10. Morfológia és statisztikai grammatika Morfémák és variációszámok

Átírás

1 Tartalom Előszó Bevezetés Nyelvtudomány és kognitív pszichológia Grammatikák és nyelvészeti irányzatok Kontextusában él a nyelv Más szemlélet más nyelvtan Szabály és analógia a nyelvtudományban Újgrammatikus szabályok és analógiák A hangtörvény-koncepció és a hangváltozási tendenciák Az analógia mint keresztfolyamat A hangváltozások tipológiája Kauzalitási és tipológiai problémák Az újgrammatikus örökség utóélete A strukturális nyelvészet és az analógia A chomskyánus nyelvészet és az analógia A szabályok problémája a nyelvtudományban A változó és változatos nyelv Változás, változatosság és történeti nyelvészet Változás, változatosság és strukturális nyelvészet Változás, változatosság és (poszt)generatív nyelvészet Grammatika és kognitív pszichológia A szabályok koncepciója és a nyelvtantanulás dilemmája Algebrai tanulás Statisztikai tanulás Algebrai szabályok és statisztikai analógiák Kognitív pszichológiai mérések és nyelvtudomány Saffranék mérése és a vita kibontakozása Marcusék mérése Marcusék mérésének módszertani körülményei Peñáék mérése Peñáék mérésének módszertani körülményei

2 5. A vita tanulságai A kísérleti ingeranyag és a statisztikai tanulás Eltérő életkor, azonos ingertípus Eltérő életkor, eltérő ingertípus Komplexitás, habituáció és statisztikai tanulás Bonyolultság és teljesítmény Szoktatás és teljesítmény A statisztikai tanulás értelmezései Egy radikális jelentésváltozás Kontextusfüggetlen és véges állapotú nyelvtanok A statisztikai tanulás egyszerű modellje A produktivitás kérdése Bináris és skaláris nyelvtanok Szerkezeti egybevágóság és hasonlóság Szabályok és hasonlóság? Fokozatok és grammatikalitási ítéletek Dichotómiák a nyelvészetben és a kognitív pszichológiában Nyelvtani tudás és Univerzális Grammatika Ingerszegény környezet és indukciós paradoxon Paraméterbeállítások és szabályáltalánosítások Univerzális Nyelvtan és nyelvi adatok Ingergazdagság és empirizmus Grammatika és partikularitás Grammatikai ugrások és lexikai folyamatok A kétutas modell következményei Tudás tanulás Nyelvtan lexikon Grammatikai tudás nyelvtani változás Lexikon és statisztikai grammatika Szavak és átmenet-valószínűségek Nyelvelsajátítás és átmenet-valószínűség Csecsemők és hangkapcsolatok Csecsemők és valószínűségek Relativizált szóhatárok Szóhatárok és kísérletek Kohorszmodell és fürdőkádeffektus Entrópia és átmenet-valószínűség Morfológia és statisztikai grammatika Morfémák és variációszámok

3 Variációk és disztribúciók Kvantitatív elemzés és szabálynyelvtanok Grammatikák és morfológiai elemzések Algebrai nyelvtanok és nyelvi adatok Nyelvi adatok és morfológiai szabályok Statisztikai nyelvtanok és nyelvi adatok Nyelvi adatok és morfológiai mintázatok Relativizált szóelemhatárok Algebrai szóelemek Rugalmatlan morfológia Statisztikai szóelemek Hajlékony morfológia Változatos morfológia Változó morfológia Problémák és flexibilitás Fokozatok és folyamatok Fokozatok és átmenetek Folyamatok és átmenetek Morfémák és átmenet-valószínűségek Hangkapcsolatok és morfológia Együttejtés és morfológia Hajlékonyabb morfológia Fonotaxis és statisztikai grammatika Relativizált fonotaxis A token-típus párok problémája Szóhangalakok és hangtani különbségek A szóelsajátítás paradoxona Tokenek és típusok fonotaxisa Statisztikai kódfejtés: egyszerűség és hatékonyság Érzékeny periódus és Münchhausen-módszer Statisztikai tanulás és S-görbe Hangsor-kategorizáció és szóhangalak-elsajátítás Korpuszok és statisztikák Nyelvészeti korpuszok és elemzésük Korlátok Lehetőségek Kiegészítések Az /l/ és az /r/ elemű bigramok esete a magyarban Bigramok és szomszédságok Bigrampárok és gyakoriságok

4 Kategorizáció és gyakoriság Az /n/ elemű bigramok esete a magyarban Variánsok és hangkörnyezet Gyakoriságok és szomszédságok Kategorizáció és átfedés Az /ɛ/ és az /e/ elemű bigramok esete a magyarban Hangok és gyakoriságok Hangkapcsolatok és gyakoriságok Kategorizáció és minimális pár Fonémák és eloszlások Disztribúciós fonológia és szomszédsági eloszlás Allofón, fonéma és szabad variáns? Kontrasztív és szabad disztribúció? Jelentés, gyakoriság Kognitív pszichológia és gyakorisági eloszlás Csecsemők és korpuszok Az [l] [r] az amerikai angolban és a japánban Szóelsajátítási paradoxon? Minimális párok és jelentések Fonémák és gyakorisági eloszlások Az [l] [r] és a magyar csecsemők Nyelvi világpolgárok és anyanyelvi szakértők Mesterséges ingerek és gyakorisági eloszlás Nyelvek és [n] [ŋ] eloszlások Az [n] [ŋ] a kanadai angolban és a tagalogban Gyakoriságok és szomszédságok Az [n] [ŋ] és a magyar csecsemők Az [ɛ] [e] és a spanyol katalán kétnyelvűség Az [ɛ] [e] és a magyar csecsemők Dialektológia és fonológiai variáció Lejegyzések és variánsok Mérések és variánsok Adatközlők és variánsok Adatközlők és [ɛ] [e] párok Adatközlők és eloszlások Perceptuális dialektológia és hangzó nyelvi adat Fonetika és fonológia határán Fonémák és jegyértékek a nyelvtudományban Bináris jegyek és kitöltetlen jegyértékek?

5 Zöngésségi hasonulások és skaláris jegyek Részleges neutralizációk és kitöltött jegyértékek Fonémák és jegyértékek a kognitív pszichológiában Relativizált prototípusfonéma Fonémák és prototípusok Perceptuális mágnes Kategoriális észlelés Mediák és átvételek Fonológiai statisztika és S-görbe Fonémák és kognitív folyamatok Fonémák és nyelvtörténeti folyamatok Hangváltozás és történeti nyelvészet Fonetikai statisztika és nyelvtan A szabálynyelvtan alulszabott határai A szavak és a nyelvtan problematikája Lexémák, lemmák és tőmorfémák nyelvtana Grammatika és jelentéstan A fonológia nyelvtani dilemmája Hangtan, nyelvtan és történeti nyelvészet Hangtan, nyelvtan és leíró nyelvészet Fonológiával vagy anélkül? Az analógianyelvtan kiterjesztett határai A szótagoktól a mondatokig A szavaktól a hangokig A szabálynyelvtan formális modellje Hierarchia és szegmentáció Nyelvtani struktúra és pszichológiai realitás A mondat és elemei A formalizmus irányai Az analógianyelvtan nem formális modellje Az analitikus és a holisztikus nyelvtanok között Analógia és hangsorszerkezet Analitikus és holisztikus nyelvtanok? Átlátszóság, tagolhatóság és termékenység A hierarchikus és a lineáris nyelvtanok között Analógianyelvtan és hálózatmodell Társas-kognitív hálózatnyelvtan A filogenezis és az ontogenezis nyelvtana Nyelvtan dichotómiák nélkül

6 A változás nyelvtana A változatosság nyelvtana A kontextus nyelvtana A modell működése Az ontogenezis példája Szociogenezis Átmenet, beágyazás, értékelés A beszédpercepció és a szótagok A disztinktív jegyek és a nyelvtudomány A szótagok és a kognitív pszichológia Érvek és ellenérvek Hangmegkülönböztetési tesztek Alfabetikus írásrendszerek Memória és hatékonyság Szótagok és nyelvelsajátítás Fonémák és iskolások Szótagok és csecsemők Fonotaxis és beszédpercepció Szótagok és kísérletek Szótagok és definíciók A prozódiától a fonotaxisig Hangsúlyok és szóhatárok Prozódia vagy statisztika? Két statisztikai mintázat: prozódia és fonotaxis Prozódia és magzati tanulás Szótag-, hangsúly- és moraalapú nyelvek Magánhangzó-mássalhangzó arányok és prozódia A prozódiától a szótagok felé Prozódia, fonotaxis és dajkanyelv Top-down vagy bottom-up nyelvtan? A fonotaxistól a lexikonig Jelentés és statisztikai tanulás Szemantikai jegyek és nyelvi referencia Folyamatok és prototípusok Gavagai-helyzet és szociális tanulás Szemantika és statisztikai grammatika Szavak és kapcsolatok Prototípusok és kontextusok Motiváltság, kompozicionalitás és transzparencia

7 25. A lexikontól a morfoszintaxisig Szókincs és morfoszintaxis Morfoszintaxis és szótárrobbanás Morfoszintaxis és tanulási görbék Statisztikai morfoszintaxis Adatok és morfoszintaktikai elméletek A szegmentáció problémája Az ingeranyag problémája A gyakoriság problémája Nyelvtanhálózat nyelvhálózat Motiváltság és hatékonyság Hálózat és prototípusok Hálózat és statisztikai tanulás Heterogenitás és dinamizmus A gyenge pontok jelentősége Nyelvgrammatika Utószó I. Magyar hangok fonetikai átírási jelei II. Név- és tárgymutató III. Ábrák, táblázatok és mottók jegyzéke IV. Irodalom