XVII. Országos Neveléstudományi Konferencia, Nyíregyháza november 9-11.

Átírás

1 XVII. Országos Neveléstudományi Konferencia, Nyíregyháza november Szimpózium: A tanulás-tanítás innovatív megközelítései a felsőoktatásban INNOVÁCIÓ A MAGYAR FELSŐOKTATÁSBAN Horváth László tudományos segédmunkatárs ELTE Eötvös Loránd Tudományegyetem Neveléstudományi Intézet horvath.laszlo@ppk.elte.hu Nagy-Rádli Dalma kutatási asszisztens ELTE Eötvös Loránd Tudományegyetem Neveléstudományi Intézet nagy-radli.dalma@ppk.elte.hu

2 Bevezetés A kutatás a 2016 februárban indult A helyi innovációk keletkezése, terjedése és rendszerformáló hatása az oktatási ágazatban c. OTKA által finanszírozott projekt része (Innova) Fókusz: Óvodától a felsőoktatási intézményeken át, a piacon működő szervezetekig A kutatás főbb szakaszai: Elméleti feltárás nemzetközi esettanulmányok gyűjtése előzetes kérdőíves kutatás esettanulmányok készítése részletes kérdőíves felmérés OTKA/NKFIH azonosító:

3 Xenophon (i.e. 5. sz.) kainotomia új bányák nyitása (pozitív) változás, mint negatív, felforgató tényező (pl. Galilei) Antropológia kulturális változás Szociológia társadalmi változás Közgazdaságtan technológiai változás minden olyan gondolat, viselkedés vagy dolog, ami új, mert minőségileg különbözik a már meglévő dolgoktól ötlet, folyamat vagy tárgy, melyet az adaptálója újként értelmez Szolgáltatás-alapú innovációk közszférára jellemző innovációk oktatási ágazatra jellemző innovációk tudatos közgazdaságtani értelemben vett döntés, mely értelmében egy vállalat alkalmaz vagy adoptál egy találmányt (Godin, 2008)

4 A felsőoktatási intézmények sajátosságai A XVI. század előtt létrehozott intézmények közül körülbelül 85 intézmény létezik ma is felismerhető struktúrában, azonos funkciókkal és folyamatos történelemmel: a Katolikus Egyház, az angol parlament és körülbelül 70 egyetem (Kerr, 2001) (Evans és Henrichsen, 2008; Halász, 2010) (Ponnuswamy és Manohar, 2016) Szervezeti kultúra? (Silver, 2003) Hány százalékban valósul meg sikeresen a felsőoktatási képzési programok innovációja? (Mann, 1978) 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100%

5 KÉRDŐÍV FELÉPÍTÉSE Előzetes kérdőíves felmérés október január között zajlott adatfelvétel Fő kérdéskörök általánosan a szervezetre/szervezeti egységre Innovációs aktivitás Innováció által érintett területek Innovációs gyakorlat, átadás-átvétel Változások Akadályozó tényezők Innovatív munkatársak aránya Szervezeti tanulás Fő kérdéskörök konkrét innováció Rövid leírás Konkrét innováció jellemzői (keletkezés, fennmaradás, változás, hatás, kiváltó ok) Innováció által érintett területek Innováció átadás, átvétel Minta és visszaküldési arány: 4853 érvényes kitöltés 4241 köznevelési intézmény ~ 30%-os visszaküldési arány 513 felsőoktatási intézmény szervezeti egysége ~ 25%-os visszaküldési arány 455 intézet/tanszék (kb szervezeti egységből) ~ 24%-os visszaküldési arány 58 doktori iskola (a 173 doktori iskolából) ~33,5%-os visszaküldési arány 99 iskolarendszeren kívüli piaci vagy nonprofit, képzést folytató szervezet (piaci szereplő) ~5%-os visszaküldési arány Innova elméleti keretrendszer

6 Innovációs aktivitás (több ilyen történt / nagyon sok ilyen történt válaszok %-os aránya) A kitöltők 28%-a jelezte, hogy az utóbbi tíz évben többször/nagyon sokszor előfordult, hogy a korábbi gyakorlattól jelentősen eltérő megoldásokat kezdtek el alkalmazni. Köznevelés: 27% Felsőoktatás: 34% Piaci szereplők: 38% A kitöltők 38%-a véli úgy, hogy az utóbbi tíz évben többször/nagyon sokszor előfordult az intézményben, hogy a munkatársak által kezdeményezett újítások nyomán a szervezet eredményessége javult. Köznevelés: 37% Felsőoktatás: 45% Piaci szereplők: 56% Az igénybevevők/partnerek aktív szerepet játszottak egy újítás megszületésében A munkatársaink által kezdeményezett újítások nyomán az eredményesség érzékelhetően javult Saját munkatársaink találtak ki a szervezet eredményességét szolgáló új megoldásokat Valamelyik kollégánk a korábbi gyakorlattól jelentős mértékben eltérő megoldásokkat kezdett alkalmazni 30% 23% 24% 28% 27% 37% 41% 38% 34% 45% 56% 57% 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% piaci szereplő felsőoktatás köznevelés

7 Innováció területei (több ilyen történt / nagyon sok ilyen történt válaszok %-os aránya) A köznevelési intézményekben a leggyakrabban (44%) a foglalkozások, tanórák során alkalmazott módszereket és eszközöket érintették az innovációk. A felsőoktatási szervezeti egységekben a leggyakrabban (37%) a technikai eszközök újszerű alkalmazásával járó innovációkat említették. A piaci szereplők esetében a szervezet belső működését érintő innovációk (44%), illetve a partnerekkel/igénybe-vevőkkel való külső kapcsolatokat érintő innovációk (36%) voltak a dominánsak. A partnerekkel/igénybevevőkkel való külső kapcsolatokat érintő innováció A szervezet belső működését érintő innováció Technikai eszközök újszerű alkalmazásával járó innováció A foglalkozásokon vagy tanórákon kívüli tevékenységeket érintő innováció A foglalkozások, tanórák során alkalmazott módszereket és eszközöket érintő innováció 22% 22% 22% 26% 33% 37% 34% 24% 29% 32% 36% 32% 35% 44% 44% 0% 10% 20% 30% 40% 50% piaci szereplő felsőoktatás köznevelés

8 Faktorok és főkomponensek képzése Innovációs Index (II) Szervezeti Tanulási Kapacitás (SZTK) Módszer Maximum Likelihood Maximum Likelihood Hátráltató Tényezők (HT) Principal Component Analysis Észlelt fejlődési / eredményességi tényezők mutatója (EM) Principal Component Analysis Forgatás Promax Promax Promax Promax Főkomponensek / faktorok Innovációs aktivitás (α=0,65) Innovációs tudatosság (α=0,79) Támogatás (α=0,89) Összehangolás (α=0,79) Reflexivitás (α=0,87) Belső tényezők (α=0,75) Igénybevevők (α=0,70) Külső tényezők (α=0,78) Belső tényezők (α=0,36) TVE 46,41% 58,63% 59,44% 66,05% KMO / Bartlettteszt Goodness of fit KMO=0,873 / χ 2 (45)=12737,61; p<0,001 χ 2 (26)=675,824; p<0,001 KMO=0,918; χ 2 (78)=25317,42; p<0,001 KMO=0,744; χ 2 (21)=5573,81; p<0,001 KMO=0,712; χ 2 (10)=2916,25; p<0,001 χ 2 (42)=720,4; p<0, Bess, Perkins és McCown (2010) alapján

9 TTK TÓK* TÁTK* PPK IK* Min: -1,33 M=-0,31; SD=0,69 Max: 0,57 Min: -0,18 M=0,46; SD=0,75 Max: 1,29 Min: -0,66 M=-0,25; SD=0,58 Max: 0,16 Min: -0,97 M=-0,11; SD=0,62 Max: 0,89 M=0,29; SD=0,26 Min: 0,11 Max: 0,47 Min: -2,01 Max: 1,69 M=-0,06; SD=1,02 BTK ÁJK* Min: -1,72 Max: 0,00 M=-0,77; SD=0,68 ELTE Min: -2,01 Max: 1,69 M=-0,16; SD=0,82

10

11 Kapcsolatok St.E. Sq.E CR p Strukturális egyenlet modell (SEM) HT SZTK -0,53 0,05-2,81 0,01 II HT 0,41 0,34 2,93 0,00 II SZTK 0,51 0,07 4,23 *** EM II 0,71 0,11 5,63 *** SZTK1 SZTK 0, SZTK2 SZTK 0,97 0,05 21,53 *** SZTK3 SZTK 0,81 0,05 15,82 *** II2 II 0, II1 II 0,74 0,12 8,42 *** HT2 HT 0, HT1 HT 0,89 1,41 2,97 0,00 EM1 EM 0, EM2 EM 0,70 0,18 5,68 *** SZTK = Szervezeti tanulási kapacitás HT = Hátráltató tényezők II = Innovációs Index EM = Észlelt fejlődési/eredményességi tényezők mutatója N=248 χ 2 (23)=38,51 p=0,022 χ 2 /df=1,67 RMSEA=0,052 RMR=0,071; SRMR=0,047 GFI=0,965; AGFI=0,932 NFI=0,839; TLI=0,880 CFI=0,923 (Münnich és Hidegkuti, 2012)

12 A felsőoktatási intézmények szerepe az innovációs ökoszisztémában

13 Záró gondolatok A felsőoktatási szervezeti egységek innovációs aktivitása és kapacitása a szervezeti tanulásra Szervezeti struktúra, szervezeti és diszciplináris kultúra sajátosságai innováció, tanulás értelmezése (pl. doktori iskola) Felsőoktatásban dolgozó munkatársak munkahelyi tanulása, szervezeti szocializációja Innováció és eredményesség kapcsolata Felvételi és DPR adatok, lemorzsolódási mutatók, publikációs és szabadalmaztatási tevékenység, hallgatói elégedettség stb. figyelembe vétele Felsőoktatási intézmények szerepe az oktatási innovációk terjesztésében Tanár (tovább)képzés egyetem-iskola kapcsolat

14 Felhasznált irodalom Barcet, A. (2010): Innovation in services: a new paradigm and innovation model. In: Gallouj, F. és Djellal, F. (szerk.): The Handbook of Innovation and Services. A Multi-disciplinary Perspective. Edward Elgar, Cheltenham, Bess, K. D., Perkins, D. D. és McCown, D. L. (2010): Testing a Measure of Organizational Learning Capacity and Readiness for Transformational Change in Human Services. Journal of Prevention & Intervention, Evans, N. és Henrichsen, L. (2008): Long-term strategic incrementalism. An Approach and a Model for Bringing about Change in Higher Education. Innovative Higher Education, 33. sz o. Gallouj, F. és Savona, M. (2009): Innovation in services: A review of the debate and a research agenda. Journal of Evolutionary Economics, Godin, B. (2008): Innovation: The History of a Category. Project on the Intellectual History of Innovation. Working Paper No. 1. URL: (Utolsó letöltés: ) Godin, B. (2015): Innovation Contested: The Idea of Innovation Over the Centuries. New York, Routledge. Halász Gábor (2010): Organizational Change and Development in Higher Education. In: Huisman, J. és Pausits, A. (2010, szerk.): Higher Education Management and Development. Waxmann, Münster o. URL: Horváth László (2016): Az innováció-kutatás általános tudáshátterének áttekintése. Kézirat. URL: Kerr, C. (2001): The uses of the university. Harvard University Press, Cambridge-London. Mann, D. (1978): Making change happen? Teachers College Press, New York. Münnich Ákos és Hidegkuti István (2012): Strukturális egyenletek modelljei: oksági viszonyok és komplex elméletek vizsgálata pszichológiai kutatásokban. Alkalmazott Pszichológia, OECD (2005): Oslo Manual: Guidelines for Collecting and Interpreting Innovation Data. 3. kiadás, OECD, Paris. Ponnuswamy, I. és Manohar, H. L. (2016): Impact of learning organization culture on performance in higher education institutions. Studies in Higher Education, Rogers, E. M. (1962): Diffusion of Innovations. The Free Press, New York. Silver, H. (2003): Does a University Have a Culture? Studies in Higher Education,

15 KÖSZÖNJÜK MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET! Horváth László tudományos segédmunkatárs ELTE Eötvös Loránd Tudományegyetem Neveléstudományi Intézet Nagy-Rádli Dalma kutatási asszisztens ELTE Eötvös Loránd Tudományegyetem Neveléstudományi Intézet A konferencia részvételt az ELTE Tehetséggondozási Tanácsa támogatta