2. óra: A szerzői jogvédelem
|
|
- Lídia Lakatosné
- 5 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 2. óra: A szerzői jogvédelem Áttekintő óravázlat 2.1 Az óra célkitűzései 2.2 A szerző vagyoni jogai A.) A vagyoni jogok jellemzői és átszállása B.) Öröklés és átruházás C.) Felhasználási jogok D.) Díjazás 2.3 A felhasználási módok A.) Többszörözés B.) A terjesztés joga C.) Nyilvános előadás joga D.) A mű nyilvánossághoz való közvetítésének joga E.) A sugárzásnak az eredetihez képest más szervezet közbeiktatásával a nyilvánossághoz való továbbközvetítése F.) Átdolgozás 2.4 A védelmi idő A.) Általános szabály B.) A főszabálytól eltérő 2.5 A munkaviszonyban alkotott műre vonatkozó sajátos szabályok A.) Elkülönítés és alapok B.) Sajátosságok 2.6 Jogeset-feldolgozások 2.7 Ellenőrző kérdések dr. Verebics János: Szellemi alkotások joga - Előadásvázlatok - 2. óra 1
2 2.1 Az óra célkitűzései 2.1 Az óra célkitűzései Az előadás négy fő témakört tárgyal. A szerző vagyoni jogai bemutatja e jogokat, átszállásuk, öröklésük és átruházásuk lehetőségeit, a díjazás kérdéseit vizsgálja. A felhasználási módok közül a többszörözés, a terjesztés joga, a nyilvános előadás joga, a mű nyilvánossághoz való közvetítésének joga, az újrasugárzás, az átdolgozás és a kiállítás kerül közelebbi vizsgálatra: e körben fokozott figyelmet fordítunk az új technológiák (Internet, WAP) sajátos közegében felmerülő szerzői jogi kérdések közelebbi vizsgálatára is. A védelmi idő kérdését a főszabály, s a főszabálytól való számos kivétel ismertetésével járjuk körül. A munkaviszonyban alkotott műre vonatkozó sajátos szabályok részletesebb tárgyalását elsősorban az indokolja, hogy e szabályok sok hallgatónk számára az egyetem elvégzése után nagyon is gyakorlati kérdésekként merülhetnek majd fel: lényeges tehát, hogy tisztában legyenek a szolgálati jellegből adódó sajátosságokkal, a szerzői jog főszabályaitól való sajátos eltérések eseteivel. Az óra célkitűzése, hogy a hallgatók - úgy is, mint leendő szerzők, úgy is, mint szerzői alkotások leendő felhasználói - megismerjék a szerzői jogvédelem alapvető intézményi rendszerét, s az így megszerzett ismereteket később a gyakorlati életben is képesek legyenek alkalmazni. dr. Verebics János: Szellemi alkotások joga - Előadásvázlatok - 2. óra 2
3 2.2 A szerző vagyoni jogai 2.2 A szerző vagyoni jogai dr. Verebics János: Szellemi alkotások joga - Előadásvázlatok - 2. óra 3
4 2.2 A szerző vagyoni jogai A.) A vagyoni jogok jellemzői és átszállása - a vagyoni jogok meghatározott kivétellel nem ruházhatók át, másként sem szállhatnak át, és azokról lemondani sem lehet - főszabály szerint tehát az összes szerzői jog, mint egész nem ruházható át, de az egyes műveken fennálló egyes felhasználói jogok igen - kivételek: - szoftver - adattár - film - együttesen alkotott mű - reklámmű - munkaviszonyban alkotott mű - általában a szerző a vagyoni jogok alanya, de vannak alkotások, ahol a rendelkezési jog biztosítása érdekében vélelmeket állít a tv. - együttesen létrehozott mű: - munkaviszony: az átadással a vagyoni jogokat a szerző jogutódaként a munkáltató szerzi meg (szerződés rendelkezhet másként) akinek kezdeményezésére irányítása alatt létrehozták saját nevében nyilvánosságra hozta dr. Verebics János: Szellemi alkotások joga - Előadásvázlatok - 2. óra 4
5 2.2 A szerző vagyoni jogai B.) Öröklés és átruházás - a szerző vagyoni jogai örökölhetők, a megörökölt szerzői jogok tovább örökölhetők, róluk halál esetére rendelkezni lehet - a törvényes öröklés tárgyát képezik - róluk végrendeletben (dologi és kötelmi), hagyomány és meghagyás útján is rendelkezni lehet - szerződéses végintézkedés tárgyát képezhetik - a vagyoni jogokat öröklés útján megszerző személyek egymás javára is rendelkezhetnek - özvegyi haszonélvezet tárgyát képezheti - a vagyoni jogok a tv. által meghatározott esetekben átruházhatók, átszállnak - a jogszerző a jogok átruházására irányuló szerződés eltérő kikötése esetén a vagyoni jogokkal rendelkezik - az átruházás díjköteles - átruházhatók: - szoftverek - adattárak - filmek - reklámozás céljára megrendelt művek dr. Verebics János: Szellemi alkotások joga - Előadásvázlatok - 2. óra 5
6 2.2 A szerző vagyoni jogai C.) Felhasználási jogok a szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van A MŰ műpéldány anyagi formában nem anyagi formában minden egyes felhasználás engedélyezésére } történő bármilyen felhasználására - az Szjt. eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély felhasználási szerződéssel szerezhető - a szerző engedélye szükséges a mű sajátos címének felhasználásához és a műben szereplő eredeti és jellegzetes alak kereskedelmi hasznosításához: az ilyen hasznosításra kizárólagos jogai vannak - merchandising - a hasznosításnak ez a módja nem szerzői jogi felhasználás, hanem, marketingcélú értékesítés - a felhasználási módok a tv szerint: - többszörözés - terjesztés - nyilvános előadás - nyilvánossághoz közvetítés sugárzással vagy másként - a sugárzott műnek az eredetihez képest más szervezet közbeiktatásával a nyilvánosság elé való továbbközvetítése - átdolgozás - kiállítás dr. Verebics János: Szellemi alkotások joga - Előadásvázlatok - 2. óra 6
7 2.2 A szerző vagyoni jogai D.) Díjazás - a szerzőt díjazás illeti meg: - vagyoni jogai átruházása és a felhasználás engedélyezése esetén - a munkáltató a szerző által rendelkezésére bocsátott jogot másra átruházza - a felhasználásra adott engedély fejében kapott díjazásnak főszabályként a felhasználáshoz kapcsolódó bevételekkel kell arányban állnia - a díj nem jelent kockázatmegosztást (de a szerződésben rendelkezhetnek erről) - főszabályként veszteség esetén is jár - a bevétel fogalma: az ellenérték (szerzői díj) törvényes alapját képezi, kiterjed a felhasználáshoz kapott szponzori és egyéb támogatásra is - a díjazásról a jogosult csak kifejezett nyilatkozattal mondhat le - meghatározott esetekben a szerzőt akkor is megfelelő díjazás illeti meg, ha a felhasználás engedélyezése kizárólagos joga lenne (Szjt. 16. /5/). - nem áll fenn technikai lehetőség a felhasználási engedély adására - a szerzői jog kizárólag a díjigény formájában jelentkezik - a törvény kizárhatja az ilyen díjazásról való lemondás jogát dr. Verebics János: Szellemi alkotások joga - Előadásvázlatok - 2. óra 7
8 2.3 A felhasználási módok 2.3 A felhasználási módok dr. Verebics János: Szellemi alkotások joga - Előadásvázlatok - 2. óra 8
9 2.3 A felhasználási módok A.) Többszörözés - minden olyan rögzítés, amely a művet közvetve vagy közvetlenül érzékelhetővé teszi; anyagi hordozón való közvetlen vagy közvetett, időleges vagy végleges rögzítést jelent - már egy másolat előállítása többszörözésnek tekinthető - többszörözés különösen: - nyomtatással megvalósuló mechanikai rögzítés - filmes vagy mágneses rögzítés és másolatkészítés - sugárzás vagy vezeték útján a nyilvánossághoz való közvetítés céljára való rögzítés - a mű tárolása digitális formában, elektronikus eszközön - számítógépes hálózaton átvitt művek anyagi formában előállítása - az építészeti alkotások tervben rögzített kivitelezése és utánépítése - a többszörözést főszabályként csak a szerző jogosult engedélyezni - kivétel: a hangfelvétel-előállító - a díjazás különleges esetei: mechanikai jogdíjak, üres kazetta jogdíj, reprográfiai díj TÁRGYALNI A KÖZÖS JOGKEZELÉS ALATT FOGJUK dr. Verebics János: Szellemi alkotások joga - Előadásvázlatok - 2. óra 9
10 2.3 A felhasználási módok B.) A terjesztés joga - a mű dologi hordozón való hasznosításának alapesete - a mű eredeti példányának (képzőművészeti alkotás) - többszörözött példányának (könyv, kazetta) - a nyilvánosság számára történő hozzáférhetővé tétele - forgalomba hozatallal - forgalomba hozatalra való felkínálással - jogkimerülés: fikció; a szellemi alkotásra vonatkozó terjesztési, egyszeri forgalomba hozatallal kimerülnek, a jog többé nem gyakorolható - belföldi forgalomba hozatalkor - a műpéldány átruházásával - az így forgalomba hozott műpéldány tekintetében (pl. antikváriumok) } Kivéve a: - bérbeadás - haszonkölcsönbe adás - behozatal jogát - haszonkölcsön: filmalkotás, hangfelvétel, szoftver a nyilvános könyvtári, ingyenes kölcsönbe adás - bérbeadás: az egyes műpéldányok jövedelemszerzési céllal történő bérbeadása (videotéka) - a szerző bérbeadási jogát átruházhatja a film- vagy hangfelvétel-előállítóra - továbbra is megfelelő díjazást követelhet, amit a közös jogkezelő útján érvényesít dr. Verebics János: Szellemi alkotások joga - Előadásvázlatok - 2. óra 10
11 2.3 A felhasználási módok C.) Nyilvános előadás joga - a nem anyagi formában való felhasználás jellegzetes esete - élő (személyes előadóművészi teljesítmény) - technikai eszközökkel (a mű érzékelhetővé tétele bármilyen műszaki eszközzel vagy módszerrel filmvetítés, képernyőn való megjelenítés - forgalmilag a nyilvánossághoz kötődik - nyilvános az előadás, ha az a nyilvánosság számára hozzáférhető helyen - vagy bármely más helyen történik, ahol a családon, annak tagsági, ismerősi körén kívüli személyek gyűlnek vagy gyűlhetnek össze - nem nyilvános előadás esetén a szerzőnek nem keletkezik díjigénye - kisjogos eladások: szórakoztató jellegű zeneszolgáltatás - már nyilvánosságra hozott zene- és irodalmi mű - nyilvános előadáshoz - a szerző engedélyét megadottnak kell tekinteni, ha a szerzői díjat a közös jogkezelő szervek befizették - kivételt képeznek a színpadi művek (a szerzővel kell megállapodni) ha tervezhető előre előzetes bejelentéssel díjfizetés ha nem tervezhető (utólagos) utólag, 3 napon belül dr. Verebics János: Szellemi alkotások joga - Előadásvázlatok - 2. óra 11
12 2.3 A felhasználási módok D.) A mű nyilvánossághoz való közvetítésének joga - sugárzás: a mű érzékelhetővé tétele távollévők számára hangoknak, képeknek és más technikai megjelenítésüknek vezeték vagy más hasonló eszköz nélkül megvalósuló átvitelével - a felhasználás: a vétel lehetővé tétele - a sugárzott műsort a műsorsugárzó szervezet állítja össze - műholdas sugárzás: ha az így sugárzott műsor a nyilvánosság számára közvetlenül fogható (Föld műhold Föld, megszakítatlan közvetítés) - kódolt sugárzás: a nyilvánosság körében csak azt követően fogható közvetlenül, ha a műsorhordozó jelet az erre megállapodással feljogosított közvetítő szervezet a nyilvánosság számára vételre alkalmassá teszi (dekódolja) - ismételt sugárzás: az ezt lehetővé tevő rögzítésben a szerző külön engedélye szükséges, a szerzőnek minden egyes ismétlés után díj jár - vezetékes nyilvánossághoz közvetítés: a sugárzásra vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell - on demand hozzáférhetővé tétel: a szerző kizárólagos joga, hogy művét (másként, mint sugárzással vagy vezeték útján) a nyilvánosság hoz közvetítse, s erre másnak engedélyt adjon a hozzáférés helyét, idejét a nyilvánosság tagjai egyénileg választhatják meg dr. Verebics János: Szellemi alkotások joga - Előadásvázlatok - 2. óra 12
13 2.3 A felhasználási módok E.) A sugárzásnak az eredetihez képest más szervezet közbeiktatásával a nyilvánossághoz való továbbközvetítése - a már nyilvánosság számára sugárzással érzékelhetővé tett műveknek újrasugárzással való ismételt, a nyilvánossághoz való közvetítése; sugárzott művek nem egyidejű, változatlan átvitele és az eredeti sugárzás megváltoztatásával való továbbközvetítése - A filmet későbbi időpontban másik tévé szervezet vetíti le - Az adásról kivonatot ad ENGEDÉLYKÖTELES A sugárzott mű egyidejű, vezetékes vagy más, hasonló módon való, változatlan továbbközvetítése kábeltelevíziós társaságok egyidejű továbbközvetítése - a kábeltelevíziós közvetítés: - a szerző hozzájárulását megadottnak kell tekinteni, ha a továbbközvetítő a közös jogkezelő számára megállapított díjat befizette - kisjogos felhasználás: a jogdíj a csatlakozott háztartások számának függvénye - a jogosultak díjigényüket kizárólag a közös jogkezelés útján érvényesíthetik dr. Verebics János: Szellemi alkotások joga - Előadásvázlatok - 2. óra 13
14 2.3 A felhasználási módok F.) Átdolgozás G.) Kiállítás - körében a szerzőt kizárólagos joggal illeti meg a mű fordítása, színpadi, zenei feldolgozása, filmre való átdolgozása, a filmalkotás átdolgozása, a mű minden olyan meg változtatása, melynek eredményeként az eredeti műből származó más mű jön létre - díjköteles, a vagyoni jogok a szerzőt illetik - csak a képzőművészeti, fotóművészeti, iparművészeti és ipari tervezőművészeti alkotásokra vonatkozik - a műpéldány átruházása nem jelenti a szerzői jogok átruházását - a tulajdonos köteles tűrni, hogy a művet az arra jogosultnak bemutassák, és arról felvételt készítsenek (ha ez méltányos érdekét nem sérti) - a tulajdonos kiállítás céljára köteles a szerző rendelkezésére bocsátani (ha ez méltányos érdekeit nem sérti) - a kiállítás jogát harmadik személy kizárólag a szerző beleegyezésével gyakorolhatja, a szerzőt ezért díjazás illeti meg (kivéve: közgyűjtemények) - a szerzőt mindig megilleti a névfeltűntetés joga dr. Verebics János: Szellemi alkotások joga - Előadásvázlatok - 2. óra 14
15 2.4 A védelmi idő 2.4 A védelmi idő dr. Verebics János: Szellemi alkotások joga - Előadásvázlatok - 2. óra 15
16 2.4 A védelmi idő A.) Általános szabály - a szerzőt személyiségi és vagyoni jogai - életében - halálától számított 70 évig - illeti meg, részesülnek védelemben - az oltalmi idő kezdete: a szerző halálát követő év január 1-től B.) A főszabálytól eltérő - a közös mű: az utoljára elhunyt szerzőtárs halálát követő év első napjától 70 év - összekapcsolt művek: ha a közös szerzői alkotások részei önállóan is felhasználhatók, az idő számítása az utoljára elhunyt szerzőtárs halálától - ismeretlen szerző: - ha nem állapítható meg: az első nyilvánosságra hozatalt követő év 1. napjától számított 70 év - ha 70 éven belül felfedik: a főszabály érvényesül - folytatásban megjelenő mű: részenként év - együttes mű: a mű első nyilvánosságra hozatala az irányadó - filmalkotás: a film utoljára elhunyt szerzőjének halála az irányadó - védelmi idő lejárta után: a szerző vagyoni jogaihoz igazodó terjedelmű jog illeti meg azt, aki jogszerűen ilyen művet nyilvánosságra hoz (25 év) - az új Szjt. védelmi időre vonatkozó szabályai visszaható hatályúak dr. Verebics János: Szellemi alkotások joga - Előadásvázlatok - 2. óra 16
17 2.5 A munkaviszonyban alkotott műre vonatkozó sajátos szabályok 2.5 A munkaviszonyban alkotott műre vonatkozó sajátos szabályok dr. Verebics János: Szellemi alkotások joga - Előadásvázlatok - 2. óra 17
18 2.5 A munkaviszonyban alkotott műre vonatkozó sajátos szabályok A.) Elkülönítés és alapok - ha a szerzői nem áll munkaviszonyban, a szerzői jogát a törvényes keretek között maga szerzi meg és gyakorolja - ha munkaviszonyban áll, alkotása más elbírálás alá esik, s meg kell vizsgálni, hogy a mű szolgálati jellegű vagy sem - az alapvető kérdés: az alkalmazott munkaköri kötelességei közé tartozott-e a meghatározott szerzői mű munkafeladaton kívüli létrehozása - más hasonló jogviszonyban létrehozott művekre is alkalmazni kell e szabályokat: - közszolgálat és közalkalmazotti viszony - bírák és ügyészek szolgálati viszonya - igazságügyi szolgálati viszony - fegyveres testületek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyai - a munkaviszonyban megalkotott művekkel kapcsolatos jognyilatkozatokat írásba kell foglalni dr. Verebics János: Szellemi alkotások joga - Előadásvázlatok - 2. óra 18
19 2.5 A munkaviszonyban alkotott műre vonatkozó sajátos szabályok B.) Sajátosságok - vagyoni jogok átszállása: a mű átadásával (eltérő megállapodás hiányában) a vagyoni jogokat a szerző jogutódaként a munkáltató szerzi meg a személyi és vagyoni jogok ketté válnak - a szerző személyiségi jogai korlátozottan érvényesülnek: - a nyilvánosságra hozatal a szerző engedélye nélkül is lehetséges, ill. az átadással megadottnak tekinthető - nem illeti meg a szerzőt a visszavonás joga az integritás sérelme esetén - kérheti a névfeltüntetés mellőzését ( ha munkáltató változtatásaival nem ért egyet) - díjazás: ha a művet a munkáltató használja fel, külön díjazás illeti meg, szerződéssel ez a díjigény kizárható - díjazás más esetekben: ha a munkáltató a felhasználásra másnak engedélyt ad - a vagyoni jogokat másra ruházza - a szerzőt díjazás illeti meg, de szerződéssel ez a díjigény kizárható - munkáltatói jogutódlás: a többi vagyoni joggal együtt átszáll, a szerzőt külön díjazás nem illeti meg - fennmaradó szerzői jogok: a szerzőt megilletik azok a díjigények, amelyek az átruházást követően a tv. alapján fennmaradnak dr. Verebics János: Szellemi alkotások joga - Előadásvázlatok - 2. óra 19
20 2.6 Jogeset-feldolgozások 2.6 Jogeset-feldolgozások dr. Verebics János: Szellemi alkotások joga - Előadásvázlatok - 2. óra 20
21 2.6 Jogeset-feldolgozások A.) Szomorú vasárnap... A felperes az január 30-án benyújtott keresetlevelében a "címbitorlás" megállapítása mellett azt kérte, hogy a bíróság az alpereseket a "Szomorú Vasárnap" cím használatától tiltsa el, kötelezze őket nyilvános elégtétel adására, változtassák meg annak a könyvnek és színműnek a címét, amelyet az I. r. alperes írt és a II. és III. r. alperes adott ki, illetve tart műsoron. Az alperesek az érvényesített követelésből a jogalapot nem vitatták, csupán a címhasználat megváltoztatására irányuló igényt ismerték el, ezt meghaladóan a kereset elutasítását kérték. Az első fokú bíróság az ítéletében megállapította, hogy az alperesek a "Szomorú Vasárnap" cím használatával a felperes szerzői jogát megsértették. Kötelezte őket, hogy 15 napon belül a jogsértést a könyv borító lapján, címoldalán, valamint a címlapon: "Szomorú Vasárnap - emlékezés Seres Rezsőre" alcím betoldásával szüntessék meg. A felperes ezt meghaladó keresetét elutasította, és az alpereseket 2000 Ft perköltség megfizetésére kötelezte. Az ítélet ellen a felperes fellebbezett a keresetének teljes egészében helytadó döntés iránt. Az alperesek az első fokú ítélet helyben hagyását kérték. Az első fokú bíróság ítéletének a fellebbezéssel meg nem támadott részét a másodfokú eljárásban a bíróság nem érintette. A fellebbezés a következőkben kifejtettekre tekintettel nem helytálló. A perben nem volt vitás, hogy a "Szomorú Vasárnap" című verset a a felperes írta, majd ugyanezen címmel verses kötetét adott közzé, és "Szomorú Vasárnap - egy szerelem regénye" címmel regénye is megjelent. Az sem volt azonban vitás, hogy a "Szomorú Vasárnap" című és kezdetű versszöveg abban a megzenésített változatban vált rendkívüli módon és mértékben közismertté, amelynek dallamát Seres Rezső szerezte. A "Szomorú Vasárnap" szókapcsolat mind a hasonlóan kezdődő versnek, mind a megzenésített műnek közös, sajátos címévé vált. Helyesen állapította meg az első fokú bíróság, hogy az elbírált esetben a megzenésített vers olyan közös műnek minősül, amely önálló részekre szétválasztható, és ezekre az egyes részekre a társszerzőket önálló szerzői jog illeti meg [1969. évi III. Tv. (Szjt.) 5. -ának (2) bekezdése]. A szerzői jogok közé tartozik az is, hogy a mű sajátos címének felhasználásához a szerző hozzájárulására van szükség [Szjt ának (1) bekezdése]. Az elbírált esetben a megzenésített változatból csupán a dallam szerzője - jogutóda - adott hozzájárulást a "Szomorú Vasárnap" cím felhasználásához, Seres Rezső életéről és munkásságáról készülő könyv és színmű címeként. A közös mű zenei részét alkotó társszerző jogutóda csak a zeneműre vonatkozóan gyakorolhatta volna jogait. A közös mű címe azonban egységes, önálló részekre nem választható szét. Ebből következően a közös mű címének a felhasználásához mindkét szerző hozzájárulására szükség lett volna. Helyesen foglalt állást tehát az első fokú bíróság abban a kérdésben, hogy a felperes hozzájárulása hiányában az alperesek részéről jogsértés történt, téves azonban az ítélet indokolásának az a része, amely - az ítéleti rendelkezéssel ellentétben - a "birtoklás"-t (jogosulatlan használatot) ezért nem tekintette megállapíthatónak, mert az egyik társszerző jogutóda a használatot engedélyezte. A felperes keresetében a szerzői jog megsértése miatt az Szjt a (1) bekezdésének a) pontjaiban felsorolt igényeket támasztotta. Az első fokú bíróság a jogsértés megállapításán túl a további jogsértés eltiltásaként, illetőleg a sérelmes helyzet megszüntetéseként elégségesnek tartotta azt az intézkedést, hogy az alperesek által használt mű címének szövegét - kiegészítéssel - változtassák meg. Kérdés: Alkalmas volt-e az elsőfokú bíróság intézkedése a sérelmes helyzet megszüntetésére? dr. Verebics János: Szellemi alkotások joga - Előadásvázlatok - 2. óra 21
22 2.6 Jogeset-feldolgozások B.) A kert, mint műalkotás Az elsőfokú bíróság kötelezte az alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek forintot, ennek június 20-tól a kifizetés napjáig járó évi 20%-os kamatát és forint perköltséget. Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a "Sz. H." című folyóirat 15. száma közölte a M. L. által készített fényképfelvételeket, amelyek - a felperes nevének feltüntetésével - olyan lakóházakat, illetve kertrészleteket mutattak be, amelyeket a felperes tervezett és épített. Az alperes a korábban kiadásában megjelenő "É. Sz." című információs hetilap november 3-i számában közzétette a P. Kft. kertépítéssel kapcsolatos tevékenységét ajánló hirdetését, amelyhez illusztrációként a felperes tudta és hozzájárulása nélkül bemutatta a "Sz. H. " című folyóirat fenti számának azt a fényképfelvételét, amely a felperes által Z. T. t.-i lakos részére tervezett és kivitelezett kertet is ábrázolja. Az elsőfokú bíróság a Szerzői Jogi Szakértő Testület szakértői véleménye alapján megállapította, hogy a perbeli fényképen ábrázolt kert, mint kertépítő művészeti alkotás egyéni, eredeti jelleget hordoz, így a szerzői jogról szóló évi III. tv. (Szjt.) 1. -a alapján szerzői jogi védelem alatt álló művészeti alkotásnak minősül. Az alperes azzal, hogy a felperes hozzájárulása nélkül e művészeti alkotást ábrázoló fényképfelvételt közzétette, felhasználta a felperes művét, és ezáltal megsértette a felperesnek az Szjt ában védett szerzői személyhez fűződő, illetve az Szjt ában védett felhasználói jogát. Ezért az Szjt ának (2) bekezdése alapján, figyelemmel a Ptk ának (1) bekezdésére, a Ptk ának (1) és (4) bekezdésére, az alperest - a keresettel egyezően forint kártérítés megfizetésére kötelezte. Az elsőfokú bíróság ítélete elleni fellebbezésében az alperes az ítélet megváltoztatását és a felperes keresetének az elutasítását kérte. Álláspontja szerint a szakértő nem az alperes által közzétett közleményt, hanem a kert terveit minősítette. Így e hiányos szakvélemény alapján ítélet hozatalára nem lett volna lehetőség. Nem vette figyelembe az elsőfokú bíróság azt a körülményt sem, hogy az alperes által közzétett fényképfelvételen a felperes által tervezett és épített kertnek csak egy részlete szerepel, és a fénykép rossz minősége miatt az fel sem ismerhető. A felperes az elsőfokú bíróság ítéletének a helybenhagyását kérte. Kérdés: Megalapozott volt-e a kertépítő igénye? dr. Verebics János: Szellemi alkotások joga - Előadásvázlatok - 2. óra 22
23 2.6 Jogeset-feldolgozások C.) Az hivataloknak paczkázásai... Az építészeti tervezők nevében fellépő Szerzői Jogvédő Hivatal felperes a keresetében a tervezők szerzői jogainak megsértése megállapítását és egyéb jogkövetkezmények alkalmazását kérte. Ezen belül a felperes ideiglenes intézkedés meghozatalával kérte eltiltani az alperest a perbeli épület homlokzata vonatkozásában megváltoztatott építészeti tervek további felhasználásától. Az elsőfokú bíróság - szakértői bizonyítás lefolytatása után - meghozott végzésében ideiglenes intézkedéssel eltiltotta az alperest a polgármesteri hivatal által jóváhagyott építészeti tervek további felhasználásától, az épület homlokzatára vonatkozóan. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a szerzői jogról szóló évi III. tv. (Szjt.) 10. -a alapján a szerző személyhez fűződő jogát sérti művének minden jogosulatlan megváltoztatása vagy felhasználása. A 9/1969. (XII. 29.) MM r. (Szjt V.) 7 - ának (1) bekezdése alkalmazásával megállapította, hogy jogosulatlan megváltoztatásnak minősül az építészeti alkotás vagy a műszaki létesítmény tervének a szerző hozzájárulása nélkül történő oly megváltoztatása is, amely a külső megjelenést, a rendeltetésszerű használatot vagy az üzemeltetést befolyásolja. A Szerzői Jogi Szakértői Testület kiegészített szakértői véleménye alapján megállapította, hogy az alperes K. I. tervező által készített homlokzati terveket - a tervező tervét meghatározó egyedi alkotáselemek teljes megváltoztatásával járó módon - a szerző előzetes hozzájárulása nélkül módosította. Ennek eredményeként egy teljesen más jellegű épület kerül kivitelezésre, amely az alkalmatlan homlokzatképzés miatt több milliárdos kárhoz is vezethet. Ennek megfelelően a Pp ának (1) bekezdése alapján, tekintettel arra, hogy a jogvitára okot adó állapot fennáll, és ez a szerző károsodásához is vezet, helytállónak látta az Szjt a (1) bekezdésének b) pontja szerint alkalmazható reparációnak ideiglenes intézkedéssel való elrendelését. Az elsőfokú bíróság végzése ellen az alperes fellebbezett, kérve annak megváltoztatását és az ideiglenes intézkedés hatályon kívül helyezését. Az alperes fellebbezési álláspontja szerint, arra tekintettel, hogy a tervezők, így K. I. szerző is munkaviszonyban alkotta meg az alperes által utóbb megváltoztatott tervet, tervmódosítása - amelyet egyébként az építészeti hatóság írt elő - az Szjt a alapján nem sértette a szerző személyhez fűződő jogát, és az Szjt. V ának (3) bekezdésében írtaknak is eleget tett. Ezen túlmenően az eljárási szabályok megsértését, így a szakértői bizonyítás lefolytatásának módját is kifogásolta. A felperes az elsőfokú bíróság végzésének a helybenhagyását kérte. Álláspontja szerint az alperes az építési engedély alapját képező terv megváltoztatásával a munkaviszonytól függetlenül létrehozott díjnyertes pályázat terveit is megváltoztatta, amely sérti az alapvető szerzői jogokat. Kérdés: Megsértette-e a tervezők jogait a hozzájárulásuk nélkül elvégzett tervmódosítás? dr. Verebics János: Szellemi alkotások joga - Előadásvázlatok - 2. óra 23
24 2.7 Ellenőrző kérdések 2.7 Ellenőrző kérdések dr. Verebics János: Szellemi alkotások joga - Előadásvázlatok - 2. óra 24
25 2.7 Ellenőrző kérdések 1.) Melyek a szerző vagyoni jogainak fő jellemzői, s miként történhet meg ezek átszállása? 2.) Mit tud a szerzői jogok örökölhetőségéről? 3.) Melyek a szerző a felhasználás engedélyezésével kapcsolatos kizárólagos jogai? 4.) A felhasználás összefüggésében milyen díjazási igény illeti meg a szerzőt? 5.) Mi a többszörözés, mely módozatait ismeri? 6.) Mit jelent a terjesztés joga, mely esetekben beszélhetünk jogkimerülésről? 7.) Mit jelent a nyilvános előadás joga, szerzői jogi értelemben véve mi számít nyilvánosságnak? 8.) Mit jelent a mű nyilvánossághoz való közvetítésének joga, s hogy érvényesül e jog az Interneten keresztüli hozzáférhetővé tétel vonatkozásában? 9.) Mit tud a sugárzással érzékelhetővé tett művek újrasugárzásával kapcsolatos szerzői jogi szabályozásról, s melyek ennek fő esetkörei? 10.) Milyen kizárólagos szerzői jogosítványokat biztosít az átdolgozás és a kiállítás joga? 11.) Mi a védelmi idő, főszabály szerint ez mit takar, s melyek a főszabály alóli főbb kivételek? 12.) Milyen eltéréseket állapít meg a szerzői jog a munkaviszonyban létre hozott művek és alkotóik vonatkozásában? dr. Verebics János: Szellemi alkotások joga - Előadásvázlatok - 2. óra 25
A REPOZITÓRIUMOK ÜZEMELTETÉSÉNEK JOGI KÉRDÉSEI
ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR JOGI ÉS IGAZGATÁSI OSZTÁLY A REPOZITÓRIUMOK ÜZEMELTETÉSÉNEK JOGI KÉRDÉSEI Hagyományok és kihívások IV. Könyvtárszakmai nap az ELTE Egyetemi Könyvtárban Budapest, 2015. augusztus
RészletesebbenA szerzői jog alapjai
A szerzői jog alapjai Gyenge Anikó Budapest, 2005. november 9. Igazságügyi Minisztérium Európai Uniós Jogi Főosztály A szerzői jogi oltalom tárgya a szerző mű kapcsolatból származó jogok - elidegeníthetetlen,
RészletesebbenA könyvtári digitalizálás szerzői jogi háttere
A könyvtári digitalizálás szerzői jogi háttere Nemzetiségkutatás és helytörténet 2. Szellemi, kulturális kincsek, könyvtári dokumentumok és digitalizálás konferencia Országos Idegennyelvű Könyvtár és Zenei
Részletesebben6. A SZERZŐI JOG [1999. ÉVI LXXVI. TÖRVÉ Y]
6. A SZERZŐI JOG [1999. ÉVI LXXVI. TÖRVÉ Y] A szerzői jogi védelem tárgya (1. ) Szerzői jogi védelem alá tartozik függetlenül attól, hogy e törvény megnevezi-e az irodalom, a tudomány és a művészet minden
RészletesebbenE-jog előad. A szerzs. Tartalom:
E-jog 2013 8. előad adás A szerzs zerzői i jog részletes tárgyalása I. Áttekintés: Tartalom: I. A szellemi alkotások joga és a szerzői jog alapkérdései II. A szerző vagyoni jogai III. A szerzői jog korlátai
RészletesebbenRendszertani áttekintés
dr. Sápi Edit Rendszertani áttekintés Szellemi alkotások joga alkotó tevékenységből eredő alkotások védelme. eszmei javak, szellemi tulajdon Elhelyezése: a tág értelemben vett polgári jogon belüli viszonylagosan
RészletesebbenKölcsönzés-e az e-kölcsönzés? Az elektronikus kölcsönzés jogi természetéről
Kölcsönzés-e az e-kölcsönzés? Az elektronikus kölcsönzés jogi természetéről Valóságos könyvtár - könyvtári valóság II. ELTE BTK KITI, 2015. november 24. Dr. Amberg Eszter Csorba Győző Könyvtár a bérleti
RészletesebbenE-jog előad. A szerzs. Tartalom: I. A közös jogkezelés II. Az egyes műfajokra vonatkozó külön rendelkezések III. Felhasználási szerződések
E-jog 2013 9. előad adás A szerzs zerzői i jog részletes tárgyalása II. Áttekintés: Tartalom: I. A közös jogkezelés II. Az egyes műfajokra vonatkozó külön rendelkezé III. Felhasználási szerződé 2 I. A
Részletesebben3. A magyar szerzői jog fejlődése... 22
Tartalomjegyzék 1. A szerzői jog elhatárolása más jogterületektől... 9 1.1. A szerzői jog és az iparjogvédelem... 9 1.2. A szerzői jog tárgya... 11 1.2.1. A szerzői jog hatálya alá tartozó alkotások...
RészletesebbenA szerzõi jogról mindenkinek
A szerzõi jogról mindenkinek A szerzõi jog meghatározó szerepet tölt be a szellemi alkotás ösztönzésében, a nemzeti és egyetemes kultúra értékeinek megóvásában, továbbfejlesztésében. A technikai fejlõdéssel
RészletesebbenA/12 A SZERZŐ SZEMÉLYHEZ FŰZŐDŐ ÉS VAGYONI JOGAI; A SZERZŐI JOG KORLÁTAI
A szerzői jogi védelem kizárólagos jellegű, abszolút szerkezetű jogviszonyt alapoz meg. A jogviszonynak csak a jogosultja meghatározott személy, a kötelezetti pozícióban bárki lehet (a szerzőn kívül),
RészletesebbenAZ INFORMATIKA JOGI VONATKOZÁSAI A DOMAINEK SZABÁLYOZÁSA ÉS A SZOFTVEREK, ADATBÁZISOK SZERZŐI JOGA.
AZ INFORMATIKA JOGI VONATKOZÁSAI A DOMAINEK SZABÁLYOZÁSA ÉS A SZOFTVEREK, ADATBÁZISOK SZERZŐI JOGA. Domainnév használat jogi kérdései. ALAPFOGALMAK A tartomány névrendszer (Domain name System (DNS) biztosítja
RészletesebbenA/13 A SZERZŐI JOGGAL SZOMSZÉDOS JOGI JOGOSULTAK JOGÁLLÁSA, AZ ADATBÁZIS-ELŐÁLLÍTÓK VÉDELME
A szomszédos jogok a szerzői jog holdudvarát képezik. Ezek a jogviszonyok a szerzői jog területéhez kapcsolódnak, mégis nem teljesen illeszkednek a szerzői jog hagyományos szabályozási megoldásaihoz. Nevezik
Részletesebben3. óra: A szerzői jog korlátai - Az egyes műfajokra vonatkozó külön rendelkezések. 3.1 Az óra célja A szerzői jog korlátai
3. óra: A szerzői jog korlátai - Az egyes műfajokra vonatkozó külön rendelkezések Áttekintő óravázlat: 3.1 Az óra célja 3. 2 A szerzői jog korlátai A.) Jelentőségük B.) A korlátok rendszere (vagyoni jogok
RészletesebbenSzerzői vagyoni jogok és jogkezelés
Szerzői vagyoni jogok és jogkezelés 2011. november 7. Dr. Tóth Péter Benjamin -MOME A szerzői jogi kérdés: Ha van előttem egy szellemi termék, és azt valahogyan használni, hasznosítani szeretném: kell
Részletesebben1999. évi LXXVI. törvény. a szerzői jogról ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. I. Fejezet BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK. A szerzői jogi védelem tárgya
1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról A technikai fejlődéssel lépést tartó, korszerű szerzői jogi szabályozás meghatározó szerepet tölt be a szellemi alkotás ösztönzésében, a nemzeti és az egyetemes
RészletesebbenVirtuális múzeumi séta a szerzői jogász szemével. Dr. Mayer Erika Ügyvéd, Infomediátor
Virtuális múzeumi séta a szerzői jogász szemével Dr. Mayer Erika Ügyvéd, Infomediátor Van Gogh jogai? Egyéni eredeti jelleg Magyarországon nyilvánosságra hozott, vagy magyar szerző, ill. viszonosság alapján
RészletesebbenKÖFOP VEKOP A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés
KÖFOP-2.1.2-VEKOP-15-2016-00001 A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés A szerzői jog az Európai Unióban Hozzáférés az e-könyvekhez dr. Legeza Dénes, SZTNH Nemzeti Közszolgálati Egyetem A KÖNYVTÁRAK
RészletesebbenKÖZÖS JOGKEZELÉSI MEGBÍZÁS
KÖZÖS JOGKEZELÉSI MEGBÍZÁS A MEGBÍZÓ Neve: Születési dátuma: Telefonszáma: E-mail címe: @ Jogosulti csoportja: Előadóművész Nyilatkozom, hogy a jogkezelési megbízást (aláhúzással jelölve) (a) előadóművészként
Részletesebben1999. évi LXXVI. törvény. a szerzői jogról ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. I. Fejezet. Bevezető rendelkezések. A szerzői jogi védelem tárgya
1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról A technikai fejlődéssel lépést tartó, korszerű szerzői jogi szabályozás meghatározó szerepet tölt be a szellemi alkotás ösztönzésében, a nemzeti és az egyetemes
Részletesebben1999. évi LXXVI. törvény. a szerzői jogról ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. I. Fejezet BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK. A szerzői jogi védelem tárgya
1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról A technikai fejlődéssel lépést tartó, korszerű szerzői jogi szabályozás meghatározó szerepet tölt be a szellemi alkotás ösztönzésében, a nemzeti és az egyetemes
Részletesebben1. (1) Ez a törvény védi az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat.
A jogszabály mai napon (2015.III.8.) hatályos állapota A jel a legutoljára megváltozott bekezdéseket jelöli. 1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról1 A technikai fejlődéssel lépést tartó, korszerű szerzői
RészletesebbenSzakkönyvek és tankönyvek on-line környezetben
Szakkönyvek és tankönyvek on-line környezetben dr. Legeza Dénes Szerzői Jogi Szakértő Testület Szerzői Jogi Főosztály Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Online környezet Szakkönyv (szakirodalom) Szakirodalom
RészletesebbenTESTNEVELÉSI EGYETEM Szabályzat a szellemi alkotások védelméről, kezeléséről
TESTNEVELÉSI EGYETEM Szabályzat a szellemi alkotások védelméről, kezeléséről 2018. 1 Tartalom I. FEJEZET: Bevezető rendelkezések... 3 1. Szabályzat célja... 3 2. Szabályzat személyi és tárgyi hatálya...
Részletesebbenítéletet: A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja és a felperes keresetét elutasítja.
. M A Kaposvári Törvényszék, mint másodfokú bíróság A Kaposvári Törvényszék, mint másodfokú bíróság dr. Csuka Zoltán ügyvéd (7400 Kaposvár, Csokonai u. 2.) által képviselt szám alatti ) felperesnek - Klincsik
Részletesebben4. óra: A szomszédos jogok védelme, a közös jogkezelés és a felhasználási szerződések. 4.1 Az óra célja. 4.2 Szomszédos jogok védelme
4. óra: A szomszédos jogok védelme, a közös jogkezelés és a felhasználási szerződések Áttekintő óravázlat: 4.1 Az óra célja 4.2 Szomszédos jogok védelme A.) Előadóművészek B.) Hangfelvétel-előállítók C.)
Részletesebbenì E- JOG SZERZŐI JOG
E- JOG SZERZŐI JOG SZELLEMI ALKOTÁSOK JOGA Szerkeze/leg közelítünk a jogviszonyokhoz: milyen tartalmú kapcsolatok alakulnak ki a szellemi alkotásokkal kapcsolatban? à három módozat: alapjogviszonyok a
RészletesebbenSzerzői jog mindenkinek
Szerzői jog mindenkinek Disszeminációs Tréning Erasmus Közalapítvány Budapest, 2019. szeptember 24. Dr. Lábody Péter A szerzői jogi védelem tárgya Két feltétel: Irodalom/tudomány/művészet területén létrehozott
Részletesebben1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról
1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról A technikai fejlődéssel lépést tartó, korszerű szerzői jogi szabályozás meghatározó szerepet tölt be a szellemi alkotás ösztönzésében, a nemzeti és az egyetemes
RészletesebbenA szerzői jogi törvény változásainak. Tószegi Zsuzsanna PhD főtanácsadó, egyetemi docens. Networkshop 2009 Szeged, 2009. április 15-17.
A szerzői jogi törvény változásainak hatása a közgyűjteményekre ekre Tószegi Zsuzsanna PhD főtanácsadó, egyetemi docens Networkshop 2009 Szeged, 2009. április 15-17. A szerzői jogi törvény 2008. évi módosításai
RészletesebbenA nyilvánossághoz közvetítés típusai és elhatárolásuk Trombitás Mónika
A nyilvánossághoz közvetítés típusai Trombitás Mónika Tanulmány az ars boni jogi folyóiratból. arsboni.hu - 2012. A nyilvánossághoz közvetítés típusai A tanulmány szerzője nem közölte, hogy milyen intézményben
RészletesebbenA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA mint felülvizsgálati bíróság A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a személyesen eljárt.. (..) felperesnek az ORFK Gazdasági és
RészletesebbenA Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményei
A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményei Munkaviszonyban alkotott szoftverre kötött felhasználási szerződés Ügyszám: SZJSZT 22/2005 A gazdálkodó szervezet által feltett kérdések: 1.) A megbízó a
RészletesebbenA KAPOSVÁRI MUNKAÜGYI BÍRÓSÁG
A KAPOSVÁRI MUNKAÜGYI BÍRÓSÁG M. 217/1998/4. s z á m A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A bíróság a Független Rendőrszakszervezet (Budapest, Király u. 71. 1077, ügyintéző: Dr. Szöllősi Tibor) által képviselt
RészletesebbenSzerzői jog a gyakorlatban
Szerzői jog a gyakorlatban Dr. Takács Nóra Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Szerzői Jogi Főosztály 2016. december 7. SZELLEMI ALKOTÁSOK JOGA IPARJOGVÉD ELEM SZERZŐI JOG VÁLLALAT - ÉS ÁRUJELZŐ K VÉDJEGY
RészletesebbenAlkalmazott jogszabályok: A Ptk (1) és (2) bekezdése, 348. (1) bekezdése
Az alperes álképviselője, a körjegyző károkozó magatartását a képviselőtestületi határozat kivonatának meghamisítását és ezáltal a felperes képviseleti jog tekintetében való megtévesztését és a szerződés
RészletesebbenÍ t é l e t e t. Ez ellen az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s
A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Pfv.V.21.950/2014/3. szám A Kúria a Hámori és Soltész Ügyvédi Iroda, ügyintéző: dr. Hámori Péter által képviselt felperesnek Dr. Kovács Kornélia ügyvéd által képviselt
RészletesebbenA Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményei
A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményei Festmények reprodukcióinak aukciós katalógusban való engedély nélküli közlése; az okozott vagyoni hátrány; tulajdonjog és szerzői jog viszonya Ügyszám: SZJSZT
RészletesebbenA Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményei
A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményei Képhamisítás és hamisítványokkal kereskedés szerzői jogi megítélése Ügyszám: SZJSZT 10/2006 A rendőrség által feltett kérdések: 1. Megállapítható-e a leírt
RészletesebbenSZEMÉLYISÉGI JOGOK XI. CÍM ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK ÉS EGYES SZEMÉLYISÉGI JOGOK. 2:42. [A személyiségi jogok általános védelme]
SZEMÉLYISÉGI JOGOK XI. CÍM ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK ÉS EGYES SZEMÉLYISÉGI JOGOK 2:42. [A személyiségi jogok általános védelme] (1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy törvény és mások jogainak korlátai között
RészletesebbenDUNAÚJVÁROSI EGYETEM SZABÁLYZAT A SZELLEMI ALKOTÁSOK VÉDELMÉRŐL ÉS A SZELLEMI TULAJDON KEZELÉSÉRŐL
DUNAÚJVÁROSI EGYETEM SZABÁLYZAT A SZELLEMI ALKOTÁSOK VÉDELMÉRŐL ÉS A SZELLEMI TULAJDON Dunaújváros 2016 3. kiadás 0. módosítás 2 (24). oldal Dunaújvárosi Egyetem Szenátusa által 88-2015/2016. (2016.03.16.)
RészletesebbenA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Gyulai Munkaügyi Bíróság 3.M.491/2002/4. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Gyulai Munkaügyi Bíróság dr. Csányi Éva jogtanácsos (Független Rendőr Szakszervezet 1077 Budapest, Király u. 71., 1388 Pf.: 52.)
Részletesebbenítéletet: A Kaposvári Törvényszék, mint másodfokú bíróság 2.PÍ /2016/6. szám
2.PÍ.21.046/2016/6. szám A Kaposvári Törvényszék mint másodfokú bíróság a dr. Csuka Zoltán ügyvéd (7400 Kaposvár, Csokonai u. 2. III/18.) által képviselt szám alatti lakos felperesnek - dr. Fábián Bernadett
Részletesebbení t é l e t e t: A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.
A Kaposvári Törvényszék, mint másodfokú bíróság a dr. Mészáros Győző Ügyvédi Iroda (ügyintéző dr. Mészáros Győző, ügyvéd 1076 Budapest, Dózsa Gy. u. 68. I/5.) által képviselt Banco Primus S. A. (Portugália
RészletesebbenA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Pest Megyei Munkaügyi Bíróság 5.M. 406/1997/10. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Pest Megyei Munkaügyi Bíróság a Független Rendőrszakszervezet Jogi Képviseleti Szolgálat (1388 Budapest, Pf. 52. ügyintéző:
RészletesebbenFővárosi Munkaügyi Bíróság
Fővárosi Munkaügyi Bíróság Budapest, V., Markó u. 27. 23.M.684/2003/8. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fővárosi Munkaügyi Bíróság a Független Rendőr Szakszervezet (1388 Bp., Pf.: 52., eljáró képviselő:
RészletesebbenSZERZŐI JOG MINDENKINEK. Dr. Pontos Patrik Jogi előadó Előadóművész Jogvédő Iroda Egyesület Titkár MSZJF
SZERZŐI JOG MINDENKINEK Dr. Pontos Patrik Jogi előadó Előadóművész Jogvédő Iroda Egyesület Titkár MSZJF BETEKINTÉS A SZELLEMI TULAJDONJOGBA A SZELLEMI TULAJDON VÉDELMÉNEK ALAPJA Speciális, önálló jogterület
RészletesebbenKúria mint felülvizsgálati bíróság
Pfv.V.21.828/2014/5. Kúria mint felülvizsgálati bíróság A Kúria a Hámori és Soltész Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Soltész Beatrix ügyvéd felperesnek a Bertók Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Bertók Mihály
RészletesebbenA Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményei
A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményei Reklámozás céljából megrendelt mű felhasználása Ügyszám: SZJSZT 20/2005 Az ügyvédi iroda által feltett kérdések: 1. A V. reklámfilmjei alkalmasak-e reklámfilmként
RészletesebbenAlapvető tudnivalók. a szerzői jogról
Alapvető tudnivalók a szerzői jogról MAGYAR SZABADALMI HIVATAL 2008 Alapvető tudnivalók a szerzői jogról MAGYAR SZABADALMI HIVATAL 2008 3 I. A SZERZŐI JOG FOGALMA, TÁRGYA, HATÁLYA......................
RészletesebbenA szakvélemény címe: Bútorok szerzői jogi védelme és szolgai másolása
A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményei A szakvélemény címe: Bútorok szerzői jogi védelme és szolgai másolása Ügyszám: SZJSZT 36/13. A szakvélemény szövege Az adóhatóság által feltett kérdések:
RészletesebbenA törvény nem ad kimerítő definíciót a szerzői jogviszony tárgyát illetően, csupán rögzíti, hogy
A SZERZŐI ALKOTÁS KRITÉRIUMAI A törvény nem ad kimerítő definíciót a szerzői jogviszony tárgyát illetően, csupán rögzíti, hogy 1. (1) Ez a törvény védi az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat.
RészletesebbenA Fővárosi Ítélőtábla 2.Kpkf /2006/3.
A Fővárosi Ítélőtábla 2.Kpkf.50.422/2006/3. A Fővárosi Ítélőtábla a Magyar Autóklub (Budapest) felperesnek a Gazdasági Versenyhivatal (Budapest) alperes ellen versenyfelügyeleti ügyben hozott közigazgatási
RészletesebbenARTISJUS Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület. Belépési nyilatkozat (Kitöltendő két példányban) (magánszemély tagok részére)
ARTISJUS Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület Belépési nyilatkozat (Kitöltendő két példányban) (magánszemély tagok részére) Alulírott...(teljes név, nyomtatott betűvel).....(születési hely és idő)...
RészletesebbenAmai kort a digitalizáció korának is nevezik. Nap mint nap szerzői művek tömegével találkozunk a televízión, rádión és interneten keresztül.
Szerzői jog Amai kort a digitalizáció korának is nevezik. Nap mint nap szerzői művek tömegével találkozunk a televízión, rádión és interneten keresztül. Gyakran nem is tudatosul a fogyasztókban, hogy mi
RészletesebbenKollokviumi kérdések büntetőeljárási jogból 2011/12-es tanévtől visszavonásig
Kollokviumi kérdések büntetőeljárási jogból 2011/12-es tanévtől visszavonásig A 1. A büntetőeljárás és a büntetőeljárási jog (alapfogalmak, feladatok) 2. A büntetőeljárási jog forrásai és hatálya 3. A
RészletesebbenA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
A Győri Ítélőtábla Gf.IV.20.228/2005/30.szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Győri Ítélőtábla a fellebbezési eljárásban a G. Ügyvédi Iroda által képviselt R. Díszlet- és Jelmeztervező Bt. felperesnek a
RészletesebbenA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Fővárosi Munkaügyi Bíróság Budapest, V. Markó u. 27. 1055 4.M.2875/1999/5. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fővárosi Munkaügyi Bíróság a Független Rendőr Szakszervezet (1388 Budapest, Pf.: 52.) ügyintéző:
RészletesebbenMagyar joganyagok - BH I. Személyhez fűződő jogot sért annak valótlan állítása, hogy egy gazdálkodó szer1. oldal
Magyar joganyagok - BH2001. 110. - I. Személyhez fűződő jogot sért annak valótlan állítása, hogy egy gazdálkodó szer1. oldal BH2001. 110. I. Személyhez fűződő jogot sért annak valótlan állítása, hogy egy
RészletesebbenA szerzői jogi jogsértések tipizálása, fókuszban az on-line jogsértések. Dr. Horváth Péter
A szerzői jogi jogsértések tipizálása, fókuszban az on-line jogsértések Dr. Horváth Péter A szerző jogai Személyhez fűződő jogok 10-15. (név feltüntetés, nyilv.ra hozatal, a mű egységének védelme) Vagyoni
RészletesebbenNemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának. 1464/2012. (VII. 25.) számú HATÁROZATA
Iktatószám: MN/15130-10/2012. Tárgy: a gyermekek és kiskorúak védelmére vonatkozó törvényi rendelkezés megsértése Ügyintéző: Melléklet: személyes adat a hatósági eljárás tárgyát képező honlap másolata
RészletesebbenÜZLETI JOG IPARJOGVÉDELEM
ÜZLETI JOG IPARJOGVÉDELEM SZELLEMI ALKOTÁSOK JOGA Szerkezetileg közelítünk a jogviszonyokhoz: milyen tartalmú kapcsolatok alakulnak ki a szellemi alkotásokkal kapcsolatban? három módozat: alapjogviszonyok
RészletesebbenGyőri Ítélőtábla Pf.III /2015/3. szám
A közgyűlési határozat felülvizsgálata iránt a tagot önállóan megillető keresetindítási jog több tag általi gyakorlása nem eredményez egységes pertársaságot. Alkalmazott jogszabályok: Ptk. 62. (6) bekezdés,
Részletesebbenv é g z é s t : A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyja.
Fővárosi Ítélőtábla 6.Pkf.26.585/2014/3. A Fővárosi Ítélőtábla a Fekete Ügyvédi Iroda (felperesi jogi képviselő iroda címe; ügyintéző: dr. Fekete Csaba ügyvéd) által képviselt... (felperes címe) felperesnek,
RészletesebbenA Pécsi Tudományegyetem. a szellemi alkotások jogvédelméről és. szellemi tulajdon-kezeléséről. szóló szabályzata
A Pécsi Tudományegyetem a szellemi alkotások jogvédelméről és szellemi tulajdon-kezeléséről szóló szabályzata Pécs 2006 1 A szellemi termékekhez fűződő jogok védelmének, hasznosításának és a hozzájuk kapcsolódó
RészletesebbenPOLGÁRMESTER 8600 SIÓFOK, FŐ TÉR 1. TELEFON FAX:
SIÓFOK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTER 8600 SIÓFOK, FŐ TÉR 1. TELEFON +36 84 504100 FAX: +36 84 504103 Az előterjesztés törvényességi szempontból megfelelő. Siófok, 2016. február 11. Kónyáné dr. Zsarnovszky
Részletesebben1. A díjszabás tárgyi hatálya. 2. Üzletszerûnek nem minõsülõ felhasználás. 3. Az elõadómûvészi jogdíj mértéke
11676 H I V A T A L O S É R T E S Í T Õ 2011. évi 62. szám A Mûvészeti Szakszervezetek Szövetsége Elõadómûvészi Jogvédõ Irodájának (MSZSZ-EJI) díjszabása a rögzített elõadás nyilvánosság számára lehívásra
RészletesebbenPolgári jog. Személyek joga évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről Dr. Szekeres Diána Ph.D évi V. törvény (Új Ptk.)
Polgári jog Személyek joga 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről Dr. Szekeres Diána Ph.D. 2013. évi V. törvény (Új Ptk.) I. Könyv Bevezető rendelkezések II. Könyv Az ember mint jogalany III. IV.
RészletesebbenMűvészeti Szakszervezetek Szövetsége Előadóművészi Jogvédő Irodájának (MSZSZ-EJI) díjszabása
Művészeti Szakszervezetek Szövetsége Előadóművészi Jogvédő Irodájának (MSZSZ-EJI) díjszabása a rögzített előadás nyilvánosság számára lehívásra történő hozzáférhetővé tétele engedélyezésének feltételeiről
RészletesebbenVÁLLALKOZÁSI JOGVISZONY EGYOLDALÚ MEGSZÜNTETÉSE IDŐSZAKONKÉNT NYÚJANDÓ SZOLGÁLTATÁS ESETÉN
VÁLLALKOZÁSI JOGVISZONY EGYOLDALÚ MEGSZÜNTETÉSE IDŐSZAKONKÉNT NYÚJANDÓ SZOLGÁLTATÁS ESETÉN Az olyan vállalkozási jogviszonyban, amelyekben a felek hosszabb időtartam alatt ismétlődően nyújtandó szolgáltatásokra
RészletesebbenA Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményei
A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményei Szerzői minőség jogi megítélése, tervezői és kivitelezői tevékenység viszonya Ügyszám: SZJSZT- 25/07/2. A bíróság által feltett kérdések: A Fővárosi Bíróság
RészletesebbenA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA. v é g z é s t :
Kvk.V.37.869/2009/5.szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a... kérelmezőnek az Országos Választási Bizottság 2009. október 30. napján kelt 424/2009. számú
RészletesebbenA Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményei
A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményei Műfordítás szerzői jogi védelme Ügyszám: SZJSZT 08/07. A megkeresésben feltett kérdések: - A per tárgyát képező fényképezőgéphez kapcsolódó angol nyelvű
RészletesebbenBudai Központi Kerületi Bíróság 2.P.20410/2016/3. számú ítélete
Budai Központi Kerületi Bíróság 2.P.20410/2016/3. számú ítélete Közbeszerzési Értesítő száma: 2016/73 Beszerzés tárgya: Hirdetmény típusa: Fővárosi Bíróság ítélete KÉ Eljárás fajtája: Közzététel dátuma:
RészletesebbenA DEBRECENI EGYETEM SZELLEMI TULAJDON KEZELÉSI SZABÁLYZATA
A DEBRECENI EGYETEM SZELLEMI TULAJDON KEZELÉSI SZABÁLYZATA A szabályzat célja, hogy I. A szabályzat célja elősegítse a Debreceni Egyetem (a továbbiakban: Egyetem) kutatói, oktatói illetve a szabályzat
RészletesebbenA Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményei
A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményei Televíziós csatornák szállodai szobákban szállodavendégek számára történő hozzáférhetővé tétele Ügyszám: SZJSZT 32/2005 Az ügyvédi iroda által feltett kérdések:
RészletesebbenVÁLOGATÁS A SZERZŐI JOGI SZAKÉRTŐ TESTÜLET SZAKVÉLEMÉNYEIBŐL
VÁLOGATÁS A SZERZŐI JOGI SZAKÉRTŐ TESTÜLET SZAKVÉLEMÉNYEIBŐL TELEVÍZIÓS MŰSORSOROZAT CÍMÉNEK VÉDELMÉVEL ÉS A SOROZAT FOLYTATÁSÁVAL KAPCSOLATOS SZERZŐI JOGI KÉRDÉSEK SZJSZT-15/2013 A Fővárosi Törvényszék
RészletesebbenJogosulti tájékoztató. 1. A jogosultat a Kjkt. alapján megillető jogok részletes listája:
Jogosulti tájékoztató A MAHASZ Magyar Hangfelvétel-kiadók Szövetsége Közös Jogkezelő Egyesület a szerzői jogok és a szerzői joghoz kapcsolódó jogok közös kezeléséről szóló 2016. évi XCIII. törvény (a továbbiakban:
RészletesebbenA vállalkozási szerződés
A vállalkozási szerződés 1. A vállalkozási szerződés általános 6:238. [Vállalkozási szerződés] szabályai Vállalkozási szerződés alapján a vállalkozó tevékenységgel elérhető eredmény (a továbbiakban: mű)
RészletesebbenA Magyar Köztársaság nevében!
Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság 4.Mf.20.048/2000/7. szám A Magyar Köztársaság nevében! A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság, mint másodfokú bíróság B. L. felperesnek Jász-Nagykun- Szolnok Megyei Rendőr-főkapitányság
Részletesebben1. Tárgyi hatály. 2. Üzletszerűnek nem minősülő felhasználás. 3. Az előadóművészi jogdíj mértéke
20762 H I V A T A L O S É R T E S Í T Ő 2013. évi 60. szám Az Előadóművészi Jogvédő Iroda Egyesület (EJI) díjszabása a rögzített előadás nyilvánosság számára lehívásra történő hozzáférhetővé tétele engedélyezésének
RészletesebbenA Magyar Köztársaság nevében!
a FŐVÁROSI BÍRÓSÁG mint másodfokú bíróság 55.Mf.29716/2002/3. A Magyar Köztársaság nevében! A Fővárosi Bíróság, mint másodfokú bíróság a Független Rendőr Szakszervezet (1388 Budapest, Pf.: 52., eljáró
RészletesebbenSZERZŐI MEGBÍZÁS közös jogkezelésre. teljes név, nyomtatott betűvel: lakcím:
SZERZŐI MEGBÍZÁS közös jogkezelésre 1. A megbízás tárgya Alulírott teljes név, nyomtatott betűvel: lakcím: születési hely és idő: zeneszerző, zeneszövegíró, irodalmi szerző, illetve szerzői jogutód (a
RészletesebbenSzerzői értesítő. Jogdíjnemek megnevezése. Elnevezés (2011. december 7-től) Jelentés Korábbi név Felosztási kódok
Szerzői értesítő Jogdíjnemek megnevezése artisjus Elnevezés (2011. december 7-től) Jelentés Korábbi név Felosztási kódok ÉLŐZENE kiemelt könnyűzenei rendezvény Élő előadóművészi teljesítménnyel megvalósított
RészletesebbenAz akadémiai szellemi tulajdon védelme a szellemi tulajdon hatékonyabb hasznosításának támogatása dr. Németh Gábor SZTNH
Az akadémiai szellemi tulajdon védelme a szellemi tulajdon hatékonyabb hasznosításának támogatása dr. Németh Gábor SZTNH Szellemi Tulajdon Világnapja - Budapest, 2017. április 27. Az akadémiai szabadalmaztatás
RészletesebbenA BUDAPESTI GAZDASÁGI EGYETEM SZELLEMITULAJDON-KEZELÉSI SZABÁLYZATA. BUDAPEST 2016 (2016. április 23. napjától hatályos változat)
A BUDAPESTI GAZDASÁGI EGYETEM SZELLEMITULAJDON-KEZELÉSI SZABÁLYZATA BUDAPEST 2016 (2016. április 23. napjától hatályos változat) Általános rendelkezések 1. A Budapesti Gazdasági Egyetem a szerzői jogról
RészletesebbenSZEMÉLYHEZ FŰZŐDŐ JOGOK KÉPMÁSSAL VALÓ VISSZAÉLÉS
SZEMÉLYHEZ FŰZŐDŐ JOGOK KÉPMÁSSAL VALÓ VISSZAÉLÉS Az emberi méltóság és a becsület megsértésének, valamint a képmással való visszaélésnek az elhatárolása a jóhírnévhez való jog megsértésétől (Ptk.76.,
RészletesebbenSZELLEMI TULAJDONJOGOK A HÁZASTÁRSAK VAGYONÁBAN ÉS HAGYATÉKÁBAN - AZ ÚJ PTK. ALAPJÁN
Dr. habil. Grad-Gyenge Anikó Iparjogvédelmi Konferencia Magyar Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Egyesület Konferencia, Szilvásvárad, 2018. május 11. SZELLEMI TULAJDONJOGOK A HÁZASTÁRSAK VAGYONÁBAN ÉS HAGYATÉKÁBAN
RészletesebbenA Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményei
A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményei Játékfilm lényeges elemeinek jogosulatlan felhasználása reklámfilmben Ügyszám: SZJSZT 13/2003 A megbízó által feltett kérdések: 1. A Szerzői Jogi Szakértő
RészletesebbenSZOLGÁLATI ÉS ALKALMAZOTTI SZELLEMI ALKOTÁSOK A MAGYAR JOGBAN
Lukács Manuéla Linda Polgári Jogi Tanszék Témavezető: Darázs Lénárd SZOLGÁLATI ÉS ALKALMAZOTTI SZELLEMI ALKOTÁSOK A MAGYAR JOGBAN A szellemi alkotások a gazdasági fejlődésnek és a jólét megteremtésének
RészletesebbenSZELLEMITULAJDON-KEZELÉSI SZABÁLYZATA
MTA KFKI Részecske- és Magfizikai Kutatóintézet ( RMKI ) 1121 Budapest, Konkoly Thege Miklós út 29-33. 3. épület Postacím: 1525 Budapest, Pf. 49. Titkársági telefon: 395 9289, 392-2520 Fax: 392 2598, 395
RészletesebbenA fenti jogdíjközlemény 2015. január 1-jétől 2015. december 31-ig hatályos. * * *
13088 H I V A T A L O S É R T E S Í T Ő 2014. évi 63. szám IV. A jogdíjközlemény időbeli hatálya A fenti jogdíjközlemény 2015. január 1-jétől 2015. december 31-ig hatályos. ARTISJUS Magyar Szerzői Jogvédő
Részletesebben2.1. A felhasználó a felvétel első sugárzását követő ismételt sugárzásáért az alábbiakban meghatározott előadóművészi jogdíjat köteles fizetni.
A Művészeti Szakszervezetek Szövetsége Előadóművészi Jogvédő Irodájának (MSZSZ- EJI) jogdíjközleménye az előadás sugárzás vagy a nyilvánossághoz történő átvitel céljára készült rögzítésének díjáról és
RészletesebbenA Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményei
A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményei Digitális műsorelosztás és műsorszolgáltatás szerzői jogi megítélése Ügyszám: SZJSZT 43/07/1. A megkereső által feltett kérdések: A) Minősül-e új, egyedi
RészletesebbenKúria mint felülvizsgálati bíróság Kfv.III / 2016 /7 számú ítélete
Kúria mint felülvizsgálati bíróság Kfv.III.37.279 / 2016 /7 számú ítélete Közbeszerzési Értesítő száma: 2016/98 Beszerzés tárgya: Hirdetmény típusa: Fővárosi Bíróság ítélete KÉ Eljárás fajtája: Közzététel
RészletesebbenKözigazgatási hatósági eljárásjog 8. Előzetes megjegyzések. A közigazgatás kontrollja
Közigazgatási hatósági eljárásjog 8. A jogorvoslati rendszer alapjai Előzetes megjegyzések Törvényesség követelménye megfeleljen a meghozatalra vonatkozó valamennyi anyagi és eljárási szabálynak Egy aktus
RészletesebbenA szerzői jogi jogsértések esetén alkalmazható jogi eszközökről
2005 A SZERZŐI JOGI JOGSÉRTÉSEK ESETÉN ALKALMAZHATÓ JOGI ESZKÖZÖKRŐL ASVA BUDAPEST 2005 A szerzői jogi jogsértések esetén alkalmazható jogi eszközökről Segédanyag a gyakorlat számára Készült a Nemzeti
Részletesebbení t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Bíróság 11.K.31.042/2006/7. számú ítéletét hatályában fenntartja.
Vagyongyarapodás kölcsön, hitelt érdemlő bizonyíték Kfv.I.35.496/2006/4.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Lampé Ügyvédi Iroda (ügyintéző dr. Lampé Zoltán ügyvéd) által képviselt felperes
RészletesebbenJogosulti tájékoztató
Jogosulti tájékoztató A Repropress Magyar Lapkiadók Reprográfiai Szövetsége Közös Jogkezelő szervezet a szerzői jogok és a szerzői joghoz kapcsolódó jogok közös kezeléséről szóló 2016. évi XCIII. törvény
RészletesebbenDebreceni Ítélőtábla Gf.IV /2017/5. számú ítélete
Debreceni Ítélőtábla Gf.IV.30.212/2017/5. számú ítélete Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/13 Beszerzés tárgya: Hirdetmény típusa: Bírósági határozat KÉ Eljárás fajtája: Közzététel dátuma: 2018.01.18.
Részletesebben