Szervezeti tanulás és innováció a magyar felsőoktatásban

Átírás

1 Innováció, kutatás, pedagógusok HuCER május Szervezeti tanulás és innováció a magyar felsőoktatásban Horváth László horvath.laszlo@ppk.elte.hu ELTE Eötvös Loránd Tudományegyetem Neveléstudományi Intézet azonosító számú A helyi innovációk keletkezése, terjedése és rendszerformáló hatása az oktatási ágazatban c. kutatás keretében készült

2 Bevezetés A kutatás a 2016 februárban indult A helyi innovációk keletkezése, terjedése és rendszerformáló hatása az oktatási ágazatban c. OTKA által finanszírozott projekt része (Innova) Elméleti feltárás, nemzetközi esettanulmányok gyűjtése, előzetes kérdőíves kutatás Óvodától felsőoktatási intézményeken át a piacon működő szervezetekig Szervezeti jellemzők, innovációs tevékenység, konkrét innováció N=5077 (köznevelés: 4443, felsőoktatás: 513, piaci: 99)

3 (Godin, 2008) Xenophon (i.e. 5. sz.) kainotomia új bányák nyitása (pozitív) változás, mint negatív, felforgató tényező (pl. Galilei) Antropológia kulturális változás Szociológia társadalmi változás Közgazdaságtan technológiai változás minden olyan gondolat, viselkedés vagy dolog, ami új, mert minőségileg különbözik a már meglévő dolgoktól ötlet, folyamat vagy tárgy, melyet az adaptálója újként értelmez tudatos közgazdaságtani értelemben vett döntés, mely értelmében egy vállalat alkalmaz vagy adoptál egy találmányt

4 Ipari paradigma dominanciája: Technológia és termelés dominanciája, Eredményesség és üzletiesülés kritériuma Oslo-kézikönyv: Termék innováció Folyamat innováció Marketing innováció Szervezeti innováció (OECD, 2005) TERMÉK Megfogható Raktározható Egyedi sorozat, tömeg Széles igényekre Ember-gép rendszer Vevőknek jól definiált céljuk van Folyamat előre meghatározott Utólagos visszajelzés Szolgáltatás-alapú innovációk közszférára jellemző innovációk oktatási ágazatra jellemző innovációk (Barcet, 2010) SZOLGÁLTATÁS Megfoghatatlan Nem raktározható Egyedi sajátosságok Helyi igényekre Ember-ember rendszer Vevők célja nehezen definiálható Folyamat kiszolgálás során változhat Azonnali visszajelzés

5 A felsőoktatási intézmények sajátosságai A XVI. század előtt létrehozott intézmények közül körülbelül 85 intézmény létezik ma is felismerhető struktúrában, azonos funkciókkal és folyamatos történelemmel: a Katolikus Egyház, az angol parlament és körülbelül 70 egyetem (Kerr, 2001) (Evans és Henrichsen, 2008; Halász, 2010) (Ponnuswamy és Manohar, 2016) Szervezeti kultúra? (Silver, 2003) Hány százalékban valósul meg sikeresen a felsőoktatási képzési programok innovációja? (Mann, 1978) 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100%

6 TTK TÓK* TÁTK* PPK IK* Min: -1,33 M=-0,31; SD=0,69 Max: 0,57 Min: -0,18 M=0,46; SD=0,75 Max: 1,29 Min: -0,66 M=-0,25; SD=0,58 Max: 0,16 Min: -0,97 M=-0,11; SD=0,62 Max: 0,89 M=0,29; SD=0,26 Min: 0,11 Max: 0,47 Min: -2,01 Max: 1,69 M=-0,06; SD=1,02 BTK ÁJK* Min: -1,72 Max: 0,00 M=-0,77; SD=0,68 ELTE Min: -2,01 Max: 1,69 M=-0,16; SD=0,82

7 Faktorok és főkomponensek képzése Innovációs Index (II) Szervezeti Tanulási Kapacitás (SZTK) Módszer Maximum Likelihood Maximum Likelihood Hátráltató Tényezők (HT) Principal Component Analysis Eredményességi Mutató (EM) Principal Component Analysis Forgatás Promax Promax Promax Promax Főkomponensek / faktorok Innovációs aktivitás (α=0,65) Innovációs tudatosság (α=0,79) Támogatás (α=0,89) Összehangolás (α=0,79) Reflexivitás (α=0,87) Belső tényezők (α=0,75) Igénybevevők (α=0,70) Külső tényezők (α=0,78) Belső tényezők (α=0,36) TVE 46,41% 58,63% 59,44% 66,05% KMO / Bartlettteszt Goodness of fit KMO=0,873 / χ 2 (45)=12737,61; p<0,001 χ 2 (26)=675,824; p<0,001 KMO=0,918; χ 2 (78)=25317,42; p<0,001 KMO=0,744; χ 2 (21)=5573,81; p<0,001 KMO=0,712; χ 2 (10)=2916,25; p<0,001 χ 2 (42)=720,4; p<0, Bess, Perkins és McCown (2010) alapján

8

9

10 Strukturális egyenlet modell (SEM) - felsőoktatás Oksági kapcsolatok Standard Estimate Squared Error Critical Ratio P HT SZTK -0,53 0,05-2,81 0,01 II HT 0,41 0,34 2,93 0,00 II SZTK 0,51 0,07 4,23 *** EM II 0,71 0,11 5,63 *** SZTK1 SZTK 0, SZTK2 SZTK 0,97 0,05 21,53 *** SZTK3 SZTK 0,81 0,05 15,82 *** II2 II 0, II1 II 0,74 0,12 8,42 *** HT2 HT 0, HT1 HT 0,89 1,41 2,97 0,00 EM1 EM 0, O (Münnich és Hidegkuti, 2012) EM2 EM 0,70 0,18 5,68 *** N=248 χ 2 (23)=38,51 p=0,022 χ 2 /df=1,67 RMSEA=0,052 RMR=0,071; SRMR=0,047 GFI=0,965; AGFI=0,932 NFI=0,839; TLI=0,880 CFI=0,923

11 A felsőoktatási intézmények szerepe az innovációs ökoszisztémában

12 Záró gondolatok Szervezeti tanulási kapacitás mediáló hatása az (észlelt) eredményességre hátráltató tényezők! Továbbgondolás: objektív eredményesség mutatók Hátráltató tényezők hatása az innovativitásra problémaalapú innováció Továbbgondolás: túl kevés vs. túl sok Felsőoktatási intézmények innováció-átadó szerepe Továbbgondolás: tanárképzés

13 Felhasznált irodalom Barcet, A. (2010): Innovation in services: a new paradigm and innovation model. In: Gallouj, F. és Djellal, F. (szerk.): The Handbook of Innovation and Services. A Multi-disciplinary Perspective. Edward Elgar, Cheltenham, Bess, K. D., Perkins, D. D. és McCown, D. L. (2010): Testing a Measure of Organizational Learning Capacity and Readiness for Transformational Change in Human Services. Journal of Prevention & Intervention, Evans, N. és Henrichsen, L. (2008): Long-term strategic incrementalism. An Approach and a Model for Bringing about Change in Higher Education. Innovative Higher Education, 33. sz o. Gallouj, F. és Savona, M. (2009): Innovation in services: A review of the debate and a research agenda. Journal of Evolutionary Economics, Godin, B. (2008): Innovation: The History of a Category. Project on the Intellectual History of Innovation. Working Paper No. 1. URL: (Utolsó letöltés: ) Godin, B. (2015): Innovation Contested: The Idea of Innovation Over the Centuries. New York, Routledge. Halász Gábor (2010): Organizational Change and Development in Higher Education. In: Huisman, J. és Pausits, A. (2010, szerk.): Higher Education Management and Development. Waxmann, Münster o. URL: Horváth László (2016): Az innováció-kutatás általános tudáshátterének áttekintése. Kézirat. URL: Kerr, C. (2001): The uses of the university. Harvard University Press, Cambridge-London. Mann, D. (1978): Making change happen? Teachers College Press, New York. Münnich Ákos és Hidegkuti István (2012): Strukturális egyenletek modelljei: oksági viszonyok és komplex elméletek vizsgálata pszichológiai kutatásokban. Alkalmazott Pszichológia, OECD (2005): Oslo Manual: Guidelines for Collecting and Interpreting Innovation Data. 3. kiadás, OECD, Paris. Ponnuswamy, I. és Manohar, H. L. (2016): Impact of learning organization culture on performance in higher education institutions. Studies in Higher Education, Rogers, E. M. (1962): Diffusion of Innovations. The Free Press, New York. Silver, H. (2003): Does a University Have a Culture? Studies in Higher Education,

14 Innováció, kutatás, pedagógusok HuCER május Köszönöm a figyelmet! Horváth László horvath.laszlo@ppk.elte.hu ELTE Eötvös Loránd Tudományegyetem Neveléstudományi Intézet azonosító számú A helyi innovációk keletkezése, terjedése és rendszerformáló hatása az oktatási ágazatban c. kutatás keretében készült