A mássalhangzók fonetikai és fonológiai rendszere

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A mássalhangzók fonetikai és fonológiai rendszere"

Átírás

1 7.. témat A mássalhangzók fonetikai és fonológiai rendszere

2 A mássalhangzók képzési akusztikai jegyei jegyei 1. Tüdő tevékenysége 1.1. A levegőáramlás iránya *2. A hangszalagok működése 3. Zöngekezdési idő 4. A hangindítás és -befejezés módja 5. A gégefő elmozdulása *6. A toldalékcső hangképző tevékenysége *7. A képzésmód akusztikai hatása (zengősség) pulmonikus nonpulmonikus exspirációs inspirációs gégezár csikorgás (csikorgó, modális, leheletes) zönge suttogás zöngétlen -VOT 0VOT +VOT leheletes lágy feszes kemény préselt ejektíva implozíva akadály (mássalhangzós) nyílás (magánhangzós) zörejhang (obstruens) zengőhang (szonoráns) A *-gal jelölt képzési (fonetikai) jegyek disztinktív (megkülönböztető, fonológiai) funkciójúak is!

3 A mássalhangzók képzési jegyei 8. Az artikulációs tevékenység erőssége *9. A levegő útja a garatban *10. Az akadályképzés elhelyezkedése *11. Az akadályképzés módja *12. Az akadályképzés módjának változékonysága feszes (fortisz) laza (lenisz) orális nazoorális (nazalizált) nazális centrális laterális explozíva okkluzíva tremuláns tap/flap frikatíva approximáns nem változó változó (affrikáta) A *-gal jelölt képzési (fonetikai) jegyek disztinktív (megkülönböztető, fonológiai) funkciójúak is!

4 A mássalhangzók képzési jegyei 13. Másodlagos artikuláció 14. Ajkak működése: az ajaknyílás formája ajakcsücsörítés nazalizáció [r ][m b] [b m] labializáció [sʷ] [kʷ] [lʷ] palatalizáció [lʲ] [pʲ] [kʲ] velarizáció [sˠ] [tˠ] [dˠ] [ɫ] faringalizáció [sˁ] [tˁ] [dˁ] kerek semleges lapos csücsörített semleges szétfeszített

5 A mássalhangzók képzési jegyei *15. Passzív hangképzési helyek *16. Aktív hangképzési helyek 17. Az akadályképzés helyének változékonysága bilabiális labiodentális dentális alveoláris posztalveoláris retroflex alveopalatális (pre/medio/poszt)palatális palatoveláris veláris uvuláris faringális epiglottális glottális labiális koronális (apikális, kakuminális/ retroflex, szubapikális) (pre/medio/poszt)dorzális radikális laringális nem változó változó (kettős artikuláció [k p] [ɡ b] [ŋ m] [t ʔ]) A *-gal jelölt képzési (fonetikai) jegyek disztinktív (megkülönböztető, fonológiai) funkciójúak is!

6 A mássalhangzók képzési jegyei *18. A képzés időtartama ulrarövid rövid félhosszú hosszú ultrahosszú A *-gal jelölt képzési (fonetikai) jegyek disztinktív (megkülönböztető, fonológiai) funkciójúak is!

7 A mássalhangzók disztinktív jegyei *2. A hangszalagok működése *6. A toldalékcső hangképző tevékenysége *7. A képzésmód akusztikai hatása (zengősség) képzési jegyek gégezár csikorgás (csikorgó, modális, leheletes) zönge suttogás zöngétlen nyílás (magánhangzós) akadály (mássalhangzós) zörejhang (obstruens) zengőhang (szonoráns) disztinktív jegyek zöngés zöngétlen mássalhangzós magánhangzós obstruens szonoráns

8 A mássalhangzók disztinktív jegyei *9. A levegő útja a garatban *10. Az akadályképzés elhelyezkedése *11. Az akadályképzés módja *12. Az akadályképzés módjának változékonysága képzési jegyek orális nazoorális (nazalizált) nazális centrális laterális explozíva okkluzíva tremuláns tap/flap frikatíva approximáns nem változó változó (affrikáta) disztinktív jegyek orális nazális centrális laterális explozíva frikatíva affrikáta nazális (okkluzíva) tremuláns approximáns laterális approximáns nem változó változó (affrikáta)

9 A mássalhangzók disztinktív jegyei *15. Passzív hangképzési helyek *16. Aktív hangképzési helyek képzési jegyek bilabiális labiodentális dentális alveoláris posztalveoláris retroflex alveopalatális (pre/medio/poszt)palat ális palatoveláris veláris uvuláris faringális epiglottális glottális disztinktív jegyek bilabiális labiodentális alveoláris posztalveoláris palatális veláris glottális/laringális labiális koronális (apikális, kakuminális/ retroflex, szubapikális) (pre/medio/poszt)dorzális radikális laringális

10 A mássalhangzók disztinktív jegyei 17. Az akadályképzés helyének változékonysága *18. A képzés időtartama képzési jegyek nem változó változó (kettős artikuláció [k p] [ɡ b] [ŋ m] [t ʔ]) ulrarövid rövid félhosszú hosszú ultrahosszú disztinktív jegyek rövid hosszú

11 A mássalhangzók disztinktív jegyei 1. A hangszalagok működése 2. A képzés módja disztinktív jegyek zöngés zöngétlen explozíva frikatíva affrikáta nazális tremuláns approximáns laterális minimális párok pók bók, dél tél, agya atya, gép kép, volt folt, zár szár, zsír sír expl. nazális: bár már, szád szán zár rés affrikáta: tél szél cél zár rés: bér vér zár laterális: de le, merre melle frikatíva laterális: zászló László

12 A mássalhangzók disztinktív jegyei 3. Képzés helye 4. A képzés időtartama disztinktív jegyek bilabiális labiodentális alveoláris posztalveoláris palatális veláris glottális/laringális rövid hosszú minimális párok bilab. labiodent.: bak vak, pont font alv. posztalv. vel.: vád vágy vág alv. posztalv. prepal.: máza mázsa mája baba babba, rímel rímmel, lap lapp, fed fedd, ina inna, vice vicce 5. Zengősség obstruens szonoráns {zöngésségi hasonulás}

13 A magyar nyelvben előforduló/előfordult fontosabb mássalhangzók fonológiailag releváns jegyek alapján felállított fonetikai rendszerezése 5. Zengősség 2. A képzés módja 1. A hangszalagok működése 3. Képzés helye aktív szervek passzív szervek (4. A képzés időtartama)

14

15 IPA: palatális magyar: prepalatális, palatális

16

17 IPA: veláris magyar palatoveláris, mediopalatális, veláris

18

19

20

21

22

23

24

25

26 hívsz, óvtam : sav, szívd : vegyes, páva

27

28

29

30

31 pech, ihlet, technika; méh, düh doh, almanach, sah, fach hó, uhu : ruha, éhes

32

33

34

35

36

37 [ç]: rakj, lökj, csukj; csapj, lopj, köpj; döfj [ʝ]: dobj, rágj [j]: vaj, jó bár fonotaktikai okok miatt nem fordulna elő obstruens j a magyarban, morfofonológiai okok miatt van (felszólító mód -j jele obstruensek után, szó végén) a szonoritási sorba rendezést így kevésbé sérti

38

39 A pech, ihlet, technika szavakban található palatoveláris zöngétlen frikatívát a magyar nyelvészetben tévesen a kapj, lökj, döfj szavakban található palatális zöngétlen frikatívával azonosítják. Ez TÉVES!

40

41 Mássalhangzó + szonoráns szó végén Fonotaktikai okok miatt (szonoritási sorba rendezés) szonoráns mássalhangzó a magyarban nem fordul elő zörejes hangkörnyezetben az obstruens + szonoráns ilyen (lenne). Szonoráns szó végén: megmaradhat, ha szonoráns + szonoráns: r + j: sarj, férj, fürj r/j + l: görl, fájl, r/j/l + m/n/ny: film, alarm, farm, reform, sárm, kombájn, firn, konszern, modern, árny, szárny, szörny (?kivétel n + l: ajánl, de ejtése inkább: ajáll) szóvégi magánhangzó-betoldás (-i): szonoráns + szonoráns: m + r/j/l: sámli, simli, rumli (?kiv. szomj nyelvújítási elvonás) obstruens + szonoráns: kasz(t)ni, fecni, nudli, pemzli, gersli, stempli, fásli, virsli, cetli; Ybli, Mádli, Kindli szingli

42 Körmagyar a Lidl-boltok előtt Népszabadság november 19. Több százan várakoztak tegnap reggel a dunaharaszti Lidl-áruház nyitására, hogy a biztosan megkaparinthassák a fillérekért kínált akciós árukat. A korai vevőket itt és a másik tizenegy Lidlinél csak az ár érdekelte: kartonszám vitték az ismeretlen márkájú termékeket. Hajnali sorban állás Dunaharasztin, a Lidl-üzletnél

43

44

45 Nem kell megtanulni!

46 Nem kell megtanulni! mássalhangzó > magánhangzó: Vokalizáció magyar nyelvtörténet: TA. feheruuaru rea meneh hodu utu rea [feχérβáru rëá mëneγχadu utu rëá] mëneγ > mënëý > mënöý > mënő

47 Nem kell megtanulni! a magyar hangtörténet szerint vokalizálódhatott a β, j, γ (β, γ > ², Ý; j > Ç), azaz a bilabiális/(pre)palatális/(palato)veláris spiráns [β], [ʝ], [ɣ].

48 Nem kell megtanulni! DE! csak szonoráns approximáns vokalizálódhat: még szóba jöhet a [ʋ] is (különösen, mert valószínűleg a magyarban nem volt bilabiális β) vagy még inkább a szemivokálisok: [j] (palatális approximáns) : Ç [w] (labioveláris approximáns) : ² [ɰ] (labiopalatális approximáns) : Ý a [w] nem azonos a frikatíva [β]-vel vagy az approximáns [β ]-vel

49 A magyar sztenderd mássalhangzóinak fonológiai rendszere Kiindulás: a mássalhangzók fonetikai szempontok alapján rendszerezett állománya a disztinktív jegyek alapján

50 A mássalhangzók disztinktív jegyei 1. A hangszalagok működése 2. A képzés módja 3. Képzés helye 4. A képzés időtartama 5. Zengősség zöngés zöngétlen disztinktív jegyek explozíva frikatíva affrikáta nazális tremuláns approximáns laterális bilabiális labiodentális alveoláris posztalveoláris palatális veláris glottális/laringális rövid hosszú obstruens szonoráns

51

52

53

54

55

56

57

58

59

60

61

62

63

64

65

66

67

68

69

70

71

72

73

74

75

76

77

78

79

80

81

82

83

84

85

86

87

88 A magyar sztenderd mássalhangzó fonémái (Siptár Péter) Obstruensek Explozíva Spiráns Affrikáta zöngés + zöngés + zöngés + Nazális Szonoránsok Tremuláns Approximáns labiális ajakhangok p b f v m alveoláris foghangok t d sz z c dz n l r palatális szájpadláshangok ty gy s zs cs dzs ny j veláris hátulsók k g h

89 A d rokonsági csoportja r l gy d t egy képzőmozzanatos eltérés két képzőmozzanatos eltérés n dz z homorgán hangok

90 d > gy: palatalizáció gy > d: depalatalizáció d > dz: affrikálódás dz > d: dezaffrikálódás d > z: spirantizáció z > d: zárhangúsodás d > t: zöngétlenedés t > d: zöngésülés d > n: nazalizáció n > d: denazalizáció A d változásai

91 A magánhangzók és a mássalhangzók együttes ábrázolása

92 A magánhangzók és a mássalhangzók együttes ábrázolása (Deme)

93 A hanghenger (Bodnár Ildikó: ÁNyT. 19: 25)

94 A zöngétlen réshangok körkörös elrendezése (Bodnár Ildikó: ÁNyT. 19: 15)

95 Gordos-körök

A mássalhangzók fonetikai és fonológiai rendszere

A mássalhangzók fonetikai és fonológiai rendszere 7.. témat A mássalhangzók fonetikai és fonológiai rendszere A mássalhangzók képzési jegyei 1. Tüdő tevékenysége 1.1. A levegőáramlás iránya *2. A hangszalagok működése 3. Zöngekezdési idő 4. A hangindítás

Részletesebben

A mássalhangzók fonetikai és fonológiai rendszere

A mássalhangzók fonetikai és fonológiai rendszere 7.. témat A mássalhangzók fonetikai és fonológiai rendszere A mássalhangzók képzési akusztikai jegyei jegyei 1. Tüdő tevékenysége 1.1. A levegőáramlás iránya *2. A hangszalagok működése 3. Zöngekezdési

Részletesebben

A mássalhangzók fonetikai és fonológiai rendszere

A mássalhangzók fonetikai és fonológiai rendszere Leíró magyar hangtan 10.. témat A mássalhangzók fonetikai és fonológiai rendszere Mássalhangzós jegyek (Bolla 20911, 3336) 0. Vokalikus konszonantikus 1. A tüdő tev. 2. A gégefő tev. a gégefő elmozdulása

Részletesebben

A mássalhangzók fonetikai és fonológiai rendszere

A mássalhangzók fonetikai és fonológiai rendszere Leíró magyar hangtan 12.. témat A mássalhangzók fonetikai és fonológiai rendszere Olvasnivaló: * Deme LászlL szló: A magyar fonémák rendszeréhez és rendszerezéséhez. Néprajz és Nyelvtudomány, 1516 (19711972):

Részletesebben

A mássalhangzók fonetikai és fonológiai rendszere

A mássalhangzók fonetikai és fonológiai rendszere Leíró magyar hangtan 16. téma A mássalhangzók fonetikai és fonológiai rendszere A beszélőszervek áttekintése során az alábbi képzési jegyeket figyelhettük meg mint a mássalhangzóknál fonetikailag releváns

Részletesebben

Leíró magyar hangtan. A magánhangzók fonetikai rendszerezése. Képzésmódok. A) Nyílás B) Akadály

Leíró magyar hangtan. A magánhangzók fonetikai rendszerezése. Képzésmódok. A) Nyílás B) Akadály Leíró magyar hangtan 5.. témat A magánhangzók fonetikai rendszerezése A) Nyílás B) Akadály Képzésmódok 1. Zár felpattanó (explozíva) nem felpattanó (okkluzíva) pergő, többször perdülő (tremuláns) egyszer

Részletesebben

Leíró magyar hangtan

Leíró magyar hangtan Leíró magyar hangtan 5.. témat A magánhangzók fonetikai rendszerezése A) Nyílás B) Akadály 1. Zár 2. Rés Képzésmódok felpattanó (explozíva) nem felpattanó (okkluzíva) pergő, többször perdülő (tremuláns)

Részletesebben

Artikulációs (fiziológiai) fonetika

Artikulációs (fiziológiai) fonetika 4.. témat Artikulációs (fiziológiai) fonetika Az artikulációs fonetika alapegysége: kinéma (az egy beszédhang létrehozásához szükséges beszélőszervi mozgások összessége, egy beszédhangnyi mozgáskomplexum)

Részletesebben

A mássalhangzók. Konszonánsok (consonans) jelölése: C Mássalhangzók vs. magánhangzók? Mi jellemző a mássalhangzókra?

A mássalhangzók. Konszonánsok (consonans) jelölése: C Mássalhangzók vs. magánhangzók? Mi jellemző a mássalhangzókra? A mássalhangzók A mássalhangzók Konszonánsok (consonans) jelölése: C Mássalhangzók vs. magánhangzók? Mi jellemző a mássalhangzókra? Milyen jegyekkel jellemezzük őket? https://www.youtube.com/watch?v=92260d-jzki&list=pl4d3dew-wbd72e677mghgu0_bw3ybrjr2

Részletesebben

Artikulációs (fiziológiai) fonetika

Artikulációs (fiziológiai) fonetika 5.. témat Artikulációs (fiziológiai) fonetika Az artikulációs fonetika alapegysége: kinéma (az egy beszédhang létrehozásához szükséges beszélőszervi mozgások összessége, egy beszédhangnyi mozgáskomplexum)

Részletesebben

A magánhangzók fonológai rendszere

A magánhangzók fonológai rendszere 6.. témat A magánhangzók fonológai rendszere Magánhangzós oppozíciók a magyarban 1. Vokalikuskonszonantikus 2. Tüdő tevékenysége 3. Az artikulációs tevékenység erőssége 4. Az artikulációs folyamat változékonysága

Részletesebben

Leíró magyar hangtan A hangképzés helye. A hangképző szervek. Tüdő (pulmo) Tüdő. A hangképz. Tüdő. 1. Tüdő 2. Gégefő 3.

Leíró magyar hangtan A hangképzés helye. A hangképző szervek. Tüdő (pulmo) Tüdő. A hangképz. Tüdő. 1. Tüdő 2. Gégefő 3. Tüdő (pulmo) Leíró magyar hangtan A légzőrendszer 4. téma A hangképz pzés Tüdő 4.2. A hangképzés helye A hangképző szervek 1. Tüdő 2. Gégefő 3. Toldalékcső Tüdő hörgő: bronchus, légcső: trachea 1 Légzésmódok

Részletesebben

A magánhangzók és a mássalhangzók elkülönítése

A magánhangzók és a mássalhangzók elkülönítése Leíró magyar hangtan 13. téma A magánhangzók és a mássalhangzók elkülönítése A nyelvészeti hagyomány szerint a hangokat két nagy csoportra szokás osztani: magánhangzókra (vokális, röv.: V) és mássalhangzókra

Részletesebben

A magánhangzók fonetikai rendszerezése

A magánhangzók fonetikai rendszerezése 5.. témat A magánhangzók fonetikai rendszerezése 1. Szupraglottális terület 2. (Transz)glottális terület 3. Szubglottális terület A mássalhangzók magánhangzók elválasztása szótagalkotás: a magánhangzók

Részletesebben

Fonetika és fonológia

Fonetika és fonológia Fonetika és fonológia Előadás 2015. október Balogné Bérces Katalin PPKE BTK, Budapest/Piliscsaba 5: A magyar mássalhangzók fonológiája Ismétlés: mássalhangzók: zönge p [p] c [ts] f [f] m [m] b [b] cs [tʃ]

Részletesebben

A hangképz A hangképzés helye. A hangképző szervek. 1. Tüdő 2. Gégefő 3. Toldalékcső. Tüdő (pulmo) A légzőrendszer

A hangképz A hangképzés helye. A hangképző szervek. 1. Tüdő 2. Gégefő 3. Toldalékcső. Tüdő (pulmo) A légzőrendszer 4. téma A hangképz pzés 4.2. A hangképzés helye A hangképző szervek 1. Tüdő 2. Gégefő 3. Toldalékcső Tüdő (pulmo) A légzőrendszer 1 Tüdő Tüdő hörgő: bronchus, légcső: trachea Légzésmódok 1. Hasi (rekesz-)

Részletesebben

Leíró hangtan és hangtörténet*

Leíró hangtan és hangtörténet* MAGYAR NYELVJÁRÁSOK 52 (2014): 89 124. A DEBRECENI EGYETEM MAGYAR NYELVTUDOMÁNYI TANSZÉKÉNEK LEKTORÁLT FOLYÓIRATA Leíró hangtan és hangtörténet* KIS TAMÁS 1. A hangtörténet hosszú időn keresztül a magyar

Részletesebben

Atomikusak-e a beszédhangok?

Atomikusak-e a beszédhangok? Atomikusak-e a beszédhangok? Előadás Babeş Bolyai Tudományegyetem Magyar és Általános Nyelvészeti Tanszék Kolozsvár 2016. november 2. Balogné Bérces Katalin (BBK) PPKE BTK, Budapest/Piliscsaba Bevezető:

Részletesebben

Bevezetés a nyelvtudományba Fonetika

Bevezetés a nyelvtudományba Fonetika Bevezetés a nyelvtudományba Fonetika Beszéd - két vagy több ember között zajlik - a nyelvhasználat hangzó formája - két része van: - beszédprodukció - beszédfeldolgozás - tanulmányozásához szükséges: -

Részletesebben

Fonetika. Tóth Ildikó, PhD. Bevezetés a nyelvtudományba 2. előadás 2009 Pázmány Péter Katolikus Egyetem

Fonetika. Tóth Ildikó, PhD. Bevezetés a nyelvtudományba 2. előadás 2009 Pázmány Péter Katolikus Egyetem Fonetika Tóth Ildikó, PhD. Bevezetés a nyelvtudományba 2. előadás 2009 Pázmány Péter Katolikus Egyetem 1 FONETIKA Akusztikai - hangzás Artikulációs - képzés Hangok elsajátítása gyerekkorban Hallás Képzés

Részletesebben

A hangképz A hangszalagok működése (fonáció)

A hangképz A hangszalagok működése (fonáció) 4. témat A hangképz pzés 4.3. A hangszalagok működése (fonáció) Hangszalagok Hangszalagállások (fonációtípusok) A fonációtípusok kontinuumot alkotnak Collins Mees: Hangszalagállások: Zárállás Gégezárhang

Részletesebben

A magánhangzók fonetikai rendszere

A magánhangzók fonetikai rendszere Leíró magyar hangtan 14. téma A magánhangzók fonetikai rendszere A magánhangzók itt következő rendszerezése elsősorban az artikulációs jegyeket veszi figyelembe, ezen csak kis mértékben módosítanak az

Részletesebben

Fonetika és fonológia

Fonetika és fonológia Fonetika és fonológia Előadás 2015. október Balogné Bérces Katalin PPKE BTK, Budapest/Piliscsaba 2: Fonetika #1: Bevezetés és a magánhangzók artikulációja Bevezetés Magánhangzó (vokális, V) vs. mássalhangzó

Részletesebben

Fonológia BBK tavasz

Fonológia BBK tavasz Fonológia BBK 2014. tavasz Lineáris ábrázolások és autoszegmentalizmus I. Bevezető: atomikusak-e a hangok? Bevezető: atomikusak-e a hangok? A folyamatok sokszor nem a teljes szegmentumot, csak annak egy

Részletesebben

A magánhangzók fonológiai rendszere

A magánhangzók fonológiai rendszere Leíró magyar hangtan 15. téma A magánhangzók fonológiai rendszere Bollánál a következő magánhangzós oppozíciókkal találkozunk: 1 Ezek a k é p z é s i j e g y e k azonban különböző fontossággal vesznek

Részletesebben

Bevezetés a nyelvtudományba. 2. Fonetika

Bevezetés a nyelvtudományba. 2. Fonetika Bevezetés a nyelvtudományba 2. Fonetika Gerstner Károly Magyar Nyelvészeti Tanszék Fonetika A beszédhangok tudománya: az egyes hangok jellegével és képzésével, illetve a beszédészlelés folyamatával foglalkozik

Részletesebben

Bevezetés a nyelvtudományba Fonológia

Bevezetés a nyelvtudományba Fonológia Bevezetés a nyelvtudományba Fonológia Fonológia célja: a hangok rendszerbe szerveződését meghatározó elvek felkutatása és a nyelvekben előforduló változatok magyarázata tárgya: - a nyelvek hangkészlete

Részletesebben

Hangképzőszervek. Nincs olyan önálló szerve az embernek, amelynek kizárólagos funkciója a beszéd létrehozása lenne.

Hangképzőszervek. Nincs olyan önálló szerve az embernek, amelynek kizárólagos funkciója a beszéd létrehozása lenne. Hangképzőszervek Nincs olyan önálló szerve az embernek, amelynek kizárólagos funkciója a beszéd létrehozása lenne. A beszédet több szervünk együttes működése hozza létre. Ezeknek a szerveknek elsődlegesen

Részletesebben

Bevezetés a nyelvtudományba. 3. Fonológia

Bevezetés a nyelvtudományba. 3. Fonológia Bevezetés a nyelvtudományba 3. Fonológia Gerstner Károly Magyar Nyelvészeti Tanszék Fonológia Fonetika beszédhangtan fizikai jelenségeket vizsgál: amit a beszélı csinál * * * * * Fonológia nyelvi (funkcionális)

Részletesebben

A magánhangzók artikulációs jellemzése

A magánhangzók artikulációs jellemzése A magánhangzók artikulációs jellemzése Magánhangzók és mássalhangzók átírása IPA szimbólumokkal és jellemzése artikulációs jegyekkel handout!!! Az artikulációs szervek és működésük Toldalékcső: a hangszalagoktól

Részletesebben

A magyar nyelv bizonytalan státusú hangjai

A magyar nyelv bizonytalan státusú hangjai Leíró magyar hangtan 17. téma A magyar nyelv bizonytalan státusú hangjai A magyar mássalhangzók és magánhangzók fonetikai rendszerét tárgyalva jónéhány hangról azt állítottuk, hogy azok nem fonémák, vagy

Részletesebben

A beszéd. Segédlet a Kommunikáció-akusztika tanulásához

A beszéd. Segédlet a Kommunikáció-akusztika tanulásához A beszéd Segédlet a Kommunikáció-akusztika tanulásához Bevezetés Nyelv: az emberi társadalom egyedei közötti kommunikáció az egyed gondolkodásának legfőbb eszköze Beszéd: a nyelv elsődleges megnyilvánulása

Részletesebben

Kis Tamás Az ómagyar bilabiális β kérdéséhez

Kis Tamás Az ómagyar bilabiális β kérdéséhez Kis Tamás Az ómagyar bilabiális β kérdéséhez A DEBRECENI EGYETEM MAGYAR NYELVTUDOMÁNYI INTÉZETÉNEK KIADVÁNYAI 93. szám Szerkeszti: RÁCZ ANITA 93. szám KIS TAMÁS Az ómagyar bilabiális β kérdéséhez DEBRECEN,

Részletesebben

Felvételi előkészítő. magyar nyelvből. 1. foglalkozás

Felvételi előkészítő. magyar nyelvből. 1. foglalkozás Felvételi előkészítő magyar nyelvből 1. foglalkozás SZÖVEG BESZÉD Mondatok Szószerkezetek Szavak Szóelemek Hangok N Y E L V A kommunikáció tájékoztatást, közlést, felhívást és információcserét jelent.

Részletesebben

2. A mássalhangzó-rendszerrel kapcsolatos problémák

2. A mássalhangzó-rendszerrel kapcsolatos problémák 2. A mássalhangzó-rendszerrel kapcsolatos problémák honnan ismerhető meg? kikövetkeztetés a) ómagyar kor nyelvemlékei b) rokon nyelvek sajátosságai c) ősmagyar kor jövevényszavai 1. ősmagyar kor elejének

Részletesebben

Fonológia. Tóth Ildikó, PhD. Bevezetés a nyelvtudományba 3. előadás 2009 Pázmány Péter Katolikus Egyetem

Fonológia. Tóth Ildikó, PhD. Bevezetés a nyelvtudományba 3. előadás 2009 Pázmány Péter Katolikus Egyetem Fonológia Tóth Ildikó, PhD. Bevezetés a nyelvtudományba 3. előadás 2009 Pázmány Péter Katolikus Egyetem 1 Mássalhangzók képzési hely szerint Forrás: Gósy Mária, Fonetika, a beszéd tudománya 2 Allofónok:

Részletesebben

A bilabiális β és a v-féle hangok a magyarban

A bilabiális β és a v-féle hangok a magyarban MAGYAR NYELVJÁRÁSOK 54 (2016): 23 50. A DEBRECENI EGYETEM MAGYAR NYELVTUDOMÁNYI TANSZÉKÉNEK LEKTORÁLT FOLYÓIRATA A bilabiális β és a v-féle hangok a magyarban KIS TAMÁS 1. A magyar nyelvtörténet neves

Részletesebben

Kétarcúak devianciái

Kétarcúak devianciái Kétarcúak devianciái Szépe Judit 0. Bevezetés Minden elmélet hitelességét ellenırizni kell. Az ellenırzés többek között azt jelenti, hogy a hipotézist össze kell vetni az empirikus adatokkal, vagyis a

Részletesebben

ZÖNGÉSEDÉSI ÉS ZÖNGÉTLENEDÉSI FOLYAMATOK A /j/ FONÉMA HANGREALIZÁCIÓIBAN. Menyhárt Krisztina

ZÖNGÉSEDÉSI ÉS ZÖNGÉTLENEDÉSI FOLYAMATOK A /j/ FONÉMA HANGREALIZÁCIÓIBAN. Menyhárt Krisztina ZÖNGÉSEDÉSI ÉS ZÖNGÉTLENEDÉSI FOLYAMATOK A /j/ FONÉMA HANGREALIZÁCIÓIBAN Menyhárt Krisztina Bevezetés A /j/ fonéma fonológiai és a [j] mássalhangzó fonetikai szempontú osztályozása mind a mai napig számos

Részletesebben

2. A mássalhangzó-rendszerrel kapcsolatos problémák

2. A mássalhangzó-rendszerrel kapcsolatos problémák 2. A mássalhangzó-rendszerrel kapcsolatos problémák 5. Eltűnő mássalhangzók különbségek az ómagyar kor elejének és végének mássalhangzórendszere között oka: változó hangok eltűnő msh-k β, χ, γ,?dźs keletkező

Részletesebben

EXPLOZÍVÁK ÉS AFFRIKÁTÁK IDŐVISZONYAI. Gráczi Tekla Etelka

EXPLOZÍVÁK ÉS AFFRIKÁTÁK IDŐVISZONYAI. Gráczi Tekla Etelka 94 EXPLOZÍVÁK ÉS AFFRIKÁTÁK IDŐVISZONYAI Bevezetés A beszédhangok képzése során az egyes artikulációs gesztusok egymással összeköttetésben, egymásra hatva működnek. Így például nemcsak a hangszalagok felől

Részletesebben

Forró Orsolya Hangtan I. jegyzet

Forró Orsolya Hangtan I. jegyzet Forró Orsolya Hangtan I. jegyzet a Fonetika előadáshoz és szemináriumhoz 2012/2013. őszi szemeszter 1. Bevezetés 1.1. A HANGTAN A hangtan terminussal többnyire a nyelvleírás két különálló, autonóm, de

Részletesebben

Magyar Fonetikai Kislexikon

Magyar Fonetikai Kislexikon Bolla Kálmán Magyar Fonetikai Kislexikon Lectori salutem! A tudományos kutatáshoz számos segédeszközre, műszerekre, szakkönyvekre stb. van szükség. A hangtani vizsgálatokban sem nélkülözhető a szakbibliográfia,

Részletesebben

Az énekelt magánhangzók észlelése réshangkörnyezetben

Az énekelt magánhangzók észlelése réshangkörnyezetben Az énekelt magánhangzók észlelése réshangkörnyezetben Deme Andrea 2011. Február 4. andrea_deme@hotmail.com Az énekelt beszéd észlelése Szinte mindennapos feladat opera tévé rádió Az énekelt hangok észlelésének

Részletesebben

SYLLABUS. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Magyar nyelv és irodalom

SYLLABUS. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Magyar nyelv és irodalom SYLLABUS I. Intézmény neve Kar Szak Tantárgy megnevezése Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Magyar nyelv és irodalom Mai magyar nyelv - Fonetika A tantárgy típusa DF DD DS DC

Részletesebben

Sémi összehasonlító nyelvészet

Sémi összehasonlító nyelvészet Sémi összehasonlító nyelvészet BMA-HEBD-303 Biró Tamás 4. A fonológia alapjai. Bevezetés a sémi nyelvek fonológiájába. 2016. március 09. Glottolog: http://glottolog.org/resource/languoid/id/west2786 Ethnologue:

Részletesebben

Negyedik házi feladat

Negyedik házi feladat Negyedik házi feladat Név: Gyenese Péter Évfolyam: ELTE BTK magyar BA I. évfolyam Kurzuskód: BBN-MNY-232/3 Tárgynév: A magyar nyelv finnugor alapjai Oktató: Salánki Zsuzsa 1. Példa + magyarázat a belső

Részletesebben

Fonetika és fonológia

Fonetika és fonológia Fonetika és fonológia Előadás 2015. október Balogné Bérces Katalin PPKE BTK, Budapest/Piliscsaba 1: Bevezetés: Fonetika és fonológia Fonetika és fonológia fonetika: a beszédhangok fizikai tulajdonságai

Részletesebben

(In)variabilitás a mássalhangzóknál. A mássalhangzók akusztikus kulcsai

(In)variabilitás a mássalhangzóknál. A mássalhangzók akusztikus kulcsai (In)variabilitás a mássalhangzóknál A mássalhangzók akusztikus kulcsai A beszédképzés szervei Toldalékcső mint akusztikus szűrő Milyen jegyekkel jellemezzük őket? https://www.youtube.com/watch?v=92260d-jzki&list=pl4d3dew-

Részletesebben

Akusztikai mérések SztahóDávid

Akusztikai mérések SztahóDávid Akusztikai mérések SztahóDávid sztaho@tmit.bme.hu http://alpha.tmit.bme.hu/speech http://berber.tmit.bme.hu/oktatas/gyak02.ppt Tartalom Akusztikai produktum Gerjesztés típus Vokális traktus Sugárzási ellenállás

Részletesebben

Zörejhangok akusztikai fonetikai vizsgálata a zöngésségi oppozíció függvényében

Zörejhangok akusztikai fonetikai vizsgálata a zöngésségi oppozíció függvényében DOKTORI DISSZERTÁCIÓ Zörejhangok akusztikai fonetikai vizsgálata a zöngésségi oppozíció függvényében Gráczi Tekla Etelka 2012 - I - Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar DOKTORI DISSZERTÁCIÓ

Részletesebben

ÉS S NYELVI REPREZENTÁCI CIÓ. MTA Nyelvtudományi Intézet

ÉS S NYELVI REPREZENTÁCI CIÓ. MTA Nyelvtudományi Intézet BESZÉDK DKÉPZÉS ÉS S NYELVI REPREZENTÁCI CIÓ Gósy MáriaM MTA Nyelvtudományi Intézet A legtágabb értelmezés szerint a beszéd az a képesség, hogy érzéseinket és gondolatainkat másokkal jelek útján közöljük.

Részletesebben

2. Módszer. 1. Bevezetés

2. Módszer. 1. Bevezetés 1. Bevezetés A fonológiai zavar tanulmányozásában a 70-es évek második felében következett be az a paradigmaváltás, amikortól a kutatók a nyelvi adatok elemzésében a nyelvelméleteket figyelembe vevı leírásra

Részletesebben

Siptár Péter, Szentgyörgyi Szilárd 2013

Siptár Péter, Szentgyörgyi Szilárd 2013 Pannon Egyetemi Kiadó Veszprém 2013 Siptár Péter, Szentgyörgyi Szilárd 2013 Jelen kiadvány sem részben, sem egészben nem másolható mechanikai eljárásokkal, ideértve a nyomtatást és fénymásolást is a jogtulajdonos

Részletesebben

Beszédinformációs rendszerek. 3. gyakorlat - Elemi jelfeldolgozás (a beszédjel feldolgozásának lépései)

Beszédinformációs rendszerek. 3. gyakorlat - Elemi jelfeldolgozás (a beszédjel feldolgozásának lépései) Beszédinformációs rendszerek 3. gyakorlat - Elemi jelfeldolgozás (a beszédjel feldolgozásának lépései) 1 Beszédinformációs rendszerek Kiss Gábor, Tulics Miklós Gábriel, Tündik Máté Ákos {kiss.gabor,tulics,tundik}@tmit.bme.hu

Részletesebben

Hogyan hiányozhat az olasz fonológiából a zöngésségi hasonulás?

Hogyan hiányozhat az olasz fonológiából a zöngésségi hasonulás? Hogyan hiányozhat az olasz fonológiából a zöngésségi hasonulás? Huszthy Bálint PPKE BTK Szeged, 2017. nov. 24. LingDok 1. Bevezetés Háttér Az olaszban nyelvtörténeti és fonotaktikai okokból nincsenek zörejhangkapcsolatok,

Részletesebben

5. Az ómagyar kor magánhangzórendszere

5. Az ómagyar kor magánhangzórendszere 5. Az ómagyar kor magánhangzórendszere és változásai 1. Bevezetés hangtörténet mítosza: ősmagyar, ómagyar nyelvben volt veláris Ï DE! azok a jelenségek, amik miatt feltételezik, enélkül is magyarázhatók

Részletesebben

Beszédinformációs rendszerek

Beszédinformációs rendszerek Beszédinformációs rendszerek Beszédkeltés gyakorlat A gyakorlatot előkészítették: Dr. Olaszy Gábor Dr. Németh Géza email: [olaszy, nemeth]@tmit.bme.hu A gyakorlat anyaga Az emberi beszédkeltésről általában

Részletesebben

Beszédhangok és spektrális jellemzésük

Beszédhangok és spektrális jellemzésük Beszédhangok és spektrális jellemzésük Beszédinformációs rendszerek, 2. gyakorlat Sztahó Dávid Tulics Miklós Gábriel Tündik Máté Ákos sztaho@tmit.bme.hu tulics@tmit.bme.hu tundik@tmit.bme.hu 1 1. feladat

Részletesebben

AZ ALVEOLÁRIS ZÖNGÉTLEN EXPLOZÍVA VARIABILITÁSA. Neuberger Tilda Gráczi Tekla Etelka

AZ ALVEOLÁRIS ZÖNGÉTLEN EXPLOZÍVA VARIABILITÁSA. Neuberger Tilda Gráczi Tekla Etelka 160 AZ ALVEOLÁRIS ZÖNGÉTLEN EXPLOZÍVA VARIABILITÁSA Bevezetés A beszédhangok ejtésekor az egyes artikulációs mozgások meghatározott időtartamban történnek, az artikulációs sajátosságok pedig tükröződnek

Részletesebben

(j], [el - ZÁRHANG VAGY AFFRIKÁTA

(j], [el - ZÁRHANG VAGY AFFRIKÁTA (j], [el - ZÁRHNG VGY FFRIKÁT FÖLDI ÉV (j], [c] mássalhangzók képzésmódjának megítélése, a hangrendszerben való elhelyezése (fonetikai státusa) napjainkban is a magyar hangtan egyik sokat vitatott kérdése.

Részletesebben

BESZÉDKUTATÁS

BESZÉDKUTATÁS BESZÉDKUTATÁS 2018 26. BUDAPEST BESZÉDKUTATÁS 2018 26. Szerkesztette: Gósy Mária MTA Nyelvtudományi Intézet Budapest, 2018 A szerkesztőbizottság elnöke: A szerkesztőbizottság tagjai: Gósy Mária (MTA Nyelvtudományi

Részletesebben

FORRÓ ORSOLYA. eltűnését veszteségnek könyvelhetjük el. (Bárczi Benkő Berrár 1967: 137)

FORRÓ ORSOLYA. eltűnését veszteségnek könyvelhetjük el. (Bárczi Benkő Berrár 1967: 137) Néhány észrevétel a magyar történeti hangtan szemléletével kapcsolatban A Magyar nyelvtörténet alapján (Kiss Jenő Pusztai Ferenc (szerk.) (2003), Osiris, Budapest) FORRÓ ORSOLYA Tiszteletre és csodálatra

Részletesebben

Palatálisok. Siptár Péter Eötvös Loránd Tudományegyetem / MTA Nyelvtudományi Intézet, Budapest

Palatálisok. Siptár Péter Eötvös Loránd Tudományegyetem / MTA Nyelvtudományi Intézet, Budapest Siptár Péter Eötvös Loránd Tudományegyetem / MTA Nyelvtudományi Intézet, Budapest siptar.peter@nytud.mta.hu Palatálisok 1. Bevezetés Míg a /j/ palatális approximáns a világ nyelveinek 85%-ában megtalálható

Részletesebben

MAGYAR NYELVİR. R hangok: kiejtés, hangzás, funkció

MAGYAR NYELVİR. R hangok: kiejtés, hangzás, funkció MAGYAR NYELVİR 132. ÉVF. * 2008. JANUÁR MÁRCIUS * 1. SZÁM R hangok: kiejtés, hangzás, funkció Bevezetés A beszédképzés biológiai alapjait hangsúlyozza a beszéd antropofonikus megközelítése. Ez az elmélet

Részletesebben

Nyelvelmélet és dialektológia 2. Szerkesztette: É. Kiss Katalin és Hegedűs Attila

Nyelvelmélet és dialektológia 2. Szerkesztette: É. Kiss Katalin és Hegedűs Attila Nyelvelmélet és dialektológia 2 Szerkesztette: É. Kiss Katalin és Hegedűs Attila PPKE BTK Elméleti Nyelvészeti Tanszék Magyar Nyelvészeti Tanszék Piliscsaba 2012 A nápolyi /s/ hat változata Huszthy Bálint

Részletesebben

Feleletválasztós gyakorlófeladatok a Hangtan II. jegyzethez Magánhangzók

Feleletválasztós gyakorlófeladatok a Hangtan II. jegyzethez Magánhangzók Feleletválasztós gyakorlófeladatok a Hangtan II. jegyzethez Magánhangzók 1.) Melyik állítás nem igaz a kötőhangzókra? a) Az elölségi és kerekségi harmóniának megfelelően illeszkednek a tőhöz. b) Csak középső

Részletesebben

Szymon Pawlas. A magyar és a lengyel helyesírás kialakulásának összehasonlítása

Szymon Pawlas. A magyar és a lengyel helyesírás kialakulásának összehasonlítása Szymon Pawlas A magyar és a lengyel helyesírás kialakulásának összehasonlítása A cikkben a szögletes zárójelben a nemzetközi fonetikus ábécé (IPA) jeleivel jelölöm egy adott betű hangértékét, a kúpos zárójelben

Részletesebben

Obi-ugor szótagszerkezeti és hangtörténeti problémák

Obi-ugor szótagszerkezeti és hangtörténeti problémák BAKRÓ-NAGY MARIANNE Obi-ugor szótagszerkezeti és hangtörténeti problémák Gert Sauer 70. születésnapjára The paper attempts to set up the main syllable-structure rules of Proto-Ob-Ugric. Constituents of

Részletesebben

Leíró magyar hangtan. A magyar nyelvészetben használt fonetikus írások

Leíró magyar hangtan. A magyar nyelvészetben használt fonetikus írások Leíró magyar hangtan 12. téma A fonetikus írások A magyar nyelvészetben használt fonetikus írások Setälä-féle (finnugor) átírás Magyar egyezményes hangjelölés IPA (APhI) írásrendszere Nádasdy Siptár-féle

Részletesebben

Dialektális hangjelenségek és az ún. zöngésségi hasonulások

Dialektális hangjelenségek és az ún. zöngésségi hasonulások Dialektális hangjelenségek és az ún. zöngésségi hasonulások Fehér Krisztina 1. Előadásom írott változatában - az obstruens és v, f tagú kapcsolatok dialektális variabilitására támaszkodva - az ún. zöngésségi

Részletesebben

Üres fonológiai kategóriák, avagy a hangtan szellemei

Üres fonológiai kategóriák, avagy a hangtan szellemei Üres fonológiai kategóriák, avagy a hangtan szellemei Előadás Babeş Bolyai Tudományegyetem Magyar és Általános Nyelvészeti Tanszék Kolozsvár 2016. november 3. Balogné Bérces Katalin (BBK) PPKE BTK, Budapest/Piliscsaba

Részletesebben

A FOGSZABÁLYOZÓ KÉSZÜLÉKEK HATÁSA A HANGKÉPZÉSRE. Götz Gergely

A FOGSZABÁLYOZÓ KÉSZÜLÉKEK HATÁSA A HANGKÉPZÉSRE. Götz Gergely 271 A FOGSZABÁLYOZÓ KÉSZÜLÉKEK HATÁSA A HANGKÉPZÉSRE Bevezetés A gégének és a toldalékcsőnek a beszédprodukcióban kettős szerepe van: hangforrás és hangmódosítás. A tüdőből kiáramló levegő áthaladva a

Részletesebben

2. A művészi ének és a légzés kapcsolatának vizsgálata és gyakorlati kérdései 20 3. A művészi ének artikulációjának néhány sajátosságáról 23

2. A művészi ének és a légzés kapcsolatának vizsgálata és gyakorlati kérdései 20 3. A művészi ének artikulációjának néhány sajátosságáról 23 Tartalomjegyzék I. Bevezetés 3 1. Témaválasztás 3 2. Kérdésfelvetés 4 Előadóadóművészként 4 Művésztanárként 5 II. A magyar fonetika mint kiindulópont 6 1. Hangképző szervek 7 A mellkas 7 A gége 8 A toldalékcső

Részletesebben

Beszédképzés és nyelvi reprezentáció ábra A beszédprodukció és a beszédfeldolgozás folyamatának képi szemléltetése

Beszédképzés és nyelvi reprezentáció ábra A beszédprodukció és a beszédfeldolgozás folyamatának képi szemléltetése Beszédképzés és nyelvi reprezentáció 289 egyéni ismerethalmaznak a nyelvre vonatkozó jeleit és funkcióit tartalmazza. Enélkül a beszédfeldolgozás nem valósulhat meg. A nyelvi mentális reprezentáció bizonyos

Részletesebben

Cél: LEJEGYZÉS terminus!

Cél: LEJEGYZÉS terminus! Fonetikus lejegyzés Átírás vs. lejegyzés Cél: A beszéd megjelenítése fonetikus jelsorozatokkal. Hagyományosan: fonetikus átírás = transzkripció. Átírás implicite = helyesírási formában rögzített alak transzformálása

Részletesebben

középső o Nyelv eleje magasabban magas hátulja magasabban mély o Ajak kerekítés (labiális) rés (illabiális) o Hossz rövid hosszú Mássalhangzók o Idő

középső o Nyelv eleje magasabban magas hátulja magasabban mély o Ajak kerekítés (labiális) rés (illabiális) o Hossz rövid hosszú Mássalhangzók o Idő Nyelvtan Nyelvi jelek o szavak (lexéma o szóelem (morféma: szótő és toldalék) o tovább bonthatók fonémákra (jelelemek) Nyelv 3 szint o hangok o szavak o mondatok o nyelvtan szintek egymásra épülésének

Részletesebben

Leíró magyar nyelvtan

Leíró magyar nyelvtan Babeş-Bolyai Tudományegyetem Távoktatási Központ Pszichológia és Neveléstudományok Kar Tanító és Óvodapedagógus Szak Leíró magyar nyelvtan -- Hangtan, Szótan, Mondattan -- Tanulmányi útmutató IV. félév

Részletesebben

A magánhangzó a követő zöngésség függvényében

A magánhangzó a követő zöngésség függvényében MTA Nyelvtudományi Intézet 2013. okt. 8. A magánhangzó a követő zöngésség függvényében Gráczi Tekla Etelka Fonetikai osztály graczi.tekla.etelka@nytud.mta.hu Bevezető Kiindulás A zöngés obstruensekelőtti

Részletesebben

Havadi-Nagy Marian. SZTE JGYPK Gyógypedagógus-képző Intézet, Szeged

Havadi-Nagy Marian. SZTE JGYPK Gyógypedagógus-képző Intézet, Szeged DOI: 10.18427/iri-2018-0017 Intraorális szenzitivitás és orális sztereognózia: A szájérzékelés fejlődésének szerepe a logopédiai gyakorlatban; LingualBalance OTKM orofaciális taktilis-kinesztéziás myoterápia

Részletesebben

Az ómagyar hangrendszer és a főbb hangváltozások

Az ómagyar hangrendszer és a főbb hangváltozások Az ómagyar hangrendszer és a főbb hangváltozások Az ómagyar kori magánhangzó-rendszer több lényeges ponton eltér a mai állapottól. Érdemes felidézni, hogy a mai magyar köznyelvben 14 magánhangzó van, 7

Részletesebben

Finn hangtan. Suomen kielen konsonanttijärjestelmä

Finn hangtan. Suomen kielen konsonanttijärjestelmä Finn hangtan Suomen kielen konsonanttijärjestelmä A mássalhangzók jellemzői a) ääntämistapa (a képzés módja) b) ääntämispaikka (a képzés helye) soinillinen c) soinnillisuus (zöngésség) soiniton d) pituus

Részletesebben

LINGDOK 16. NYELVÉSZDOKTORANDUSZOK DOLGOZATAI

LINGDOK 16. NYELVÉSZDOKTORANDUSZOK DOLGOZATAI LINGDOK 16. NYELVÉSZDOKTORANDUSZOK DOLGOZATAI Szerkesztette: Gécseg Zsuzsanna Szegedi Tudományegyetem Nyelvtudományi Doktori Iskola Szeged 2017 Az olasz mint zöngésségi hasonulást nélkülöző zöngenyelv

Részletesebben

Nyelvtörténet. A nyelv szinkrón és diakrón változásai. A nyelvtudomány két vizsgálati módszere: leíró (szinkrón) és történeti (diakrón) szempont

Nyelvtörténet. A nyelv szinkrón és diakrón változásai. A nyelvtudomány két vizsgálati módszere: leíró (szinkrón) és történeti (diakrón) szempont Nyelvtörténet A nyelv szinkrón és diakrón változásai A nyelvtudomány két vizsgálati módszere: leíró (szinkrón) és történeti (diakrón) szempont a) szinkrónia: a nyelv időbeli egysége, egy bizonyos időpontban

Részletesebben

Intervokális réshangok akusztikai szerkezete tinédzser- és felnőttkorban

Intervokális réshangok akusztikai szerkezete tinédzser- és felnőttkorban TANULMÁNY GRÁCZI TEKLA ETELKA*, ** KREPSZ VALÉRIA* *MTA Nyelvtudományi Intézet, **MTA-ELTE Lendület Lingvális Artikuláció Kutatócsoport graczi.t.e@gmail.com, krepszvaleria@gmail.com Gráczi Tekla Etelka

Részletesebben

A szkíta-hun nyelvek. Hangtan A magyar és a szkíta-hun nyelvek alapja 1.

A szkíta-hun nyelvek. Hangtan A magyar és a szkíta-hun nyelvek alapja 1. Czeglédi Katalin A szkíta-hun nyelvek Hangtan A magyar és a szkíta-hun nyelvek alapja 1. Mikes International Hága, Hollandia 2009. Lektorálta: Tatár Zoltán Copyright Czeglédi Katalin Minden jog fenntartva

Részletesebben

Beszédinformációs rendszerek

Beszédinformációs rendszerek Beszédinformációs rendszerek 2. 3. előadás, beszédakusztika gyakorlat A beszéd akusztikai leírása Vicsi Klára 1. A beszédfolyamat akusztikai jellemzői A beszéd nyelvi jelentéssel bíró akusztikai produktum,

Részletesebben

A MAGYAR FONÉMÁK RENDSZERÉHEZ ÉS RENDSZEREZÉSÉHEZ DEME LÁSZLÓ

A MAGYAR FONÉMÁK RENDSZERÉHEZ ÉS RENDSZEREZÉSÉHEZ DEME LÁSZLÓ A MAGYAR FONÉMÁK RENDSZERÉHEZ ÉS RENDSZEREZÉSÉHEZ DEME LÁSZLÓ 1. A fonológia, a nyelvek hangállományának új szempontú tanulmányozása, az orosz nyelvészeti hagyomány és a saussure-i kezdeményezés kettős

Részletesebben

A szurguti hanti fonémarendszer néhány kérdéséről

A szurguti hanti fonémarendszer néhány kérdéséről FEJES LÁSZLÓ A szurguti hanti fonémarendszer néhány kérdéséről This paper discusses three issues pertaining to the Surgut Khanty phonological system on the basis of Honti s and Csepregi s descriptions.

Részletesebben

A zörejhang-gyengülések és -erősödések tipológiája

A zörejhang-gyengülések és -erősödések tipológiája CSER ANDRÁS A zörejhang-gyengülések és -erősödések tipológiája The purpose of this work is to establish and empirically motivate the correspondence between obstruent lenition and fortition processes on

Részletesebben

Mi mindent kell tudni a hangokról? Hangtan az általános iskolai oktatásban

Mi mindent kell tudni a hangokról? Hangtan az általános iskolai oktatásban XX. reál- és humántudományi Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia (ETDK) Kolozsvár, 2017. május 18 21. Mi mindent kell tudni a hangokról? Hangtan az általános iskolai oktatásban Szerző: Tóth Imola Babeş

Részletesebben

A fonológiai profil feltárásának szerepe Down-szindrómás gyermekek logopédiai ellátásában

A fonológiai profil feltárásának szerepe Down-szindrómás gyermekek logopédiai ellátásában ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar, Fonetikai és Logopédiai Tanszék A fonológiai profil feltárásának szerepe Down-szindrómás gyermekek logopédiai ellátásában TAR ÉVA evatar@barczi.elte.hu Absztrakt

Részletesebben

A veláris Ï a magyarban

A veláris Ï a magyarban MAGYAR NYELVJÁRÁSOK A DEBRECENI EGYETEM XLIII, 5 26 DEBRECEN MAGYAR NYELVTUDOMÁNYI TANSZÉKÉNEK 2005. ÉVKÖNYVE A veláris Ï a magyarban 1. A magyar hangtörténetírás egyik nagy mítosza (vagy inkább széles

Részletesebben

A bináris jegyek kiterjesztése: paraméterek

A bináris jegyek kiterjesztése: paraméterek A bináris jegyek kiterjesztése: paraméterek Zöngésségi hasonulás a magyarban: C[+zörej] [+zöngés] / _ C [+zörej, +zöngés] C[+zörej] [ zöngés] / _ C [+zörej, zöngés] Az a probléma, hogy ezt két külön szabályként

Részletesebben

5. A BESZÉDHANGOK AKUSZTIKAI SZERKEZETE

5. A BESZÉDHANGOK AKUSZTIKAI SZERKEZETE 5. A BESZÉDHANGOK AKUSZTIKAI SZERKEZETE Az akusztikai fonetika.a szaktudomány egyik legerőteljesebben fejlődő területe. Ez mindenekelőtt:j. módszert:mi lehetőségekbővülésének, elsősorban a számítógépes

Részletesebben

1.2. Az időtartam-különbségek a percepcióban Milyen akusztikai jelenséget tekinthetünk felismerési kulcsnak?.26

1.2. Az időtartam-különbségek a percepcióban Milyen akusztikai jelenséget tekinthetünk felismerési kulcsnak?.26 ELŐSZÓ...5 1. A MAGÁNHANGZÓK IDŐTARTAMÁT MEGHATÁROZÓ TÉNYEZŐK...7 1.1. A szegmentális kondicionáló tényezők...13 1.1.1. A magánhangzók fiziológiai alkata...13 1.1.2. A mássalhangzó-környezet hatása...16

Részletesebben

A zöngekezdési időről

A zöngekezdési időről GRÁCZI TEKLA ETELKA A zöngekezdési időről 1. A felpattanó zárhangok szerkezete Az obstruensek (zörejhangok) képzése során a szájüregi akadály létrehozása, fennállása és feloldása, valamint a hangszalagok

Részletesebben

Hangtörténeti változások feltételezett okairól

Hangtörténeti változások feltételezett okairól 276 Gósy Mária Ami a hangalakot, nevezetesen a visszaható hasonulást illeti, a régiségbl erre is lehet egy-két példát idézni. A mai Veszprémbl alak régen mint bezprimmevl (MargL. 4) és bezprimevl (MargL.

Részletesebben

Siptár Péter A fonológiai elméletek történetéből *

Siptár Péter A fonológiai elméletek történetéből * Siptár Péter A fonológiai elméletek történetéből * In: Laczkó Krisztina és Tátrai Szilárd (szerk.): Elmélet és módszer. Nyelvészeti tanulmányok. Budapest, Eötvös József Collegium, 2014. 341 357. ISBN 978-615-5371-21-9.

Részletesebben

A TANTÁRGY ADATLAPJA

A TANTÁRGY ADATLAPJA A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babeş Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Bölcsészettudományi Kar 1.3 Intézet/Tanszék Magyar és Általános Nyelvészeti Tanszék 1.4

Részletesebben