Leíró magyar hangtan
|
|
- Adél Dobosné
- 6 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Leíró magyar hangtan
2 5.. témat A magánhangzók fonetikai rendszerezése
3 A) Nyílás B) Akadály 1. Zár 2. Rés Képzésmódok felpattanó (explozíva) nem felpattanó (okkluzíva) pergő, többször perdülő (tremuláns) egyszer perdülő (érintő/legyintő ~ tap/flap) egyszer perdülő oldalsó (laterális tap/flap) frikatíva laterális frikatíva approximáns laterális (approximáns) 3. Zár-rés (affrikáta)
4 A képzés helye 1. Szupraglottális terület (a hangszalagok fölött, a toldalékcsőben = artikulációs csatornában) 2. Glottális terület (a gégefőben a hangszalagoknál) 3. Szubglottális terület
5 A mássalhangzók és magánhangzók elválasztása mássalhangzó (C: consonans, konszonáns) magánhangzó (V: vocalis, vokális) Az elválasztás fonetikailag nem lehetséges (kontinuum):
6 A mássalhangzók magánhangzók elválasztása szótagalkotás: a magánhangzók lehetnek szótagmagok (önmagukban is alkothatnak szótagot). Nem igaz minden nyelvre (a magyarra igen), hiszen vö. cseh, szlovák /r l/. Strč prst skrz krk, szlovák: /ŕ ĺ/: kĺb [kɫ ːp], vŕba [ˈvr ːba], škvŕn [ʃkvr ːn]; cseh /m n/: sedm [sedm ], (nyj. [sedn ]); angol /l n m/: awful [ˈɔːfɫ ], paddle [ˈpadl ], button [ˈbʌtn ], even [ˈiːvn ], rhythm [ˈɹɪðm ] artikulációs szempont: a magánhangzók képzésekor a szupraglottális területen nincs akadály, míg a mássalhangzók artikulációjakor van. De pl. a [j] vagy az angol [w] esetében a szűkület (körülbelül) ugyanakkora, mint a magánhangzóknál.
7 Az artikulációs csatornában (a szupraglottális üregrendszerben) van akadály (+msh): nincs akadály (+mgh): Akadályhangok Nyíláshangok explozíva obstruens tremuláns obstruens tap/flap obstruens laterális tap/flap frikatíva laterális frikatíva affrikáta magánhangzó, félhangzó okkluzíva (nazális) tremuláns tap/flap laterális tap/flap approximáns laterális approximáns
8 Az artikulációs csatornában (a szupraglottális üregrendszerben) van akadály (+msh): Akadályhangok nincs akadály (+mgh): Nyíláshangok explozíva obstruens tremuláns obstruens tap/flap obstruens laterális tap/flap frikatíva laterális frikatíva affrikáta magánhangzó, félhangzó okkluzíva (nazális) tremuláns tap/flap laterális tap/flap approximáns laterális approximáns 1. magánhangzók, félhg. 2. nazálisok, likvidák 3. approximánsok 4. obstruensek mássalhangzós (akadály) + + magánhangzós (nyílás) + +
9 A mássalhangzók magánhangzók elválasztása szerkezetük szerint (akusztikai szempontból): a magánhangzókra a szabályos (kváziperiodikus) összetevők jellemzőek (zönge), a mássalhangzók szabálytalan, aperiodikus összetevőket (zörejt) tartalmaznak. Ez nem igaz például a [m], [l] és a [j] hangokra (és tkp. az összes szonoránsra), amelyek zörejtelenek, és szerkezetük más szempontból is inkább a magánhangzókéhoz hasonlít, igaz, nem teljesen ugyanolyan.
10 A képzésmódok akusztikai hatása Az artikulációs csatornában (a szupraglottális üregrendszerben) zörej keletkezik: tiszta hang keletkezik: Obstruensek Szonoránsok explozíva obstruens tremuláns obstruens tap/flap obstruens laterális tap/flap frikatíva laterális frikatíva affrikáta magánhangzó okkluzíva tremuláns tap/flap laterális tap/flap approximáns laterális approximáns
11 A mássalhangzók magánhangzók elválasztása Az elválasztás fonetikailag nem lehetséges (kontinuum) Átmeneti sáv : szonoráns mássalhangzók és szemivokálisok (félhangzók) Az elválasztás fonológiai alapú lehet, így nyelvenként eltérő eredményre vezethet
12 A magánhangzók képzése 1. Tüdő: pulmonikus (exspirációs) 2. Gégefő: zöngehangok (f0, 2f0, 3f0) 3. Toldalékcső (szupraglottális terület): nyíláshangok (szonoránsok) 4. A szupraglottális üregrendszer a zöngét (ami összetett periodikus hang) akusztikus szűrőként átalakítja: bizonyos felharmonikusait (felhangjait) felerősíti: formánsok (F1, F2, F3, F4, F5) A beszédkeltéshez egyszerűsítve szükséges: hangforrás + szűrő (ennek modellje: Fant 1960)
13 A beszédkeltés mechanizmusának modellje (Gunnar Fant 1960) A beszédkeltést egy forrásból és szűrőből álló rendszer modellezi, amelyben a hangadás alapja a forrás (a keletkező hang), mely a szűrőn átjutva (az őt ott ért módosítások után) a szájon át kisugárzik ez adja a hallható beszédet. Forrás: valamilyen periodikus (azaz szabályos, tiszta) vagy nem periodikus (azaz zörejszerű, szabálytalan) rezgés. Szűrő: a toldalékcső (szupraglottális üregrendszer, hangképző csatorna) egy levegővel telt cső, és mint a levegővel töltött csövek, rezonátorként működik. Ez azt jelenti, hogy a hangképző csatornának van bizonyos természetes rezgési frekvenciája (sajátfrekvencia), és sokkal könnyebben reagál egy olyan hanghullámra, amelynek frekvenciája hasonló ennek rezonáns frekvenciájához, mint egy más frekvenciájú hanghullámra.
14 A beszédkeltés mechanizmusa Ehhez illusztrációként Deme Andrea diáit használjuk ( Nem kell megtanulni!
15 Nem kell megtanulni!
16 Nem kell megtanulni!
17 Nem kell megtanulni!
18 Nem kell megtanulni!
19 Nem kell megtanulni!
20 Nem kell megtanulni!
21 Nem kell megtanulni!
22 Formánsok A formánsok a hangspektrum csúcsai, vagyis a hangnyomás-idő függvény spektrumának energiamaximumai (Fant 1960). A beszéd szempontjából a toldalékcső rezonanciahelyeinek vagy sajátfrekvenciáinak kiemelt jelentősége van, hiszen ezek határozzák meg a kisugárzott hang specifikus hangszínét, azaz az egyes beszédhangokat. A toldalékcső ezen állóhullámú rezonanciáinak elnevezése a beszédtudományban formáns, jele pedig F1, F2, F3 stb. a legalacsonyabb frekvenciaértékű rezonanciától kezdve a sorszámozást. [Fant elkülönítette a toldalékcsőre jellemző sajátfrekvenciákat (ezeket rezonanciák-nak nevezte), valamint a kimenetben mérhető energiacsúcsokat (melyekre a formáns elnevezést használta). A szakirodalomban mindkettőt nevezik formánsnak.]
23 Nem kell megtanulni!
24 Nem kell megtanulni!
25
26
27 Magánhangzók létrehozásának folyamata egy mélyebb (felső) és egy magasabb (alsó) alapfrekvenciájú hang esetében Nem kell megtanulni! Mivel a felharmonikusok sűrűsége az alapfrekvenciától függ, ezért minél mélyebb a beszédhang, annál több frekvenciakomponense esik a toldalékcső sajátrezonanciáinak frekvenciasávjába, tehát annál több felharmonikusa vesz részt a beszédjel akusztikai kimenetében található frekvenciamaximumok létrehozásában.
28 A magánhangzók akusztikai szerkezete
29 A magánhangzók formánsai Kitüntetett jelentősége van az első és második formánsnak, mert ezek a formáns-frekvenciák az egyes magánhangzókra jellemzőek, ezek a formánsok az artikulációs szervek állásával viszonylag egyszerűnek tekinthető összefüggésben állnak. Az első formáns (F1) a nyelv függőleges helyzetével fordított arányban változik (a magasabb nyelvállás tehát alacsonyabb frekvenciaértékeket eredményez az első formánsra, így pl. az /i/ első formánsa alacsonyabb, mint a nála nyíltabb /aː/ első formánsa) A második formáns (F2) a vízszintes nyelvhelyzet függvényében alakul (a hátul képzett (veláris) hangzók, pl. az /u/ második formánsa alacsonyabb, mint az elöl képzett (palatális) magánhangzók, pl. az /i/ második formánsa F1: Függőleges nyelvmozgás (minél magasabb az F1, annál alacsonyabb a nyelvállás) F2: Vízszintes nyelvmozgás (minél magasabb az F2, annál előrébb képzett a magánhangzó) F2: Ajakműködés (a labiális magánhangzók F2 értéke alacsonyabb, mint az illabiálisoké)
30 A magyar magánhangzók elrendeződése az F1 és az F2 formánsok alapján (F1) felső legalsó elül középen hátul (F2)
31 A magyar magánhangzók elrendeződése az F2 formánsok szerint Nem kell megtanulni!
32 A toldalékcső hangképző szerepe a magánhangzók létrehozásában 1. Garat: mérete, formája a magyarban fonetikailag és fonológiailag irreleváns 2. A levegő útja a garatból: fonetikailag releváns, fonológiailag irreleváns magánhangzók Orális Nazoorális
33 A toldalékcső hangképző szerepe a magánhangzók létrehozásában 3. Szájüreg: mérete, formája fonetikailag és fonológiailag releváns (bár nem azonos módon) A nyelv vízszintes mozgása szerint: A nyelv függőleges mozgása szerint Hátul képzett (veláris) Középen képzett (mediális / centrális) Felső nyelvállású Középső nyelvállású Alsó nyelvállású Legalsó nyelvállású Elöl képzett (palatális)
34 A nyelv vízszintes mozgása él elöl képzett (palatális) ól hátul képzett (veláris)
35 A nyelv függőleges mozgása
36 Orális magánhangzók Veláris Mediális / Centrális Palatális Felső Középső Alsó Legalsó
37 A toldalékcső hangképző szerepe a magánhangzók létrehozásában 4. Pitvar: mérete, formája a magyarban fonetikailag és fonológiailag irreleváns 5. Az ajkak: fonetikailag és fonológiailag releváns magánhangzók Labiális (ajakkerekítéses) Illabiális (ajakréses)
38 Orális magánhangzók Veláris Mediális Labiális Illab. Lab. Illab. Palatális Lab. Illab. Felső Középső Alsó Legalsó
39 A rövid egyes magánhangzók (monoftongusok) fonetikai rendszere Rövid orális magánhangzók Veláris Mediális Palatális Lab. Illab. Lab. Illab. Lab. Illab. Felső u ɯ ʉ ɨ y i Középső o ɤ ɵ ɘ ø e Alsó ɔ ʌ ɞ ɜ œ ɛ Legalsó ɒ ɑ ɒ ä ɶ a Nem kell megtanulni!
40 Nem kell megtanulni! A rövid monoftongusok az IPA rendszerezésében
41 Időtartamuk szerint fonetikailag: 1. ultrarövid, 2. rövid, 3. félhosszú, 4. hosszú, 5. ultrahosszú Időtartamuk szerint fonológiailag: 1. rövid, 2. hosszú A hosszú rövid párok tagjai közötti nemcsak időtartambeli, hanem artikulációs különbség is van. A hosszú magánhangzókat általában zártabbak: magasabb nyelvállással képzettek (kivétel az á). A hosszabb magánhangzók artikulációja többnyire intenzívebb szupraglottális izomtevékenységgel jár, vagyis a hosszú magánhangzók feszes (fortisz / ang. tense), a rövidek laza (lenisz / ang. lax) ejtésűek. (Viszont nemcsak a hosszú, hanem a hangsúlyos magánhangzókat is fortisz artikulációval ejtjük.)
42 Felső Orális magánhangzók Veláris Mediális Labiális Illab. Lab. Illab. u ú Palatális Lab. Illab. Középső o ó Alsó a Legalsó á
43
44
45
46
47
48
49
50
51
52
53
54
55
56
57
58
59 A magyar monoftongusok fonetikai rendszere (Magyar egyezményes hangjelöléssel)
60
61
62 A magánhangzók kardinális rendszere (D. Jones)
63
64 Nem kell megtanulni!
65 A magyar monoftongusok fonetikai rendszerezése az F1 és F2 alapján (IPA átírással, Bolla 1995: 211)
66 A magyar monoftongusok fonetikai rendszerezése az IPA leírásában
67 Állandó képzés: Egyeshangzók (monoftongusok) Változó képzés: Kettőshangzók (diftongusok)
68 A diftongusok ábrázolása a kardinális magánhangzók rendszerében
69 Változó képzés: Kettőshangzók (diftongusok) leírásuk tkp. ugyanolyan szempontok alapján történik, mint az egyeshangzóknál: 1. felső, középső, alsó, legalsó nyelvállás helyett a nyelv függőleges mozgása 2. veláris, palatális helyett a nyelv vízszintes mozgása 3. labiális, illabiális helyett az ajkak működése 4. időtartam helyett nyomatékeloszlás
70 A diftongusok típusai A nyelv mozgása (a változás iránya) szerint: 1. Függőleges irányú elmozdulás szerint: nyitódó (õ, ud, u o ) záródó (ï, óu, ó u ) 2. Vízszintesen irányú elmozdulás szerint: palatális irányú, palatalizálódó (") veláris irányú, depalatalizálódó (ú)
71 A diftongusok típusai 3.1. A diftongus utótagjának labialitása szerint: labiális utótagúak (Du,,», á) illabiális utótagúak (Ä,, ä, î) 3.2. A labializáció milyensége szerint: tiszta illabiális: Ä, labializálódó:» delabializálódó: ä, î labiális:, á
72 A diftongusok típusai 4. A nyomaték eloszlása (a fonáció dinamikája) szerint: emelkedő (erősödő): Du, o u, D u lebegő:, ï, õ eső (gyengülő): ud, u o, u D, óu, ó u
73 vaj, tolvaj, selejt [vaç, tolvaç, seleçt] finn: voi vaj ném. schlecht > m. selejt szláv židov > m. zsidoβ > zsidou > zsidó (vokalizáció, monoftongizáció)
74 apró-val apr óu-val vaj + val = vaj-jal ang. crime [kraɪm] ~ criminal [krɪmɪnl] az ég ég az Çég ég a Çég jég
75 Dunaj ~ DunaÇ > Duná (> Duna) Európa > Ērópa autó > ātó, ótó
76 A diftongus egy változó képzésű hosszú magánhangzó
77 A főbb difongustípusok a magyar nyelvjárásokban é1 = ëi (eë) ő1 = öü (eö) ó1 = ou (ao) á= áo é2 = ië ő2 = üö ó2 = uo Äg ég (fn.) : #g ég (ige) käk kellenék : k#k kék (mn.) fäl egyketted : f#l fél (ige) Äg : íg käk : kík fäl : fíl fäl : felet, n : növök, jï : jobb
78 A magyar sztenderd magánhangzóinak képzési jegyei 1. Tüdő tevékenysége 1.1. A levegőáramlás iránya 2. A hangszalagok működése 3. A toldalékcső hangképző tevékenysége 4. Az artikulációs tevékenység erőssége 5. A levegő útja a garatban *6. A nyelv vízszintes mozgása pulmonikus nonpulmonikus exspirációs inspirációs gégezár csikorgás (csikorgó, modális, leheletes) zönge suttogás zöngétlen nyílás (magánhangzós) akadály (mássalhangzós) feszes (fortisz) laza (lenisz) orális nazoorális (nazalizált) nazális palatális mediális (centrális) veláris A *-gal jelölt képzési (fonetikai) jegyek disztinktív (megkülönböztető, fonológiai) funkciójúak is!
79 A magyar sztenderd magánhangzóinak képzési jegyei *7. A nyelv függőleges irányú mozgása 8. Az állkapocs nyitódási foka *9. Ajkak működése: az ajaknyílás formája ajakcsücsörítés 10. Az artikuláció változékonysága felső középső alsó legalsó zárt félig zárt félig nyitott nyitott kerek semleges lapos csücsörített semleges szétfeszített monoftongus diftongus triftongus A *-gal jelölt képzési (fonetikai) jegyek disztinktív (megkülönböztető, fonológiai) funkciójúak is!
80 A magyar sztenderd magánhangzóinak képzési jegyei 11. Diftongusjegyek A változás iránya szerint A fonáció dinamikája A labializáció milyensége 12. Másodlagos artikuláció *13. A képzés időtartama nyitódó záródó; palatális veláris irányú gyengülő lebegő erősödő tiszta illabiális labializálódó delabializálódó labiális diftongizáció [ ə i] [ɔ ə ] nazalizáció [ẽ] [æ ] [ɐ ] retroflexió [a ] [ɔ ] [ə ] faringalizáció [sˁ] [tˁ] [dˁ] stb. ulrarövid rövid félhosszú hosszú ultrahosszú A *-gal jelölt képzési (fonetikai) jegyek disztinktív (megkülönböztető, fonológiai) funkciójúak is!
A magánhangzók fonetikai rendszerezése
5.. témat A magánhangzók fonetikai rendszerezése 1. Szupraglottális terület 2. (Transz)glottális terület 3. Szubglottális terület A mássalhangzók magánhangzók elválasztása szótagalkotás: a magánhangzók
Leíró magyar hangtan. A magánhangzók fonetikai rendszerezése. Képzésmódok. A) Nyílás B) Akadály
Leíró magyar hangtan 5.. témat A magánhangzók fonetikai rendszerezése A) Nyílás B) Akadály Képzésmódok 1. Zár felpattanó (explozíva) nem felpattanó (okkluzíva) pergő, többször perdülő (tremuláns) egyszer
A magánhangzók fonológai rendszere
6.. témat A magánhangzók fonológai rendszere Magánhangzós oppozíciók a magyarban 1. Vokalikuskonszonantikus 2. Tüdő tevékenysége 3. Az artikulációs tevékenység erőssége 4. Az artikulációs folyamat változékonysága
A mássalhangzók fonetikai és fonológiai rendszere
7.. témat A mássalhangzók fonetikai és fonológiai rendszere A mássalhangzók képzési jegyei 1. Tüdő tevékenysége 1.1. A levegőáramlás iránya *2. A hangszalagok működése 3. Zöngekezdési idő 4. A hangindítás
Fonetika és fonológia
Fonetika és fonológia Előadás 2015. október Balogné Bérces Katalin PPKE BTK, Budapest/Piliscsaba 2: Fonetika #1: Bevezetés és a magánhangzók artikulációja Bevezetés Magánhangzó (vokális, V) vs. mássalhangzó
A magánhangzók artikulációs jellemzése
A magánhangzók artikulációs jellemzése Magánhangzók és mássalhangzók átírása IPA szimbólumokkal és jellemzése artikulációs jegyekkel handout!!! Az artikulációs szervek és működésük Toldalékcső: a hangszalagoktól
A mássalhangzók fonetikai és fonológiai rendszere
7.. témat A mássalhangzók fonetikai és fonológiai rendszere A mássalhangzók képzési akusztikai jegyei jegyei 1. Tüdő tevékenysége 1.1. A levegőáramlás iránya *2. A hangszalagok működése 3. Zöngekezdési
A mássalhangzók fonetikai és fonológiai rendszere
7.. témat A mássalhangzók fonetikai és fonológiai rendszere A mássalhangzók képzési akusztikai jegyei jegyei 1. Tüdő tevékenysége 1.1. A levegőáramlás iránya *2. A hangszalagok működése 3. Zöngekezdési
A magánhangzók fonetikai rendszere
Leíró magyar hangtan 14. téma A magánhangzók fonetikai rendszere A magánhangzók itt következő rendszerezése elsősorban az artikulációs jegyeket veszi figyelembe, ezen csak kis mértékben módosítanak az
A mássalhangzók fonetikai és fonológiai rendszere
Leíró magyar hangtan 12.. témat A mássalhangzók fonetikai és fonológiai rendszere Olvasnivaló: * Deme LászlL szló: A magyar fonémák rendszeréhez és rendszerezéséhez. Néprajz és Nyelvtudomány, 1516 (19711972):
A mássalhangzók. Konszonánsok (consonans) jelölése: C Mássalhangzók vs. magánhangzók? Mi jellemző a mássalhangzókra?
A mássalhangzók A mássalhangzók Konszonánsok (consonans) jelölése: C Mássalhangzók vs. magánhangzók? Mi jellemző a mássalhangzókra? Milyen jegyekkel jellemezzük őket? https://www.youtube.com/watch?v=92260d-jzki&list=pl4d3dew-wbd72e677mghgu0_bw3ybrjr2
A mássalhangzók fonetikai és fonológiai rendszere
Leíró magyar hangtan 16. téma A mássalhangzók fonetikai és fonológiai rendszere A beszélőszervek áttekintése során az alábbi képzési jegyeket figyelhettük meg mint a mássalhangzóknál fonetikailag releváns
A magánhangzók fonológiai rendszere
Leíró magyar hangtan 15. téma A magánhangzók fonológiai rendszere Bollánál a következő magánhangzós oppozíciókkal találkozunk: 1 Ezek a k é p z é s i j e g y e k azonban különböző fontossággal vesznek
A mássalhangzók fonetikai és fonológiai rendszere
Leíró magyar hangtan 10.. témat A mássalhangzók fonetikai és fonológiai rendszere Mássalhangzós jegyek (Bolla 20911, 3336) 0. Vokalikus konszonantikus 1. A tüdő tev. 2. A gégefő tev. a gégefő elmozdulása
A magánhangzók és a mássalhangzók elkülönítése
Leíró magyar hangtan 13. téma A magánhangzók és a mássalhangzók elkülönítése A nyelvészeti hagyomány szerint a hangokat két nagy csoportra szokás osztani: magánhangzókra (vokális, röv.: V) és mássalhangzókra
Artikulációs (fiziológiai) fonetika
5.. témat Artikulációs (fiziológiai) fonetika Az artikulációs fonetika alapegysége: kinéma (az egy beszédhang létrehozásához szükséges beszélőszervi mozgások összessége, egy beszédhangnyi mozgáskomplexum)
Artikulációs (fiziológiai) fonetika
4.. témat Artikulációs (fiziológiai) fonetika Az artikulációs fonetika alapegysége: kinéma (az egy beszédhang létrehozásához szükséges beszélőszervi mozgások összessége, egy beszédhangnyi mozgáskomplexum)
Bevezetés a nyelvtudományba Fonetika
Bevezetés a nyelvtudományba Fonetika Beszéd - két vagy több ember között zajlik - a nyelvhasználat hangzó formája - két része van: - beszédprodukció - beszédfeldolgozás - tanulmányozásához szükséges: -
Leíró magyar hangtan A hangképzés helye. A hangképző szervek. Tüdő (pulmo) Tüdő. A hangképz. Tüdő. 1. Tüdő 2. Gégefő 3.
Tüdő (pulmo) Leíró magyar hangtan A légzőrendszer 4. téma A hangképz pzés Tüdő 4.2. A hangképzés helye A hangképző szervek 1. Tüdő 2. Gégefő 3. Toldalékcső Tüdő hörgő: bronchus, légcső: trachea 1 Légzésmódok
A hangképz A hangszalagok működése (fonáció)
4. témat A hangképz pzés 4.3. A hangszalagok működése (fonáció) Hangszalagok Hangszalagállások (fonációtípusok) A fonációtípusok kontinuumot alkotnak Collins Mees: Hangszalagállások: Zárállás Gégezárhang
Az énekelt magánhangzók észlelése réshangkörnyezetben
Az énekelt magánhangzók észlelése réshangkörnyezetben Deme Andrea 2011. Február 4. andrea_deme@hotmail.com Az énekelt beszéd észlelése Szinte mindennapos feladat opera tévé rádió Az énekelt hangok észlelésének
Beszédinformációs rendszerek
Beszédinformációs rendszerek Beszédkeltés gyakorlat A gyakorlatot előkészítették: Dr. Olaszy Gábor Dr. Németh Géza email: [olaszy, nemeth]@tmit.bme.hu A gyakorlat anyaga Az emberi beszédkeltésről általában
Forró Orsolya Hangtan I. jegyzet
Forró Orsolya Hangtan I. jegyzet a Fonetika előadáshoz és szemináriumhoz 2012/2013. őszi szemeszter 1. Bevezetés 1.1. A HANGTAN A hangtan terminussal többnyire a nyelvleírás két különálló, autonóm, de
Fonetika. Tóth Ildikó, PhD. Bevezetés a nyelvtudományba 2. előadás 2009 Pázmány Péter Katolikus Egyetem
Fonetika Tóth Ildikó, PhD. Bevezetés a nyelvtudományba 2. előadás 2009 Pázmány Péter Katolikus Egyetem 1 FONETIKA Akusztikai - hangzás Artikulációs - képzés Hangok elsajátítása gyerekkorban Hallás Képzés
ö é ö ó é é é ó é é é ő ó ü é ű é í ü é é ó é é é ö é é ó é é ü é ó é é é é ú ó é ő ő é é é ü é é é É ó í ú ü é é ő Ő é í é é é é é ő é ő ű é ó ö ö é
ö é Ö é ő ü é ü ö é é ő é ü ö ö ö ő ü é ő ü é ö ó ö ö é é ő ö ő ó ő é ő Á é ő é ő ő é ő ő é í ő ó ö ő éé í ö ő é é ő í ő ö ő é í ő ó ö ö ő é ő é é é ő í é ő ő í é é ő í ó ő ö ő é í é í é é ő ő é é é ü
ö Ú ö Í ö ö ú ö Í ö ö ö ö ö ö ö ö ö ö ú ö Í ö ö ö ú ö ö ö ö ö Ó ö É ö ö Ö ö
ű Ü É ú ö ű ö ö ö ö ö ö ú ú ú Ö ö É É ö Ú ö Í ö ö ú ö Í ö ö ö ö ö ö ö ö ö ö ú ö Í ö ö ö ú ö ö ö ö ö Ó ö É ö ö Ö ö Ö ö ú ö ö ö ö ö ö ö ú ö ö ö Í ö ú Í ú ö ú ú ú ö ö ö ö ö ö ö ú ú ö ö Ö É É ö ö ö ö ö ö ö
Beszédhangok és spektrális jellemzésük
Beszédhangok és spektrális jellemzésük Beszédinformációs rendszerek, 2. gyakorlat Sztahó Dávid Tulics Miklós Gábriel Tündik Máté Ákos sztaho@tmit.bme.hu tulics@tmit.bme.hu tundik@tmit.bme.hu 1 1. feladat
Fonológia BBK tavasz
Fonológia BBK 2014. tavasz Lineáris ábrázolások és autoszegmentalizmus I. Bevezető: atomikusak-e a hangok? Bevezető: atomikusak-e a hangok? A folyamatok sokszor nem a teljes szegmentumot, csak annak egy
A beszéd. Segédlet a Kommunikáció-akusztika tanulásához
A beszéd Segédlet a Kommunikáció-akusztika tanulásához Bevezetés Nyelv: az emberi társadalom egyedei közötti kommunikáció az egyed gondolkodásának legfőbb eszköze Beszéd: a nyelv elsődleges megnyilvánulása
é é ö í Ü ö é ő é é Í Í é é é ű é ő é é ő í ő Ű é é é é ö í é ö ö é ö é é é é ő é ű ő é é Úé é ö ö é Ü ö é ő é éü Ú í í ő ö é é é é é í é é ő é é őé é
é é ö ő é é é ö é é é é ö ö ö Í Í é Í é ö é Í ö é é é é é ö é ü í é ű é é ö é ö é Í ö ö é é é ú ö ö Ú ö í é í é é í é ö é é é é é é ö í ű ű é é ű Í ö é é é éé é í é é í ö í é é Ü é ő é í é é é é ö í Ü
ő ö ő ü ö ő ú ö ö ö ő ú ö ö ö ö ö ő ö ö ú ö ö ö ö ú ö ő ő ö ű ö ő ö ö ö ő ő ö úő ö ö ő ö ü ö ö ő ö ő ö ü ö ö ö ü ö ö ö ő ü ő ö ü ö ő ú ű ö ü ü ö ü ő ő
Á Á Ó É ö ü ü ö ő őü ö ö ö ö ő ú ö ő ő Ü ő Ö ö ő ö ő ő ö ö Ö ú ü ü ű ö ö ö ő ö ö ú ú ú ö ö ú ő ő Á Á ö ő ö ö ő ú ö ő ű ö ö ő ő ö ö ö ü ö ö ö ú ö ö ö ö ö ú ö ö ö ő ö ü ö ö őü ő ő ö ö ö Ü ő ö ö ö Ü ö ö ü
ő é ü Ó Ó ö é Ó Ó ú Ó ö é é í é ü í é ü í ö éí íé é é é é í ő í é é é é ő ö ö é é ü ú ö é í é ü ú ő é í é é é é é é ő é é é é é é é ő é é é é Ó Ó é ü
é ú Ö Ó é ú é é ú ö é é ő é é é ő ü é é é ö é é ő é ő é é é é é ű í ö é í é é é é é ö ö é ú Ó ő Ó ő í ü ő ü é é ü í ő é é ő ő é é é í ő í é é é é ő ü é é é é ö ő é ő Ó ő ö é ő ő ő í é ő é é Ó ö é ő ő é
Az énekelt magánhangzók fonetikai elemzése
Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar DOKTORI DISSZERTÁCIÓ Deme Andrea Az énekelt magánhangzók fonetikai elemzése Nyelvtudományi Doktori Iskola vezető: Prof. Dr. Bárdosi Vilmos CSc Alkalmazott
é ó é é é ő é é é é é ö í ó ó é í é é é é é é ö é í é é é í é ú é é é é é é ö é í í ó őí ü ü é é ó é ó é ü é é ó ő é é í é í ó í é ő ő ő ü ő é ó é í é
ó ü É Í É Á ú Ü Ü é ó é ö ú óé ü é í é éü Á í é ű é í óé é ú ó ü ó é í é é ú ö é é í í ú ő é í ű ó ó é é í é é é í é ű é í é é é é ü ö ú ó ű é é ó é ö ö ő í őí é é ö ó é í é É é őí é í é ű ő é é í óé ű
ö ö ő ó ü ő Ö ö ő ő ó ó ö ó ö ö Ö ö í ő ó ő ó ő ő ö ö í ő ő ó ö ő ó ű ó ó ö ő Á ő ó ö ú ó ö Ö ö ö ö ö ö ö ő ő ó ü ü ö ú ó í Ö ö ó ó ü ö ú ü ü ü ö ö ü
ö ö ö ő ö ü ö Ö ő í ü ő ü Ö ő ő ő ő ő ő ó ő ő ő ő ó ó í ö Ö ú Á í ó ő ö ö ö ö ö í ü ü ő ö ö ő ő ö í ő ő ő í ő ő ő ő í ő ö ő ö ü ó Ö ö ű ö í ó í ö ú ő ő Í ö ö ő ó ü ő Ö ö ő ő ó ó ö ó ö ö Ö ö í ő ó ő ó ő
ó ó é é é ó ü é é Í ő ő ó ó é ö é ó é ő ü é é ó í é é é ű ő ő ő é é ő í é í é é é ú é é é ó í é ö é ő ö é é é ö ü í é é ő é é ü é é í Ú ő ó ö é ő ö ö
Á Á É é ö ö é ő ő ő é ö é é ő é é é é ő í é é é ó é é é ü ő ő ó é ő é ű ö ö ú é ü ö é é é é ó é é ü ő ö é ő é ő ü ő ő ö ö í é ő ó ó ő é ő é ó é é ő é ó é ű é é ü ö é Í ö é í é ő ó ö é ő é ú í ö é é é ö
Ó ö ü í ü ö ü ü ü ö ü ö ö í ü ü ü ü ö ö í ö ü ö É ü ü ü É ö ü ö ö ü ü ö ü í ü ö í
É Á í ö É Á Á ű ü ö í ö ú í Ü í ö ö ü ö ü ü ü ö ö ö ü ü í ö ö ö ü ü ö ü í ü ü ü ü Ó ü í í í ü ö ö ü É ö ö ö ü ü í ö ü ü Ó ö ü í ü ö ü ü ü ö ü ö ö í ü ü ü ü ö ö í ö ü ö É ü ü ü É ö ü ö ö ü ü ö ü í ü ö í
ö ö ú ú ó ö ü ú ó ű ő ú ü ú ó ó ó ó ó ö ű ő É ő ó ö ő Á ó ö ö ó ó ú ő ö ű ó ű ö ő ő Á ó ó ö ü ó ó ö ö ó ó ö ö ó ó ó
ú ő ő ő ó ó ó ó ö ö ú ú ó ö ü ú ó ű ő ú ü ú ó ó ó ó ó ö ű ő É ő ó ö ő Á ó ö ö ó ó ú ő ö ű ó ű ö ő ő Á ó ó ö ü ó ó ö ö ó ó ö ö ó ó ó ü ü ü ü ü ü ü ü ú ú ü ü ú ü ü ü ü ü ó ó ö ö ú ó ü ő ú ú ó ó ó ó ő ú ű
É É Í ú ú Ü ú ú ű
É Ú Á É É É Í ú ú Ü ú ú ű Ú Á É Á Á É É Á Á Á Á ú ú ű Í Í Á ú ú ű Á Á Á Á ü ú ü ú ü Ö Ó Ú É Á Á Á ú Í Ó É É Ü Ö Í Á Á É Ö Á Ü É Ö Á Á Á É Ő Á Á Á É É ú Ö Ú É Ú Á É É Ö ü ű ü ü Ö Ú É É Ö Á ú ü ú Ú É Á Á
ő ü ö ö ó ő ú ü ö ü ü ö ő ö ö ö ő ö ő ó ö ö ő ö ö ő ó ó ő ő ü ő ő ő ü ő ő ü ő ő ó ö É Ö Ü Á Á ö ö ő ö ü ó ö ü ő ő ó ö ö ö ü ö ö ö ő ö ü ő ü ö ö ő ö ü
ö Ö ő ü ö ö ó ö ő ö Ö ó ő ő ö ő ó ó ö ö ó ö ő ö ü ö ö ó ő ő ö ü ö ő ő ó ó ö ö ó Ü ü ő ö ő ó ó ü ő ő ő ü ö ű ő ó Á Á É ö ö öú ú ó ö ó ö ü ő ü ú ő ű ö ü ó ő ő ü ü ö ö ü ő ö ö ö ü ő ű ö ő ő ő ű ü ö ö ó ü
ű ö ő ó ő ő ű ö ő ü ó ö ő ő ő ó ő ő Á ó ő ő ó ó ő ú ő ő ó ó ó ő ö ő ó ó ó ö ö ö
Ü Í Ó ó ő ó ő ő ő ü ö ő ő ő öü ő ó ű ö ő ó ő ő ű ö ő ü ó ö ő ő ő ó ő ő Á ó ő ő ó ó ő ú ő ő ó ó ó ő ö ő ó ó ó ö ö ö ő ó ő ü ó ü ő ö ö ú ö ő ö ö ú ö ü ü ő ó ü ü ő ü ó ö ö ó ó ö ő ö ö ó ö ó ó ó ó ö ő ö ü
ő ü ö ő ü ö ő ő ó ó ö í ö ő ö ő ő ő ö ö ö ö ó ö ő ö ő Ö ü ö ó ö ú ó ő Ö í ö í ö ü ö ö ó ő ő ö ő ü ő ő í ő ü ö í ö ö ö ő ö ő ó ő í ú ö ő ő í ő ü ó ó ő
Ö Á ó ő ő ó Á Ö Ö Á Á Ő ö Á ó ő ü ö ő ü ö ő ő ó ó ö í ö ő ö ő ő ő ö ö ö ö ó ö ő ö ő Ö ü ö ó ö ú ó ő Ö í ö í ö ü ö ö ó ő ő ö ő ü ő ő í ő ü ö í ö ö ö ő ö ő ó ő í ú ö ő ő í ő ü ó ó ő í ü ö ö ő ő ö ő ü ő ő
Í Á ő é é é é é ő é ő é ő é Í Á Ú Á Á é ő é ő é é é é é ű é é é é é é é é Á é é é é é ú ú é é é é é é é ú é é é é é é é é é é é ő é é é é é é é é ű é
é é é Í Ó é é ü ő é é é ű ő ő ű é ő Í Ó ő ü é ő é ü é ő é é é é é é ú é ú Í Á é é é é é ű é é é é é é ú é ő é é é é ú é é é é é é é é é é é é é ő é é ő Í Á ő é é é é é ő é ő é ő é Í Á Ú Á Á é ő é ő é é
ö ű é é é é é é ü é é é é ű é é ü é é é é é ó ó é Í é í é é é é ó ö é ö ö ö ó é é í é é é é Ő é é é ü ü é é é ö ö ö é ü é é í é ó ü é é ü é ó é ó ó é
ö é ü ö ö Ö ú é ü ü é é é ó é é é é é ó é é Ö ö é é ó é é ó é é í é é ö ó ó ó ö ö ü é é ü é í ü é ö í é é é é é ü é ó é ü ö í í ó í ü Í é é é ü é é é ü é é ü ö ö ó ó é é í é é é é é é é Ö í ó é í ö é é
Á ó ó ö ó ó ó ö ó ó ö ü ö ó ü ö ó ü ó ö ó ü ó űö ú ü ö ú ó ó ó ő ü ö ö ó ö ó ó ó ó ö ó ő ú ü ö ó ö Ú ü ó ü ő ö ü ö ö ó ó ü ő ő ó ő ü ó ó ó ö ű ő ő ű ü
Ü ö ő ó ó ó ü ö Ó ö ú ó ó ó ő Ü ó ó ú ü ő ó ó ő ö ó ó ó ö Á ú ó ó ö ó ó ó ó ö ó ó ó ó ö ö ö ó ü ö ó ú ű ó ó ö ö ú ő ó ó ő ö ü ó ó Ő ó ó ö ö ö ö ó ó ü ö ö ő ő ó ö ö ó ó ü ű ö ű ö ű ó ú ü ö ó ö ó ó Á ó ó
é ú ó é í é é é é í é ő é é ő é é í é é é ó é í ó ö é ő ő ő é í ó Í ő í é ö ő é í ó é é ű ó é Ú é í é é í é í é ó é í é ö é ő é ó ó ó é ö é Ö ü é ő ö
é é í Í Í í ö é ő ó ö ü é ó é ü ő ö ő ö é é ö ő ö é ő é ó ö ü é é é é é é ő é é é é í ő ö é é ő í ű ő ö í í ö é é é ö é Ö ő é ő ü ö é é ő úő ö ö ő é é é é é é é é é é ü ú é ú ó é é ú ú é ő ó ó é ú é é
ü ő Á Á ö ö ő ő ő ö ü Á ő ü ü ü ü ü ő ü ö ü ő ö ő ú ú ö ő ö ő ő ö ö ő ö ő
ü ö ő ü ő Á Á ö ö ő ő ő ö ü Á ő ü ü ü ü ü ő ü ö ü ő ö ő ú ú ö ő ö ő ő ö ö ő ö ő Á Á ö ő ő ő ű ú ö ő ő ú Ó É ő ö ü ő ő ú ö ö Ü ö ü ö ü Ú ű ö ő ő ú ú ü ő ö Ü ő ü ö ő ő ü Ü ö ü ü ü ü ö ü ő ö ű ő ő ő ü ő ö
ő ű í ő ú í í Á ű í ő ő ő ő í É í í ő Ö Ö Ö Á Í Á ő ő ő ő É ő ő ú ú ú í ő Á Ö ő ő
Á ő ő ű í ú ő ő ő ő í í í ő ő ő ő í ő ő ő ű í ő ú í í Á ű í ő ő ő ő í É í í ő Ö Ö Ö Á Í Á ő ő ő ő É ő ő ú ú ú í ő Á Ö ő ő í ő ő ű í ú í í ű í ő ő ő ő í ő ő ő ő í ő ő ő ő í É í í í í ű ő í í ő ú ű í ú í
Akusztikai mérések SztahóDávid
Akusztikai mérések SztahóDávid sztaho@tmit.bme.hu http://alpha.tmit.bme.hu/speech http://berber.tmit.bme.hu/oktatas/gyak02.ppt Tartalom Akusztikai produktum Gerjesztés típus Vokális traktus Sugárzási ellenállás
Felvételi előkészítő. magyar nyelvből. 1. foglalkozás
Felvételi előkészítő magyar nyelvből 1. foglalkozás SZÖVEG BESZÉD Mondatok Szószerkezetek Szavak Szóelemek Hangok N Y E L V A kommunikáció tájékoztatást, közlést, felhívást és információcserét jelent.
í í ó ö ö í é ű é é é é é é ó é ó ó ü ö í ő í ü ö í é ö ö é í é é ü ö í ü é í é í ó ö ö ö Ó í ó ó ö í ő óá Ü ü ö í ü ü é ő ű é é é é é ü í é é í é é ö
ö É Á É É í ó Á Á É ó É í ű í é é é í é é ő ó é é ü é ó é í é é í É é é í í é ó ú í öó ó ó é ö ó ő é í ó öó é é é ü é í é ó é é é í é é í í í ó ö ö í é ű é é é é é é ó é ó ó ü ö í ő í ü ö í é ö ö é í é
í Í Á ű é é í é ő é ő é ő é ő é ő
Ú Ü Ü ó Ú Á Á Ű í ó ő ú ő ö é ó ó ú ü í ó ó ö é ü í Í Á ű é é í é ő é ő é ő é ő é ő ű í é ü ó ő ú Í é ő ű ő é ü ő ő ú í é í í é Í ó Á Í ó ő ú ü é ő é ü ő ú ő ú í ő í ú é é ü ő é ő ú é ő í ú é é é é é ü
Feleletválasztós gyakorlófeladatok a Hangtan II. jegyzethez Magánhangzók
Feleletválasztós gyakorlófeladatok a Hangtan II. jegyzethez Magánhangzók 1.) Melyik állítás nem igaz a kötőhangzókra? a) Az elölségi és kerekségi harmóniának megfelelően illeszkednek a tőhöz. b) Csak középső
ö ö ö ő ö ő ö ő ü ö ü ö ő ö ő ő ő ú ö ö
Ó Ú Á É ö ő ő ő ő ö ú ú ö ú ő ö ú ö ö ö ő ö ő ö ő ü ö ü ö ő ö ő ő ő ú ö ö ő ú ü ö ú ü ő ö ő ö ö ő ö ú ő ő Á Á ö ő ö ő ű ö őö ő ü ő ö ú Ö É É Á Á Á Á Á Á Á Ö ö ö ú ő ő ö ö ö ö ö ö ő ü ő ö ö ö ö É ö É Á
ő í í ú Ü ü ő ő ő ü ü ő ü ő í ú ü ő ü ü őí ó ú ó ü ü É ú ú ü ü ő ü ő ü ü ő ú ó ó ó ü ő ú ő ó í ő í ü ü ő ó ú ő ú ó ü ü ü ő ü őí ú ú É ü ő í ó ü í ü ő
Á ó Á ó É ü ü ő ü ó ü í ő ő ő ó ó ü ő ő ü ó ú í ő ő ő ő ő ü ő ő ü ő í ő ó ő Ü ü í ü ő ő ú í ő ó í ő ő ő ó í í ó ő ő ü ü ü ő í ü í ő ó ő ű í ó ü ő ü ő ő ő ő í ú ő ü ó ó ú ü ó ó ő í ó ó ő í í ú Ü ü ő ő ő
é é é í ű é é ú ü é é ú é é ü é ő é ú é é ő ő é é é é ő é í ő í ő í ü é é é é ú í í é ő é é é ü é é é é é ú é é ü é é é ü í í í é é é é é é é é ő é é
ü é í é é é í ű é é ú ü é é ú é é ü é ő é ú é é ő ő é é é é ő é í ő í ő í ü é é é é ú í í é ő é é é ü é é é é é ú é é ü é é é ü í í í é é é é é é é é ő é é é í é ú ő í ü ő é í ú í í é í é ű é í ű é ő é
ő ö ó ü ü ó ö é é ó é ü é é ő ö ö Ö ó é é ó ö ó ő ö é ő ö é ő ö é ő ö é ő ó ó ó í é é ü ő í ö ö ö í é ő ü é ö é ő ő é é ó é ó ü ó é ő é é íé í ő é é é
Á ö ö Á É ó ü É ó ö í ü é é ő ö é Ö é ö é é é ő ó ó ö ó ő ó é ó í ö ú ö é é ó é é ő ő ő í ó é ó ő ó é é é ó ó ő ó é ó é é í ő é ü ö Ó ö ü ő ő í é é ó é é ő é ő ő ó é ó ő ó ö ö ő ó é ó ó ő í é ű é í é é
Á ő ő ö é é ő ü ő ő é Ö é ő ü ő ő ő é ö é Á é é é é ó ó ó é ö é é őí ü ű ö é ö ő ő é ö é ö é ó Ő Ő ö é Ö ö ö é é é ű ö ő ó ö ö Ö ó ő ő é ü ö é é ü ű ö
ü ú ö É Á ő ő ö é Ö ő ő é Ö ö ö Á ő ő ö é é ő ü ő ő é Ö é ő ü ő ő ő é ö é Á é é é é ó ó ó é ö é é őí ü ű ö é ö ő ő é ö é ö é ó Ő Ő ö é Ö ö ö é é é ű ö ő ó ö ö Ö ó ő ő é ü ö é é ü ű ö é ő é é í ó ó ó ö
ö ö ö ö ö ű É ö ö Ú ö ö ö É É É ű ö É ö É Ú Ú É ű ö ö ű Ú É Ü ö Ü ö ű ű ö ö ö ö ö ö ö ö É Ö ű Ú ö ÉÉ ö Ü É ö ű Ú ű ö Üö
Ü É Ü Ú ö É ö ö É ö Ú ű ö Ö É ű É ö ö ö ö ö ö ö ö ű É ö ö Ú ö ö ö É É É ű ö É ö É Ú Ú É ű ö ö ű Ú É Ü ö Ü ö ű ű ö ö ö ö ö ö ö ö É Ö ű Ú ö ÉÉ ö Ü É ö ű Ú ű ö Üö Ó Ú É ö ű ö ű ű Ú ö ű ö ű Ú ö ö ű ö Ú ű ö
A beszédképzés szervei
A beszédképzés szervei MI kell hozzá? sas sás Kempelen beszélőgépe mama papa baba haha Jó napot! Kempelen egyik legnagyobb felismerése: a hangokat nem elszigetelten ejtjük! https://www.youtube.com/watch?v=zlk5bfuv6oo
í í ü ó ó ő ó ö ő ú ü ú ú ó ö ö ó ö ő ó ü ó í ö ő ú ó í í ü ü ú ü ő í ü ő ú ő ü ű ó í ö ö í ó ő ú ü ó É ó í ü ó ó í ü ó í ó ü ó ú ö ü ö ú ó ö öí ő ü í
ú ő ő ü ü ó ü ó ó ó ó ö ó í ő ü ö ö ü ö ö ó ó ó ö ó ó ó ó ö ó í ó ő ö ó í ő í í ö ü ú ü ö ő ü ő ü ú ó ö ő í ó ő ó ó ó ö í ö ö ő ó ó ö ü ö ó ó ö ő üí ó ö í í ő ö ó ü ó ő í í ü ü ö ó ó ö í í ó ő ó ó ő ü
Ó ő ű ó ő ó ű ő ű ó ó ü ű ő ó ő ó ó ó ú ő ü ő ó ü ó ü ő ő ű ü ú ú ü ő ő ó ó ó ő ó ó Í ő ű ó ó ó ó ő ó ó ó ő ő ő ó ú ó ő ő ü ó ó ő ő ő ú ü ó ű ő ő ó ó
Á Á Á ó Í Á Á ü ű ü ó ó ü ű ü ő ó ú ó ő ó ü ó ú ó ű ő ó ő ő ó ő ő ó ó ó ú ő ú ő ő ő ú ú ó Í ő ű ő ő ó ő ü ő ő ú ó Í ű ő ő ü ű ú ő ú ú ó Í ó ő ú ú ú ú Í ó Í ő ő ó ő ú ő ő ő Í ú ú ó ó ú ő ó Ó ő ű ó ő ó ű
í ö ü ö í ó ü ó ó ö í ó ó ó ó ó ó í ü ó ó ö ü ó ó ü ó ó É í ó ö í í ó ó í ö ó ö í ö ö ó í í ó ö í ó ú í ó í ó ü ö ó í ö í ű í ű ó ö í ú í ó ú ö ü í ó
ö Ö ü ü ö Ö ü ó ö ü ö í ó ö ö ö ü í ü ö í í ö í ü ü ö í í ö ü ö í ú ó ö ü ó ü ű ö ü ö í ó ó ó ö ö í ó ö ó ü ó ü í ö ü ö í ó ü ó ó ö í ó ó ó ó ó ó í ü ó ó ö ü ó ó ü ó ó É í ó ö í í ó ó í ö ó ö í ö ö ó í
ő ö ü ö ő ü ú í ü ü ö ö Ö ő ö ő ő ö ö ő í í ű ö ö ö ú ő ő ö ü í ő ő ö ű ú ő í ő ü ü í ő í í ú ú ú ö Ö ü ú ü ü ö ő ő ő ö ü ő ő ü ő í ő Ó í ö ű ő í ö ú
Á ö É ö Á ü É ö ú í ü ő ö Ó ő ő ő ö í ü ő ü ő ő ő Ö í ö ű ő í ö ú ú í í ú í í ő ő ö Ó ő ú í ő ő ő ö ü ö ő ü ú í ü ü ö ö Ö ő ö ő ő ö ö ő í í ű ö ö ö ú ő ő ö ü í ő ő ö ű ú ő í ő ü ü í ő í í ú ú ú ö Ö ü ú
ő ő Á Á ó ü ő ó Í ő ö í ö ö óú óú ő ú í ő ú ó ó ó ü ö ö ü ö í ő ö ő ó ü ö ö ü ő í ő ő ó í ó ó ő ő ő ő ü Í ó É ü Ö í ö ő Í Í ő Í ő
ő Ú ó ó Á ó ő ó ü ő í Á ű Á ü ő í í í ó ó ő ő ő ó í ő ő í ö ü í ú ú ü ö í ó ő ő ő ó í ú ú ó ó ö ő Í ú í ó ő ö ö ő ö ö ö ő ö í ö ö ő ó ő ö ö ü ú ú ó Ó ő ő ő í ú ú ó ő ő ő Á Á ó ü ő ó Í ő ö í ö ö óú óú ő
ő í ö ü ö ő ő ü ö ü ő ő ö ö ö ü í ő ö ö ü í í í ü ő ő í í ú í ő
í ő í ö ü ö ő ő ü ö ü ő ő ö ö ö ü í ő ö ö ü í í í ü ő ő í í ú í ő í ő É ö ü ö ő ü ü ű ű ő í ö ö ű í ö ő ő ü ő ö ő ő ö í ö ő í üí ú í í ű ű ő ú ö ő ű ő í í ő ö ő ő ö ő í ú ö ö Í í ű í ú ü ö ö Ú ö í ő ö
ő ü ö ő ö ö ő ő ó ó ö ő ö ó ő ő ö ö ö ö ó ö ő ö ő Ö ü ö ó ö ú ó ő Ö ö í ú ö ü ö ö ó ő ő ö ő ü ő ő í ó ü ö í ö ü ö ö ő ö ő ő ő í í ö ő ő í ő ü ó ó ő í
Ö Ő Á Á Á ó Á í ő ó Ö Ö Á Á Ő Ö Á Ő ő ü ö ő ö ö ő ő ó ó ö ő ö ó ő ő ö ö ö ö ó ö ő ö ő Ö ü ö ó ö ú ó ő Ö ö í ú ö ü ö ö ó ő ő ö ő ü ő ő í ó ü ö í ö ü ö ö ő ö ő ő ő í í ö ő ő í ő ü ó ó ő í ü ö ö ő ő ü ü ö
ő ő ő ü ő í ő ü ő í ü Í ő ú ü ő Í ő ö ö ő ü ö ö ő ő ö Í ő ú í ö í Í ő ü ő ö ő ú Í ú í ü ö ö ő ű ő Í ú ö ű ú ő ő í ü ő ő ö ő í í ő Í ő ő ő ő ú ő ú Í ő
Ü Í Á Á ő ő í ő ő ő ü ő í ő ü ő í ü Í ő ú ü ő Í ő ö ö ő ü ö ö ő ő ö Í ő ú í ö í Í ő ü ő ö ő ú Í ú í ü ö ö ő ű ő Í ú ö ű ú ő ő í ü ő ő ö ő í í ő Í ő ő ő ő ú ő ú Í ő ü í ü ő ü ő ü ü ő í ő ü ü ő ő ö í ö ü
ü ö Ö ü ü ö ö Ö ü Ü ö Ö ö ó í ö ö Ő ü ö ó í ü ö ó í ö Ö ü ü ö ö Ö ü ö ö ó í ó ö ú ö Ö ú ü
ö ü Ő Ö ü ö ü ó ü ü í ü ó ö ö ö ü ö ö ü í ü ü ü ö ó ü ö ü ú ö ö ö Ö ö ó í ó ü ö Ö ó ü ó ü ü ó ü ö Ö ü ü ö ö Ö ü Ü ö Ö ö ó í ö ö Ő ü ö ó í ü ö ó í ö Ö ü ü ö ö Ö ü ö ö ó í ó ö ú ö Ö ú ü ü ö ö ö Ö ü í ü ö
ö ó ö ö ö ú ő ö ő ő ü ő ű í í ö ö ő ö ú ö ö ó í í ő ó ö ö ö ó ó ö ő ó ü ö í ó ö ú ö ö ó ó ő í ő ő ő ó ő ő ö ő ö ő ö ö ö ö ő ő ő ú í ó í ő ő ü ö ö ó ó
ó ö Ö ö ó ö ó ó ó ö Ö ó ő ő ö ö ő ő ő ö ő ó ó ö ö ö ö ő Á ő ű ö ő ö ö ö ő ö ö Ö ő ő ö ő ü ö ő ö ű ő Ő ü ő ö ő ó ó ö ő ö ű ö ö ö ő ö í ő í ö ó ő ű ó ö í ó ö í ö ö í ü ö ú ö ü ú ü ő ő ö ö ű ö í ó ő ö í ű
í ü ü ű ö ö ü ó ö ö ú ú ö ó ü í ó ó ó ü ó ü ö ö ú ó ö ö ű ö ö í í ű ó ó ö ö ö í í ö ó ó í ö ó ü ü ó ü ú ó ö ú ü ü ü ü ü ü ó ó ü ü í ó ö ö ó ü ó ó ó ö
ö ü ö Ö ű ö ö Ö ü ö ö ö ö ö Ö ö ü ü ü ö í ü ö ö ü ö ö ö Ö ö Í Ö ü ö ö ö ö Ö ö ö Ö Á ü ű Ü í ö ö ö ö ö ö í ü ű ö ü ú ü ü í ü ü ű ö ö ü ó ö ö ú ú ö ó ü í ó ó ó ü ó ü ö ö ú ó ö ö ű ö ö í í ű ó ó ö ö ö í í
Í í ó í Í í í é í ó ő ő ö í é ő ő é é í ü é é ö é é é ú ő ö é é é ő é ő í é í ő é é é é é é í é é é é ú í ó í í ó í é é é í é ú í é í é ü é é í ő ő ő
ó í Ö É í ó ő é ü é é í é é ó Í ő ö é Í ö é ű í é ö ő Í í ó ö ü ö ö í ó ő ő é ű é í é é é é é é ő é é í í ő ü ő é é é ö ö ő é é é é ö ö ü é é ő é é ü é ö ö é é ö ö é ü ó ő ő é ö é é é ö ö é ő é é í é é
ö í ö ű ö ő ő Ü ö ő ó ö ő ö ö ő ű ő í ő í ö ő ó í ő í ő ő ü ű ö ö í í ö ö ö ő ó ó ö ő ő ó í ő Ü úéí ő ő ő ő ő Í ő ö ű ö ő ő ő ő ó í ü ó í ö ű ö ő ő ö
Ü Ú ö É Á Á í ó í í ú ú ö í ú í ö ó ú í ó ú Ü ö ó Ö í ó ó ó ú ó í í ú í í ö ö ó í ó ó ö ö ű ö ő ö ű ö ő ő ö ó í ü ű ö ö ő ő Ü í ö í í í ö í ó ó í ő ó ó ő ú ö í ú ú í ó ö í ő ő ö ü Ü ű ö ú ő í ő ő ő ü ű
Á ó ú ó Í Í Á ú ö
ó ó ö ü ü ű ö ö ö ü ó ü ö ü ó ö ö ó ö Á ó ú ó Í Í Á ú ö ü ö ó ü ó ö ö ó ó ö ö Á ó ö ű ü Ö ö ö ó ö ö ű ü ű ó ö ö ö ö ü ö ö ű ú ó ú ö ö ű ü Í ö ü ű ü ű ü ű ű ú ö ü ú ö ű ö ö ú ú ű ö ö ú ű ú ö ú ó ö ö ü ö
Ö ö í ó ö ó ö ö í í Ü ö Á ö Ö ü ö Ö ü ó í í ö ü ü ö ó ü ú ű ó ó í ú ó Ó í ó ó ü í ó ó í ó í í ú ú ű ó í ú í űö ü Í ö Ö ü ö Ö ü ú ü ó ú ó
ö ü Ö ü ü ó í í ö ö í ü ú ü ó ü ó Ö ö í ú ü ó ó í ó ü ó ü ö Ö ü ö Ö ü ü ü ó Ö ö í ú ó ó ó ó ü ó Ö ö í ó ö ó ö ö í í Ü ö Á ö Ö ü ö Ö ü ó í í ö ü ü ö ó ü ú ű ó ó í ú ó Ó í ó ó ü í ó ó í ó í í ú ú ű ó í ú
É É ü É Ü É É Ú É Ü ü ő ü ü ö ű ö ü É Ő É Ü É É É ú í í ú í í ú í í ó ú í í ú í ú í í í ő É Ő Í É É Í É
ó É Ü ó Ú É É ü É Ü É É Ú É Ü ü ő ü ü ö ű ö ü É Ő É Ü É É É ú í í ú í í ú í í ó ú í í ú í ú í í í ő É Ő Í É É Í É É í ó ó ö ü í ő ú í ő ő ó ó í ű ő í í ö ü ö ó ö ő ő í ó í í ü ö ű ő ó ú ó ü ó ü ö ő ó í
é í í é ő ü ő é é é é ó ü é ó í é é í íí ó ű ő ó ő ó ő é ó í í é í Í ő í é ő é ó ó é í ó é í é ü é Í é é ó í í é é í é í ó ő é íí é é í é í í é ő ó é
é ő ő é í ó É é é ő í é ó é é éí í óú é í é Í Ú í é ó í í ü é Íé ű í ő é ó í é é ó é é é é é ű é é é ü é í é é é ő Í é ő ő é é Í ő é é ó ő ő é é ő ő í é é é í é é ó ű é í ü é í é í é ő ó é é í ő é ő í
ü ő ü ü ő ő Á ü Ö ő ő ő ő ő ü ő ú ő ü ü ő ü ő ő ü ü ő ú ú ü ő ü ü ő ő ő ú ő ő ú ő ő ú ő ő ő ő ő ő ő ű ő ő ő
Á Á ü ő ő ő ő ú ő ő ú ő ú ő ő ő ő ő ő ő ú ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő ú ő ő ü ő ü ü ő ő Á ü Ö ő ő ő ő ő ü ő ú ő ü ü ő ü ő ő ü ü ő ú ú ü ő ü ü ő ő ő ú ő ő ú ő ő ú ő ő ő ő ő ő ő ű ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő ű ő ő ő ő ő
ö ö Í ü ö ü ö ű Ü ö ö ö ö ö Ö Ó ö ö Ö ö ö ü ű ö ü ö ö ű ö ü
ü ö ü ü ü ö ö ö ö ö Í ü ö ü ö ű Ü ö ö ö ö ö Ö Ó ö ö Ö ö ö ü ű ö ü ö ö ű ö ü ö Ö ö ü ü ű ü ö ö ö Ü ű Ü ű Í Í ü ú ü ö ú ö ö ö Á ö ű ö Ö ö ö Ö ö ü ö ö ü ö ü ü ö Í ű ü ü ö ö ö ö ö ö ö ű ö ö ö Ö ö ü ö ö ö ú
ő ó ű í ú é é é ö é é ő ü ű Ö ő é ő ű é é ő ó ü é é Ő í í ó ö ó é ö é ő ű ö é é é ö é í é é é ő é é é ő é é ű ö é é Ó Ó é é é ó í ü ú í é é é é é í ö
ó Á ú í é é é ö é Ö ő é é ő é ű ó ö é é é é é é ö é é é é ú ö é é é é ő é ő é ö é í ó é é Ö é ö é é ő é é é é ö ő é é é é é Íé ő ö é é ő ő é é í é ó ö ő é é é ó ö é é í ő ö é ú ö ö é ó ó Á í ü ő ö é ü
Á Ö Ú Ü Á ő ü ű ö ő ő ö ü ö Á ö Ü ö ü ő ő ő ő ő ő ő ő ü ö ü ő ö ő ö ő ő ő ö ő ő
ő ö ű Á Ö Ú Ü Á ő ü ű ö ő ő ö ü ö Á ö Ü ö ü ő ő ő ő ő ő ő ő ü ö ü ő ö ő ö ő ő ő ö ő ő ö ő ő ő ü ü ő ö ő ö ü ő ő ö ö ö ü ő ö ü Ö ő ö Ü ű ö ö ö ő ö ü ö ö ö ö ü ő ő ö ü ö ő Á Ö Ű Á ö ö ü Á Ö Ú ő ő ö üő Ö
Bevezetés a nyelvtudományba. 2. Fonetika
Bevezetés a nyelvtudományba 2. Fonetika Gerstner Károly Magyar Nyelvészeti Tanszék Fonetika A beszédhangok tudománya: az egyes hangok jellegével és képzésével, illetve a beszédészlelés folyamatával foglalkozik
ű ű É ü ü ő Ó Ü ő ő ü É ő ő ő ő ő ü ő ő Ü ő ő Ü ü
ű ő ő ü ű ő ő ő Ő ő őű ü ő Ü ű ű É ü ü ő Ó Ü ő ő ü É ő ő ő ő ő ü ő ő Ü ő ő Ü ü ő Ú ő ő ő ő ő ő Ö ő ü ő ő Ő ő ő ő ő ő ő ő ő Ő ő ő ő ü ő ő ü Ó Ő ő ű ű ő ő ő ő Ó ü ő ű ő ő ü ü Ü Ó ő Ó ő ő ő Ő Ő ő ő Ü ő Ü
ű ő ö ő ő ü ő ö ő Á ő ő ő ő ü ő ő Ó ö ü ü ő ö ű ő ő Ö ő ü űő Ö ú ő ü ú ö ő ö ü ő ü ö ő ö ő Ő ő ü ő ö ü ő ü ö ő ő ű ö ő ö ö ö ü ö ú
ő ö ü ő ő Ó ő ü ü ő Ü ő ő ő ő ő ö ő É ö ő ő ö ö ü ő ü ü ő ő ő ü ü ő ő ü ő ü ö ő ő ő ö ö Ö ő ő ö ő ő Ó ö ö ü ű ő ő ü ő ő ő ő ü ő ő ü ü ö ő ő ü Ó ő ő ü ú ű ő ö ő ő ü ő ö ő Á ő ő ő ő ü ő ő Ó ö ü ü ő ö ű ő
í é ü í Í é í é ö ö í é é é ö é é é í ö é ö é é é ö ü í Ó é í í ö ö ü é í é ü í ö é é é í é ö é é é í é é é Ő Ó Ő í Ó é í í ö ö ü é í é ö ö í ú é ü ö
ö é Ö é ü ű é í í ó ö é Ö é ü ö Ó ó ó ö ö ó í é ű ö é é é í ó ó ö ö ó í é ö é é é ö é ű í í í ö é Ö ö ü é ú í é ú í ö ü é í í ö é Ö é ü ö í ü é ü é é ú í í ö ü é í í é ö é Ö é ü ö í ü é ű é í í í í ö ü
ö ö ó ú ö ö ú ü ó ö ö Í ö ö ö ü ó ö ö ú ú ö ü ó ü ó ü ö ú ü ó ü ö ó Á Á ö ü ú ó ö ü ü ö ó ü ü Á ü ö ü ö ü ö ö ö ü ö ú ö ö ö ü ú ö ú ö ű ú ú ü ö ó ö ö
ö ö Ő Ö ü ö Ö ü ü ü ó ö ö ö ü ö ú ü ü ö ö ú ú ö ú ó ú ó ü ú ú ú ú ó ú ö ú Á ö ö ö ó ú ö ö ú ü ó ö ö Í ö ö ö ü ó ö ö ú ú ö ü ó ü ó ü ö ú ü ó ü ö ó Á Á ö ü ú ó ö ü ü ö ó ü ü Á ü ö ü ö ü ö ö ö ü ö ú ö ö ö
Í Í Ó ű Ü Ó Ó Ü ü Ö Í Ü Í Í ú Ö Ó Í ú ú Ö Ó É Í ű ú
ű É Í Á Á Á Ó É Á Á Ó Í Ö Á Á Á Ö ü Í Ó Í ű ű ü ú Í Í Ó ű Ü Ó Ó Ü ü Ö Í Ü Í Í ú Ö Ó Í ú ú Ö Ó É Í ű ú ü Í ú Ü Ű Ó Ó Í ú Í ú Ö Ó ü Ü ü ű Ó ú Í ü É Í Í Á Á Ó Í Á ú Ö Í Ó ú ú ú Í ú ú ű ú Ü ü ü Í Á ü ú Í ú
Ö ő ü Ö Ö Ő ü ő Ö Ö ü ű Á Í Ö ű ü ő ő ő Ö ü ü ő ő ő Ü ü ő ő ő ü ő ő ü ü
Ö ő ü Ö ő ü Ö Ö Ő ü ő Ö Ö ü ű Á Í Ö ű ü ő ő ő Ö ü ü ő ő ő Ü ü ő ő ő ü ő ő ü ü ü ő ő ő ú ű ő ő ú Ö ő ü ő ő Ö ő ü ő ő ő ő ő ő ü ü ő ő Ö ő Í Ö Ö Ö ü Ü Ö ő ő Ö ü Ö Ö ü Ö Ö ü Ö Ü Ö ü ü ü ő ű Ö ő Ö ü ü ü ő Ű
ö ö ö ö ö ö ö ü ö ü ö ű ö ú ü ű ö ü Í ö ú ü ü ű ö ú ü Á ü
Á Ó ö ü ü ü ú ú ü ü ö ü Ő ö ö ö ü ú ü Á ö ö ö ö ö ö ö ö ü ö ü ö ű ö ú ü ű ö ü Í ö ú ü ü ű ö ú ü Á ü ö ö ü ü ö ü ö Ó ö ö ü ü ö ü ö ú ö ú ü ö ü É É Á ü ű Ö ű ú ö ö ú ö ú ö ú ö ű ü Ö ö ű ü ú ö ü ú ű ö ű ú
ő ö ő ú ő ö ö ő ó ő ö ü ú ö ö ó ő ö ü ó ó ó ó ő ő ő ó ó ú ő ü ő ö ö ó ü ö ö ő ű ö ö ő ú ú ó ö ő ű ö ó
ö ú Á ő ű ü ő ó ö ö ú ö ú ü ó ó ű ö ú ó ó ó ő ö ö ő ú ó ö ö ő ő ő ő ö ű ü ü ü ő ü ü ő ő ü ó ő ő ö ő ú ő ö ö ő ó ő ö ü ú ö ö ó ő ö ü ó ó ó ó ő ő ő ó ó ú ő ü ő ö ö ó ü ö ö ő ű ö ö ő ú ú ó ö ő ű ö ó ó ü ű
ö Ó ű ö ó í ó ü ö Ó ó í ö ö ó Ö ó ö í ó í ó Á í ó Á Á Ő ú ü ó Í ü ú ü
ú Ö Ú ú ú ó Ő Ö ü Ú ú ö Ö Í ó í ü ü ó ó ó Í ö ö ö ö í ü ó ö ü ü ú í ű ö ó ó ö ö ö ű ö ó ó ö ö Ó ű ö ó í ó ü ö Ó ó í ö ö ó Ö ó ö í ó í ó Á í ó Á Á Ő ú ü ó Í ü ú ü ü ö ö ó ó Í ü ö ó ú ü ü ö ó ö ö Í í ó ó
ő ő ő ő ő ő ú ő ü Á ü ü ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő Ö Ó ő ő ő Ö ő ő ő
ő ő ő ü ő ő ő ő ő ő ő ú ő ü Á ü ü ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő Ö Ó ő ő ő Ö ő ő ő ő ü ő ő ű ü ő ű ő ő ő ő ü ő ő ő ü ő ű ő ő ő ü ő ü ő ő ü ű ő ő ü ü Á ő Á ű ű ü Á ő ű ű ő ű ű ü ű ő ő ő ü ő ű Ó ü Í Á ő ű ő ő ő ő ü
í ü í ü ő ő ü Í ő ő ő ú í ő ő ö ö ö ű ü í ő ő í ú ö ö ú ő ő ú í ő í ő ö ö í ő ü ü í ő ö ü ü ú í í ü ő í ü Í í í í ö ő ö ü ő í ő ő ü ű ő ő í ő í í ő ő
ö Ö ő ü ü ő Á ü ö ö ő ő ű ő ü ő Ö ö ő í ő ö í ö ö ő ő ö í ú Á Á Á í Á í ü Á ő í í ő Á í ő ő ú ő ö ö ő Í í ő ő í í ö í ő Ó ő ő í ö ő ő ü ö ö ő ö í ö ő í ü í ü ő ő ü Í ő ő ő ú í ő ő ö ö ö ű ü í ő ő í ú ö
ü ö ú ö ú ü ö ü Á Ó ö ö ö ö ú ü ú ü ü ú ú ö ö ü ü ú ü ü ö ö ű ö ü ü ü ü ö ö
Í Á Ö Ú Á Á Ó Á ö ú ú ö ú ú ö ü ü ű ü ű ö ö ü ű ö ü ö ú ö ü ú ö ö ü ü ö ü ű ö ö ü ű ö ö ú ö ö ú ú ü ö ú ö ú ü ö ü Á Ó ö ö ö ö ú ü ú ü ü ú ú ö ö ü ü ú ü ü ö ö ű ö ü ü ü ü ö ö ü ö ü ö ö ü ö ö ú ö ü ű ö ü
ú ü ü ú Ö ú ü ü ü ü ü ú ü ú ü ű Í ü ü ű ü ű Ó ü Ü ű ú ú Á ü ű ű ü ü Ö ü ű ü Í ü ü
ű ü ü ú ü ú ú ű ü ú ú ü ü Ó Ö Í ü ú ú ű Ö ú ú ú ü ü ú ÍÍ ú ü ü ú Ö ú ü ü ü ü ü ú ü ú ü ű Í ü ü ű ü ű Ó ü Ü ű ú ú Á ü ű ű ü ü Ö ü ű ü Í ü ü ü Ü ü ü ú ü ű ü ü ü Ü ú ú ü ü ü ü Í ü ü ú ű ü ü ü ü ü ü Í Í ü
ö ö ö Ö ö ú Ö í Ö ű ö í Ö í ö ü ö í ú Ö Ö ö í ű ö ö í ö ö Ő ö í ü ö ö í Ö ö ö í ö í Ő í ű ű í Ö Ó í ö ö ö ö Ö Ö ö í ü ö ö Ö í ü Ö ö í ö ö ö ö ö Ö ö í
Á ö Á Á É Ö í ö Ö Á Ó Ű ú ű Ü ö ö ú ö ú í ö í ö ö ö í Ö ö í ö Ő ü ö ö í Á Ö Ú ű Ö í Ö ö ö Ö ü ű ö ű ö Ö ü ö Ö Ö Ö ö í ö ö Ö ö í Ö ö Ú ö ö ö ö Ö ö ú Ö í Ö ű ö í Ö í ö ü ö í ú Ö Ö ö í ű ö ö í ö ö Ő ö í ü
é ö é Ö é é ő í ó í é ő ö ú é ó é ő ü ü é ó ö é é ó é é ö é ő í é é ő é é ö é ű ö é í ó é é í ö í ó í ó é é ö ó í ó ó í ó é é ö ő í ó ó í ó ü é í ü
é í ü é ö é é ő ü é é é ú é ó Í é é ő Í é ó ö í é ö é Ö é é ő í ó í é ő ö ú é ó é ő ü ü é ó ö é é ó é é ö é ő í é é ő é é ö é ű ö é í ó é é í ö í ó í ó é é ö ó í ó ó í ó é é ö ő í ó ó í ó ü é í ü é ö ő
ú ú ü ü Á ú ú ü ű ű ú ü ü ü ü
ü ü ü ú ú ü ű ü ű ü ü ű ü ü ü Í ú ú ü ü Á ú ú ü ű ű ú ü ü ü ü ú ü ü Á ű ü ü ü ü ü ü ü ú ü ü Í ú ü É Ö Ö ú Ö Ö Ö ú ú ü ú Á Ö Á ú É ü ú ú É ú ú ú Ü ü ű ú ű É ú ű ü ü Á ú É ü ű ü ú Á É É ú ü Ö Ö Ö ú ú Á Ö
ő ö ő ű ó ö ó ű Í Ö Ö Á Í Ó Ö Ü É Ö Ö Ö Á Á Ö É Á Ö
Í Í Ő Ó Ü Ö Ő ő ö ő ű ó ö ó ű Í Ö Ö Á Í Ó Ö Ü É Ö Ö Ö Á Á Ö É Á Ö ő ö ő Í ó ö ó ú Í Ö Í ÍÍ É Ó Ü Ü Ó Ó Ö É Ö ő ö ő ű ó ö ú Í Ö Í Ö Í Ö Ó Ó Ó Ó Ü Ö Ü Ü É Ú Ö Ó Ó Í Í ő ö ő ű ó ö ó ú É Ö Í Í ÍÍ Í Í Í É Í