Bevezetés a nyelvtudományba. 3. Fonológia

Átírás

1 Bevezetés a nyelvtudományba 3. Fonológia Gerstner Károly Magyar Nyelvészeti Tanszék

2 Fonológia Fonetika beszédhangtan fizikai jelenségeket vizsgál: amit a beszélı csinál * * * * * Fonológia nyelvi (funkcionális) hangtan hogyan használják a nyelvek az egyes hangokat szavak, szóalakok megkülönböztetésére milyen szabályszerőségek vonatkoznak a hangsorok építésére milyen szabályok érvényesülnek a hangok egymásra hatásakor Azt vizsgálja, amit a beszélı tud.

3 Egyedi sajátosságok a hangképzésben gyerek felnıtt; nı férfi; területi (dialektális) sajátosságok stb. kutya: veláris [k] + ajakkerekítés kicsi: elırébb képzett [k] + ajakrés dünnyög: alveoláris [d] + ajakkerekítés dinnye alveoláris [d] + ajakrés retek: alveoláris vagy uvuláris [r] inog: alveoláris [n] ing: veláris [η] /k, d, n, r/ Német hin oda hing lógott [n] ng [η] eltérı hangok : eltérı jelentések

4 Beszédhangtan Nyelvi hangtan e [ε]: elölképzett (palatális), kerekítetlen (illabiális), alsó (nyílt) é [e:]: elölképzett (palatális), kerekítetlen (illabiális), középsı (középzárt) vagyis: fonetikai szempontból nem rövid hosszú pár (vö.: [u] [u:], [ø] [ø:] stb.) De! ver vér, nyel nyél: lexikális jelentéskülönbség zene zenét, füle fülét: grammatikai szabályszerőség: az [ε] a toldalékok jól körülírható csoportja elıtt [e:]-ként jelenik meg rendszerszerő, rendszerbeli, szabállyal leírható jelenség, fonológiai természető váltakozás: az [ε] és az [e:] egymás fonológiai párja

5 Fonéma A jelentést (és szóalakokat) megkülönböztetı szerepő hang: fonéma. Kulcsfogalom: megkülönböztetı képesség kész kés: két különbözı szó ( selypes [sz] v. [s] hang nem különít el: nem önálló hang) Összefüggés a hangképzés legfıbb mozzanataival: zönge: van?; nincs? akadály: hol?; milyen típusú? zönge módosulása: hol?; hogyan?

6 A mássalhangzók képzéshely szerinti csoportosítása Forrás: Kassai Ilona: Fonetika

7 A magyar mássalhangzók állománya Forrás: Kassai Ilona, Fonetika

8 A magyar mássalhangzók képzési hely szerint Forrás: Gósy Mária, Fonetika, a beszéd tudománya

9 A mássalhangzók csoportosítása (Forrás: Siptár Péter, in: Új magyar nyelvtan)

10 A magyar magánhangzók fonetikai ábrázolása Forrás: Kassai Ilona, Fonetika

11 A magyar magánhangzók elrendezése a nemzetközi szabvány szerint Forrás: Gósy Mária, Fonetika, a beszéd tudománya

12 A magyar köznyelvi magánhangzók rendszere háromszögelrendezésben Forrás: Gósy Mária, Fonetika, a beszéd tudománya

13 Disztinktív (megkülönböztetı) jegyek: megváltoztatásuk révén jelentések változnak meg [t]ér [d]ér: csupán a zöngésségben eltérés minimális párok (minimálpárok) [p]ár [b]ár; lá[p] lá[b] [z]ár [sz]ár; ké[z] ké[sz] oppozíció önálló fonémák /t/, /d/, /p/, /b/, /z/, /sz/ stb.

14 automatikus változások jég, háj, írj tépj, rakj, döfj [j] [ç] nincs oppozíció nincsenek minimálpárok a [ç] megjelenése megjósolható a hangkörnyezetbıl komplementer (kiegészítı) disztribúció

15 allofón: ugyanazon fonéma ( kötött ) változata ken, négy, konok bank, reng /n/ [n] [η] * * * * * bető (írásjegy; graféma): egy beszédhangnak vagy fonémának (nyelvspecifikusan) megfeleltethetı vizuális ábrázolása de! bető fonéma (hang) fonematikus írás: csak a (jelentés)megkülönböztetı egységeket veszi figyelembe fonetikus írás: szükség szerint figyelembe veszi és megadja a realizáció sajátságait is [baηk, reηg] magyar egyezményes hangjelölés: alapvetıen a magyar ábécé jelei, kiegészítve görög jelekkel, illetve mellékjelekkel bilabiális, zöngés réshang (spiráns): /β/ (hangtörténet) elölképzett (palatális), középsı nyelvállású, ajakréses mgh.: /ë/ (dialektológia)

16

17 International Phonetic Alphabet (IPA) (1993-as változat) Forrás: D. Crystal, A nyelv enciklopédiája,204. l.

18 International Phonetic Alphabet (IPA) (folytatás)

19 disztinktív jegyek univerzálisak: bármely nyelv fonémáinak a leírására alkalmasak jegyek egyidejő halmaza jegymátrix d /d/ msh elölképzett koronális zöngés

20 bináris (kétértékő) jegyek: minden egyes (említett) fonológiai jegy + vagy értéket kap fonémák /p/ /b:/ /m/ /k:/ /s/ /i:/ jegyek mgh msh elöl hátul felsı + kerek - hosszú érdes orrhangzós zöngés

21 Természetes osztályok az egyes disztinktív jegyekben megegyezı hangok /p/ /b/ /m/ zárhang labiális zöngés orrhangzó /i/ /ü/ /ö/ /e/ felsı alsó hátsó kerek

22 kommutáció (felcserélés): szavak szembeállítása beszédhangok felcserélése minimális párok jelentés-megkülönböztetı egyed azonosítása LÉP KÉP SZÉP CSÉP NÉP láp kéz szél csap nap lap kén szén csáp lop kér széf csíp lep kés szék csip kész szél két kéj kék kény kém (vö.: Kassai Ilona, Fonetika, 240. l.)

23 Makrofonéma: kiterjedt megkülönböztetı szerep /b/ bár/már bor/por láb/láz szab/szag liba/lila tabló/tapló Mikrofonéma: szők megkülönböztetı szerep /dzs/ dzsem/szem dzsip/csip bridzs/brit lándzsa/? findzsa/finta ÉKsz.: 27 szó szókezdı dzs-vel dzseki, dzsessz, dzsigoló, dzsinn, dzsörzé dzsungel, dzsunka stb.

24 Zöngésségi hasonulás a magyarban mindig regresszív (hátrafelé ható): természetes szabályszerőség, amellyel a magyar nyelv él há/zt/ól há[szt]ól játé/kb/olt játé[gb]olt ba/bsz/em ba/psz/em: zöngétlenedés va/sd/arab va[zsd]arab: zöngésülés Hasonulási szabály obstruens obstruens pl. fogtól [foktól] zöngés > [zöngétlen]/ zöngétlen obstruens obstruens pl. fokból [fogból] zöngétlen > [zöngés]/ zöngés

25 Kivételek 1. Zengıhangok (nazálisok, tremulánsok, likvidák és a /j/) nem zöngétlenednek (nem tudnak!) szántás, szempilla, toronyszoba, feltétel, ártér, szájtól (de l. fent: kapj [kapç]!) nem zöngésítenek lépnek [*lébnek], szakma [*szagma], lapátnyél [*lapádnyél], székre [*szégre], viszlek [*vizlek] 2. Felemás viselkedés A) /v/ hasonul (zöngétlenedik): né/vt/elen [néftelen] nem hasonít (nem zöngésít): szé/tv/esz [*szédvesz] (de: Dél- és Nyugat-Dunántúl) B) /h/ hasonít (zöngétlenít): do/bh/at [dophat] nem hasonul (nem zöngésül): pe/chb/ıl [*peγbıl] [xb]

26 Fonotaktikai szabályok Milyen hangalakú lehet egy szó? Milyen sorrendben követhetik egymást a fonémák? Tiltások ( Tiltások ) egyiptomi arab: minden hangsornak msh-val kell kezdıdnie japán: szinte csak CVCVCV szerkezet (C = msh; V = mgh) finnugor nyelvek: szó elején nem kedvelik a msh-torlódást! magyar: strucc, kristály stb.; szl. dvor m. udvar, szl. brat m. barát cseh: zmrzlina fagylalt Fonotaxis (fonotaktikai szabályok): a hangsorokat alkotó elemek sorrendjét határozzák meg a kezdı- és a végpont között

27 Fonotaktikai szabályok Magyar (néhány példa) Szó elején CCCV 1. hely: /s/ v. /sz/ 2. hely: /p/, /t/ v./k/ 3. hely: /r/ spriccel, sprıd, stratégia, strucc, skribler firkász, skrupulus aggály (szpr-: nincs) sztrájk, sztráda, sztracsatella, sztreccs, sztratoszféra, sztriptíz, sztrichnin szkriptor (csak!) tiltott sorok: *psr, *rszp stb.

28 Fonotaktikai szabályok Magyar (néhány példa) Szó elején CCV : sokkal több lehetséges kapcsolat nem lehet szigorú szabályt fölírni blöff, bringa, flört, frász, krampusz, spárga, stadion, szcéna, trágár stb. tiltott sorok: *bk, *bt, *csr, *kf, *hg stb.

29 Szótag Szervezıdési egységek hangok szótagok szavak ( szószerkezetek mondatok) Szótag: a beszédfolyamat legkisebb (önálló) idıbeli egysége (ennek érezzük) szótaghatár: bizonytalanságok szótagszám: bizonyosság Szótagtípusok nyelvenként eltérık lehetnek; legáltalánosabb (minden nyelvben): CV gyakori még: V, CVC, VC (ez utóbbi csak ott, ahol V és CVC is van)

30 Szótag A magyar szótagszerkezetrıl (vázlatosan) szótagmag: a szótag közepén levı, kötelezıen megjelenı összetevı (V) szótagkezdet: csak C (msh) lehet kitöltetlen hely : [C = ø]a-ka-dé-kos tiltott kapcsolat: pl. *pv, *tl, *stl, *szb szótagzárlat: V v. C a magyarban legfeljebb CCC: szfinx [szfiηksz] CC szótagzárlat taps, voks, szerb, elegáns, szörf, küld, talp, maszk, smaragd stb. tiltott kapcsolat: pl. *vt ([*szívt] múlt idı) *vk([*könyvk] többes szám]

31 Hangsúly szupraszegmentális jelenség nem a hangok, szótagok tulajdonsága viszonylagos: egy elem kiemelkedése hangerıtöbblet hangmagasságtöbblet (idıtartamtöbblet) ezek együttállása

32 Hangsúly! = hangerıtöbblet (nyomaték) = magasságtöbblet (!) = lehet nyomatékosabb, de nem feltétlenül!pénteken. hangerı + hangmagasság A (!)könyvtárak (!)pénteken (!)talán (!)zárva lesznek. fıleg hangmagasság!pén teken? 1. szótag: csak nyomaték 2. szótag: hangmagasságtöbblet (de nincs nyomaték)

33 Hangsúly Szóhangsúly a magyarban kötött 1. szótag fıhangsúlyos mellékhangsúlyos hangsúlytalan Fıhangsúly: mindig dallamelemet indít intonáció (hanglejtés) mondatok jelentése

34 Irodalom Fonetika és fonológia Gósy Mária: Fonetika, a beszéd tudománya. Osiris Kiadó, Bp., Kassai Ilona: Fonetika. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., É. Kiss Katalin Kiefer Ferenc Siptár Péter: Új magyar nyelvtan. Osiris Kiadó, Bp., 1998 (és késıbb). Kiefer Ferenc (szerk.): Strukturális magyar nyelvtan 2. Fonológia. Akadémiai Kiadó, Bp., 1994.