INNOVÁCIÓS FOLYAMATOK A MAGYAR OKTATÁSI RENDSZERBEN

Átírás

1 INNOVÁCIÓS FOLYAMATOK A MAGYAR OKTATÁSI RENDSZERBEN ÖSSZEFOGLALÓ GYORSJELENTÉS AZ INNOVA KUTATÁS MÁSODIK ADATFELVÉTELÉNEK SZERVEZETI ÉS EGYÉNI SZINTŰ EREDMÉNYEIRŐL Budapest, 2019 február 1

2 TARTALOM 1. A vizsgált sokaság és az adatbázis főbb jellemzői 3 2. Alapmegoszlások szervezeti szintű adatfelvétel Általános kérdések alapmegoszlásai (szervezeti kérdőív) Konkrét innovációra vonatkozó kérdések (szervezeti kérdőív) Alapmegoszlások egyéni szintű adatfelvétel Általános kérdések (egyéni kérdőív) Konkrét innovációra vonatkozó kérdések (egyéni kérdőív) Hivatkozások 76 Jelen Gyorsjelentés 1 A helyi innovációk keletkezése, terjedése és rendszerformáló hatása az oktatási ágazatban c. OTKA kutatás (azonosító: K , a továbbiakban: Innova kutatás) 2018 tavaszán lezajlott második adatfelvételének eredményeit mutatja be az alapmegoszlások szintjén. A kutatással kapcsolatos további információk a kutatás központi honlapján érhetőek el 2, ahol az első adatfelvételről készített Gyorsjelentés is megtalálható (Nagy-Rádli, 2018). Az alapmegoszlásokat a továbbiakban második adatfelvételhez használt szervezeti szintű 3 és egyéni szintű 4 kérdőívek szerint, kérdésblokkonként haladva ismertetjük. A minta rövid bemutatását (1. fejezet) követően először a szervezeti (2. fejezet), majd az egyéni szintű adatfelvétel (3. fejezet) eredményeit mutatjuk be. Mindkét kérdőív esetében fontosnak tartjuk megjegyezni, hogy a kérdések nem a vélekedésekre, és attitűdökre irányultak, hanem esetek előfordulására. A kérdések, és azon belüli állítások ismeretében a kitöltőknek tehát 1 A Gyorsjelentést Nagy-Rádli Dalma és Szarka-Bögös Réka neveléstudomány mesterszakos hallgatók készítették, a szakmai ellenőrzést Fazekas Ágnes és Horváth László végezte. 2 A kutatás honlapja: 3 A kutatás második adatfelvételéhez használt szervezeti szintű kérdőív: 4 A kutatás második adatfelvételéhez használt egyéni szintű kérdőív: _Egy_ni_honlapra_NRD.pdf 2

3 az elmúlt időszakra visszatekintve ezek gyakoriságát kell megnevezniük, jellemzően négyféle válaszlehetőség (nem történt ilyen, néha történt ilyen, gyakran történt ilyen, nagyon gyakran történ ilyen) közül kiválasztva azt (Halász, 2019). Kutatásunk második adatfelvétele során is úgy értelmeztük az innovációt, mint a rutintól való eltérés (Halász-Horváth, 2017). A grafikonok esetén ahol ez értelmezhető a bal tengelyen az adott kategóriára érkező válaszok százalékos megoszlását, az oszlopdiagramok fölött az adott válaszhoz tartozó elemszámot jelenítjük meg. Minden ábrát rövid szöveges magyarázat kísér, az ábrák alatt található ábrafeliratban ugyanakkor jelezzük az érvényes kitöltések számát (N) valamint, hogy a kérdések szervezeti kérdéssorból (SZQ) vagy egyéni kérdéssorból származnak (EQ), illetve az adott kérdés sorszámát. Azoknak a kérdéseknek esetében, ahol a változók skálaként is értelmezhetőek, az átlagokat (M) és szórásokat (SD) is megjelenítjük. 1. A vizsgált sokaság és az adatbázis főbb jellemzői A kérdőívek kitöltésére felkérő leveleket 2018 márciusában küldtük ki. A levelekkel a különböző oktatási intézmények (köznevelés, felsőoktatási szervezeti egységek és doktori iskolák, iskolán kívüli for- vagy non-profit oktatási tevékenységet végző intézmények) vezetőit kerestük meg az első adatfelvételkor felhasznált saját készítésű címlista alapján, amelyet a második adatfelvételhez aktualizáltunk. Előbb arra kértük a vezetőket, hogy továbbítsák az egyéni szintű kérdőíveket munkatársaik felé, majd a szervezeti szintű kérdőívet is kiküldtük nekik. Ez utóbbit vezetőként, saját szervezetükre vonatkozóan kellett kitölteniük. Két hetente emlékeztető üzenetet küldtünk, amelyben tájékoztattuk a résztvevőket a kitöltés határidejéről. Összesen kérdőívet küldtünk ki, a visszaküldési arányt tekintve az adattisztítást követően szervezeti szinten 1974 (alrendszer szerint 1891 eset sorolható be, 32 esetben hiányzik a válasz, 24 kitöltő egyéb opciót jelölt meg), egyéni szinten 4025 érvényes kitöltéssel számolhatunk. Ezek alrendszerek szerint megoszlását mutatja az 1. táblázat. A második adatfelvétel során kiküldött kérdőívek visszaküldési aránya Felsőoktatási alrendszer Köznevelési Tanszék, Piaci alrendszer alrendszer Doktori Iskola intézet Kiküldött kérdőívek 3

4 Beérkezett, 248 (Egyéb: 19; Hiányzó adat: 9) tisztított adatbázis, érvényes elemszáma (N = 1974) 1. táblázat: A második adatfelvétel során kiküldött kérdőívek visszaküldési aránya alrendszerek szerinti megoszlásban Kutatásunk második adatfelvétele során 2018 nyarára két olyan (egy egyéni és egy szervezeti adatokat tartalmazó) adatbázis keletkezett, amelyek komplex, többszintű elemzések sokaságát teszik lehetővé akár önmagukban, akár az első adatgyűjtésből származó adatokkal és más, nyilvános adatbázisokkal összekapcsolva. Ezek feldolgozása folyamatban van, az első eredmények (pl.: Fazekas-Halász-Horváth, 2018; Fazekas-Halász, 2018) hozzáférhetőek a kutatás honlapján. A jelen Gyorsjelentés csupán az alapmegoszlások bemutatását tartalmazza. 2. Alapmegoszlások szervezeti szintű adatfelvétel 2.1. Általános kérdések alapmegoszlásai (szervezeti kérdőív) E fejezet az Innova kérdőív első, Általános kérdések kérdésblokkjára adott válaszok alapmegoszlásait mutatja be. A szervezeti szintű kérdőívet alapértelmezett módon az intézmény, illetve szervezet vezetője töltötte ki, azonban ahogyan az az első adatfelvétel során is történt, a vezetők számára biztosítottuk annak lehetőségét, hogy a szervezeti kérdőív kitöltésére maga helyett, egy, a szervezetet jól ismerő munkatársát kérje fel (1. ábra). A válaszadók 75,9%-a intézményvezetőként (1429 fő) töltötte ki a szervezeti kérdőívünket, míg 24,1% (453 fő) kért fel maga helyett más munkatársat. A vezetőket megkérdeztük arról, hogy mióta dolgozik vezető pozícióban (2. ábra), míg a felkért munkatársak esetében arról érdeklődtünk, hogy mióta dolgoznak a szervezetben (3. ábra). 4

5 A kérdőív kitöltőjének beosztása a szervezetben 1429 Az intézmény vezetője 453 A vezető által felkért munkatárs 1. ábra SZQ1: Kérjük, adja meg, hogy milyen minőségben tölti ki a kérdőívet! (N=1882). Mióta vezeti a szervezetet (vezető) 131 kevesebb mint 1 éve éve 6-10 éve több mint 10 éve Nem tudok, nem kívánok válaszolni erre a kérdésre 1 2. ábra SZQ6.1: Ön mióta vezeti az adott intézmény/szervezetet? (N=1422). Mióta dolgozik a szervezetben (nem vezető beosztású kitöltő) 5

6 11 kevesebb mint 1 éve éve 6-10 éve több mint 10 éve Nem tudok, nem kívánok válaszolni erre a kérdésre 2 3. ábra SZQ6.2: Ön mióta dolgozik az adott intézményben/szervezetben? (N=448). Ezt követően a kitöltő intézményének típusára, valamint profiljára kérdeztünk rá (4. ábra). A beérkezett adatok alapján számítottuk ki a kérdőívek visszaküldési arányát, amelyet az 1. fejezetben található 1. táblázat tartalmaz. Az intézmények/szervezetek alrendszerek szerinti megoszlása köznevelés felsőoktatás iskolarendszeren kívüli for- vagy nonprofit szervezet egyéb 4. ábra SZQ2: Az Ön által vezetett intézmény/szervezet melyik alrendszerbe tartozik? (Egy válasz jelölhető!) (N=1915). A beérkezett válaszok alapján megállapíthatjuk, hogy a köznevelési intézmények esetében túlnyomó többségük iskola előtti nevelési profillal (is) rendelkezik (1619-ből 846 intézmény), a második leggyakoribb profil az általános iskolai nevelés (591 intézmény), a középfokú profillal (is) rendelkező intézmények száma összesen 229, az egyéb nevelési-oktatási profilú intézmények száma 139, míg az egyéb támogató szolgáltatást nyújtó intézményeké 16. (6. 6

7 ábra). Az egyéb válaszlehetőség esetében (40 eset) a kitöltők az alábbi három kategória mentén jelenítettek meg tevékenységet: (1) valamely gyógypedagógiával kapcsolatos profilt neveztek meg (pl.: utazó gyógypedagógiai ellátás, SNI, BTM-es szakvéleménnyel rendelkező gyermekek ellátása, valamint (2) nyelvi képzéseket (pl.: angol nyelvű iskolai programok, nyelvvizsgapont) (3) bölcsődei, kollégiumi nevelés, illetve megjelentek olyan specifikumok is, mint szakmai gyakorlati hely Köznevelési intézmények profiljainak megoszlása iskola előtti nevelés (óvodai nevelés) alapfokú nevelés-oktatás (általános iskolai nevelés-oktatás) középfokú általános nevelés-oktatás (gimnáziumi nevelés-oktatás) középfokú szakmai nevelés-oktatás (szakgimnáziumi, szakközépiskolai, szakiskolai nevelés-oktatás) fejlesztő, gyógypedagógiai nevelés-oktatás egyéb egyéb nevelés-oktatás (alapfokú művészetoktatás, nemzetiségi, kollégiumi nevelésoktatás) egyéb támogató szolgáltatások (pedagógiai szakszolgáltatás, pedagógiai szakmai szolgáltatás) 5. ábra SZQ2.1 (Csak köznevelési kitöltők esetében): Az Ön által vezetett intézményben, milyen jellegű nevelő, oktató munka folyik? (Több válasz is bejelölhető!) A felsőoktatási intézmények szervezeti egységei közül kiemelkedik a tanszékek (61,9%) és az intézetek (20,9%) száma (a doktori iskolák 7,4%-ban válaszoltak kérdőívünkre) és 1 továbbképző intézet került a mintánkba (6. ábra). 18 esetben a kitöltők az egyéb kategóriába sorolták szervezeti egységüket: az így keletkezett válaszok között számos Központ 7

8 kategorizálható (pl.: Tanárképző központ), könyvtár, illetve számos esetben a kitöltő saját titulusát írta be a válaszlehetőséghez (pl.: tanszéken dolgozó adjunktus, dékán) (6. ábra). Felsőoktatási szervezeti egységek típusainak megoszlása tanszék intézet doktori iskola továbbképző központ/továbbképző intézet egyéb, éspedig: 5 Nem tudok, nem kívánok válaszolni erre a kérdésre 6. ábra - SZQ2.2 (Csak felsőoktatási kitöltők esetében): Milyen típusú felsőoktatási szervezeti egység vezetője Ön? (Egy válasz jelölhető!) (N=244) A piaci szférára irányuló alkategóriák között a non-profit szervezetek (50%) és for-profit szervezetek (41,7%) aránya körülbelül megegyezik, az egyéb kategóriát pedig két szervezet jelölte, amelyek elhelyezhetők az előző kategóriákban (pl.: önállóan gazdálkodó központi költségvetési intézmény, önkormányzat által fenntartott közoktatási intézmény ) (7. ábra). 8

9 Piaci szervezet típusainak megoszlása non-profit (egyesület, alapítvány stb.) for-profit (Bt, Kft, Rt. stb.) egyéb, éspedig: 7. ábra - SZQ2.3 (Csak piaci kitöltők esetén): Milyen típusú felsőoktatási szervezeti egység vezetője Ön? (Egy válasz jelölhető!) (N=24) A válaszadók intézményeinek, szervezeteinek fenntartók szerinti megoszlását a 8. ábra szemlélteti. A kitöltő intézmények többségükben önkormányzati (38,5%) és állami (37,85%) fenntartású intézmények, felsőoktatási intézény által 10%-ban, egyházi, illetve magán fenntartású intézmények pedig 7,9% és 4,1 %-ban fordultak elő. 25 intézmény (1,3%) jelölte, hogy egyéb fenntartás alá tartozik, ezek jellemzően nemzetiségi önkormányzatok, vállalatok vagy egyéb társulások. 9

10 727 állami (pl. Tankerületi központ, Szakképzési centrum, BM, HM, EMMI) 196 felsőoktatási (pl. ELTE, DE) Fenntartó szerinti megoszlás 740 önkormányzati (pl. községi, városi, megyei, fővárosi, társulások) 151 egyházi (pl. egyházi jogi személy, egyházi felsőoktatási intézmény, vallási tevékenységet végző szervezet) magán (pl. magánszemély, alapítvány, cég) egyéb, éspedig: Nem tudok, nem kívánok válaszolni erre a kérdésre 8. ábra SZQ3: Kérjük, adja meg, hogy milyen fenntartásban működik az Ön által vezetett intézmény/szervezet? (N=1921). A munkatársak számát (9. ábra) tekintve a fő közvetlen munkatárssal működő szervezetek képezik a minta nagyobb részét (36,3%), azonban a 10 munkatársnál kevesebb fővel működő szervezetek aránya is közeli, 26,7%. Az fő közötti, valamint a 100 fő fölötti szervezetek aránya (12,1% és 4,6%) valamivel alacsonyabb. 10

11 Munkatársak száma munkatársnál kevesebb munkatárs munkatárs munkatárs nál több munkatárs 4 Nem tudok, nem kívánok válaszolni erre a kérdésre 9. ábra SZQ4: Kérjük, adja meg, hogy az Ön által vezetett intézményben/szervezetben összesen hány munkatárs dolgozik! (Felsőoktatási intézmény esetében a szervezeti egységre (tanszék, intézet, központ stb.) vonatkozik a kérdés!) (N=1920). Következő kérdésünk a szervezet összetételére irányul, amely során arra kerestük a választ, hogy milyen arányban vannak a szervezetben azok a munkatársak, akik adott tevékenységeket látnak el, és hogyan viszonyul ez az arány a szervezet egészéhez. Az eredményeket a 2. táblázat szemlélteti (kiszűrve azokat az eseteket, ahol az öt kategória összegzése nem 100% volt). Adott tevékenységeket betöltő munkatársak aránya a szervezetben Munkatársak aránya: elsősorban közvetlenül nevelési-oktatási/képzési tevékenységet ellátó munkatársak aránya Munkatársak aránya: elsősorban kutatási tevékenységet ellátó munkatársak aránya: Munkatársak aránya: elsősorban nevelési-oktatási/képzési munkát szakmailag támogató munkatársak aránya (pl. könyvtáros, informatikus, iskolapszichológus, pedagógiai asszisztens stb.): Munkatársak aránya: elsősorban nevelési-oktatási/képzési munkát adminisztratív/egyéb szempontból támogató munkatársak (pl. HR, gazdasági munkatárs, jogi területen dolgozó, takarító, oktatásszervező stb.) Elemszám (N) Minimum Maximum Átlag (M) Szórás (SD) % 100% 74,60% 20,26% % 95% 1,72% 8,33% % 100% 7,95% 12,40% % 100% 10,94% 13,17% 11

12 Munkatársak aránya: egyéb, a fentiekbe nem besorolható munkatársak aránya % 100% 4,80% 13,09% 2. táblázat SZQ5: Kérjük, becsülje meg, hogy az Ön által vezetett intézmény/szervezet munkatársainak hány százaléka sorolható az adott kategóriába! (Az összegnek minden esetben 100%-nak kell lennie!) A profil szerinti működésre vonatkozóan elmondhatjuk, hogy a több, mint 20 éve a jelenlegi profillal működő szervezetek aránya kifejezetten magas (63,8%) és érdemes kiemelni a viszonylag fiatalabb profilú szervezeteket is: az elmúlt 10 évben is jelenlegi profillal működő intézmények aránya 23,9% (10. ábra). Jelenlegi profil szerinti működés (évek száma) éve vagy annál rövidebb ideje éve éve éve több mint 20 éve 22 Nem tudok, nem kívánok válaszolni erre a kérdésre 10. ábra SZQ6: Kérjük, adja meg, hogy az Ön által vezetett intézmény/szervezet mióta működik a jelenlegi profillal? (N=1919). Szervezeti kérdőívünk második kérdésblokkjában (Újító gyakorlat és aktivitás) a kitöltőket az intézmények saját gyakorlatára vonatkozóan kérdeztük. Ahogyan az az első adatfelvétel során készített Gyorsjelentésből is látszik (Nagy-Rádli, 2018), kutatásunk során fontosnak tartottuk, hogy kérdőívünkben ne szerepeljen explicit módon az innováció kifejezés, helyette olyan kifejezéseket használunk, mint újítás, korábbi gyakorlattól jelentős mértékben való eltérés. A kérdőív kérdései nem a vélekedésekre és attitűdökre irányultak, hanem esetek előfordulására, így a kitöltőknek az elmúlt időszakra visszatekintve ezek gyakoriságát kellett megjelölniük, és négyféle válaszlehetőség közül a szerintük leginkább megfelelőt kellett 12

13 kiválasztaniuk (nem történt ilyen, néha történt ilyen, gyakran történt ilyen, nagyon gyakran történ ilyen). A 7. kérdés első öt állítása a saját intézményi gyakorlat jellemzőire irányult (11. ábra). A megkérdezettek összesen 73,8%-a (1397 eset) számolt be arról, hogy valamelyik kollégájuk a korábbi gyakorlattól jelentős mértékben eltérő megoldásokat kezdett alkalmazni az elmúlt 10 évben (SZQ7.1). Kérdőívünkben rákérdeztünk ennek gyakorisága is. Válaszaikat tekintve 50,1%-uk, (947 fő) jelezte, hogy néha történt ilyen, 20,9%-uk, (395 fő), hogy gyakran, illetve 2,9%-uk, (55 fő), hogy nagyon gyakran történt ilyen a szervezetben. Külön kérdeztünk rá az intézmények/szervezetek saját munkatársai által kezdeményezett újításokra (SZQ7.2). Válaszaik szerint 44,8%-ban (857 eset) néha történt ilyen, 35,7%-ban gyakran (683 eset), és 8,5%-ban nagyon gyakran előfordult a saját kezdeményezésű (163 eset), a szervezeti eredményességet szolgáló innováció. A munkatársak által kezdeményezett újítások nyomán javuló eredményességről (SZQ7.3) összesen 97,3% (1895 fő) adott választ, 9,4%-uk szerint nagyon sok esetben javult az eredményesség, 38,7%-uk szerint többször is előfordult, 42,4%-uk szerint néha történt ilyen, s csupán 9,5% (180 fő) vallotta, hogy nem történt ilyen javulás. Az innováció tartósságára vonatkozó kérdésre (SZQ7.4) a válaszadók 7%-a (133 fő) válaszolt úgy, hogy az általuk kezdeményezett újítás nem bizonyult tartósnak. 14,7%-uk (280 fő) szerint nagyon gyakran tartósan beépültek az újítások a mindennapi működésbe, 42,2%- uk (802 fő) szerint gyakran történt ilyen eset, 36,1% szerint (687 fő) néha bizonyult csak tartósnak az újtás. Ezek az adatok arra engednek következtetni, hogy a megkérdezettek szerint az újítás az esetek többségében tartósnak bizonyult (93% fő). Arról, hogy az igénybevevők/partnerek játszottak-e aktív szerepet az újításokban (SZQ7.5) a válaszolók közül 2,7% (52 fő) jelölte, hogy nagyon sok ilyen történt, 19,7% (378- an), hogy gyakran történt ilyen, 54,4% (1041 fő) szerint néha történt ilyen. Arról, hogy az igénybevevők/partnerek nem játszottak aktív szerepet az újítás létrejöttében 23,1% (443 fő) számolt be. Kutatásunkban fontos szerepet kap az innováció terjedésének vizsgálata. Az újítások átvételére átadására a 7. kérdés állításaiban kérdeztünk rá. Többségben vannak azok az intézmények/szervezetek (68,1% válasz), melyek arról számoltak be, hogy lejegyezték a szervezetükön belül kialakult újításokat, jó gyakorlatokat (SZQ7.6). 610-en jelezték, hogy nem történt ilyen (31,9%). 13

14 Az újítás hatásáról összességében 1298 esetben (a minta 68%-nál) történt adatgyűjtés és elemzés (SZQ7.7). Ugyanakkor 610 esetben (32%) jelezték, hogy nem történt ilyen. Az innováció átvétellel kapcsolatban rákérdeztünk külön a hazai és a külföldi szervezettől való újításátvételre. A hazai szervezetektől átvett újítások (SZQ7.8) összességében (különféle gyakorisággal) jóval nagyobb számban megjelentek: a minta 73,5%- nál (1385 válasz) volt hazai, a minta 27,5%-nál (517 válasz) külföldi szervezettől való átvétel (SZQ7.9). Gyakoriságot tekintve hazai átvétel esetén válaszadóink a legtöbb esetben a néha történt ilyen opciót választotta, (55,5%, 1046 fő), 299-en jelezték (15,9%), hogy gyakran, és 40 esetben (2,1%), hogy nagyon sok ilyen történt. 499-en vannak azok (26,5%), akik magyarországi szervezettől nem vettek át újítást. A megkérdezettek nagyrésze (1364-en, 72,5%,) tartozik abba a kategóriába, akik válaszukban azt jelölték, hogy nem vettek át külföldi szervezet már bevált újításait. Viszonylag magas azok aránya az átvevők között, akik egy-két ilyen esetről számolnak be (437 fő, 23,2%), és kevesen vannak azok, akik gyakran (72 fő, 3,8%), vagy nagyon gyakran vesznek át újításokat külföldről (9 fő, 0,5%). Az innováció átvételével kapcsolatban összesen 859 intézmény/szervezet (a megkérdezettek 49,2%-a) mondhatja el magáról, hogy az általuk bevezetett újítást átvette valaki más (SZQ7.10). A megkérdezettek fele, 50,8%-uk (886 fő) számolt be arról, hogy nem vették át újításukat. Az összesített adatokat tekintve megállapítható, hogy az innováció nyilvánosságára vonatkozóan a megkérdezettek, 59,9%-a (1103 fő) válaszolta, hogy az újításuk nem kapott médiavisszhangot (SZQ7.11), míg összesen 739 esetben (40,1%) történt médiatudósítás. Az innovációt teremtő intézményt/szervezetet az esetek 42,7%-ban nem keresték fel az újításukkal kapcsolatosan (SZQ7.12) (800 válasz), illetve ha megkeresték őket, akkor egykét alkalommal tették ezt (825 fő, 44%), 209 fő (11,2%) jelezte, hogy gyakran történt ilyen. Ennél a kérdésnél a Nagyon sok ilyen történt válaszlehetőséget a megkérdezettek 2,1%-a jelölte (40 fő). 14

15 Újítások a szervezetben Nem történt ilyen Néha történt ilyen Gyakran történt ilyen Nagyon gyakran történt ilyen Valamelyik kollégánk a korábbi gyakorlattól jelentős mértékben eltérő megoldásokat kezdett alkalmazni. Saját munkatársaink találtak ki a szervezet eredményességét szolgáló új megoldásokat. A munkatársaink által kezdeményezett újítások nyomán a szervezet eredményessége érzékelhetően javult. A korábban kezdeményezett újítások tartósan beépültek a szervezetünk mindennapi működésébe. Az igénybevevők/partnerek (pl. tanulók, szülők, munkaadók) aktív szerepet játszottak egy újítás megszületésében. Leírást készítettünk a szervezetünkön belül kialakult jó gyakorlatokról, újításokról. Adatokat gyűjtöttünk és elemeztünk egy újításunk hatásáról Átvettük belföldi szervezet bevált újításait. 11. ábra SZQ7: Előfordultak-e az alábbiak az Ön által vezetett intézmény/szervezet életében az elmúlt tíz évben? Kérjük, minden sorban válasszon egyet a megadott válaszlehetőségek közül. 15

16 A 8. kérdésben (SZQ8) olyan területekre kérdeztünk rá, amelyekben az újító megoldás létrejött, és az érzékelhető mértékben javította az eredményességet (12. ábra). Összességében az esetek előfordulása mentén három terület emelkedett ki, amelyen az intézmény vezetői szerint nagyon gyakran találtak ki új megoldást: a hátrányos helyzetűek, leszakadók oktatása/nevelése terén (22%; 414 válasz), a tehetségek gondozása közben (15,4%; 239 válasz), valamint a technikai eszközök nevelésben, oktatásban, képzésben való használata során (12,6%; 239 válasz). A három terület közül, amelyen a szervezet vezetői szerint a legkevésbé történt újítás, az egyik a foglalkozásokon vagy tanórákon kívüli tevékenységek (22,3%; 414 válasz szerint), a másik a szervezet belső működése (17,9%; 331 válasz), a harmadik a tanulók, hallgatók, gondozottak teljesítményének értékelése vagy mérése (16,5%; 312 válasz). A válaszolók összesen 89,7%-a számol be foglalkozások, tanórák tervezéséhez és megvalósításához kapcsolódó módszerek és eszközöket érintő innovációkról (1706 válasz), 10,3% jelölte meg, hogy nem kötődik ehhez a területhez eredményt hozó újítás (195 eset). A kitöltők 83,5%-a szerint a tanulók, hallgatók, gondozottak teljesítményének értékeléséhez vagy méréséhez kapcsolódó innovációról (1581 válasz), és a válaszadók 16,5%-a jelölte meg, hogy nem kötődik ehhez a területhez eredményt hozó újítás (312 eset). A válaszolók összesen 77,7%-a jelölte, hogy az innováció valamely extrakurrikuláris tevékenység keretei között valósult meg (1439 válasz), 22,3% jelölte, hogy nem kötődik ehhez a területhez kapcsolódó újítás (414 válasz). A megkérdezettek 89,3%-a számol be technikai eszközökre irányuló innovációról (1692 válasz), míg a válaszadók mindössze 10,7%-a (202 fő) mondta azt, hogy nem történt technikai eszközök alkalmazásával kapcsolatos innováció. A válaszadók fele jelölte (50,5%; 935 fő), hogy szervezetében néha volt olyan újítás, amely érintette a szervezet belső működését, 21,1%-uk (502 fő) jelezte, hogy gyakran történik ilyen. Nem éri el az 5%-ot (84 fő; 4,5%) azoknak a száma, akik szerint nagyon sok esetben történt a szervezet belső működését érintő innováció. Összességében 82,1%-uk (1521 fő) szerint érintette a szervezet belső működését az innováció, míg 17,9%-uk (331 fő) állította, hogy nem történt ilyen. Az előző kérdéshez hasonló arány a szervezet működését, vezetését érintő technikai, informatikai megoldások területén lévő újításoknál. Összesen a válaszadók 84,9%-a jelölte, hogy ezen a területen alkalmazott újítást (1608 válasz), és 15,1%-uk szerint nem történt ilyen (285 fő). A válaszolók összesen 85,6%-a számolt be a partnerekkel/igénybevevőkkel való külső kapcsolathoz kapcsolódó innovációról (1607 válasz), és 14,4% jelölte meg, hogy nem kötődik ehhez a területhez eredményt hozó újítás (270 eset). 16

17 A tanulók kompetenciáinak eredményesebb fejlesztése, a tehetségek gondozása, valamint a hátrányos helyzetűek, leszakadók oktatása/nevelése területén összességében 90% feletti azok aránya, akik különböző gyakorisággal, de be tudtak számolni az adott területhez fűződő eredményességet pozitívan befolyásoló újításról, mindhárom területen a válaszok, több mint felében gyakran, vagy nagyon gyakran történt ilyen. A tanulók (hallgatók, gondozottak) kompetenciáinak, képességeinek eredményesebb fejlesztése a megkérdezettek 90,3%-nál előfordult, (1686 eset), 52,7% szerint gyakran, vagy nagyon gyakran történt ilyen, és kevesebb, mint 10%-a jelölte meg (9,7%, 182 válasz), hogy nem kötődik ehhez a területhez eredményt hozó újítás. A tehetségek gondozása területén volt a legmagasabb az újítások száma. A válaszolók 91,3%-a szerint történt újítás ezen e téren (1727 fő), 58,2% szerint gyakran, vagy nagyon gyakran történt ilyen, és mindössze 8,7% azok aránya (164 válasz), akik szerint nem volt innováció. A hátrányos helyzetűek, leszakadók oktatása/nevelése kapcsán a válaszolók 91,1%-a szerint történt újítás (1711 fő), 66,2% szerint ennek gyakorisága gyakori, vagy nagyon gyakori (1244 fő), és mindössze 8,9% szerint nem történt ezen a területen újítás (167 fő). Egyéb, a fenti kategóriába nem sorolható újításról a megkérdezettek 9,9%-a (20 fő) válaszolt úgy, hogy néha történt ilyen, 14,8% szerint (30 fő) gyakran történt ilyen, és szintén 9,9% azok aránya, akik szerint nagyon gyakran történt egyéb újítás (20 fő). Az válaszadók többsége, (65,5%) jelölte, hogy nem történt egyéb, a fenti kategóriába nem sorolható innováció (133 eset). 17

18 Új megoldások területei Nem történt ilyen Néha történt ilyen Gyakran történt ilyen Nagyon gyakran történt ilyen A foglalkozások, tanórák tervezéséhez és megvalósításához kapcsolódó módszerek és eszközök A tanulók, hallgatók, gondozottak teljesítményének értékelése vagy mérése A foglalkozásokon vagy tanórákon kívüli tevékenységek (pl. szakkörök, terepmunka, hallgatók önálló otthoni munkája) Technikai eszközök használata a nevelésben, oktatásban, képzésben A szervezet belső működése (pl. munkaszervezés, gazdálkodás, a vezetés, az infrastruktúra működtetése stb.) A szervezet működését, vezetését érintő technikai, informatikai megoldás (pl. elektronikus nyilvántartások, belső levelezés, vezetői információs rendszer) A partnerekkel/igénybevevőkkel (pl. helyi közösség, szülők, munkaadók, civil szervezetek, képzéseket igénybe vevők) való külső kapcsolatok A tanulók (hallgatók, gondozottak) kompetenciáinak, képességeinek eredményesebb fejlesztése 12. ábra - SZQ8: Az alábbi területeken előfordult-e az elmúlt tíz évben, hogy az Ön által vezetett intézményben/szervezetben olyan új megoldást találtak ki, amely érzékelhető mértékben javította az intézmény/szervezet eredményességét? Kérjük, minden sorban válasszon egyet a megadott válaszlehetőségek közül. 18

19 A 9. kérdésben az újítás keletkezésének lehetséges okaira kérdeztünk rá (13. ábra). A probléma-vezérelt innovációkról a megkérdezettek 76,9%-a (1531 fő) számolt be, 18,1% szerint nem történt ilyen (339 fő). Valamilyen külső ösztönzésre, elvárásra kialakult újítás a válaszadók 77,2%-a szerint néha vagy gyakran keletkezett (1439 válasz), 5,1%-ban nagyon gyakran (95 fő), és 17,7% szerint nem történt ilyen (331 fő). A más kollégák, intézmények/szervezetek inspirálta újítások összesen a válaszadók 78,1%-a szerint történt néha vagy gyakran (1467 válasz). A válaszok mindössze 1,9%-ában jelent meg, hogy ez nagyon gyakran előfordult (95 fő), és 20%-uk szerint nem történt ilyen (376 fő). Olyan újítás, amely továbbképzésen megismert, korábban nem alkalmazott új megoldások megismerése nyomán került a szervezetbe a válaszadók összesen 84,7%-a szerint történt (összesen 1599 eset), 4,2%-ban nagyon gyakran történt ilyen (79 fő). Olyan újítás, amelyet azért vettek át másoktól, mert vonzónak találták a hozzá kapcsolódó szakmai megközelítést a válaszadók 76,9%-a szerint történt néha vagy gyakran (1438 válasz), 5%-ban nagyon gyakran (93 fő). A válaszolók szerint 18,1%-ban nem történt ilyen (339 fő). Olyan újítás, amelyet azért vettek át, mert az intézmény/szervezet tagja lett valamilyen ezt támogató hálózatnak a válaszadók szerint az esetek felében néha vagy gyakran történt (50%; 919 válasz). A válaszok mindössze 1,5%-ban jelent meg, hogy ez nagyon gyakran előfordult (27 fő). A válaszadók másik fele (48,6%) szerint nem vettek át innovációt támogató hálózat keretei között (306 válasz). A válaszadók szerint olyan újítás, amely nem szándékolt, véletlen módon keletkezett az esetek több, mint felében nem volt (56,6%; 1016 fő). 42,87% szerint néha vagy gyakran történt ilyen (769 válasz), és 1% alatti azok száma, akik szerint ez nagyon gyakran előfordult (0,6%; 11 fő). 19

20 Újítások keletkezése Nem történt ilyen Néha történt ilyen Gyakran történt ilyen Nagyon gyakran történt ilyen Olyan újítás, amivel valamilyen problémára (pl. tanulói összetétel változása, tanulási nehézségek, motiválási problémák, tanulmányi eredmények romlása stb.) próbáltunk választ adni. Olyan újítás, amely külső ösztönzésre vagy elvárásra (pl. központi szabályozás változása, uniós fejlesztési programokban való részvétel, fenntartói igény, partnerek igényei stb.) történt. Olyan újítás, amelyet más kollégák, intézmények/szervezetek sikeres gyakorlata inspirált. Olyan újítás, amelyet továbbképzésen megismert, korábban nem alkalmazott új megoldások megismerése nyomán kezdtünk el alkalmazni. Olyan újítás, amelyet azért vettünk át másoktól, mert vonzónak találtuk a hozzá kapcsolódó szakmai megközelítést. Olyan újítás, amelyet azért vettünk át, mert az intézményünk/szerveztünk tagja lett valamilyen ezt támogató hálózatnak. Olyan újítás, amely nem szándékolt, véletlen módon keletkezett. 13. ábra SZQ9: Kérjük, jelölje meg, milyen gyakran történtek az elmúlt tíz évben az Ön által vezetett intézményben/szervezetben olyan újítások, amelyeket az alábbi lista tartalmaz! 20

21 A 10. kérdésnél arra kértük a kitöltőt, hogy egy négy fokozatú skálán jelezze, mennyire ért egyet a jobb, illetve baloldalon található állításokkal a saját szervezetére vonatkozóan (14. ábra). Az eredmények azt mutatják, hogy többségben vannak azok a szervezetek, amelyek inkább saját újításokat találnak ki (M=2,86, SD=0,83), illetve azon intézmények száma is magas, amelyek a már bevált dolgokhoz ragaszkodnak (M=2,64, SD=0,77). Emellett inkább jellemző, hogy a szervezetben jellemző munkatársak nyitottak az újításokra (M= 1,96, SD= 0,81). Elemszám Átlag Szórás Inkább más szervezetek bevált újításait vesszük át ,86 0,83 Inkább magunk találunk ki új megoldásokat Biztonságra törekszünk ,54 0,86 Bátran merünk változtatni A munkatársaink nyitottak az újításokra ,96 0,81 A munkatársaink nem támogatják az újításokat Csak apró lépésekben változtatunk a dolgokon ,27 0,82 Egyszerre csak egy újításra, változásra fókuszálunk ,36 0,83 A szabályokat akkor is betartjuk, ha azok nem ésszerűek Felvállaljuk a kockázatokat ,58 0, ,33 0,79 A jól bevált megoldásokhoz ragaszkodunk ,64 0,77 Ha kell, radikális újításokat, jelentős változásokat vezetünk be Egy időben több újítás, változás is történhet a szervezetben Az ésszerű működés érdekében néha áthágjuk a szabályokat Inkább nem vállalunk kockázatokat Új megoldásokkal kísérletezünk 14. ábra SZQ10: Kérjük, döntse el, hogy az Ön által vezetett intézményre/szervezetre inkább a bal oldalon, vagy inkább a jobb oldalon olvasható állítások jellemzőek. (1 - teljes mértékben a bal oldali a jellemző; 2 - inkább a bal oldali a jellemző; 3 - inkább a jobb oldali a jellemző; 4 - teljes mértékben a jobb oldali a jellemző) A következő kérdésben (3. táblázat) arra kértük a kitöltőt, hogy az alábbi két kategória között százalékos arányban állapítsa meg, melyik hány százalékban jellemzi jobban a szervezetben használt újításokat (SZQ11). Az alábbi táblázat szemlélteti ezek átlageredményeit (kizárva azokat az eseteket, ahol nem 100% volt az összeg): Saját fejlesztésű újítás, gyakorlat: Más, külső forrásból származó újítás, gyakorlat: 56,98% (N=1775) 43,02% (N=1775) 3. táblázat SZQ11: Kérjük, próbálja megbecsülni, hogy az Ön által vezetett intézményben/szervezetben az utóbbi tíz évben keletkezett újításoknak mekkora hányada tartozott az alábbi csoportokba! 21

22 A 12. kérdésben (SZQ12) az intézmények vezetőinek meg kellett jelölniük azt a megyét, amelyben található az a szervezet, amely a legnagyobb hatással volt a kitöltő szervezetének működésére (15. ábra). A válaszok közül kiemelkedik Budapest (14,2%), Borsod-Abaúj-Zemplén megye (12,5%), valamint Pest megye (8,7%). A kitöltő intézményére/szervezetére hatással lévő intézmények megyék szerinti megoszlása

23 15. ábra SZQ12: Meg tud-e nevezni olyan másik intézményt/szervezetet, amelynek bevált újítását, jó gyakorlatát átvették, amelytől tanultak, és amelynek gyakorlata hatással volt az Önök intézménye/szervezete működésére? Harmadik kérdésblokkunkban az újítások szervezeti környezetével kapcsolatban kérdeztük a kitöltőket. Elsőként arra kértük őket, hogy a szervezet elmúlt 10 évében történéseit az alábbi módon jelöljék (16. ábra) Nem történt ilyen Az alábbi események előfordulása az elmúlt 10 évben Igen, történt ilyen Az intézmény/szervezet jelentősebb átszervezése Az igénybevevők (tanulók, hallgatók, gondozottak) létszámának jelentősebb csökkenése Az igénybevevők (tanulók, hallgatók, gondozottak) létszámának jelentősebb növekedése A munkatársak létszámának jelentősebb csökkenése A munkatársak létszámának jelentősebb növekedése A munkatársak felkészültségének jelentősebb változása Az intézmény/szervezet kapcsolódása valamilyen hálózathoz, partnerségi kapcsolatrendszerhez A hátrányos helyzetű tanulók, hallgatók, gondozottak arányának jelentősebb növekedése A tanulók, hallgatók, gondozottak felkészültségének jelentősebb romlása 16. ábra SZQ13: Előfordultak-e az Ön által vezetett intézményben/szervezetben az elmúlt tíz évben az alábbiak? 23

24 Az Innova kutatás első adatfelvételének tapasztalatai szerint a fejlesztési programokban való részvétel az oktatásban lezajló innovációk egy fontos katalizátora lehet, így ere vonatkozóan is tettünk fel kérdést, amelyben a kitöltőket a különböző fejlesztési programokban való részvételről kérdeztük (17. ábra). Legmagasabb előfordulása (85%) a képzéseken való részvételnek volt (1602 esetben született igen, történt ilyen válasz, míg csupán 283 kitöltő (15%) mondta, hogy nem történt ilyen (N= 1885)), ugyanakkor szintén magas a hazai fejlesztési programokban való részvétel, ezt a válaszadók 81,5%-a jelölte igennel, míg csupán 185%-a mondta, hogy nem vetek részt ilyen jellegű programban (N= 1869). Arra a kérdésre, amely az Európai Unió oktatási programjaiban való részvételére vonatkozott, a válaszadók 31,1%-a (565 eset) válaszolta, hogy történt ilyen programban való részvétel (N=1819). E sajátos célcsoport innovációs aktivitásáról a Tempus Közalapítvány megbízásából külön elemzés is készült (Horváth, 2018). Fejlesztési programokban való részvétel Nem történt ilyen Igen, egy-két alkalommal történt Igen, több alkalommal történt Igen, nagyon sok ilyen történt ilyen ilyen Olyan program, amelyben saját magunknak kellett új tananyagot, taneszközt, pedagógiai módszereket létrehozni Olyan program, amelyben a korábbitól eltérő tananyagot, taneszközt, pedagógiai módszereket kellett alkalmazni Olyan program, amelyben képzéseken kellett részt venni Olyan nemzeti fejlesztési program, amely az Európai Unió támogatásával zajlott (pl. HEFOP, TÁMOP, EFOP) Olyan program, amely az Európai Unió oktatási programjainak keretében zajlott (Pl. Erasmus, Comenius, Leonardo, Grundtvig) Egyéb program 24

25 17. ábra SZQ14: Részt vett-e az Ön által vezetett intézmény/szervezet az elmúlt tíz évben olyan fejlesztési programokban, amelyekre az alábbiak jellemzőek voltak. Kérjük, minden sorban jelölje a választ. Szervezeti kérdőívünk 15. kérdésében (SZQ15) arra kértük a válaszadót, hogy a 4. táblázatban is látható két végpont között egy négy elemből álló skálán helyezzék el szervezetüket aszerint, hogy a baloldali vagy a jobb oldali állítással tudják jobban azonosítani. Az átlagok szerint a kitöltők szervezetei nagyobb arányban vannak jelen külső vagy belső kihívások, azonban a szervezet környezetének gátló, akadályozó erejéről kevésbé számolnak be (M=2,75). Ugyanakkor a szervezetekre jellemző az, hogy inkább törekednek az eredményessége javítására (M=3,44). A kitöltők válaszai alapján továbbá arra következtethetünk, hogy mintánkat a tudatos, strukturált (M=3,09) és környezetével együttműködő, azzal kapcsolatban álló intézmények (M=3,03) alkotják. Úgy érzékelem, hogy a szervezet életében nincsenek külső vagy belső kihívások, változások. Úgy értelmezem, hogy a környezet alapvetően gátló, hátráltató hatással van a szervezetre A szervezet nem érzi szükségességét annak, hogy működésén, a tevékenysége eredményességén javítson. A szervezet kevéssé vesz részt olyan külső együttműködésekben, mely támogatja az eredményesség növelésére irányuló, újító törekvéseket. A szervezet nehezen képes alkalmazkodni a Elemszám Átlag Szórás ,29 0, ,75 0, ,44 0, ,99 0, ,87 0,78 Úgy érzékelem, hogy a szervezet életében komoly külső vagy belső kihívások vannak. Úgy értelmezem, hogy a környezet alapvetően támogató, serkentő hatással van a szervezetre. A szervezet folyamatosan törekszik arra, hogy működésén, a tevékenysége eredményességén javítson. A szervezet több olyan külső együttműködésben is részt vesz, mely támogatja az ere A szervezet kiválóan tud alkalmazkodni a folyamatosan változó 25

26 folyamatosan változó környezethez, elvárásokhoz. A szervezet a megszokott rutinok mentén működik. A szervezet nem rendelkezik saját kitalálású, új gyakorlattal. A szervezet működése kevéssé tudatos vagy strukturált. A szervezet a környezetétől elszigetelten működik, onnan ritkán vesz át vagy ritkán ad át jó gyakorlatot. A szervezet működésére egyáltalán nem jellemző, hogy divatok, felkapott koncepciók befolyásolnák a működését ,83 0, ,64 0, ,09 0, ,03 0, ,47 0,79 környezethez, elvárásokhoz. A szervezet folyamatosan újításokra törekszik, mindig változik. A szervezetben rengeteg saját kitalálású, új gyakorlatot alkalmazunk. A szervezet működése rendkívül tudatos, strukturált. A szervezet a környezetével folyamatos kapcsolatban van, állandó az új ötletek átadása vagy átvétele. A szervezet mindig kipróbálja a legaktuálisabb, legújabb koncepciókat, ezek alapvetően befolyásolják a működést. 4. táblázat SZQ15: Az alábbi táblázatban a sorokban a szervezetekre lehetségesen jellemző két alternatív végpontot olvashat. Kérjük, hogy döntse el, hogy a saját megítélése szerint az Ön által vezetett intézmény/szervezet melyik végponthoz áll közelebb! Szervezeti szintű kérdőívünk 16. kérdése Cameron és Quinn (2011) versengő értékek modelljén alapszik, ennek eredményeit (17. ábra) szemlélteti. A modellek és az állítások közötti kapcsolatot az ábrán az NI, RC, EK BF rövidítésekkel írjuk le. A modellek közül az emberi kapcsolatok modell (EK, M= 4,22) érte el a legnagyobb átlagot, ezt a racionális cél modell követi (RC, M=4,16) követi, majd a nyitott rendszer modell (NI) M=3,99 és a belső folyamatok modellhez (BF, M=3,57) kapcsolódó állítások zárják a sort. Ebből arra következtethetünk, hogy a kitöltők szerint szervezetekben a társas kapcsolatok a leginkább meghatározóak, de a szervezet céljai, törekvései is hangsúlyosan jelennek meg. 26

27 NI - A szervezetet a külső szemlélők dinamikusan fejlődő rendszernek látják NI - A szervezet bátorítja a kreatív meglátásokat, az újszerű, innovatív ötleteket NI - A külső szemlélők a szervezetet dinamikus, lehetőségekkel teli helynek látják NI - A szervezetben nagy hangsúlyt helyeznek az innovációra, az új dolgok kipróbálására és az új lehetőségek felkutatására RC - A szervezetben állandó törekvés tapasztalható a még jobb, még nagyobb teljesítmény elérése RC - A szervezetben az egyéni célokat a szervezeti célok vezérlik RC - A szervezetben általában intenzív munka zajlik RC - A szervezet céljai a legtöbb munkatárs számára világosak, érthetőek EK - A szervezet dolgozói úgy érzik, hogy valóban fontosak a szervezet számára EK - A szervezetben a döntések jellemzően közösen, megegyezéssel születnek meg EK - A munkahelyi légkör, a munkatársak közötti kapcsolat pozitív EK - A szervezet tagjait a döntések meghozatalába széles körben és megfelelően vonják be BF - A számszerűsítés és a mérés kulcsfontosságú jellemzője a munkakultúrának BF - A munkakörülmények stabilak, kiszámíthatóak, jól tervezhetőek BF - A munkavégzést segítik a szervezet szabályai, valamint az alkalmazott formális módszerek és eljárások BF - A szervezetben a munkafolyamatok tervezett és ellenőrzött módon zajlanak. 3,96 4,27 3,97 3,78 4,02 3,90 4,39 4,33 4,10 4,23 4,25 4,30 3,57 4,06 4,24 4,33 0 0,50 1,00 1,50 2,00 2,50 3,00 3,50 4,00 4,50 5, ábra SZQ16: Kérjük, jelezze, mennyire jellemzők az alábbi állítások az Ön által vezetett intézményre/szervezetre (1 egyáltalán nem jellemző; 5 teljes mértékben jellemző). 27

28 A 17. kérdésben (SZQ17) a szervezetek eredményességére kérdeztünk rá, olyan szempontok alapján, amely nevelési-oktatási, képző intézmények számára fontosak lehetnek (18. ábra). Az intézmény alapvető kimeneti eredmények tekintetében a válaszolók 91,5%-a szerint inkább jól vagy jól teljesít (1649 válasz), és csak 8,5%-a tartja úgy, hogy ezen a területen inkább rosszul vagy rosszul teljesítenek (153 válasz). Az intézmény egyéb eredmények tekintetében a válaszadók 85%-a szerint inkább jól vagy jól teljesít (1200 válasz), és 15%-a tartja úgy, hogy ezen a területen inkább rosszul vagy rosszul teljesítenek (212 válasz). Az érintettek elégedettségét vizsgálva a válaszadók 96,5%-a szerint inkább jól vagy jól teljesít (1700 válasz), és 3,5%-a tartja úgy, hogy ezen a területen inkább rosszul vagy rosszul teljesítenek (61 válasz). A szervezet/szervezeti egység jó hírneve, ismertsége szempontjából a válaszadók 94,7%-a szerint inkább jól vagy jól teljesít (1692 válasz), és 5,3%- a tartja úgy, hogy ezen a területen inkább rosszul vagy rosszul teljesítenek (95 válasz). A szervezet mennyiségi jellemzői szempontjából a válaszadók 86,6%-a szerint inkább jól vagy jól teljesít (1551 válasz), 13,4% szerint pedig ezen a területen inkább rosszul vagy rosszul teljesítenek (239 válasz). Az intézmény külső erőforrások bevonása terén a válaszadók 79,4%- a szerint inkább jól vagy jól teljesít (1433 válasz), 20,6% szerint pedig ezen a területen inkább rosszul vagy rosszul teljesítenek (372 válasz). A szervezet belső működésének jellemzői terén a válaszadók 95,4%-a szerint inkább jól vagy jól teljesít (1741 válasz), 4,6% szerint pedig ezen a területen inkább rosszul vagy rosszul teljesítenek (84 válasz). Lemorzsolódás mértékének szempontjából a válaszadók 81,8%-a szerint inkább jól vagy jól teljesít (1072 válasz), 18,2% szerint pedig ezen a területen inkább rosszul vagy rosszul teljesítenek (239 válasz). Összességében az látható, hogy a megkérdezett vezetők inkább pozitívan ítélik meg szervezetük eredményességét a megadott területek mentén, csak kevesen vannak azok, akik ezeken a területeken rosszul teljesítőnek látják szervezetüket. 28

29 Eredményesség értékelése a kimeneteli követelményeket tekintve, Rosszul teljesít Inkább rosszul teljesít Inkább jobban teljesít Jól teljesít Az alapvető kimeneti eredmények (pl. értelmi/érzelmi fejlettség, iskolaérettség, érettségi eredmények, év végi osztályzatok, diplomázók aránya stb.) Egyéb eredmények (pl. kiemelkedő részképességek, versenyeredmények, OTDK eredmények, elhelyezkedés a munkaerőpiacon stb.) Az érintettek (pl. gyerekek, diákok, hallgatók, szülők, fenntartó, munkaerőpiac, partnercégek stb.) elégedettsége A szervezet/szervezeti egység jó hírneve, ismertsége A szervezet mennyiségi jellemzői (pl. munkatársak száma, igénybevevők száma stb.) Külső erőforrások bevonása (pl. projektek, pályázatok, támogatások stb.) A szervezet belső működésének jellemzői (pl. munkatársak képzettsége, szervezeten belüli együttműködés, szervezeti folyamatok, erőforrás-felhasználás stb.) Lemorzsolódás mértéke (pl. korai iskolaelhagyók, diplomát nem szerzők, nyelvvizsga hiányában diplomát nem szerzők aránya stb.) 20. ábra SZQ17: Az alábbi táblázatban olyan tényezőket olvashat, amelyek nevelési-oktatási, képző intézmények számára fontosak lehetnek, illetve amelyek mentén eredményeségüket meg lehet ítélni. Véleménye szerint hogyan teljesít az Ön által vezetett intézmény/szervezetre? 29

30 Hasonló profilú intézményhez képest vizsgálva az eredményességet a válaszadók nagyobb része szerint saját intézményük hasonlóan (53,6%; 1008 fő), vagy jobban teljesít (41%; 770 fő). 4% nem tudott, vagy nem akart válaszolni a kérdésre (75 fő), és mindössze 1,4% gondolja azt, hogy rosszabbul teljesítenek, mint a hozzájuk hasonló intézmények (27 fő). Eredményeinket a 21. ábra szemlélteti. Eredményesség értékelése hasonló profilú intézményhez/szervezethez képest rosszabbul teljesít hasonlóan teljesít jobban teljesít nem tudok/nem akarok válaszolni erre a kérdésre ábra SZQ18: Hogyan értékelné általában az Ön által vezetett intézmény/szervezet eredményességét az Önökéhez hasonló környezetben működő és hasonló profilú intézményekhez képest? (N=1947). használtuk. 5 A 19. kérdésben felsorolt, eredményességet szemléltető ábrákat az Innova kutatást megelőző ImpAla kutatásban Az elmúlt tíz év változásait vizsgálva a válaszadók 22,5%-a gondolja úgy, hogy az intézmény javuló (426 fő), s mindössze 1,5% (28 fő) jelölte válaszában, hogy az intézmény teljesítménye romló eredményességet mutat. A kitöltők 20,3%-a választotta, hogy stagnáló vagy stabil a teljesítményük (385 fő), és 21% szerint stagnáló majd javuló (398 fő). Elenyésző azok száma, akik szerint 5 A közoktatás-fejlesztési beavatkozások hatásmechanizmusai. OTKA azonosító:

31 stagnáló majd romló (2,6%; 49 fő), vagy romló majd stagnáló (3,3%; 63 fő). A válaszadók 1,3%-a szerint előbb javuló majd romló folyamatok jellemezték az intézményt (24 fő), és 5,6% szerint volt előbb romló majd javuló a teljesítmény (106 fő), valamint 14,3% tartja úgy, hogy előbb javult majd stagnált a teljesítmény (271 fő). Erre a kérdésre a válaszadók 7,5%-a nem válaszolt (142 fő). Összességében ennél a kérdésnél is az látható, hogy a a szervezet eredményességének megítélése inkább pozitív, hiszen a megadott válaszlehetőségek közül az a négy válasz volt leginkább jelelmző (>10%), amelyben javuló és/vagy stagnáló teljesítmény szerepel. A szervezet eredményességének változása az elmúlt 10 évben javuló 2 - romló 3 - stagnáló vagy stabil előbb stagnáló vagy stabil, majd javuló előbb stagnáló vagy stabil, majd romló 6 - előbb romló, majd stagnáló vagy stabil 7 - előbb javuló, majd romló előbb romló, majd javuló előbb javuló, majd stagnáló vagy stabil 142 Nem tudom, nem kívánok válaszolni 22. ábra SZQ19: Hogyan változott az Önök intézményének eredményessége az elmúlt 10 évben? Kérjük, válassza ki az Önökre leginkább jellemző ábrát! 31

32 2.2. Konkrét innovációra vonatkozó kérdések (szervezeti kérdőív) Szervezeti kérdőívünk 5. kérdésblokkjában egy konkrét újítás részletes kifejtésére kértük a kitöltőket. Először a kiválasztott újítás tömör megfogalmazását (SZQ20) ezt követően pedig egy részletesebb jellemzést kértünk (SZQ21). Ezt követően kérdéseink már e kiválasztott, konkrét újítás mélyebb, átfogóbb megismerésére irányultak. Elsőként arra kértük a kitöltőket, emlékezzenek vissza, hogy kutatásunk első adatfelvételekor (2016 október és 2017 január között) részt vettek-e kutatásunkban, és amennyiben igen, ugyanezt a konkrét újítást választották-e akkor is részletes bemutatásra (23. ábra). A válaszadók 43,3%-a (408 fő) nem emlékezett arra, hogy részt vettek-e az Innova kutatás első adatfelvételében, ők közel azonos arányban vannak azokkal, nem vettek részt (42, 3%, 398 fő). 14,5% (136 fő) állította, hogy részt vettek az előző adatgyűjtésben. Részvétel az Innova kutatás elsőkörös adatfelvételében Igen, részt vettünk a korábbi adatgyűjtésben és ott ugyanezt az újítást választottuk Igen, részt vettünk a korábbi adatgyűjtésben, de ott nem ugyanezt az újítást választottuk Igen, részt vettünk a korábbi adatgyűjtésben, de nem emlékszem, hogy ott melyik újításunkat választottuk Nem vettünk részt a korábbi adatgyűjtésben Nem emlékszem, nem tudom, hogy részt vettünk-e a korábbi adatgyűjtésben 23. ábra SZQ22: Amennyiben Ön, illetve intézménye/szervezete részt vett az Innova kutatás korábbi (2016 őszén/2016 tavaszán) végzett adatgyűjtésében, lehetséges, hogy ott is ugyanezt az újítást jelölték meg. Ezzel kapcsolatban kérjük, válasszon az alábbi válaszlehetőségek közül (N=942). Megkérdeztük, hogy a kiválasztott újítás hány éve keletkezett (SZQ23). A válaszadók többsége számol be 5 évnél régebbi újításról (38,6%; 416 fő), de hasonló azok aránya is, akik 32

33 3-5 éve keletkezett újításról számoltak be 35,7% (383 fő), a viszonylag fiatalabbnak számító, 2 éve vagy annál korábban keletkezett újításokról 25,7% (276 fő) tesz említést (24. ábra). A kiválasztott újítás keletkezésének ideje éve, vagy annál rövidebb ideje 3-5 éve több mint 5 éve 24. ábra SZQ23: Hány éve keletkezett a kiválasztott újítás? (N=1074). A következő kérdés az innováció alkalmazásának időtartamára (SZQ24) irányul (25. ábra). A válaszok többsége alapján (62,9%; 680 fő), az újítást jelenleg is alkalmazzák, azonban az már mindennapi tevékenységük részévé vált. 17,7%-ban jelenik meg, hogy még mindig újításként tekintenek a kiválasztott gyakorlatra, s így alkalmazzák továbbra is, illetve a megkérdezettek összesen közel 5%-a (5,3%, összesen 57 fő) nyilatkozott úgy, hogy már nem használják a kiválasztott újítást. A kiválasztott újítás alkalmazásának időtartama évig vagy annál rövidebb ideig, de már nem alkalmazzuk 3-5 évig, de már nem alkalmazzuk Több, mint 5 évig, de már nem alkalmazzuk 344 Jelenleg is alkalmazzuk, mint új gyakorlatot 680 Jelenleg is alkalmazzuk, de már a mindennapi gyakorlat részévé vált 25. ábra SZQ24: Mióta alkalmazzák, illetve mennyi ideig alkalmazták a kiválasztott újítást (N=1081). A következő elágazó kérdésünk az ő célcsoportjukra irányult, amelyben rákérdeztünk, hogy mi az oka annak, hogy már nem alkalmazzák (SZQ24.1) az innovációt (26. ábra). A kérdezőknek számos állítás közül kellett kiválasztania, hogy melyiknek volt szerepe abban, 33