3. óra: A szerzői jog korlátai - Az egyes műfajokra vonatkozó külön rendelkezések. 3.1 Az óra célja A szerzői jog korlátai

Átírás

1 3. óra: A szerzői jog korlátai - Az egyes műfajokra vonatkozó külön rendelkezések Áttekintő óravázlat: 3.1 Az óra célja 3. 2 A szerzői jog korlátai A.) Jelentőségük B.) A korlátok rendszere (vagyoni jogok C.) A szabad felhasználás D.) A szabad felhasználás általános garanciális szabályai E.) Kivételek a szabad felhasználás alól F.) Az Szjt-ben taxatíve felsorolt módozatok 3.3 A szabad felhasználás egyes esetei A.) Idézés joga B.) Átvétel C.) Magáncélú másolatkészítés D.) Nyilvános könyvtárak által végzett haszonkölcsönbe adás E.) Információs jog érvényesülése F.) Szabad felhasználás a társadalmi esélyegyenlőség valamint az igazságszolgáltatáshoz és a közbiztonsághoz fűződő érdek szolgálatában 3.4 Az egyes műfajokra vonatkozó rendelkezések A.) Számítógépes programalkotás (szoftver) I. B.) Számítógépes programalkotás (szoftver) II. C.) Adattár D.) Reklámozás céljára megrendelt mű E.) Filmalkotás és más audiovizuális művek F.) Képzőművészeti, fotóművészeti, iparművészeti és ipari tervezőművészeti alkotások, műszaki létesítmények tervei I. G.) Képzőművészeti, fotóművészeti, iparművészeti és ipari tervezőművészeti alkotások, műszaki létesítmények tervei II. 3.5 Jogeset-feldolgozások 3.6 Ellenőrző kérdések dr. Verebics János: Szellemi alkotások joga - Előadásvázlatok - 3. óra 1

2 3.1 Az óra célja 3.1 Az óra célja Az órán négy fő témakört beszélünk meg. A szerzői jog korlátai fejezet bemutatja e korlátok társadalmi-gazdasági indokait, a korlátok rendszerét, kiemelt figyelmet fordít a szabad felhasználás feltételeinek, valamint a főszabályok alóli kivételeknek ismertetésére. A szabad felhasználás egyes esetei az idézést, az átvételt, a magáncélú másolatkészítést, a nyilvános könyvtárak általi haszonkölcsönbe adást, az információs jog érvényesítését, a társadalmi esélyegyenlőség és az igazságszolgáltatához valamint a közbiztonsághoz fűződő érdek érvényesülésének elősegítését célzó jogi lehetőségeket mutatja be, s kitér az infokommunikációs technológiák vonatkozásában jelentkező sajátosságok ismertetésére is. Az egyes műfajokra vonatkozó külön rendelkezések körében - az ipari-műszaki-infokommunikációs vonatkozások súlyozott tárgyalásával - a számítógépes programalkotás, az adattár, a reklámozásra céljára megrendelt mű, a filmalkotás és más audiovizuális művek, képző- fotó- iparművészeti, tervezőművészeti alkotások, a műszaki létesítmények tervei s a belsőépítészeti alkotások kérdéseit tekintjük át. Az óra célja, hogy a hallgatók egyrészt mindeme kérdésekről általános képet kapjanak, másrészt (leendő munkájuk összefüggésében) egyes kérdésekről részletesebb, a gyakorlatban közvetlenül is hasznosítható ismereteket szerezzenek. dr. Verebics János: Szellemi alkotások joga - Előadásvázlatok - 3. óra 2

3 3.2 A szerzői jog korlátai 3. 2 A szerzői jog korlátai dr. Verebics János: Szellemi alkotások joga - Előadásvázlatok - 3. óra 3

4 3.2 A szerzői jog korlátai A.) Jelentőségük - a szerzői jog a szerző részére a személyhez fűződ és vagyoni jogok formájában kizárólagos alanyi jogokat biztosít - e jogokat jogszabály korlátozhatja - tényleges gazdasági monopóliumok létrejöttének megakadályozása - a szerzői jogok kizárólagosságát célszerű oldani a felhasználás - össztársadalmi érdekek indokolják B.) A korlátok rendszere (vagyoni jogok) - alapvető korlátok: a szerzői jog - területi jellege - időbeni korlátozottsága - közös jogkezelés: megvonja a szerzőtől művei felhasználására vonatkozó szerződéskötés szabadságát - a kizárólagos jog a díjigényre szorítása - törvényi engedély - munkaviszonyban alkotott mű - jogkimerülés: a terjesztési jog korlátozása - szabad felhasználás dr. Verebics János: Szellemi alkotások joga - Előadásvázlatok - 3. óra 4

5 3.2 A szerzői jog korlátai C.) A szabad felhasználás - lényege: a már nyilvánosságra hozott művek elismert célra, nem közvetlen haszonszerzésre irányuló, az Szjt.- ben taxatív jelleggel felsorolt felhasználási módozatok, ahol nincs szükség szerzői hozzájárulásra, és a szerzőt díjazás sem illeti meg - már nyilvánosságra hozott mű - meghatározott cél (nem taxatív) - iskolai célú felhasználás - tömegtájékoztatás - tudományos és ismeretterjesztési célú felhasználás - fogyatékos személyek igényeinek kielégítése - bizonyítás céljára való felhasználás bíróságok és más hatóságok előtt - nem közvetlen haszonszerzésre irányuló felhasználás: közvetlenül nem irányulhat haszonszerzésre a tvben meghatározott esetekben közvetve sem (kivételek: tankönyvkiadás, ismeretterjesztés ker. tv-ben) - taxatíve felsorolt felhasználási módozatok - nincs szükség szerzői hozzájárulásra: nem kell felhasználási engedély - díjazás: a szabad felhasználás mindig díjtalan dr. Verebics János: Szellemi alkotások joga - Előadásvázlatok - 3. óra 5

6 3.2 A szerzői jog korlátai D.) A szabad felhasználás általános garanciális szabályai - nem lehet sérelmes a mű rendes felhasználására - nem érintheti hátrányosan a szerző, ill. a szomszédos jog jogosultjainak törvényes érdekét - kizárólag a tisztességes gyakorlat határán belül valósulhat meg - kizárólag a felhasználás szabaddá tételét szolgáló cél érdekében valósulhat meg, és az ahhoz szükséges mértékben - társadalmilag elismert célhoz igazodó mértékben - a szabad felhasználás körébe eső jogokat nem lehet kiterjedően értelmezni - a kört nem lehet - analógiákkal - egyedi kivételekkel - méltányosság alapján bővíteni dr. Verebics János: Szellemi alkotások joga - Előadásvázlatok - 3. óra 6

7 3.2 A szerzői jog korlátai E.) Kivételek a szabad felhasználás alól - nem terjed ki meghatározott felhasználási módokra - nyilvánossághoz való közvetítés sugárzással, vagy másként - sugárzott műnek az eredetihez képest más szervezet közbeiktatásával a nyilvánosság felé továbbközvetítés - átdolgozás - magáncélú másolatkészítés körében nem szabad felhasználás, ha a másolatot - építészeti műről - műszaki létesítményről - szoftverről - számítógépes eszközökkel működtetett adattárról készítik, ill. - a mű nyilvános előadásának kép-és hanghordozóra való rögzítéséről van szó - ha a műről számítógéppel vagy elektronikus adathordozóra mással készíttetnek másolatot - teljes könyv, folyóirat egésze magáncéllal csak kézzel, írógéppel másolható - oktatási, tudományos, ismeretterjesztő, szórakoztató előadás felhasználásához, beszédek kiadásához a szerző hozzájárulása szükséges - díszlet, jelmez céljaira készült művek televíziós műsorszolgáltatáshoz való felhasználáshoz a szerző engedélye, neve feltüntetése - haszonkölcsönbe adni nem lehet: szoftver, számítástechnikai eszközökkel működtetett adattár dr. Verebics János: Szellemi alkotások joga - Előadásvázlatok - 3. óra 7

8 3.2 A szerzői jog korlátai F.) Az Szjt-ben taxatíve felsorolt módozatok - idézés - átvétel ( több formában) - másolatkészítés (különböző célokra) - többszörözés vagy terjesztés (kivételesen) - kiállítás - szerzői mű ideiglenes többszörözése - művek közlése az alkalom által indokolt mértékben (médiumokban) - nyilvánosan kiállított vizuális művek bemutatása - nyilvános tárgyalások és beszédek tartalmának átvitele - fotóművészeti alkotások tömegtájékoztatásban, iskolákban, ismeretterjesztésben való felhasználása - képzőművészeti, építészeti, iparművészeti alkotások díszletként, tömegtájékoztatásban látképként és illusztrációként való felhasználása - előadások széles körben - könyvtári haszonkölcsönzés dr. Verebics János: Szellemi alkotások joga - Előadásvázlatok - 3. óra 8

9 3.3 A szabad felhasználás egyes esetei 3.3 A szabad felhasználás egyes esetei dr. Verebics János: Szellemi alkotások joga - Előadásvázlatok - 3. óra 9

10 3.3 A szabad felhasználás egyes esetei A.) Idézés joga B.) Átvétel - a nyilvánosságra hozott mű részletét - az átvevő mű jellege és célja által indokolt terjedelemben és az eredetihez híven a forrás, valamint a megjelölt szerző megjelölésével- bárki idézheti - tartalma: - csak a mű részlete - az átvevő művel szerves kapcsolatban - bármely szerzői műfajban - szó szerint, vagy olyan módon, hogy ne torzítsa az idézett mű lényeges tartalmát - a mű csak nyilvánosságra hozott lehet, de esetleges visszavonása az idézés jogát nem sértheti - nyilvánosságra hozott - irodalmi vagy zenei mű részlete, vagy kisebb terjedelmű ilyen önálló mű iskolai oktatás vagy tudományos ismeretterjesztés céljára a forrás és a szerző megjelölésével átvehető - iskolai oktatás: óvodai nevelés, általános- és középiskolai, szakmunkásképző, szakiskolai, alapfokú művészeti oktatás és a felsőoktatási trv. hatálya alá tartozó felsőfokú oktatás - ezen belül is csak a tantervnek, képzési tervnek megfelelő mű dr. Verebics János: Szellemi alkotások joga - Előadásvázlatok - 3. óra 10

11 3.3 A szabad felhasználás egyes esetei C.) Magáncélú másolatkészítés - főszabály: a műről a szabad felhasználás körében magáncélra akkor készíthető másolat ( vagy mással készíttethető), ha a jövedelemszerzés- vagy fokozás célját közvetve sem szolgálja - közvetlenül érvényesülő kivételek (a jogosult engedélyéhez kötött) - építészeti mű - műszaki létesítmény - a mű nyilvános előadása - szoftver - elektronikus eszközökkel működtetett adattár - teljes könyv, folyóirat, napilap csak kézi vagy gépírással készíthető másolat - közvetetten érvényesülő kivételek: - üres kazetta - reprográfiai jogdíjigény - a másolás szabad, de a kazetta árába, ill. a másolat készítéséhez szükséges eszköz, eszköz-üzemeltetés árába be van építve a jogdíj - intézményi cél: - tudományos kutatás céljára - saját példányról tudományos célra archiválva - nyilvános könyvtári ellátás céljára dr. Verebics János: Szellemi alkotások joga - Előadásvázlatok - 3. óra 11

12 3.3 A szabad felhasználás egyes esetei D.) Nyilvános könyvtárak által végzett haszonkölcsönbe adás - kereskedelmi forgalomban vásárolt vagy könyvtárközi kölcsönzés keretében beszerzett műpéldány haszonkölcsönbe adása - kivételek: számítógépes program, elektronikus adattár nem adható haszonkölcsönbe - csak a nyilvános könyvtár végezhet ilyen tevékenységet - az intézményi célú szabad többszörözéssel keletkező műpéldányok nem adhatók haszonkölcsönbe - A BÉRBEADÁS (VIDEOTÉKA) NEM HASZONKÖLCSÖN E.) Információs jog érvényesülése - a tény-és híranyagot tartalmazó közlemények a forrás megjelölésével bárki által (akár teljes terjedelemben is) átvehetők - a képző-, fotó-, építészeti-, ipar- és ipari tervezőművészeti alkotás - díszletként szabadon felhasználható - ilyen nyilvánosan kiállított műveket a napilap, folyóirat, műsorszolgáltatás, digitális folyóirat bemutathat - politikai hírműsorok: egyes művek a napi eseményekkel kapcsolatban az alkalom által indokolt mértékben közölhetők dr. Verebics János: Szellemi alkotások joga - Előadásvázlatok - 3. óra 12

13 3.3 A szabad felhasználás egyes esetei F.) Szabad felhasználás a társadalmi esélyegyenlőség valamint az igazságszolgáltatáshoz és a közbiztonsághoz fűződő érdek szolgálatában - fogyatékos személyek igényeinek kielégítése - a művek nem üzletszerű alapon - csak a célnak megfelelő módon többszörözhetők és terjeszthetők (beleértendő a szükséges átdolgozás is) - bírósági és más hatósági eljárásban bizonyítás céljára bármely mű - a cél által indokolt módon - mértékben felhasználható a felhasználási módot a tv. nem korlátozza, azt az adott eljárás szükségletei határozzák meg. dr. Verebics János: Szellemi alkotások joga - Előadásvázlatok - 3. óra 13

14 3.4 Az egyes műfajokra vonatkozó rendelkezések 3.4 Az egyes műfajokra vonatkozó rendelkezések dr. Verebics János: Szellemi alkotások joga - Előadásvázlatok - 3. óra 14

15 3.4 Az egyes műfajokra vonatkozó rendelkezések A.) Számítógépes programalkotás (szoftver) I. - nem részesül jogvédelemben (oltalomból kizárt): a szoftver csatlakozó felületének alapját képező ötlet, elv, eljárás, működési módszer, matematikai művelet - vagyoni jogok átruházhatók - a szerzői jog korlátai 1) a szerző kizárólagos joga (eltérő megállapodás hiányában) nem terjed ki - többszörözésre - átdolgozásra - feldolgozásra - fordításra és bármely módosításra - és ezek eredményének többszörözésére ANNYIBAN, AMENNYIBEN A FELHASZNÁLÁSI CSELEKMÉNYEKET - a szoftvert jogszerűen megszerző személy - a szoftver rendeltetésével összhangban VÉGZI 2) biztonsági másolat: a felhasználási szerződésben sem zárható ki, hogy a felhasználó egy biztonsági másolatot készítsen a szoftverről (ha az a felhasználáshoz szükséges) 3) elgondolás, elv megismerése: a jogos felhasználó a szerző engedélye nélkül - megfigyelheti és tanulmányozhatja a szoftver működését - kipróbálhatja a szoftvert betáplálásra, képernyőn való megjelenítésre futtatása vagy tanulása során abból a célból, hogy a szoftver valamely elemének alapjául szolgáló elgondolást vagy elvet megismerje. dr. Verebics János: Szellemi alkotások joga - Előadásvázlatok - 3. óra 15

16 3.4 Az egyes műfajokra vonatkozó rendelkezések B.) Számítógépes programalkotás (szoftver) II. 4) Nem szükséges a szerző engedélye: a kód olyan többszörözéséhez, vagy fordításához sem, amely - elengedhetetlen az önállóan megalkotott szoftverek más szoftverekkel való együttes működtetéséhez, feltéve, hogy: - e felhasználási cselekményeket a jogszerű felhasználó vagy más jogosult személy (megbízottjuk) végzi - az együttes működtetéshez szükséges információ e személyek számára nem vált könnyen hozzáférhetővé - a felhasználási cselekmények a szoftvernek azokra a részeire korlátozódnak, amelyek az együttes működtetés biztonságához szükségesek - az így megszerezhető információ: - az önállóan megalkotott szoftverrel való együttes működtetésen kívüli más célra - a kifejezési formájában lényegében hasonló másik szoftver kifejlesztéséhez, előállításához, forgalomba hozatalához NEM HASZNÁLHAÓ FEL, - MÁSSAL (kivéve, ha az önállóan megalkotott szoftverrel való együttes működtetés ezt szükségessé teszi) NEM KÖZÖLHETŐ - a szerzői jogokat korlátozó felhasználási lehetőségek megengedettsége: - csak annyiban lehetséges, amennyiben indokolatlanul nem károsítja a szerző jogos érdekeit - amennyiben megfelel a tisztesség követelményeinek - nem irányul a felhasználás rendeltetésével össze nem férő célra - további sajátosságok - a szabad felhasználás körében tartozó átvétel és a szerzői művek jövedelemszerzés nélküli előállítására vonatkozó szabályok nem alkalmazhatók - a szoftver műpéldányának kereskedelmi forgalomban történő megszerzése esetén a felhasználási szerződés írásba foglalása nem kötelező dr. Verebics János: Szellemi alkotások joga - Előadásvázlatok - 3. óra 16

17 3.4 Az egyes műfajokra vonatkozó rendelkezések C.) Adattár - az adattárra vonatkozó vagyoni jogok átruházhatók - a szerző munkaviszonyból folyó kötelezettsége teljesítéseként összeállított adattárra - a munkáltató jogszerzése esetén díjazásra jogosultsága - név mellőzésének jogi lehetőségére vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatók - a szerzői jogok korlátozása: - nem szükséges a szerző engedélye ahhoz, hogy a GYŰJTEMÉNYES MŰNEK MINŐSÜLŐ adattárat jogsz. felh. személy - az adattár tartalmához való hozzáféréshez - az adattár tartalmának rendeltetésszerű felhasználásához szükséges cselekményeket elvégezze - a szabad felhasználás általános jogszerűségi követelményei eközben is megfelelően irányadók D.) Reklámozás céljára megrendelt mű - a reklámozás céljára megrendelt mű vagyoni jogai a felhasználóra átruházhatók szerződéssel - a szerződés lényeges elemei: - a felhasználás módja - mértéke - földrajzi területe - időtartama - a reklám hordozójának meghatározása - a szerzőnek járó díjazás - E MŰVEKRE A KÖZÖS JOGKEZELÉS NEM TERJED KI - előzetesen meglévő mű reklámozás céljára történő felhasználása - a szerző és felhasználó megállapodhatnak abban, hogy a művet reklámozás céljára megrendelt műnek tekintik - a megállapodás a közös jogkezelő szervezettel szemben csak akkor válik hatályossá, ha arról a szervezetet írásban értesítik dr. Verebics János: Szellemi alkotások joga - Előadásvázlatok - 3. óra 17

18 3.4 Az egyes műfajokra vonatkozó rendelkezések E.) Filmalkotás és más audiovizuális művek - filmalkotás: olyan mű, amelyet meghatározott sorrendbe állított mozgóképek hang nélkül vagy hanggal összekapcsolt sorozatával fejeznek ki (függetlenül attól, hogy milyen hordozón rögzítették) filmszínházi vetítések, film televíziós film reklám-és dokumentumfilm animációs és ismeretterjesztő film - szerzők: - irodalmi és zenemű szerzője, a rendező és mindazok, akik a film egészének kialakításához alkotó módon hozzájárultak - előállító: aki (vagy amely) saját nevében kezdeményezi, és szervezi meg a film megvalósítását, és gondoskodik az anyagi és egyéb feltételekről - befejezett film:(véglegesítés) a befejező vágással, a végleges változat elfogadásával gyakorolhatóak a film egészére a szerzői jogok - képviselet: a jogok gyakorlása során a filmalkotás szerzőit (eltérő megállapodás hiányában) a rendező képvisel - A FILMALKOTÁSRA A SZOLGÁLATI MŰVEKRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK NEM ALKALMAZHATÓK dr. Verebics János: Szellemi alkotások joga - Előadásvázlatok - 3. óra 18

19 3.4 Az egyes műfajokra vonatkozó rendelkezések F.) Képzőművészeti, fotóművészeti, iparművészeti és ipari tervezőművészeti alkotások, műszaki létesítmények tervei I. - személyhez fűződő jogok 1. NÉVJOG: - a tervezőnek joga van meghatározni, hogy az épületen vagy műszaki létesítményen a nevét és a tervezés idejét hol, hogyan tüntessék fel (tulajdonos / használó / üzemeltető jogainak és törvényes érdekeinek indokolatlan és aránytalan sérelme NÉLKÜL gyakorolható jog) - a szerző nevének látképen való feltüntetése: ha a látképen meghatározott alkotás szerepel - az ilyen alkotások tudományos ismereterjesztő és iskolai oktatás céljára való felhasználásakor a szerző nevét ugyancsak fel kell tüntetni 2. VÁLTOZATLAN ÚJRAFELHASZNÁLÁS: - építészeti vagy műszaki alkotás tervének változatlan újabb felhasználása esetén csak az eredeti terv szerzőjét kell feltüntetni 3. JOGOSULATLAN MEGVÁLTOZTATÁS: az építészeti alkotás vagy műszak létesítmény tervének olyan megváltoztatása, amely külső megjelenést vagy rendeltetésszerű használatot befolyásolja - szabad felhasználás: - a szabadban, nyilvános helyen, állandó jelleggel felállított alkotás látképe a szerző hozzájárulása és díjazás nélkül elkészíthető és felhasználható - a képzőművészeti, építészeti, iparművészeti, ipari tervezőművészeti alkotás képe és a fotóművészeti alkotás - tudományos ismeretterjesztő előadás - iskolai oktatás - céljára a szerző hozzájárulása és díjazás nélkül felhasználható Az Szjt. az ipari termelőművészeti alkotásokra irányadó szabályokat alkalmazni rendeli a BELSŐÉPÍTÉSZETI ALKOTÁ- SOKRA IS. dr. Verebics János: Szellemi alkotások joga - Előadásvázlatok - 3. óra 19

20 3.4 Az egyes műfajokra vonatkozó rendelkezések G.) Képzőművészeti, fotóművészeti, iparművészeti és ipari tervezőművészeti alkotások, műszaki létesítmények tervei II. - kiállítás joga: képzőművészeti, fotóművészeti, iparművészeti és ipari tervezőművészeti alkotás Kiállítás esetén a szerző nevét fel kell tüntetni - követő jog: a tulajdonos köteles a művet szerzői jog gyakorlása véget időlegesen a szerző rendelkezésére bocsátani (de méltányos érdekét ez nem sértheti) a kiállításhoz (közgyűjteményben őrzött mű kivételével) a szerző beleegyezése szükséges eredeti képzőművészeti és iparművészeti alkotás festmény, rajz, a sorszámmal és a szerző kézjegyével ellátott sokszorosított képgrafika, az iparművészeti és szobrászati alkotás és a gobelin A MUZEÁLIS INTÉZMÉ- NYEK ÉS MUZEÁLIS KÖZGYŰJTEMÉNYEK mentesek a díjfizetési kötelezettség alól. A TULAJDONJOG a szerző részéről való első átruházás után KERESKEDELMEI TEVÉKENYSÉGET FOLYTATÓ GAZDÁLKODÓ SZERV. KÖZREMŰ- KÖDÉSÉVEL TÖRTÉNŐ ÁTRUHÁZÁSAKOR SZERZŐI DÍJAT KELL FIZETNI A VEVŐT TERHELI AZ ÁFA N. VÉTELÁR 5%a BESZEDÉSÉÉRT ÉS ÁTUTA- LÁSÁÉRT A GAZD. SZERV FELEL A KÖZÖS JOGKEZELŐ SZERV FELÉ AKI A SZERZŐNEK VAGY JOGUTÓDÁNAK AZT KIFIZETI dr. Verebics János: Szellemi alkotások joga - Előadásvázlatok - 3. óra 20

21 3.5 Jogeset-feldolgozások 3.5 Jogeset-feldolgozások dr. Verebics János: Szellemi alkotások joga - Előadásvázlatok - 3. óra 21

22 3.5 Jogeset-feldolgozások A.) Sportbarátok, egymás között A felperes az 1980-as évek elején megírta emlékiratait, amely először az F. Híradó elnevezésű kiadványban jelent meg. A megjelenés után a felperes a 73 oldalas kéziratot H. T. újságírónak adta át azzal, hogy gondoskodjon a kiadásáról, ő azonban a kéziratot az alpereshez továbbította. A felperes ragaszkodott a kézirat változtatás nélküli megjelentetéséhez, az alperes azonban azt nem találta kiadhatónak, viszont vállalkozott arra, hogy az 1938-as párizsi labdarúgó-világbajnokság 50 éves jubileuma kapcsán egy könyvet ír, amelybe beépíti a felperes visszaemlékezéseit. Ehhez a tervhez a felperes hozzájárult. Ilyen előzmények után az alperes egy könyvkiadónál megjelentette 157 oldalas könyvét. Szerzőként az alperes neve szerepel, azonban a könyv alcíme: név szerint a felperes - "az egykori legendás Gy - futballtörténeti visszaemlékezései". A könyvben a felperes teljes egészében egyes szám első személyében mondja el a karrierje történetét. A felperes által aláírt élőszóban utalás van arra, hogy a könyvet a felperes "megírta", azonban a könyv fülszövege szerint a felperes szavait: az alperes, "több nagy sikerű futballkönyv szerzője, avatott tollal és krónikusi hűséggel örökítette meg". Az alperes könyve a felperes kéziratával részint szó szerint megegyezik, részben kisebb változtatásokkal azonos szövegrészek találhatók benne. A szövegegyezőségeken túlmenően bizonyos szerkezeti hasonlóságra utalnak a két mű egyező, hasonló címei is. A felperes kézirata csupán forrásanyagnak nem tekinthető, a perbeli esetben az alperes részéről forrásanyagot meghaladó átvétel történt a felperesi kéziratból. Az alperes a mű megjelenése után a kiadótól forint szerzői díjat kapott. A felperes keresetében szerzői jogainak megsértése miatt kérte, hogy a bíróság állapítsa meg: az alperes művének ő a szerzője, annak megjelentetésével az alperes szerzői jogait megsértette. Kérte az alperes eltiltását a további jogsértéstől és az alperes kötelezését a sajtóban megfelelő nyilatkozat közzétételére, továbbá a még fellelhető példányok megsemmisítésének elrendelését forint szerzői jogdíj, illetve kártérítés megfizetésére is kérte kötelezni az alperest. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy a felperes kéziratát a felperes hozzájárulásával használta fel könyvében, azzal nem élt vissza, a felperesnek pedig sem a mű címével, sem tartalmával, sem egyéb szerzői jogával kapcsolatban semmiféle igénye nem volt, így a felperes szerzői jogait nem sértette meg. Az elsőfokú bíróság ítéletében megállapította, hogy az alperes műve lényegi változtatás nélkül tartalmazza a felperes kéziratát, így a könyv ezen fejezeteinek egyedüli szerzője a felperes, ezáltal az alperes a felperes szerzői jogait megsértette. Az alperest a további jogsértéstől eltiltotta, egyben feljogosította a felperest, hogy a bíróság megállapításait a sajtóban az alperes költségére közzétegye. Az alperest forint és kamatai, valamint forint perköltség megfizetésére kötelezte a felperes javára, egyben az alperest forint bírsággal is sújtotta. A meghaladó keresetet elutasította. Az ítélet indokolása szerint bizonyítást nyert, hogy az alperes a felperes kéziratát lényegében változtatás nélkül teljes egészében, címének megváltoztatásával, saját neve alatt jelentette meg, nem tüntette fel a felperes szerzőségét, ezáltal a felperes szerzői jogait megsértette. Az ítélet ellen az alperes fellebbezett, az ítélet megváltoztatását és a felperesi kereset teljes elutasítását kérve. Arra hivatkozott, hogy nem kiadásra, hanem átdolgozásra fogadta el a kéziratot, csak arra vállalkozott, hogy a kiadhatatlan kéziratot bedolgozza saját könyvébe, aminek maradéktalanul, a felperes hozzájárulása alapján eleget is tett. A felperes az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte. Kérdés: Túlterjeszkedhetett-e alperes a felperesi hozzájárulás mértékén? dr. Verebics János: Szellemi alkotások joga - Előadásvázlatok - 3. óra 22

23 3.5 Jogeset-feldolgozások B.) Azonos vagy nem azonos? Az elsőfokú bíróság ítéletében kötelezte az alperest, hogy fizessen meg az I. r. felperesnek Ft-ot, a II. r. felperesnek Ft-ot és ezek törvényes kamatait. Az ezt meghaladó keresetet elutasította. Az indokolás lényege szerint az alperes az általa értékesített fordító-program kialakításához a felperesek által átdolgozott programot használta fel, az ettől történt eltérés csak minimális. Szakértői vélemény alapján megállapította azt is, hogy a program nagy része azonos az M. cég programjával is. Ennek azonban nem tulajdonított jelentőséget a bíróság arra való hivatkozással, hogy az alperes ezt csak júniusában ismerte meg, viszont a felperesek programját már két évvel korábban megismerte. Az elsőfokú ítélet ellen az I. r. felperes és az alperes fellebbezett. Az I. r. felperes fellebbezésében kérte a megítélt összeget felemelni és az alperest további Ft megfizetésére kötelezni. Az alperes fellebbezésében az elsőfokú ítélet megváltoztatásával a kereset elutasítását kérte. Kérdés: Lehetett-e mégis jelentősége annak, hogy a program M cég fordítóprogramjával is feltűnő azonosságokat mutatott? dr. Verebics János: Szellemi alkotások joga - Előadásvázlatok - 3. óra 23

24 3.5 Jogeset-feldolgozások C.) Magnetofon a konyhában A felperes keresetében 3132 Ft szerzői jogdíj megfizetésére kérte az alperest kötelezni azon a címen, hogy üzlethelyiségében (kifőzdéjében) magnetofonon zenét szolgáltatott. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy nem a vendégek részére nyitva álló helyiségben működtette a magnetofont. Az első fokú bíróság ítéletével elutasította a keresetet. Ítéletének indokolásában megállapította, hogy az alperes nem a vendégek részére nyitva álló helyiségben, hanem egy boltíves falrésszel elválasztott mosogatóban működtette a magnetofont, és az onnan kiszűrődő zene közvetve sem szolgálta az üzleti forgalom növelését. Az első fokú bíróság ítélete ellen a felperes fellebbezett, kérte annak megváltoztatását, az alperes elmarasztalását. A fellebbezési tárgyaláson kereseti igényét - méltányosságból - leszállította 2000 Ft-ra. Előadta, hogy a leszállított kereseti követelése megfelel annak az összegnek, amelyet a zeneszolgáltatók a 144/1981. (MK 22.) MM számú utasítás 25. -a alapján tételes jogdíjfizetés helyett a Szerzői Jogvédő Hivatallal közös megállapodás esetén átalányként fizetnek. Az alperes az első fokú ítélet helyben hagyását kérte. A fellebbezési eljárásban az összegszerűség nem volt vitatott a felek között. Kérdés: Volt-e a jogdíjfizetés szempontjából jelentősége annak, hogy a megnetofon nem a vendégek fogadására szolgáló helyiségben üzemelt? dr. Verebics János: Szellemi alkotások joga - Előadásvázlatok - 3. óra 24

25 3.6 Ellenőrző kérdések 3.6 Ellenőrző kérdések dr. Verebics János: Szellemi alkotások joga - Előadásvázlatok - 3. óra 25

26 3.6 Ellenőrző kérdések 1.) Mit jelent a szerzői jogok korlátozhatósága, s melyek a törvény szerinti főbb korlátok? 2.) Mi a szabad felhasználás, s melyek annak általános garanciális szabályai? 3.) Mire nem terjed ki a szabad felhasználás joga? 4.) Mi az idézés és az átvétel, mi a két jog közötti leglényegesebb különbség? 5.) Melyek a magáncélú másolatkészítés sajátos szabályai? 6.) Mi a haszonkölcsön, s hol találkozunk a szerzői jogban ezzel a jogintézménnyel? 7.) Miként kívánja segíteni a szabad felhasználás az információs jog érvényesülését, a társadalmi esélyegyenlőséget és az igazságszolgáltatáshoz, közbiztonsághoz fűződő érdekeket? 8.) Melyek a szoftverre vonatkozó kizárólagos szerzői jogok a főszabálytól eltérő rendelkezései? 9.) Milyen sajátosságai vannak az adattáraknak és a reklámozás céljára megrendelt műveknek? 10.) Kik a filmalkotásokkal kapcsolatos szerzői jogok jogosultjai, melyek a főbb műfaji sajátosságok? 11.) A képzőművészeti, fotóművészeti, ipari tervezőművészeti, belsőépítészi alkotások és a műszaki létesítmények tervei esetében milyen eltérésekkel érvényesülnek a szerző személyhez fűződő jogai, s melyek a szabad felhasználás sajátos esetei? 12.) A képzőművészeti, fotóművészeti, ipari tervezőművészeti, belsőépítészi alkotások és a műszaki létesítmények tervei esetében mit jelent a kiállítás joga, s mely esetekben beszélhetünk követő jogról? dr. Verebics János: Szellemi alkotások joga - Előadásvázlatok - 3. óra 26