A TANTÁRGY ADATLAPJA

Átírás

1 A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babeş Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Bölcsészettudományi Kar 1.3 Intézet/Tanszék Magyar és Általános Nyelvészeti Tanszék 1.4 Szakterület Nyelv és irodalom 1.5 Képzési szint Alapképzés 1.6 Szak / Képesítés Magyar nyelv és irodalom 2. A tantárgy adatai 2.1 A tantárgy neve LLM1024: Fonetika és szövegalkotás (Fonetică și textologie aplicată) 2.2 Az előadásért felelős tanár neve dr. Zsemlyei Borbála, egyetemi adjunktus 2.3 A szemináriumért felelős tanár neve drd. Dimény Hajnalka, egyetemi tanársegéd 2.4 Tanulmányi év I. 2.5 Félév Az értékelés módja Vizsga 2.7 A tantárgy típusa Kö, Sz 3. Teljes becsült idő (az oktatási tevékenység féléves óraszáma) 3.1 Heti óraszám 4 melyből: 3.2 előadás szeminárium/labor A tantervben szereplő összóraszám 56 melyből: 3.5 előadás szeminárium/labor 42 A tanulmányi idő elosztása: Óra A tankönyv, a jegyzet, a szakirodalom vagy saját jegyzetek tanulmányozása 30 Könyvtárban, elektronikus adatbázisokban vagy terepen való további tájékozódás 30 Szemináriumok / laborok, házi feladatok, portfóliók, referátumok, esszék kidolgozása 30 Konzultáció 2 Vizsgák 2 Más tevékenységek: Egyéni munka össz-óraszáma A félév össz-óraszáma Kreditszám 6 4. Előfeltételek (ha vannak) 4.1 Tantervi 4.2 Kompetenciabeli 5. Feltételek (ha vannak) 5.1 Az előadás lebonyolításának feltételei 5.2 A szeminárium / labor lebonyolításának feltételei laptop, vetítő laptop, vetítő, feladatlapok

2 6. Elsajátítandó kompetenciák C3 Az anyanyelv struktúrájának és működésének megértése a szinkróniában és a diakróniában Szakmai kompetenciák A fontosabb nyelvészeti módszerek, területek és fogalmak meghatározása és példázása A mai magyar nyelv fonológiai rendszerének magyarázata és értelmezése A műalkotások analitikus és szintetizáló, esztétikai és kulturális értelmezése Irodalom- és médiumelméleti fogalmak és komparatív módszerek alkalmazása, a műalkotásoknak a kultúra tágabb kontextusában való vizsgálata Általános kompetenciák CT3 Egyéni kutatási projektek megtervezése és kivitelezése Hatékony szóbeli és írásbeli kommunikáció 7. A tantárgy célkitűzései (az elsajátítandó kompetenciák alapján) 7.1 A tantárgy általános célkitűzése 7.2 A tantárgy sajátos célkitűzései a magyar nyelv fonológiai rendszerének megismerése és működési elveinek megértése, ugyanakkor a modern nyelvészet módszereinek és eljárásainak szemléltetése konkrét problémák segítségével Stilisztika: a stílus kérdésének kommunikáció- és médiumelméleti keretben való tanulmányozása (elsősorban irodalommal kapcsolatos kép szöveg viszonyok vizsgálata) A hallgató megismeri magyar beszédhangok fonetikai jellemzőit és ezek szerepét a különböző hangváltakozásokban, a morfo-fonológiai váltakozási szabályok működésének elveit és azok alkalmazásának környezeti feltételeit, és ezzel az egész fonológiai rendszer működését, így egyben arról is világos képe lesz, hogy a mai nyelvészet magyarázó modelljeivel hogyan értelmezzük az ilyen természetű problémákat. Stilisztika: a hallgató megismeri a stílussal és intermedialitással kapcsolatos fogalmakat, és ezeket értő módon alkalmazza, képes az intermediális jelenségek (pl. vizuális költészet, adaptáció, irodalom és fotográfia viszonya) területén releváns kérdések megfogalmazására, illetve e jelenségek módszeres és kreatív vizsgálatára 8. A tantárgy tartalma 8.1 Előadás (Fonetika) Didaktikai módszerek Megjegyzések 1. Bevezetés a fonetika és fonológia problematikájába előadás: az elméleti 2. A hangképző szervek és a hangképzés, az artikulatórikus és akusztikai fonetika alapjai kérdések, illetve a konkrét fonetikai 2

3 3. A magyar mássalhangzók képzése és megkülönböztető jegyei 4. A magyar magánhangzók képzése és megkülönböztető jegyei 5. A magyar nyelv fonémáinak paradigmatikus rendszere 6. A szó fonológiai szerkezete, a beszédhangok viselkedése a hangsorban 7. A hangváltakozások. A hasonulások fajtái. A dinamikus fonológia alapjai, a szabályok megállapítása jelenségek bemutatása komplexebb problémák közös megoldása a kreatív és módszeres gondolkodás szükségességének tudatosítása előadás: az elméleti kérdések, illetve a konkrét fonetikai jelenségek bemutatása komplexebb problémák közös megoldása a kreatív és módszeres gondolkodás szükségességének tudatosítása Könyvészet Fonetika Kötelező: Kassai Ilona: Fonetika. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, Szilágyi N. Sándor: Magyar nyelvtan. I. Bucureşti, Ajánlott: Papp István: Leíró magyar hangtan. Bp., Kassai Ilona: A fonetikai háttér. In: Kiefer Ferenc szerk.: Strukturális magyar nyelvtan I. Fonológia. Bp., Szeminárium / Labor (Helyesírás) Didaktikai módszerek Megjegyzések 1. Adminisztratív tennivalók e. Megbeszélés, gyakorlatok, Bevezetés. A helyesírás alapelvei. A hangjelölés frontális munka, egyéni munka 2. A kezdőbetű. Az írásjelek. Az elválasztás. A Frontális munka, egyéni munka, betűrendbe sorolás 3. A tulajdonnevek írásmódja Frontális munka, egyéni munka, 4. Az idegen szavak és nevek írása. A számok, Frontális munka, egyéni munka, keltezés, címezés. Rövidítések, mozaikszók 5. Különírás, egybeírás Frontális munka, egyéni munka, 6. Helyesírási gyakorlatok Frontális munka, egyéni munka, 3

4 7. Kollokvium Helyesírási feladatok, tollbamondás Könyvészet Helyesírás A magyar helyesírás szabályai. 12. kiadás. Szövegalkotás Szeminárium 1. A szemináriumi témák és elvárások e. Bevezetés: A tudományos szöveg létrehozásának lépései Az egyes fogalmak és problémák közös e, egyéni és csoportos szövegalkotás és szövegértelmezés, vita Megbeszélés, témabemutatás. Bevezetés 2. Témaválasztás. Források Közös, deduktív tanulás 3. Tudományosszöveg-értelmezés. Olvasástechnikák, Egyéni munka, közös munka, jegyzetelés technikák gyakorlása 4. Tudományos szöveg írása I. Vázlattípusok, vázlatkészítés gyakorlása, megerősítése 5. Tudományos szöveg írása II. Tartalmi szempontok (kihez szólunk?, gondolatmenet, koherencia, téma fejlesztése) 6. Tudományos szöveg írása II. Tartalmi szempontok (érvelésfajták, terminusok használata, bekezdések, mondatépítés) 7. Tudományos szöveg írása III. Formai követelmények (formázás, mire való a hivatkozás, idézés, parafrázis) 8. Tudományos szöveg írása III. Formai követelmények (hivatkozások, bibliográfia) 9. Szövegszerkesztés (word: automatikus tartalomjegyzék, hivatkozás, bibliográfia, formázások kipróbálása) gyakorlása, megerősítése; bemutatás 10. Gyakorlat (szövegértelmezés, vázlatkészítés, absztrakt-, kulcsszavak) 11. Gyakorlat 12. Kapcsolódó műfajok: recenzió, kutatásjelentés, kutatási terv, tudománynépszerűsítés 13. Tudományos előadás Bemutatás, közös 4

5 14. Vizsga (kollokvium) Írásbeli vizsga Könyvészet Szövegalkotás Kötelező: Gyurgyák János: Szerkesztők és szerzők kézikönyve. Budapest, Osiris, Ajánlott: Eco, Umberto: Hogyan írjunk szakdolgozatot? Budapest, Gondolat, é.n. 9. A szakmai testületek és a szakterület reprezentatív munkáltatói elvárásainak összhangba hozása a tantárgy tartalmával. A tantárgy tartalmában és módszereiben megfelel annak a korszerű nyelvszemléletnek, amely szerint a világ legjobb egyetemein ezt a tárgyat oktatják, és biztosítja a hallgatóknak azt a tudást, amelyre akár a közoktatásban, akár a tudományos kutatásban a későbbiekben szükségük lehet. 10. Értékelés A tevékenység típusa 10.1 Értékelési kritériumok 10.4 Előadás Fonetika: ismeretszint és gyakorlati alkalmazás Stilisztika: 10.2 Értékelési módszerek 10.3 Ennek aránya a végső jegyben Vizsgadolgozat 40% szemináriumi tevékenység (30%) és zárthelyi írásbeli vizsgadolgozat (70%) 10.5 Szeminárium / Labor Szövegalkotás: zárthelyi írásbeli 20% vizsgadolgozat 10.6 Minimális követelmények Fonetika: Az eredményes vizsga feltétele a legalább 5,00-ös jegy elérése a zárthelyi vizsgadolgozat esetében. Ha ez a feltétel nem teljesül, nem számítunk átlagot, és a vizsgát meg kell ismételni. Stilisztika és szövegalkotás: Az eredményes vizsga feltétele a legalább 5,00-ös jegy elérése a zárthelyi dolgozat esetében. Stilisztika szeminárium: kötelező részt venni egy csoportos vitaindítóban. A szemináriumok 70%-án való kötelező jelenlét teljesítése. 40% 5