Szupraszegmentális szerkezet
|
|
- Ágoston Bogdán
- 5 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Szupraszegmentális szerkezet
2 A hangzó nyelv két vetülete (ismétlés) Szegmentális szint beszédhangok, hangkapcsolatok lokális nézőpont, pillanatnyi(?) Szupraszegmentális szint (prozódia) globális nézőpont, viszonyok, folyamatváltozások, bár a beszédhangok egyes tulajdonságai alkotják, nem darabolhatók fel a hangoknak megfelelő részekre: hangsúly ( = prominencia), beszéddallam (= hanglejtés = intonáció), tempó ritmus, szünet, hangerő, hangszínezet.
3 A szegmentális és szupraszegmentális szerkezet szétválaszthatóságához 3 Markó Alexandra felvételei
4 ALAP beszéddallam/hanglejtés hangsúly hangerő tempó ritmus hangszínezet szünet
5 Beszéddallam/hanglejtés/intonáció 1. A hangszalagrezgés modulációja, a zönge alaphangja (f0) a dallam ezeknek az észleleti vetülete! nem folytonos, de folytonosnak rekonstruáljuk Jelentés! Tonális (politon) és intonációs (monoton) nyelvek 1. Tonális/politon: szegmentálisan egyező szerkezetű szavak eltérő dallammal jelentés-megkülönböztetés (lexikai különb.) 2. Monoton/intonációs: a beszéddalam jelentésmegkülönböztető szerepe a nagyobb egységek szintjén (grammatikai különb.)
6 Beszéddallam/hanglejtés/intonáció 2. Dallammenet: hanglejtés-prozodéma monoton nyelvek Kérjünk valamit./? Szereti az édességet./? Jó./? Három./? Rendben van./? Még./? Elment./? Minimális párok Hangterjedelem: Egyéni beszédsajátosság Az f0 változás kerete (= maximum-minimum) Sok tényező függvénye: nem, partner, beszédhelyzet, kulturális szokások, stb Használt (habituális) átlagos alapfrekvencia (köv. dia)
7 Beszéddallam/hanglejtés/intonáció 2. A beszéd alapfrekvenciája és a nemek összefüggése mitől függ az f0 értéke? Eltérő eredmények különböző nyelvekre, pl: Am. ffiak testmagassága > japán ffiak testm. DE! Am. ffiak átlagos f0-ja < japán ffiak átlagos f0-ja NŐ FÉRFI Mit jelent ez? A használt (habituális) átlagos alapfrekvencia (ill. alapfrekvencia-sáv) kultúraspecifikus bár az f0-t elsősorban a testméretek (hangszalagok hossza) befolyásolják, de ezt felülírhatják a társadalmi normák és elvárások! Loveday 1981; Ohara, 1992; Yamazawa & Hollien, 1992; Muta, 1994; van Bezooijen, 1995; Yuasa, 2008
8 irreguláris modális falzett füttyregiszter Glottalizáció Irreguláris zöngeminőség (creaky) vs. normál (modal) a hangszalagrezgés irregulárissá válása Összefüggés az alapfrekvenciával (a beszélő jellemző hangterjedelme alatt) érzékelhetően megváltozik a hangszínezet, a dallamban hirtelen esésként érzékeljük egyéni beszédjellemző számos lehetséges nyelvi funkció
9 Hangerő 1. A beszéd észlelt hangossága. Amivel fizikailag összefügg: légzés, hangszalagműködés energiája. Függ: egyéni jellemzőktől, pl. habitus, érzelmek; környezeti tényezőktől: pl. társadalmi-kulturális elvárások, pragmatika, környezeti zajszint.
10 Hangerő 2. Környezeti zajszint Önmonitorozás lehetővé tétele
11 Hangsúly / szótag-prominencia egy szótagnak a környezetéhez képesti kiemelkedése Észleleti!!!! (nincs egységes produkciós fonetikai leírás) Artikulációsan-akusztikailag létrehozható: 1. a szótag mgh-jának intenzitása nagyobb (nyomatéki hangsúly) 2. a szótag mgh-jának alapfrekvenciája(!!) magasabb (dallamhangsúly) 3. a szótag mgh-jának időtartama hosszabb, minősége jobban közelíti a célkonfigurációt 4. a szótag előtt szünet. szóhangsúly: kötött (pl. magyar) vs. szabad (valójában szavanként kötött!) (pl. angol) mondathangsúly: fókusz (irtóhangsúly)
12 A hangsúly jelentés-megkülönböztető szerepe Megmondta, hogy öltözzek fel. Kicsit varrt a nagymama. Három emeletes házat építettek. Lassan menjetek fel a színpadra! Megmondta, hogy öltözzek fel. Kicsit varrt a nagymama. Háromemeletes házat építettek. Lassan menjetek fel a színpadra! Mit jelentenek a mondatok? Miknek tekinthetjük ezeket a párokat?
13 Hangsúly vs. dallam Mindkettő kialakításában szerepet játszik az f0 A hangsúly és a dallam nehezen (általában egyáltalán nem) elválaszthatók Kapsz céges Fonológiailag hangsúlyos autót? fonetikailag (dallam) kiemelkedő Valószínűleg erre vezethető vissza a közbeszédbeli megfogalmazás: a mondat végén felviszi a hangsúlyt hogyan írhatnánk le ezt a jelenséget fonetikailag helyesen? Szökőzár mint stigmatizált hanglejtésforma?
14 Tempó 1. az artikulációs működések relatív gyorsasága Artikulációs tempó az artikuláció tiszta idejére eső nyelvi jelek száma - nem vesszük figyelembe a szüneteket és a megakadásjelenségeket Beszédtempó az időegységre eső nyelvi jelek száma - a beszédidőbe beleszámítjuk a szüneteket, ill. megakadásjelenségeket mértékegységei: hang/s, szó/perc, szótag/perc, szótag/s Csak az objektív tempóé!
15 Tempó 2. Összefügg az életkorral hogyan? Gyerekek < felnőttek > idősek Összefügg a nemmel: ellentétes eredmények különböző nyelvekben mit jelent ez? Ez is kultúraspecifikus! Szubjektív (észlelt) tempó problémája: az észlelt tempó mással is összefügg, nem csak az egységnyi idő alatt ejtett nyelvi jelek számával pl. intonáció változatossága, lassulás-gyorsulás, törlések, saját beszédsebességünk. A tempó érzékelése nem objektív! (nincs általánosságban értelmezhető lassú és gyors tempó)
16 Szünet olyan kismértékben akaratlagos jelkimaradás, amely néma vagy jellel kitöltött (pl. hezitálás), de független a beszédhangok képzésétől. Mérhető szöveghiányok (objektív) vs. szünetélmény (szubj, észleleti) funkciói a produkcióban: levegő, értelmi tagolás, tervezés, önmonitorozás funkciója a percepcióban: Feldolgozás Társalgások: potenciális beszédjog-átadási, -átvételi hely
17 Beszédritmus A beszéd legalább két vagy több tényezője rendszerszerű ismétlődésének eredményeképpen jön létre Pl. hangsúly-időzítésű, szótag-időzítésű nyelvek összetett, végeredményben perceptuális jelenség az ismétlődő mintázatok észlelése nehezen vizsgálható a beszéd idő- és hangsúlyviszonyai alapján észleljük (pl. tempó, szegmentum-időtartamok, hangsúly)
18 Egyéni hangszínezet A beszélőre jellemző egyéni észleleti beszédsajátosságok. A különleges produkciós módokra jellemző sajátosságok is pl. éneklés, nyelőcsőbeszéd. Nehéz objektíven, fonetikailag megragadni, de cél lenne: kriminalisztikai fonetika (beszélői profilalkotás). Szupraszegmentális és szegmentális jellemzők is hozzájárulnak Alkati harmónia jelensége (Ohala: frequency code ) a beszédből következtetünk a testméretekre. Egyéb (szociális, pszichológiai, stb) tulajdonságokra is következtetünk belőle de nem feltétlenül helyesen!
A szupraszegmentális szerkezet
A szupraszegmentális szerkezet Szegmentális vs. szupraszegmentális Szegmentális szerkezet = a beszédhangok leírás: lokális megközelítés Szupraszegmentális/prozódia = hanglejtés + hangsúly+ tempó + ritmus
RészletesebbenA beszédstílus meghatározó tényezői és temporális jellemzői
A BESZÉD ÉS AMI MÖGÖTTE VAN Magyar nyelv hete 2012. április 25. A beszédstílus meghatározó tényezői és temporális jellemzői Gráczi Tekla Etelka Beszédstílus Beszédstílus = az írás, megszólalás módja A
RészletesebbenAkusztikai mérések SztahóDávid
Akusztikai mérések SztahóDávid sztaho@tmit.bme.hu http://alpha.tmit.bme.hu/speech http://berber.tmit.bme.hu/oktatas/gyak02.ppt Tartalom Akusztikai produktum Gerjesztés típus Vokális traktus Sugárzási ellenállás
RészletesebbenBeszédészlelés 1: Beszédpercepció. A beszédpercepció helye a beszédmegértési folyamatban
Beszédészlelés 1: Beszédpercepció A beszédpercepció helye a beszédmegértési folyamatban A beszéd reprezentációja Akusztikus (obj) a frekvencia és intenzitás (változása) az időben Artikulációs (obj) artikulációs
Részletesebbena munkaerőpiac számos szegmensében egyaránt szükségszerű a használata (Szabó
Szakmai és kommunikációs kompetencia a spontán beszédben Erdős Klaudia Nyelvtudományi Doktori Iskola Alkalmazott nyelvészet program ELTE BTK Bevezetés Kompetencia = alkalmasság, hozzáértés Latin competo
RészletesebbenA spontán beszéd kísérőjelenségei
2013. április 25. A spontán beszéd kísérőjelenségei Neuberger Tilda Fonetikai Osztály A beszéd antropofonikus elmélete A beszéd biológiai alapja: azonos hangképző apparátus (Laver 1994) Elsődlegesen nem
RészletesebbenFonetika és fonológia
Fonetika és fonológia Előadás 2015. október Balogné Bérces Katalin PPKE BTK, Budapest/Piliscsaba 2: Fonetika #1: Bevezetés és a magánhangzók artikulációja Bevezetés Magánhangzó (vokális, V) vs. mássalhangzó
RészletesebbenMagánhangzónyújtások a gyermeknyelvben
VI. Alkalmazott Nyelvészeti Doktoranduszkonferencia Magánhangzónyújtások a gyermeknyelvben Deme Andrea ELTE Nyelvtudományi Doktori Iskola 2012. február 3. A magánhangzók időtartamát meghatározó tényezők
RészletesebbenBeszédkutatás a technológiai fejlődés tükrében. Gráczi Tekla Etelka MTA Nyelvtudományi Intézet, Fonetikai osztály
Beszédkutatás a technológiai fejlődés tükrében Gráczi Tekla Etelka MTA Nyelvtudományi Intézet, Fonetikai osztály A beszéd Beszédkutatás, fonetika Tárgya: - Beszéd képzése, artikuláció - A beszéd akusztikai
RészletesebbenA deixis megjelenési formái a prozódiában
A deixis megjelenési formái a prozódiában Erdős Klaudia ELTE BTK Nyelvtudományi Doktori Iskola Bevezetés - deixis A deixis fogalma - ógör. deiktikos mutatás - megnyilatkozás körülményeire mutat Típusok
RészletesebbenFonetika és fonológia
Fonetika és fonológia Előadás 2015. október Balogné Bérces Katalin PPKE BTK, Budapest/Piliscsaba 1: Bevezetés: Fonetika és fonológia Fonetika és fonológia fonetika: a beszédhangok fizikai tulajdonságai
RészletesebbenBEKE ANDRÁS, FONETIKAI OSZTÁLY BESZÉDVIZSGÁLATOK GYAKORLATI ALKALMAZÁSA
BEKE ANDRÁS, FONETIKAI OSZTÁLY BESZÉDVIZSGÁLATOK GYAKORLATI ALKALMAZÁSA BESZÉDTUDOMÁNY Az emberi kommunikáció egyik leggyakrabban használt eszköze a nyelv. A nyelv hangzó változta, a beszéd a nyelvi kommunikáció
RészletesebbenA fonetik ar ol altal aban 2014. szeptember 15.
A fonetikáról általában 2014. szeptember 15. A félévben előforduló témák: Miben más a fonetika, mint a fonológia? Artikuláció, avagy beszédprodukció. Beszédakusztika. A Praat beszédelemző szoftver használata.
RészletesebbenBevezetés a nyelvtudományba Fonetika
Bevezetés a nyelvtudományba Fonetika Beszéd - két vagy több ember között zajlik - a nyelvhasználat hangzó formája - két része van: - beszédprodukció - beszédfeldolgozás - tanulmányozásához szükséges: -
RészletesebbenBeszédfelismerés és szintézis tételek:
Beszédfelismerés és szintézis tételek: 1. tétel: Emberi beszédlánc, beszéd szerkezete, beszédhang, beszédhangok osztályozása, fonéma A nyelv egy jelrendszer, amelynek elemeihez egy nyelvközösségen belül
RészletesebbenA hangok a fejemben, avagy: mi a fonológia?
A hangok a fejemben, avagy: mi a fonológia? Előadás Babeş Bolyai Tudományegyetem Magyar és Általános Nyelvészeti Tanszék Kolozsvár 2016. október 31. Balogné Bérces Katalin (BBK) PPKE BTK, Budapest/Piliscsaba
RészletesebbenA HANGOK TANÁTÓL A BESZÉDTECHNOLÓGIÁIG. Gósy Mária. MTA Nyelvtudományi Intézet, Kempelen Farkas Beszédkutató Laboratórium
A HANGOK TANÁTÓL A BESZÉDTECHNOLÓGIÁIG Gósy Mária MTA Nyelvtudományi Intézet, Kempelen Farkas Beszédkutató Laboratórium beszédzavarok beszédtechnika beszélő felismerése fonológia fonetika alkalmazott fonetika
Részletesebben2006. szeptember 28. A BESZÉDPERCEPCI DPERCEPCIÓ. Fonetikai Osztály
2006. szeptember 28. ÖNÁLLÓSULÓ FOLYAMATOK A BESZÉDPERCEPCI DPERCEPCIÓ FEJLŐDÉSÉBEN Gósy MáriaM Fonetikai Osztály AZ ANYANYELV-ELSAJ ELSAJÁTÍTÁSRÓL Fő jellemzői: univerzális, relatíve gyors, biológiai
RészletesebbenFonológia BBK tavasz
Fonológia BBK 2014. tavasz Lineáris ábrázolások és autoszegmentalizmus I. Bevezető: atomikusak-e a hangok? Bevezető: atomikusak-e a hangok? A folyamatok sokszor nem a teljes szegmentumot, csak annak egy
Részletesebben1. A hang, mint akusztikus jel
1. A hang, mint akusztikus jel Mechanikai rezgés - csak anyagi közegben terjed. A levegő molekuláinak a hangforrástól kiinduló, egyre csillapodva tovaterjedő mechanikai rezgése. Nemcsak levegőben, hanem
RészletesebbenBeszédhiba és beszédfeldolgozás
Beszédhiba és beszédfeldolgozás Gósy Mária MTA - ELTE Mi a beszéd? A gondolat kifejeződése, informáci ció,, verbális gesztus, artikuláci ciós s mozgássorozat, akusztikai hullámforma, mechanikus rezgés,
RészletesebbenÉrtékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához. Angol nyelv. Általános jellemzők. Nincs értékelés
Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához Angol nyelv Általános jellemzők FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegítő beszélgetés Nincs értékelés 1. Társalgás - interakció kezdeményezés
RészletesebbenA SPONTÁN BESZÉD NÉHÁNY SZUPRASZEGMENTÁLIS JELLEGZETESSÉGE
EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAR Nyelvtudományi Doktori Iskola vezet): Dr. Nyomárkay István DSc, akadémikus Magyar Nyelvészeti Doktori Program vezet): Dr. Kiss Jen) DSc, akadémikus
RészletesebbenSzintetizált beszéd természetesebbé tétele
Csapó Tamás Gábor IV. évf. Szintetizált beszéd természetesebbé tétele Konzulensek: Dr. Németh Géza, Dr. Fék Márk Budapesti Mőszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Távközlési és Médiainformatikai Tanszék OTDK
RészletesebbenA BESZÉDDALLAM ÉSZLELÉSE (Egy intonáció-észlelési kísérlet részeredményei) Földi Éva Eötvös Loránd Tudományegyetem Fonetikai Tanszék
A BESZÉDDALLAM ÉSZLELÉSE (Egy intonáció-észlelési kísérlet részeredményei) Földi Éva Eötvös Loránd Tudományegyetem Fonetikai Tanszék Az ELTE Fonetikai Tanszékén folyó, a beszédintonáció észlelése c. kutatási
RészletesebbenProzódia és tartalom összefüggései a szónoki beszédben
Erdős Klaudia 1 Prozódia és tartalom összefüggései a szónoki beszédben 1. Bevezetés. A beszéd az egyik legfontosabb eszköz, melynek segítségével az emberek képesek információt átadni, tájékozatni. A szónoki
RészletesebbenA különböző beszédstílusok az akusztikai-fonetikai és a percepciós vizsgálatok tükrében
TANULMÁNYOK Alkalmazott Nyelvtudomány XI. évfolyam 1-2. szám 2011. BÓNA JUDIT Eötvös Loránd Tudományegyetem, BTK, Fonetikai Tanszék bona.judit@btk.elte.hu A különböző beszédstílusok az akusztikai-fonetikai
RészletesebbenTÁJNYELV, KÖZNYELV, BESZÉLŐK
ANYANYELVÁPOLÓK SZÖVETSÉGE TÁJNYELV, KÖZNYELV, BESZÉLŐK Magyar Nyelv Napja 2014. november 13. Gósy Mária MTA Nyelvtudományi Intézet Az emberi méltóságnak elemi feltétele az, hogy az ember azonos lehessen
RészletesebbenA beszéd prozódiai jellemzőinek észlelése. Honbolygó Ferenc
Eötvös Lóránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kar A beszéd prozódiai jellemzőinek észlelése Honbolygó Ferenc Doktori (PhD) disszertáció 2009 Témavezető: Dr. Csépe Valéria, DSc Pszichológia
RészletesebbenSiketek szövegfelolvasásának szupraszegmentális jellegzetességei
Siketek szövegfelolvasásának szupraszegmentális jellegzetességei Auszmann Anita ELTE BTK Nyelvtudományi Doktori Iskola auszmannanita@gmail.com Kivonat: A hangzó beszéd elsajátítása szempontjából kulcsfontosságú
RészletesebbenHogyan hat az alkohol a spontán beszédre?
Hogyan hat az alkohol a spontán beszédre? 81 Gyarmathy Dorottya 1. Bevezetés A spontán beszéd folyamatossága számos külső és belső tényezőtől függ. A beszéd szerkesztettségét, a megnyilatkozások virtuális
RészletesebbenA beszéd. Segédlet a Kommunikáció-akusztika tanulásához
A beszéd Segédlet a Kommunikáció-akusztika tanulásához Bevezetés Nyelv: az emberi társadalom egyedei közötti kommunikáció az egyed gondolkodásának legfőbb eszköze Beszéd: a nyelv elsődleges megnyilvánulása
RészletesebbenFizikai hangtan, fiziológiai hangtan és építészeti hangtan
Fizikai hangtan, fiziológiai hangtan és építészeti hangtan Témakörök: A hang terjedési sebessége levegőben Weber Fechner féle pszicho-fizikai törvény Hangintenzitás szint Hangosságszint Álló hullámok és
RészletesebbenÉrtékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához. Angol nyelv
Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához Angol nyelv Általános jellemzők FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegítő beszélgetés Nincs értékelés 1. Társalgási feladat: - három témakör
RészletesebbenBESZÉD ÉS ANYANYELV. Nyelvtan-helyesírás 2. osztályosoknak TANMENET
BESZÉD ÉS ANYANYELV Nyelvtan-helyesírás 2. osztályosoknak TANMENET Beszéd és anyanyelv Nyelvtan-helyesírás 2. osztályosoknak Tematika és tanmenet (55 óra) 1. félév heti 1 óra 2. félév heti 2 óra ÓRA CÍM
RészletesebbenSzakmai és kommunikatív kompetencia a spontán beszédben
Szakmai és kommunikatív kompetencia a spontán beszédben Erdős Klaudia ELTE BTK Nyelvtudományi Doktori Iskola erdosklaudia@gmail.com Kivonat: Tanulmányunkban a hétköznapi életben fontos szerepet játszó
RészletesebbenÓvodás és kisiskolás gyermekek interpretált beszédének vizsgálata
X. Alkalmazott Nyelvészeti Doktoranduszkonferencia 2016. február 5.. Óvodás és kisiskolás gyermekek interpretált beszédének vizsgálata Vakula Tímea ELTE BTK NyDI, III. évf. Bevezetés a beszélt nyelv feldolgozásának
RészletesebbenBóna Judit A FELGYORSULT BESZÉD PRODUKCIÓS ÉS PERCEPCIÓS SAJÁTOSSÁGAI
Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar DOKTORI DISSZERTÁCIÓ Bóna Judit A FELGYORSULT BESZÉD PRODUKCIÓS ÉS PERCEPCIÓS SAJÁTOSSÁGAI Nyelvtudományi Doktori Iskola Vezető: Dr. Nyomárkay István
RészletesebbenNyelvtan-helyesírás 2. tanmenet. Témák órákra bontása. Az óra témája (tankönyvi lecke) vagy funkciója
Témák órákra bontása Nyelvtan-helyesírás 2. tanmenet Az óra témája (tankönyvi lecke) vagy funkciója Célok, feladatok Fejlesztési terület Ismeretanyag 1. Így szólunk egymáshoz kifejezőkészség fejlesztése.
RészletesebbenNemcsak a húszéveseké a világ! Kommunikációs gyakorlatok hatvanon túl
Nemcsak a húszéveseké a világ! Kommunikációs gyakorlatok hatvanon túl Berta Zsófia Pákozdi Melinda A kommunikáció Communicatio gondolatok közlése, közzététele Roman Jakobson modellje a kommunikációs tényezőkről
RészletesebbenA HANGSÚLY EGYIK JELLEMZŐ MODALITÁSÁNAK VIZSGÁLATA EXAMINATION OF ONE OF THE CHARACTERISTIC MODALITIES OF STRESS
Alkalmazott Nyelvészeti Közlemények, Miskolc, IX. évfolyam, 1. szám (2014) pp. 114-121. A HANGSÚLY EGYIK JELLEMZŐ MODALITÁSÁNAK VIZSGÁLATA EXAMINATION OF ONE OF THE CHARACTERISTIC MODALITIES OF STRESS
RészletesebbenKözépszintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója. Olasz nyelv
Középszintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója Olasz nyelv FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegítő beszélgetés 1. Társalgási feladat/interjú: három témakör interakció kezdeményezés
RészletesebbenTDK dolgozat. Szintetizált beszéd természetesebbé tétele. Készítette: Csapó Tamás Gábor Konzulensek:
Szintetizált beszéd természetesebbé tétele TDK dolgozat Készítette: Csapó Tamás Gábor csapszi@sch.bme.hu Konzulensek: Dr. Németh Géza nemeth@tmit.bme.hu Dr. Fék Márk fek@tmit.bme.hu 2006. október TARTALOMJEGYZÉK
RészletesebbenA spontán beszéd egyes jellemzői különböző felnőtt korcsoportokban
A spontán beszéd egyes jellemzői különböző felnőtt korcsoportokban Tatár Zoltán ELTE BTK Nyelvtudományi Doktori Iskola tatarkan@freemail.hu Kivonat: Korábbi kutatások gyakran foglalkoznak év alatti, illetve
RészletesebbenA hallás és a beszédpercepció
A hallás és a beszédpercepció A beszédészlelés/beszédpercepció A hangingerek átalakítása -- nyelvi jelek elérése, azaz nyelvi észlelés. Artikulációs fonetika Pszicholingvisztika Akusztikus fonetika Percepciós
RészletesebbenSzülőcsoport. Mondom és. Hallgatom a magamét..
Szülőcsoport Mondom és Hallgatom a magamét.. Az elsődleges tünetek alkotják a dadogás magját hangok, szótagok, szavak gyakori ismétlődése hangok megnyújtása csendes vagy hangzó blokádok Gyerekeknél
RészletesebbenEGYÉNI ANYANYELVI NEVELÉS HALLÁSSÉRÜLT TANULÓK SZÁMÁRA. I-VIII. évfolyam
I. Általános célok, és feladatok EGYÉNI ANYANYELVI NEVELÉS HALLÁSSÉRÜLT TANULÓK SZÁMÁRA I-VIII. évfolyam A hallássérült tanulók komplex anyanyelvi képességeinek egyéni, differenciált fejlesztése az eltérő
RészletesebbenI. ÓRATERV. tábla, kréta felszólít név. Egy percünk a tiétek: ráhangolás, az. Beszéljetek a. kiselőadás: Egy szerint. telefonálási. előzetes ismeretek
Az I. kooperatív óra terve I. ÓRATERV A műveltségi terület/kompetenciaterület neve: magyar nyelv és irodalom Az évfolyam: 8. évfolyam Az óra címe: A szóbeli kommunikáció fejlesztése 1. Az óra célja és
RészletesebbenKÖZÉPSZINT BESZÉDKÉSZSÉG ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Általános jellemzok FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegíto beszélgetés 1. Társalgási feladat: három témakör interakció kezdeményezés nélkül 2. Szituációs feladat: interakció a vizsgázó
RészletesebbenA hírolvasás temporális sajátosságai
TANULMÁNYOK Alkalmazott Nyelvtudomány IX. évfolyam 1-2. szám 2009. RÁKLI VERONIKA ELTE BTK, Magyar Nyelvészeti PhD Program rakroni@yahoo.com A hírolvasás temporális sajátosságai Radio newsreaders read
Részletesebben3. A beszédfolyamat akusztikai-fonetikai jellemzői
3. A beszédfolyamat akusztikai-fonetikai jellemzői A beszéd nyelvi jelentéssel bíró akusztikai produktum, számos nem nyelvi jelentést hordozó információval. A beszédhangrezgéseket bonyolult, összetett
RészletesebbenBeszédinformációs rendszerek
Beszédinformációs rendszerek Beszédkeltés gyakorlat A gyakorlatot előkészítették: Dr. Olaszy Gábor Dr. Németh Géza email: [olaszy, nemeth]@tmit.bme.hu A gyakorlat anyaga Az emberi beszédkeltésről általában
RészletesebbenHangrend Óraterv a kiejtés gyakorlásához Minta
Hangrend Óraterv a kiejtés gyakorlásához Minta Készítette: Dr. Baumann Tímea Kedves Kollégák! Az alábbi óraterv egy kiejtést gyakorló órát mutat be kezdő diákok csoportja számára. Az óra keretében az a,
RészletesebbenEötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar DOKTORI DISSZERTÁCIÓ. Tóth Andrea
Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar DOKTORI DISSZERTÁCIÓ Tóth Andrea A BESZÉDSZÜNETEK ÉS HEZITÁCIÓK VIZSGÁLATA A SZINKRONTOLMÁCSOK CÉLNYELVI BESZÉDPRODUKCIÓJÁBAN Nyelvtudományi Doktori
RészletesebbenSYLLABUS. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Magyar nyelv és irodalom
SYLLABUS I. Intézmény neve Kar Szak Tantárgy megnevezése Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Magyar nyelv és irodalom Mai magyar nyelv - Fonetika A tantárgy típusa DF DD DS DC
RészletesebbenA hangképz A hangszalagok működése (fonáció)
4. témat A hangképz pzés 4.3. A hangszalagok működése (fonáció) Hangszalagok Hangszalagállások (fonációtípusok) A fonációtípusok kontinuumot alkotnak Collins Mees: Hangszalagállások: Zárállás Gégezárhang
RészletesebbenTársalgási (magánéleti) stílus
Társalgási (magánéleti) stílus Meghatározás kötetlen társas érintkezésben használt nyelvi formák Általános jellemzők, elvárások közvetlen, Könnyen érthető, Személyiség kifejezése Kommunikációs funkciók
RészletesebbenProzódia és udvariatlanság az X-faktor interakcióiban
Tóth Loretta 51 XV. évf. 4. szám Prozódia és udvariatlanság az X-faktor interakcióiban Nem az a baj, amit mondasz, hanem az, ahogy mondod hallható gyakran egy konfliktusos interakcióban a sértett beszédpartnertől
RészletesebbenHangváltozások és gyakorisági eloszlások
Hangváltozások és gyakorisági eloszlások Fehér Krisztina Nyelvelmélet és diakrónia (PPKE) Budapest, 2016. november 23. Hangváltozások és történeti nyelvészet módszertani kényszer: középpontban a hangváltozások
RészletesebbenBeszélőprofil-alkotás lehetőségei a kriminalisztikai fonetikában
TANULMÁNYOK TATÁR ZOLTÁN ELTE Alkalmazott Nyelvészeti Doktori Program tatarkan@freemail.hu Alkalmazott Nyelvtudomány XIII. évf. 1-2. szám 2013. Beszélőprofil-alkotás lehetőségei a kriminalisztikai fonetikában
RészletesebbenAZ IRREGULÁRIS ZÖNGE FUNKCIÓI A MAGYAR BESZÉDBEN
Markó Alexandra BESZÉD Kutatás ALKALMAZÁS AZ IRREGULÁRIS ZÖNGE FUNKCIÓI A MAGYAR BESZÉDBEN Markó Alexandra AZ IRREGULÁRIS ZÖNGE FUNKCIÓI A MAGYAR BESZÉDBEN Beszéd Kutatás Alkalmazás Markó Alexandra AZ
RészletesebbenTartalomjegyzék. Rövidítések jegyzéke... EMBER, NYELV, BESZÉD. 1. A beszéd és az információs társadalom... 3
Előszó............................................................. Szerkesztők szerzők............................................... Rövidítések jegyzéke................................................
RészletesebbenBevezetés a nyelvtudományba. 2. Fonetika
Bevezetés a nyelvtudományba 2. Fonetika Gerstner Károly Magyar Nyelvészeti Tanszék Fonetika A beszédhangok tudománya: az egyes hangok jellegével és képzésével, illetve a beszédészlelés folyamatával foglalkozik
RészletesebbenINTONÁCIÓ ÉS ANTICIPÁCIÓ A SZINKRONTOLMÁCSOLÁSBAN
Alkalmazott Nyelvészeti Közlemények, Miskolc, II. évfolyam, 1. szám, (2007) pp. 35-42. INTONÁCIÓ ÉS ANTICIPÁCIÓ A SZINKRONTOLMÁCSOLÁSBAN TÓTH ANDREA Dunaújvárosi Főiskola, Nyelvi Intézet 2400 Dunaújváros,
RészletesebbenK ÖZLEMÉNYEK. MTA Nyelvtudományi Intézet és PET Pozitron Diagnosztika Központ
E REDETI K ÖZLEMÉNYEK MTA Nyelvtudományi Intézet és PET Pozitron Diagnosztika Központ 3Beszédelemzés az afázia egy ritka típusában GÓSY MÁRIA HORVÁTH VIKTÓRIA GYARMATHY DOROTTYA LENGYEL ZSOLT gosy.maria@nytud.mta.hu,
RészletesebbenFunkcionális analfabétizmus felszámolása programterv
Funkcionális analfabétizmus felszámolása programterv TÉA- ÓA- Z 1-2 TATAO FOGAA, TÉNYÉG, ÓDZ FADAT A magyar ábécé kis- és nagybetűinek felismerése nyomtatott és kézírásos formában. A magyar ábécé kis-
RészletesebbenÉRETTSÉGI VIZSGA október 20. SZOCIÁLIS ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA október 20. 8:00. Időtartam: 120 perc
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2017. október 20. SZOCIÁLIS ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2017. október 20. 8:00 Időtartam: 120 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Szociális
RészletesebbenTemporális sajátosságok a beszédben
BÓNA JUDIT Temporális sajátosságok a beszédben Ha valaki az átlagosnál gyorsabban vagy lassabban beszél, arra mindig felfigyelünk. A gyorsbeszélőre gyakran rászólunk, hogy ne hadarj! (nem tudván, hogy
RészletesebbenA beszédhang felfedezése. A hangok jelölése a fonetikában
2. témat A hangtan irányai, fajai Olvasnivaló: Bolla Kálmán: A leíró hangtan vázlata. Fejezetek a magyar leíró hangtanból. Szerk. Bolla Kálmán. Bp., 1982. 13 23. A beszédhang felfedezése a hang nem természetes
RészletesebbenA hangtan irányai, fajai Olvasnivaló: Bolla Kálmán: A leíró hangtan vázlata. Fejezetek a magyar leíró hangtanból. Szerk. Bolla Kálmán. Bp., 1982.
2. témat A hangtan irányai, fajai Olvasnivaló: Bolla Kálmán: A leíró hangtan vázlata. Fejezetek a magyar leíró hangtanból. Szerk. Bolla Kálmán. Bp., 1982. 13 23. A beszédhang felfedezése a hang nem természetes
RészletesebbenBeszédkutatás 2013. Nyelvhasználat és alkalmazások. Programfüzet. 2013. november 14 15.
BESZÉDKUTATÁS KONFERENCIA 2013 Beszédkutatás 2013 Nyelvhasználat és alkalmazások Programfüzet 2013. november 14 15. Helyszín: MTA Nyelvtudományi Intézet, földszinti előadóterem. 1068 Budapest, Benczúr
RészletesebbenDr. Bolla Kálmán Válogatott tanulmányok
1. Dr. Bolla Kálmán Válogatott tanulmányok Budapest 2005 1 PRIVÁT FONETIKAI FÜZETEK 1. Dr. Bolla Kálmán Válogatott tanulmányok Budapest 2005 2 Tartalom 1. Kísérlet a szupraszegmentális hangszerkezeti jegyek
RészletesebbenSzaszák György okl. villamosmérnök. A szupraszegmentális jellemzők szerepe és felhasználása a gépi beszédfelismerésben
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar Távközlési és Médiainformatikai Tanszék Szaszák György okl. villamosmérnök A szupraszegmentális jellemzők szerepe és felhasználása
RészletesebbenA felolvasás mellékhatásai : egy attitüdvizsgálat tanulságai
TANULMÁNYOK Alkalmazott Nyelvtudomány X. évfolyam 1-2. szám 2010. BARRA MÁRIA Barra Kommunikációs Intézet bki@barra.hu A felolvasás mellékhatásai : egy attitüdvizsgálat tanulságai Halo-effect in social
RészletesebbenBeszédinformációs rendszerek
Beszédinformációs rendszerek 2005 tavasz Beszédkeltés gyakorlat (Olaszy Gábor, Kiss Géza) A beszéd biológiai rendszerek között működik. A beszéd akusztikai jele egyedi és egyéni, pillanatnyi produktum
RészletesebbenAz eldöntendő kérdő modalitás megvalósulása a nyelőcsőbeszédben
TANULMÁNYOK Alkalmazott Nyelvtudomány VIII. évfolyam 1-2. szám 2008. MARKÓ ALEXANDRA* ÉS GRÁCZI TEKLA ETELKA** *ELTE Fonetikai Tanszék, **MTA Nyelvtudományi Intézet markoxa@ludens.elte.hu, graczi@nytud.hu
RészletesebbenAz anyanyelvi és az idegen nyelvi spontán beszéd temporális jellemzői
Gyarmathy Dorottya Auszmann Anita Neuberger Tilda DOI: 10.21030/anyp.2016.1.1 Az anyanyelvi és az idegen nyelvi spontán beszéd temporális jellemzői Az idegen nyelv tanulása során a beszélő számos kihívással
RészletesebbenHullámok, hanghullámok
Hullámok, hanghullámok Hullámokra jellemző mennyiségek: Amplitúdó: a legnagyobb, maximális kitérés nagysága jele: A, mértékegysége: m (egyéb mértékegységek: dm, cm, mm, ) Hullámhossz: két azonos rezgési
RészletesebbenMondd meg, mit hallasz, és megmondom, ki vagy
Mondd meg, mit hallasz, és megmondom, ki vagy Mády Katalin MTA Nyelvtudományi Intézet 2013. április 25. Mády (mady.katalin@nytud.hu) Mmmh ém kv 2013. április 25. 1 / 16 Nyelvi innova cio Lehet Nyugatina
Részletesebbenbook 2010/9/9 14:36 page v #5
1 A MAGYAR BESZÉD beszédakusztika, beszédtechnológia, beszédinformációs rendszerek Szrkesztette: Németh Géza, Olaszy Gábor Áttekint! szerkeszt!: Gordos Géza Akadémiai Kiadó KIKNEK SZÓLNA A KÖNYV? A könyv
RészletesebbenA spontán beszéd megakadásjelenségei az életkor függvényében. Menyhárt Krisztina MTA Nyelvtudományi Intézet Kempelen Farkas Beszédkutató Laboratórium
A spontán beszéd megakadásjelenségei az életkor függvényében Menyhárt Krisztina MTA Nyelvtudományi Intézet Kempelen Farkas Beszédkutató Laboratórium Bevezetés Spontán, folyamatos beszédünket a legkülönfélébb
RészletesebbenTANTÁRGYI TEMATIKA ÉS FÉLÉVI KÖVETELMÉNYRENDSZER. Szemináriumi témák
TANTÁRGYI TEMATIKA ÉS FÉLÉVI KÖVETELMÉNYRENDSZER Beszédművelés Tantárgy kódja BTA1102 Meghirdetés féléve 1. Kreditpont 3 Heti kontaktóraszám (elm. + 0+2 gyak.) gyakorlati jegy Előfeltétel (tantárgyi kód)
RészletesebbenMi az, ami hangsúlyos, és mi nem az angolban?
Mi az, ami hangsúlyos, és mi nem az angolban? Szigetvári Péter és Törkenczy Miklós Angol Nyelvészet Tanszék Þ ØÚ Ö ÐØ º Ù ØÓÖ ÒÝØÙ º Ù 125 (=1000 5 ) éves az ELTE Angol Tanszéke, 2011-11-09 Szigetvári
RészletesebbenAz énekelt magánhangzók észlelése réshangkörnyezetben
Az énekelt magánhangzók észlelése réshangkörnyezetben Deme Andrea 2011. Február 4. andrea_deme@hotmail.com Az énekelt beszéd észlelése Szinte mindennapos feladat opera tévé rádió Az énekelt hangok észlelésének
RészletesebbenA zsidóság nyelvei. Biró Tamás március 24.
A zsidóság nyelvei http://birot.web.elte.hu/courses/2015-orzse/ Biró Tamás biro.tamas@btk.elte.hu, http://birot.web.elte.hu 2015. március 24. Coursera MOOC 2015. március 30 május 11. Marc van Oostendorp
RészletesebbenA középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója. Francia nyelv
A középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója Francia nyelv A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az értékelési eljárás meghatározott értékelési
RészletesebbenA GLOTTALIZÁCIÓ SZEREPE A BESZÉLŐ SZEMÉLY FELISMERÉSÉBEN. Bőhm Tamás
197 A GLOTTALIZÁCIÓ SZEREPE A BESZÉLŐ SZEMÉLY FELISMERÉSÉBEN Bőhm Tamás Bevezetés A magánhangzók és zöngés mássalhangzók artikulációjának alapja a zönge (Gósy 2004: 28). A zöngeképzés, a fonáció során
RészletesebbenADATOK AZ ÉLETKOR ÉS A BESZÉDTEMPÓ ÖSSZEFÜGGÉSÉHEZ EGY ESZKÖZFONETIKAI VIZSGÁLAT ALAPJÁN
ADATOK AZ ÉLETKOR ÉS A BESZÉDTEMPÓ ÖSSZEFÜGGÉSÉHEZ EGY ESZKÖZFONETIKAI VIZSGÁLAT ALAPJÁN Subosits István Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola Fonetikai és Logopédiai Tanszék A beszéd gyorsaságának
RészletesebbenÉNEKHANGKÉPZÉSI PROBLÉMÁK AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI KOROSZTÁLYBAN
ÉNEKHANGKÉPZÉSI PROBLÉMÁK AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI KOROSZTÁLYBAN Asztalos Andrea PhD hallgató ELTE-PPK Neveléstudományi Doktori Iskola, Budapest Zenepedagógiai Konferencia Debrecen, 2017. április 7. Minden
RészletesebbenA beszédképzés szervei
A beszédképzés szervei MI kell hozzá? sas sás Kempelen beszélőgépe mama papa baba haha Jó napot! Kempelen egyik legnagyobb felismerése: a hangokat nem elszigetelten ejtjük! https://www.youtube.com/watch?v=zlk5bfuv6oo
RészletesebbenEGYÉNI ANYANYELVI NEVELÉS. I-VIII. évfolyam
EGYÉNI ANYANYELVI NEVELÉS I-VIII. évfolyam ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK: Az Egyéni anyanyelvi nevelés a tanulók egyéni adottságaitól függően valamennyi évfolyamon egyéni fejlesztési terv alapján, egyéni ütemben
Részletesebbenszupraszegmentális jellemzői Imre Angéla ELTE Fonetikai Tanszék
Különböző műfajú szövegek szupraszegmentális jellemzői Imre Angéla ELTE Fonetikai Tanszék Bevezetés Mindennapos tapasztalat: Egy elhangzott szövegr vegrészletről l viszonylag rövid r idő alatt el tudjuk
RészletesebbenMondatismétlés, felolvasás és spontán beszéd progresszív afáziában
TANULMÁNYOK Alkalmazott Nyelvtudomány XIII. évf. 1-2. szám 2013. GÓSY MÁRIA GYARMATHY DOROTTYA HORVÁTH VIKTÓRIA MTA Nyelvtudományi Intézet, ELTE gosy@nytud.hu, gyarmathyd@nytud.hu, hvuki@freemail.hu Mondatismétlés,
RészletesebbenA beszéd- és kommunikációs készség felmérése és fontosabb rehabilitációs eljárások. Vég Babara Dr. Vekerdy-Nagy Zsuzsanna
A beszéd- és kommunikációs készség felmérése és fontosabb rehabilitációs eljárások Vég Babara Dr. Vekerdy-Nagy Zsuzsanna FÜGGETLEN ÉLET (önmegvalósítás, önrendelkezés, önállóság) mobilitás kommunikáció
Részletesebben2. Az emberi hallásról
2. Az emberi hallásról Élettani folyamat. Valamilyen vivőközegben terjedő hanghullámok hatására, az élőlényben szubjektív hangérzet jön létre. A hangérzékelés részben fizikai, részben fiziológiai folyamat.
RészletesebbenSOFI EGYMI ÁRAMLIK A BESZÉD Konferencia 2011. november 14. SZÓL-E? Új szűrőeljárás ű ő á az óvodai logopédiai ellátásban Kas Bence Lőrik József Molnárné Bogáth Réka Szabóné Vékony Andrea Szatmáriné Mályi
RészletesebbenHallható-e a szemkontaktus egy percepciós vizsgálat eredményei
TANULMÁNYOK BARRA MÁRIA Barra Kommunikációs Intézet barra@barra.hu Hallható-e a szemkontaktus egy percepciós vizsgálat eredményei Possible connections between eye-contact and speech were examined in a
RészletesebbenA magánhangzók fonetikai rendszerezése
5.. témat A magánhangzók fonetikai rendszerezése 1. Szupraglottális terület 2. (Transz)glottális terület 3. Szubglottális terület A mássalhangzók magánhangzók elválasztása szótagalkotás: a magánhangzók
RészletesebbenKülönböz mfajú szövegek szupraszegmentális jellemzi
510 Imre Angéla Különböz mfajú szövegek szupraszegmentális jellemzi Bevezetés Mindennapos tapasztalat, hogy egy elhangzott szövegrészletrl viszonylag rövid id alatt el tudjuk dönteni, milyen mfajú szöveget
RészletesebbenÖsszetett hálózat számítása_1
Összetett hálózat számítása_1 Határozzuk meg a hálózat alkatrészeinek feszültségeit, valamint a körben folyó áramot! A megoldás lépései: - számítsuk ki a kör eredő ellenállását, - az eredő ellenállás felhasználásával
Részletesebben