Várnai Dóra, Örkényi Ágota, Páll Gabriella. CEHAPE Konferencia, február 9. Országos Gyermekegészségügyi Intézet

Átírás

1 A kortársak rsak közötti k bántalmazás, önsértés Várnai Dóra, Örkényi Ágota, Páll Gabriella CEHAPE Konferencia, február 9. Országos Gyermekegészségügyi Intézet

2 A bullying/ / bántalmazb ntalmazás s fogalma (Olweus Pepler, Craig,, 2000) Olweus,, 1979, Mobbing inkább ha egy egész csoport bántalmaz egy főt Áldozatok jó részét először 1 fő bántalmazza Bullying: ha valaki hosszabb időn át, ismétlődőn van kitéve 1 v. több másik személy negatív tevékenységének vagyis szándékosan bántják megkísérlik bántani, kellemetlen érzést okozni Direkt és indirekt bántalmazás SZÓBELI FIZIKAI EGYÉB EGYENLŐTLEN ERŐVISZONY

3 Bullying gyakoriság reprezentatív iskoláskorú mintán 15,1% 9,4% egyik sem áldozat elkövető mindkettő N=3838 N=655 N=899 N=559 10,9% 64,1% Nemzetközi adatok: elkövetők száma legmagasabb (legalább 1-szer az elmúlt hónapok során, 15 éveseknél): Litvánia, Ausztria, Lettország, legalacsonyabb: Svédország, Cseh Közt., Wales, átlag lányok: 28%, fiúk 44% áldozatok száma legmagasabb: Litvánia, Belgium, Lettország, legalacsonyabb: Svédország, Magyarország, Cseh. Közt., átlag lányok: 25,3%, fiúk: 28,5%

4 Nemi különbsk nbségek Jelentős különbségek vannak fiúk és lányok között, bár fontos különbséget tennünk direkt és indirekt bántalmazás között Leggyakoribb a éves fiúknál 20,00% 21% 15,00% 10,00% 12,20% 10,20% 9,60% 8,80% 10,20% Lányok Fiúk 5,00% 0,00% Elkövető Áldozat Mindkettő

5 Mi jellemző egy tipikus áldozatra? Szorongóbb, bizonytalan, óvatos, érzékeny, csendes, ha kisebb gyakrabban sír (Olweus, 1993) Negatív énkép, csúnyának, hülyének érzi magát (Salmivalli et al., 1999) Magányos, nincsen barátja Agresszióhoz negatívan viszonyul, olyan jeleket küld a környezete felé, hogy értéktelen és támadás esetén nem fog ellenszegülni Passzív, szubmisszív Szorongó viselkedés fizikai gyengeséggel (Hodges, Perry, 1999)

6 Mi jellemző a provokatív áldozatra? Áldozatok kisebb része Egyszerre szorongó és agresszív minták Koncentrációs problémák Irritálóak, feszültséget keltenek Lehetnek hiperaktívak (Toblin, 2005) Egész osztály ellenszenvét kiválthatják

7 Mi jellemző a tipikus elkövetőre? Agresszív és kedvezőbb az agresszió iránti attitűdje Ellenségesség Impulzivitás Hatalomvágy, dominanciára való hajlam, kevés empátia az áldozat felé Általában erősebbek, mint az átlag Önértékelésük normális (Vaillancourt et al., 2003) Népszerűségük változó Előnykovácsolás: cigaretta, pénz stb. Összefügg az antiszociális/ normaszegő viselkedésmintával Később valószínű, hogy kriminalitás előfordul (Farrington, 1993, Nansel, 2004)

8 Családi és egyéb hatások, háttér Érzelmi attitűd: melegség hiánya, bevonódás hiánya, biztonságos kötődés hiánya (Olweus, 1993, Farrington, 1993, Laufer, Harel. 2003) A határok kijelölése a testvérek, felnőttek, külvilág felé irányuló agresszió szabályozásában Túl kevés szeretet és túl sok szabadság növeli az agresszív minta kialakulását Gyermeknevelési módszerek: büntetés, jutalmazás mintázata Serdülőkorban az otthonon kívüli tevékenység Média (Kuntsche, 2004) Társadalmi-politikai jelenségek (agresszió, értékek, iskolai verseny) Nagyváros hatás (erre nincs bizonyíték) Osztálylétszám v. iskola nagysága- elhanyagolhatónak tűnik

9 Hatékony technikák az iskolai bántalmazás megelőzésében Kérdőíves felmérés Fokozottabb felügyelet a szünetek alatt Vonzóbb iskolai környezet Segítő személyek telefonszámai Szülőkkel való találkozók Tanári csoportok az iskola társas minőségének fejlesztésére Osztály szabályok: tisztázás, dicséret, büntetés Közös pozitív osztálytevékenységek Megküzdési képességek, agressziókontroll, konfliktuskezelés fejlesztése Komoly elbeszélgetés az elkövetővel és az áldozattal, szüleikkel, a tanárral A semleges diákok bevonása Osztály/iskolaváltás

10 Önsértés, öngyilkosság Akkor történik öngyilkosság, ha az egyén szubjektív fájdalma meghaladja a megküzdési kapacitásait A megküzdési készségek nem egyformák Sokszor az öngyilkossági kísérlet nem halállal csak tartós sérüléssel végződik évesek között végzett felmérésünk eredménye szerint a fiatalok 67%-a még nem gondolt arra, hogy öngyilkos legyen, 29%-uk már gondolt rá, de nem tenné meg és 3,4% legszívesebben megölné magát Egy másik vizsgálat (Fekete és mtsai, 2005) alapján 7,8% számolt be korábbi öngyilkossági kísérletről, leggyakrabban a éves lányok kísérleteznek

11 Lányok gyakrabban gondolnak rá, de a fiúk gyakrabban követnek el Serdülőkorban leginkább otthon kísérelnek meg öngyilkosságot, a szülők 70%-ban otthon vannak Az öngyilkosság legfontosabb oka: a fájdalmas érzések megszüntetése Hátterében lehet depresszió, lehangoltság, ingerültség, félelem, bűntudat, üresség-érzés, magány, feszültség, alkohol-, drogfogyasztás, dohányzás, éretlen személyiség, ellenségesség, impulzivitás, alacsony önértékelés, mások manipulálása, negatív életesemények Komoly családi háttér probléma nélkül egy aktuális stresszhelyzet nem vezet öngyilkossághoz, bár látszólag lehetnek nagyon banális okai is Kortárs segítők nagy szerepe

12 Köszönöm m a figyelmet! Országos Gyermekegézségügyi Intézet