviszonyban alkotott szoftverre kötött felhasználási szerződés Ügyszám: SZJSZT 22/2005 A gazdálkodó szervezet által feltett kérdések: 1.) A megbízó a
RészletesebbenGeológiai tárgyú egyetemi szakdolgozat felhasználása a munkáltató által megrendelésre készített kutatási jelentésben
A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakértői véleménye Geológiai tárgyú egyetemi szakdolgozat felhasználása a munkáltató által megrendelésre készített kutatási jelentésben Ügyszám: SZJSZT 20/14 A Pécsi Törvényszék
RészletesebbenBeépítési és vázlatterv egyéni eredeti jellege és felhasználása
A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményei Beépítési és vázlatterv egyéni eredeti jellege és felhasználása Ügyszám: SZJSZT-03/11. A Fővárosi Bíróság megkeresése A Bíróság által feltett kérdések: 1.)
RészletesebbenA Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményei
A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményei Játékfilm lényeges elemeinek jogosulatlan felhasználása reklámfilmben Ügyszám: SZJSZT 13/2003 A megbízó által feltett kérdések: 1. A Szerzői Jogi Szakértő
RészletesebbenARTISJUS Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület. Belépési nyilatkozat (Kitöltendő két példányban) (magánszemély tagok részére)
ARTISJUS Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület Belépési nyilatkozat (Kitöltendő két példányban) (magánszemély tagok részére) Alulírott...(teljes név, nyomtatott betűvel).....(születési hely és idő)...
RészletesebbenA Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményei
A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményei Szerzői minőség jogi megítélése, tervezői és kivitelezői tevékenység viszonya Ügyszám: SZJSZT- 25/07/2. A bíróság által feltett kérdések: A Fővárosi Bíróság
RészletesebbenFényképek és a rajtuk szereplő téglafalak, mint építészeti alkotás szerzői jogi védelme
A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakértői véleménye Fényképek és a rajtuk szereplő téglafalak, mint építészeti alkotás szerzői jogi védelme Ügyszám: SzJSzT-24/13. A Törvényszék által feltett kérdések:
RészletesebbenA Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményei
A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményei Épület átalakításával összefüggő személyhez fűződő jogok Ügyszám: SZJSZT-04/09. A megkereső által feltett kérdések: 1. A Tervező, mint szerző által a Tervezési
RészletesebbenEURÓPAI BIZOTTSÁG A Tartalmak, Technológiák és Kommunikációs Hálózatok FŐIGAZGATÓSÁGA
EURÓPAI BIZOTTSÁG A Tartalmak, Technológiák és Kommunikációs Hálózatok FŐIGAZGATÓSÁGA Brüsszel, 2018. március 28. KÖZLEMÉNY AZ ÉRDEKELT FELEK RÉSZÉRE AZ EGYESÜLT KIRÁLYSÁG EU-BÓL VALÓ KILÉPÉSE ÉS A SZERZŐI
RészletesebbenAlapvető tudnivalók. a szerzői jogról
Alapvető tudnivalók a szerzői jogról MAGYAR SZABADALMI HIVATAL 2008 Alapvető tudnivalók a szerzői jogról MAGYAR SZABADALMI HIVATAL 2008 3 I. A SZERZŐI JOG FOGALMA, TÁRGYA, HATÁLYA......................
RészletesebbenA szakvélemény címe: Bútorok szerzői jogi védelme és szolgai másolása
A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményei A szakvélemény címe: Bútorok szerzői jogi védelme és szolgai másolása Ügyszám: SZJSZT 36/13. A szakvélemény szövege Az adóhatóság által feltett kérdések:
RészletesebbenKÖZÖS JOGKEZELÉSI MEGBÍZÁS
KÖZÖS JOGKEZELÉSI MEGBÍZÁS A MEGBÍZÓ Neve: Születési dátuma: Telefonszáma: E-mail címe: @ Jogosulti csoportja: Előadóművész Nyilatkozom, hogy a jogkezelési megbízást (aláhúzással jelölve) (a) előadóművészként
RészletesebbenT/18901. számú. törvényjavaslat. a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény módosításáról
MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/18901. számú törvényjavaslat a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény módosításáról Előadó: Dr. Bozóki András nemzeti kulturális örökség minisztere Budapest, 2005. december
RészletesebbenFilmforgatási célú önkormányzati közterület-használat engedélyezése
Filmforgatási célú önkormányzati közterület-használat engedélyezése Vonatkozó jogszabályok: a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény (továbbiakban: Mktv.) a települési önkormányzat tulajdonában álló közterület
RészletesebbenA Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményei
A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményei Műfordítás szerzői jogi védelme Ügyszám: SZJSZT 08/07. A megkeresésben feltett kérdések: - A per tárgyát képező fényképezőgéphez kapcsolódó angol nyelvű
RészletesebbenA Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményei
A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményei Szerzői és védjegyjogok megsértése rajzfilmfigurákkal összefüggésben; a jogsértéssel okozott vagyoni hátrány Ügyszám: SZJSZT 17/2002 A bíróság által feltett
Részletesebben1999. évi LXXVI. törvény. a szerzıi jogról ELSİ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. I. Fejezet BEVEZETİ RENDELKEZÉSEK. A szerzıi jogi védelem tárgya
1999. évi LXXVI. törvény a szerzıi jogról A technikai fejlıdéssel lépést tartó, korszerő szerzıi jogi szabályozás meghatározó szerepet tölt be a szellemi alkotás ösztönzésében, a nemzeti és az egyetemes
RészletesebbenA szerzői jogi jogsértések esetén alkalmazható jogi eszközökről
2005 A SZERZŐI JOGI JOGSÉRTÉSEK ESETÉN ALKALMAZHATÓ JOGI ESZKÖZÖKRŐL ASVA BUDAPEST 2005 A szerzői jogi jogsértések esetén alkalmazható jogi eszközökről Segédanyag a gyakorlat számára Készült a Nemzeti
RészletesebbenNyíregyházi Főiskola Matematika és Informatika Intézet Könyvtár és Alkalmazott Informatikai Csoport Elektronikus publikáció és a szerzői jogok
Nyíregyházi Főiskola Matematika és Informatika Intézet Könyvtár és Alkalmazott Informatikai Csoport Elektronikus publikáció és a szerzői jogok Témavezető: Eszenyiné Borbély Mária főiskolai docens Készítette:
RészletesebbenSzerzői jog. Szoftver 2
Felhasználói jogok Magyarországon a szerzői jogokat az 1999. évi LXXVI. törvény szabályozza. Ez a törvény védi az irodalmi, tudományos, és művészeti alkotásokat. Vagyis a szoftvert is. Szerzői jog A szoftver,
RészletesebbenSZERZŐI MEGBÍZÁS közös jogkezelésre. teljes név, nyomtatott betűvel: lakcím:
SZERZŐI MEGBÍZÁS közös jogkezelésre 1. A megbízás tárgya Alulírott teljes név, nyomtatott betűvel: lakcím: születési hely és idő: zeneszerző, zeneszövegíró, irodalmi szerző, illetve szerzői jogutód (a
RészletesebbenAz audiovizuális művekhez való online hozzáférés megkönnyítése az Európai Unióban: magyar javaslatok. Dr. Rozgonyi Krisztina
Az audiovizuális művekhez való online hozzáférés megkönnyítése az Európai Unióban: magyar javaslatok Dr. Rozgonyi Krisztina Előzmények 1. Európai Bizottság COM(2012)789 számú, az egységes digitális piacon
RészletesebbenAz adatbázisok szerzôi jogi védelme hazánkban
Az adatbázisok szerzôi jogi védelme hazánkban Vranyecz Tünde tanulmányához * kapcsolódva az alábbiakban az adatbázisok hazai jogi szabályozását szeretném ismertetni. A szerzői jog ma már nem csupán a szerzők
Részletesebben( ) a következő kérdésekre nézve terjesszen elő szakértői véleményt:
A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményei Könnyűzenei művek refrénjének nagyfokú hasonlatossága Ügyszám: SZJSZT-02/11 A Fővárosi Bíróság megkeresése A Megkereső által feltett kérdések: Szakértő feladata:
RészletesebbenA szerzői jog által nyújtott lehetőségek a távoktatás területén
A szerzői jog által nyújtott lehetőségek a távoktatás területén Dr. Hepp Nóra Szellemi Tulajdon Nemzetei Hivatala Szerzői Jogi Főosztály / Nemzetközi Szerzői Jogi Osztály 1. A szerzői jog fogalma A szerzői
RészletesebbenA Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményei
A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményei Építészeti mű átépítése Ügyszám: SZJSZT 1/2006 A megbízó által feltett kérdések: 1. Arra tekintettel, hogy mind az épületegyüttes részét képező épületrész,
RészletesebbenÁTLÁTHATÓSÁGI NYILATKOZAT
ÁTLÁTHATÓSÁGI NYILATKOZAT az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 50. (1) bekezdés c) és a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. (1) bekezdés 1. pontjának való megfelelésről I.
RészletesebbenMit érdemes tudni a szerzői jogról? február
Mit érdemes tudni a szerzői jogról? 2014. február A jelen írás célja, hogy gyakorlati betekintést nyújtson a szerzői jog világába. Ennek megfelelően négy nagy rész különül el: az általános tudnivalók (1-4.
RészletesebbenPályázati azonosító: Átláthatósági nyilatkozat
Jelen nyilatkozat kitöltési segédlete az NKA portálon (www.nka.hu) a Főoldalon megtalálható. Támogatott neve: Pályázati azonosító: pály név pály az Átláthatósági nyilatkozat az államháztartásról szóló
RészletesebbenJogosulti tájékoztató
Jogosulti tájékoztató A Repropress Magyar Lapkiadók Reprográfiai Szövetsége Közös Jogkezelő szervezet a szerzői jogok és a szerzői joghoz kapcsolódó jogok közös kezeléséről szóló 2016. évi XCIII. törvény
RészletesebbenARTISJUS Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület közleménye
ARTISJUS Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület közleménye zeneművek nyilvánosság számára egyedi lehívásra ( on demand ) hozzáférhetővé tétele fejében fizetendő szerzői jogdíjakról, valamint a engedélyezésének
RészletesebbenA szerzõi jogról mindenkinek
A szerzõi jogról mindenkinek A szerzõi jog meghatározó szerepet tölt be a szellemi alkotás ösztönzésében, a nemzeti és egyetemes kultúra értékeinek megóvásában, továbbfejlesztésében. A technikai fejlõdéssel
RészletesebbenA szellemi tulajdon könyvvizsgálata
A szellemi tulajdon könyvvizsgálata Kötetlenül! Tessék közbeszólni! Előadó: Bary László Danubia Szabadalmi és Jogi Iroda Telefon: +36-1-411-87-26 Bevezető Betekintés egy új világba Könyvvizsgálat szakaszai
Részletesebben2/F. SZÁMÚ MELLÉKLET: TÁRSAS VÁLLALKOZÁSOKKAL KÖTENDŐ MEGBÍZÁSI MEGÁLLAPODÁS KLINIKAI VIZSGÁLATBAN VALÓ RÉSZVÉTELRE
2/F. SZÁMÚ MELLÉKLET: TÁRSAS VÁLLALKOZÁSOKKAL KÖTENDŐ MEGBÍZÁSI MEGÁLLAPODÁS KLINIKAI VIZSGÁLATBAN VALÓ RÉSZVÉTELRE amely létrejött egyrészről a Név: [Intézmény neve] Képv. jogosult: Székhely: Adószám:
RészletesebbenTérképészeti művek gyűjteménye iskolai atlaszban a plágium megállapíthatóságának kérdése
A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményei Térképészeti művek gyűjteménye iskolai atlaszban a plágium megállapíthatóságának kérdése Ügyszám: SZJSZT-14/10. A Megkereső által feltett kérdések: 1. A
RészletesebbenA Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményei
A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményei Az átdolgozás szintjét el nem érő inspiráció színpadi lézerprodukció esetén Ügyszám: SZJSZT 31/2005 Az ügyvédi iroda által feltett kérdések: 1.) Állapítsa
RészletesebbenA fenti jogdíjközlemény 2015. január 1-jétől 2015. december 31-ig hatályos. * * *
13088 H I V A T A L O S É R T E S Í T Ő 2014. évi 63. szám IV. A jogdíjközlemény időbeli hatálya A fenti jogdíjközlemény 2015. január 1-jétől 2015. december 31-ig hatályos. ARTISJUS Magyar Szerzői Jogvédő
RészletesebbenVÁLOGATÁS A SZERZŐI JOGI SZAKÉRTŐ TESTÜLET SZAKVÉLEMÉNYEIBŐL
VÁLOGATÁS A SZERZŐI JOGI SZAKÉRTŐ TESTÜLET SZAKVÉLEMÉNYEIBŐL TÉRKÉPÉSZETI MŰVEK GYŰJTEMÉNYE ISKOLAI ATLASZBAN A PLÁGIUM MEGÁLLAPÍTHATÓSÁGÁNAK KÉRDÉSE SZJSZT-14/10 A Csongrád Megyei Bíróság megkeresése
RészletesebbenMIRE JÓ A SZELLEMI- TULAJDON-VÉDELEM. SEED családi délelőtt 2009. November 5.
MIRE JÓ A SZELLEMI- TULAJDON-VÉDELEM SEED családi délelőtt 2009. November 5. HOGY A BEFEKTETETT CSALÁDI TŐKE NE MÁSNAK HOZZON HASZNOT Alapigazságok Ha valamilyen szellemi értéket létrehoztunk, oltalmazzuk
RészletesebbenII. Az Adatvédelmi tv. 1. -ának 4.a) pontja határozza meg az adatkezelés fogalmát:
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelet elnökének 2/2003 számú ajánlása a hitelintézetek, a befektetési szolgáltatók, az árutőzsdei szolgáltatók és a biztosítók adatkezelési szabályairól A hitelintézet,
RészletesebbenNYILATKOZAT ÁTLÁTHATÓSÁGRÓL
NYILATKOZAT ÁTLÁTHATÓSÁGRÓL az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 50. (1) bekezdés c) és a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. (1) bekezdés 1. pontjának való megfelelésről
RészletesebbenA/12 A SZERZŐ SZEMÉLYHEZ FŰZŐDŐ ÉS VAGYONI JOGAI; A SZERZŐI JOG KORLÁTAI
A szerzői jogi védelem kizárólagos jellegű, abszolút szerkezetű jogviszonyt alapoz meg. A jogviszonynak csak a jogosultja meghatározott személy, a kötelezetti pozícióban bárki lehet (a szerzőn kívül),
RészletesebbenA törvény hatálya. 1. (1) E törvény rendelkezéseit kell alkalmazni:
2001. évi CVIII. Törvény az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről Az Országgyűlés az elektronikus kereskedelem fejlődése
RészletesebbenBevezetés a szerzői jogba. Jegyzet az alapfokú szerzői jogi tanfolyamhoz. Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala, 2015; ISBN 978-963-9157-79-8
Bevezetés a szerzői jogba. Jegyzet az alapfokú szerzői jogi tanfolyamhoz. Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala, 2015; ISBN 978-963-9157-79-8 Tanfolyami jegyzet a hivatalos címe, ám egyúttal érdeme szerint
Részletesebben