A deixis megjelenési formái a prozódiában

Átírás

1 A deixis megjelenési formái a prozódiában Erdős Klaudia ELTE BTK Nyelvtudományi Doktori Iskola

2 Bevezetés - deixis A deixis fogalma - ógör. deiktikos mutatás - megnyilatkozás körülményeire mutat Típusok - személy-, hely- és idődeixis (Tátrai) - mód- és minőségdeixis (Tolcsvai) Levinson: szöveg- és szociális deixis

3 Bevezetés személydeixis 1. A deiktikus elemek egocentrikus módon szerveződnek. deiktikus centrum központi személy a beszélő Kanonikus és nem kanonikus szituációk.

4 Bevezetés személydeixis 2. A deiktikus elemek nem minden esetben a beszélőt teszik a megnyilatkozás középpontjába. Lyons: deiktikus kivetítés. A rámutatás eszközei: - névmások (személyes, mutató, határozószói) - határozószók - lexikai és grammatikai lehetőségek pl. igei személyrag, birt. személyjel stb.

5 Deixis és prozódia A deixis művelete során a beszélők folyamatosan elemzik, értelmezik a környezetüket, ezt beépítik a szövegvilágba, általában a nézőpont nyelvi reprezentáció által. (Tolcsvai) Milyen prozódiai eszközökkel segíti a beszélő a gyorsabb és hatékonyabb információfeldolgozást?

6 Nemzetközi szakirodalom Dansellar és Lentz 1994: van összefüggés az információ jellege és a dallmastruktúra között Rump és Collier: összefüggés a dallamcsúcsok és a fókuszok között Birch és Clifton: dallam és diskurzus, régi és új ellentétpárja, fókusz Cornish: a deixis prototipikus célja, hogy a hallgató figyelmét új információra vagy a már ismert egy új aspektusára irányítsa. Kleibert, Bardovi és Harling: nyomaték jelentésmódosító szerepe, ha változik a beszéd ágense hangsúlyosabban ejtett személyes névmás

7 Cutler, Dahan és van Danselaar 1. Univerzális és nyelvspecifikus jegyek, de nem sikerült még kimutatni olyan szisztematikusan működő jegyet, ami egyértelműen mutatja a fókusz és a prozódia közti kapcsolatot. 2. A beszélő az új információt hordozó elemet igyekszik kiemelni, amit leggyakrabban a hangsúllyal fejez ki. 3. Régi-új ellentétpár alapján hangsúlyoz, a hallgató számára könnyebb megértés. 4. A hangsúly kiemeli a fontos információkat, de rejtett tartalmakra is utalhat.

8 Magyar szakirodalom É. Kiss 1992.: ige előtt állhat fókusz, főhangsúly helye Koutny 1998.: fókuszhelyek a magyarban Péteri 2006.: konvencionális intonációs minták, de pragmatikai szándék szerint variálható szupraszegmentumok Bóna és Imre 2007.: hangsúlyeltolódás nem feltétlenül zavarja a hallgatót Tátrai: deiktikus elem anaforikus funkcióban is

9 A vizsgálat célja szupraszegmentumok univerzális funkciói Hogyan jelölik a magyar beszélők a személydeixist?

10 Hipotézisek 1. A deiktikus helyzetben lévő elem a nemzetközi szakirodalom eredményeinek megfelelően realizálódik a kiejtésben. 2. A hallgató figyelmének adott információra irányításakor a beszélő egyszerre több prozódiai elemet is használhat.

11 Anyag, módszer, adatközlők 10 felvétel a Beszélt nyelvi Adatbázisból: - 20 és 30 év közötti ép halló nők perc hosszú spontán dialógusok - a beszélgetések témái: aktualitások A megnyilatkozások elemzéséhez: PRAAT Személydeixist kifejező elemek vizsgálata

12 Erdemények 1. A deiktikus elemek megoszlása a deixis iránya szerint db db E/1.sz E/2.sz E/3.sz T/1.sz T/2.sz T/3.sz A beszélő szignifikánsan többször utal E/1.sz-re és E/3.sz-re.

13 Eredmények 2. Hangsúlyos és hangsúlytalan elemek aránya Hangsúlyos (db) Hangsúlytalan (db) Nincs szignifikáns különbség az elemek megoszlásában, de tendenciaszerűen több a hangsúlytalan.

14 Eredmények 3. Kiemelt elemek száma típusonként nyomaték dallamcsúcs szünet előtte szünet utána szünet összes nyújtás A beszélő leggyakrabban hangsúllyal emeli ki a deiktikus elemet.

15 Eredmények 4. Kiemelt elemek megoszlása grammatikai kategóriák szerint névmás igei személyrag személyjel egyéb deiktikus elem

16 Eredmények 5. Hangsúlytalan elemek megoszlása grammatikai kategóriák szerint névm ás igei szem élyrag szem élyjel egyéb deiktikus elem

17 Következtetések Igazolódtak a hipotézisek - leggyakrabban hangsúly - régi-új információ szerinti kiemelés - A beszélő egyszerre több prozódiai elemet is használhat a deiktikus elem kiemelésére

18

19 Összefoglalás A magyar beszélők a nemzetközi eredményekhez hasonlóan jelölik a deixist és a hangsúly mellett változatosan alkalmazzák a prozódiai eszközöket. A beszéd spontán jellegéből adódóan megfigyelhető, volt, hogy az artikuláció akkor vált élénkebbé, ha a beszélő olyan témáról beszélt, mely személyesen érintette. (emfatikus hangsúly) Jelen eredmények hasznosak lehetnek a prozódia szerepének mélyebb megértéséhez és olyan jelenségek, mint az új-régi információ ellentétének, fókusz, deixis és az irónia tanulmányozásához.

20 Köszönöm a figyelmet.