A mássalhangzók fonetikai és fonológiai rendszere

Átírás

1 7.. témat A mássalhangzók fonetikai és fonológiai rendszere

2 A mássalhangzók képzési akusztikai jegyei jegyei 1. Tüdő tevékenysége 1.1. A levegőáramlás iránya *2. A hangszalagok működése 3. Zöngekezdési idő 4. A hangindítás és -befejezés módja 5. A gégefő elmozdulása *6. A toldalékcső hangképző tevékenysége *7. A képzésmód akusztikai hatása (zengősség) pulmonikus nonpulmonikus exspirációs inspirációs gégezár csikorgás (csikorgó, modális, leheletes) zönge suttogás zöngétlen -VOT 0VOT +VOT leheletes lágy feszes kemény préselt ejektíva implozíva akadály (mássalhangzós) nyílás (magánhangzós) zörejhang (obstruens) zengőhang (szonoráns) A *-gal jelölt képzési (fonetikai) jegyek disztinktív (megkülönböztető, fonológiai) funkciójúak is!

3 A mássalhangzók képzési jegyei 8. Az artikulációs tevékenység erőssége *9. A levegő útja a garatban *10. Az akadályképzés elhelyezkedése *11. Az akadályképzés módja *12. Az akadályképzés módjának változékonysága feszes (fortisz) laza (lenisz) orális nazoorális (nazalizált) nazális centrális laterális explozíva okkluzíva tremuláns tap/flap frikatíva approximáns nem változó változó (affrikáta) A *-gal jelölt képzési (fonetikai) jegyek disztinktív (megkülönböztető, fonológiai) funkciójúak is!

4 A mássalhangzók képzési jegyei 13. Másodlagos artikuláció 14. Ajkak működése: az ajaknyílás formája ajakcsücsörítés nazalizáció [r ][m b] [b m] labializáció [sʷ] [kʷ] [lʷ] palatalizáció [lʲ] [pʲ] [kʲ] velarizáció [sˠ] [tˠ] [dˠ] [ɫ] faringalizáció [sˁ] [tˁ] [dˁ] kerek semleges lapos csücsörített semleges szétfeszített

5 A mássalhangzók képzési jegyei *15. Passzív hangképzési helyek *16. Aktív hangképzési helyek 17. Az akadályképzés helyének változékonysága bilabiális labiodentális dentális alveoláris posztalveoláris retroflex alveopalatális (pre/medio/poszt)palatális palatoveláris veláris uvuláris faringális epiglottális glottális labiális koronális (apikális, kakuminális/ retroflex, szubapikális) (pre/medio/poszt)dorzális radikális laringális nem változó változó (kettős artikuláció [k p] [ɡ b] [ŋ m] [t ʔ]) A *-gal jelölt képzési (fonetikai) jegyek disztinktív (megkülönböztető, fonológiai) funkciójúak is!

6 A mássalhangzók képzési jegyei *18. A képzés időtartama ulrarövid rövid félhosszú hosszú ultrahosszú A *-gal jelölt képzési (fonetikai) jegyek disztinktív (megkülönböztető, fonológiai) funkciójúak is!

7 A mássalhangzók disztinktív jegyei *2. A hangszalagok működése *6. A toldalékcső hangképző tevékenysége *7. A képzésmód akusztikai hatása (zengősség) képzési jegyek gégezár csikorgás (csikorgó, modális, leheletes) zönge suttogás zöngétlen nyílás (magánhangzós) akadály (mássalhangzós) zörejhang (obstruens) zengőhang (szonoráns) disztinktív jegyek zöngés zöngétlen mássalhangzós magánhangzós obstruens szonoráns

8 A mássalhangzók disztinktív jegyei *9. A levegő útja a garatban *10. Az akadályképzés elhelyezkedése *11. Az akadályképzés módja *12. Az akadályképzés módjának változékonysága képzési jegyek orális nazoorális (nazalizált) nazális centrális laterális explozíva okkluzíva tremuláns tap/flap frikatíva approximáns nem változó változó (affrikáta) disztinktív jegyek orális nazális centrális laterális explozíva frikatíva affrikáta nazális (okkluzíva) tremuláns approximáns laterális approximáns nem változó változó (affrikáta)

9 A mássalhangzók disztinktív jegyei *15. Passzív hangképzési helyek *16. Aktív hangképzési helyek képzési jegyek bilabiális labiodentális dentális alveoláris posztalveoláris retroflex alveopalatális (pre/medio/poszt)palat ális palatoveláris veláris uvuláris faringális epiglottális glottális disztinktív jegyek bilabiális labiodentális alveoláris posztalveoláris palatális veláris glottális/laringális labiális koronális (apikális, kakuminális/ retroflex, szubapikális) (pre/medio/poszt)dorzális radikális laringális

10 A mássalhangzók disztinktív jegyei 17. Az akadályképzés helyének változékonysága *18. A képzés időtartama képzési jegyek nem változó változó (kettős artikuláció [k p] [ɡ b] [ŋ m] [t ʔ]) ulrarövid rövid félhosszú hosszú ultrahosszú disztinktív jegyek rövid hosszú

11 A mássalhangzók disztinktív jegyei 1. A hangszalagok működése 2. A képzés módja disztinktív jegyek zöngés zöngétlen explozíva frikatíva affrikáta nazális tremuláns approximáns laterális minimális párok pók bók, dél tél, agya atya, gép kép, volt folt, zár szár, zsír sír expl. nazális: bár már, szád szán zár rés affrikáta: tél szél cél zár rés: bér vér zár laterális: de le, merre melle frikatíva laterális: zászló László

12 A mássalhangzók disztinktív jegyei 3. Képzés helye 4. A képzés időtartama disztinktív jegyek bilabiális labiodentális alveoláris posztalveoláris palatális veláris glottális/laringális rövid hosszú minimális párok bilab. labiodent.: bak vak, pont font alv. posztalv. vel.: vád vágy vág alv. posztalv. prepal.: máza mázsa mája baba babba, rímel rímmel, lap lapp, fed fedd, ina inna, vice vicce 5. Zengősség obstruens szonoráns {zöngésségi hasonulás}

13 A magyar nyelvben előforduló/előfordult fontosabb mássalhangzók fonológiailag releváns jegyek alapján felállított fonetikai rendszerezése 5. Zengősség 2. A képzés módja 1. A hangszalagok működése 3. Képzés helye aktív szervek passzív szervek (4. A képzés időtartama)

14

15 IPA: palatális magyar: prepalatális, palatális

16

17 IPA: veláris magyar palatoveláris, mediopalatális, veláris

18

19

20

21

22

23

24

25

26 hívsz, óvtam : sav, szívd : vegyes, páva

27

28

29

30

31 pech, ihlet, technika; méh, düh doh, almanach, sah, fach hó, uhu : ruha, éhes

32

33

34

35

36

37 [ç]: rakj, lökj, csukj; csapj, lopj, köpj; döfj [ʝ]: dobj, rágj [j]: vaj, jó bár fonotaktikai okok miatt nem fordulna elő obstruens j a magyarban, morfofonológiai okok miatt van (felszólító mód -j jele obstruensek után, szó végén) a szonoritási sorba rendezést így kevésbé sérti

38

39 A pech, ihlet, technika szavakban található palatoveláris zöngétlen frikatívát a magyar nyelvészetben tévesen a kapj, lökj, döfj szavakban található palatális zöngétlen frikatívával azonosítják. Ez TÉVES!

40

41 Mássalhangzó + szonoráns szó végén Fonotaktikai okok miatt (szonoritási sorba rendezés) szonoráns mássalhangzó a magyarban nem fordul elő zörejes hangkörnyezetben az obstruens + szonoráns ilyen (lenne). Szonoráns szó végén: megmaradhat, ha szonoráns + szonoráns: r + j: sarj, férj, fürj r/j + l: görl, fájl, r/j/l + m/n/ny: film, alarm, farm, reform, sárm, kombájn, firn, konszern, modern, árny, szárny, szörny (?kivétel n + l: ajánl, de ejtése inkább: ajáll) szóvégi magánhangzó-betoldás (-i): szonoráns + szonoráns: m + r/j/l: sámli, simli, rumli (?kiv. szomj nyelvújítási elvonás) obstruens + szonoráns: kasz(t)ni, fecni, nudli, pemzli, gersli, stempli, fásli, virsli, cetli; Ybli, Mádli, Kindli szingli

42 Körmagyar a Lidl-boltok előtt Népszabadság november 19. Több százan várakoztak tegnap reggel a dunaharaszti Lidl-áruház nyitására, hogy a biztosan megkaparinthassák a fillérekért kínált akciós árukat. A korai vevőket itt és a másik tizenegy Lidlinél csak az ár érdekelte: kartonszám vitték az ismeretlen márkájú termékeket. Hajnali sorban állás Dunaharasztin, a Lidl-üzletnél

43

44

45 Nem kell megtanulni!

46 Nem kell megtanulni! mássalhangzó > magánhangzó: Vokalizáció magyar nyelvtörténet: TA. feheruuaru rea meneh hodu utu rea [feχérβáru rëá mëneγχadu utu rëá] mëneγ > mënëý > mënöý > mënő

47 Nem kell megtanulni! a magyar hangtörténet szerint vokalizálódhatott a β, j, γ (β, γ > ², Ý; j > Ç), azaz a bilabiális/(pre)palatális/(palato)veláris spiráns [β], [ʝ], [ɣ].

48 Nem kell megtanulni! DE! csak szonoráns approximáns vokalizálódhat: még szóba jöhet a [ʋ] is (különösen, mert valószínűleg a magyarban nem volt bilabiális β) vagy még inkább a szemivokálisok: [j] (palatális approximáns) : Ç [w] (labioveláris approximáns) : ² [ɰ] (labiopalatális approximáns) : Ý a [w] nem azonos a frikatíva [β]-vel vagy az approximáns [β ]-vel

49 A magyar sztenderd mássalhangzóinak fonológiai rendszere Kiindulás: a mássalhangzók fonetikai szempontok alapján rendszerezett állománya a disztinktív jegyek alapján

50 A mássalhangzók disztinktív jegyei 1. A hangszalagok működése 2. A képzés módja 3. Képzés helye 4. A képzés időtartama 5. Zengősség zöngés zöngétlen disztinktív jegyek explozíva frikatíva affrikáta nazális tremuláns approximáns laterális bilabiális labiodentális alveoláris posztalveoláris palatális veláris glottális/laringális rövid hosszú obstruens szonoráns

51

52

53

54

55

56

57

58

59

60

61

62

63

64

65

66

67

68

69

70

71

72

73

74

75

76

77

78

79

80

81

82

83

84

85

86

87

88 A magyar sztenderd mássalhangzó fonémái (Siptár Péter) Obstruensek Explozíva Spiráns Affrikáta zöngés + zöngés + zöngés + Nazális Szonoránsok Tremuláns Approximáns labiális ajakhangok p b f v m alveoláris foghangok t d sz z c dz n l r palatális szájpadláshangok ty gy s zs cs dzs ny j veláris hátulsók k g h

89 A d rokonsági csoportja r l gy d t egy képzőmozzanatos eltérés két képzőmozzanatos eltérés n dz z homorgán hangok

90 d > gy: palatalizáció gy > d: depalatalizáció d > dz: affrikálódás dz > d: dezaffrikálódás d > z: spirantizáció z > d: zárhangúsodás d > t: zöngétlenedés t > d: zöngésülés d > n: nazalizáció n > d: denazalizáció A d változásai

91 A magánhangzók és a mássalhangzók együttes ábrázolása

92 A magánhangzók és a mássalhangzók együttes ábrázolása (Deme)

93 A hanghenger (Bodnár Ildikó: ÁNyT. 19: 25)

94 A zöngétlen réshangok körkörös elrendezése (Bodnár Ildikó: ÁNyT. 19: 15)

95 Gordos-körök