Fonológia BBK tavasz
|
|
|
- Bálint Vass
- 5 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Fonológia BBK tavasz
2 Lineáris ábrázolások és autoszegmentalizmus I.
3 Bevezető: atomikusak-e a hangok?
4 Bevezető: atomikusak-e a hangok? A folyamatok sokszor nem a teljes szegmentumot, csak annak egy részét érintik Nazális hasonulás
5 Bevezető: atomikusak-e a hangok? A folyamatok sokszor nem a teljes szegmentumot, csak annak egy részét érintik Nazális hasonulás Szóvégi zöngétlenedés
6 Bevezető: atomikusak-e a hangok? A folyamatok sokszor nem a teljes szegmentumot, csak annak egy részét érintik Nazális hasonulás Szóvégi zöngétlenedés Ezek az alkotóelemek olykor meg is mutatkoznak
7 Bevezető: atomikusak-e a hangok? A folyamatok sokszor nem a teljes szegmentumot, csak annak egy részét érintik Nazális hasonulás Szóvégi zöngétlenedés Ezek az alkotóelemek olykor meg is mutatkoznak Angol zárhang-betoldás: prince prin(t)s
8 Bevezető: atomikusak-e a hangok? /n/ /s/ Zöngés Nazális Zárhang Alveoláris Zöngétlen Orális Réshang Alveoláris
9 Bevezető: atomikusak-e a hangok? /n/ /s/ Zöngés Nazális Zárhang Alveoláris Zöngétlen Orális Réshang Alveoláris
10 Bevezető: atomikusak-e a hangok? A folyamatok sokszor nem a teljes szegmentumot, csak annak egy részét érintik Nazális hasonulás Szóvégi zöngétlenedés Ezek az alkotóelemek olykor meg is mutatkoznak Angol zárhang-betoldás: prince prin(t)s Magánhangzó-nazalizáció
11 Bevezető: atomikusak-e a hangok? A folyamatok sokszor nem a teljes szegmentumot, csak annak egy részét érintik Nazális hasonulás Szóvégi zöngétlenedés Ezek az alkotóelemek olykor meg is mutatkoznak Angol zárhang-betoldás: prince prin(t)s Magánhangzó-nazalizáció Szegmentumok dekompozíciója: gyengülés (leníció)
12 Bevezető: atomikusak-e a hangok? /t/ > /s/ > /h/ > zéró zöngétlen zöngétlen zöngétlen alveoláris alveoláris zárhang /t/ > / / zöngétlen alveoláris alveoláris zárhang /t/ > / / zöngétlen zárhang alveoláris zárhang
13 Bevezető: atomikusak-e a hangok? A folyamatok sokszor nem a teljes szegmentumot, csak annak egy részét érintik Nazális hasonulás Szóvégi zöngétlenedés Ezek az alkotóelemek olykor meg is mutatkoznak Angol zárhang-betoldás: prince prin(t)s Magánhangzó-nazalizáció Szegmentumok dekompozíciója: gyengülés (leníció)
14 Bevezető: atomikusak-e a hangok? A folyamatok sokszor nem a teljes szegmentumot, csak annak egy részét érintik Nazális hasonulás Szóvégi zöngétlenedés Ezek az alkotóelemek olykor meg is mutatkoznak Angol zárhang-betoldás: prince prin(t)s Magánhangzó-nazalizáció Szegmentumok dekompozíciója: gyengülés (leníció) Természetes osztályok
15 Fonológiai jegyek
16 Univerzális készlet Fonológiai jegyek
17 Fonológiai jegyek Univerzális készlet A fonetikában gyökereznek
18 Fonológiai jegyek Univerzális készlet A fonetikában gyökereznek Redundáns vs. megkülönböztető (pl. zönge)
19 Fonológiai jegyek Univerzális készlet A fonetikában gyökereznek Redundáns vs. megkülönböztető (pl. zönge) Redundancia-szabályok, pl. [+szon] -> [+zöng]
20 A klasszikus model: kétértékű jegyek
21 A klasszikus model: kétértékű jegyek Szegmentum = megkülönböztető jegyek rendezetlen nyalábja
22 A klasszikus model: kétértékű jegyek Szegmentum = megkülönböztető jegyek rendezetlen nyalábja Két érték: [+X] és [-X]
23 A klasszikus model: kétértékű jegyek Szegmentum = megkülönböztető jegyek rendezetlen nyalábja Két érték: [+X] és [-X] Jegy mint osztályozási dimenzió: [+/-X]
24 A klasszikus model: kétértékű jegyek Szegmentum = megkülönböztető jegyek rendezetlen nyalábja Két érték: [+X] és [-X] Jegy mint osztályozási dimenzió: [+/-X] Alfa-konvenció: [αx]
25 A klasszikus model: kétértékű jegyek Szegmentum = megkülönböztető jegyek rendezetlen nyalábja Két érték: [+X] és [-X] Jegy mint osztályozási dimenzió: [+/-X] Alfa-konvenció: [αx] hasonulás
26 A klasszikus model: kétértékű jegyek Szegmentum = megkülönböztető jegyek rendezetlen nyalábja Két érték: [+X] és [-X] Jegy mint osztályozási dimenzió: [+/-X] Alfa-konvenció: [αx] Fonetikailag nem feltétlenül kétértékű
27 A klasszikus model: kétértékű jegyek Szegmentum = megkülönböztető jegyek rendezetlen nyalábja Két érték: [+X] és [-X] Jegy mint osztályozási dimenzió: [+/-X] Alfa-konvenció: [αx] Fonetikailag nem feltétlenül kétértékű Fonológiai ábrázolás: jegymátrixok lineáris gyöngyfüzére
28 A klasszikus model: kétértékű jegyek Szegmentum = megkülönböztető jegyek rendezetlen nyalábja Két érték: [+X] és [-X] Jegy mint osztályozási dimenzió: [+/-X] Alfa-konvenció: [αx] Fonetikailag nem feltétlenül kétértékű Fonológiai ábrázolás: jegymátrixok lineáris gyöngyfüzére - nincs hierarchikus szerkezet se a szegmentumon belül, se fölötte
29 A klasszikus model: kétértékű jegyek
30 A klasszikus model: kétértékű jegyek
31 A klasszikus model: kétértékű jegyek A megkülönböztető jegyek egy lehetséges felsorolása (Durand Siptár 1997: 2. fejezet)
32 A klasszikus model: kétértékű jegyek Főosztály-jegyek
33 A klasszikus model: kétértékű jegyek Főosztály-jegyek [+/-szill]
34 A klasszikus model: kétértékű jegyek Főosztály-jegyek [+/-szill] [+/-msh]
35 A klasszikus model: kétértékű jegyek Főosztály-jegyek [+/-szill] [+/-msh] [+/-szon]
36 A klasszikus model: kétértékű jegyek Főosztály-jegyek A képzési helyre vonatkozó jegyek
37 A klasszikus model: kétértékű jegyek Főosztály-jegyek A képzési helyre vonatkozó jegyek [+/-kor]
38 A klasszikus model: kétértékű jegyek Főosztály-jegyek A képzési helyre vonatkozó jegyek [+/-kor] [+/-elöl]
39 A klasszikus model: kétértékű jegyek Főosztály-jegyek A képzési helyre vonatkozó jegyek [+/-kor] [+/-elöl] labiális alveoláris palatális veláris
40 A klasszikus model: kétértékű jegyek Főosztály-jegyek A képzési helyre vonatkozó jegyek Nyelvtest-jegyek
41 A klasszikus model: kétértékű jegyek Főosztály-jegyek A képzési helyre vonatkozó jegyek Nyelvtest-jegyek [+/-felső]
42 A klasszikus model: kétértékű jegyek Főosztály-jegyek A képzési helyre vonatkozó jegyek Nyelvtest-jegyek [+/-felső] [+/-alsó]
43 A klasszikus model: kétértékű jegyek Főosztály-jegyek A képzési helyre vonatkozó jegyek Nyelvtest-jegyek [+/-felső] [+/-alsó] [+/-hátsó]
44 A klasszikus model: kétértékű jegyek Főosztály-jegyek A képzési helyre vonatkozó jegyek Nyelvtest-jegyek [+/-felső] [+/-alsó] [+/-hátsó] összesen 3 nyelvállás és egy egyszerű elöl/hátulképzettségi szembenállás
45 A klasszikus model: kétértékű jegyek Főosztály-jegyek A képzési helyre vonatkozó jegyek Nyelvtest-jegyek [+/-felső] [+/-alsó] [+/-hátsó] összesen 3 nyelvállás és egy egyszerű elöl/hátulképzettségi szembenállás (plusz [+/-kerek] a magánhangzókhoz)
46 A klasszikus model: kétértékű jegyek Főosztály-jegyek A képzési helyre vonatkozó jegyek Nyelvtest-jegyek [+/-felső] [+/-alsó] [+/-hátsó] összesen 3 nyelvállás és egy egyszerű elöl/hátulképzettségi szembenállás (plusz [+/-kerek] a magánhangzókhoz) magyar mgh-harmónia
47 A klasszikus model: kétértékű jegyek Főosztály-jegyek A képzési helyre vonatkozó jegyek Nyelvtest-jegyek [+/-felső] [+/-alsó] [+/-hátsó] [+/-enygy] ([+/-ATR])
48 A klasszikus model: kétértékű jegyek Főosztály-jegyek A képzési helyre vonatkozó jegyek Nyelvtest-jegyek Ajakműködés
49 A klasszikus model: kétértékű jegyek Főosztály-jegyek A képzési helyre vonatkozó jegyek Nyelvtest-jegyek Ajakműködés [+/-kerek]
50 A klasszikus model: kétértékű jegyek Főosztály-jegyek A képzési helyre vonatkozó jegyek Nyelvtest-jegyek Ajakműködés [+/-kerek] [+/-lab]
51 A klasszikus model: kétértékű jegyek Főosztály-jegyek A képzési helyre vonatkozó jegyek Nyelvtest-jegyek Ajakműködés A szűkület hossza: [+/-oszt]
52 A klasszikus model: kétértékű jegyek Főosztály-jegyek A képzési helyre vonatkozó jegyek Nyelvtest-jegyek Ajakműködés A szűkület hossza Másodlagos útvonalak
53 A klasszikus model: kétértékű jegyek Főosztály-jegyek A képzési helyre vonatkozó jegyek Nyelvtest-jegyek Ajakműködés A szűkület hossza Másodlagos útvonalak [+/-lat]
54 A klasszikus model: kétértékű jegyek Főosztály-jegyek A képzési helyre vonatkozó jegyek Nyelvtest-jegyek Ajakműködés A szűkület hossza Másodlagos útvonalak [+/-lat] [+/-naz]
55 A klasszikus model: kétértékű jegyek Főosztály-jegyek A képzési helyre vonatkozó jegyek Képzésmód-jegyek
56 A klasszikus model: kétértékű jegyek Főosztály-jegyek A képzési helyre vonatkozó jegyek Képzésmód-jegyek [+/-foly]
57 A klasszikus model: kétértékű jegyek Főosztály-jegyek A képzési helyre vonatkozó jegyek Képzésmód-jegyek [+/-foly] [+/-késl]
58 A klasszikus model: kétértékű jegyek Főosztály-jegyek A képzési helyre vonatkozó jegyek Képzésmód-jegyek [+/-foly] [+/-késl] [+/-feszes]
59 A klasszikus model: kétértékű jegyek Főosztály-jegyek A képzési helyre vonatkozó jegyek Képzésmód-jegyek Forrás-jegyek
60 A klasszikus model: kétértékű jegyek Főosztály-jegyek A képzési helyre vonatkozó jegyek Képzésmód-jegyek Forrás-jegyek [+/-zöng]
61 A klasszikus model: kétértékű jegyek Főosztály-jegyek A képzési helyre vonatkozó jegyek Képzésmód-jegyek Forrás-jegyek [+/-zöng] [+/-tág]: hehezet (aspiráció)
62 A klasszikus model: kétértékű jegyek Főosztály-jegyek A képzési helyre vonatkozó jegyek Képzésmód-jegyek Forrás-jegyek [+/-zöng] [+/-tág]: hehezet (aspiráció) [+/-szoros]
63 A klasszikus model: kétértékű jegyek Főosztály-jegyek A képzési helyre vonatkozó jegyek Képzésmód-jegyek Forrás-jegyek [+/-zöng] [+/-tág]: hehezet (aspiráció) [+/-szoros] [+/-merev], [+/-erny]
64 A klasszikus model: kétértékű jegyek Főosztály-jegyek A képzési helyre vonatkozó jegyek Képzésmód-jegyek Forrás-jegyek [+/-zöng] [+/-tág]: hehezet (aspiráció) [+/-szoros] [+/-merev], [+/-erny] [+/-érd]
65 A klasszikus model: kétértékű jegyek Főosztály-jegyek A képzési helyre vonatkozó jegyek Képzésmód-jegyek Forrás-jegyek Egyéb jegyek
66 A klasszikus model: kétértékű jegyek Főosztály-jegyek A képzési helyre vonatkozó jegyek Képzésmód-jegyek Forrás-jegyek Egyéb jegyek [+/-hosz]
67 A klasszikus model: kétértékű jegyek Főosztály-jegyek A képzési helyre vonatkozó jegyek Képzésmód-jegyek Forrás-jegyek Egyéb jegyek [+/-hosz] [+/-hangs]
68 A klasszikus model: kétértékű jegyek Főosztály-jegyek A képzési helyre vonatkozó jegyek Képzésmód-jegyek Forrás-jegyek Egyéb jegyek [+/-hosz] [+/-hangs] Tónusok: [+/-magas], [+/-mély] stb.
69
70 Problémák
71 Az ábrázolással Problémák
72 Problémák Az ábrázolással távkapcsolatok
73 Problémák Az ábrázolással távkapcsolatok pl. mgh-harmónia: felejthetetlenségeiteknek (vö. óhajt)
74 Problémák Az ábrázolással távkapcsolatok pl. mgh-harmónia: felejthetetlenségeiteknek (vö. óhajt) a mgh-k külön dimenzión működnek
75 Problémák Az ábrázolással távkapcsolatok pl. mgh-harmónia: felejthetetlenségeiteknek (vö. óhajt) a mgh-k külön dimenzión működnek megoldás: autoszegmentális fonológia
76 Problémák Az ábrázolással távkapcsolatok pl. mgh-harmónia: felejthetetlenségeiteknek (vö. óhajt) a mgh-k külön dimenzión működnek megoldás: autoszegmentális fonológia pl. hangsúly
77 Problémák Az ábrázolással távkapcsolatok pl. mgh-harmónia: felejthetetlenségeiteknek (vö. óhajt) a mgh-k külön dimenzión működnek megoldás: autoszegmentális fonológia pl. hangsúly: viszonylagos!
78 Problémák Az ábrázolással távkapcsolatok pl. mgh-harmónia: felejthetetlenségeiteknek (vö. óhajt) a mgh-k külön dimenzión működnek megoldás: autoszegmentális fonológia pl. hangsúly: viszonylagos! angol hangsúly-eltolódás: thirteen - thirteen men, Chinese - Chinese restaurant
79 Problémák Az ábrázolással távkapcsolatok pl. mgh-harmónia: felejthetetlenségeiteknek (vö. óhajt) a mgh-k külön dimenzión működnek megoldás: autoszegmentális fonológia pl. hangsúly: viszonylagos! angol hangsúly-eltolódás: thirteen - thirteen men, Chinese - Chinese restaurant a mgh-k / szótagok külön dimenzión működnek
80 Problémák Az ábrázolással távkapcsolatok pl. mgh-harmónia: felejthetetlenségeiteknek (vö. óhajt) a mgh-k külön dimenzión működnek megoldás: autoszegmentális fonológia pl. hangsúly: viszonylagos! angol hangsúly-eltolódás: thirteen - thirteen men, Chinese - Chinese restaurant a mgh-k / szótagok külön dimenzión működnek megoldás: metrikus fonológia: metrikus fák/rácsok
81 Problémák Az ábrázolással távkapcsolatok Aszimmetria a jegyek közt
82 Problémák Az ábrázolással távkapcsolatok Aszimmetria a jegyek közt pl. viselkedésben: egyes jegyek hasonulnak, mások soha (pl. [+/- hosz], [+/-szil])
83 Problémák Az ábrázolással távkapcsolatok Aszimmetria a jegyek közt pl. viselkedésben: egyes jegyek hasonulnak, mások soha (pl. [+/- hosz], [+/-szil]) belső hierarchia/szerkezet, pl. képzési hely szerinti hasonulás
84 Problémák Az ábrázolással távkapcsolatok Aszimmetria a jegyek közt pl. viselkedésben: egyes jegyek hasonulnak, mások soha (pl. [+/- hosz], [+/-szil]) belső hierarchia/szerkezet, pl. képzési hely szerinti hasonulás megoldás: autoszegmentális fonológia
85 Problémák Az ábrázolással távkapcsolatok Aszimmetria a jegyek közt A minőség és mennyiség autonómiája
86 Problémák Az ábrázolással távkapcsolatok Aszimmetria a jegyek közt A minőség és mennyiség autonómiája pótlónyúlás
87 köznyelv kollokviális
88 Problémák Az ábrázolással távkapcsolatok Aszimmetria a jegyek közt A minőség és mennyiség autonómiája pótlónyúlás megoldás: autoszegmentális fonológia
89 Problémák Az ábrázolással távkapcsolatok Aszimmetria a jegyek közt A minőség és mennyiség autonómiája A levezetéssel
90 Problémák Az ábrázolással távkapcsolatok Aszimmetria a jegyek közt A minőség és mennyiség autonómiája A levezetéssel Nincs logikai kapcsolat a szerkezeti leírás és a szerkezeti változás között
91 Problémák Az ábrázolással távkapcsolatok Aszimmetria a jegyek közt A minőség és mennyiség autonómiája A levezetéssel Nincs logikai kapcsolat a szerkezeti leírás és a szerkezeti változás között pl. hasonulás, h-törlés (a híres/hírhedt diszjunkció)
92 Problémák Az ábrázolással távkapcsolatok Aszimmetria a jegyek közt A minőség és mennyiség autonómiája A levezetéssel Nincs logikai kapcsolat a szerkezeti leírás és a szerkezeti változás között pl. hasonulás, h-törlés (a híres/hírhedt diszjunkció) megoldás: autoszegmentális fonológia
93 Problémák Az ábrázolással távkapcsolatok Aszimmetria a jegyek közt A minőség és mennyiség autonómiája A levezetéssel Nincs logikai kapcsolat a szerkezeti leírás és a szerkezeti változás között => túlgenerál
94 Problémák Az ábrázolással távkapcsolatok Aszimmetria a jegyek közt A minőség és mennyiség autonómiája A levezetéssel Nincs logikai kapcsolat a szerkezeti leírás és a szerkezeti változás között => túlgenerál Absztrakt köztes ábrázolások, extrinszikus szabályrendezés
95 Problémák Az ábrázolással távkapcsolatok Aszimmetria a jegyek közt A minőség és mennyiség autonómiája A levezetéssel Nincs logikai kapcsolat a szerkezeti leírás és a szerkezeti változás között => túlgenerál Absztrakt köztes ábrázolások, extrinszikus szabályrendezés megoldás: nem derivációs modellek
96 Az ábrázolással távkapcsolatok Aszimmetria a jegyek közt Problémák A minőség és mennyiség autonómiája A levezetéssel Nincs logikai kapcsolat a szerkezeti leírás és a szerkezeti változás között => túlgenerál Absztrakt köztes ábrázolások, extrinszikus szabályrendezés A grammatika modelljével
97 A grammatika modellje
98 morfológia?? A grammatika modellje
99 A grammatika modellje morfológia?? a szótárban
100 A grammatika modellje morfológia?? a szótárban fonológia-morfológia interakció: fonológia a lexikonban
101 A grammatika modellje morfológia?? a szótárban fonológia-morfológia interakció: fonológia a lexikonban megoldás: lexikális fonológia
Atomikusak-e a beszédhangok?
Atomikusak-e a beszédhangok? Előadás Babeş Bolyai Tudományegyetem Magyar és Általános Nyelvészeti Tanszék Kolozsvár 2016. november 2. Balogné Bérces Katalin (BBK) PPKE BTK, Budapest/Piliscsaba Bevezető:
Üres fonológiai kategóriák, avagy a hangtan szellemei
Üres fonológiai kategóriák, avagy a hangtan szellemei Előadás Babeş Bolyai Tudományegyetem Magyar és Általános Nyelvészeti Tanszék Kolozsvár 2016. november 3. Balogné Bérces Katalin (BBK) PPKE BTK, Budapest/Piliscsaba
Fonetika és fonológia
Fonetika és fonológia Előadás 2015. október Balogné Bérces Katalin PPKE BTK, Budapest/Piliscsaba 5: A magyar mássalhangzók fonológiája Ismétlés: mássalhangzók: zönge p [p] c [ts] f [f] m [m] b [b] cs [tʃ]
A hangok a fejemben, avagy: mi a fonológia?
A hangok a fejemben, avagy: mi a fonológia? Előadás Babeş Bolyai Tudományegyetem Magyar és Általános Nyelvészeti Tanszék Kolozsvár 2016. október 31. Balogné Bérces Katalin (BBK) PPKE BTK, Budapest/Piliscsaba
Fonetika és fonológia
Fonetika és fonológia Előadás 2015. október Balogné Bérces Katalin PPKE BTK, Budapest/Piliscsaba 2: Fonetika #1: Bevezetés és a magánhangzók artikulációja Bevezetés Magánhangzó (vokális, V) vs. mássalhangzó
Fonetika és fonológia
Fonetika és fonológia Előadás 2015. október Balogné Bérces Katalin PPKE BTK, Budapest/Piliscsaba 1: Bevezetés: Fonetika és fonológia Fonetika és fonológia fonetika: a beszédhangok fizikai tulajdonságai
A bináris jegyek kiterjesztése: paraméterek
A bináris jegyek kiterjesztése: paraméterek Zöngésségi hasonulás a magyarban: C[+zörej] [+zöngés] / _ C [+zörej, +zöngés] C[+zörej] [ zöngés] / _ C [+zörej, zöngés] Az a probléma, hogy ezt két külön szabályként
A mássalhangzók fonetikai és fonológiai rendszere
Leíró magyar hangtan 16. téma A mássalhangzók fonetikai és fonológiai rendszere A beszélőszervek áttekintése során az alábbi képzési jegyeket figyelhettük meg mint a mássalhangzóknál fonetikailag releváns
Fonetika. Tóth Ildikó, PhD. Bevezetés a nyelvtudományba 2. előadás 2009 Pázmány Péter Katolikus Egyetem
Fonetika Tóth Ildikó, PhD. Bevezetés a nyelvtudományba 2. előadás 2009 Pázmány Péter Katolikus Egyetem 1 FONETIKA Akusztikai - hangzás Artikulációs - képzés Hangok elsajátítása gyerekkorban Hallás Képzés
Bevezetés a nyelvtudományba Fonológia
Bevezetés a nyelvtudományba Fonológia Fonológia célja: a hangok rendszerbe szerveződését meghatározó elvek felkutatása és a nyelvekben előforduló változatok magyarázata tárgya: - a nyelvek hangkészlete
A mássalhangzók fonetikai és fonológiai rendszere
Leíró magyar hangtan 12.. témat A mássalhangzók fonetikai és fonológiai rendszere Olvasnivaló: * Deme LászlL szló: A magyar fonémák rendszeréhez és rendszerezéséhez. Néprajz és Nyelvtudomány, 1516 (19711972):
A mássalhangzók fonetikai és fonológiai rendszere
Leíró magyar hangtan 10.. témat A mássalhangzók fonetikai és fonológiai rendszere Mássalhangzós jegyek (Bolla 20911, 3336) 0. Vokalikus konszonantikus 1. A tüdő tev. 2. A gégefő tev. a gégefő elmozdulása
A mássalhangzók fonetikai és fonológiai rendszere
7.. témat A mássalhangzók fonetikai és fonológiai rendszere A mássalhangzók képzési jegyei 1. Tüdő tevékenysége 1.1. A levegőáramlás iránya *2. A hangszalagok működése 3. Zöngekezdési idő 4. A hangindítás
A mássalhangzók. Konszonánsok (consonans) jelölése: C Mássalhangzók vs. magánhangzók? Mi jellemző a mássalhangzókra?
A mássalhangzók A mássalhangzók Konszonánsok (consonans) jelölése: C Mássalhangzók vs. magánhangzók? Mi jellemző a mássalhangzókra? Milyen jegyekkel jellemezzük őket? https://www.youtube.com/watch?v=92260d-jzki&list=pl4d3dew-wbd72e677mghgu0_bw3ybrjr2
Fonológia Balogné Bérces Katalin 2011. tavasz
Fonológia Balogné Bérces Katalin 2011. tavasz 4: Lineáris ábrázolások és autoszegmentalizmus 2. A szótag SPE: nincs formális szerepe később: fokozatos visszatérés a szótaggal kapcsolatos hagyományokhoz
MAGYAR NYELVÉSZETI TÁRGYAK ISMERTETÉSE BA NYELVTECHNOLÓGIAI SZAKIRÁNY
MAGYAR NYELVÉSZETI TÁRGYAK ISMERTETÉSE BA NYELVTECHNOLÓGIAI SZAKIRÁNY Tantárgy neve: BBNMT00300 Fonetika 3 A tantárgy célja, hogy az egyetemi tanulmányaik kezdetén levő magyar szakos hallgatókat megismertesse
Bevezetés a nyelvtudományba Fonetika
Bevezetés a nyelvtudományba Fonetika Beszéd - két vagy több ember között zajlik - a nyelvhasználat hangzó formája - két része van: - beszédprodukció - beszédfeldolgozás - tanulmányozásához szükséges: -
Bevezetés a nyelvtudományba. 3. Fonológia
Bevezetés a nyelvtudományba 3. Fonológia Gerstner Károly Magyar Nyelvészeti Tanszék Fonológia Fonetika beszédhangtan fizikai jelenségeket vizsgál: amit a beszélı csinál * * * * * Fonológia nyelvi (funkcionális)
A magánhangzók fonetikai rendszerezése
5.. témat A magánhangzók fonetikai rendszerezése 1. Szupraglottális terület 2. (Transz)glottális terület 3. Szubglottális terület A mássalhangzók magánhangzók elválasztása szótagalkotás: a magánhangzók
A magánhangzók fonológiai rendszere
Leíró magyar hangtan 15. téma A magánhangzók fonológiai rendszere Bollánál a következő magánhangzós oppozíciókkal találkozunk: 1 Ezek a k é p z é s i j e g y e k azonban különböző fontossággal vesznek
Fonológia. Tóth Ildikó, PhD. Bevezetés a nyelvtudományba 3. előadás 2009 Pázmány Péter Katolikus Egyetem
Fonológia Tóth Ildikó, PhD. Bevezetés a nyelvtudományba 3. előadás 2009 Pázmány Péter Katolikus Egyetem 1 Mássalhangzók képzési hely szerint Forrás: Gósy Mária, Fonetika, a beszéd tudománya 2 Allofónok:
Lexikális fonológia. A fonológiai szabályok két típusa:
A fonológiai szabályok két típusa: lexikális: morfológiai szerkezetre érzékeny kontrasztív egységek lehet kivétel fonetikailag nem mindig természetes posztlexikális: morfológiai szerkezetre nem érzékeny
A magánhangzók és a mássalhangzók elkülönítése
Leíró magyar hangtan 13. téma A magánhangzók és a mássalhangzók elkülönítése A nyelvészeti hagyomány szerint a hangokat két nagy csoportra szokás osztani: magánhangzókra (vokális, röv.: V) és mássalhangzókra
A jegygeometria kiterjesztése az autoszegmentális fonológia
A jegygeometria kiterjesztése az autoszegmentális fonológia (nem egy elmélet, hanem egy modelltípus, illetve föltevések egy csoportja, amelyek konkrét modellekben valósulnak meg) Példa: a margi tónus (csádi
Artikulációs (fiziológiai) fonetika
5.. témat Artikulációs (fiziológiai) fonetika Az artikulációs fonetika alapegysége: kinéma (az egy beszédhang létrehozásához szükséges beszélőszervi mozgások összessége, egy beszédhangnyi mozgáskomplexum)
Az énekelt magánhangzók észlelése réshangkörnyezetben
Az énekelt magánhangzók észlelése réshangkörnyezetben Deme Andrea 2011. Február 4. andrea_deme@hotmail.com Az énekelt beszéd észlelése Szinte mindennapos feladat opera tévé rádió Az énekelt hangok észlelésének
Morfológia fonológia: a jelenségek. Morfológia és fonológia
orfológia és fonológia orfológia fonológia: a jelenségek (inflexió) Szintaxis Lexikon (deriváció) orfológia onológia allomorfia morfológiai tartományok morfológiailag kondicionált fonológiai folyamatok
A magánhangzók fonológai rendszere
6.. témat A magánhangzók fonológai rendszere Magánhangzós oppozíciók a magyarban 1. Vokalikuskonszonantikus 2. Tüdő tevékenysége 3. Az artikulációs tevékenység erőssége 4. Az artikulációs folyamat változékonysága
Morfológia és fonológia. Lexikon. Morfológia
Morfológia és fonológia Lexikon (deriváció) Morfológia (inflexió) Szintaxis Fonológia Morfológia és fonológia Mik a jelenségek? mi tartozik a morfológia és a fonológia határterületére? Hol húzzuk meg a
A mássalhangzók fonetikai és fonológiai rendszere
7.. témat A mássalhangzók fonetikai és fonológiai rendszere A mássalhangzók képzési akusztikai jegyei jegyei 1. Tüdő tevékenysége 1.1. A levegőáramlás iránya *2. A hangszalagok működése 3. Zöngekezdési
A mássalhangzók fonetikai és fonológiai rendszere
7.. témat A mássalhangzók fonetikai és fonológiai rendszere A mássalhangzók képzési akusztikai jegyei jegyei 1. Tüdő tevékenysége 1.1. A levegőáramlás iránya *2. A hangszalagok működése 3. Zöngekezdési
Kétarcúak devianciái
Kétarcúak devianciái Szépe Judit 0. Bevezetés Minden elmélet hitelességét ellenırizni kell. Az ellenırzés többek között azt jelenti, hogy a hipotézist össze kell vetni az empirikus adatokkal, vagyis a
Lexikális fonológia. Lexikális fonológia. A fonológiai szabályok két típusa:
A i szabályok két típusa: lexikális: i szerkezetre érzékeny kontrasztív egységek lehet kivétel fonetikailag nem mindig természetes posztlexikális: i szerkezetre nem érzékeny allofónikus egységek nincs
2. A mássalhangzó-rendszerrel kapcsolatos problémák
2. A mássalhangzó-rendszerrel kapcsolatos problémák honnan ismerhető meg? kikövetkeztetés a) ómagyar kor nyelvemlékei b) rokon nyelvek sajátosságai c) ősmagyar kor jövevényszavai 1. ősmagyar kor elejének
Felvételi előkészítő. magyar nyelvből. 1. foglalkozás
Felvételi előkészítő magyar nyelvből 1. foglalkozás SZÖVEG BESZÉD Mondatok Szószerkezetek Szavak Szóelemek Hangok N Y E L V A kommunikáció tájékoztatást, közlést, felhívást és információcserét jelent.
2. téma. Fonetika/fonológia. Leíró magyar hangtan. Fonéma:
Leíró magyar hangtan 2. téma Fonetika/fonológia Fonéma: A beszélő számára lényeges különbséget hordozó hang. Minden fonéma legalább egy tulajdonságában különbözik a másiktól. Feladata a jelek hangtestének
Siptár Péter, Szentgyörgyi Szilárd 2013
Pannon Egyetemi Kiadó Veszprém 2013 Siptár Péter, Szentgyörgyi Szilárd 2013 Jelen kiadvány sem részben, sem egészben nem másolható mechanikai eljárásokkal, ideértve a nyomtatást és fénymásolást is a jogtulajdonos
Forró Orsolya Hangtan I. jegyzet
Forró Orsolya Hangtan I. jegyzet a Fonetika előadáshoz és szemináriumhoz 2012/2013. őszi szemeszter 1. Bevezetés 1.1. A HANGTAN A hangtan terminussal többnyire a nyelvleírás két különálló, autonóm, de
Hogyan hiányozhat az olasz fonológiából a zöngésségi hasonulás?
Hogyan hiányozhat az olasz fonológiából a zöngésségi hasonulás? Huszthy Bálint PPKE BTK Szeged, 2017. nov. 24. LingDok 1. Bevezetés Háttér Az olaszban nyelvtörténeti és fonotaktikai okokból nincsenek zörejhangkapcsolatok,
(In)variabilitás a mássalhangzóknál. A mássalhangzók akusztikus kulcsai
(In)variabilitás a mássalhangzóknál A mássalhangzók akusztikus kulcsai A beszédképzés szervei Toldalékcső mint akusztikus szűrő Milyen jegyekkel jellemezzük őket? https://www.youtube.com/watch?v=92260d-jzki&list=pl4d3dew-
Artikulációs (fiziológiai) fonetika
4.. témat Artikulációs (fiziológiai) fonetika Az artikulációs fonetika alapegysége: kinéma (az egy beszédhang létrehozásához szükséges beszélőszervi mozgások összessége, egy beszédhangnyi mozgáskomplexum)
Autoszegmentális fonológia. gerinctengely: mennyiségi információ gyökértengely: minıségi információ X X X X X X X. t a t a t s. [t] [a] [tt] [a:] [ts]
![Autoszegmentális fonológia. gerinctengely: mennyiségi információ gyökértengely: minıségi információ X X X X X X X. t a t a t s. [t] [a] [tt] [a:] [ts]](/thumbs/28/12618393.jpg "Autoszegmentális fonológia. gerinctengely: mennyiségi információ gyökértengely: minıségi információ X X X X X X X. t a t a t s. [t] [a] [tt] [a:] [ts]")
gerinctengely: mennyiségi információ gyökértengely: minıségi információ X X X X X X X t a t a t s [t] [a] [tt] [a:] [ts] a gerinctengely kétféle elmélete: homogén: csak idızítési pontok (XXXXX) nem homogén:
Mi ebben az új? A latin inflexiós morfológia
A latin inflexiós morfológia A klasszikus latin inflexiós morfológia teljes leírása (elsısorban allomorfiák tekintetében) A fonológiai környezetek egységes rendezése alapján (magánhangzós skála) Lényegesen
Autoszegmentális fonológia. Autoszegmentális fonológia. gerinctengely: mennyiségi információ gyökértengely: minıségi információ
gerinctengely: mennyiségi információ gyökértengely: minıségi információ t a t a t s [t] [a] [tt] [a:] [ts] a gerinctengely kétféle elmélete: homogén: csak idızítési pontok () nem homogén: magán- és mássalhangzók
középső o Nyelv eleje magasabban magas hátulja magasabban mély o Ajak kerekítés (labiális) rés (illabiális) o Hossz rövid hosszú Mássalhangzók o Idő
Nyelvtan Nyelvi jelek o szavak (lexéma o szóelem (morféma: szótő és toldalék) o tovább bonthatók fonémákra (jelelemek) Nyelv 3 szint o hangok o szavak o mondatok o nyelvtan szintek egymásra épülésének
Fonológia BBK 2014. tavasz
Fonológia BBK 2014. tavasz 2: Puszta szerkezettől a mentális grammatikáig Rövid történeti áttekintés 3 Rövid történeti áttekintés Strukturalista nyelvészet (pl. Ferdinand de Saussure, Leonard Bloomfield,
BALOGNÉ BÉRCES KATALIN PPKE BTK Angol Intézet Modern szótagelmélet az angol nyelv jelenségeinek kutatásában: a Szigorú CV-fonológia
CVCVCVCVCVCVCVCVCVCVCVCVCVCVCVCVCVCVCVCVCVCVCVCVCVCVCVCVCVCVCVC BALOGNÉ BÉRCES KATALIN PPKE BTK Angol Intézet Modern szótagelmélet az angol nyelv jelenségeinek kutatásában: a Szigorú CV-fonológia PiNyeK
Leíró magyar hangtan. 7. téma. Fonetika/fonológia
Leíró magyar hangtan 7. téma Fonetika/fonológia 1 A fonetika/fonológia kettőss sségének elméleti leti háttere 1. A beszéd és a nyelv Ferdinand de Saussure [Ferdinan dö Szoszűr] [fɛʁdinɑ də sosyʁ] A nyelvtudomány
ZÖNGÉSEDÉSI ÉS ZÖNGÉTLENEDÉSI FOLYAMATOK A /j/ FONÉMA HANGREALIZÁCIÓIBAN. Menyhárt Krisztina
ZÖNGÉSEDÉSI ÉS ZÖNGÉTLENEDÉSI FOLYAMATOK A /j/ FONÉMA HANGREALIZÁCIÓIBAN Menyhárt Krisztina Bevezetés A /j/ fonéma fonológiai és a [j] mássalhangzó fonetikai szempontú osztályozása mind a mai napig számos
Minőség és mennyiség a magyar magánhangzók szerkezetében
Minőség és mennyiség a magyar magánhangzók szerkezetében Balogné Bérces Katalin (PPKE) Vágó Róbert köszöntése 2018. április 3. MTA Nyelvtudományi Intézet Minőség és mennyiség a magyar magánhangzók szerkezetében
Leíró magyar hangtan. A magánhangzók fonetikai rendszerezése. Képzésmódok. A) Nyílás B) Akadály
Leíró magyar hangtan 5.. témat A magánhangzók fonetikai rendszerezése A) Nyílás B) Akadály Képzésmódok 1. Zár felpattanó (explozíva) nem felpattanó (okkluzíva) pergő, többször perdülő (tremuláns) egyszer
Leíró magyar hangtan
Leíró magyar hangtan 5.. témat A magánhangzók fonetikai rendszerezése A) Nyílás B) Akadály 1. Zár 2. Rés Képzésmódok felpattanó (explozíva) nem felpattanó (okkluzíva) pergő, többször perdülő (tremuláns)
Érettségi eredmények 2005-től (Békéscsabai Andrássy Gyula Gimnázium és Kollégium)
2005/db közép 2005/db emelt 2005/db összes 2005/jegy közép 2005/jegy emelt 2005/jegy összes 2005/% közép 2005/% emelt 2005/% összes 51 119 170 3,53 5,00 4,42 59,90 99,17 84,27 22 17 39 4,45 4,94 4,7 75,68
Bevezetés a nyelvtudományba. 2. Fonetika
Bevezetés a nyelvtudományba 2. Fonetika Gerstner Károly Magyar Nyelvészeti Tanszék Fonetika A beszédhangok tudománya: az egyes hangok jellegével és képzésével, illetve a beszédészlelés folyamatával foglalkozik
A MAGYAR MAGÁNHANGZÓ-HARMÓNIÁRÓL
A MAGYAR MAGÁNHANGZÓ-HARMÓNIÁRÓL Siptár Péter 1. Bevezetés A magyar hangtan talán legérdekesebb jelensége az, hogy a magánhangzók elöl/hátulképzettség szempontjából harmonizálnak (azaz adott tartományon
Sémi összehasonlító nyelvészet
Sémi összehasonlító nyelvészet BMA-HEBD-303 Biró Tamás 4. A fonológia alapjai. Bevezetés a sémi nyelvek fonológiájába. 2016. március 09. Glottolog: http://glottolog.org/resource/languoid/id/west2786 Ethnologue:
vázlat Az egyszerűség átka a jelöltségről mi az? jelöletlen az, ami Hume sokan mások itt csak bevezetés
vázlat Az egyszerűség átka Szigetvári Péter MTA NYTI (Hajdú Péter Ösztöndíj)/ELTE AngAmInt 2007. január 11. szótagösszetevők jelöltség egyszerűség a trubeckoji jel az egyszerűbb mindig jelöletlenebb? ábrázolás
A beszéd. Segédlet a Kommunikáció-akusztika tanulásához
A beszéd Segédlet a Kommunikáció-akusztika tanulásához Bevezetés Nyelv: az emberi társadalom egyedei közötti kommunikáció az egyed gondolkodásának legfőbb eszköze Beszéd: a nyelv elsődleges megnyilvánulása
2. Módszer. 1. Bevezetés
1. Bevezetés A fonológiai zavar tanulmányozásában a 70-es évek második felében következett be az a paradigmaváltás, amikortól a kutatók a nyelvi adatok elemzésében a nyelvelméleteket figyelembe vevı leírásra
A magánhangzók fonetikai rendszere
Leíró magyar hangtan 14. téma A magánhangzók fonetikai rendszere A magánhangzók itt következő rendszerezése elsősorban az artikulációs jegyeket veszi figyelembe, ezen csak kis mértékben módosítanak az
A magyar nyelv bizonytalan státusú hangjai
Leíró magyar hangtan 17. téma A magyar nyelv bizonytalan státusú hangjai A magyar mássalhangzók és magánhangzók fonetikai rendszerét tárgyalva jónéhány hangról azt állítottuk, hogy azok nem fonémák, vagy
Akusztikai mérések SztahóDávid
Akusztikai mérések SztahóDávid sztaho@tmit.bme.hu http://alpha.tmit.bme.hu/speech http://berber.tmit.bme.hu/oktatas/gyak02.ppt Tartalom Akusztikai produktum Gerjesztés típus Vokális traktus Sugárzási ellenállás
A fonológia kialakulása, irányzatai
A fonológia kialakulása, irányzatai 1928: Hága (I. nemzetközi nyelvészkongresszus): Jakobson, Trubeckoj, Karcevszkij Roman Jakobson: A fonológia manifesztuma. In: Szöveggyűjtemény az általános nyelvészet
Szupraszegmentális szerkezet
Szupraszegmentális szerkezet A hangzó nyelv két vetülete (ismétlés) Szegmentális szint beszédhangok, hangkapcsolatok lokális nézőpont, pillanatnyi(?) Szupraszegmentális szint (prozódia) globális nézőpont,
Fonetika és fonológia
Fonetika és fonológia Előadás 2015. október Balogné Bérces Katalin PPKE BTK, Budapest/Piliscsaba 4: A magyar magánhangzók fonológiája Fonetika és fonológia: ismétlés fonetika: a beszédhangok fizikai tulajdonságai
Siptár Péter A fonológiai elméletek történetéből *
Siptár Péter A fonológiai elméletek történetéből * In: Laczkó Krisztina és Tátrai Szilárd (szerk.): Elmélet és módszer. Nyelvészeti tanulmányok. Budapest, Eötvös József Collegium, 2014. 341 357. ISBN 978-615-5371-21-9.
automatikus osztályozása szubglottális rezonanciák alapján
Mássalhangzó-magánhangzó kapcsolatok automatikus osztályozása szubglottális rezonanciák alapján Csapó Tamás Gábor 1, Németh Géza 1 1 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Távközlési és Médiainformatikai
A magánhangzók artikulációs jellemzése
A magánhangzók artikulációs jellemzése Magánhangzók és mássalhangzók átírása IPA szimbólumokkal és jellemzése artikulációs jegyekkel handout!!! Az artikulációs szervek és működésük Toldalékcső: a hangszalagoktól
Az ómagyar hangrendszer és a főbb hangváltozások
Az ómagyar hangrendszer és a főbb hangváltozások Az ómagyar kori magánhangzó-rendszer több lényeges ponton eltér a mai állapottól. Érdemes felidézni, hogy a mai magyar köznyelvben 14 magánhangzó van, 7
A zörejhang-gyengülések és -erősödések tipológiája
CSER ANDRÁS A zörejhang-gyengülések és -erősödések tipológiája The purpose of this work is to establish and empirically motivate the correspondence between obstruent lenition and fortition processes on
ÉS S NYELVI REPREZENTÁCI CIÓ. MTA Nyelvtudományi Intézet
BESZÉDK DKÉPZÉS ÉS S NYELVI REPREZENTÁCI CIÓ Gósy MáriaM MTA Nyelvtudományi Intézet A legtágabb értelmezés szerint a beszéd az a képesség, hogy érzéseinket és gondolatainkat másokkal jelek útján közöljük.
A hangváltozások osztályozásához
CSER ANDRÁS A hangváltozások osztályozásához This paper presents a classification of sound changes that can be seen as largely descriptive and pre theoretical. The most elementary categories of phonological
10. Morfológia és statisztikai grammatika Morfémák és variációszámok
Tartalom Előszó... 15 1. Bevezetés... 21 1.1. Nyelvtudomány és kognitív pszichológia... 23 1.2. Grammatikák és nyelvészeti irányzatok... 25 1.3. Kontextusában él a nyelv... 27 1.4. Más szemlélet más nyelvtan...
Cél: LEJEGYZÉS terminus!
Fonetikus lejegyzés Átírás vs. lejegyzés Cél: A beszéd megjelenítése fonetikus jelsorozatokkal. Hagyományosan: fonetikus átírás = transzkripció. Átírás implicite = helyesírási formában rögzített alak transzformálása
Hangrendszer, fonológia
(1) Mi az, hogy hangrendszer? hány hang van a nyelvben? van, ahol kevés, van, ahol sok hawaii (polinéz) kung (!xóõ, khoiszan nyelv, Botswana) hawaii: 18 elem m p w n l k h ʔ i e a o u iː eː aː oː uː kung:
A zsidóság nyelvei. Biró Tamás március 24.
A zsidóság nyelvei http://birot.web.elte.hu/courses/2015-orzse/ Biró Tamás biro.tamas@btk.elte.hu, http://birot.web.elte.hu 2015. március 24. Coursera MOOC 2015. március 30 május 11. Marc van Oostendorp
Forró Orsolya Hangtan II. jegyzet
Forró Orsolya Hangtan II. jegyzet a Fonetika előadáshoz és szemináriumhoz 2013/2014. őszi szemeszter 1. Bevezetés 1.1. MÉG EGYSZER A FONOLÓGIÁRÓL A fonológia a nyelvészetnek az a területe, amely a nyelv
Beszédészlelés 1: Beszédpercepció. A beszédpercepció helye a beszédmegértési folyamatban
Beszédészlelés 1: Beszédpercepció A beszédpercepció helye a beszédmegértési folyamatban A beszéd reprezentációja Akusztikus (obj) a frekvencia és intenzitás (változása) az időben Artikulációs (obj) artikulációs
(A szövegben ismég Hermogenész és Kratülosz beszélget.)
Pszeudokratülosz újratöltve Az ezredfordulót követő nyolcadik év decemberében ismét rossz idők jártak a nyelvészet Benczúr utcai fellegvárában: nem akkreditálták az Elméleti Nyelvészet Tanszék MA programját,
Nyelvtudományi irányzatok és módszerek a 20. században
Nyelvtudományi irányzatok és módszerek a 20. században KGRE, 2011. november 11. Strukturalizmus Biró Tamás Universiteit van Amsterdam (UvA) t.s.biro@uva.nl, http://home.medewerker.uva.nl/t.s.biro/ Nyelvészet:
1.2. Az időtartam-különbségek a percepcióban Milyen akusztikai jelenséget tekinthetünk felismerési kulcsnak?.26
ELŐSZÓ...5 1. A MAGÁNHANGZÓK IDŐTARTAMÁT MEGHATÁROZÓ TÉNYEZŐK...7 1.1. A szegmentális kondicionáló tényezők...13 1.1.1. A magánhangzók fiziológiai alkata...13 1.1.2. A mássalhangzó-környezet hatása...16
Idegen eredetű, jelölt mássalhangzó-kapcsolatra végződő tövek tárgyesete a magyar nyelvben
478 Lantay Gyula: Idegen eredetű, jelölt mássalhangzó-lapcsolatra végződő tövek... SUMMARY Gósy, Mária Gyarmathy, Dorottya Large, multifunctional Hungarian speech database (BEA) The ten-year development
Vizuális nyelv. Olvasás és írás. Ellis, W. (2004) Olvasás, írás és diszlexia október
Vizuális nyelv Olvasás és írás Ellis, W. (2004) Olvasás, írás és diszlexia 2011. október A nyelv szerkezete nyelv hangtan nyelvtan jelentéstan fonetika morfológia szemantika fonológia szintaxis pragmatika
Feleletválasztós gyakorlófeladatok a Hangtan II. jegyzethez Magánhangzók
Feleletválasztós gyakorlófeladatok a Hangtan II. jegyzethez Magánhangzók 1.) Melyik állítás nem igaz a kötőhangzókra? a) Az elölségi és kerekségi harmóniának megfelelően illeszkednek a tőhöz. b) Csak középső
Ferdinand de Saussure [Ferdinan dö Szoszür] [fɛʁdinɑ də sosyʁ]
![Ferdinand de Saussure [Ferdinan dö Szoszür] [fɛʁdinɑ də sosyʁ]](/thumbs/91/105294577.jpg "Ferdinand de Saussure [Ferdinan dö Szoszür] [fɛʁdinɑ də sosyʁ]")
3. téma Fonetika/fonológia Ferdinand de Saussure [Ferdinan dö Szoszür] [fɛʁdinɑ də sosyʁ] A nyelvtudomány tárgya. A külső és a belső nyelvészet A nyelv rendszer jellege. A nyelvi jel természete Diakrónia
3. téma. Fonetika/fonológia
3. téma Fonetika/fonológia Ferdinand de Saussure [Ferdinan dö Szoszür] [fɛʁdinɑ də sosyʁ] A nyelvtudomány tárgya. A külső és a belső nyelvészet A nyelv rendszer jellege. A nyelvi jel természete Diakrónia
Amagyar köznyelv a- és e-hangjainak aszimetriája közismert
ÚJ MAGÁNHANGZÓ-FONÉMÁK Amagyar köznyelv a- és e-hangjainak aszimetriája közismert a nyelvtani szakirodalomból és a leíró nyelvtanokból (vö. pl. Laziczius Gyula 1932, Lotz János 1939, Papp István 1966,
A nyelvtudomány rövid története: humanizmus & kora újkor
De ez fölvetett több kérdést is (mindenütt) melyik nyelvi változatot használják? (nem volt köznyelv!) milyen írásformát használjanak? nemcsak betűválasztás, írásjelek, hanem nyelvi elemzés is! mi legyen
Forró Orsolya Hangtan II. jegyzet
Forró Orsolya Hangtan II. jegyzet a Fonetika előadáshoz és szemináriumhoz 2013/2014. őszi szemeszter 1. Bevezetés 1.1. MÉG EGYSZER A FONOLÓGIÁRÓL A fonológia a nyelvészetnek az a területe, amely a nyelv
Forró Orsolya Hangtan II. jegyzet
Forró Orsolya Hangtan II. jegyzet a Fonetika előadáshoz és szemináriumhoz 2012/2013. őszi szemeszter 1. Bevezetés 1.1. MÉG EGYSZER A FONOLÓGIÁRÓL A fonológia a nyelvészetnek az a területe, amely a nyelv
Beszédinformációs rendszerek. 3. gyakorlat - Elemi jelfeldolgozás (a beszédjel feldolgozásának lépései)
Beszédinformációs rendszerek 3. gyakorlat - Elemi jelfeldolgozás (a beszédjel feldolgozásának lépései) 1 Beszédinformációs rendszerek Kiss Gábor, Tulics Miklós Gábriel, Tündik Máté Ákos {kiss.gabor,tulics,tundik}@tmit.bme.hu
Beszédképzés és nyelvi reprezentáció ábra A beszédprodukció és a beszédfeldolgozás folyamatának képi szemléltetése
Beszédképzés és nyelvi reprezentáció 289 egyéni ismerethalmaznak a nyelvre vonatkozó jeleit és funkcióit tartalmazza. Enélkül a beszédfeldolgozás nem valósulhat meg. A nyelvi mentális reprezentáció bizonyos
Kerekasztalvita a fonológia helyzetéről
Kerekasztalvita a fonológia helyzetéről 2007. november 6-án a Magyar Nyelvtudományi Társaság kerekasztalvitát rendezett Budapesten az ELTE Magyar nyelvészeti könyvtárában. A vitán Péter Mihály elnökölt,
Hangtan Előadások gyűjteménye magyar szakos hallgatók számára
Csernicskó István Hires Kornélia Hangtan Előadások gyűjteménye magyar szakos hallgatók számára Jegyzet a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola hallgatói számára 1 2 Закарпатський угорський інститут
FORRÓ ORSOLYA. eltűnését veszteségnek könyvelhetjük el. (Bárczi Benkő Berrár 1967: 137)
Néhány észrevétel a magyar történeti hangtan szemléletével kapcsolatban A Magyar nyelvtörténet alapján (Kiss Jenő Pusztai Ferenc (szerk.) (2003), Osiris, Budapest) FORRÓ ORSOLYA Tiszteletre és csodálatra
Hangtörténeti változások feltételezett okairól
276 Gósy Mária Ami a hangalakot, nevezetesen a visszaható hasonulást illeti, a régiségbl erre is lehet egy-két példát idézni. A mai Veszprémbl alak régen mint bezprimmevl (MargL. 4) és bezprimevl (MargL.
EXPLOZÍVÁK ÉS AFFRIKÁTÁK IDŐVISZONYAI. Gráczi Tekla Etelka
94 EXPLOZÍVÁK ÉS AFFRIKÁTÁK IDŐVISZONYAI Bevezetés A beszédhangok képzése során az egyes artikulációs gesztusok egymással összeköttetésben, egymásra hatva működnek. Így például nemcsak a hangszalagok felől
Beszédhangok viselkedése a spontán beszédben
GÓSY MÁRIA Beszédhangok viselkedése a spontán beszédben Mindenki tapasztalhatta már, hogy ha olyan idegen nyelvű beszédet hallgat, amit egyáltalán nem ért, akkor az a benyomása, mintha nem is lennének
A hangképz A hangszalagok működése (fonáció)
4. témat A hangképz pzés 4.3. A hangszalagok működése (fonáció) Hangszalagok Hangszalagállások (fonációtípusok) A fonációtípusok kontinuumot alkotnak Collins Mees: Hangszalagállások: Zárállás Gégezárhang