Kollektív reprezentációk

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Kollektív reprezentációk"

Anna Fehérné
7 évvel ezelőtt
Látták:

Kollektív reprezentációk Pintér András 2010

1 Kollektív reprezentációk Pintér András Durkheim - Reprezentációk Individuális reprezentációk érzékeink ingerlése által elménkben előállított érzetek, képek, diszpozíciók Kollektív reprezentációk egy szimbólumról, fogalomról stb. az adott csoport közös értelmi és érzelmi jelentéssel rendelkezik segítenek a világ elrendezésében és megértésében, a társadalmi viszonyokat kifejezik, szimbolizálják, interpretálják 2 1

2 Hét sugár az ezoterikus filozófiákban Merkúr Vénusz Szaturnusz Sárga Zöld Fekete Szerda Péntek Szombat 3 Osztályozás nyelvtani nem szerint Zöld Merkúr Vénusz Narancs Sárga Szaturnusz 4 2

5 Durkheim - Osztályozás Kezdetben különbségeket egybemosó állapot jellemezte az emberi gondolkodást Átalakulások, személyek, lelkek és testek egymással való

3 5 Durkheim - Osztályozás Kezdetben különbségeket egybemosó állapot jellemezte az emberi gondolkodást Átalakulások, személyek, lelkek és testek egymással való helyettesítése Most is ez lenne oktatás nélkül, hasonlóság és különbség megállapítása történeti fejlődés A dolgok osztályozása az emberek ilyen osztályozását tükrözi vissza 6 3

4 Kollektív reprezentációk Az individuális reprezentációk az egyéni elmében találhatók. De hol találhatók a kollektív reprezentációk? - a kollektív tudatban (Émile Durkheim) - a harmadik világban (Karl Popper) - a közvéleményben (Harry Alpert) - intézményekben (David Bloor, Barry Barnes ) Mit jelentenek ezek? 7 Durkheim kollektív tudat a vélekedések azon halmaza, amely közös a társadalom összes tagja számára azaz itt találhatóak a kollektív reprezentációk a kérdés azonban marad, hol található a kollektív tudat? csoportelmében? 8 4

5 Popper válasza: harmadik világ -ban 1. világ: fizikai objektumok, események világa 2. világ: mentális objektumok, események világa 3. világ: az emberi elme termékeinek a világa a harmadik világban vannak az olyan absztrakt objektumok, mint a tudományos elmélet, mítoszok, történetek, társadalmi intézmények 9 további válasz: intézményekben 1. önreferenciális modell (Barnes) Önmagukra való utalás eljárásával jellemzett rendszer (pl. vezető, fizetőeszköz) Realitás: a csoport összes tagja valóságként fogadja el és ennek megfelelően cselekszik, alkot hiteket, rendelkezik tudással Reprezentációk a társadalmi élet hálózatát alakítják ki 10 5

6 Intézmények - Önreferenciális modell Nem csak társadalmi tényekre, hanem természeti világ megértésére is alkalmas csoport osztályozási gyakorlata (osztenzív) hasonlóságfelfogás formálódik a lokális kultúrához információt biztosít a világról és a helyi konvenciókról is kollektív gyakorlat: viselkedés összehangolása, együttműködés, kultúra 11 Intézmények - Önreferenciális modell csoport tagjainak szociális kapcsolódásaiból származnak a reprezentációk ez nem magyarázza meg az eredetét beindítás (priming) problémája (J.Haugeland) konformisták közössége: spontán és automatikus utánzás és szankcionálás egyes viselkedési hajlamok de facto normává válnak kezdetben nem intencionálisak, csak azzá válnak 12 6

7 2, intézmények tudásszociológiai megközelítése Peter Berger és Thomas Luckmann (B-L) The Social Construction of Reality (1966) (A valóság társadalmi felépítése, 1998) 13 B-L: Ember és környezete világ iránti nyitottság (biológiai rugalmasság) az ember biológiailag még akkor is fejlődik, amikor már kapcsolatba került környezetével az embernek nincs olyan biológiai természete, amely önmagában meghatározná a társadalmi-kulturális alakzatokat Az ember szervezetének veleszületett instabilitása arra kényszeríti az embert, hogy olyan stabil környezetet teremtsen magának, amelyben élni tud. [...] Ezek a biológiai tények a társadalmi rend megszületésnek szükségszerű feltételei. 14 7

15 B-L: Társadalmi rend Emberi termék, az ember folyamatosan alakítja. A társadalmi rend externalizáció eredménye Az emberi cselekedetek externalizálódnak.

8 15 B-L: Társadalmi rend Emberi termék, az ember folyamatosan alakítja. A társadalmi rend externalizáció eredménye Az emberi cselekedetek externalizálódnak. Bár az externalizáció által létrejött társadalmi termékek nem vezethetők le biológia adottságokból, magának az externalizációnak az ember stabilitási igénye miatt állandó jellege van, szükségszerű. 16 8

9 B-L: Intézmények Habitualizált cselekvés kölcsönös tipizálása Válasz az irányítatlan ösztönre Energia- és időmegtakarítás Feltételei: történetiség és társadalmi ellenőrzés 17 B-L: Intézmények Történetiség társas környezetben habitualizáció kialakulása (kiszámíthatóság) következő generációnak történeti intézményként jelenik meg objektiváció, külső kényszerítő tükör-hatás (Alfred Schütz) Társadalmi ellenőrzés elsődleges ellenőrzés: az intézmények létükkel ellenőriznek másodlagos ellenőrzés: elsődleges kiegészítésére Tárgyiasult emberi tevékenység 18 9

10 B-L: Intézmények A társadalom emberi termék. A társadalom objektív valóság. Az ember társadalmi termék

11 B-L: Intézmények Új generáció intézmény mint társadalmi valóság de kell legitimáció együttműködés problémája The old get older and the young get stronger May take a week and it may take longer They got the guns but we got the numbers Gonna win, yeah, we're takin' over (Doors 1968) 21 B-L: Koherencia Mi biztosítja az intézmények közötti koherenciát? Az emberek szocializációjuk során megtanulják, hogy a társadalmi világ összehangolt, így a logikát a tudatuk teremti meg Az integrációt a társadalmi tudás révén érthetjük meg: amit mindenki tud, receptkönyv-tudás 22 11

12 Tudásszociológia kollektív reprezentáció mint tudás mindennapi viselkedés szabályozásához szükséges tudás (Berger, Luckmann) tudományos tudás (Bloor, Barnes) közös hatások: Durkheim, Marx, (Mannheim) 23 12

Marx és Feuerbach Minden kritika alapja a valláskritika Feuerbach: a vallás a társadalom tükörképe Marx: a társadalom a múlt által meghatározott A ráhagyott tevékenységet folytatja

13 Marx és Feuerbach Minden kritika alapja a valláskritika Feuerbach: a vallás a társadalom tükörképe Marx: a társadalom a múlt által meghatározott A ráhagyott tevékenységet folytatja egészen megváltozott körülmények között, másfelől pedig a régi körülményeket módosítja egészen megváltozott tevékenységgel. Ezek a viszonyok tárgyiasulnak, örökkévalónak tűnnek

14 Marx ideológia és a tudat újratermelése alap termelési viszonyok újratermelése felépítmény ideológia (vallási, jogi, politikai rendszerek stb.); alappal együtt újratermelődik pl. feudalizmusban pl. vallási rendszer; becsület, hűség pl. kapitalizmusban pl. liberalizmus, szociáldemokrácia; szabadság, egyenlőség az ideológia igazolja és nem létrehozza a fennálló viszonyokat (hamis tudat, emberek viszonyai dolgok viszonyaiként jelennek meg) 27 14

Hasonló dokumentumok

..::Kiberkultúra::..

..::Kiberkultúra::.. Bódog Alexa DE, Digitális Bölcsészet Központ alexa(.)weirdling(kukac)gmail(.)com ..::Bevezetés::.. Az előadás célja olyan lehetőségek föltárása, melyek segítségével azonosíthatjuk