A szociális reprezentációk
|
|
- Alfréd Gál
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A szociális reprezentációk Moscovici, Durkheim, Bartlett, Bloor, Barnes Mi a szociális reprezentáció? Moscovici definíciója: A szociális reprezentációk a mindennapi életből eredő koncepcióknak és magyarázatoknak az egyének közötti kommunikációban kialakuló halmazai. A mai társadalomban egyenértékűek a hagyományos társadalmak mítoszaival vagy hiedelemrendszereivel. (Szociális reprezentációk, in: Válogatott tanulmányok, 2002.) 1
2 Mi ez? Reprezentációk Néha nehéz a reprezentációt elkülöníteni az adott tárgytól, amelyről a reprezentáció létrejött. Könnyen rabjaivá válhatunk az előzetesen kialakított értelmezési kereteknek. (Előítéletek) Mihelyst belépünk egy értelmezési keretbe, csapdába esünk, a képzeletet valóságként értelmezzük, ennek megfelelő módon reprezentálunk.(sztereotipiák) 2
3 A keretekről Minden hozzánk eljutó információt egy értelmezési keretből szemlélünk. Hozzánk már csak a dolgok reprezentációja jut el, amelyet egy adott értelmezési keretből hoztunk létre. Mi határozza meg ezt a keretet? Öröklött genetikus diszpozíciók Tanult képzeteink és szokásaink A tárgyról őrzött emlékeink Kulturális kategóriáink Az éppen a figyelem fókuszába került tárgynak csak egy részét fogja képezni az a reprezentáció, amely leképeződik számunkra. 3
4 A gondolat mint környezet Hogyan hatnak a reprezentációk a kognitív tevékenységeinkre? 1. Konvencionalizálják az általunk tapasztalt eseményeket. 2. A reprezentációk preskriptív (normatív) jellegűek. 4
5 A reprezentációk konvencionalizáló hatása A reprezentációk: a tapasztalt eseményeknek formát adnak, kategóriarendszerbe helyezik őket, idomítják a közösség által birtokolt modellhez. minden elem hozzáadódik ehhez a modellhez és elvegyül benne.(értelmi és érzelmi összetevők) ha egy dolog nem passzol bele az adott kategóriába, akkor is belepasszírozzuk az öntőformába (személypercepció) 5
6 6
7 A reprezentációk konvencionalizáló hatása Ha a jel bevezetése előtt már volt egy szokványos és konvencionalizálódott ábrázolási forma, akkor erős a tendencia arra, hogy a sajátos jellegzetességek eltűnjenek, s az egész jel az ismert formához asszimilálódjék. Így például a villanás szinte mindig szokványos, szabályos cikkcakk formává vált, az áll pedig elvesztette éles kiszögellését, és sokkal hasonlóbbá vált ennek az arcrésznek a szokványosabb, konvencionalizálódottabb ábrázolásához. E szempontból a referenciáknak, szokásoknak különösen erős szerepe van. (Bartlett 1985,) A reprezentációk konvencionalizálnak A konvenciók segítenek megmondani, hogy mi helyében mi áll. Segítenek eldönteni, hogy milyen üzenet a fontos, illetve, hogy az üzenetnek mely része az. Gyakran a különböző kontextusokhoz különböző konvenciókat kapcsolunk: A karemelés kontextustól függően lehet köszönés, fenyegetés, tiszteletadás, legyek hessegetése, türelmetlenség jele stb 7
8 Reprezentáció és konvenciók Ugyanaz a cselekedet vagy tárgy a kontextustól függően más kategóriákba kerül, ezeknek a kategóriáknak a gyökere azonban a társas konvenciókon (-ban) nyugszik. Az egyén valóságát nagyban befolyásolja az, mit fogad el egy társadalom valóságként.(pl. zaklatás) A kollektív reprezentációk : Durkheim. A valóság kollektív értelmezései.( Látszat és valóság, propaganda, manipuláció lehetőségei.) 8
9 A kollektív reprezentációk Durkheim és Mauss szerint a törzsi társadalmakban A törzs minden egyes tagját tehát meghatározott keretek rendezik osztályokba, amelyek közül egyik a másikat tartalmazza. A dolgok osztályozása az emberek ilyen osztályozását tükrözi vissza. (az eredetiben: reprezentálja) (Az osztályozás néhány elemi formája, adalékok a kollektív képzetek tanulmányozásához, in: A társadalmi tények magyarázatához, 1978) Az indoeurópai nyelvekben a grammatikai gender, a nyelvtani nem őrizte meg ezt a reprezentációs módot. A kollektív reprezentációk Durkheim számára a reprezentáció képessége teljes egészében szociális és nem az egyéni folyamatokból ered: aki bezárkózik saját énjébe, többé nem tud onnan kitörni, hogy megtalálja a nem-ént. A kollektív élet nem az egyéni életből született, ellenkezőleg, a második született az elsőből. írja Durkheim (i.m.). Kétféle reprezentáció 1. - egyéni (individuális): érzetek, képek,diszpoziciók 2. - társas (kollektív): fogalmak, elméletek, a klasszifikáció módjai 9
10 Kollektív reprezentációk Az individuális reprezentációk az egyéni elmében találhatók. De hol találhatók a kollektív reprezentációk? - a kollektív tudatban (Durkheim) - a harmadik világban (Popper) - a közvéleményben (Alpert) - intézményekben (D.Bloor, B.Barnes ) Mit jelentenek ezek? Kollektív reprezentációk Durkheim szerint a kultúrát az kollektív reprezentációk alkotják: a mitológikus, vallási elképzelések, művészeti toposzok (Faust, Hamlet, Harry Potter, Neo, stb.) Popper szerint: a 3. világ a megismerő szibjeltum nélküli tudás világa: a tudományos tudás (elméletek) és ezek objektivációi (könyvek, műszerek, stb.) A közvélemény: a médiában a közbeszédben manifesztálódik, létezik.(véleményformálók, tv, internet) A Barnes-Bloor féle intézmény-modell: a kollketív reprezentációk ön-referenciális (self-referential)modellje. (Pl. a pénz vagy a király mint intézmény) 10
11 Kollektív reprezentációk: a kollektív emlékezet A kollektív emlékezet révén a társadalom (közösség birtokba veszi, megkonstruálja és szimbólikusan is reprezentálja saját magát az időben. A nemzeti történelem csak az emlékezetben marad folytonos, Franciaország seholmásutt, csak az emlékezetben létezik. (P.Nora ) A kollentív emlékezet számára a nemzeti örökség láthatóvá tesz, reprezentál egy bizonyos eseményt, amelyben a múlt dimenziója számít. Ám itt olyan múltról van szó, amelytől a jelen nem akar teljesen elszakadni. (P.Nora) A reprezentációk preskriptív jellege Moscovici ez alatt azt érti, hogy ellenállhatatlan erővel kényszerítik ránk magukat. Példája a pszichoanalízis, Amerikában már annyira beépült bizonyos társadalmi rétegekbe, hogy a hétköznapok eseményeit nem is magyarázzák másképp Elfojtással, racionalizációval és projekcióval magyarázunk Elszólás freudi értelmezés automatikus A gondolataink a reprezentációinkon lógnak, a reprezentációk az alapvetőbbek. Ezeket örököltük, kaptuk, ránk erőltették. 11
12 A reprezentációk preskriptív jellege A múlt gyakran sokkal inkább él, mint a jelen. A szociális reprezentációk ereje abban rejlik, hogy a tegnap valóságán keresztül a ma realitását jól tudjuk irányítani. A reprezentációk mint saját léttel rendelkező társadalmi entitások, amelyek egymással kapcsolatban vagy ellentétben állnak, az élet folyamatával összhangban változnak; eltűnnek, majd új formában megjelennek. (Moscovici, Pl. neurózisok ) Összefoglalás: konvencionalitás és presriptív jelleg Ha egy tartalom elterjed és a társadalom elfogadja, integráns részünkké válik, hat a másokkal folytatott interakciókra és hat értékeinkre is. A reprezentációk így létrehozzák azt a keretet, mely gondolataink környezetének minősül. Egyrészt konvencionális csapásokat alkotnak adnak a világ értelmezésére Másrészt kényszerítő erejük miatt (a társas hagyomány által) megkérdőjelezhetetlen valóságnak fognak tűnni. 12
13 A reprezentáció kora Az interakciók reprezentálódnak, nyomot hagynak. Általuk tudjuk megismerni a világot. Egy viszonylag ismeretlen jelenségről, ha beindul a kommunikáció, akkor a közösség értelmezési csapásokat dolgoz ki. Ezek a konszenzusok aztán befolyásolják az adott jelenséggel kapcsolatos viselkedésünket is. A reprezentációk szinte anyagi dolgokként jelennek meg, mivel egyrészt tetteink, másrészt az adott jelenségről folytatott kommunikáció alakítja ki őket. Magasabbról nézve a tudósok, papok és művészek feladata, hogy ezeket a konszenzuális nézőpontok által felhalmozott reprezentációkat továbbadják. A reprezentációk kora az ilyen apostolok munkája által jött létre. A szociálpszichológia feladata Moscovici szerint A reprezentációk tanulmányozása, tulajdonságaik, eredetük és hatásuk feltérképezése. Tudásunk olyan, mint a megkocsonyásodott majonéz, egy dolog azonban biztos: fizikai és társadalmi környezetünk alapvető formái ilyen reprezentációkban rögzültek, és magunk is a velük való viszonyban alakultunk. 13
14 Mi a gondolkodó társadalom? A szociális reprezentációk embermodellje kérdéseket fogalmaz meg, választ keres és gondolkodik. Mindezt egy társas közegben tudja megtenni, a társadalomban. A gondolkodó társadalom vizsgálatakor figyelembe kell venni Közeg: Azokat a körülményeket, amelyben a csoportok kommunikálnak és döntést hoznak Tartalom: Vívmányaikat, hiedelmeiket, ideológiáikat, tudományukat és szociális reprezentációikat E=mc 2 Mi a gondolkodó társadalom? Moscovici szerint az egyének és csoportok nem pusztán passzív befogadók, hanem saját gondolatokkal rendelkező, állandóan kommunikáló, a jelenségen állandóan dolgozó ágensek. Spontán módon nem hivatalos filozófiákat gyártanak, mint Piaget gyermekei a világ különböző szegmenseiről. Ezek a filozófiák aztán nagyban hatnak a mindennapi döntéseik során. 14
15 A szociális reprezentációk A szociális reprezentációk az egyénhez és a csoporthoz képest környezetként vannak jelen és társadalomfüggők. Moscovici szerint a szociális reprezentációkat speciális megértési módként, illetve a már ismert dolgok kommunikálásának módjaként érdemes felfogni. Megértési mód: kétrétű dolgot foglal magában Percepció Ikonikus aspektus Képzet Gondolkodás, magyarázat Szimbolikus aspektus Fogalom Kommunikációs mód: A nyelv által történik a látásmódok kommunikációja a társadalmon belül az egyének és csoportok közt. Kommunikáció és a szociális reprezentációk A konszenzuális világban az egyének tudós amatőrökként vannak jelen. Minden nyilvános találkozóhelyen ezekkel a kíváncsi megfigyelőkkel találkozunk, amatőr politikusokkal, orvosokkal, tanárokkal és (főleg) pszichológusokkal. A beszélgetés teremti meg a stabilitást, a jelentés közösségét a beszélgetőpartnerek között. Itt formáljuk ki a világról alkotott reprezentációinkat, egyrészt onnantól kezdve, hogy milyen az ideális kapcsolat egészen addig, hogy a Sonyericson jobb a Nokiánál. 15
16 A reprezentációk nincsenek kőbe vésve Ha a reprezentációk kialakultak önálló életre kelnek. Azáltal, hogy a reprezentációk összeolvadnak a közösségek értelmezési munkája során változhatnak is. A reprezentációk megértéséhez elsősorban a származásukat kell megérteni. Minél inkább feledésbe merednek a gyökerek, annál megkövültebb axiómákká válnak. Az ismert és az ismeretlen, avagy miért hozzuk létre a szociális reprezentációkat Minden reprezentáció célja, hogy valami ismeretlent ismerőssé tegyen A konszenzuális világok olyan helyek, ahol mindenki szeretné magát biztonságban érezni. Ezért fontosak a közösen megalkotott magyarázóelvek. És mivel beváltak és biztonságot adnak, így viszonylag lassan változnak kognitív ökonómia Az ismeretlentől való félelem miatt az emlékezet uralkodik a dedukció felett, a múlt a jelen felett és a válasz az inger felett. Az előzetesen meglévő tudást könnyen ki lehet egészíteni, de olyan paradigmaváltást nagyon lassan lehet csinálni, ahol a zsinórmérték, az értelmezési keret változzék meg. 16
17 Az ismert és az ismeretlen, avagy miért hozzuk létre a szociális reprezentációkat Az ismeretlenséggel kapcsolatban szorongást élünk át, azonban fokozza a közösség vágyát arra, hogy konceptualizálja, nevezze meg az adott jelenséget. A reprezentáció révén a szokatlan megszokottá válik, az ismeretlent egy ismerős kategória részeként fogjuk értelmezni. A csoport által birtokolt képzetek, ideák és nyelv meghatározza azt a megoldási módot (a tradícionális strukturáknak köszönhetően), ahogy a csoport megbirkózik az ismeretlen értelmezésével. Az ismert és az ismeretlen, avagy miért hozzuk létre a szociális reprezentációkat Ennek a folyamatnak az érdekessége, hogy az előzetes eszköz és koncepciókészlet létrehoz egy olyan paradox helyzetet, amelyben a konszenzus iránti igény miatt a konklúzió felülírja a premisszákat. Az ítélet megelőzi a tárgyalást. (Személypercepció, sztereotípiák, előítélet stb.) Mielőtt megláttunk, hallottunk valakit, kialakítunk egy képzetet róla és a bejövő további infókat erre fogjuk felfűzni. Az előzetes infó, konszenzus alapján a kapott inputot úgy próbáljuk kombinálni, hogy alátámassza az előzetes elvárásokat az ismeretlenséget feloldó konszenzust. 17
18 Az ismeretlenből ismerős lesz A repezentációkkal ismerős lesz az ismeretlenből, így az absztraktból konkrét lesz és közel kerül hozzánk. Az elménk belülről gyógyítja a rést, ami a régi emlékek és az új dolog között feszül, mint az észlelés során a top-down folyamatok. Így megmarad a folytonosság érzése A reprezentációk vizsgálatánál figyelmet kell szentelni azokra a dolgokra, melyek újak a régiekhez képest, melyek az idegenség tárgyát képezik és melyek motiválták a reprezentáció létrejöttét. Mely folyamatok által jönnek létre a szociális reprezentációk? Fel kell tételeznünk két világot: konszenzuális (mi) és tárgyiasított (ők) 1. A konszenzuális világot Amit létrehozunk a beszélgetések során. Kialakul a konszenzus valamilyen témát illetően: a chio hagymás-tejfölös chipse a legjobb, az új Muse album jobb, mint a régi, stb. Ebben a világban az ember mindennek a mértéke Itt a társadalom jelentéssel és céllal rendelkező alktás, mely emberi hanggal bír. A világ, amit önmagunkénak érzünk. Ebben a világban a hétköznapi pszichológia az, amit alkalmazunk. 18
19 Mely folyamatok által jönnek létre a szociális reprezentációk? A tárgyiasított világban Ez a világ pusztán elszigetelt tárgyaknak tekinti teremtményeit. Ilyen pl. a tudományok világa, mint a ránk erőltetett tudományos paradigmák, melyekben az ágensekre kívülről nézünk. Ez a világ, ami nem igazán a mienk. Kényszer hatására beletartozónak vallhatjuk megunkat, de elv. Olyan ez, mint a pszichológia, amit ezen az órán tanulunk, idegen az eddigi világunktól. Mely folyamatok által jönnek létre a szociális reprezentációk? Akkor minek ülünk itt? A konszenzuális világunkban léteznek reprezentációk, fix pontok A dologiasított világ, mint a szociálpszichológiai elméletek világa, ha sokat foglalkozunk vele és beleszocializálódunk egy közegbe, ahol ezekről a dolgokról gyakran esik szó, akkor egyre ismerősebb lesz. A szociálpszichológiában inkább használják a racionalizálás, kivetítés, alapvető attribúciós hiba fogalmakat, mikor megbeszélik mindennapi dolgaikat. 19
20 Mely folyamatok által jönnek létre a szociális reprezentációk? Ez arra utal, hogy létrejött egy reprezentációjuk ezekről a fogalmakról, ezeken a közösségen belül kb. mindenki ugyanazt érti. Így alakult ki a freudi elszólás, amit már mindenki automatikusan használ, vagy a kognitív disszonancia, amit mindenki mondogat. A lehorgonyzás folyamata által jön ez létre. A lehorgonyzás kategóriák, melyek passzolnak eddigi tudásunkhoz Ezen folyamat során a különös ismeretlen ideák közönséges kategóriákká és képzetekké redukálódnak. Ezek a kötések mindig a már meglévő kategóriákra lesznek ráépítve. Egy katolikus számára a pszichoanalízist a gyónás képzetéhez kapcsolja, egy japán viszont a szexuális tényezőket teljesen mellőzni fogja az értelmezésből és inkább más aspektusokra fog összpontosítani. 20
21 A lehorgonyzás kategorizáció, névadás Jodelet vizsgálatában egy falu közösségét kérdezte meg arról, hogy mit gondolnak a faluba érkezett értelmi fogyatékosról. Ők egyből saját kategóriáikba helyezték el ezt az új, idegen jelenséget, az értelmi fogyatékost a bolondokhoz, bénákhoz, csavargókhoz hasonlítva belehelyezték a semmirekellők kategóriájába. A lehorgonyzás tehát osztályozást és névadást jelent. A lehorgonyzás névadás, diskurzus, attitűdök Az idegen dologgal kapcsolatos ellenállás első lépését akkor tesszük meg, mikor nevet adunk az adott jelenségnek. Ha van neve, akkor elindulhat a diskurzus a témát illetően. Valami előzőleg ismerős dolog kategóriájába helyezve képesek leszünk beszélni róla, itt prototípusokhoz hasonlítunk, azokat a tulajdonságokat várjuk el, melyek e prototípusra jellemzőek, (az ítélet megelőzi a tárgyalást) Ezáltal elkezdtük a jelenséget reprezentálni. A rendszer tiltja a semlegességet, a kategória rendelkezni fog egy pozitív vagy negatív értékkel. 21
22 A lehorgonyzás csoportra jellemző diskurzus és kategóriák A használt kategóriákkal felfedjük az emberi természetről vallott kategóriáinkat. Figyeljétek meg: XY milyen kategóriában kezdenek beszélni az emberekről: milyen differenciált a képzet, mik a központi momentumok stb. A használt kategória: Olyan-e, amilyennek lennie kell? van benne egy normatív, értékelő aspektus Csoportok különbségei = perspektívikus különbségek A lehorgonyzás még egyszer A lehorgonyzás által be tudjuk illeszteni az adott jelenséget világunk identitásmátrixába. Fő céljuk, hogy elősegítsék az addig ismeretlen jelenségek, emberek, motivációk megértését és a véleményformálást. Ha egy jelenséget bele tudunk szőni az eddigi világunkba, annak 3 következménye van: Láthatóvá válik és tulajdonságokkal lesz felruházva Jellemzők által egyéb jelenségektől elkülöníthetővé válik Az adott közösségben (akik hasonló konszenzuális világgal bírnak) konszenzuális tárggyá válik 22
23 Lehorgonyzás összegezve A tárgyiasított világból beáramló idegen eszmék és fogalmak a lehorgonyzás által gyökeret eresztenek a konszenzuális tudásunkban. Nevet kapnak Attitűdjeink jönnek létre vele szemben. A neutrális jelenséget úgy építjük be hétköznapi tudásunkba, hogy az eddig meglévő kategóriáinkhoz a legoptimálisabban passzoljanak. Csoportok különbségei = perspektívikus különbségek A tárgyiasítás Maxwell: Ami az egyik generációnak elvontnak tűnt, az a következő számára konkréttá válik. Az operációs rendszer fogalma nagyszüleinknek misztikus káromkodás, unokaöcsénknek a mindennapi élet egyik evidenciája (atom, metaforák, tud. modellek) Ez a megszelídülés az objektiváció, a tárgyiasítás eredménye, ami a lehorgonyzásnál jóval aktívabb folyamat. 23
24 A tárgyiasítás Az ismeretlen jelenséget valósággal tölti fel, a valóság esszenciájává alakítja. Célja az absztrakciók materializálása Általa képessé válunk egy fogalmat képpé alakítani. Istent egy apához hasonlítani, akkor máris a láthatatlan láthatóvá válik Például a jéghegy analógia nagyban segít az absztrakt fogalmak konkretizálásának megértésében. Ezek a konkrét képek épülnek be a reprezentáció mélyébe, annak figuratív magjába. A tárgyiasítás Ha megvan egy ilyen konkrét, képszerű figuratív mag akkor a társadalmi diskurzus könnyebben alakul ki körülötte. A rá utaló szavakat könnyebben tudja elkezdeni használni. Ez a figuratív mag aztán el is válhat eredeti alapjától és önálló életre kelhet, elszakad gyökereitől és a konvencionális valóságunk részévé válik. 24
25 A tárgyiasítás Az elfojtás a konszenzuális tudás téglájává alakult át, önálló életet él. Az elfojtás valóságtartalommal töltődik fel. Ha valakire azt mondjuk, hogy depressziós, akkor azt valóságos dolognak tekintjük, vagy ha azt mondjuk, hogy fóbiás, pánikbeteg, akkor az olyan, mint ha azt mondanánk, hogy alacsony vagy magas, kékszemű. Az idea elveszti gyökerét és valósággá válik. Hogyan jönnek létre a reprezentációk, a lehorgonyzás és a tárgyiasítás összefoglalása Ismerőssé teszik az ismeretlent Emlékeink kategóriához kapcsoljuk az újdonságokat lehorgonyzás Attitűdökkel látjuk el, csoportunk által validáljuk Az ítélet megelőzi a tárgyalást Absztrakt fogalmakat konkrét képekkel töltjük fel. A figuratív mag elszakadhat a gyökereitől és konszenzuális valóságunk részévé válik 25
26 Néhány metodológiai kérdés és más társadalomtudományokkal való kapcsolat 1. A normális társadalmi érintkezés során elhangzó beszélgetésmintákból kell anyagot gyűjteni 2. A szociális reprezentációkat a valóság rekonstruálásának eszközeként kell tekinteni 3. A szociális reprezentációk valódi karaktere különösen a krízis és a felbolydulás idején mutatkozik meg 4. A reprezentációkat létrehozó egyéneket az amatőr tudósokhoz hasonlítjuk A normális társadalmi érintkezés során elhangzó beszélgetésmintákból kell anyagot gyűjteni Egyes diskurzusok fontosabb, mások perifériásabb témákkal foglalkoznak Meg kell találni azokat a témákat, melyek foglalkoztatják az embereket és azok felé kell orientálódni. A reprezentációk célja, hogy az ismeretlent ismerőssé tegyék Ez a szóbeszéden alapuló párbeszéd a magánélet és a nyilvános élet között helyezkedik el. A társalgás a konszenzuális világunk középpontjában helyezkedik el, életre kelti és átalakítja a reprezentációkat és önálló élettel ruházza fel őket. 26
27 A szociális reprezentációkat a valóság rekonstruálásának eszközeként kell tekinteni A kommunikáció által a csoportok fizikai realitással látják el az ideákat, a képzeteket. A jelenségek, melyekkel találkozunk, általában nem nyers adatok, hanem egy adott kollektivitás, intézmény termékei, melyek a tárgyiasított világból jönnek. Ezek a valóságok valaki(k)nek a valóságai, egy adott csoport számára készült valóságok. Így nem lehet kontextusuk nélkül megérteni őket. A reprodukció során mivel saját kategóriáinkra támaszkodva építjük be, a torzulás elkerülhetetlen, de a kontextus ismeretével nagyban csökkenthető. Ha konszenzuálissá, autonómmá válnak, akkor a konszenzuális valósággá lesznek, így kontextusuk kitágul és érthetővé ill. elfogadottá válik a társadalom tagjai számára. A szociális reprezentációk valódi karaktere különösen a krízis és a felbolydulás idején mutatkozik meg Ekkor változnak legdinamikusabban a nézetek. A bizonytalanság csökkentése miatt gyakrabban nyilvánulnak meg. A szociális rekonstrukciók manifesztebbé válnak A személyes és a nyilvános szféra közti különbség elmosódik (pl. Kéri László, Hazugságbotrány) 27
28 A reprezentációkat létrehozó egyéneket az amatőr tudósokhoz hasonlítjuk A kávéházakban, a koleszban és mindenütt a viták során megszólaltatott hétköznapi vélemények mint amatőr tudományos elméletek vannak jelen. Ezek a tárgyiasított világban gyökereznek, melyek több vagy kevesebb ideje átépültek a konszenzuális világunkba. A szociális reprezentáció kutatás célja nem kizárólag a reprezentációk tartalmának feltárása, hanem az amatőr elméletek anatómiája. A tárgyiasított, tudományos világ azért különösen fontos manapság, mert többnyire ez a forrása a konszenzuális világba beépülő új gondolatoknak. Innen az analógia az amatőr tudósokkal Összefoglalás Az általunk tapasztalt jelenségeket a szociális reprezentációk által konvencionalizáljuk A szociális reprezentációk preskriptív jellegűek Naiv tudósokként elméleteket gyártunk a világról A reprezentációk által az ismeretlenből ismerős lesz Ebben segít a lehorgonyzás és az objektiváció A szociális reprezentációk társas jellegűek, a csoporton belüli konszenzus által maradnak életben A szociális reprezentációk embermodellje kérdéseket fogalmaz meg, választ keres és gondolkodik. Nem gép 28
Kollektív reprezentációk
Kollektív reprezentációk Pintér András 2010.12.01. Durkheim - Reprezentációk Individuális reprezentációk érzékeink ingerlése által elménkben előállított érzetek, képek, diszpozíciók Kollektív reprezentációk
RészletesebbenTÉLETEK K S TEREOT O ÍPI P ÁK K iv an n a k é k pe p n?
ELŐÍTÉLETEK SZTEREOTÍPIÁK Ki van a képen? Előzetes megállapítás Egyediségünkben rejlik erőnk egyik forrása: nincs két ember, aki tökéletesen egyforma lenne... Mivel nem pontosan egyformán szemléljük a
RészletesebbenA betegséggel kapcsolatos nézetek, reprezentációk
A betegséggel kapcsolatos nézetek, reprezentációk Összeállította: dr. Pék Győző Forrás: Csabai-Molnár: Egészség, betegség, gyógyítás Medicina Laikus teóriák az egészségről és annak elvesztéséről A stressz,
RészletesebbenIsmeretkörök : 1. Az etika tárgyának definiálása 2. Etikai irányzatok 3. Erkölcsi tapasztalat 4. Moralitás: felelősség, jogok, kötelességek 5.
Etika Bevezető Oktatási cél: A kurzus célja az etika körébe tartozó fogalmak tisztázása. A félév során olyan lényeges témaköröket járunk körbe, mint erény erkölcsi tudat, szabadság, lelkiismeret, moralitás,
RészletesebbenSZEMÉLYÉSZLELÉS. 1. Fizikai észlelés. 2. Szociális észlelés (rejtett minőségekre irányul)
SZEMÉLYÉSZLELÉS 1. Fizikai észlelés 2. Szociális észlelés (rejtett minőségekre irányul) A személyészlelés pontossága - 1 Arckifejezés értékelése érzelemkeltő helyzetekben exponált fényképek alapján: alapérzelmeket
RészletesebbenRÉV Alapítvány. Interjú, mint a munkaerő-kiválasztás Legfontosabb eleme
RÉV Alapítvány Interjú, mint a munkaerő-kiválasztás Legfontosabb eleme Készítette: Kabainé Ujj Gyöngyi andragógus Interjú típusai Strukturált interjú az előre megfogalmazott, célzott kérdések minimális
RészletesebbenFenomenológiai perspektíva 2. Személyes konstrukciók
Fenomenológiai perspektíva 2. Személyes konstrukciók Személyes konstrukciók Kiindulópont: A fizikai valóság, önmagunk és az események megtapasztalása személyenként jelentősen változik személyes képet alakítunk
RészletesebbenNéhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához
Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához avagy amiről a módszertanok nem írnak dr. Prónay Gábor 6. Távközlési és Informatikai Projekt Menedzsment Fórum 2003. április 10. AZ ELŐADÁS CÉLJA
RészletesebbenBevezetés a pszichológia néhány alapfogalmába
Bevezetés a pszichológia néhány alapfogalmába (Készítette: Osváth Katalin tanácsadó szakpszichológus) Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. ÁPRILIS. 01. TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001
RészletesebbenTOLERANCIA WORKSHOP Tájékoztató pedagógusoknak
COLORED GLASSES TOLERANCIA WORKSHOP Tájékoztató pedagógusoknak COLORED GLASSES Tolerancia Workshop YFU Szervezetünk, a Youth For Understanding (YFU) egy nemzetközi, non-profit szervezet, mely 1951 óta
RészletesebbenA modern menedzsment problémáiról
Takáts Péter A modern menedzsment problémáiról Ma a vezetők jelentős része két nagy problémával küzd, és ezekre még a modern a természettudományos gondolkodáson alapuló - menedzsment és HR elméletek sem
RészletesebbenAnalitikus módszertan az európaizáció kutatásához
Analitikus módszertan az európaizáció kutatásához Grünhut Zoltán MTA KRTK A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG XIII. VÁNDORGYŰLÉSE Kelet-Közép-Európa területi folyamatai, 1990 2015 Eger, 2015. november
RészletesebbenKözösségek és célcsoportok konstruálása. dr. Szöllősi Gábor, szociálpolitikus, PTE BTK Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszék
Közösségek és célcsoportok konstruálása dr. Szöllősi Gábor, szociálpolitikus, PTE BTK Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszék Mottó: Az emberek úgy viszonyulnak a hétköznapi világ jelenségeihez, amilyennek
RészletesebbenÉrtelek, értelek... de miről beszélsz??
Biró Tamás Amszterdami Egyetem, ACLC Értelek, értelek... de miről beszélsz?? A keresztény-zsidó párbeszéd a kognitív vallástudomány perspektívájából Áttekintés: kihívások, perspektívák, válaszok Kihívások
RészletesebbenBEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA
BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi
RészletesebbenAz elme minősége. Az elme minősége. Tartalom. Megjegyzés
Tartalom Mi az elme, hogyan épül fel, és mi adja a jelentőségét a világ és az élet számára, illetve a saját szempontunkból? Az elme univerzalitása és konkrét megjelenései. Megjegyzés Alapjában nem tudom
Részletesebben3 + 1 SZEMPONT. gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal
24 SÁNDOR Jenő 3 + 1 SZEMPONT A COACH-KÉPZÉS KIVÁLASZTÁSÁHOZ Először is lépjünk egyet hátra: mi a coaching? E gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal foglalkozna, világos
RészletesebbenAngol nyelv. 5. évfolyam
Angol nyelv 5. évfolyam Témakör 1. Család 2. Otthon 3. Étkezés 4. Idő, Időjárás 5. Öltözködés 6. Sport 7. Iskola 8. Szabadidő 9. Ünnepek, Szokások 10. Város, Bevásárlás 11. Utazás, Pihenés 12. Egészséges
RészletesebbenSzociális (társas-társadalmi) tanulás jelenismeret/tel
Szociális (társas-társadalmi) tanulás jelenismeret/tel reflexiók az iskolai közösségi szolgálathoz Horváth Zsuzsanna 2015. február 20. Ahogy az iskolát látjuk Az iskola és (szűkebb, tágabb) társadalmi
Részletesebben1. rész BEVONÁS, RÉSZVÉTEL.
1. rész BEVONÁS, RÉSZVÉTEL www.urbact.hu www.urbact.eu Mitől közösségi tervezés? Az érintettek a tervezési folyamat legelejétől részt vesznek a munkában Lehetőségük van elmondani szükségleteiket, vágyaikat
RészletesebbenBoldogság - itthon vagy külföldön? Kőrössy Judit Kékesi Márk Csabai Márta
Boldogság - itthon vagy külföldön? Kőrössy Judit Kékesi Márk Csabai Márta Boldogság kutatás 1960-as évek: mai értelemben vett boldogság kutatások kezdete 1980-as évek: szubjektív jóllét fogalma 1990-es
RészletesebbenA neveléslélektan tárgya
Szentes Erzsébet Sapientia EMTE, Tanárképző Intézet 2014 A neveléslélektan tárgya a felnevelkedés, a szocializáció, a nevelés, a képzés ezek szereplői és intézményei elsősorban a szociális (társas) környezet
RészletesebbenBabeș-Bolyai Tudományegyetem Pszichológia és Neveléstudományok Kar Alkalmazott Pszichológia Intézet Pszichológia szak. ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK 2017 július
Babeș-Bolyai Tudományegyetem Pszichológia és Neveléstudományok Kar Alkalmazott Pszichológia Intézet Pszichológia szak ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK 2017 július I.KÖTELEZŐ tantárgyak tételei 1. Az intelligencia meghatározásai,
RészletesebbenA netgeneráció kihívásai Bedő Ferenc
A netgeneráció kihívásai Bedő Ferenc www.zalai-iskola.hu www.edidakt.hu Előzmények Figyelemfelhívás pozitív optimizmus Don Tapscott Mark Prensky Helyzetértékelés negatív realitás Netgeneráció 2010. kutatás
RészletesebbenA nyelv valóságfelidéző szerepe az elvonatkoztatásra képes gondolkodáson
A nyelv és gondolkodás viszonya A nyelv fogalma: a legegyetemesebb jelrendszer. Egy nagyobb közösség, általában egy nemzet tulajdona. A külső és a belső valóságot minden más jelrendszernél pontosabban
Részletesebben..::Kiberkultúra::..
..::Kiberkultúra::.. Bódog Alexa DE, Digitális Bölcsészet Központ alexa(.)weirdling(kukac)gmail(.)com ..::Bevezetés::.. Az előadás célja olyan lehetőségek föltárása, melyek segítségével azonosíthatjuk
RészletesebbenAz egyén és a csoport A szociálpszichológia alapfogalmai. Osváth Viola szeptember. 18
Az egyén és a csoport A szociálpszichológia alapfogalmai Osváth Viola 2012. szeptember. 18 Szociálpszichológia Az egyén és a társadalom kapcsolatát ragadja meg Társas lény Fontos szerepe a társaknak Festinger:
RészletesebbenDr. Halász László az MTA doktora, tudományos tanácsadó
Dr. Halász László az MTA doktora, tudományos tanácsadó Szociálpszichológiai Osztály Tel.: közvetlen: 279 6091 mellék: 6091 VH.1. emelet 119. szoba E-mail cím: mailto:halasz[kukac]mtapi[pont]hu PUBLIKÁCIÓK
RészletesebbenMagyar Coachszövetség Közhasznú Alapítvány. Mátrixetika. Etika tantárgy. Dr. Kollár József 2009.02.14.
Magyar Coachszövetség Közhasznú Alapítvány Mátrixetika Etika tantárgy Dr. Kollár József 2009.02.14. A karteziánus szkeptikus érvei közül a két legismertebb az álom- és a démonargumentum. A démon által
RészletesebbenPEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ
PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ 1 / 5 1. feladat 5 pont Határozza meg a szocializáció fogalmát! A szocializáció a társadalomba való beilleszkedés
RészletesebbenA MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA.
A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A public relations tevékenység struktúrájával kapcsolatos szakmai kifejezések tartalmának értelmezése:
RészletesebbenBEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA
BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az
RészletesebbenSZERVEZETI VISELKEDÉS
SZERVEZETI VISELKEDÉS DR. FINNA HENRIETTA EGYETEMI ADJUNKTUS MENEDZSMENT ÉS VÁLLALATGAZDASÁGTAN TANSZÉK FINNA@MVT.BME.HU Q.A.317. +36-1-463-4010 Meggyőzés és társai 1 http://tinyurl.com/kutatok2016 2 További
RészletesebbenTuesday, 22 November 11
Hogyan befolyásolta az írás a társadalmakat? Humánetológiai perspektívák Csányi Vilmos MTA A Humán viselkedési komplexum három dimenziója I. Szociális viselkedésformák II. Szinkronizációs viselkedési mechanizmusok
RészletesebbenTARTALOM. 1. Bevezetés 2. A viselkedés genetikája 3. A viselkedés evolúciója
GÉNEK ÉS VISELKEDÉS TARTALOM 1. Bevezetés 2. A viselkedés genetikája 3. A viselkedés evolúciója 1. BEVEZETÉS Ok és Okozat 1 Agy Viselkedés DNS Környezet Test: mereven huzalozott szabályok; agy: plasztikus
RészletesebbenTantárgy adatlap Társadalom és lélektan
A tantárgy kódja: 7PE20NGKC4B A tantárgy megnevezése (magyarul): A tantárgy neve (angolul): Society and Psychology A tanóra száma (Előadás szeminárium gyakorlat egyéb): Kreditérték: 6 A tantárgy meghirdetésének
RészletesebbenSzoftverarchitektúrák 3. előadás (második fele) Fornai Viktor
Szoftverarchitektúrák 3. előadás (második fele) Fornai Viktor A szotverarchitektúra fogalma A szoftverarchitektúra nagyon fiatal diszciplína. A fogalma még nem teljesen kiforrott. Néhány definíció: A szoftverarchitektúra
RészletesebbenA KREATIVITÁS PSZICHOLÓGIÁJA
A KREATIVITÁS PSZICHOLÓGIÁJA Dr. habil Kőváry Zoltán Egyetemi docens ELTE PPK Pszichológiai Intézet Klinikai Pszichológia és Addiktológia Tanszék MÉDIA KONFERENCIA Siófok, 2018. 05.09. Miért érdemes a
RészletesebbenBABES BOLYAI TUDOMÁNYEGEYETEM PSZICHOLÓGIA ÉS NEVELÉSTUDOMÁNYOK KAR GYÓGYPEDAGÓGIA SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK 2017 JÚLIUS
BABES BOLYAI TUDOMÁNYEGEYETEM PSZICHOLÓGIA ÉS NEVELÉSTUDOMÁNYOK KAR GYÓGYPEDAGÓGIA SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK 2017 JÚLIUS KÖTELEZŐ TANTÁRGYAK 1. A gyógypedagógia alapfogalmai, elméletei, kapcsolata más tudományokkal
RészletesebbenBEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA
BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi
RészletesebbenJelentés, jelek és jelrendszerek
Tartalomjegyzék A jel...1 Jeltipológia a jelek fajtái...2 A jel formája és jelentése közötti kapcsolat...3 Indexek...4 Ikonok, ikonikus jelek...5 Az indexek és ikonok értelmezése...6 Szimbólumok...7 A
RészletesebbenBEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA
BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az
RészletesebbenDr. Szűts Zoltán Facebook a felsőoktatásban?
Dr. Szűts Zoltán Facebook a felsőoktatásban? A tudásgyárak technológiaváltása és humánstratégiája a felsőoktatás kihívásai a XXI. században A tanulási-tanítási környezetről folytatott vitákba, és a felsőoktatásról
RészletesebbenBevezetés a kommunikációelméletbe 4.
Bevezetés a kommunikációelméletbe 4. A jelek természetes jelek mesterséges jelek szimptómák szignálok szimbólumok 1 Pierce: jelfelosztás ikon Index szimbólum Pierce: jelfelosztás IKON hasonlóságon alapul:
RészletesebbenElméleti muzeológia Szelekció. TÁMOP /2/A/KMR Muzeológia alprojekt 1
Elméleti muzeológia 1 A szelekció egy bizonyos csoport vagy egy individuum kiválasztása egy összességből. Az organikus életben ez természetes folyamatként vagy tervszerűen végrehajtott módon zajlik le.
RészletesebbenTÉR IDENTITÁS REKONSTRUKCIÓ Bódiné Kersner Katalin Dla tézisfüzet 2013
TÉR IDENTITÁS REKONSTRUKCIÓ Bódiné Kersner Katalin Dla tézisfüzet 2013 Bevezetés 3 Tér- Identitás-Rekonstrukció Az identitás a célok és az élettapasztalatok forrása az emberek számára. Értekezésem célja
RészletesebbenAz üzleti magatartás szabályzata
A Piros könyv Az üzleti magatartás szabályzata Gyógyszereink képesek alapjaiban befolyásolni az emberek egészségét. Vevőink és a társadalom egész mindnyájunkra számít minden munkakörben, hogy segítséget
RészletesebbenInterkulturális kommunikáció. Interkulturális szemlélet a nyelvoktatásban
Interkulturális kommunikáció Interkulturális szemlélet a nyelvoktatásban Kultúra: a szó jelentései az Értelmező szótár+ alapján (Tinta, 2007: 938.) O Mindaz az anyagi, szellemi érték, amelyet az emberi
RészletesebbenTUDOMÁNYOS MÓDSZERTAN ÉS ÉRVELÉSTECHNIKA
TUDOMÁNYOS MÓDSZERTAN ÉS ÉRVELÉSTECHNIKA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi
Részletesebben1. Bevezetés* * Külön köszönettel tartozom Madácsy Istvánnak és Murányi Tibornak a szöveg előkészítésében nyújtott baráti segítségéért.
1. Bevezetés* Ha nem is minden előzmény nélkül, de a tradicionális iskola magyar ágában jelent meg az a nézet, amely az európai filozófia egyik kifejezését, a szolipszizmust alkalmazta a tradicionális
RészletesebbenMŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN
MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN Készítette: Adorjánné Tihanyi Rita Innováció fő célja: A magyar irodalom és nyelvtan tantárgyak oktatása
RészletesebbenTuristatípusok és a fogadóközösség jellemzői
Turistatípusok és a fogadóközösség jellemzői 2018. 10.04 A tipológiákat megalapozó gondolatok Minden turista más és más motivációs bázis; Eltérőek a szocio-ökonómiai jegyei; különböző módon és intenzitással
RészletesebbenA fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón
A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón Susánszky Éva, Szántó Zsuzsa Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet Kutatási célkitűzések A fiatal felnőtt korosztályok pszichés állapotának
RészletesebbenVarga Tamás szellemébenkonkrét tapasztalatok, gondolkodásra és önállóságra nevelés
Varga Tamás szellemébenkonkrét tapasztalatok, gondolkodásra és önállóságra nevelés Előadásom részei Múlt hét: 30 órás továbbképzés. Fókuszban: Varga Tamás matematikája, eszközhasználat és játék, tudatos
RészletesebbenA KOGNITÍV PSZICHOTERÁPIA ALAPJAI 1. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék 2010
A KOGNITÍV PSZICHOTERÁPIA ALAPJAI 1. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék 2010 INGER TUDATTALAN KÉSZTETÉS EMÓCIÓ PSZICHOANALITIKUS MODELL Beck, 1974. INGER EMÓCIÓ TANULÁSELMÉLETI
RészletesebbenÉRZELEM ÉS MEGISMERÉS A KOGNITÍV MODELLEKBEN (ÉS A BETEGSÉGEKBEN)
ÉRZELEM ÉS MEGISMERÉS A KOGNITÍV MODELLEKBEN (ÉS A BETEGSÉGEKBEN) VIKOTE előadás, 2015. június 6 Pléh Csaba Középeurópai Egyetem Kognitív tudományi Tanszéke vispleh@ceu.edu Áttekintés Klasszikus kognitív
RészletesebbenA kultúra egy adott csoport által őrzött értékekből, a csoport tagjai által követett normákból illetve az álltaluk létrehozott anyagi javakból áll
Kultúra és szubkultúra A KULTÚRA FOGALMA A kultúra egy adott csoport által őrzött értékekből, a csoport tagjai által követett normákból illetve az álltaluk létrehozott anyagi javakból áll A kultúra magába
RészletesebbenESCO és EQF: online európai rendszerek a foglalkozások, készségek és képesítések átláthatóságáért
ESCO és EQF: online európai rendszerek a foglalkozások, készségek és képesítések átláthatóságáért Szebeni Kinga, Emberi Erőforrások Minisztériuma Kovács Tibor, Nemzetgazdasági Minisztérium NAVIGÁTOR 2017
Részletesebben22. Dragán György: Hiedelemrendszer és hiedelem a pszichológia területén
22. Dragán György: Hiedelemrendszer és hiedelem a pszichológia területén Rövid összefoglaló tanulmányom gondolatébresztő szeretne lenni. Célja rámutatni a munkánk sokszínűségére, másrészt elindítani a
RészletesebbenBetegségmagatartás. Orvosi pszichológia előadás 3. hét Merza Katalin
Betegségmagatartás Orvosi pszichológia előadás 3. hét Merza Katalin WHO definíciója: Mi az egészség? Az egészség a teljes testi, lelki és szociális jólét állapota, és nem csupán a betegség vagy fogyatékosság
RészletesebbenFrancia és magyar egyetemisták versengésről alkotott szociális reprezentációja. Orosz Gábor cikkének ismertetése. Várkonyi Erika
Francia és magyar egyetemisták versengésről alkotott szociális reprezentációja Orosz Gábor cikkének ismertetése Várkonyi Erika 2010 A vizsgálat kutatásra alapuló átfogó elemzést nyújt magyar és francia
RészletesebbenA tételsor a 27/2016. (IX. 16.) EMMI rendeletben foglalt szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye alapján készült. 2/33
A vizsgafeladat megnevezése: A vizsgafeladat ismertetése: A szóbeli vizsgatevékenység a szakmai és vizsgakövetelmények alapján összeállított, a vizsgázó számára előre kiadott komplex szóbeli tételsor alapján
RészletesebbenNaiv szociológia tanulás társas közegben. Király Ildikó
Naiv szociológia tanulás társas közegben Király Ildikó Elemi értelmezési keret https://www.youtube.com/watch? v=vtnmlt7qx8e Naiv Pszichológia Általános tendecia, hogy bármilyen megfigyelt ágenst személyes,
RészletesebbenExperience hotel service. Az élményturizmus lényegében ezt jelenti legyen élményekkel teli a pihenésed!
1 Az élményturizmus lényegében ezt jelenti legyen élményekkel teli a pihenésed! Mi az az élményturizmus? Nyaralni, túrázni, utazni mindenki másképp szokott. Van, aki spontán indul el, van, aki alaposan
RészletesebbenÖSSZJÁTÉK Család és Kapcsolati Műhely Alapítvány
ÖSSZJÁTÉK Család és Kapcsolati Műhely Alapítvány ÖSSZJÁTÉK Család és Kapcsolati Műhely Alapítvány Mottó LÁTNI ÉS HALLANI azt, ami bennem van, és nem azt, aminek lennie kellene; ELMONDANI azt, ami érzek
RészletesebbenPEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ
PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ 1 / 5 1. Határozza meg a szocializáció fogalmát! 10 pont A szocializáció a társadalomba való beilleszkedés
RészletesebbenMegcélozni a legszebb álmot, Komolyan venni a világot, Mindig hinni és remélni, Így érdemes a földön élni.
Ajánlás A családtörténet feltárása hidat épít múlt és jövõ között, összeköti a nemzedékeket oly módon, ahogyan azt más emléktárgyak nem képesek. Azok a változások, melyek korunk szinte minden társadalmában
RészletesebbenTÚL A TANÓRÁN MŰVÉSZETEK ÉS A FEJLŐDŐ, KIBONTAKOZÓ EMBER. Csépe Valéria
TÚL A TANÓRÁN MŰVÉSZETEK ÉS A FEJLŐDŐ, KIBONTAKOZÓ EMBER Csépe Valéria csepe.valeria@ttk.mta.hu 1 TÉMÁK Szerep Hely Hatás Tanóra és azon túl 2 A MŰVÉSZETEK SZEREPE Világgazdasági Fórum- a tíz legfontosabb
RészletesebbenVEZETŐI HATÁS CSIRMAZ NÁNDOR SENIOR TRÉNER
VEZETŐI HATÁS CSIRMAZ NÁNDOR SENIOR TRÉNER A fontos dolgok hosszú távú következményekkel járnak. Értéket képviselnek, közvetlen a hatásuk célokra A sürgető határidők a fontosság érzetét keltik. Sikerességünk
RészletesebbenSiket diákok egyéni különbségeinek vizsgálata az idegennyelv-tanulásban: Egy kérdőíves kutatás néhány eredménye
Siket diákok egyéni különbségeinek vizsgálata az idegennyelv-tanulásban: Egy kérdőíves kutatás néhány eredménye Csizér Kata, Kontra Edit és Piniel Katalin ELTE OTKA K105095 Egyéni különbségek az idegennyelv-tanulásban
RészletesebbenREKLÁM PSZICHO- LÓGIA
REKLÁM PSZICHO- LÓGIA Ű Reklámpszichológia Módszertan, Történet, Feladatkörök A befogadás kapui Érzékelés, észlelés, figyelem A feldolgozás lélektana (kognitív szakasz) A hatás lélektana Emlékezés, bevésés,
RészletesebbenTehetség és személyiségfejlődés. Dr. Orosz Róbert, pszichológus Debreceni Egyetem, Pszichológiai Intézet
Tehetség és személyiségfejlődés Dr. Orosz Róbert, pszichológus Debreceni Egyetem, Pszichológiai Intézet Hová tart a személyiség fejlődése? Jung kiteljesedés, integrált személyiség Maslow fejlődés humánspecifikus
RészletesebbenOOP. Alapelvek Elek Tibor
OOP Alapelvek Elek Tibor OOP szemlélet Az OOP szemlélete szerint: a valóságot objektumok halmazaként tekintjük. Ezen objektumok egymással kapcsolatban vannak és együttműködnek. Program készítés: Absztrakciós
RészletesebbenAz emberi kapcsolatok transzcendentális vonatkozásai
III. LÉTKÉRDÉS KONFERENCIA EGYÜTT-LÉT. A kapcsolatok természetrajza Az emberi kapcsolatok transzcendentális vonatkozásai Sivaráma Szvámi vaisnava teológus - Mit nevezünk kapcsolatnak? - Azt a közös alapot,
RészletesebbenSzinergia EIA/2013/3.7.1. projekt Szociális munka a menekültek, migránsok körében Menedék - Migránsokat Segítő Egyesület. Tereplátogatás támpontok
Szinergia EIA/2013/3.7.1. projekt Szociális munka a menekültek, migránsok körében Menedék - Migránsokat Segítő Egyesület Tereplátogatás támpontok Cél A tereplátogatás célja Budapest tereinek, társadalmi
RészletesebbenIII. Pszichoanalitikus perspektíva. Pszichoanalitikus perspektíva 2.: Szorongás, elhárítás, énvédelem
III. Pszichoanalitikus perspektíva Pszichoanalitikus perspektíva 2.: Szorongás, elhárítás, énvédelem Szorongás Freud: a szorongás = vészjelzés, mely figyelmezteti az ént, hogy valami kellemetlen fog bekövetkezni.
RészletesebbenTÁMOP-5.5.7.-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselői hálózat és civil jogvédő munka fejlesztése.
Kommunikáció. Témacsoportok A kommunikáció fogalama Metakommunikáció Kommunikáció a jogvédelmi munkában. A kommunikációs képesség játszotta a legnagyobb szerepet az emberiség fejlődésében A kommunikáció
RészletesebbenÉrveléstechnika-logika 2. óra
Érveléstechnika-logika 2. óra Csordás Hédi Virág hedi.csordas@filozofia.bme.hu Egres Dorottya egres.dorottya@filozofia.bme.hu Elek Nikolett nikolett.elek@filozofia.bme.hu Témakörök Az attitűd: 3 aspektusa
RészletesebbenGYAKORLATI FILOZÓFIA FILOZÓFIA TANÉV II. ELŐADÁS SZEPT. 18.
GYAKORLATI FILOZÓFIA FILOZÓFIA 2014-2015. TANÉV II. ELŐADÁS 2014. SZEPT. 18. A GYAKORLATI FILOZÓFIA TÁRGYA ELMÉLETI ÉSZ GYAKORLATI ÉSZ ELMÉLETI ÉSZ: MILYEN VÉLEKEDÉSEKET FOGADJUNK EL IGAZNAK? GYAKORLATI
RészletesebbenInterkulturális kommunikáció szerepe a nemzetközi pályázatokban
Jean Monnet: Interkulturális kommunikáció szerepe a nemzetközi pályázatokban Haújrakellenekezdenemazeurópaiintegrác iómegvalósítását,valószínűlegakultúrávalkez deném. Urbán Anna Kommunikáció definíció
RészletesebbenGONDOLKODÁS ÉS NYELV
GONDOLKODÁS ÉS NYELV GONDOLKODÁS A. Propozicionális B. Képzeleti Propozicionális gondolkodás Propozíció kijelentés, amely egy tényállásra vonatkozik, meghatározott viszonyban összekombinált fogalmakból
RészletesebbenSZKA_209_22. Maszkok tánca
SZKA_209_22 Maszkok tánca diákmelléklet maszkok tánca 9. évfolyam 207 Diákmelléklet 22/1 AUSZTRÁLIA TOTÓ Jelöld X-szel azokat a válaszokat, amiket helyesnek tartasz! Hány millió négyzetkilométer Ausztrália
RészletesebbenKommunikáció elmélete és gyakorlata. Zombori Judit, pszichológus
Kommunikáció elmélete és gyakorlata Zombori Judit, pszichológus Önmenedzselés, karriertervezés Lehetőségek, technikák Mit értünk karrier alatt? Karrier = gyors, sikeres előmenetel, érvényesülés; Karriert
RészletesebbenHazai fogyasztók, hazai élelmiszerek - a bizalom építésének lehetőségei
Hazai fogyasztók, hazai élelmiszerek - a bizalom építésének lehetőségei Dr. Polereczki Zsolt Dr. Szakály Zoltán Egyetemi adjunktus Egyetemi docens, Tanszékvezető KE-GTK, Marketing és Kereskedelem Tanszék
RészletesebbenEgyéni fejlődési utak. tanári kompetenciák. Mindenki társadalma, mindenki iskolája. A tanári szerep
Egyéni fejlődési utak Mindenki társadalma, mindenki iskolája tanári kompetenciák A tanári szerep A tanári szerep - 1980 kognitív pszichológia, (Berliner n/a) Az újonc szerep 1 év megfontoltság racionális,
RészletesebbenKommunikáció elmélete és gyakorlata. Zombori Judit, pszichológus
Kommunikáció elmélete és gyakorlata Zombori Judit, pszichológus 1 Asszertivitás (Sam R. Lloyd alapján) Jelentése: Pozitívan gondolkodunk Önérvényesítő módon viselkedünk Önbizalmat érzünk 2 Önmagunk és
RészletesebbenKommunikációs fogalomtár. Kommunikációs felmérés 2010.
Kommunikációs fogalomtár Kommunikációs felmérés 2010. Blog A blog az angol "web log", vagyis netes bejegyzés kifejezésből származik, magyarra az internetes napló kifejezéssel fordítható. A blog jellemzője,
RészletesebbenTájékoztató óra. A pszichológia evolúció nélkül. LEHETSÉGES REFERÁTUM : Kimura: Férfi agy női agy Referáló 1: Varga Veronika
EVOLÚCIÓS SZEMLÉLET A PSZICHOLÓGIÁBAN KURZUS BME KOGNITÍV TUDOMÁNYI TANSZÉK Dr Pléh Csaba, Ivády Rozália Eszter e-mail: ivady@cogsci.bme.hu 2007/2008 1. félév. Péntek 13.15.-14.45. ST 320-as terem TEMATIKA:
RészletesebbenA kultúra szerepe a fájdalomban
A fájdalom A fájdalom nem kizárólagosan testi jelenség, hanem a test, az elme és a kultúra együttműködéseként áll elő. A fizikai élmény elválaszthatatlan kognitív és érzelmi jelentőségétől. Az egészséges
RészletesebbenMegjegyzések Silo Üzenetéhez
Megjegyzések Silo Üzenetéhez Ezek a megjegyzések nem fedik le Silo Üzenetének összes témáját, csak azokat, melyeknél ez szükségesnek tűnt az írás jobb megértéséhez. Silo Üzenetét annak tartalmi sorrendjét
RészletesebbenProsperitas műhely 2. Prezentációkészítés és a konferenciacikk felépítése. Solt Katalin Király Gábor
Prosperitas műhely 2. Prezentációkészítés és a konferenciacikk felépítése Solt Katalin Király Gábor A valóság rétegei 4/16/14 2 www.123rf.com Rendszer Határ 4/16/14 3 Top- down megközelítés A rendszer
RészletesebbenMűvészeti kommunikáció. alapkérdések, avagy miért élnek sokáig a művészetfilozófusok? Művészeti kommunikáció 2008 tavasz
Művészeti kommunikáció alapkérdések, avagy miért élnek sokáig a művészetfilozófusok? Danto esete Hamupipőkével Danto fő kérdése, hogy - két teljesen egyforma dolog közül hogyan választjuk ki azt, amelyik
RészletesebbenA Vízöntő kora Egy ajtó kinyílik
30 március 2018 A Vízöntő kora Egy ajtó kinyílik.media Egy lépés a fejlődésünkben Text: Michel Cohen Image: Pixabay CC0 Egyre több és több újságcikk jelenik meg a tudományról és a spiritualitásról. Olyan
RészletesebbenKÜLPIACI TÁRSADALMI, KULTURÁLIS KÖRNYEZET
III-IV. téma KÜLPIACI TÁRSADALMI, KULTURÁLIS KÖRNYEZET Készítette: Solymosi Antal Tudás-transzfer menedzser Pannon Egyetem, Georgikon Kar Keszthely, 2011. Fogalmi tisztázás: Mi a kultúra? Régen: - Szellemi
Részletesebben1. A másik ember megértése 2. Az empátia fogalmának kialakulása és fejlődéstörténete a modern lélektanban
TARTALOMJEGYZÉK 1. A másik ember megértése...11 Áttekinthető emberi világ...11 A rang és a formális viszonyok szerepe...12 A másik érdekessé válik...13 Új kommunikációs nehézségek...14 Az egyén szubjektív
RészletesebbenCambridge Business Design Academy
Cambridge Business Design Academy A Cambridge Business Design Academy létrehozott egy Modern üzleti-,pszichológiai tudományokra épülő gyakorlatorientált felsőfokú képzést, amelynek elvégzésével, Hallgatóinak
Részletesebben2.3 A SZTENDERDEK 0-5. SZINTJEI. 0. szint. Készítették: Tókos Katalin Kálmán Orsolya Rapos Nóra Kotschy Andrásné Im
A TÁMOP 4.1.2-08/1/B pályázat 13. "Módszertani sztenderdek kidolgozása a pedagógusjelöltek pályaalkalmasságára és a képzés eredményességére irányuló kutatásokhoz" című alprojekt 2.3 A SZTENDERDEK 0-5.
RészletesebbenA deixis megjelenési formái a prozódiában
A deixis megjelenési formái a prozódiában Erdős Klaudia ELTE BTK Nyelvtudományi Doktori Iskola Bevezetés - deixis A deixis fogalma - ógör. deiktikos mutatás - megnyilatkozás körülményeire mutat Típusok
RészletesebbenSYLLABUS. A tantárgy típusa DF DD DS DC X II. Tantárgy felépítése (heti óraszám) Szemeszter. Beveztés a pszichológiába
SYLLABUS I. Intézmény neve Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Kar Bölcsészettudományi Kar - Tanárképző Intézet Szak Az óvodai és elemi oktatás pedagógiája Tantárgy megnevezése Beveztés a pszichológiába
RészletesebbenA beteg és családja lelki reakciói az életet fenyegető betegségre és a veszteségre. Magyari Judit
A beteg és családja lelki reakciói az életet fenyegető betegségre és a veszteségre Magyari Judit A betegek és családtagjaik lelki alkalmazkodásában nagy szerepe van: a rákkal kapcsolatos mai társadalmi
Részletesebben