Az alföldi-vidéki térségek környezettudatos szemlélető fejlesztésével kapcsolatos társadalmi elvárások 1. rész április 08.

Átírás

1 Az alföldi-vidéki térségek környezettudatos szemlélető fejlesztésével kapcsolatos társadalmi elvárások 1. rész április 08.

2 Vázlat Kiindulópontok, fogalmak Globális és lokális megközelítések Az Alföld-problematika fıbb elemei és kiemelt területei: - a Tisza vidék - a Homokhátság - a tanyavilág Társadalmi elvárások Ajánlások

3 Kiindulópontok A környezeti rendszerek túlterheltek Új környezeti paradigma szükséges A környezet védelme az emberiség legfontosabb feladata. A környezetvédelem mint társadalmi tevékenységi rendszer - legfontosabb elıfeltétele a környezet-szempontú társadalmi gondolkodás és cselekvés.

4 Fontos fogalmak A környezettudat - az egyének, illetve a társadalom környezeti értékrendje, melyet a környezetrıl alkotott ismeretek, valamint az adott kultúra által meghatározott esztétikai és morális elvek alakítanak ki - a környezet védelmére hivatott tevékenységrendszerek alapja, amely a tudományos ismeretekre és a környezetkímélı szemléletre támaszkodva segít a környezeti károk kialakulásának megértésében, a problémák megoldásában.

5 A környezettudatosság (környezeti tudatosság) A környezettudatosság - a környezetvédelmi célokat, a fenntarthatóságot szolgáló, hosszú távú társadalmi érdekekkel ötvözı gondolkodásmódok, magatartásformák és konkrét cselekvési rendszerek összessége. A környezettudatos szemlélető terület- és vidékfejlesztés a régiókra, tájakra, kistérségekre, településekre irányuló, tudományosan megalapozott tervezés és programozás, melynek célja a környezeti értékek hosszú távú megırzése, a fenntarthatóság és a lokális társadalmak érdekekeinek és igényeinek céltudatos ötvözése.

6 Kiemelt problémák globális és alföldi nézıpontból Klasszikus értelemben vett környezeti problémák Globális: pl.: klímaváltozás Lokális: pl.: ariditás, talajvízszint csökkenés A gazdaság konfliktusai Globális: pl.: a multicégek fokozott piaci pozíciója Lokális: pl.: a mezıgazdaság eltartóképességének csökkenése, A társadalom konfliktusai Globális: pl.: polarizálódás, uniformizálódás Lokális: pl.: kirekesztıdés, szegregáció, periferizálódás, a civil szervezettség alacsony szintje

7 A vidéki térségek Magyarországon

8 A vidéki tér szemléleti megközelítése (Faragó L. nyomán) Kistérség, táj, vidéki körzet Kohézió és lokalitás Autonómia és valós közösség Érzék és érzelem Helyi tradíciók és kulturális meghatározottság A hely és a fej fontossága! (Nemes Nagy József) A tér és a tudás fontossága! (Csatári Bálint) Régió, ország Verseny és regionalitás Centralizáció és formalizált struktúrák Érdekek és számítás Transzkulturális és plurális hatások

9 Felértékelıdés vagy leszakadás? A vidéki térben a legközvetlenebb a kapcsolat a környezet és a lokális társadalom között. Egy jól szervezett vidéki (falusi/tanyasi/városi) társadalom viszonylag környezettudatosan használhatja a vidékies tereket, tájakat. A vidéki terek a jövıben felértékelıdnek

10 Az alföldi vidék átrendezıdése A mezıgazdaság dominanciájának jelentıs csökkenése A nagyüzemi mezıgazdasági termelés támogatott biztonsága, majd teljes szétesése, átalakulása A vidék leértékelıdésének tünetei (munkanélküliség, elöregedés, elvándorlás, perspektíva-vesztés) A társadalmi mobilitás átrétegzıdés - ingázás, távmunka Erıteljes vidéki differenciálódás A város falu kapcsolatok szétesése Lassú infrastrukturális felzárkózás A rurális idill és elmaradottság együttes megjelenése

11 Az Alföld problematika fıbb elemei, az alföldi vidéki térségek kedvezıtlen jelenségei Az átalakított, épített környezet térnyerése Az ökológiai degradáció A tájak homogenizálódása A sajátos vidéki társadalmi problémák elmélyülése A környezetgazdálkodás és tervezés bizonyos fokú lemaradása, tehetetlensége

12 Köszönöm a figyelmet! Pancza-Kovács Eszter környezetkutató geográfus pkeszter@morahalom.hu DAOP-2.1.1/D Borház, avagy szılészeti, borászati bemutató- és kóstolóhely kialakítása Mórahalmon