Mit érdemes tudni a szerzői jogról? február

Átírás

1 Mit érdemes tudni a szerzői jogról? február

2 A jelen írás célja, hogy gyakorlati betekintést nyújtson a szerzői jog világába. Ennek megfelelően négy nagy rész különül el: az általános tudnivalók (1-4. pont), a felhasználási szerződésekre vonatkozó rendelkezések (5. pont), az egyes műfajokra vonatkozó külön rendelkezések (6. pont) és jogsértés következményei (7. pont). A teljesség igényére nem törekvő jogászi szemléletű jogszabály-elemzésen túlmenően gyakorlatorientált megközelítés, a szerzőknek való praktikus segítségnyújtás volt a kitűzött cél. 1. Általános tudnivalók, a szerzői jogi védelem tárgya A szerzői jog a szellemi alkotások jogának fontos részterülete az iparjogvédelem mellett, szabályozása hatályos jogunkban elsősorban az évi LXXVI. törvény (Szjt ) alapján valósul meg. Szerzői jogi védelem alatt a szerzői alkotások állnak. Szerzői alkotásnak minősül az irodalom, a tudomány vagy a művészet körébe eső, rendszerint valamilyen formában rögzített egyéni, eredeti gondolat, így különösen az irodalmi mű, a nyilvánosan tartott beszéd, a szoftver, a színmű, zenés színmű, filmalkotás, fotóművészeti alkotás, a térképmű, az építészeti alkotás és annak terve, az iparművészeti alkotás és annak terve stb.. Az Szjt. a leggyakrabban előforduló műtípusok példálódzó felsorolását adja meg, a védelem azonban nem a nevesített műtípusokhoz való tartozástól függ, hanem attól, hogy a mű a szerző szellemi tevékenységéből fakadó egyéni, eredeti jelleget öltsön. Oltalom szempontjából a mű értéke, esztétikai színvonala sem releváns. Az individualitás módja és mértéke tekintetében megkülönböztetünk elsődleges és másodlagos alkotásokat. Az elsődleges alkotások más műtől nem függenek, tartalmukban és formájukban egyaránt önállóak. A másodlagos szerzői alkotások viszont vagy tartalmukban, vagy formájukban (vagy esetleg mindkettőben) egy másik szerzői alkotástól függenek (pl. fordítások vagy regény színpadra, filmre alkalmazása). Ez utóbbi esetben a védelem fontos feltétele, hogy az eredeti mű szerzője az átdolgozáshoz, feldolgozáshoz, illetve fordításhoz a hozzájárulását megadja. Az Szjt-ben meghatározott védelemben részesülnek a kapcsolódó jogi jogosultak, azaz az előadóművészek, a hangfelvétel-előállítók, a rádió- és televízió-szervezetek, a filmelőállítók (ezeket összefoglalóan szomszédos jogi jogosultaknak nevezzük), valamint az adatbázis-előállítók teljesítményei (a továbbiakban együtt: kapcsolódó jogi jogosultak). A törvény bizonyos alkotásfajtákat kifejezetten kizár az oltalomból. Ilyenek: a jogszabályok, az állami irányítás egyéb jogi eszközei, a bírósági vagy hatósági határozatok, a hivatalos közlemények és ügyiratok, valamint a jogszabállyal kötelezővé tett szabványok és más hasonló rendelkezések. A szerzői jogi védelem nem terjed ki a sajtótermékek közleményeinek alapjául szolgáló tényekre vagy napi hírekre sem. Ugyancsak nem lehet tárgya a védelemnek valamely ötlet, elv, elgondolás, eljárás, működési módszer vagy matematikai művelet. A folklór kifejeződései szintén nem részesülnek szerzői jogi védelemben. E rendelkezés nem érinti a népművészeti ihletésű, egyéni, eredeti jellegű mű szerzőjét megillető szerzői jogi védelmet. 2

3 2. A szerzői jogi védelem keletkezése, időtartama A szerzői jogi védelem a mű létrejöttének pillanatától kezdve, bárminemű hatósági eljárás lefolytatása és nyilvántartásba vétel nélkül megilleti a szerzőt. Főszabályként a szerzői művek védelmi ideje a szerző életében és a halálát követő év első napjától számított hetven évig tart. Szerzőtársak esetén a védelmi időt az utoljára elhunyt szerzőtárs halálát követő év első napjától kell számítani. Eszerint kell eljárni filmalkotások védelmi idejének meghatározásakor is. Az Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának létezik önkéntes műnyilvántartás elnevezésű szolgáltatása, mely a nevében foglalva is önkéntes hatósági lajstrom a szerzői alkotásokról. A tanúsítvány szerzői jogi vagy egyéb védelmet nem keletkeztet, csupán bizonyítási eszközként szolgál annak igazolására (pl. egy későbbi perben), hogy a szerző által a sajátjaként nyilvántartásba vett alkotás a tanúsítvány kiállításának napján a tanúsítványhoz hozzáfűzött műpéldány szerinti tartalommal létezett. 3. Kit illet meg a szerzői jog? A szerzői jog azt illeti meg, aki a művet megalkotta. Gyakran előfordul, hogy egy szerzői alkotás több személy együttes tevékenységének eredményeképpen jön létre. Ilyen esetben a szerzői jogi védelem terjedelme a közös mű szétválaszthatatlanságától függ. Ha a közös mű részei nem használhatóak fel önállóan, a szerzői jog együttesen és kétség esetén vagy eltérő megállapodás hiányában egyenlő arányban illeti meg a szerzőtársakat, a szerzői jog megsértése ellen azonban bármelyik szerzőtárs önállóan is felléphet. Ha a közös mű részei önállóan is felhasználhatóak (összekapcsolt művek), a saját rész tekintetében a szerzői jogok önállóan gyakorolhatók. Ebben az esetben a szerzőket társszerzőknek nevezzük, mert ilyenkor megállapítható, hogy az egyes részeket ki alkotta. Gyűjteményes mű (tartalmának összeválogatása, elrendezése vagy szerkesztése egyéni, eredeti jellegű) egészére vonatkozóan a szerzői jog a szerkesztőt illeti meg. Ez azonban nem érinti a gyűjteménybe felvett egyes művek szerzőinek önálló szerzői jogait. Szerzői jogi védelem illeti meg a szerző örökösét (jogutódját) a védelmi időn belül, valamint azt, aki a szerzőtől a vagyoni jogokat az Szjt.-ben meghatározott körben jogátruházásra irányuló szerződéssel megszerezte. Előfordulhat az a helyzet, hogy a művet név nélkül vagy felvett néven hozzák nyilvánosságra. A szerzői jogokat ilyen esetben a szerző fellépéséig az gyakorolja, aki a művet először hozta nyilvánosságra. Eltérő megállapodás hiányában a szerző munkaviszonyból (vagy egyéb hasonló jogviszonyból) folyó kötelessége teljesítéseként megalkotott műve átadásával a vagyoni jogokat a munkáltató szerzi meg ( szolgálati mű ). Emiatt igen fontos pontosan, írásban meghatározni, hogy mely művek elkészítése a szerző munkaköri kötelessége. Különleges szabály az is, mely szerint egyes műfajták kivételével a szerzőt akkor is megfelelő díjazás illeti meg, ha a munkáltató a felhasználásra másnak engedélyt ad, vagy a művel kapcsolatos vagyoni jogokat másra átruházza. 3

4 4. A szerző személyhez fűződő és vagyoni jogai A szerzőt megillető szerzői jogok személyhez fűződő és vagyoni jogok összességét jelentik. A szerző személyhez fűződő joga, hogy művét nyilvánosságra hozza, illetve a nyilvánosságtól visszavonja, művén a nevét feltüntessék, és szerzői minőségét elismerjék, valamint, művét az eltorzítástól, a megcsonkítástól vagy az egyéb módon sérelmes megváltoztatástól megóvja (a mű integritásához való jog). A vagyoni jogok körében a szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és a felhasználás engedélyezésére. A személyhez fűződő jogok nem ruházhatók át és azokról érvényesen lemondani sem lehet. Főszabályként a vagyoni jogok is forgalomképtelenek, azonban ez alól a törvény számos esetben kivételt enged. Így a vagyoni jogok örökölhetőek, azokról az örökösök egymás javára érvényesen rendelkezhetnek. Egyes műfajoknál, illetve meghatározott esetekben szintén kivételt tesz az Szjt.: a szoftverek, az adatbázisok, a munkaviszonyban alkotott művek és a filmalkotásokban felhasználásra kerülő művek vagyoni jogai átruházhatók, illetve átszállhatnak. A vagyoni jogokra is kiterjedő jogátszállás (jogutódlás) következik be az együttesen létrehozott műveknél az ilyen művet kezdeményező, azt saját nevében nyilvánosságra hozó természetes személy vagy gazdasági társaság javára. A szerző vagyoni jogait deklaráló főszabályt a törvény a legjellemzőbb felhasználási módok példálózó felsorolásával is kiegészíti. E szerint a mű felhasználásának minősül különösen a többszörözés, a terjesztés, a nyilvános előadás, a nyilvánossághoz közvetítés sugárzással vagy másként, a sugárzott műnek az eredetihez képest más szervezet közbeiktatásával a nyilvánossághoz történő továbbközvetítése, az átdolgozás és a kiállítás. A szerző számára biztosított, a fentiekben kifejtett kizárólagos személyi és vagyoni jogok nem korlátlanok, a szerzői jog legfontosabb korlátját a szabad felhasználás képezi. Ebben az esetben a mű felhasználásához nincs szükség a szerző hozzájárulására és a szerzőt díjazás sem illeti meg. A szabad felhasználás körében kizárólag a nyilvánosságra hozott művek használhatók fel. Törvényi kritérium továbbá, hogy a szabad felhasználás ne legyen sérelmes a mű rendes felhasználására és indokolatlanul ne károsítsa a szerző jogos érdekeit, továbbá feleljen meg a tisztesség követelményeinek és ne irányuljon a szabad felhasználás rendeltetésével össze nem férő célra. A szabad felhasználás eseteit nem lehet kiterjesztően értelmezni, szabályait és eseteit a törvény és ehhez igazodva a jelen írás is taxatíve sorolja fel az alábbiak szerint: Az idézés joga annyit jelent, hogy a művet indokolt terjedelemben, az eredetihez híven, a forrás és a szerző megnevezésével bárki szabadon idézheti. Idézni csak az idézett mű részletét lehet, kapcsolatban a saját átvevő művel, annak szerves részeként. 4

5 Az idézést meghaladó mértékű felhasználást átvételnek nevezzük, mely iskolai oktatás vagy tudományos ismeretterjesztés, kutatás céljára szintén megengedett. Ebben az esetben is meg kell jelölni azonban a forrást és az átvett mű szerzőjét, illetve az átvevő művet nem lehet üzletszerűen felhasználni. Iskolai oktatási célra iskolai foglalkozás keretében a mű átdolgozása is lehetséges, az átdolgozott mű felhasználásához azonban már kell az eredeti mű szerzőjének az engedélye. A magáncélú másolás is a szabad felhasználás esete, ha azt természetes személy magáncélra végzi és a jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja. Kivételt jelent az építészeti mű, a műszaki létesítmény, a szoftver, a számítástechnikai eszközzel működtetett adatbázis, valamint a mű nyilvános előadásának kép- vagy hanghordozóra rögzítése. A kották reprográfiával magáncélra sem másolhatók, a teljes könyv, folyóirat vagy napilap egésze magáncélra is csak kézírással vagy írógéppel másolható, továbbá magáncélra sem megengedett, ha a műről más személlyel készíttetnek másolatot számítógépen, illetve elektronikus adathordozóra. A belső, intézményi célra történő másolatkészítés könyvtárak, oktatási intézmények, múzeumok, levéltárak, kép- és hangarchívumok részére akkor megengedett, amennyiben a tudományos kutatáshoz szükséges, vagy saját példányról archiválás tudományos célra, illetve nyilvános könyvtári ellátás céljára vagy megjelent mű kisebb részéről, illetve újság- vagy folyóiratcikkről készül, ha közvetve sem irányul haszonszerzésre. Papíralapú kiadványok (könyvek egyes részei, újság- és folyóiratcikkek) iskolai oktatás céljára egy-egy iskolai osztály létszámának megfelelő, illetve a köz- és felsőoktatási vizsgákhoz szükséges példányszámban többszörözhetőek. Szabad felhasználás a mű járulékos vagy közbenső a felhasználásra irányuló műszaki folyamat elválaszthatatlan és lényeges részét képező, önálló gazdasági jelentőség nélküli időleges többszörözése, ha kizárólag az a célja, hogy lehetővé tegye vagy az átvitelt harmadik személyek között hálózaton, köztes szolgáltató által, vagy a műnek a szerző által engedélyezett, illetve a törvény rendelkezései alapján megengedett felhasználását. Szabad felhasználás továbbá a saját műsor sugárzásához jogszerűen felhasználható műről a rádió- vagy televízió-szervezet által saját eszközökkel készített ideiglenes rögzítés. Nyilvánosan tartott előadások és hasonló művek részletei, politikai beszédek tájékoztatás céljára a cél által indokolt terjedelemben szabadon felhasználhatók. A forrást és a szerzőt, hacsak nem lehetetlen, fel kell tüntetni. Az ilyen művek gyűjteményes kiadása azonban csak a szerző engedélyével lehetséges. Időszerű, napi eseményekről való tájékoztatás céljára forrás és a szerző nevének feltüntetésével szintén felhasználhatók egyes művek. Napi eseményekhez kapcsolódó, időszerű gazdasági vagy politikai témákról megjelentetett cikkek vagy e témákról sugárzott művek a forrás és a szerző nevének feltüntetésével - a sajtóban szabadon többszörözhetők, nyilvánossághoz közvetíthetők, feltéve, hogy a szerző nem tett az ilyen felhasználást megtiltó nyilatkozatot. Televíziós műsorokban bármely képzőművészeti, fotóművészeti, építészeti, iparművészeti alkotás díszletként szabadon felhasználható, és a szerző nevének feltüntetése sem kötelező. Azonban ha a mű kifejezetten díszlet vagy jelmez céljára készült, felhasználásához már kell a szerző engedélye, illetve a nevének a feltüntetése is szükséges. 5

6 Eredeti műalkotások kiállítása vagy műkereskedő közreműködésével történő kereskedelme esetén a műalkotások szabadon többszörözhetők és terjeszthetők az esemény reklámozása céljából. A művek az alábbi esetekben előadhatók, ha az előadás jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja, és a közreműködők nem részesülnek díjazásban: műkedvelő művészeti csoportok előadása, iskolai oktatás céljára és iskolai ünnepségeken, szociális és időskori gondozás keretében, nemzeti ünnepeken tartott ünnepségeken, egyházi szertartásokon, egyházi ünnepségeken, magánhasználatra, valamint alkalomszerűen tartott zártkörű összejövetelen. Jövedelemszerzésnek minősül különösen a belépődíj szedése akkor is, ha egyéb elnevezés alatt történik. Jövedelemfokozás célját szolgálja a felhasználás, ha alkalmas arra, hogy a felhasználó (pl. üzlet, szórakozóhely) vevőkörét vagy látogatottságát növelje, vagy ha a vendégek és más fogyasztók szórakozását szolgálja. Díjazásnak minősül a fellépéssel kapcsolatban a költségeket meghaladó térítés is. A mű egyes példányainak a nyilvános könyvtárak részéről történő haszonkölcsönbe adása a szoftverek és a számítástechnikai eszközökkel működtetett adattárak kivételével - szintén a szabad felhasználás körébe tartozik. A nyilvános szolgáltatásokat nyújtó könyvtárak, oktatási intézmények, múzeumok, levéltárak, kép- és hangarchívumok gyűjteményeinek részét képező művek az ilyen intézmények helyiségeiben ilyen célból üzembe állított számítógépes terminálok képernyőjén tudományos kutatás vagy egyéni tanulás céljára a nyilvánosság egyes tagjai számára megjeleníthetőek, feltéve, hogy mindez nonprofit jelleggel valósul meg. A mű nem üzletszerű többszörözése és terjesztése akkor minősül szabad felhasználásnak, ha az kizárólag a fogyatékos személyek igényeinek kielégítését szolgálja és kizárólag a célnak megfelelő módon valósul meg. Végül bírósági, államigazgatási vagy más hatósági eljárásban a mű bizonyítás céljára a célnak megfelelő módon és mértékben felhasználható. 5. Mit kell tudni a felhasználási szerződésekről? A felhasználási szerződések alapvető célja, rendeltetése az, hogy a jogosult engedélyt adjon műve, teljesítménye felhasználására meghatározott díjazás fejében. A vagyoni jogokat átengedni nem lehet, így a felhasználási szerződés a lehetőség a mű hasznosítására. A törvény nem határozza meg a szerződés kötelező tartalmi elemeit, sőt a törvényben foglaltaktól a felek egyező akarattal eltérhetnek, ha ezt az Szjt. vagy más jogszabály nem tiltja. Vitás esetben azonban jogosultakat védő garanciális szabály értelmében mindig a szerző számára kedvezőbb értelmezést kell elfogadni. A továbbiakban jelen írás a felhasználási szerződésekkel foglalkozik bővebben, főleg gyakorlatorientált megközelítésben. Jóllehet a jogszabály nem nevesít kötelező és opcionális tartalmi elemeket, vannak olyan kérdések, amelyek rendezése nélkül létre sem jön a szerződés, illetve vannak olyan kérdések, melyek nélkül érvényesen lehet ugyan szerződni, célszerű azonban rendelkezni róluk. A bizonyítást, illetve a jogérvényesítést megkönnyítő szabály, hogy a felhasználói szerződéseket főszabály szerint írásba kel foglalni, tehát írásbeli szerződés nélkül nincs felhasználási engedély. 6

7 A jelen írás a felhasználási szerződés legtöbb elemét érinti, magyarázza, felhasználási szerződés mintát azonban tudatosan nem tartalmaz, hiszen egyik szerződés vagy jogeset sem tekinthető tipikusnak, mintaértékűnek. Célszerű a szerzői jogot érintő jelentős jognyilatkozatok megtétele előtt is jogi szakember véleményét kikérni, még akkor is, ha a jelen írást áttanulmányozva minden szükséges tudással felvértezve érezzük magunkat. A felek megnevezése A szerződést kötő két fél: a szerző és a felhasználó pontos megnevezése bármilyen jogérvényesítéshez elengedhetetlen. Arra érdemes figyelni, hogy amennyiben a szerző cége köti a szerződést a felhasználóval, úgy a cég és a szerző közötti jogviszonyról, a felhasználás engedélyezéséről, illetve a személyes munkavégzésről külön kell rendelkezni. Szerzőtársak (tehát több szerző olyan közös műve, melynek részei nem használhatók fel önállóan) esetén a szerzői jog a törvény értelmében együttes és kétség esetén egyenlő arányú. Ebből az következik, hogy a felhasználói szerződést minden egyes szerzőtársnak alá kell írnia. Időkímélőbb megoldás, ha a szerzőtársak a közöttük levő viszonyt külön okiratban rendezik, melyben a kapcsolattartásra valamelyiküket feljogosítják. A felhasználási szerződést a kapcsolattartó egyedül aláírja, és a szerződéshez mellékletként csatolják a külön megállapodást. Törvényi előírás, hogy a felhasználási engedély a felhasználó gazdálkodó szervezet megszűnése vagy szervezeti egységének kiválása esetén a szerző beleegyezése nélkül átszáll a jogutódra. A mű megnevezése Szükségszerű elem bármilyen felhasználási szerződésben a mű pontos megnevezése. Fordítással kapcsolatos szerződéseknél az eredeti mű és a fordítás pontos beazonosítása is szükséges. Az átadott felhasználási jog terjedelme, a felhasználás módja A szerzői vagyoni jog azt jelenti, hogy csak a szerző engedélyével lehet a művét felhasználni. A törvény különböző felhasználási módokat határoz meg; a szerződésnek pontosan tartalmaznia kell, hogy milyen módokra vonatkozik a szerző engedélye, hiszen a felhasználó csak ezeket végezheti jogszerűen. A szerződés megkötésekor ismeretlen felhasználási módra felhasználási engedély érvényesen nem adható. A mű átdolgozására a felhasználási engedély csak kifejezett kikötés esetén terjed ki. A kiadás a szerzői jog fogalomrendszerében két felhasználási mód együttes megvalósulása: többszörözés és terjesztés. Ha a művet tartalmazó könyv vagy folyóirat hagyományos papírhordozó mellett elektronikus formátumban (CD-ROM, DVD-ROM) is kereskedelmi forgalomba kerül, a szerződésnek ezt kifejezetten is tartalmaznia kell. Az internetes felhasználást a szerzői jog hozzáférhetővé tételnek hívja; ha sor kerül rá, a szerződésbe mindenképpen kerüljön bele erre vonatkozó rendelkezés. 7

8 Ha a szerződésben elfelejtkeznek ennek a kérdésnek a pontos rendezéséről, a törvény pótolja a felek akaratát: ilyenkor az engedély a szerződés céljának megvalósításához elengedhetetlenül szükséges felhasználási módra és mértékre korlátozódik. Ez például azt jelenti, hogy egy kiadói szerződés alapján a könyvkiadó nem fogja tudni a fordítást az interneten letölthetővé tenni, csak a fordító külön engedélyével. Ha a szerződésben meghatározott felhasználási módok a szerződés hatálya alatt úgy változnak/bővülnek, hogy a szerződés megkötésekor ismert és a szerződésben engedélyezett felhasználási módok megvalósulását hatékonyabban, kedvezőbb feltételekkel vagy jobb minőségben teszik lehetővé, a szerződéssel megszerzett felhasználási jog a megváltozott vagy kibővült felhasználási módokra is kiterjedhet erre vonatkozó külön kikötés esetén. A mű többszörözésére adott engedély csak kifejezett kikötés esetén ad a felhasználónak jogot arra, hogy a művet kép- vagy hangfelvételen rögzítse, illetve, hogy azt számítógéppel vagy elektronikus adathordozóra másolja. A mű terjesztésére adott engedély pedig szintén csak kifejezett kikötés esetén jogosítja a felhasználót arra, hogy a műpéldányokat forgalomba hozatal céljából behozza az országba. Jogdíj A jogdíj a felhasználásra adott engedély ellenértéke, összege azonban nagyon sok tényezőtől függ. Nem mindegy, hogy a szerző kizárólagos vagy nem kizárólagos engedélyt ad; hogy csak Magyarországra ad engedélyt vagy az egész világra; hogy négy, nyolc vagy hetven évre; és így tovább. A törvény szerint a díjnak eltérő megállapodás hiányában - a felhasználással elért bevétellel arányban kell állnia, lemondani róla csak kifejezett, írásbeli nyilatkozattal lehet. A jogdíj megállapítására létezik a százalékos és az egyösszegű módszer, valamint a kettő kombinációja. Mindegyik megoldásnak megvan a maga előnye és hátránya egyaránt. A százalékos jogdíj kikötésének az előnye, hogy a szerző a mű sikerével arányos díjazásban részesül. Hátránya, hogy a szerző sokszor képtelen arra, hogy a felhasználó bevételeit ellenőrizze. Mindenesetre arra kell odafigyelni a százalékos elszámolás választásánál, hogy a százalékszámítás alapja a felhasználó teljes bevétele vagy a költségekkel csökkentett bevétel (azaz a haszon). Az egyösszegű jogdíj előnye, hogy világos fizetési kötelezettséget jelent, pontosan kiszámítható. Hátránya, hogy a mű sikerét nem követi, rugalmatlan. Feltűnő értékkülönbözet esetére azonban, mintegy kiegyenlítésképpen a magyar szerzői jog ismeri az ún. bestseller klauzulát. Ha a mű iránti igény a szerződéskötést követően jelentősen megnövekszik, és emiatt feltűnően naggyá válik a felek szolgáltatásai közötti értékkülönbség, akkor a szerződést - a felek egyetértésének hiányában - akár a bíróság is módosíthatja. A fizetési határidőket kell még a szerződésekben körültekintően rögzíteni. A gyakorlatban természetesen a díjazással kapcsolatban részletkérdésekben is meg kell, illetve lehet állapodni. Ilyenek például az előleg vagy a részletfizetés lehetősége, a számlázással kapcsolatos adatok, bankszámlaszámok stb.. 8

9 Jogszavatosság A szerződésnek nem kötelező tartalmi eleme, de a felhasználó természetes igénye, hogy a szerző vállaljon ún. jogszavatosságot. A jogszavatosság azt jelenti, hogy a szerző garanciát vállal arra, hogy valóban rendelkezik azokkal a jogokkal, amelyeket a szerződésben átenged a felhasználónak. Azaz kijelenti, hogy tényleg saját alkotásáról van szó, és másnak nem adott kizárólagos felhasználási engedélyt. Fordítások esetén különös jelentősége van ennek, hiszen a lefordított mű szerzőjének is hozzá kell járulnia az idegen nyelvre történő fordításhoz. A jogvitákat elkerülendő a szerződésnek nagyon világosnak kell lennie abban a kérdésben, hogy melyik fél vállalja, hogy az eredeti szerzőtől az engedélyt megszerzi. A fordító akkor jár a legjobban, ha csak a fordítás tekintetében vállal jogszavatosságot. Időbeli hatály A szerződési szabadság elve alapján akármilyen hosszú időszakra is adhat a szerző engedélyt, bár nyilván más az értéke a két évre adott engedélynek, mint a mű teljes védelmi idejére, azaz a szerző halálát követő hetven évig tartó engedélynek. Ha a felek nem rendelkeznek erről a kérdésről, akkor a törvény szerint a szerződés időtartama a szerződés tárgyát képező műhöz hasonló művek felhasználására kötött szerződések szokásos időtartamához igazodik, amely a kialakult gyakorlat szerint 4-8 év. Területi hatály A felek a szerződésben azt is meghatározhatják, hogy mely országokra vonatkozik a szerződés. Amennyiben a szerződés mégis hallgat erről a kérdésről, a felhasználási engedély csak Magyarország területére terjed ki. Tehát ha a felhasználó külföldön is terjeszteni akarja a könyvet, arra kifejezett szerződéses kikötés szükséges. Az Európai Unió tagjaként ugyanakkor figyelembe kell venni az ún. jogkimerülést is; ez azt jelenti, hogy egy jogszerűen forgalomba került műpéldány megvásárlója az adott példányt az Európai Gazdasági Térség bármely államában forgalmazhatja. A felhasználási jog kizárólagossága Főszabályként a felhasználási szerződés csak kifejezett kikötés esetén ad kizárólagos jogot. Kizárólagos felhasználási engedély alapján csak a jogszerző használhatja fel a művet, a szerző további felhasználási engedélyt nem adhat. Vigyázni kell arra, hogy a kizárólagos felhasználás engedélyezésekor maga a szerző is csak akkor lesz jogosult a mű felhasználására, ha ezt a szerződésben kifejezetten kikötik! Kiadói szerződések esetén a főszabálytól eltérően - ha a felek elmulasztják e kérdés rendezését a szerződésben, a felhasználási engedély automatikusan kizárólagos lesz (kivétel: gyűjtemények, valamint a napilapok és folyóiratok számára készült művek). Tehát kiadói szerződésnél, ha a szerződés nem rendelkezik róla, a szerző arra sem lesz jogosult, hogy egy műpéldányt a kutató- vagy munkahelyén nyilvánosság számára hozzáférhetően elhelyezzen. 9

10 Harmadik személy A felhasználó az engedélyt harmadik személyre csak akkor ruházhatja át, illetve csak akkor adhat harmadik személynek további engedélyt a mű felhasználására, ha azt a szerző kifejezetten megengedi. Tehát ha a szerződés nem tartalmaz harmadik személyre vonatkozó rendelkezést, akkor kizárólag a felhasználó jogosult bárminemű felhasználásra még abban az esetben is, ha a felhasználási joga kizárólagos. Javítások, változtatások Ha a szerző a mű felhasználásához hozzájárult, köteles az olyan változtatásokat végrehajtani, melyek a felhasználáshoz elengedhetetlenek vagy nyilvánvalóan szükségesek és a mű lényegét nem érintik. A felhasználó tehát csak abban az esetben javíthat saját maga, ha a szerző ehhez hozzájárul, vagy határidőben nem tesz eleget a javítási kötelezettségének. Jövőben megalkotandó műre kötött szerződés Elkészítendő műre kötött szerződés esetén az egyik legfontosabb kérdés, hogy a felek rendezzék a mű elkészülésével és elfogadásával kapcsolatos, egészen technikai, gyakorlatias kérdéseket. Különösen a következőkre kell gondolni: határidők, átadás-átvételi eljárás, formátum, terjedelem, javításra való visszaadás, előleg, lektor, kapcsolattartásra jogosult személy stb.. A szerzői jogi törvény a következő szabályokat tartalmazza ebben a kérdésben (ezektől a két fél közös akarattal eltérhet, de ennek híján automatikusan az alábbi szabályok élnek): a felhasználó az elkészült mű elfogadásáról az átadástól számított két hónapon belül köteles nyilatkozni. Ha a művet a felhasználó kijavításra visszaadta, a két hónapos határidő a kijavított mű átadásától számít. Ha a felhasználó határidőn belül nem nyilatkozik, a művet elfogadottnak kell tekinteni. A felhasználó jogosult az elkészült művet indokolt esetben megfelelő határidő tűzésével a szerzőnek kijavításra ismételten is visszaadni. Ha a szerző a kijavítást alapos ok nélkül megtagadja, vagy határidőre nem végzi el, a felhasználó a szerződéstől díjfizetés kötelezettsége nélkül elállhat. Ha pedig a mű javítás után sem alkalmas a felhasználásra, a szerzőt csak mérsékelt díjazás illeti meg. A gyakorlatban sok esetben azért problémás az átadás-átvétel, mert a jogdíj kifizetését a kézirat elfogadásától függő időpontra helyezi a szerződés. Néhány felhasználó ilyenkor időhúzás céljából jelentéktelen apróságokba köt bele. Ezen a problémán segíthet, ha a szerződés pontos határidőket tartalmaz az észrevételek-javítások tekintetében, és kizárja a végtelen észrevételezések-módosítások egymásutániságának lehetőségét. Fellépés jogsértés esetén Amikor egy harmadik személy a felhasználó engedélye nélkül, jogsértően használja fel a művet, akkor nem a felhasználó, hanem az eredeti szerző szerzői jogát sérti, tekintettel arra, hogy a szerzői vagyoni jogokat a szerző nem ruházhatja át a felhasználóra, csak engedélyt ad neki a felhasználásra. Ennek ellenére a jogsértés nyilvánvalóan nemcsak a szerző, hanem a felhasználó érdekeit is sérti. Javaslat ezért, hogy a szerződés tartalmazzon olyan kikötést, hogy ilyen helyzetben a jogsértővel 10

11 szemben a felhasználó is felléphet. Ha erről nem rendelkeznek, akkor a felhasználónak először fel kell szólítania a szerzőt, hogy tegyen lépéseket a jogsértés ellen, és csak akkor léphet fel ő maga a jogsértővel szemben, ha ezt a szerző harminc napig nem tenné meg. Ilyen esetben pedig nem kell hangsúlyozni, hogy az időveszteség milyen következményekkel járhat. A szerző névjoga A szerző személyhez fűződő joga a névjog, melynek értelmében joga van ahhoz, hogy a művén szerzőként feltüntessék, vagy ezt mellőzzék, illetve joga van a művet felvett néven is nyilvánosságra hozni. Nagyon hasznos, ha a szerződésben a felek kitérnek arra, hogy a felhasználó milyen módon köteles feltüntetni a szerző nevét. Érdemes a szerződésben azt is rögzíteni, hogy a felhasználó is felléphet a szerző névjogának védelmében. Tiszteletpéldányok Gyakorlati szokás, hogy a szerző a műből tiszteletpéldányokat kap; ha ez történik, annak pontos mértékét a szerződésben kell rögzíteni. A szerződés felmondása A szerződések megkötésével azonos jelentőségű, hogy hogyan szabadulhatunk meg azoktól. A törvény biztosítja a szerzőnek a felmondás lehetőségét abban az esetben, ha a felhasználó nem kezdi meg a mű felhasználását a szerződésben meghatározott vagy ennek hiányában az adott helyzetben általában elvárható időn belül. Ebből a rendelkezésből nyilvánvalóan következik, hogy érdemes a szerződésbe foglalni a mű felhasználásának megkezdésére vonatkozó határidőt is. Ha a felhasználó a szerződés céljának megvalósítására alkalmatlan módon vagy nem rendeltetésszerűen gyakorolja a jogait, úgy a szerző szintén a törvény adta lehetőséggel élve jogosult a felmondásra. Lényegi korlátozás azonban a fenti szabályokat érintően, hogy a törvényi felmondási jog csak a kizárólagos felhasználási engedélyt tartalmazó szerződéseknél érvényesül, és amennyiben a szerződést határozatlan vagy öt évnél hosszabb időre kötötték, úgy a szerző a felmondás jogát csak a szerződés megkötésétől számított két év után, a felhasználó felszólítást követő nem teljesítését követően gyakorolhatja. Ezen korlátozásokat ellensúlyozandó fontos lehet a szerződésben szabályozni, hogy a felhasználó súlyos szerződésszegése esetén is legyen lehetőség a szerződés rendkívüli felmondására. Például, ha a felhasználó nem fizeti meg a jogdíjat, azt a jog egyszerű késedelemnek minősíti, melynek szankciója a késedelmi kamat, amely azonban nem akadályozza meg a felhasználót abban, hogy a művet a továbbiakban is hasznosítsa. Ezért szerencsésebb, ha a szerződés kifejezetten tartalmazza, hogy a jogdíj megfizetésének bizonyos idejű, pl. 60 napos késedelme esetén a szerző egyoldalúan felmondhatja a szerződést. A felhasználási szerződés automatikusan megszűnik a szerződésben megállapított idő elteltével, feltétel bekövetkeztével, valamint akkor is, ha a védelmi idő eltelik. A rendes felmondás jogát azonban bizonyos felmondási idő, például 30 vagy 60 nap kikötésével szintén tanácsos a szerződésben rögzíteni. Összefoglalva 11

12 tehát: a szerző számára a törvényben szabályozott felmondási lehetőség meglehetősen szűk körű, és nem biztosít hatékony védelmet, így mindenképpen hasznos a szerződésben rendelkezni mind a rendes, mind a rendkívüli felmondásról. Vegyes rendelkezések Jelentőséggel bíró rendelkezés ezen a helyen az esetleges jogviták eldöntésére kijelölt bíróság megnevezése, valamint ha a szerződésben külföldi elem van, úgy annak meghatározása, hogy a szerződést melyik ország joga szerint kell értelmezni. 6. Egyes műfajokra vonatkozó külön rendelkezések A Szellemi alkotásokról szóló törvény második része tartalmaz az egyes műfajokra, így a számítógépi programalkotásokra (szoftver), az adatbázisokra, a reklámozás céljára megrendelt művekre, a filmalkotásokra és más audiovizuális művekre, a képzőművészeti, fotóművészeti, építészeti, iparművészeti és ipari tervezőművészeti alkotásokra, valamint műszaki létesítmények terveire vonatkozó külön rendelkezéseket. A felsorolt műfajok közül jelen írás gyakorlati jelentőségéből, előfordulási gyakoriságából adódóan - kizárólag a szoftverekre vonatkozó eltérő szabályokkal foglalkozik. A szerzői művekre vonatkozó általános rendelkezésekhez képest eltérés, hogy a szoftveren fennálló vagyoni jogok átruházhatók, a munkaviszonyban vagy más hasonló jogviszonyban létrehozott szoftverek esetében pedig a munkáltató általi hasznosítás után a szerzőt nem illeti meg jogdíj. A szoftvert felhasználó személynek lehetősége van a program többszörözésére, átdolgozására, feldolgozására, fordítására, egyéb módon történő módosítására, amennyiben a felhasználó jogszerűen szerezte meg a szoftvert, és a felsorolt cselekményekre a szoftver rendeltetésével összhangban van szükség. A felhasználónak jogában áll továbbá egy biztonsági másolatot készíteni, ha az a felhasználáshoz szükséges. Szűk körben lehetőség van a program logikai felfejtésére (dekompilációjára) is. Nincs lehetőség azonban a szoftverek idézés mértékét meghaladó szabad felhasználására (akár iskolai oktatás, akár tudományos kutatás céljára történik), magáncélú másolására, nyilvános előadására, valamint haszonkölcsönbe adására. 7. A szerzői jog megsértésének következményei Az Szjt. és más jogszabályok a szerzők jogérvényesítési lehetőségeinek meglehetősen gazdag tárházát biztosítják; ennek megfelelően egy esetleges jogsértést polgári jogi, büntetőjogi jogkövetkezmények, valamint vámintézkedések is követhetnek. A polgári jogi jogkövetkezmények között vannak objektív jellegűek, illetve szubjektív (azaz felróhatóságon alapuló) jogkövetkezmény a kártérítés. Ennek megfelelően a szerzői jog, illetve a szerzői joghoz kapcsolódó jogok jogosultja az őt ért jogsérelem esetén a következő lehetőségek közül választhat (az egyik nem zárja ki a többi igény érvényesítését): 12

13 követelheti a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását; követelheti a jogsértés vagy az azzal közvetlenül fenyegető cselekmények abbahagyását és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől, követelheti, hogy a jogsértő nyilatkozattal vagy más megfelelő módon adjon elégtételt, illetve ennek a jogsértő részéről és költségén biztosítsanak nyilvánosságot; követelheti, hogy a jogsértő szolgáltasson adatot a jogsértéssel érintett dolgok vagy szolgáltatások előállításában, forgalmazásában, illetve teljesítésében résztvevőkről, a jogsértő felhasználásra kialakított üzleti kapcsolatokról; követelheti a jogsértéssel elért gazdagodás visszatérítését; követelheti a jogsértő költségén a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelőző állapot helyreállítását, továbbá a kizárólag vagy elsősorban a jogsértéshez használt eszköz és anyag, valamint a jogsértéssel előállított dolog lefoglalását, meghatározott személynek történő átadását, kereskedelmi forgalomból való visszahívását, onnan való végleges kivonását, illetve megsemmisítését. Bírósági út igénybevétele előtt azonban mindenképp tanácsos jogi szakember segítségét kérni, így a lehetséges jogérvényesítési formákkal és azok szabályaival jelen írás nem kíván behatóbban foglalkozni. 13