Nemzetközi oktatáspolitikai trendek és az egész életen át tartó tanulás politikája

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Nemzetközi oktatáspolitikai trendek és az egész életen át tartó tanulás politikája"

Endre Pásztor
7 évvel ezelőtt
Látták:

1 Nemzetközi oktatáspolitikai trendek és az egész életen át tartó tanulás politikája Műhelybeszélgetés az egész életen át tartó tanulás stratégiájáról Április 3 Halász Gábor ELTE PPK - OFI

2 Mi történt? Mi zajlik most? Mi várható?

3 Elvont eszméből gyakorlati szakpolitika A kilencvenes évek előtt az LLL fogalma egy szűk, részben idealista szakmai kör gondolkodását fejezte ki Gyakorlati szakpolitikává válás: Az Európai Unió elköteleződése (1993) A részletek kidolgozása: OECD (1996) Operacionalizálás: EU 2000-től

4 Az 1993-as Delors jelentés Európa bajban van! Munkanélküliség - új munkahelyek - aktív népesség A javasolt megoldás legelső eleme: az élethosszig tartó tanulás új szakpolitikája Kulcselemei: Oktatás és munka világa közötti kapcsolat átalakítása A hangsúly tanulás képességének fejlesztésén Az LLL rendszerbe szervezése

OECD - 1996 Elfogadás közös prioritásként (a meggyőző forrás az OECD job study ) Policy orientált definíció Miniszteri kommüniké: Egyetértésre jutottunk az implementálás stratégiájában 1.

5 OECD Elfogadás közös prioritásként (a meggyőző forrás az OECD job study ) Policy orientált definíció Miniszteri kommüniké: Egyetértésre jutottunk az implementálás stratégiájában 1. Az alapok megerősítése (ez is része az LLL-nek) 2. Az oktatás és a munka világa közötti kapcsolatok átrendezése ( hidak és átmenet ) 3. A források és a kormányzati felelősség átirányítása 4. A közpolitikai célok (pl. méltányosság, hatékonyság, minőség) új mechanizmusai

6 Az OECD definíciója A definíció a gyakorlati szakpolitika számára történő operacionalizálást szolgálta Kulcselemei 1. A tanuló egyén és a kereslet fontos az ellátó rendszerrel és a kínálattal szemben 2. A hangsúly az önálló, önszabályozó egyéni tanulásra, a tanulásért való egyéni felelősségre kerül 3. Tanulás bárhol és bármikor (nem formális tanulás) 4. Az egyéni életút egészével kell számolni

7 Operacionalizálás az EU-ban 1 Amszterdam (1997) után az LLL a közös foglalkoztatási politika meghatározó eleme lett Az LLL szakpolitika tartalmának meghatározása: az építőkövek Azaz milyen konkrét tartalmi elemeket kell tartalmaznia egy nemzeti LLL kormányzati szakpolitikának? (2001)

8 Az operacionalizálás 2 A nem formális és informális tanulás során szerzett kompetenciák elismerése Az élethosszig tartó tanuláshoz szükséges kompetenciák meghatározása A pályaorientációs rendszerek fejlesztése A kompetencia-reformokat támogató fejlesztési beavatkozások Standardok megfogalmazása: pl. University LLL

9 Az operacionalizálás 3 A legfontosabb elem: a kvalifikációs reform: ez eléri az oktatási rendszerek mélyrétegeit Az EQF elfogadása (2006) A kvalifikációk tanulási eredmények (learning outcomes) meghatározására építése a kurrikulum egészének ebből fakadó változásai A kvalifikációs reform mint kommunikáció: egyeztetés a munka világával (az utóbbi befolyásának erősödése) és egyeztetés a tagországok között Az oktatás egyes alrendszereinek összekapcsolása Nemzeti rendszerek LLL szellemű európaizálódása : a kétszintű implementációs modell

10 Az operacionalizálás 4 További elemek Tagállamok nemzeti stratégiákat alkotnak Közösségi ellenőrzés: a nyitott koordinációs módszerrel A strukturális politika eszközei 2008: LLL az ET2020 négy prioritásai közül az első

11 Az Európai LLL politika eredeti hat építőköve 1. A nem formális, informális tanulás elismerése 2. Orientáció és életpálya-tanácsadás 3. Kvalifikációs rendszerek reformja 4. Egyéni és munkaadói invesztálás a tanulásba 5. Az alapképességek újradefiniálása 6. Pedagógiai innováció Ezek ma is érvényesek!

12 Mi zajlik most? A rendszerbe szerveződés folytatódása Megjelent az LLL paradigma új generációja : a képességpolitika (skills policy)

13 A képességpolitika és ennek prioritásai az EU-ban A képességek fontosságának felismerése: politikai prioritás Megfelelő ösztönzők alkalmazása Az oktatás és a munka világa közötti kapcsolatok átalakítása A releváns képességek fejlesztése Képességigények előre jelzése

tanítás/tanulás, hanem a képességek (1) tanítás (2) tanulás

14 Az OECD képességstratégiája Formális végzettségek vs. képesség Új paradigma: a szakpolitika tárgya már nem a tanítás/tanulás, hanem a képességek (1) tanítás (2) tanulás (3) képességek Az OECD képességstratégiájának (skills strategy) tartalma

16 Az OECD képességstratégiája A képességek fontosságának elfogadása A képessége teremtése A képességek aktivizálása A képességek használata A képesség-politika implementálása Invesztálás hatékonyabbá tétele Képességrendszerek kormányzása

17 Nemzeti LLL stratégiák 2010-ben 32 európai országból 21- ben volt LLL nemzeti stratégia Forrás: Impact of ongoing reforms in education and training on the adult learning sector (Research voor Beleid)

18 LLL-orientált egyetemek/1 Az LLL-hez kötődő elemek felértékelődnek az intézményi stratégiában LLL-t támogató szervezeti változások (pl. speciális szervezeti egységek, új vezetői funkciók létrehozása) Nyitás az új, nem hagyományos klienscsoportok felé LLL-barát belső HR menedzsment (pl. az LLL-hez kapcsolódó tevékenységekben való involválódás elismerése) A programkínálat bővítése (pl. rövid kurzusok, egyedi programok) Innovatív, tanuló-centrikus pedagógiai módszerek és programszervezés (pl. projektmunka, probléma-alapú tanulás, e-learning, távoktatás)

19 LLL-orientált egyetemek/2 A rugalmas tanulmányi utak támogatása Moduláris struktúrák Kredit akkumuláció és transzfer támogatása A tapasztalati és munkavégzéshez kötődő előzetes tanulás során szerzett kompetenciák elismerése LLL orientált minőségbiztosítás LLL-barát kutatási megközelítések (pl. a tudástranszfert támogató projektekben, klaszterekben való részvétel támogatása) Intenzív együttműködés a munkaadókkal (mind a magán, mind a közszférában) A képzési programok nyitottsága (ezek tartalmának megvitatására a kliens csoportokkal) LLL orientált alumni politika

20 Forrás: Michael Teutsch előadása a 2011-es budapesti EKKR konferencián

21 A keresleti oldal felértékelődése Megfeleltetés helyett high equilibrium Magas kereslet Képességhiányos EGYENSÚLYTALANSÁG Magas képesség EGYENSÚLY Alacsony kínálat Magas Kínálat Alacsony képesség EGYENSÚLY Képességtöbbletes EGYENSÚLYTALANSÁG Alacsony kereslet Source: Tackling the Low Skills Equilibrium: A Review of Issues and Some New Evidence

22 A képességek termelése Felnőttkori tanulás PSDC Malaysia Iskolában történő tanulás (formális) A munka világában történő tanulás (informális is) Gyermekkori tanulás

23 Mi várható a jövőben? A keresleti oldalra fókuszáló képességpolitika erősödése a kínálati oldalt hangsúlyozó oktatáspolitikával szemben A szakpolitikai eszközrendszer és intézményi mechanizmusok gazdagodása (pl. foglalkozási standardok, ágazati képességtanácsok, párhuzamos akkreditáció, képességbróker ) Földrajzi terjedés, új modellek (pl. Dél-Kelet Ázsia)

24 Köszönöm a figyelmüket!

Hasonló dokumentumok

Felsőoktatás: globális trendek és hazai lehetőségek

Felsőoktatás: globális trendek és hazai lehetőségek A környezeti kihívások és válaszok A demográfiai változások, o Korábban a idények robbanásszerű növekedése o ezen belül jelenleg különösen a születésszám