A nyilvánossághoz közvetítés típusai és elhatárolásuk Trombitás Mónika

Átírás

1 A nyilvánossághoz közvetítés típusai Trombitás Mónika Tanulmány az ars boni jogi folyóiratból. arsboni.hu

2 A nyilvánossághoz közvetítés típusai A tanulmány szerzője nem közölte, hogy milyen intézményben milyen alkalomból készült. A tanulmány az ars boni jogi folyóiratban jelent meg, eredeti formájában szabadon terjeszthető és tudományos célra felhasználható. Hivatkozás: Ezen tanulmány egészének vagy részének felhasználásakor (ideértve a tanulmány bármilyen más alkotás - különösen tanulmány, esszé, dolgozat - elkészítéséhez való felhasználását) legalább a szerző nevét, a tanulmány címét, valamint az arsboni.hu weboldalt kell megjelölni forrásként. Például így: Kiss Éva: Mit szabad és mit nem?, arsboni.hu. Minden más jog fenntartva a szerző, illetve az ars boni jogi folyóirat részére. Bármilyen üzleti vagy kereskedelmi felhasználáshoz a szerző és az ars boni jogi folyóirat előzetes írásbeli hozzájárulása szükséges. Az ars boni jogi folyóirat a Stádium Intézet Alapítvány kiadványa. Design: G. Szabó Dániel facebook.com/arsboni arsboni.hu info@arsboni.hu facebook.com/stadiumintezet stadiumintezet.hu info@stadiumintezet.hu

3 Tartalomjegyzék I. A földi sugárzás fogalma...3 II. A műholdas sugárzás...4 III. Kódolt sugárzás...4 IV. Nyilvánossághoz közvetítés vezeték útján vagy más módon...5 V. A műholdas sugárzás és a vezetékes műsortovábbítás összefüggései...5

4 A nyilvánossághoz közvetítés típusai A nyilvánossághoz közvetítést a Szerzői jogi törvény, mint a mű nyilvánossághoz való közvetítésének jogát, a vagyoni jogok körében szabályozza. A nyilvánossághoz közvetítés fogalmát az Szjt. nem határozza meg direkt módon, az azonban a 26 -ban meghatározott egyes nem anyagi vagyon jogi típusokból elvonatkoztatható. E vagyon jogi típusok közös jellemzője például, hogy a felhasználás a műpéldány akárcsak időleges átadása nélkül valósul meg. Lényege, hogy a művet a helyszínen nem lévő személyi körnek, mint nyilvánosságnak teszik közvetlenül hozzáférhetővé, úgy, hogy az elektromágneses vagy más jelekként továbbított művet a gépi eszközzel (vevőkészülékkel) visszaalakítva, mint képeket, hangokat, jeleket (írásjeleket) érzékelhesse. A közvetítés módja sugárzás (akár GSMhálózaton), vezeték vagy bármilyen más testetlen (nem anyagi) átvitel. 1 Szintén közös kritérium, hogy a közvetítés címzettje több személy legyen. Szerzői jogi szempontból felhasználónak a nyilvánossághoz közvetítő személye tekintendő. Nem számít ugyanakkor felhasználónak a műsorközvetítő technikai berendezések (pl. digitális jeltovábbítók) üzemeltetője, ha más megbízásából, annak műsorát sugározza. Ez esetben a szolgáltató csupán közreműködő. Nyilvánossághoz közvetítőnek számít ugyanakkor a szolgáltató, amennyiben egy már közvetlen vételre sugárzott műsort a saját döntése alapján kábelhálózatba táplál vagy mikrohullámú sugárzással egyidejűleg továbbközvetít. 2 A törvényszöveg a nyilvánossághoz közvetítés következő típusait különíti el [Szjt. 26 (1)-(2), (7) és (8)]: a földi sugárzást mint alapesetet, a műholdas sugárzást, a kódolt sugárzást, a vezeték útján történő vagy bármely más hasonló eszközzel vagy módon történő közvetítést. I. A földi sugárzás fogalma Az Szjt. 26 (1) alapján Sugárzás a mű érzékelhetővé tétele távollévők számára hangoknak, képeknek és hangoknak, vagy technikai megjelenítésüknek vezeték vagy más hasonló eszköz nélkül megvalósuló átvitelével. A Kommentár megfogalmazásában a sugárzás technikailag irányítatlan elektromágneses hullámok igénybevételét jelenti. Ezzel korlátlan számú közönség elérhető. Fontos jellemzője e típusnak, hogy a kisugárzó antenna és a vevőantenna között nincs közbülső szervezet. További technikai sajátossága, hogy több adóhelyről egy időben sugároznak a sugárzási terület növelése céljából, illetve hogy ezek között az adóhelyek között a jelátvitel kábelen, vagy irányított (ponttól pontig) sugárzással, esetleg a körsugárzás levegőből való vételével történik (mindig a sugárzó szervezet közreműködőjeként). 3 Tartalmi sajátossága, hogy a sugárzás tartalma egyidejűleg válik hozzáférhetővé mindenki számára, vagyis a vétel azonos tartalmú. A nagyközönség csak az egyes adóállomások, de nem a művek között válogat, mivel a sugárzott műsort a műsorszolgáltató állítja össze. 1 A szerzői jogi törvény magyarázata, Complex Kiadó, Budapest, o. 2 ugyanott, 155.o. 3 ugyanott, 156.o. 3

5 A nyilvánossághoz közvetítés típusai II. A műholdas sugárzás A nyilvánossághoz közvetítéshez és a sugárzáshoz, mint alapesethez képest a műholdas sugárzás további jegyeit két kulcsfogalom alapján írhatjuk le: a műhold valamint a műhold útján történő műsorsugárzás fogalma alapján. Műholdnak minősülnek a szateliták olyan frekvenciasávokon dolgozó fajtái, amelyek távközlési jogi értelemben nyilvános vételre illetőleg a nem nyilvános individuális kommunikáció céljára szánt jelek sugárzására szolgálnak. 4 Ez a definíció az szeptember 27-én elfogadott EK irányelvben szerepel (ún. Műhold Irányelv), azonban a magyar jogban is irányadó. A műhold útján történő műsorsugárzás definícióját szintén nem jelenik meg közvetlenül a magyar Szjt.- ben, azonban az egyes részletszabályok megfogalmazásából egyértelműen kitűnik, hogy honi törvényhozónk az Irányelv 1. szakaszának rendelkezéseire figyelemmel volt. 5 Ezért lehet indokolt az Irányelv definícióját itt megemlíteni. A műhold útján történő nyilvános sugárzás az Irányelv alkalmazásában olyan műveletet jelent, amelynek során a nyilvános vételre szánt műsorhordozó jeleket a műsorsugárzó szervezet ellenőrzése alatt és felelősségével megszakítatlan közvetítési lánc útján juttatják el a műholdhoz, majd onnan vissza a Földre. (1. cikkely 2. bekezdés b) pont) 6 A nyilvánosság körében közvetlenül fogható fordulat értelmezéseként pedig a magyar Szjt. a 34 (6) bekezdésében gyakorlatilag az Irányelv definíciója épült be a hatályos magyar jogba. Az Irányelv szerepe a definícióalkotáson kívül más esetben is különösen jelentős a magyar szabályozás szempontjából. A 26 (2) bekezdése rögzíti, hogy Műhold útján történő sugárzás esetén a felhasználás helye az Európai Gazdasági Térségnek kizárólag az a tagállama, amelyből a rádió- vagy televízió-szervezet felelősségével és ellenőrzése alatt a műsort hordozó jeleket eljuttatják a műholdhoz, majd onnan a Földre megszakítatlan közvetítés útján azzal a céllal, hogy a jeleket a nyilvánosság vehesse. Arra az esetre, ha a fellövés hely kívül esik az EGT területén, az Szjt. a csatlakozás óta kifejezett jogszabályi utalás útján a másodlagos közösségi jogforrás, a Műhold Irányelv vonatkozó szabályainak alkalmazását rendeli el. III. Kódolt sugárzás A technikai fejlődés és a szolgáltatók számára kedvezőbb üzleti modellek keresésének eredményeképp gyakorlattá vált, hogy a célzott nyilvánosság körét úgy korlátozzák, hogy a műsorhordozó jeleket átalakítják, s azokhoz ugyan továbbra is bárki hozzáférhet, de zavartalan műélvezethez egy külön visszaalakító eszköz ( dekóder ) szükséges. A 26 (1) bekezdése alapján nem kérdéses, hogy a kódoltan sugárzott adás is sugárzás, ha azt egy már nyilvánosságnak tekinthető személyi kör dekódolhatja, például a sugárzó által feljogosított kereskedelemben vett eszközzel. A 26 (3) bekezdése ezzel azonos megítélés alá vonja azt az esetet, ha a dekóder nem kapható a kereskedelemben, de azt egy másik, a továbbközvetítésbe bekapcsolódó szervezet az eredeti rádió- vagy televízió-szervezettel kötött szerződés alapján bocsátja rendelkezésre. Ilyenkor ugyanis a bekapcsolt szervezet 4 Bércesi Zoltán: A műholdas műsorsugárzás és a vezetékes műsortovábbítás problémái az Európai Közösségekben. Jogtudományi Közlöny 2/ o. 5 ugyanott, 58.o. 6 ugyanott, 53.o. 4

6 A nyilvánossághoz közvetítés típusai és a nyilvánosság közötti szakasz a sugárzás egységes folyamatának előre szándékolt része. 7 Ebből következik az eredeti sugárzó szerzői jogi felelőssége. IV. Nyilvánossághoz közvetítés vezeték útján vagy más módon Ez lehet a saját műsornak vezetéken vagy más nem anyagi módon (kivéve az irányítatlan mágneses hullámokat) a nyilvánosságnak közvetlenül való hozzáférhetővé tétele, vagy esetleg egy más által már sugárzott, vezetéken hozzáférhetővé tett műsor rögzítéséről való időben elhalasztott (újra) nyilvánossághoz közvetítése. 8 Megegyezik tehát a sugárzással a tekintetben, hogy azonos műsortartalomnak a nyilvánosság általi egyidejű vétele történik, eltér azonban abban, hogy a jelhordozók nem elektromágneses hullámok. Vagyis vezetékes műsortovábbításnak minősül a nyilvános vételre szánt, vezeték nélkül, vagy vezetéken, földi adóállomás vagy műhold útján sugárzott eredeti rádió- és televízióműsoroknak vezetékes vagy mikrohullámú rendszereken történő egyidejű, változatlan és teljes átvitele [Irányelv 1 (3)]. A műsortovábbítás e fajtájának fontos jellemzője a nemzetközi elem: a felhasználási magatartás a határokon túlterjedő rádió- és televízió-műsorok tekintetében valósul meg. V. A műholdas sugárzás és a vezetékes műsortovábbítás összefüggései Az adóállam-elv alapján kirajzolódik a két típus dogmatikai kapcsolata illetve különbségeik. Ugyanis műholdas sugárzás joga csak a származási állam területére szerezhető meg. A műhold útján sugárzott program kábelrendszerekbe töltése esetén azonban amelyet a szerzői jog már egy újabb, önálló felhasználási aktusnak minősít az oltalom alatt álló műsorrészekre vonatkozó megfelelő használati jogok a kábelrendszerekre vonatkozó megfelelő használati jogok a kábelrendszer fekvése alapján meghatározott területre is megszerezhetők. 9 A fent leírtakból az az eltérő sajátosságuk is kitűnik, hogy míg a műholdas sugárzás eredeti, addig a vezetékes műsortovábbítás nem eredeti adás. 7 A szerzői jogi törvény magyarázata, Complex Kiadó, Budapest, o. 8 ugyanott, o. 9 Bércesi Zoltán: A műholdas műsorsugárzás és a vezetékes műsortovábbítás problémái az Európai Közösségekben. Jogtudományi Közlöny 2/ o. 5

7