Cél: LEJEGYZÉS terminus!

Átírás

1 Fonetikus lejegyzés

2 Átírás vs. lejegyzés Cél: A beszéd megjelenítése fonetikus jelsorozatokkal. Hagyományosan: fonetikus átírás = transzkripció. Átírás implicite = helyesírási formában rögzített alak transzformálása a kiejtésnek megfelelően fonetikus jelekké. NEM! helyette LEJEGYZÉS terminus! Lejegyzés Átírás Transzliteráció Transzliteráció = átbetűzés: a nem latin betűs írásmódú szövegeknek meghatározott szabályok szerint történő latin betűkre konvertálása (pl Москва Moszkva).

3 ssociation.org/content/full-ipa-chart IPA Help: szoftver, amely megtanít észlelni, jelölni és képezni az IPA hangjait: eechtools/ipahelp.htm ill. University of York: a/

4 A nemzetközi fonetikus ábécé IPA: Nemzetközi Fonetikai Társaság (International Phonetic Association) 1886-os megalapítása óta szükségesnek tartotta egy olyan jól használható szimbólumkészlet kialakítását, amely eléggé átfogó ahhoz, hogy lefedje a világ nyelveiben található hangokat, ezt a nyelvvel foglalkozók lehető legnagyobb körében kívánta elterjeszteni. A létrejött jelkészlet angol neve International Phonetic Alphabet, rövidítése szintén IPA. (Mind a társaság, mind az ábécé nevének francia rövidítése is sok helyütt előfordul: APhI, illetve API Association Phonétique Internationale, illetve Alphabet Phonétique Internationale)

5 IPA Alapja a latin betűs ábécé, de más forrásokból is tartalmaz jeleket. Alap- és mellékjelek (diakritikus jelek). Fonetikus vs. fonem(at)ikus jelölés is lehetséges ~ ezzel kvázi ekvivalens a finomabb vs. durvább lejegyzés (kontinuum végpontjai!) pl [mɛɲː] vs. /mɛnj/ [iŋɡ] vs. /inɡ/ 1. Fonemikus/durvább: Cél a nyelvileg releváns jegyek rögzítése de az, hogy valami nyelvileg releváns-e, nem mindig egyértelmű. Ehhez előzetes tudás szükséges a nyelv fonológiájáról! 2. Fonetikus/finomabb vállfajai: Allofónikus: a fonémák kontextusfüggő realizációinak jelölése a háziban ezt kérem!!! Impresszionisztikus vagy általános fonetikus lejegyzés: minden fonetikai részletre kiterjed pl. nyelv első leírása (terepmunka), patológiás beszéd/beszédzavar leírása; részletek, pl. [fuːj] vs. [fwuːj] Szóhatár (blank space): az olvashatóság könnyítése miatt konvenció, de teoretikusan problémás

6 IPA Nemcsak lejegyzési konvenció, egyfajta fonetikaelmélet is (a beszédről és arról, hogy hogyan lehet a beszédet a legsikeresebben elemezni). Vannak nyelvileg releváns és nem releváns jegyek (utóbbira példák: egyéni hangszínezet, rekedtes zönge) A beszéd legalábbis részben diszkrét hangokra, szegmensekre bonható A szegmenseknek két fő kategóriája van: magánhangzók és mássalhangzók Ezek fonetikai leírása lehetséges úgy, hogy az ejtésükre (artikuláció) és akusztikai jellemzőikre hivatkozunk A szegmenseken kívül és azoktól függetlenül(!) a beszéd szupraszegmentális aspektusait is tudnunk kell rögzíteni (pl. hangsúly, dallam).

7 Jelölések Összefüggő szövegrészek szögletes zárójelek [ ] között Szóhatár: konvencionálisan szóközzel, de ez csak olvasáskönnyítés Tagolás: [... ] -- elvben ott, ahol a vesszőket és mondatvégi írásjeleket kellene kitenni a helyesírásban (lásd idézet), de ez persze leegyszerűsítő!!! (pláne hogy a spontán beszédben nincsenek mondatok ) Az IPÁ-ban nincsenek írásjelek!!!!! a királynőt megölni nem kell félnetek jó lesz ha mindenki egyetért én nem ellenzem 1. Beszéd: szünetek, hanglejtés tagolás 2. Helyesírás: központozás 3. IPA: tagolójelek

8 További lejegyzési konvenciók Magyar egyezményes: elsősorban a dialektuskutatás céljára Elv: ahol lehet megtartja a helyesírás jelöléseit (így létezik betűkapcsolat egy hang jelölésére, pl. ty, hosszú C-ra pl. gg) Finnugrisztikai: A finnugor nyelvek tudományos rögzítésére szolgáló egységes hangjelölési rendszer bevezetését Emil Nestor Setälä javasolta (Finnisch-ugrische Forschungen ) Az egyes nyelvek tanulmányozása + többségében cirill betűs irodalmi írásbeliség kialakulása és rögzülése többféle jelölésrendszer a finnugor nyelvtudományban. A Setälä által javasolt jelölés egyszerűsödött, de a latin betűs finnugrisztikai lejegyzések többé-kevésbé megőrizték az általa felállított elveket.

9 A beszédhangok kapcsolódásainak szabályszerűségei a magyarban

10 Fonotaktika és fonológiai szabályok Fonotaktika = hangsorépítés: Nyelvi szabályok, megszorítások arra nézve, hogy milyen hangalakúak lehetnek egy nyelv szavai. Pl. Hawaii csak nyílt szótagok Fonológiai szabályok (hasonulási, illeszkedési szabályok): (legalábbis egy részük) a nyelv fonotaktikai megszorításait szolgálja ki (úgy változtatja meg a hangalakot, hogy a hangsor ne sértse a fonotaktikai szabályokat). Koartikuláció? kisebb mértékű illeszkedés: nem másik allofón vagy fonéma jelenik meg, csak egy képzési mozzanat változik (pl. ajakműködés az [f] esetében: fél, fúj) illeszkedés (fonológia): a célkonfiguráció (egy teljes képzési jegy) más másik allofón vagy fonéma csak a finomabb fonetikus lejegyzésben jelenik meg durvábban is nem nyelvspecifikus (fiziológiai kiejtéshez kötődik) nyelvspecifikus (nyelvtanhoz kötődik)

11 példák

12 Néhány fonológiai és fonotaktikai szabály a magyarban MAGÁNHANGZÓK: 1. Hiátustöltés pl. dió [dijoː], mai [mɒji] MAGÁNHANGZÓK: 1. Hiátus kerülése (bizonyos esetekben) pl. Bea [bɛɒ] fáraó [faːrɒoː] MÁSSALHANGZÓK: 2. Zöngésségi hasonulás pl. vágtál [k], kútgém [d] - (regresszív) v csak zöngétlenedik h csak zöngésít l, j,m,n nem vesz részt MAGÁNHANGZÓK -- TOLDALÉKOLÁS 2. Illeszkedés MÁSSALHANGZÓK: 2. Csak zöngésségben egyező obstruensek állhatnak egymás mellett MAGÁNHANGZÓK TOLDALÉKOLÁS 2. Magánhangzó-harmónia

13 Nyelvspecifikus fonológiai szabályok 1. Hiátustöltés: Hiátus(helyzet): két V kapcsolata, a két V két közvetlenül szomszédos szótagmagot alkot ( diftongus!!!) Fonotaktikai szabály: a magyar nyelvben (is) kerülni kell a hiátust Kivétel: ha mindkét V alsó vagy kerek! Pl. Bea [bɛɒ] fáraó [faːrɒoː] Bár beszélőtől/nyelvváltozattól függően ezek is elkerülendők lehetnek, lásd pl. [oːtoː], [ɒːɡustuʃ] Fonológiai folyamat: hiátustöltés például a VV kapcsolatba beékelődik egy C

14 Nyelvspecifikus fonológiai szabályok 1. Hiátustöltés: A magyarban a beékelődő C ez egy hiátustöltő j V + i, i + V pl. diéta, mai, kiállítás, mi az; olykor é esetén is: poén, Noémi további lehetőségek is vannak a feloldásra, pl. ótó, agusztus Az angolban pl. r: a car-i bought [kɑː] [kɑːr] (UK) "I saw-r-a film today, oh boy (Beatles: A Day in the Life) "supernova-r-in the sky (Oasis: Champagne Supernova)

15 Nyelvspecifikus fonológiai szabályok 2. Zöngésségi hasonulás Probléma: nehéz két eltérő zöngésségű C ejtése, pl. fogkefe Fonotaktikai szabály: a magyarban nem állhat egymás mellett két eltérő zöngésségű obstruens. Lásd pl.: sport, pitypang, labda Feloldási lehetőségek fonológiai szabály(ok) magyarban: regresszív (visszafelé ható) zöngésségi hasonulás pl. fogkefe [fokːɛfɛ] angolban: progresszív (előrefelé ható) zgésségi has. pl. frogs [froɡz] vs. rocks [roks] locked [kt] vs. logged [ɡd]

16 Nyelvspecifikus fonológiai szabályok A magyarban a zöngésségi hasonulás regresszív (visszafelé ható) -- fogkefe [fokːɛfɛ] iteratív (újra és újra lefut) -- pl. lisztből [zdb] morféma-, összetételi és szóhatáron is érvényesül -- melegtől [kt], rabszolga [ps], nagy kalap [ck] szabálya alól kivételt képez a l, j,m,n szonoránsok nem vesznek részt: topmodell [pm], átló [tl] v zöngétlenedik, de nem zöngésít (mert szótagkezdetben szonoránsként viselkedik): v hívtál [ft], de hatvan [tv] h csak zöngétlenít (nem zöngésedik csak erősödik (kísérletek?)): adhat [th], de pechből [xb]

17 Nyelvspecifikus fonológiai szabályok 3. Illeszkedés Ha egy toldaléknak több alakja van, illeszkedik a tőhöz Fonotaktikai szabály: magánhangzó-harmónia: a tőszavak általában vagy csak palatális vagy csak veláris V-kat tartalmaznak nem mély és magas hangrend! helyette: elölségi harmónia, pl. siker, madár (finnugor örökség) Fonológiai szabály(ok): 1. Elölségi harmónia: A szó hangrendi besorolása számít A toldalék illeszkedik, pl. ház + ban/ben, kép + ban/ben, vitrin-ben, abigél + lal/lel, matiné + ra/re, farmer + ban/ben 2. Kerekségi harmónia: A szó utolsó magánhangzója számít Csak bizonyos (háromalakú) toldalékok esetében, pl. hatvannégy- -szor, szer, -ször; autókiállítás- -hoz, -hez, -höz

18 Házi feladat 10 mondat lejegyzése hallás alapján Tetszőleges (web)helyről (pl. youtube ) link elküldése ben! Kritériumok: Minden mondat legalább 3 tartalmas (alapszófajú) szót tartalmazzon! Kézírással érdemes (lejegyzési feladat a ZH-ban is lesz). Figyeljenek az allofónokra és az alkalmazandó fonológiai szabályokra (allofonikus lejegyzés)! de főleg arra, amit hallanak! IRODALOM: Szöveggyűjtemény !!!!

19 Részleges vagy teljes hasonulás? Deme László (1961: ): Részleges hasonulásnak nevezzük azt a formát, amelyben a mássalhangzó a vele szomszédos mássalhangzóhoz csak egy képzőmozzanat tekintetében alkalmazkodik, de nem vagy csak (rokonságánál fogva) véletlenül válik teljesen azonossá vele. Teljes hasonulásnak nevezzük a hasonulásnak azt a formáját, amelyben az egymástól eredetileg több képzőmozzanatban is eltérő hangok egyike teljesen azonossá válik a másikkal. hagytuk [hɒctuk] csak egy jegy, a zöngésség változik vázszerelő [vaːsːɛrɛløː] csak egy jegy, a zöngésség változik de egybeesnek az ennek eredményeképp előállt hangok! kézcsók [keːʃtʃ oːk] több képzési jegy (zöngésség és képzéshely) változik de nincs egybeesés a részleges és teljes terminusok jelentése nem egyértelmű kerüljük!

20 Kiegészítő irodalom a fonetika és fonológia kapcsolatáról, a fonológiai és fonotaktikai szabályokról Kálmán László Trón Viktor: Bevezetés a nyelvtudományba (második, bővített kiadás). Budapest: Tinta Könyvkiadó, Valamint: jegyzet.pdf