Iskolai kortársbántalmazás áldozatának lenni az osztályban

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Iskolai kortársbántalmazás áldozatának lenni az osztályban"

Flóra Magyar
7 évvel ezelőtt
Látták:

Iskolai kortársbántalmazás áldozatának lenni az osztályban Pszichés és szomatikus tünetek többszintű elemzése Zsiros Emese 1, Simon Dávid

1 Iskolai kortársbántalmazás áldozatának lenni az osztályban Pszichés és szomatikus tünetek többszintű elemzése Zsiros Emese 1, Simon Dávid 1,2, Arnold Petra 1, Huhn Zsófia 1, Költő András 1, Németh Ágnes 1 1 Országos Gyermekegészségügyi Intézet, Budapest 2 ELTE TÁTK, Budapest

2 Akkor mondjuk, hogy egy tanulót bántalmaznak, ha egy másik tanuló vagy tanulók egy csoportja durva és kelletlen dolgokat mond neki vagy tesz vele. Ha ismétlődően bántóan gúnyolják, ugratják vagy szándékosan kihagyják dolgokból. Nem számít bántalmazásnak, ha két kb. egyformán erős fiatal vitatkozik vagy verekszik, vagy ha barátságosan, játékosan ugratják egymást. Válaszlehetőség: az elmúlt hónapokban egyszer sem/ előfordult 1-2- szer/havonta 2-3-szor/ kb. hetente/ hetente többször is. Szerepek: Elkövető / Áldozat / Elkövető- áldozat

2010-es kutatási eredmények A magyar 11-17 éves tanulók közel kétharmada

hasonló az áldozatokéhoz, minden tizedik diák elkövető és áldozat is

3 2010-es kutatási eredmények A magyar éves tanulók közel kétharmada nem vesz részt iskolai kortársbántalmazásban, a bántalmazók aránya hasonló az áldozatokéhoz, minden tizedik diák elkövető és áldozat is egyszerre. Tettes-áldozat fokozott érintettsége! Jellegzetes nemi, életkori különbségek

Mentális egészségre gyakorolt hosszú és rövid távú hatás Áldozatoknál: önértékelés, pszichés és szomatikus tünetek, depresszió, öngyilkossági gondolatok.

4 Mentális egészségre gyakorolt hosszú és rövid távú hatás Áldozatoknál: önértékelés, pszichés és szomatikus tünetek, depresszió, öngyilkossági gondolatok. Elkövetőnél:rizikó-és antiszociális magatartás (pl. szerhasználat, csavargás, iskolakerülés, bűnelkövetés) TÜNETSKÁLA Válaszlehetőségek: szinte naponta/ hetente többször/kb. hetente/kb. havonta/ritkábban vagy soha. Lehetséges pontszám: 9 45; Cronbach-alfa = 0,84; Országos átlag = 20,32 (SD = 7,50). fejfájás, gyomor-, hasfájás, hátfájás, szédülés, kedvetlenség, ingerlékenység, idegesség, elalvási nehézség, fáradtság.

5 I. Egyéni érintettség hatása Zsiros E., Örkényi Á., Kertész K., Várnai D. Az iskolai kortársbántalmazás és a pszichoszomatikus tünetek gyakorisága. Együtt a Gyermekvédelemben: Tájékozottság, Együttműködés, Biztonság 2012; 6:(9) pp. 1-4.

6 Eredmények Tünetskála pontszám átlaga Tünetskála pontszám átlaga a kortársbántalmazásban való szerep szerint a részvétel gyakorisága szerint 24,4 21,0 21,4 22,2 19,7 19,6 20,9 23,0 Elkövető Áldozat Elkövetőáldozat Egyik sem nem vesz részt legfeljebb havonta kétszerháromszor hetente hetente többször is Forrás: Zsiros E, Örkényi Á, Kertész K és Várnai D (2012). Iskolai kortársbántalmazás és pszichoszomatikus tünetek.

7 Következtetés A bántalmazásban való érintettség fokozott testi és lelki tünetekkel jár együtt. Ez a negatív összefüggés szereptől függetlenül, akár áldozatként, akár bántalmazóként érvényesül ha figyelembe vesszük a részvétel gyakoriságát.

8 II. Osztályszintű érintettség hatása A bántalmazás mások jelenlétében zajló, társas folyamat (Salmivalli, 1999). -> fontos a közönség Reakcióik és motivációjuk mentén eltérő a szerepük Olweus (2001)

9 Osztályszintű érintettség Nem bántalmazták Mean: 74,38 (Std dev. 16, 32) Min: 0 Max:1 Nem bántalmazott másokat Mean: 73,85 (Std dev. 15, 147) Min: 0 Max:1

10 Null- modell Osztályszintű hatás Estima tes of Covaria nce Parame ters a 95% Confidence Interval Parameter Estimate Std. Error Wald Z Sig. Lower Bound Upper Bound Residual 50,124527, ,758,000 48, , Intercept [subject Variance 4,568630, ,649,000 3, , = iskoszt] a. Dependent Variable: tunetsk tünetskála. Lineáris regresszió Változó Coeff. Std. Err. P> ItI 95% Conf. Interval Érintett 2,63 0,170 0,000 2,29; 2,96 Fiúk -2,286 0,16 0,000-2,60; -1,96 CsJS közép kategória -0,73 0,20 0,000-1,13; -0,34 CsJS felső kategória -1,23 0,21 0,000-1,66; -0,80 7. évf. 1,34 0,23 0,000 0,88; 1, évf. 3,44 0,22 0,000 2,99; 3, évf. 3,95 0,234 0,000 3,49; 4,41 Cons. 18,76 0,24 0,000 18,29; 19,24 R-squared= 0,0864

11 Többszintű modellek I. Érintett vs. nem Változó Coef. Std. Er. P> IzI 95% Conf. interval Érintett 3,20 0,46 0,000 2,29; 4,12 Fiúk -2,25 0,16 0,000-2,57; -1,92 CsJS közép kategória -0,73 0,20 0,000-1,12; -0,33 CsJS felső kategória -1,21 0,22 0,000-1,64; -0,78 7. évf. 1,38 0,31 0,000 0,76; 2,00 9. évf. 3,47 0,32 0,000 2,82; 4,11 H1: Azon felül, hogy egy tanuló érintett-e vagy sem a bántalmazásban az osztályának érintettségi foka befolyásolja tünetpontszámát. 11. évf. 3,96 0,352 0,000 3,27; 4,65 Érintettek_osztályátla g x érintett -1,48 1,06 0,165-3,56; 0,60 Érintett_osztályátlag 2,27 0,35 0,339-0,89; 2,58 Cons 18,46 0,47 0,000 17,53; 19,40

12 II. Elkövető vs. áldozat H2: Az elkövetők és áldozatok tünetpontszáma eltér az olyan osztályokban, ahol magas a kortársbántalmazás osztályszintű gyakorisága, azokhoz képest, ahol nem. Az áldozatok esetében igen.

13 Következtetések Az érintettek osztályaránya szignifikánsan befolyásolja az áldozatok tünetpontszámát -> a magasabb érintett arány kisebb tünetpontszámmal jár együtt. Olyan mértékben, hogy az áldozatok és tettesek közötti különbség, illetve az áldozatok és kívülállók közötti különbség akár el is tűnhet.

14 Következtetések Az áldozat szerep elviselése különösen nehéz a gyermek számára, ha az osztályában egyedüli elszenvedője az iskolai kortársbántalmazásnak. (Bellmore, Witkow, Graham, & Juvonen, 2004; Nishina & Juvonen, 2005)

15 Kamaszok kapcsolatai szimpózium üzenete Közösség alapú iskolai prevenciós programok Osztálytársak érzékenyítése és a közönség szociális dilemmájának oldása Az áldozatoknak legalább egy, protektív barátság jelentősége

16 Irodalom Salmivalli, C. (1999). Participant role approach to school bullying: Implications for intervention. Journal of Adolescence, 22(4), Olweus, D. (2001). Peer Harassment: A Critical Analysis and Some Important Issues. In J. Juvonen, and S. Graham (Eds.) Peer Harassment in School: The Plight of the Vulnerable and Victimized. New York: The Guilford Press. (pp. 3-20) Bellmore, A. D., Witkow, M. R., Graham, S., & Juvonen, J. (2004). Beyond the individual: The impact of ethnic context and classroom behavioral norms on victims adjustment. Developmental Psychology, 40, Nishina, A., & Juvonen, J. (2005). Daily reports of witnessing and experiencing peerharassment in middle school. Child Development,76,

17 Köszönöm a figyelmet! zsiros.emese@ogyei.hu

Hasonló dokumentumok

Fizikailag aktív és passzív szabadidőeltöltési formák néhány összefüggése egymással és a pszichés jólléttel serdülőkorúak körében 2010-ben

Fizikailag aktív és passzív szabadidőeltöltési formák néhány összefüggése egymással és a pszichés jólléttel serdülőkorúak körében 2010-ben Németh Ágnes 1, Kertész Krisztián 1, Örkényi Ágota 1, Költő András