A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón"

Kornél Orbán
9 évvel ezelőtt
Látták:

1 A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón Susánszky Éva, Szántó Zsuzsa Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet

2 Kutatási célkitűzések A fiatal felnőtt korosztályok pszichés állapotának feltérképezése, az egyes korcsoportok állapotjellemzőinek összehasonlító elemzése.

3 Kutatási hipotézisek A fiatal felnőtt korosztályokon belül a felnőtté válás különböző szintjein lévő csoportok különíthetők el. Ezeknek a csoportoknak a pszichés állapota is jelentősen eltér és egyedi mintázatot mutat.

4 Hungarostudy évesek N= évesek évesek 48 % 28 % 24 %

5 Pszichoszociális fejlődés szakaszok (E. Erikson,1963) 1. Csecsemőkor (0-2 év) 2. Kisgyermek (2-3 év) 3. Óvodás kor (3-5 év) 4. Kisiskolás kor (6-11 év) 5. Serdülőkor (12-20) 6. Fiatal felnőttkor (20-40 év) 7. Felnőttkor (40-60) 8. Idős kor (60 felett)

6 Serdülőkor Identitás kialakulásának és a szülőkről való leválás időszaka, társadalmi szerepek begyakorlása, pszichés labilitás, magatartászavarok, depresszivitás emelkedése jellemzi. Fiatal felnőttkor Tanulmányok befejezése, munkába állás, intimitás iránti igény növekedése, családalapításra való törekvés, hivatás és család összehangolása Felnőttkor Generativitás illetve stagnálás szakasza. Alkotóképesség csúcsa.

Fiatal felnőttkor Tanulmányok befejezése, munkába állás, intimitás iránti igény növekedése,

7 Az egyes életszakaszok sajátosságai a vizsgált mintában évesek Tanulás, pályakezdés évesek Pályakezdés, pályaépítés Leválás a szülői családról, családalapítás évesek Pályaépítés Családalapítás, gyerekvállalás

Pályakezdés, pályaépítés Leválás a szülői családról,

8 Tanulás, pályakezdés, pályaépítés Hungarostudy tanuló mn dolgozik

9 Leválás a szülői családról Hungarostudy szülővel él gyerek

10 A pszichés állapotjellemzők vizsgálata Általános közérzet Specifikus elégedettség Negatív érzések és attitűdök Önmagával szembeni irreális elvárások Ellenségesség A társas kapcsolatokból eredő negatív stressz hatás Vitális kimerültség Depresszió Szorongás Reménytelenség Anómia percepció Pozitív érzések és attitűdök, kognitív viselkedési funkciók Koherencia érzék Kooperativitás Problémamegoldó coping Érzelmi coping

stressz hatás Vitális kimerültség Depresszió Szorongás Reménytelenség Anómia percepció Pozitív érzések

11 Általános közérzet Hogyan minősíti egészségi állapotát? Egészségi állapot önértékelése egy 5 fokú skálán* Pozitív közérzet WHO jóllét-skála* (pl. vidám, jókedvű, élénk, kipihent) *szignifikáns eltérés a csoportok között

12 Specifikus elégedettség Személyes kapcsolatokkal* ( %) Munkával ( %) Lakással* ( %) Anyagiakkal* ( %) *szignifikáns eltérés a csoportok között

13 Önmagával szembeni irreális elvárások Diszfunkcionális attitűd skála* (pl. Képesnek kell lennem arra, hogy mindenkinek segítsek, aki rászorul. Ha nem viszonozzák a szeretetemet, az azt jelenti, hogy nem vagyok szeretetre méltó.) A környezettel szembeni bizalmatlanság Ellenségesség skála* (pl. A legbiztosabb senkiben sem bízni.) A társas kapcsolatokból eredő negatív stressz hatás Social distress skála* (pl. Az emberek általában aljasak és önzőek, és ki akarják használni a másikat.) Vitális kimerültség skála* (pl. Gyakran érzi fáradtnak magát.) *szignifikáns eltérés a csoportok között

) A környezettel szembeni bizalmatlanság Ellenségesség skála* (pl. A legbiztosabb senkiben sem bízni.

14 Koherencia érzék* (pl. Összhangban vagyok a körülöttem lévő emberekkel.) Kooperativitás* (pl. Szívesen állok mások rendelkezésére.) Probléma megoldó coping* (pl. Próbáltam elemezni a problémát, hogy jobban megértsem.) Érzelmi coping* (pl. Másokon vezettem le a feszültséget.) *szignifikáns eltérés a csoportok között

15 A vizsgált mutatók áttekintése Egészségi állapot Pozitív közérzet A testi-lelki közérzeti mutatókban az életszakasz végére hanyatlás mutatkozik

16 Elégedettség alakulása: az életszakasz elején kedvezőbb, mint a végén Személyes kapcsolatokkal Lakáskörülményekkel Anyagi helyzettel 1 2 3

17 A lelkiállapot negatív mutatói: a középső korcsoport állapota a legkedvezőbb Irreális elvárások Vitális kimerültség Társkapcsolati stressz Bizalmatlanság

elvárások Vitális kimerültség 1 2 3 1 2 3 1

18 Kognitív/viselkedési funkciók: a legidősebb korcsoport társas készségei többnyire a legkedvezőbbek, a legfiatalabbaké a legkevésbé kedvezőek Koherencia érzék Kooperativitás Érzelmi megküzdés Problémamegoldó megküzdés

legfiatalabbaké a legkevésbé kedvezőek Koherencia érzék

19 Konklúzió A évesek a kitolódott serdülőkor jellegzetességeit mutatják: testi-lelki közérzetük jó, egzisztenciális helyzetükkel a leginkább elégedettek (hiszen jelentős részben a szülői családban élés előnyeit élvezik); érzelmi állapotuk viszont a serdülőkori bizonytalanságot tükrözi, és kognitív készségeik a legkevésbé érettek.

(hiszen jelentős részben a szülői családban élés előnyeit élvezik); érzelmi

20 Konklúzió A évesek a középkorúakkal mutatnak hasonlóságot: testi-lelki közérzetük romlását élik meg, megjelenik náluk a vitális kimerültség, a társkapcsolati distressz és a mások iránti bizalmatlanság; anyagi helyzetükkel a legkevésbé elégedettek, ami valószínűleg abból fakad, hogy ők már önállóan, magukra utaltan élnek, gyermeket nevelnek; ugyanakkor az önmagukkal szemben támasztott elvárásaik reálisabbak, jobb az önismeretük

helyzetükkel a legkevésbé elégedettek, ami valószínűleg abból fakad, hogy ők már önállóan, magukra utaltan

21 Konklúzió A évesek az átmeneti időszak legtöbb kedvező és legkevesebb kedvezőtlen hatását mutatják: Egészségi állapotuk, közérzetük, vitálkapacitásuk jó. Személyes kapcsolataikkal elégedettek, a társkapcsolati stressz alacsony, környezetükkel való kapcsolatukat inkább a bizalom jellemzi, jobb önismerettel rendelkeznek. Megküzdési stratégiájukra inkább a probléma centrikus megoldások jellemzőek. útközben a legjobb

Hasonló dokumentumok

Szorongás és depresszió a reprodukciós problémával küzdő nők körében

Szorongás és depresszió a reprodukciós problémával küzdő nők körében Lakatos Enikő¹, ², Balog Piroska¹ ¹Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet, Budapest ²Semmelweis Egyetem Mentális Egészségtudományok