Leíró magyar hangtan A hangképzés helye. A hangképző szervek. Tüdő (pulmo) Tüdő. A hangképz. Tüdő. 1. Tüdő 2. Gégefő 3.
|
|
- Jázmin Irén Nemesné
- 5 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Tüdő (pulmo) Leíró magyar hangtan A légzőrendszer 4. téma A hangképz pzés Tüdő 4.2. A hangképzés helye A hangképző szervek 1. Tüdő 2. Gégefő 3. Toldalékcső Tüdő hörgő: bronchus, légcső: trachea 1
2 Légzésmódok 1. Hasi (rekesz-) légzés 2. Mellkasi légzés 3. Váll- (kulcscsonti) légzés 4. Kombinált légzés A beszédhangok típusai a levegőáram iránya szerint A tüdő használatával képzett (pulmonikus) hangok: 1. Belégzéses (inspirációs) hangok 2. Kilégzéses (exspirációs) hangok A légzés szakaszai Belégzés (inspiráció) Kilégzés (exspiráció) Szünet (pauza) A beszédhangok típusai a levegőáram iránya szerint 3. A tüdő használata nélkül képzett (nonpulmonikus) hangok: Csettintő hangok (avulzívák) Glottalizált (glottalikus) hangok Implozívák Ejektívák Egyéb hangtípusok velarikus kilégzett ajakhang bukkális hang nyelőcsövi hang stb. A légzés típusai Az implozívák képzése üteme A légzés néma légzés (respiratio muta) 1 : 1 : 1 / 2 beszédlégzés (respiratio fonatoria) 1 : 5 8 szaporasága kibocsátott levegő a levegőáramlás útja a működtető izmok aktivitása 16 20/perc 500 cm 3 orron át kisebb 8 10/perc cm 3 szájon át jóval nagyobb A néma és a beszédlégzés (klip) 2
3 Az ejektívák képzése Busman (szan) nyelv(ek) [koiszan nyelvcsalád, Namíbia, Kalahári] (1:30) Csettintő hangok (avulzívák) Álcsettintő hangok labiális (ppp!) dentális (ccc!) laterális (cccs!) Valódi csettintő hangok 1. szívó tevékenység 2. elülső + veláris zár 3. zöngétlenek A tüdő használata nélkül képzett hangok jelölése az IPA átírásában Interactive IPA Chart ( Nonpulmonikus mássalhangzók Csettintő hangok: Implozívák: Ejektívák: A csettintő hangok képzése A beszédképzés folyamata A csettintőhangok (Youtube, 9:33) Respirációs (légzési) szakasz Tüdő Fonációs (zöngeképzési) szakasz Gégefő Artikulációs (hangképzési) szakasz Toldalékcső 3
4 Gégefő larynx laringális A gégefő működése Pajzsporc Gégefő Kannaporcok gégefedő porc (1) kanna-porcok pajzsporc (4) gyűrűporc (6) 4. kannaporcok hátulnézet Gyűrűporc Gégefedő porc (epiglottisz) oldalnézet [ʡʢʜ] 4
5 Nyelvcsont Hangszalagok Hangszalagok Glottisz (hangrés) glottális laringális Hangszalagok Hangszalagok normál női hangszalag-működés videón ( hangszalag-működés lassítva ( 5
6 Hangszalagállások: 1. Zárállás Gégezárhang (laringális/glottális explozíva); jele: finnugor átírásban: % (régebben: ) IPA: ʔ A gégezárhang előfordulásai finn: Anna olla! [anna% olla] hadd legyen, Tule pian! [tule% pian] gyere mindjárt német: Dafür ist mir auch alle Freud entrissen [dafür %ist mir %auch %allefreud %entrissen] Emiatt tőlem is minden öröm elpártolt dán: den maler [maler] a festő : han maler [ma%ler] ő fest magyar: iá! [ʔiʔaː], a-a! [ʔɔʔɔ], leesett [lɛʔɛʃɛtː] Hangszalagállások Hangszalagállások: 2. Zöngeállás Gégepergőhang (laringális/glottális tremuláns) = zönge (fonáció). A hangszalagállások Jele a régebbi fonetikák szerint:. (valójában a. jelet nyelvtörténeti elsősorban finnugrisztikai rekonstrukciókban használták/használják bármilyen magánhangzó jelentésben.) 6
7 Hangszalagállások: 3. H-állás Gégeréshang (laringális/glottális spiráns/frikatíva); jele: h / ɦ Hangszalagállások: 5. Tág lélegzőállás Belégzés beszédlégzés során Létezik approximánsként számontartott változata is: laringális/glottális approximáns Hangszalagállások: 6. Suttogóállás Suttogó beszédben a zöngeállás helyett Rendes suttogás Gyenge suttogás Rekedt suttogás Hangszalagállások: 4. Fúvó állás Nincs hangképzés; zöngétlen mássalhangzók 7
8 Garatüreg (pharynx faringális) 1. Szupraglottális terület 2. Szubglottális terület Lágy szájpadlás Uvula (ínycsap; tévesen: ínyvitorla, nyelvcsap) uvuláris Orrüreg Szájüreg Garatüreg T o l d a l é k c s ő Garatüreg (pharynx faringális) [ʕ ħ] Az uvula a szájüreg felől nézve Orrüreg Szájüreg Garatüreg Az artikulációs csatorna 8
9 A levegő áramlása a garatüregben Nyitott (passzív) Zárt (aktív) A garat hangképző szerepe Az uvula zárt alkot: 1. Orális hangok (szájhangok, pl. b, g, s, z, í, a, ó) Az uvula nem alkot zárt: 2. Nazális hangok (orrhangok, pl. m, n, ny) A beszélőszervek működése MRIfelvételen (20 ms 25 mp-re lassítva) Levegőáramlás helye A tényleges hangképzés időtartama A képzés módja Hangzósság Nazális mássalhangzók (okkluzívák) orrüregen keresztül folyamatos nem felpattanó zár (okkluzíva) zengő Orális explozívák szájüregen keresztül pillanatnyi felpattanó zár (explozíva) nem zengő (Video: Max Planck Institute for Biophysical Chemistry, Göttingen) A garat hangképző szerepe Az uvula zárt alkot: 1. Orális hangok (szájhangok) Az uvula nem alkot zárt: 2. Nazális hangok (orrhangok) 3. Nazoorális hangok (orr-száj hangok) pl. Q [nqm], R [vr] van, K [tork] torony ; [vé re] vénre ; [he rik] Henrik Francia: Je chante [ʒə ʃãt] énekelek, bon [bo)] jó Lengyel: ą, ę 9
10 Orrüreg (cavum nasale/nasi nazális) Ajkak (nyílásképzés, magánhangzók) Az ajaknyílás milyensége: a nyílás formája: kerek (ajakerekítéses, labiális) semleges lapos (ajakréses, illabiális) az ajakcsücsörítés foka: csücsörített semleges szétfeszített kerek + csücsörített = labiális nem labiális (= lapos vagy semleges + szétfeszített vagy semleges) = illabiális Szájüreg (cavum oris orális) 8. nyelv (lingua lingvális) 9. állkapocs 1. ajkak (labia labiális) 2. pitvar 3. fogak (dentes dentális) 4. fogmeder (alveolus alveoláris) 5. kemény szájpadlás (palatum palatális) 6. lágy szájpadlás (velum veláris) 7. ínycsap (uvula uvuláris) Ajkak (akadályképzés, mássalhangzók) Az akadályképzés helye: bilabiális: b, p, m [b, p, m] labiodentális (dentilabiális): f, v, } [f, v, ɱ] labiolingvális Ajkak (labia labiális) Nyelv (lingua lingvális) (hagyományos felosztása) nyelvgyök: radix radikális A nyelv területei: 1. háta: dorsum (dorzális) hátsó része (posztdorzális) középső része (mediodorzális) elülső része (predorzális) 2. pereme (?csúcsa): corona (koronális) ennek része: 3. hegye: apex (apikális) vagy cacumen (kakuminális) 10
11 Nyelv (lingua lingvális) (hagyományos felosztása) A nyelv területei: 3. háta: dorsum (dorzális) hátsó része (posztdorzális) középső része (mediodorzális) elülső része (predorzális) 2. pereme (?csúcsa): corona (koronális) 3. hegye: apex (apikális) vagy cacumen (kakuminális) A koronális képzés Nyelv (modern felosztása) 1. nyelvhát (tongue body): dorsum (dorzális) hátsó része (poszterior dorzális) elülső része (anterior dorzális) 2. korona: corona (koronális) [a nyelv elülső mozgékony részei]: 2.1. nyelvpárkány (tongue blade): lamina (laminális) [csukott szájnál a fogmeder alatti rész] 2.2. nyelvhegy (tongue tip): apex (apikális) [a korona elülső-középső része] 2.3. korona alja: (szubapikális / szublaminális apikális apikális kakuminális / retroflex Magyar egyezm. hangj. t r ṭṛ IPA t r ʈɽ retroflexnek tekintik még: laminális posztalveoláris (lapos nyelvvel) apikális posztalveoláris (homorú nyelvvel) apikális alveoláris (homorú nyelvvel) kakuminális = retroflex (= cerebrális) az igazi retroflex: szubapikális palatális v. posztalveoláris Nyelv (modern felosztása) A nyelv mozgásai Fel * * Ritkán: szublaminális Hátra Előre 11
12 A nyelv mozgásai Fel nyelv hegye + fogmeder: apiko-alveoláris alveoláris nyelv hátának hátsó része + lágy szájpadlás: posztdorzo-veláris veláris Hátra Előre A nyelv mozgásai A nyelv szerepe a magánhangzók képzésében A nyelv vízszintes mozgása szerint: A nyelv függőleges mozgása szerint: Hátul képzett (veláris) Felső nyelvállású Középső nyelvállású Alsó nyelvállású Legalsó nyelvállású palatális (elöl képzett) magas veláris (hátul képzett) mély Középen képzett (mediális) Elöl képzett (palatális) Felső Felső-középső Középső Középső-alsó Alsó Állandó képzés: Egyeshangzók (monoftongusok) felső középső alsó legalsó 12
13 Változó képzés: Kettőshangzók (diftongusok: ang. hair haj [heə]), ném. neu új [nɔø]) Hármashangzók (triftongusok: ang. tower torony [tɑʊə]) Fogmeder (alveolus alveoláris) Elülső része: alveoláris (dentális, dentialveoláris, prealveoláris) Hátsó része: posztalveoláris (palatoalveoláris, alveoprepalatális, alveopalatális) retroflex Függőleges irányban elmozduló: nyitódó (%) záródó ($) Vízszintesen elmozduló: palatoveláris (") [ ] Fogmeder (alveolus alveoláris) u o a á ü ö i é e Fogak (dentes dentális) Dentális (interdentális) hangok az angolban: ϑ δ[θ ð] Fogmeder (alveolus alveoláris) thank [θæŋk], mother [mʌðə(r)] 13
14 Kemény szájpadlás: palatum durum, palatum, kemény íny Szájpadlás (íny, palatum palatális) Szájpadlás (Lágy és kemény szájpadlás találkozási helye: Mediopalatális) Posztpalatális Mediopalatális Prepalatális Lágy szájpadlás: palatum molle, velum palatinum, velum, lágy íny, ínyvitorla Uvula Lágy szájpadlás Kemény szájpadlás Veláris Posztpalatális Mediopalatális Prepalatális (Lágy és kemény szájpadlás találkozási helye: Palatoveláris) Szájpadlás Szájpadlás Palatális Prepalatális Mediopalatális Posztpalatális Palatoveláris Veláris Lágy szájpadlás (Velum) Kemény szájpadlás (Palatum) Veláris Posztpalatális Mediopalatális Prepalatális (Lágy és kemény szájpadlás találkozási helye: Palatoveláris) Szájpadlás Szájpadlás (Lágy és kemény szájpadlás találkozási helye: Mediopalatális) Szájpadlás (Palatum) Posztpalatális Mediopalatális Prepalatális 14
15 Uvula (ínycsap uvuláris) A képzés főbb helyei Helytelen elnevezéssel: nyelvcsap; problémás, de elterjedt elnevezéssel: ínyvitorla. Uvuláris zöngés tremuláns: ρ IPA: [ʀ] [ɴ q ɢ χ ʁ] Uvula A képzés főbb helyei A képzés főbb helyei 15
16 A képzés főbb helyei Film a Youtube-on a képzés helyéről ( köv. dia, 6:00) A képzés főbb helyei A képzés főbb helyei 16
Artikulációs (fiziológiai) fonetika
4.. témat Artikulációs (fiziológiai) fonetika Az artikulációs fonetika alapegysége: kinéma (az egy beszédhang létrehozásához szükséges beszélőszervi mozgások összessége, egy beszédhangnyi mozgáskomplexum)
RészletesebbenArtikulációs (fiziológiai) fonetika
5.. témat Artikulációs (fiziológiai) fonetika Az artikulációs fonetika alapegysége: kinéma (az egy beszédhang létrehozásához szükséges beszélőszervi mozgások összessége, egy beszédhangnyi mozgáskomplexum)
RészletesebbenA hangképz A hangképzés helye. A hangképző szervek. 1. Tüdő 2. Gégefő 3. Toldalékcső. Tüdő (pulmo) A légzőrendszer
4. téma A hangképz pzés 4.2. A hangképzés helye A hangképző szervek 1. Tüdő 2. Gégefő 3. Toldalékcső Tüdő (pulmo) A légzőrendszer 1 Tüdő Tüdő hörgő: bronchus, légcső: trachea Légzésmódok 1. Hasi (rekesz-)
RészletesebbenHangképzőszervek. Nincs olyan önálló szerve az embernek, amelynek kizárólagos funkciója a beszéd létrehozása lenne.
Hangképzőszervek Nincs olyan önálló szerve az embernek, amelynek kizárólagos funkciója a beszéd létrehozása lenne. A beszédet több szervünk együttes működése hozza létre. Ezeknek a szerveknek elsődlegesen
RészletesebbenBevezetés a nyelvtudományba. 2. Fonetika
Bevezetés a nyelvtudományba 2. Fonetika Gerstner Károly Magyar Nyelvészeti Tanszék Fonetika A beszédhangok tudománya: az egyes hangok jellegével és képzésével, illetve a beszédészlelés folyamatával foglalkozik
RészletesebbenFonetika. Tóth Ildikó, PhD. Bevezetés a nyelvtudományba 2. előadás 2009 Pázmány Péter Katolikus Egyetem
Fonetika Tóth Ildikó, PhD. Bevezetés a nyelvtudományba 2. előadás 2009 Pázmány Péter Katolikus Egyetem 1 FONETIKA Akusztikai - hangzás Artikulációs - képzés Hangok elsajátítása gyerekkorban Hallás Képzés
RészletesebbenBevezetés a nyelvtudományba Fonetika
Bevezetés a nyelvtudományba Fonetika Beszéd - két vagy több ember között zajlik - a nyelvhasználat hangzó formája - két része van: - beszédprodukció - beszédfeldolgozás - tanulmányozásához szükséges: -
RészletesebbenA mássalhangzók fonetikai és fonológiai rendszere
7.. témat A mássalhangzók fonetikai és fonológiai rendszere A mássalhangzók képzési jegyei 1. Tüdő tevékenysége 1.1. A levegőáramlás iránya *2. A hangszalagok működése 3. Zöngekezdési idő 4. A hangindítás
RészletesebbenA magánhangzók artikulációs jellemzése
A magánhangzók artikulációs jellemzése Magánhangzók és mássalhangzók átírása IPA szimbólumokkal és jellemzése artikulációs jegyekkel handout!!! Az artikulációs szervek és működésük Toldalékcső: a hangszalagoktól
RészletesebbenFonetika és fonológia
Fonetika és fonológia Előadás 2015. október Balogné Bérces Katalin PPKE BTK, Budapest/Piliscsaba 2: Fonetika #1: Bevezetés és a magánhangzók artikulációja Bevezetés Magánhangzó (vokális, V) vs. mássalhangzó
RészletesebbenA mássalhangzók fonetikai és fonológiai rendszere
7.. témat A mássalhangzók fonetikai és fonológiai rendszere A mássalhangzók képzési akusztikai jegyei jegyei 1. Tüdő tevékenysége 1.1. A levegőáramlás iránya *2. A hangszalagok működése 3. Zöngekezdési
RészletesebbenA mássalhangzók fonetikai és fonológiai rendszere
7.. témat A mássalhangzók fonetikai és fonológiai rendszere A mássalhangzók képzési akusztikai jegyei jegyei 1. Tüdő tevékenysége 1.1. A levegőáramlás iránya *2. A hangszalagok működése 3. Zöngekezdési
RészletesebbenA mássalhangzók fonetikai és fonológiai rendszere
Leíró magyar hangtan 12.. témat A mássalhangzók fonetikai és fonológiai rendszere Olvasnivaló: * Deme LászlL szló: A magyar fonémák rendszeréhez és rendszerezéséhez. Néprajz és Nyelvtudomány, 1516 (19711972):
RészletesebbenA beszédképzés szervei
A beszédképzés szervei MI kell hozzá? sas sás Kempelen beszélőgépe mama papa baba haha Jó napot! Kempelen egyik legnagyobb felismerése: a hangokat nem elszigetelten ejtjük! https://www.youtube.com/watch?v=zlk5bfuv6oo
RészletesebbenA mássalhangzók fonetikai és fonológiai rendszere
Leíró magyar hangtan 10.. témat A mássalhangzók fonetikai és fonológiai rendszere Mássalhangzós jegyek (Bolla 20911, 3336) 0. Vokalikus konszonantikus 1. A tüdő tev. 2. A gégefő tev. a gégefő elmozdulása
RészletesebbenLeíró magyar hangtan. A magánhangzók fonetikai rendszerezése. Képzésmódok. A) Nyílás B) Akadály
Leíró magyar hangtan 5.. témat A magánhangzók fonetikai rendszerezése A) Nyílás B) Akadály Képzésmódok 1. Zár felpattanó (explozíva) nem felpattanó (okkluzíva) pergő, többször perdülő (tremuláns) egyszer
RészletesebbenLeíró magyar hangtan
Leíró magyar hangtan 5.. témat A magánhangzók fonetikai rendszerezése A) Nyílás B) Akadály 1. Zár 2. Rés Képzésmódok felpattanó (explozíva) nem felpattanó (okkluzíva) pergő, többször perdülő (tremuláns)
RészletesebbenA hangképz A hangszalagok működése (fonáció)
4. témat A hangképz pzés 4.3. A hangszalagok működése (fonáció) Hangszalagok Hangszalagállások (fonációtípusok) A fonációtípusok kontinuumot alkotnak Collins Mees: Hangszalagállások: Zárállás Gégezárhang
RészletesebbenA magánhangzók fonetikai rendszerezése
5.. témat A magánhangzók fonetikai rendszerezése 1. Szupraglottális terület 2. (Transz)glottális terület 3. Szubglottális terület A mássalhangzók magánhangzók elválasztása szótagalkotás: a magánhangzók
RészletesebbenA magánhangzók fonológai rendszere
6.. témat A magánhangzók fonológai rendszere Magánhangzós oppozíciók a magyarban 1. Vokalikuskonszonantikus 2. Tüdő tevékenysége 3. Az artikulációs tevékenység erőssége 4. Az artikulációs folyamat változékonysága
RészletesebbenFelvételi előkészítő. magyar nyelvből. 1. foglalkozás
Felvételi előkészítő magyar nyelvből 1. foglalkozás SZÖVEG BESZÉD Mondatok Szószerkezetek Szavak Szóelemek Hangok N Y E L V A kommunikáció tájékoztatást, közlést, felhívást és információcserét jelent.
RészletesebbenA magánhangzók fonetikai rendszere
Leíró magyar hangtan 14. téma A magánhangzók fonetikai rendszere A magánhangzók itt következő rendszerezése elsősorban az artikulációs jegyeket veszi figyelembe, ezen csak kis mértékben módosítanak az
RészletesebbenBeszédhibák gyermekkorban
Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar Magyar Nyelvtudományi Tanszék Beszédhibák gyermekkorban A pöszeség nem jár egyedül Témavezető: Dr. Kis Tamás adjunktus Készítette: Patkós Ágnes V. magyar- V. angol
RészletesebbenA mássalhangzók fonetikai és fonológiai rendszere
Leíró magyar hangtan 16. téma A mássalhangzók fonetikai és fonológiai rendszere A beszélőszervek áttekintése során az alábbi képzési jegyeket figyelhettük meg mint a mássalhangzóknál fonetikailag releváns
RészletesebbenVadászati állattan, anatómia, élettan és etológia
Vadászati állattan, anatómia, élettan és etológia VI. Előadás A légző-szervrendszer. Dr. Katona Krisztián, SZIE VMI Légző-szervrendszer O 2 szállítása a testbe, CO 2 elszállítása onnan Hőszabályozás (lihegés
RészletesebbenA mássalhangzók. Konszonánsok (consonans) jelölése: C Mássalhangzók vs. magánhangzók? Mi jellemző a mássalhangzókra?
A mássalhangzók A mássalhangzók Konszonánsok (consonans) jelölése: C Mássalhangzók vs. magánhangzók? Mi jellemző a mássalhangzókra? Milyen jegyekkel jellemezzük őket? https://www.youtube.com/watch?v=92260d-jzki&list=pl4d3dew-wbd72e677mghgu0_bw3ybrjr2
RészletesebbenJóga anatómia és élettan
Jóga anatómia és élettan Fábián Eszter (eszter.fabian@aok.pte.hu) 2017.05.06. orrmelléküregek garat gége légcső Tüdő hörgők hörgőcskék Felső légutak: Orrüreg: Az orrüreget és az egész légzőrendszert csillószőrös
Részletesebben2. A művészi ének és a légzés kapcsolatának vizsgálata és gyakorlati kérdései 20 3. A művészi ének artikulációjának néhány sajátosságáról 23
Tartalomjegyzék I. Bevezetés 3 1. Témaválasztás 3 2. Kérdésfelvetés 4 Előadóadóművészként 4 Művésztanárként 5 II. A magyar fonetika mint kiindulópont 6 1. Hangképző szervek 7 A mellkas 7 A gége 8 A toldalékcső
RészletesebbenÁ ú ú ű ű ú ú Í ú ú Ö ű Ö ű Ö Ö ű ű ú ÍÍ Í ú Í Í Í Í Í ú ú
ú Á ú ű ú ú ű ú ű ű Ö Í ű ű Í ú Í ú Á Í ú ú ú Á ú ú ű ű ú ú Í ú ú Ö ű Ö ű Ö Ö ű ű ú ÍÍ Í ú Í Í Í Í Í ú ú Ö Í ű ű Í ű Ö Í Í Í ű Í ű Í ú ű ú Í Í ú ú ú ú Í ú Ü Á ú ű ú ű ű Í Í Í ű ú Ö ú ű ű Í Í Í Í ű ű Í
RészletesebbenForró Orsolya Hangtan I. jegyzet
Forró Orsolya Hangtan I. jegyzet a Fonetika előadáshoz és szemináriumhoz 2012/2013. őszi szemeszter 1. Bevezetés 1.1. A HANGTAN A hangtan terminussal többnyire a nyelvleírás két különálló, autonóm, de
RészletesebbenÖ Ö Ú Ó Ö ű Ő Ő ű ű Ü Ő Ó Ő
ű É ű ű É Ö Ö Ú Ó Ö ű Ő Ő ű ű Ü Ő Ó Ő É Ó Ó É ű Ö ű Ö ű ű ű Ú Ú Ö ű ű ű Ö ű ű ű ű ű ű ű ű Ú É É É É Ö Ö Ú Ö É ű ű ű ű ű ű ű Ó ű Ö Ö ű ű ű É ű ű ű ű ű ű ű ű ű É ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű Ö ű ű ű Ü ű ű ű ű Ö ű
Részletesebbenö ö ö ö ö ö ö ü ö ü ö ű ö ú ü ű ö ü Í ö ú ü ü ű ö ú ü Á ü
Á Ó ö ü ü ü ú ú ü ü ö ü Ő ö ö ö ü ú ü Á ö ö ö ö ö ö ö ö ü ö ü ö ű ö ú ü ű ö ü Í ö ú ü ü ű ö ú ü Á ü ö ö ü ü ö ü ö Ó ö ö ü ü ö ü ö ú ö ú ü ö ü É É Á ü ű Ö ű ú ö ö ú ö ú ö ú ö ű ü Ö ö ű ü ú ö ü ú ű ö ű ú
Részletesebbenő ö ő ú ő ö ö ő ó ő ö ü ú ö ö ó ő ö ü ó ó ó ó ő ő ő ó ó ú ő ü ő ö ö ó ü ö ö ő ű ö ö ő ú ú ó ö ő ű ö ó
ö ú Á ő ű ü ő ó ö ö ú ö ú ü ó ó ű ö ú ó ó ó ő ö ö ő ú ó ö ö ő ő ő ő ö ű ü ü ü ő ü ü ő ő ü ó ő ő ö ő ú ő ö ö ő ó ő ö ü ú ö ö ó ő ö ü ó ó ó ó ő ő ő ó ó ú ő ü ő ö ö ó ü ö ö ő ű ö ö ő ú ú ó ö ő ű ö ó ó ü ű
Részletesebbené ú é é é é é é é é é é é é ú é ö é é é ö Ő é é é ú é é é é é é é é ö é é é ö é Ö é é ö é ö é é é ű é ö ö é ö é é ö ö é é ö ö é ö é Ö é ú é é é é é é
é ű ö Ö é é ö ú é é é é ö ö é ö é é é ö ö é é é ö ö é ű é é ö é é é é é é é é é é ö é ö é é é ű ö ű ö é é é Ö Ú Í é ö é é Ő ö ö ú é é é é é é é é é é ű é é é ú é é é ű ú é é é é é ö é ö é ö é é ö é é é
Részletesebbenó ú ú ü ú ő ó ő ő ó ó ó ö ó ü ő ó ő ö ü ü ó ö ő É ó ö ö ö ó ó ö ü ü ö ü ó ó ő ó ü ó ü ü ö ö É ú ó ó ö ú ö ü ü ó ó ó ü Á ö ö ü ó ö ó ö ö ö ö ó ó ö ó ó
Ü Ű Ö É Á Á ö É É Ö Ú Ü ö ü ő ő ö ő Á ő ó ő ü ü ö ö ú É ű ó ü ű ö ú ü ö ó ö ö ü ű ö ó ó ö ö ö ö ü ű ö ő ö ö ó ö ö ő ó ő ü ő ó ő ö ö ő ü ü ö ő ó ú ú ü ú ő ó ő ő ó ó ó ö ó ü ő ó ő ö ü ü ó ö ő É ó ö ö ö ó
Részletesebbenö ö ó ú ö ö ú ü ó ö ö Í ö ö ö ü ó ö ö ú ú ö ü ó ü ó ü ö ú ü ó ü ö ó Á Á ö ü ú ó ö ü ü ö ó ü ü Á ü ö ü ö ü ö ö ö ü ö ú ö ö ö ü ú ö ú ö ű ú ú ü ö ó ö ö
ö ö Ő Ö ü ö Ö ü ü ü ó ö ö ö ü ö ú ü ü ö ö ú ú ö ú ó ú ó ü ú ú ú ú ó ú ö ú Á ö ö ö ó ú ö ö ú ü ó ö ö Í ö ö ö ü ó ö ö ú ú ö ü ó ü ó ü ö ú ü ó ü ö ó Á Á ö ü ú ó ö ü ü ö ó ü ü Á ü ö ü ö ü ö ö ö ü ö ú ö ö ö
Részletesebbené ö é Ö é é ő í ó í é ő ö ú é ó é ő ü ü é ó ö é é ó é é ö é ő í é é ő é é ö é ű ö é í ó é é í ö í ó í ó é é ö ó í ó ó í ó é é ö ő í ó ó í ó ü é í ü
é í ü é ö é é ő ü é é é ú é ó Í é é ő Í é ó ö í é ö é Ö é é ő í ó í é ő ö ú é ó é ő ü ü é ó ö é é ó é é ö é ő í é é ő é é ö é ű ö é í ó é é í ö í ó í ó é é ö ó í ó ó í ó é é ö ő í ó ó í ó ü é í ü é ö ő
Részletesebbenú ú ü ü Á ú ú ü ű ű ú ü ü ü ü
ü ü ü ú ú ü ű ü ű ü ü ű ü ü ü Í ú ú ü ü Á ú ú ü ű ű ú ü ü ü ü ú ü ü Á ű ü ü ü ü ü ü ü ú ü ü Í ú ü É Ö Ö ú Ö Ö Ö ú ú ü ú Á Ö Á ú É ü ú ú É ú ú ú Ü ü ű ú ű É ú ű ü ü Á ú É ü ű ü ú Á É É ú ü Ö Ö Ö ú ú Á Ö
Részletesebbení ó ő í é ö ő é í ó é é ó é í é é í é í íí é é é í é ö é ő é ó ő ő é ö é Ö ü é ó ö ü ö ö é é é ő í ő í ő ö é ő ú é ö é é é í é é í é é ü é é ö é ó í é
ű ű ö é ő ó í ö ő ü é ő é ü ő ö ő ö é é í ö ő ö ó ő é ó í ö ő ü é é é é é ő é é é é í ő ö é é ő ű ő ö í ö é é é Ö ű ú ő é é ű ő í ü ö é é ő ó ö ö ő é é é é é é é é é é ő ü í í é ú í í í Ú í é ú é ő ó ó
Részletesebbenő ő ő ő ú É ü ú ú ű ú ű ő ő ő ő Á Á ü ő É É É É É É Á Ú Á Á ő ő ő ő ő É Á Á Á ő ő ő Á ü ő ő ü
ő É ő ő ő ő É Ü Ö Ö Ö Í Ö Ö Ö ő Ó Ó Ö Ö Á É É É ő Á É Á Á Ú Á Ú Ö Ö Á Ú Ö Á ű Á ú ő ő ü ü Ó ő ő ő ő ú É ü ú ú ű ú ű ő ő ő ő Á Á ü ő É É É É É É Á Ú Á Á ő ő ő ő ő É Á Á Á ő ő ő Á ü ő ő ü ő ő ő ő Á ü ú ú
Részletesebbenü ö ú ö ú ü ö ü Á Ó ö ö ö ö ú ü ú ü ü ú ú ö ö ü ü ú ü ü ö ö ű ö ü ü ü ü ö ö
Í Á Ö Ú Á Á Ó Á ö ú ú ö ú ú ö ü ü ű ü ű ö ö ü ű ö ü ö ú ö ü ú ö ö ü ü ö ü ű ö ö ü ű ö ö ú ö ö ú ú ü ö ú ö ú ü ö ü Á Ó ö ö ö ö ú ü ú ü ü ú ú ö ö ü ü ú ü ü ö ö ű ö ü ü ü ü ö ö ü ö ü ö ö ü ö ö ú ö ü ű ö ü
Részletesebbenú ú ö ö ü ü ü ü ű ü ü
Ü ú ű ű ú ű ú ú ö ö ü ü ü ü ű ü ü ö ö ö ö ö ö ű ö ö ö ö ö ö ö ö ö ü ü ü Ú ú ü ű ü ú ű ö ű ú ö ö ö ö Á ú ú ű Á ú Á Á Á ü ö ö Á ö ö ü Á ú Á ú Á Á Ö Á Á ö ű ö ö ü ú ü ú ö ú ű ú ú ü ü ü ü ű ű Ő ú ö ű ú ú ű
RészletesebbenÉ Í ü ú É ü ő ő ő ő ú ő ú ü ü ő ü ú ü ű ú ú ü ü Í ü ű ő ő É ő
ő Ü É Í ü ú É ü ő ő ő ő ú ő ú ü ü ő ü ú ü ű ú ú ü ü Í ü ű ő ő É ő ő ő ú ő ő ő ú ő ü ú ű ő ű É Í ő É Ü Í ő ü ő ő ő ő ő ő ú ü ű ő ú ő ű ő ő ő ű ő ű ő É Í Ú Ö Á Á É Á Á Á Ő Á É Á Ö Á Ö É É É ü ő Á ő ú ü ő
Részletesebbenő ö ő ű ó ö ó ű Í Ö Ö Á Í Ó Ö Ü É Ö Ö Ö Á Á Ö É Á Ö
Í Í Ő Ó Ü Ö Ő ő ö ő ű ó ö ó ű Í Ö Ö Á Í Ó Ö Ü É Ö Ö Ö Á Á Ö É Á Ö ő ö ő Í ó ö ó ú Í Ö Í ÍÍ É Ó Ü Ü Ó Ó Ö É Ö ő ö ő ű ó ö ú Í Ö Í Ö Í Ö Ó Ó Ó Ó Ü Ö Ü Ü É Ú Ö Ó Ó Í Í ő ö ő ű ó ö ó ú É Ö Í Í ÍÍ Í Í Í É Í
RészletesebbenÍ Í Í Ü Ó Ó Ö Á Ü Ü Ó Ü Ü Ó Ö Í É Ö
Ö É Ö Í Í Í Ü Ó Ó Ö Á Ü Ü Ó Ü Ü Ó Ö Í É Ö Ü Ü Á É Ü Ü Ü Ü Ü Ü Ü Ü Ü Ü Ü Ü Ú Í É Ó Á Ü Á É Á Ü Í Í Í Í Ü Í Í Í Í Í É Ö Á Í Á Ü Ü Ü Ü Ü Ü Ü Ü Ü Ü Ü Ü Ü Ü Ü Ü Ü Ü Ü Ü Ü Í Í É Í Í É É Í Í Í É Í Ü Í Ü Á Ü Ü
Részletesebbenú ü ü ú Ö ú ü ü ü ü ü ú ü ú ü ű Í ü ü ű ü ű Ó ü Ü ű ú ú Á ü ű ű ü ü Ö ü ű ü Í ü ü
ű ü ü ú ü ú ú ű ü ú ú ü ü Ó Ö Í ü ú ú ű Ö ú ú ú ü ü ú ÍÍ ú ü ü ú Ö ú ü ü ü ü ü ú ü ú ü ű Í ü ü ű ü ű Ó ü Ü ű ú ú Á ü ű ű ü ü Ö ü ű ü Í ü ü ü Ü ü ü ú ü ű ü ü ü Ü ú ú ü ü ü ü Í ü ü ú ű ü ü ü ü ü ü Í Í ü
Részletesebbenű í ú ü ü ü ü ü Ó í ü í í í É Á
ü ű ü ú ű í ú í ű í ú ú ú ú ű í ú ü ü ü ü ü Ó í ü í í í É Á ű í í í Á ü É í í Ö Ö Á í Á É Á ú ú ú í ű í ú ű í í í É í í É í ű í ü í ú ű í ű í É í Ú í í í ű í ú ű í í í ü í í ú í ú í Ö ű í í í ü ü Ő í í
Részletesebbenö ö Ö ó ó ö ó ó ó ü ö í ü ú ó ó í ö ö ö ó ö ü ú ó ü ö ü ö ö Ö ü ö ö Ö ó
ü ö ö Ö ü ü ö ö Ö ö ó ö ú ó ü ö ö ö Ö í ó ü í í ü ö í í ó ó ü ö ü ö ö ü í ó ö ö Ö ó ó ö ó ó ó ü ö í ü ú ó ó í ö ö ö ó ö ü ú ó ü ö ü ö ö Ö ü ö ö Ö ó ö ö Ö ü í ö Ö ö ö ó ü í ö ó ó ü ö ó í ü ü ü ö ö ü í ü
Részletesebbení Ó ó ó í ó ó ó ő í ó ó ó ó
í Ú Á Í í Ó ó ó í ó ó ó ő í ó ó ó ó í Ó Ó í ő ó Í í í í Ó í ó í í Ő É Ú Ű Í É Á ó Á É É ó ó í É Ü Í ő í ó í ó í Ő Ő Á Ó Ó Á É É Á Á É É Ő Á Ú É í ó Á í Á í í ő í í Ő Ő É Ú Ű Í É Á ó Á É Ö Í Í É ó ó í Ú
RészletesebbenÍ Í Ó ű Ü Ó Ó Ü ü Ö Í Ü Í Í ú Ö Ó Í ú ú Ö Ó É Í ű ú
ű É Í Á Á Á Ó É Á Á Ó Í Ö Á Á Á Ö ü Í Ó Í ű ű ü ú Í Í Ó ű Ü Ó Ó Ü ü Ö Í Ü Í Í ú Ö Ó Í ú ú Ö Ó É Í ű ú ü Í ú Ü Ű Ó Ó Í ú Í ú Ö Ó ü Ü ü ű Ó ú Í ü É Í Í Á Á Ó Í Á ú Ö Í Ó ú ú ú Í ú ú ű ú Ü ü ü Í Á ü ú Í ú
Részletesebbenő ő ő ő ő ő ú ő ü Á ü ü ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő Ö Ó ő ő ő Ö ő ő ő
ő ő ő ü ő ő ő ő ő ő ő ú ő ü Á ü ü ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő Ö Ó ő ő ő Ö ő ő ő ő ü ő ő ű ü ő ű ő ő ő ő ü ő ő ő ü ő ű ő ő ő ü ő ü ő ő ü ű ő ő ü ü Á ő Á ű ű ü Á ő ű ű ő ű ű ü ű ő ő ő ü ő ű Ó ü Í Á ő ű ő ő ő ő ü
RészletesebbenÉ ő ő ű ú Á ő Á ő ű ő ő ő ő ő ő ő ő ű ú ű ű ő ő ő ű
ő ő ű ú Á ő ű ő ő ő ő Ö Ö Í Á É Á ő Ö Ö Í ő ő ő ő É ő ő ú ú ú ő Á Ö É ő ő ű ú Á ő Á ő ű ő ő ő ő ő ő ő ő ű ú ű ű ő ő ő ű ő ű ő ú Á ő ű ő ő ő ő ő ő Ö ő ú ú Ö ő ő ű ú Á ő ú Ó ű Ó ú ú ú ő ő ú ú ő ő ú ő Ú ú
Részletesebbenű ú ú Ö ó Ö ó ó ó Ö ű ó ű ű ü Á ó ó ó ó ü ó ü Ö ó ó ó Ö ű ű ü Ö ű Á ú ú ú ó ű í í Ő ú Á É Ö í ó ü ű í ó ű ó Ö ú Ő ú ó í ú ó
ü ű ú ü ű ú ú Ö ó Ö ó ó ó Ö ű ó ű ű ü Á ó ó ó ó ü ó ü Ö ó ó ó Ö ű ű ü Ö ű Á ú ú ú ó ű í í Ő ú Á É Ö í ó ü ű í ó ű ó Ö ú Ő ú ó í ú ó ü í í í í ó ü ó Ö ó ü Ö í ó ű ó ó ó Ö Ö ó ó í í Ö Ö ó ó í Ö ó ű í í ü
Részletesebbenö ü ü ú ó í ó ü ú ö ó ű ö ó ö í ó ö í ö ű ö ó Ú ú ö ü É ó í ö Ó Á í ó í í Ú ö ú ö ű ü ó
ö Ö ó ü Ú ú ű ó ú ü ö Ö ü ó ü ü ó ó ö ö ó ó ö Ú ö í ó ö ö ö í í ú ü ó ö ü ü ú ó í ó ü ú ö ó ű ö ó ö í ó ö í ö ű ö ó Ú ú ö ü É ó í ö Ó Á í ó í í Ú ö ú ö ű ü ó ó ó Ó Ú ö ú ó í í ú ó ö ü ü Ö ó ü ü í Ö Ö ú
Részletesebbenö Ó ű ö ó í ó ü ö Ó ó í ö ö ó Ö ó ö í ó í ó Á í ó Á Á Ő ú ü ó Í ü ú ü
ú Ö Ú ú ú ó Ő Ö ü Ú ú ö Ö Í ó í ü ü ó ó ó Í ö ö ö ö í ü ó ö ü ü ú í ű ö ó ó ö ö ö ű ö ó ó ö ö Ó ű ö ó í ó ü ö Ó ó í ö ö ó Ö ó ö í ó í ó Á í ó Á Á Ő ú ü ó Í ü ú ü ü ö ö ó ó Í ü ö ó ú ü ü ö ó ö ö Í í ó ó
RészletesebbenÖ ő ü Ö Ö Ő ü ő Ö Ö ü ű Á Í Ö ű ü ő ő ő Ö ü ü ő ő ő Ü ü ő ő ő ü ő ő ü ü
Ö ő ü Ö ő ü Ö Ö Ő ü ő Ö Ö ü ű Á Í Ö ű ü ő ő ő Ö ü ü ő ő ő Ü ü ő ő ő ü ő ő ü ü ü ő ő ő ú ű ő ő ú Ö ő ü ő ő Ö ő ü ő ő ő ő ő ő ü ü ő ő Ö ő Í Ö Ö Ö ü Ü Ö ő ő Ö ü Ö Ö ü Ö Ö ü Ö Ü Ö ü ü ü ő ű Ö ő Ö ü ü ü ő Ű
Részletesebbenó É ó í ó ó í í ö í ó í ö ö ö ü ö ó ó ó ü ú ö ü ó ó ö ö ü ü ü ö ö ó ö í ó ű Ü ó í ú í ö í ö í Í ó ó í í ö ü ö ö í ö í ö ö ö ü ó í ö ö ó í ú ü ó ö
Á Ö É Á É Ő Ü Ü ü ö Ö ü ú ö í ü ü ó ó Á ö ó ö ö ö Ö í ü ü ü í í ü ü ö ü ü ü ü ö í ó ó Ő ó ó ö ó ö í ü í Í ó í ó ö í ó ó ö ó ó ö ó ó É ó í ó ó í í ö í ó í ö ö ö ü ö ó ó ó ü ú ö ü ó ó ö ö ü ü ü ö ö ó ö í
Részletesebbenű ú Í Ó Á ú Ű ű Ő Ö Á ú Ű Ü ú ú Á ú ű
É Á É É Ó Á ű Á ű ú ú ű ű ú ű ű ú Á ú ű ú ű ú ű ú ű Á ű ú ű ű Ö Ú Á ű ű Á ű ű ú Í Ó Á ú Ű ű Ő Ö Á ú Ű Ü ú ú Á ú ű ű ú ű ű ű ű ű ú ű ű ű ű ű ű Á ú ű ű ú ú ű ű ű ű ű ú ű Á ű ű ű ű ű ű ú ű ú ű ú ű Ö ú ű Ö
RészletesebbenÍ Ú É ő ő ú ö Ö ú ú ú ö ö ú ö ö ű ö ő ö ö ú ö ő ő ö ö ö ő ő ú ő ú ö ö ö ú ö ö ú ő ö ú ö ű ö ő Ó ő Á ö ő ö ö
ö ú ö ö ú ö ú Ü ő ú ő ö ő ő ő ö ö Í Ú É ő ő ú ö Ö ú ú ú ö ö ú ö ö ű ö ő ö ö ú ö ő ő ö ö ö ő ő ú ő ú ö ö ö ú ö ö ú ő ö ú ö ű ö ő Ó ő Á ö ő ö ö Ú ő ö ő ő ő ö ú ú ú ő ö ő ö ő ő ő ö ö ö ö ő ő ö ő ú ő ö ú ö
Részletesebbení í É í ó ó É ö í ó í ó í ó ó í ó í í ó ó ó í ö ö ö ö í í í ó ó ö ó
Á Á Ó Ö Á í í É í ó ó É ö í ó í ó í ó ó í ó í í ó ó ó í ö ö ö ö í í í ó ó ö ó ó í í ó ó ű ű ö ű ú í ö ó ó í ó ó ö ö Ü ú ó Ü ö ö í ö í ó ó ó ű í ó ö ö í í ö ö í ö Í ó ö í ö ö ó ó ö ö í ó ö ö í í ö í ú Í
RészletesebbenÉ Ö Á Í Á Ó Ö ü
Ö ű Ö ő ü ő ő ő ű Ö Ö ü Á Á É Ö Á Í Á Ó Ö ü Ö ű ű Ö ű ű ú ű ű ú ú ő ő ü ű ű É Ö ú ű ő ű ű ú ő ü Ö ú ú ő ő ú ű ü ő ü ű ú ú ű Ü ő ő Ó ü É Ó Ö Ö ú ü ü ü ü Ű ú Ö Á ü É Ó ű Á Ö Á ű ü ú Ö ű ű ű ü ő ő ő Á ő ő
RészletesebbenÜ
Ó Á ú Á É Ü Ö Ö Ö É É É Ö É Ü Ö É É É É É Ó Ö Ó Í Ö Ö Ö Ö Í Ö Ö É É É Í Ö Ö É Ö Í Á Ó Í Á É É Ó É Ú Á Í É É É Ö Ö Ó Ö Ö Ö Ö Ó Ó Ó Í Ü Ö É É Ö Ó Ö Ó ö Ö Ö Ö Ö Ö Ó Ü Ö Ó É ű É É É É É É É É Í Ö Ó Ö É Ö Ö
RészletesebbenÍ ö ö ű ú ö ö Í ö ü ö ü
Í Í ö ú ö ö ö ö ű ö ö ö ö Í ű ű ö ü ú ö ú ú ű Í ö ö ű ú ö ö Í ö ü ö ü ö ú ü ü ö ú ö ű ö Í ű ú ú ö ú ú ű Á É Á ö ű ú Í ö ö ü Í ú ö ú ö ö Í ű ö Í ú ö ö ö Í ö ö ö ö ö Í ö ö ö Í ö ö ö ö Í ű ö Í ú ö Í ö ö ű
Részletesebbení ö Á ö ö ö Á í ö ű ü í í ű ö ú ü íí ö ű ö ü ú ü ö í ü ű í ö ö ü ü í ö ü ö ű ö í ű ü í ö í í ü í Á Á í í ü ö ö ü ű í í ö ö ü í ű ü ö í ö ű ü í í ű ö í í í ö ö í ö ö ö ö ö ö í í ű Á Á Á Á Á í í ú í ö ö
Részletesebbení ó í ó ó ó í í ü ú í ú ó ó ü ü í ó ü ú ó ü í í ü ü ü ó í ü í ü ü í ü ü í ó ó ó í ó í ü ó í Á
Ö ü ó Ö ü ó ó ó ó ó ó ó ó ó ó í ü í í ü ü ü ü ó ü ü ú ó ü ü ü í ó í ü ü í ó í ó í ó ó ó ó í ó ó ó í í ó ü ú É Ö í í í ú ó í ü í ó í ó ó ó í í ü ú í ú ó ó ü ü í ó ü ú ó ü í í ü ü ü ó í ü í ü ü í ü ü í ó
RészletesebbenÜ ű ö Á Ü ü ö ö
Í Í Ü Ú ö ú Ö Ü ű ö Á Ü ü ö ö ú ü ü ö ü ö ö ö ö Ü Ü ö ö ö ö ö ü ü ö ü Ü ö ú ü ö ü ö ű ö ű Ü ü ö É ö ü ü ö ö ö ö ö ö ö ö Ó ö Ü ü Ü ü ü ö ö ö ö ö ö ö ú ü ö ű ü ö ú ű Ü ö ö ö ü Ü Ü Ü ú ö ö ü ű ö ű ö Á Á Í
Részletesebbenő ő Ű ü ú ú Ú ü ű ő ő ő ő Á Á Í ü É ő ő ő ő ő É ő ú ú ú ő Á Ö ő
ő ő ű ú ő ü ü ü ü ü ő ő ü ü ü ü ü ü ü ü ü ő Ö ő ő ő ő ő Ű ü ú ú Ú ü ű ő ő ő ő Á Á Í ü É ő ő ő ő ő É ő ú ú ú ő Á Ö ő ő ű ő ú ü ú ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő É ü ű ő ü Á ő ú ű ű ő ő ő É ü ű ő ő ő ű ú ü ú ő ő ő
RészletesebbenÉ Í Á Á É Ü Ó É É É É Í Ó Ó Ő Á Á É Á É É É É Á É É Á Á É É Á É Í
Í É Í Á Á É Ü Ó É É É É Í Ó Ó Ő Á Á É Á É É É É Á É É Á Á É É Á É Í É Á É Í Í É É Í Í Í Á Í Á Á ö ó ö ö ő ő ő ö ö ó ő ű ö ö ö ö ü ö ö ö ü ü ó ö Á ó ó ö ö ő ő ő ő ö ó ü ó ó ó ó ó ó ö ü ü ó ö Ó Í Í É É
RészletesebbenÉ ú É ö ö ű ö ö ö ú ú ú ű ű ú ö ű ö ű ű ü ö ö ü ű ö ü ö ö ö ö ú ü ö ö ö ú ö ö ú ö ö ú ü ú ú ú ű ü ö ö ű ú ű ű ü ö ű ö ö ö ű ú ö ö ü ú ü ö ö ö ü ú ö ű
É É É Ó Á É ú É ö ö ű ö ö ö ú ú ú ű ű ú ö ű ö ű ű ü ö ö ü ű ö ü ö ö ö ö ú ü ö ö ö ú ö ö ú ö ö ú ü ú ú ú ű ü ö ö ű ú ű ű ü ö ű ö ö ö ű ú ö ö ü ú ü ö ö ö ü ú ö ű ü ű ö ö ú ö ú ö ö ö ö ö ü ú ü ö ö ö ö ö ü
Részletesebbenü ö ö ő ü ó ó ú ó
ö ö ő ü ü ü ő ö ü ö ö ő ü ó ó ú ó Ő Ö ü ö Ö ó ü ü ü ö ö Ö ó ó ü ö ó ő ü ó ü ő ó ő ó ü ö ö ö í í ó ő ú ü ö ö ó ü ö ő í ő ő í ő ü ó ő ü ű ö ú ó ú í ü ó ü ö ó ó ü ö Ö ó ő í ó ő ü ö ü ő ö ö ö ö Ö Ó ő ü ü ó
Részletesebbenű ú ü ü ü Í ü ö ü ö ü ö ü Ó ü ö ü ö ö ü ű ű ú ü ö ö ü Ó ö ű ü ö ú ö ö ü ü ű ü ü ö ö ü ü ú ö ö ü ü ú ü
ű ö ű ö ü ú ú ú ö ö Í ú ü ú ú ö Í ü ö ü ü ö ü ö ü ü ű ö ü ü ö ü ú ú ú ú ú ű ú ü ü ü Í ü ö ü ö ü ö ü Ó ü ö ü ö ö ü ű ű ú ü ö ö ü Ó ö ű ü ö ú ö ö ü ü ű ü ü ö ö ü ü ú ö ö ü ü ú ü ű Á Í ű ű ö ü ö ü ü ú ű ö
Részletesebbenú ű ű É ü ű ü ű ű í ü í ő í Ü ő ő ü ú Í ő ő í ú ü ü ő ü
ü ü ü ü Ó í Ó Éü í ú ű ű É ü ű ü ű ű í ü í ő í Ü ő ő ü ú Í ő ő í ú ü ü ő ü ű ű ű í ü ő ű ü ü ő ú ú ő ü ő ő ő ü ú ű ú ú ú ő ő ú ő ő í ú í Ó ú ü ő ú ú ú ű ú ú Ű ű ő ű ű ő Á ü í ü ú ü í ú ő ú ő ű ő í ő ő
Részletesebbenü É ö É É ö ö ö ü ö ö Á ű ö ű ű ű Á Í ö ö Ó ö
Ü É ű ü ü ö Í ü ö ö ü ű Í Í ü ű ö Ö ö ö ö Í ü ü É ö É É ö ö ö ü ö ö Á ű ö ű ű ű Á Í ö ö Ó ö ü ü ü Í ü ö ö ö ö ö ö ö ü Í Í ű ö ö ö ü ü ö ü ö ö ö ü ö ö ö ö ü ü ű ü ö ö ö ü ö ü ű ö ü ö ö ű Í ü ü ű Í ö ü ö
Részletesebbenó ö í í ü Ű Ö ó ó ű ö ü Í í í ö Ö Ó ö Ű Ö ú ó ó í í ű ö ö ö ö í ó ö ö í ö ű ö ű ö ö ö ö ö í ó Ö Ö ü ú ö ó ü ö Ö ű ö Ö ü ó ö ö ó ö ö Ó í ű ö ű ö ö ű í
ö Ö ü ö Ü Ö Ö ü ú í Ó ü ü ö ó ö ö Á ó ó ó ü í ö í ö ö ó ö ö í í Ő í ó Ő ü ú ó ö ö ó ö í ü ó ó ö í ó í ó ö í í ü Ű Ö ó ó ű ö ü Í í í ö Ö Ó ö Ű Ö ú ó ó í í ű ö ö ö ö í ó ö ö í ö ű ö ű ö ö ö ö ö í ó Ö Ö ü
Részletesebbenű ö ú ö ö ö ö í ű ö ö ö ű ö ö ö í ü ú í ű í ö í ú ű í ü ö ö ú ö í ö ű ú ü ö ö í ö ü ö ú ű ö ö ö í Á í ü í ö ü ö í ü ö Ő ü ö í ű ü ö í í í í í
ü ö É ű ö ú ö ö ö ö í ű ö ö ö ű ö ö ö í ü ú í ű í ö í ú ű í ü ö ö ú ö í ö ű ú ü ö ö í ö ü ö ú ű ö ö ö í Á í ü í ö ü ö í ü ö Ő ü ö í ű ü ö í í í í í í í ö Á í ű í ü ö í ű ö í ú ű í ű ü ö í ű ö ű ö ö ű ö
Részletesebbenö ö ö Ö ö ú Ö í Ö ű ö í Ö í ö ü ö í ú Ö Ö ö í ű ö ö í ö ö Ő ö í ü ö ö í Ö ö ö í ö í Ő í ű ű í Ö Ó í ö ö ö ö Ö Ö ö í ü ö ö Ö í ü Ö ö í ö ö ö ö ö Ö ö í
Á ö Á Á É Ö í ö Ö Á Ó Ű ú ű Ü ö ö ú ö ú í ö í ö ö ö í Ö ö í ö Ő ü ö ö í Á Ö Ú ű Ö í Ö ö ö Ö ü ű ö ű ö Ö ü ö Ö Ö Ö ö í ö ö Ö ö í Ö ö Ú ö ö ö ö Ö ö ú Ö í Ö ű ö í Ö í ö ü ö í ú Ö Ö ö í ű ö ö í ö ö Ő ö í ü
Részletesebbení í í í ó í ó ö ö í ű ü ó ó ü ú Á Á ó ó ó ó ó ó í ó ö ö ü Ó ö ü í ö ó ö í í ö í ó ó í ö í ú ó ú í ö ú ö ö ö í ó ó ó ú ó ü ó ö í ó ó í í í Á í ó ó ó
Í ö í ú ú ó ú Ö ü Ú ú Ö ü ó ü ó ö ö ó ó ö í ó í ó í Í ó í ö ö ö ó í ü ó ö ü ü ú ó ó ó ó ó ó í ó ó ó í ú ó ó ó ó ó í ü í í í í ó í ó ö ö í ű ü ó ó ü ú Á Á ó ó ó ó ó ó í ó ö ö ü Ó ö ü í ö ó ö í í ö í ó ó
Részletesebbení ü í ü ő ő ü Í ő ő ő ú í ő ő ö ö ö ű ü í ő ő í ú ö ö ú ő ő ú í ő í ő ö ö í ő ü ü í ő ö ü ü ú í í ü ő í ü Í í í í ö ő ö ü ő í ő ő ü ű ő ő í ő í í ő ő
ö Ö ő ü ü ő Á ü ö ö ő ő ű ő ü ő Ö ö ő í ő ö í ö ö ő ő ö í ú Á Á Á í Á í ü Á ő í í ő Á í ő ő ú ő ö ö ő Í í ő ő í í ö í ő Ó ő ő í ö ő ő ü ö ö ő ö í ö ő í ü í ü ő ő ü Í ő ő ő ú í ő ő ö ö ö ű ü í ő ő í ú ö
Részletesebbenű Á ü ő ö í ö ö ő ő ő ő ö
Á É í ü í í í ü í í ö í ű í í í í í í í í í ü ő ö ö ö ű ő ö ű Á ü ő ö í ö ö ő ő ő ő ö ö ő ő ő ö ö Ű ú Á ö ú ú ö ü í ő ő ú É í í ő ö í ö ú í ő ü í í í í í ö í ű í í í í í í í í í ü ő ö ö ö ű ű ő ű ü í Ö
Részletesebbenű ú ó ó ü í Á Á ú ó ó ó ó ó ó ó ó ó ó ó ó ó ó í ó ü É ű ü ó í ü í í í í í ó í ü í í ó ó Á
ü ű ú í í ü í ű ú ó ó ü í Á Á ú ó ó ó ó ó ó ó ó ó ó ó ó ó ó í ó ü É ű ü ó í ü í í í í í ó í ü í í ó ó Á ó ű ó í Á í ó ü í ó ó í ü ü ű ó í ü í í ü í í í ó í ó í ü ó Ó í ó ó ó í í í ü Í ó ó í í í í ó í í
Részletesebbení í ü í í í í í Ó ő ő í í í Ú ü Ú í í Ú ő ü Ú ü ő
É Á Á ő ü í ü ü í ü ő ü ő ü ü ü í í í í í ü í í ő í í ü í í í í í Ó ő ő í í í Ú ü Ú í í Ú ő ü Ú ü ő ő í ő í ű ű í í ü í í ő í í í í í ű í ő í í í í ü í ő í ő í ü í ű ő ű ü í ü ü í ő ő ü ő í í Ö ü í ü ü
RészletesebbenÍ Ó ü ü í ü ü ü í Í í É í í Í Í ü ü ü í Í ü
É Á í É Á Á ü Ú ű í Í Í Ü ü ú ü Í ü ü ü ü Í ü Í í ü ü ü ü ü ü ü ü ü í Í Ó ü ü í ü ü ü í Í í É í í Í Í ü ü ü í Í ü Í Ó Í Ó ü ü ü Í ü ü É ü ü ü ü ü É ü ü Í ü ü ü Í Ó Í Ó í Á í É ü í Í ü í Í í í ü ü É ü ü
Részletesebbenü ő ő ü ü ő ő ű í í ű ő ő ő ü ő ő í í ő ő ő ő ő ő ü ü í ő Ö ő ü í ő ü í í ő ü ő í ő ő í í ő ü ü í ő ü í ő í ő í ő ü í ő í ü í í ő
ő Á Á Á Ű Ö É Á Ö ő ő ő ű Ö ű ú ő ü ű ü ü ő ü ő ő ú í ü í í ü ő í ő ő í ő ő í ő ő í ü ő í ű ő ü ű ő ü í ü ü ő ü ü í ü í ü ü Ú í Ő Í ü ő ü ü í Ö í í ü ő ő ü ü ő ő ű í í ű ő ő ő ü ő ő í í ő ő ő ő ő ő ü ü
RészletesebbenMagyar Fonetikai Kislexikon
Bolla Kálmán Magyar Fonetikai Kislexikon Lectori salutem! A tudományos kutatáshoz számos segédeszközre, műszerekre, szakkönyvekre stb. van szükség. A hangtani vizsgálatokban sem nélkülözhető a szakbibliográfia,
RészletesebbenA beszéd. Segédlet a Kommunikáció-akusztika tanulásához
A beszéd Segédlet a Kommunikáció-akusztika tanulásához Bevezetés Nyelv: az emberi társadalom egyedei közötti kommunikáció az egyed gondolkodásának legfőbb eszköze Beszéd: a nyelv elsődleges megnyilvánulása
RészletesebbenFS 3/1 Az orr és az orrüreg
FS 3 Az orr és az orrüreg Kb. 2-szeres nagyítás, SOMSO-műanyagból. Középmetszet. A baloldal mutatja a koponyacsontokat, a jobboldal pedig az arcizmokat és az orrnyálkahártyát leszedhető orrsövénnyel. 6
Részletesebbenő ű í ő ú í í Á ű í ő ő ő ő í É í í ő Ö Ö Ö Á Í Á ő ő ő ő É ő ő ú ú ú í ő Á Ö ő ő
Á ő ő ű í ú ő ő ő ő í í í ő ő ő ő í ő ő ő ű í ő ú í í Á ű í ő ő ő ő í É í í ő Ö Ö Ö Á Í Á ő ő ő ő É ő ő ú ú ú í ő Á Ö ő ő í ő ő ű í ú í í ű í ő ő ő ő í ő ő ő ő í ő ő ő ő í É í í í í ű ő í í ő ú ű í ú í
Részletesebbení ű í í í ű ö ü ü ö ú ű ú ö ö í í í ű ö ü ü ö ö ö ö í í í ű ö ü ü ö ü ö í í í ű í ö í ö ö ű í ü ü ö í ö ö ö ü í í ű í ú ö ö ö ü ö ö ú ö ö ö ü ö ö ö ö
ö í ű ü ú ü ü ü ö ü ö ö ö í Ő É ö ö ö ü ö ö í í ö ü í ö ö í í É ö ö ű í Á É É ö ö í ö í í ü ö í É í í í ú ú í ű í í í ű ö ü ü ö ú ű ú ö ö í í í ű ö ü ü ö ö ö ö í í í ű ö ü ü ö ü ö í í í ű í ö í ö ö ű í
RészletesebbenÍ Á ő é é é é é ő é ő é ő é Í Á Ú Á Á é ő é ő é é é é é ű é é é é é é é é Á é é é é é ú ú é é é é é é é ú é é é é é é é é é é é ő é é é é é é é é ű é
é é é Í Ó é é ü ő é é é ű ő ő ű é ő Í Ó ő ü é ő é ü é ő é é é é é é ú é ú Í Á é é é é é ű é é é é é é ú é ő é é é é ú é é é é é é é é é é é é é ő é é ő Í Á ő é é é é é ő é ő é ő é Í Á Ú Á Á é ő é ő é é
Részletesebbenú ü ú ö ú í ü í ű ö ü ü ú ú ö ú ö íö í ú ü
í ú ü ú ö ú í ü í ű ö ü ü ú ú ö ú ö íö í ú ü ö í ú ú í ü ü í í ö í ö í Ö í ű ü ü ö ú í ű í í ú í ö ö ú í ö ö ö í ü í ö ö í ű ű ö ö ü í í ű ö í í ü ö ü ü ö ö ö ö í í ü ö ö ö ö ü ü í í ű í ö ö ö ú ú í ű
RészletesebbenÚ ú ö é ö é Ú ú ö ű ö ö ű ö é ö ö é í í Ö ö í í Á Á Ó é ű ü é é ü ú é ü é ű ü é
ö é Ö í é ü Ú ú é Í Ú ú ö é Ö é ü é ü ö ö ö ü ö ö é é ö é é é é é ö ö ö ö é í ü é ü ö ü ü ú é ü Ú ú ö é Ö ö é é Ú ú ö é ö é Ú ú ö ű ö ö ű ö é ö ö é í í Ö ö í í Á Á Ó é ű ü é é ü ú é ü é ű ü é Á Á Ú ú ö
Részletesebben