Bevezetés a nyelvtudományba
|
|
- Benjámin Fülöp
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Bevezetés a nyelvtudományba levelezı tagozat Gerstner Károly Magyar Nyelvészeti Tanszék
2 A nyelv az emberi kommunikáció eszköze. (MNLex.) eszköz: szubjektív, zárt információk átváltoztatója tagolt emberi hangok jelek + szerkesztési szabályok a közösség tagjai által létrehozott és megértett beszéd
3 Állati kommunikációs (közlési) módok látható, szagolható és hallható közlések jellemzık azonidejő nem részletezı nem tud kérdezni nem tud valótlant állítani kötött alkalmazás ingerek vezérlik nem társadalmi termék (ösztönök) zárt rendszer analóg típusú közlés
4 Az emberi nyelv mint kommunikációs rendszer 1. hangzó közeg 2. kettıs tagolódás (szerkezet) A gyerek ek egymás nak ad ogat t ák a labdá t. A srác ok egymás hoz dobál t ák a laszti t. (Cser András nyomán) Vagyis: a hangállomány korlátozott számú (jelentés nélküli) elemeivel végtelen számú (jelentéses) mondatot tudunk alkotni nyitott rendszer 3. önkényesség m. fej, n. Kopf, ang. head, fr. tête, lat. caput, szlk. hlava, gör. κεφάλι [kefali]
5 4. szabályok vezérlı szerepe A tegnap a kertben elültetett fa meg fog nıni. 1. A fa meg fog nıni <=> *A meg fog nıni fa 2. A(z) elültetett fa tegnap a kertben *A tegnap fa *A tegnap a kertben fa kreativitás nem kész formák Ági nagyon szeret olvasni. Ági egyre csak a könyveket bújja. Ági kedvenc idıtöltése az olvasás. Ági ha csak teheti, olvas. 6. elvonatkoztatás nem közvetlenül adott események 7. kulturális átörökítés
6 Más emberi kommunikációs formák hangzó, de nem nyelvi (paranyelvi) nem hangzó (kinézikus) térkihasználás (proxémikus) Aktiválódó ismeretek A komisz gyerek akkor is kapott az anyjától. fonológia morfológia szintaxis lexikális elemek szemantika deixis (utalás) elıföltevések világismeret
7 Fonetika beszédhangtan: az egyes hangok jellegével és képzésével, illetve a beszédészlelés folyamatával foglalkozik amit a beszélı csinál
8 A hangképzı szervek Forrás: Kassai Ilona: Fonetika
9 A hangok képzése az akadályképzés szerint Tóth Ildikó nyomán Magánhangzó: nincs akadály Mássalhangzó: zárhang orális [p, t, g] nazális [m, ny] zár-réshang [c, dzs] réshang [f, sz, zs] pergıhang [r] Félmagánhangzók: közelítı- (v. legyintı)hangok [j, l] (ang. [w])
10 Fonológia nyelvi (funkcionális) hangtan hogyan használják a nyelvek az egyes hangokat szavak, szóalakok megkülönböztetésére milyen szabályszerőségek vonatkoznak a hangsorok építésére milyen szabályok érvényesülnek a hangok egymásra hatásakor Azt vizsgálja, amit a beszélı tud. Egyedi sajátosságok: gyerek felnıtt; nı férfi; területi (dialektális) sajátosságok; beszédhibák stb.
11 ver vér, nyel nyél: lexikális jelentéskülönbség zene zenét, füle fülét: grammatikai szabályszerőség: az [ε] a toldalékok jól körülírható csoportja elıtt [e:]-ként jelenik meg A jelentést (és szóalakokat) megkülönböztetı szerepő hang: fonéma. Kulcsfogalom: megkülönböztetı képesség
12 A magyar mássalhangzók állománya Forrás: Kassai Ilona, Fonetika
13 A mássalhangzók csoportosítása Forrás: Siptár Péter, in: Új magyar nyelvtan
14 A magyar köznyelvi magánhangzók rendszere háromszög-elrendezésben Forrás: Gósy Mária, Fonetika, a beszéd tudománya
15 Disztinktív (megkülönböztetı) jegyek: megváltoztatásuk révén jelentések változnak meg [t]ér [d]ér: csupán a zöngésségben eltérés minimális párok (minimálpárok) [p]ár [b]ár; lá[p] lá[b] oppozíció [z]ár [sz]ár; ké[z] ké[sz] önálló fonémák /t/, /d/, /p/, /b/, /z/, /sz/ stb. allofón: ugyanazon fonéma ( kötött ) változata ken, négy, konok bank, reng /n/ [n] [η] jég, háj, írj tépj, rakj, döfj /j/ [j] [ç]
16 Kommutáció (felcserélés): szavak szembeállítása beszédhangok felcserélése minimális párok jelentés-megkülönböztetı egyed azonosítása LÉP KÉP SZÉP CSÉP NÉP láp kéz szél csap nap lap kén szén csáp lop kér széf csíp lep kés szék csip kész szél két kéj kék kény kém (vö.: Kassai Ilona, Fonetika, 240. l.)
17 Zöngésségi hasonulás a magyarban mindig regresszív (hátrafelé ható): természetes szabályszerőség, amellyel a magyar nyelv él há/zt/ól há[szt]ól játé/kb/olt játé[gb]olt ba/bsz/em ba/psz/em: zöngétlenedés va/sd/arab va[zsd]arab: zöngésülés Hasonulási szabály obstruens obstruens pl. fogtól zöngés > [zöngétlen]/ zöngétlen obstruens obstruens pl. fokból zöngétlen > [zöngés]/ zöngés
18 Kivételek 1. Zengıhangok (nazálisok, tremulánsok, likvidák és a /j/) nem zöngétlenednek (nem tudnak!) szántás, szempilla, toronyszoba, feltétel, ártér, szájtól (de l. fent: kapj [kapç]!) nem zöngésítenek lépnek [*lébnek], szakma [*szagma], lapátnyél [*lapádnyél], székre [*szégre], viszlek [*vizlek] 2. Felemás viselkedés A) /v/ hasonul (zöngétlenedik): né/vt/elen [néftelen] nem hasonít (nem zöngésít): szé/tv/esz [*szédvesz] (de: Dél- és Nyugat- Dunántúl) B) /h/ hasonít (zöngétlenít): do/bh/at [dophat] nem hasonul (nem zöngésül): pe/chb/ıl [*peγbıl] [xb]
19 Fonotaxis (fonotaktikai szabályok) a hangsorokat alkotó elemek sorrendjét határozzák meg a kezdı- és a végpont között Magyar (néhány példa) Szó elején CCCV 1. hely: /s/ v. /sz/ 2. hely: /p/, /t/ v./k/ 3. hely: /r/ spriccel,sprıd, stratégia, strucc, skribler firkász, skrupulus aggály (szpr-: nincs) sztrájk, sztráda, sztracsatella, sztreccs, sztratoszféra, sztriptíz, sztrichnin szkriptor (csak!) tiltott sorok: *psr, *rszp stb. Szó elején CCV : sokkal több lehetséges kapcsolat nem lehet szigorú szabályt fölírni blöff, bringa, flört, frász, krampusz, spárga, stadion, szcéna, trágár stb. tiltott sorok: *bk, *bt, *csr, *kf, *hg stb.
20 Hangsúly szupraszegmentális jelenség nem a hangok, szótagok tulajdonsága viszonylagos: egy elem kiemelkedése hangerıtöbblet hangmagasságtöbblet ezek együttállása (idıtartamtöbblet)! = hangerıtöbblet (nyomaték) = magasságtöbblet (!) = lehet nyomatékosabb, de nem feltétlenül!pénteken. hangerı + hangmagasság A (!)könyvtárak (!)pénteken (!)talán (!)zárva lesznek. fıleg hangmagasság!pén teken? 1. szótag: csak nyomaték 2. szótag: hangsúlytöbblet (de nincs nyomaték)
21 Morfológia (alaktan, szóalaktan) Tárgya: a szavak szerkezetének, belsı felépítésének és létrehozásuk szabályainak a vizsgálata tövek, toldalékok: a legkisebb nyelvi jel forma+jelentés A morfológia sajátos helye a nyelvleírásban minden nyelvnek vannak hangtani és mondattani tulajdonságai nem minden nyelvnek van morfológiája nem kötelezı tulajdonsága a nyelvnek pl. ún. izoláló nyelvek pekingi kínai Wô mǎi júzi chī. Én venni narancs enni. angol The boy saw a man. A fiú alanyeset lát múlt egy férfi tárgyeset The man saw a boy. A férfi alanyeset lát múlt egy fiú tárgyeset
22 Produktivitás produktív morfémák: termékeny, aktív részvétel morfológiai szerkezetek létrehozásában teljes produktivitás (kategorikus produktivitás) olvas- -ni igetı teljes improduktivitás De! -omás: fn. igenévképzı áldomás hallomás látomás vallomás *hozomás, *iromás stb.
23 Nyitott és zárt rendszer tövek: általában nyitott rendszer egyalakúak nyitott bróker, teló telefon, hardver, anyázik, pogi, nevesít stb. tıvégi idıtartamot váltakoztatók nyitott eurokrata, pizza, pláza stb. v-t tartalmazók zárt tesz, vesz; ló, tı stb. affixumok: viszonylag (erısen) zárt csoport papírféle, jófajta, madárszerő: képzıszerő utótagok ezerszám(ra), gombamód(ra): ragszerő utótagok [nyelvtörténet: hat ige -hat képzı; né nı -né asszonynévképzı]
24 Alakváltozatok (alternáció) hó-ban ~ hav-as jó-vá ~ beteg-gé ~ édes-sé kocsi-k ~ ház-ak ~ szék-ek ~ darab-ok ~ gyöngy-ök Egyalakú (egyváltozatú) tı v. toldalék betősorok értelmét megfejti : olvas- <térbeli v. idıbeli végpontot kijelölı viszonyító elem>: -ig toldalékmorféma Többalakú (többváltozatú) tı v. toldalék tipikus, elvont állandó változat invariáns: az adott morfológiai kategória reprezentánsa beszédbeli realizáció: variáns v. allomorf alternánsok
25 Alakváltozatok (alternáció) összefoglalás Forrás: Keszler Borbála (szerk.), Magyar grammatika, 42. l.
26 Passzív tövek (fantomtı) csak képzıt tartalmazó szavakban fordulnak elı disztribúciós módszer tövek csör-dül for- dul csör-dít kon- dít csör-ög patt- og csör-get csen-get kielemezhetı a csör- szóelem (for-, kon-, patt-, csen-): csak képzıs szóalakban passzív nem vesz részt új szóalakok létrehozásában: *csör-ni, *csör-tünk, *csör-és lexikalizálódás
27 Ragozási sorok (paradigmák) inflexiós toldalékok (jelek, ragok) rendszere pl. ige: személy- és számjelölés; fınév: birtoklás jelölése szembeállítható szóalakok ad-ok ad-unk ad-sz ad-tok jelentı mód, jelen idı, általános ragozás ad-ø ad-nak ház-am ház-unk ház-ad ház-atok birtokos személyjelezés, egy birtok ház-a ház-uk
28 Ragozási sorok (paradigmák) német sagen mond ich sag-e wir sag-en du sag-st ihr sag-t er/sie sag-t sie sag-en orosz говорить [govority] beszél ja govor-ju mü govor-im tü govor-is vü govor-itye on govor-it onyi govor-it határozott névelı hn nn sn Nom. der die das Akk. den die das Gen. des der des Dat. dem der dem
29 A morfológiai mőveletek formai szempontból Összetétel két szótári szó összekapcsolása szerves (endocentrikus): az alkotóelemek között grammatikai viszony van dércsípte, napsütötte; nagyothall, favágó, szájtátva; jóváhagy, városlakó, partraszállás; könnyőzene, sárgaláz, lenmag, bıkező jelentéssőrítı: mondatrészletekre lehet visszavezetni (különbözı átalakítások) szélmalom széllel mőködı malom papírbolt papírt eladó üzlet cukorbeteg magas vércukorszinttıl beteg [szervetlen (exocentrikus): nem grammatikai eljárás eredménye] ábécé, egyszeregy, miatyánk, üdvözlégy
30 Képzés új szótári szó létrehozása termékenység (produktivitás) -z és -l igeképzı: internetez, klónoz; doppingol, printel Ragozás a szavak mondatbeli funkcióját határozza meg szóalakzárás: ad-ogat-t-unk; üveg-es-ek-nél produktivitás [! öröm-est; Pécs-ett, Kolozsvár-t; tett-leg, vég-leg; DE: jogi-lag, zenei-leg] fonológiai változatosság: -hoz/-hez/-höz
31 Szintaxis (mondattan) Szabad szórendő-e a magyar nyelv? (1) a. *Néztem meg a filmet. b. *Laci is lett beteg. logikai mőveletek: kérdezés, tagadás, általános névmással jelölt kvantifikálás (pl. minden) (2) a. *Ki megnézte a filmet? b. *Laci megnézte nem a filmet. c. *Minden fiú nézte meg a filmet. (3) a. A gyerekek A VERSET tanulják. b. A verset A GYEREKEK tanulják. szabad helyválasztás más jelentés logikai alany (3a): gyerekek (3b): vers szabad szórend esetén nem lenne jelentésbeli, hangsúlyozásbeli különbség
32 A magyar mondat szerkezetét, szórendjét a mondatösszetevık logikai szerepe határozza meg. A) topik (téma): megnevezi a már ismertet, amelyrıl a mondat szól B) predikátum: a topikról tett állítást tartalmazó mondatszakasz Fókusz Mondatközpont az igei kifejezés (ige) elıtti kitüntetett hely hangsúly bármilyen mondatösszetevı kitöltése nem kötelezı kitöltött fókusz után az ige hangsúlytalan
33 (Cser András nyomán) hangsúlyos hely mindig az ige elıtt a fókusz elıtt áll a téma, melyet nem kötelezı kitölteni a fókusz üresen maradhat, ilyenkor az ige hangsúlyos az ige után álló elemek helyzete nem hordoz további szerkezeti jelentésbeli információt
34 Lexikológia (szókészlettan, szókincstan) a szókészlet elemeinek különféle összefüggéseit vizsgáló tudományterület Szótári szó (lexéma): ragok és jelek (inflexiós elemek) nélküli alak lexikális jelentéső morféma: megnevezı funkció, hangalak és jelentés egysége Leíró (nem csak a mai szinkrónia!) társadalmi fontosság területi változatok (tájszavak) társadalmi változatok (szleng, argó) régi és új (archaizmus és neologizmus) szaknyelvek Történeti a szókészlet elemeinek keletkezési formái a jelentések változása
35 szókészlet viszonylag laza halmaz (de vannak egyben tartó erık ) oka: a szavak állnak a legszorosabb kapcsolatban a nyelvet beszélı társadalom életével Szókészleti kapcsolatok a) közös alapszó ság nagy ít os a ás hat
36 b) (tágabb) származásbeli (etimológiai) rokonság fércel, fuszekli zokni, futball, pad, pedál, pódium stb. [ láb ] gacsaly, gacsos, gáncs, kacs, kacsint, kacskaringó, kacsó, kókad stb. [ görbe; görbület ] (vö. Etymologisches Wörterbuch des Ungarischen 3. Register) c) a jelentések rokon volta ballag, baktat, bandukol, kullog, lépked, mendegél, poroszkál bömböl, kiabál, kiáltozik, lármázik, ordibál, rikácsol, üvöltözik (? dívány, heverı, lóca, pad, priccs, sezlon) Kevésbé strukturált kapcsolatok hatalmas mennyiség állandó dinamikus mozgás
37 A szókészlet eredetbeli rétegzıdése I. Alapnyelvi eredet (ısi örökség) él, fon, tud, ad, lı; szem, kéz, fül, vér, nyíl; fő, fa, lúd, hó; három, öt; lágy, nagy; névmástövek (ném. Wasser víz, Herz szív, Mutter anya, sieben hét, zehn tíz, leben él, ich én ) II. Belsı keletkezés A) szóteremtés (onomatopoézis) a) indulatszavak: á, ó, hő, hopp, ej, jaj b) hangutánzó szavak: zizeg, kopog, susog, reccsen, csobog, kondul; cica, koca, liba, csibe c) hangulatfestı szavak: durmol, suvaszt, vacog, bandukol, biceg, nyüzsög; sunyi, bamba, alamuszi
38 B) Szóalkotás a) szóképzés (fazék, torok, halad, ének elhomályosult képzések ) deverbális verbum: adogat, olvastat, lökdös, vagdal deverbális nomen: adás, huzat, épület, festı, lepel, kérvény denominális verbum: gyorsul, szépít, gombol, programoz, erısködik denominális nomen: szépség, szánkó, szemcse, felhızet, asztali, sós b) szóösszetétel (magyar, férfi, arc, ember, ötven elhomályosult összetételek) vö.: Morfológia (29. dia) c) tudatos szóalkotás elme, zongora, pótlék, nyitány edzı, bedobás, les FTC, PPKE, Fıtáv, Mol
39 d) tükörszavak tükörfordítás: távcsı (< ném. Fernrohr), virágvasárnap (< szláv Cvetna nedelja), rögeszme (< lat. idea fixa), feketedoboz (ang. black box) részfordítás: ámokfutó (ném. Amokläufer), cibetmacska (< ném. Zibetkatze), dámvad (< ném. Damwild) egyszerő tükörszó: anyag (< lat. materia), állam ( lat. status), fegyenc (< ném. Sträfling), üzem (< ném. Betrieb)
40 III. Idegen eredető elemek A) jövevényszavak dogma < lat. [< gör.], dohány < oszm.-tör. [< újperzsa < arab] zeller < ném. (b-osztr.) [< fr < ol] török: dió, gyász, bátor, csalán, disznó, tenger, tanú, iker, kanyaró; balta, kalauz, komondor, szúnyog; kávé, kefe, csuha, zseb, basa, bég szláv: barát, pap, kereszt, asztal, málna, medve, borda, udvar, galamb, széna, kasza, szarka, tanya, vodka, galuska, nadrág, harisnya német: cégér, pendely, csőr, prém, lárma, zsámoly, sámli, puszi, cetli, tánc, srég, biliárd latin: iskola, eklézsia, mise, kápolna, processzió, kollégium, citrom, palánta, pálma, párduc, cet, patika, kamra angol: dendi, csencsel, dzsentri, dzsip, lift, lincsel, nejlon, sort, makadám, bróker, díler, klikkel, hardver, hotdog
41 B) Nemzetközi mőveltségszavak a) vándorszavak: suba, könyv, csokoládé, paripa, szoba, kapitány, kömény b) nemzetközi szavak: akusztika, energia, telefon, akvárium, motor, büfé, garázs, csekk, dömping, detektív, gól, szendvics, kobold, nikkel, bravúr, kaszinó, algebra, alkohol, kalifa, bolsevik, mamut, platina idegen szó jövevényszó backhand fonák, cortex kéreg ekvivalens (?), frottír (?) sznóbord, imidzs, menedzser IV. Ismeretlen eredet ás, ken, tol, von, agyag, buta, gyújt, idegen, bőn, céda, céda, csarnok, erkölcs, gız, gyenge, gyız, has
42 Szemantika (jelentéstan) A nyelv mint jelrendszer megjeleníti a világot: a jeltárgyat (denotátumot) képezı dolgok megnevezése hangsor (jelölı); jelölt; jelentés Osztály jelölése: kéz: a világ összes kezének osztálya A beszédben való konkretizálódás: egy-egy kéz mint denotátum (jeltárgy) A jelentés a jel használatának szabálya.
43 Jelentésfajták (szószemantika) Denotatív (megjelölı) jelentés jel és jeltárgy viszonya (minden jel rendelkezik ilyennel) macska; könyv; olvas; szeretet; és; hogy (manó, tündér, jeti) Konnotatív jelentés tipikus jegyek járulékos jellemzık a denotatív jelentés változatlansága mellett nı 15. század: hosszú hajú, nadrágot nem viselı, a férfiaknak általában alávetett 20. század: emancipált, viselhet nadrágot, haja lehet rövid is Kollokatív jelentés-összetevık elıfordulási lehetıségek, illetve korlátok csinos +lány, +házikó virág, vacsora, érzelem angol hidegvér *spanyol hidegvér állam bácsi *állam néni
44 A szókészlet jelentésviszonyai 1. Egyjelentéső szavak (monoszémia) hamuszürke, járógipsz, illusztris neves, kiváló, bálna 2. Poliszémia több jelentéssel való felruházás (többjelentéső szavak) a korábbi jelentés ( alapjelentés ) mellé új jelentések metaforikus (hasonlóságon alapuló) v. metonimikus (érintkezésen alapuló) kapcsolatok a jelentésszerkezetben
45 metaforikus jelentésgyarapodás (jelentéskiterjesztés) ló négylábú állat sakkfigura tornaeszköz fül emberi testrész tárgy része mekeg <állat> <ember> metonimikus jelentésgyarapodás (jelentéskiterjesztés) (hely, idı, anyag, ok okozat, rész egész) iskola arany borzad ablak fej intézmény épület, a benne levık összessége, iskolai oktatás, iskolai végzettség, tudományos, mővészeti irányzat, okulásra módot adó élmény nemesfém, pénzérme, ilyen szín, ilyen színő ruha haj, szır égnek mered, iszonyodik vmitıl nyílás a falban, nyílászáró szerkezet, ennek üvege [totum pro parte] testrész, vezetı személy, ember [pars pro toto]
46 3. Homonímia azonos névvel való megnevezés (azonos alakúság) nincs érzékelhetı szemantikai összefüggés a jelentések között eltérı eredet, konvergens alakfejlıdés valódi homonimák ár 1 ellenérték ár 2 áramló víztömeg ár 3 lyukasztó szerszám ár 4 területmérték vár 1 <ige> csap 1 <ige> vár 2 <fınév> csap 2 <fınév> divergens jelentésfejlıdés álhomonimák barát 1 barátságban levık egyike barát 2 szerzetes bolt 1 bolthajtás bolt 2 üzlet(helyiség) fogas 1 halfajta fogas 2 borona fogas 3 ruhaakasztó
47 4. Szinonímia rokonértelmőség denotatív egyezés asszociatív konnotatív eltérés kutya (semleges) eb (régies, hivatalos) nı asszony hölgy nıszemély némber csaj spiné fehérnép csapat csoport társaság kompánia banda team (tím?) brancs kontextusok (megnyilatkozások) sérülékenysége 6. Antonímia jelentésellentét ellentétes elıjelő denotatív összetevık kizáró ellentét (bináris antonímia): élı holt, halott éles tompa csecsemı felnıtt skaláris (fokozati) ellentét: kicsi nagy szegény gazdag lassú gyors taxonomikus (többértékő) ellentét: piros fekete sárga kék drapp zöld
48 A nyelvek belsı változatossága ló ~ luo ~ lou rét ~ rít kérek ~ kérëk ~ kérök [hej] ~ hel mondja ~ mondi megy ~ mëgyën ~ mén kukorica ~ tengeri ~ törökbúza ~ málé
49 Nyelvváltozatok olyan, egymástól többé-kevésbé eltérı nyelvi rendszerek, amelyek együttesen tesznek ki egy nyelvet 1. területi nyelvváltozatok nyelvjárások, regionális köznyelvek 2. társadalmi nyelvváltozatok csoport- és szaknyelvek 3. köznyelvi változatok írott és beszélt nyelv standard nyelvváltozat írott szövegek mővelt magyar beszélık magyarul tanuló idegen ajkúak szótárak és nyelvtanok kodifikált norma
50 Dialektológia Nyelvjárás egy adott nyelv azon változata, amely a nyelvterületnek csupán egy részén használatos (Kiss Jenı) Meghatározó jellemzık: rendszerváltozat területi kötöttség a standardizáltság hiánya korlátozott kommunikációs érvényesség
51 Szókincs valódi tájszók: bojnyik zsivány, útonálló, himpér málna, honcsok vakond jelentésbeli tájszók: bogár légy, borsó bab, ember férfi, gyerek fiú alaki tájszók: csollány csalán, dërágo drága, ínëkül énekel, ümög ing Hangtan ë: szëgek fn. ~ szegëk E/1.; mëntek T/3. múlt ~ mëntëk T/1. jelen illabiális [ȧ], labiális hosszú [ā]: ȧpām [foľó] ~ [fojó] ~ [foló] kéröü ~ kérüö látnyi
52 Alaktan adó ~ adaja, csípı ~ csípeje lovajinkak lovaink székho, hatszer késvel hamujé hamuvá lıl lı, ütte ütötte, megyen megy Mondattan megy elfele, írja megfele el van menve az erdıre el szokok menni a kocsmába kellek levelet írni el kell menjek
53 Szociolingvisztika A társadalmi környezet meghatározza az anyanyelvet (elsı elsajátított nyelvet) a többnyelvővé válást adott nyelven hány nyelvváltozatot ismerünk, használunk Nyelvi változók alternatív (választható) megoldások fel ~ föl, seper ~ söpör; föld ~ fıd, sör ~ sır; inessivus (hol? belsı helyviszony) szobában ~ szobába írnom kell kell, hogy írjak kell írjak nevet ~ kacag; burgonya ~ krumpli ~ pityóka jó ~ kiváló ~ klassz ~ tök jó (tökjó?) ~ zsír ön ~ maga ~ kegyed ~ kend Jó napot! ~ Adj isten! ~ Tiszteletem! ~ Szervusz! ~ Csá!
54 Szociolingvisztikai változó két vagy több, társadalmilag szignifikáns (jelentıs) változatban él Stigmatizált (megbélyegzett, elítélt) jelenségek lássa látja értelemben halasszuk halasztjuk értelemben én adnák én lakok vhol el-e jön (standard változat: eljön-e) biztosan, hogy (standard: biztos, hogy)
55 Változók társadalmi megítélése (kiegészítéses feladatok alapján) (Kontra Miklós nyomán)
56 Kétnyelvőség (bilingvizmus) egyének közösségek társadalmak: mindennapi életükben két vagy több nyelvet használnak 5000 nyelv kb. 200 állam a világ lakosságának a fele kétnyelvő 1. Egyéni kétnyelvőség a befogadó ország nyelvét gyengén beszélı vendégmunkás gyakorlott tolmács-fordító kiegyenlített (balansz) domináns kétnyelvőség gyermekkori (korai) fiatalkori felnıttkori (kései) egyidejő (szimultán) v. egymást követı (szukcesszív) természetes (elsıdleges) mesterséges (másodlagos) hozzáadó (additív) felcserélı (szubtraktív)
57 2. Közösségi kétnyelvőség stabil kétnyelvőség (Svájc, Kanada) instabil kétnyelvőség nyelvcsere A kétnyelvő beszéd kódváltás (státuszemelés, szolidaritás, kizárás, idézés, nyelvtani hiány) kódkeverés: hunglish, franglais, tex-mex
58 A nyelvek sokfélesége A nyelvrokonság Hány nyelv van a világban? 4 5 ezer körül (szélsıségesebb becslések: 3 10 ezer körül) ismeretlen területek népek eltőnése nyelvrıl vagy nyelvjárásról van-e szó dán svéd norvég flamand holland déli német (pl. déli alemann Svájcban) horvát szerb kínai (nyolc fı csoport)
59 A nyelvek összehasonlítása Tipológiai osztályozás az emberi nyelv felépítési lehetıségei, pl.: a magánhangzókészlet jellege, nagysága zöngés : zöngétlen oppozíció a mássalhangzóknál csettintı hangok hangsúlyfajták alapszórendi típusok (SOV, SVO, VOS, VSO) kötött vagy szabad szórend alanyi : tárgyas ragozás stb.
60 Genetikai osztályozás Nyelvrokonság (genetikai összefüggés): olyan élı vagy már kihalt nyelvek összefüggése, amely korábbi nyelvi állapotokra vezethetı vissza folyamatosan, tendenciaszerően és rendszerszerően Areális összehasonlítás földrajzi kapcsolat, szoros(abb) együttélés, inkább tipológiai egyezés albán (indoeurópai önálló ág) veláris illabiális mgh.; bolgár (szláv) jövı idı akar jelentéső igével; román (újlatin) végartikulus (fn. után álló determináns): alb. mik barát mik-u a barát bolg. kniga könyv kniga-ta a könyv rom. om férfi om-ul a férfi (trák illír nyelvi alapréteg [szubsztrátum]?)
61 A változó nyelv A nyelvtörténet Szinkrónia (leíró vizsgálat) egy adott idıbeli metszet nyelvi rendszerének leírása egyidejőség minden nyelvváltozatot érinthet bármelyik korra vonatkozhat Diakrónia (történeti vizsgálat) a változó rendszer, illetve a rendszer változásainak vizsgálata legalább két szinkrón metszet barát: korábban csak fınév A barátom jól tud angolul. ma (kb. 15 éve) melléknévi értékben is : vmit kímélı; vminek kedvezı környezetbarát, ügyfélbarát, gyermekbarát, vakbarát stb.
62 A változás alapfeltételei: mőködı kommunikációs rendszer (holt nyelvek ógörög, latin, gót, óporosz nem változnak) tényleges vagy lehetséges (potenciális) változatok beszélt nyelv el kell mennem el kell, hogy menjek el kell menjek A nyelvtörténet alapkérdései: A) Mi változik? B) Hogyan változik? C) Miért változik?
63 A) Mi változik? (Halotti beszéd, 12. sz. vége) Hangok zum [szüm] > [szöm] > [szëm] > [szem] pur [pur] > [por] chomuv [χomuβ] > [hamú] > [hamu] ge [dzse] > [de] [χ] = veláris zöngétlen spiráns [β] = bilabiális zöngés spiráns
64 Nyelvtani szerkezet (miloſtben) terumteve [terümteβé] teremté engede (urdung intetvinec) [engedé] engede odutta vola (paradisumot) [oduttáβolá] adta vala ma: -t idıjeles múlt (yſa ki nopun) emdul oz gimilſtwl [ëmdül] eendel gimilſtwl [dzsimilcstől] (partitivus) bulſaſſa (w bunet [bulcsássá]) bocsássa ma: eszel v. enni fogsz ma: gyümölcsbıl ma: bocsássa meg
65 Szókészlet isá íme; bizony, hëon csupán, intet csábítás, jorgat irgalmaz feze [?fésze,? fésszé]? zsákmány, ildet üldözés, önöttei kiválasztottai, jochtat illeszt, bírságnap a végítélet napja kihalt, elavult szavak a korszak magyar nyelvébıl hiányzó szavak: gyolcs, puska, kakaó, parlament, rádió, egyetem, vasút stb.
66 Jelentés odutta vola neki paradiſumut hazoa ház lakóhely < fgr. *kota sátor; kunyhó 1193 épület, 1416 u. szoba; helyiség (ma is nyelvjárási); 1416 u. család; nemzetség ; 1587 háztartás ; 1694 dinasztia ; 1792 cég; kereskedıház ; 1869 képviselıház Eſ oz gimilſnek vvl keſeruv uola vize víz lé < fgr *βete víz 1214 folyóvíz, állóvíz ; 13. sz. közepe H 2 O ; 1533 testnedv eſ veteve wt ez muncaſ vilagbele munkás kínnal teli < óe. szláv myka [munka] kín, gyötrelem 1138 kín, szenvedés, gyötrelem ; 1372 u. munka mint tevékenység ; 1519 munka eredménye iſa eſ num igg ember mulchotia ez vermut múl(ik) elkerül < fgr- *mul±- elmegy; eltelik 1372 u. eltelik (idı) ; 1372 u. megszőnik ; 1519 egy bizonyos életkort elért ; 1598 vkitıl függ vmi Vagyis: változik a fonémaállomány, a szókészlet, a jelentések (a morfémák, a mondatszerkezetek) a nyelv részrendszerei
67 B) Hogyan változik a nyelv? Nem összevissza, hanem (szinte) szabályosan: tendenciaszerően és rendszerszerően. Nem azonos idıben lezajló változások; a rendszerjelleg folyamatosan megmarad. egyedi újítás részrendszerek változása az egész rendszer változása (elvi lehetıség) Befolyásoló tényezık: területi változatok nyelvi elkülönülés egymást keresztezı újítások analógia nyelvek kölcsönhatása
68 C) Miért változik a nyelv? mert az állandóan változó társadalommal és beszélıkkel él szorosan együtt mert nem törvények, hanem konvenciók (szokások) tartják egyben a formákat és jelentéseket; változtatás közmegegyezéssel mert egy adott idıben többféle (területi és társadalmi) változat él egymás mellett: dinamikus szinkrónia, dinamikus stabilitás mert képes befogadni az egyszerősítési törekvéseket mert kommunikatív (és a valóságot tükrözı) funkcióját csak így tudja ellátni mert a nyelv nem kauzális (oksági) lefolyású (pl. természeti törvények), hanem intencionális (célirányos) beszélıi szándék, beszédhelyzet, beszédpartner a változások során a részrendszerek nem esnek szét átrendezıdés optimumra törekvés (a legkedvezıbb állapot elérése a cél) lassú folyamatok (kommunikációs körülmények szerepe)
69 Tankönyv Kenesei István (szerk.): A nyelv és a nyelvek. Hatodik, javított, bıvített kiadás. Akadémiai Kiadó, Budapest, Ajánlott irodalom Crystal, David: A nyelv enciklopédiája. Osiris Kiadó, Budapest, Fodor István (szerk.): A világ nyelvei Akadémiai Kiadó, Budapest. Kálmán László Trón Viktor: Bevezetés a nyelvtudományba. Tinta Könyvkiadó, Budapest, Kiefer Ferenc (szerk.): Magyar nyelv. Akadémiai Kiadó, Budapest, (Akadémiai Kézikönyvek
Bevezetés a nyelvtudományba
Bevezetés a nyelvtudományba levelező tagozat Gerstner Károly Magyar Nyelvészeti Tanszék A nyelv az emberi kommunikáció eszköze. (MNLex.) eszköz: szubjektív, zárt információk átváltoztatója tagolt emberi
RészletesebbenBevezetés a nyelvtudományba. 1. Nyelv és kommunikáció általános kérdések
Bevezetés a nyelvtudományba 1. Nyelv és kommunikáció általános kérdések Gerstner Károly Magyar Nyelvészeti Tanszék tudomány (általában) az emberi tudás szisztematikus rendszere Ismérvek: 1. a tudásnak
RészletesebbenBevezetés a nyelvtudományba. 8. A nyelvek belsı változatossága. Gerstner Károly Magyar Nyelvészeti Tanszék
Bevezetés a nyelvtudományba 8. A nyelvek belsı változatossága Gerstner Károly Magyar Nyelvészeti Tanszék A változatos nyelv Magyar ló ~ luo ~ lou rét ~ rít kérek ~ kérëk ~ kérök [hej] ~ hel mondja ~ mondi
RészletesebbenBevezetés a nyelvtudományba. 3. Fonológia
Bevezetés a nyelvtudományba 3. Fonológia Gerstner Károly Magyar Nyelvészeti Tanszék Fonológia Fonetika beszédhangtan fizikai jelenségeket vizsgál: amit a beszélı csinál * * * * * Fonológia nyelvi (funkcionális)
RészletesebbenBevezetés a nyelvtudományba. 7. Szemantika. Gerstner Károly Magyar Nyelvészeti Tanszék
Bevezetés a nyelvtudományba 7. Szemantika Gerstner Károly Magyar Nyelvészeti Tanszék Szemantika Jelentéstan minden nyelvi kategóriára kiterjed a nyelv mint jelrendszer megjeleníti a világot: a jeltárgyat
RészletesebbenBevezetés a nyelvtudományba. 6. Lexikológia
Bevezetés a nyelvtudományba 6. Lexikológia Gerstner Károly Magyar Nyelvészeti Tanszék Lexikológia fonológia fonémák morfológia morfémák szintaxis mondatok grammatika szavak a grammatika megvalósítói, hordozói
RészletesebbenBevezetés a nyelvtudományba. 4. Morfológia
Bevezetés a nyelvtudományba 4. Morfológia Gerstner Károly Magyar Nyelvészeti Tanszék Morfológia Alaktan, szóalaktan Tárgya: a szavak szerkezetének, belsı felépítésének és létrehozásuk szabályainak a vizsgálata
RészletesebbenBevezetés a nyelvtudományba. 5. Szintaxis
Bevezetés a nyelvtudományba 5. Szintaxis Gerstner Károly Magyar Nyelvészeti Tanszék Szintaxis Mondattan Hangok véges elemei a nyelvnek Szavak sok, de nyilván véges szám Mondatok végtelen sok Mi a mondat?
RészletesebbenBevezetés a nyelvtudományba. 2. Fonetika
Bevezetés a nyelvtudományba 2. Fonetika Gerstner Károly Magyar Nyelvészeti Tanszék Fonetika A beszédhangok tudománya: az egyes hangok jellegével és képzésével, illetve a beszédészlelés folyamatával foglalkozik
RészletesebbenBevezetés a nyelvtudományba. 10. A változó nyelv A nyelvtörténet. Gerstner Károly Magyar Nyelvészeti Tanszék
Bevezetés a nyelvtudományba 10. A változó nyelv A nyelvtörténet Gerstner Károly Magyar Nyelvészeti Tanszék Szinkrónia (leíró vizsgálat) egy adott idıbeli metszet nyelvi rendszerének leírása egyidejőség
Részletesebbenközépső o Nyelv eleje magasabban magas hátulja magasabban mély o Ajak kerekítés (labiális) rés (illabiális) o Hossz rövid hosszú Mássalhangzók o Idő
Nyelvtan Nyelvi jelek o szavak (lexéma o szóelem (morféma: szótő és toldalék) o tovább bonthatók fonémákra (jelelemek) Nyelv 3 szint o hangok o szavak o mondatok o nyelvtan szintek egymásra épülésének
RészletesebbenBevezetés a nyelvtudományba Mondattan (szintaxis) Kiegészítés
Bevezetés a nyelvtudományba Mondattan (szintaxis) Kiegészítés Az egyszerű mondat szerkezete (É. Kiss 1992) a fő összetevők lehetséges sorrendje: Imre ismeri Erzsit. Erzsit ismeri Imre. Imre Erzsit ismeri.
RészletesebbenBevezetés a nyelvtudományba Alaktan
Bevezetés a nyelvtudományba Alaktan Alaktan tárgya: - a szó szerkezetének vizsgálata asztal+ig, asztal+on, hajó+ig - a szó elemeinek különféle csoportosítási lehetőségei szótő + affixumok (toldalékok)
RészletesebbenFonetika és fonológia
Fonetika és fonológia Előadás 2015. október Balogné Bérces Katalin PPKE BTK, Budapest/Piliscsaba 5: A magyar mássalhangzók fonológiája Ismétlés: mássalhangzók: zönge p [p] c [ts] f [f] m [m] b [b] cs [tʃ]
RészletesebbenALAKTAN ELŐADÁS 1-2. Alaktan, morfológia tárgya. Morfológia és mondattan viszonya. Morfológia univerzalitása. A szó fogalma I. Alaktan belső ügyei
ALAKTAN ELŐADÁS 1-2. Keszler Borbála (szerk.): Magyar grammatika és Kiefer Ferenc (szerk.): Új magyar nyelvtan Alaktan, morfológia tárgya - a morféma (vö. a szó szerkezete) -szótőhöz: különféle toldalékok
RészletesebbenAdamikné Jászó Anna Hangay Zoltán Nyelvi elemzések kézikönyve. Mozaik Oktatási Stúdió. Szeged.
Hivatkozások Adamikné Jászó Anna Hangay Zoltán 1995. Nyelvi elemzések kézikönyve. Mozaik Oktatási Stúdió. Szeged. A. Jászó Anna (szerk.) 2004. A magyar nyelv könyve. Trezor Kiadó. Ágosoton Mihály 1971.
RészletesebbenA JELENTÉS ÉRTELMEZÉSE
A JELENTÉS ÉRTELMEZÉSE - leíró és történeti jelentéstan: változás állapot új változás - A jelentés fogalma: 1. nyelvi kategória 2. sokrétő vonatkozást fejez ki - Általános definíció: 1. jel(kapcsolat)
RészletesebbenBevezetés a nyelvtudományba
Bevezetés a nyelvtudományba Előadás 2009/2010. I.félév Pázmány Péter Katolikus Egyetem 1. előadás: Bevezetés Előadó: Tóth Ildikó, PhD. Bevezetés a nyelvtudományba Előadás 2009/2010. I.félév Pázmány Péter
RészletesebbenAtomikusak-e a beszédhangok?
Atomikusak-e a beszédhangok? Előadás Babeş Bolyai Tudományegyetem Magyar és Általános Nyelvészeti Tanszék Kolozsvár 2016. november 2. Balogné Bérces Katalin (BBK) PPKE BTK, Budapest/Piliscsaba Bevezető:
RészletesebbenTAB 1101 Magyar nyelv I.
TAB 1101 Magyar nyelv I. Tantárgyi tematika és félévi követelményrendszer Féléves tematika: 1. A nyelv mibenléte. A nyelv, a beszéd, a gondolkodás és a társadalom összefüggése. Nyelvkeletkezési elméletek.
RészletesebbenNyelvészet. I. Témakör: Leíró nyelvtan
Nyelvészet I. Témakör: Leíró nyelvtan 1. A magyar magánhangzó-harmónia és a hangtani hasonulások jellegzetességei KASSAI ILONA (1998): A beszédlánc fonetikai jelenségei. In: Kassai Ilona: Fonetika. Budapest:
RészletesebbenFonológia BBK tavasz
Fonológia BBK 2014. tavasz Lineáris ábrázolások és autoszegmentalizmus I. Bevezető: atomikusak-e a hangok? Bevezető: atomikusak-e a hangok? A folyamatok sokszor nem a teljes szegmentumot, csak annak egy
Részletesebben10. Morfológia és statisztikai grammatika Morfémák és variációszámok
Tartalom Előszó... 15 1. Bevezetés... 21 1.1. Nyelvtudomány és kognitív pszichológia... 23 1.2. Grammatikák és nyelvészeti irányzatok... 25 1.3. Kontextusában él a nyelv... 27 1.4. Más szemlélet más nyelvtan...
RészletesebbenOsztatlan tanári mesterképzés TNM 0002 II. Szigorlat / Komplex vizsga II. Magyar nyelvtudomány
Osztatlan tanári mesterképzés TNM 0002 II. Szigorlat / Komplex vizsga II. Magyar nyelvtudomány A Komplex vizsga II. (magyar nyelvtudomány) előfeltételei: TNM 2120 Leíró grammatika 3. Szintagmatan, mondattan;
RészletesebbenMAGYAR IRODALMI ÉS NYELVÉSZETI SZIGORLAT
MAGYAR IRODALMI ÉS NYELVÉSZETI SZIGORLAT Nyelvészeti rész A 2016-tól tanulmányaikat az osztatlan tanárképzésben megkezdők számára. A szigorlatot ajánlott a 8. félév végén letenni. (2018. október 5.) I.
RészletesebbenSzemantika (jelentéstan)
a 19. század végétől aztán megkülönböztetik a jelöletet és a jelentést 4 2 =2 4 jelölet jelentés (amire vonatkozik, és ahogyan jelenti) nem mindig járnak együtt (tuln. az albán király) vö.: Az országgyűlés
RészletesebbenFonetika és fonológia
Fonetika és fonológia Előadás 2015. október Balogné Bérces Katalin PPKE BTK, Budapest/Piliscsaba 1: Bevezetés: Fonetika és fonológia Fonetika és fonológia fonetika: a beszédhangok fizikai tulajdonságai
RészletesebbenBevezetés a nyelvtudományba Fonológia
Bevezetés a nyelvtudományba Fonológia Fonológia célja: a hangok rendszerbe szerveződését meghatározó elvek felkutatása és a nyelvekben előforduló változatok magyarázata tárgya: - a nyelvek hangkészlete
RészletesebbenMAGYAR NYELVÉSZETI TÁRGYAK ISMERTETÉSE BA NYELVTECHNOLÓGIAI SZAKIRÁNY
MAGYAR NYELVÉSZETI TÁRGYAK ISMERTETÉSE BA NYELVTECHNOLÓGIAI SZAKIRÁNY Tantárgy neve: BBNMT00300 Fonetika 3 A tantárgy célja, hogy az egyetemi tanulmányaik kezdetén levő magyar szakos hallgatókat megismertesse
RészletesebbenFonetika. Tóth Ildikó, PhD. Bevezetés a nyelvtudományba 2. előadás 2009 Pázmány Péter Katolikus Egyetem
Fonetika Tóth Ildikó, PhD. Bevezetés a nyelvtudományba 2. előadás 2009 Pázmány Péter Katolikus Egyetem 1 FONETIKA Akusztikai - hangzás Artikulációs - képzés Hangok elsajátítása gyerekkorban Hallás Képzés
Részletesebben2. téma. Fonetika/fonológia. Leíró magyar hangtan. Fonéma:
Leíró magyar hangtan 2. téma Fonetika/fonológia Fonéma: A beszélő számára lényeges különbséget hordozó hang. Minden fonéma legalább egy tulajdonságában különbözik a másiktól. Feladata a jelek hangtestének
RészletesebbenMA zárószigorlati tételek magyar nyelvből
MA zárószigorlati tételek magyar nyelvből 1. A beszédprodukció és -percepció, hangképzés, a magyar beszédhangok rendszere, a hangok egymásra hatása KASSAI ILONA: Fonetika. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest,
RészletesebbenFerdinand de Saussure
1. témakör: Szinkrónia diakrónia, az állapotmodell és a folyamatmodell, valamint a leíró nyelvészet és a történeti nyelvészet fogalma a nyelvészetben. A nyelvrokonság elmélete és az alapnyelvi rekonstrukció.
RészletesebbenKÖVETELMÉNYEK. Tantárgy neve. Szociolingvisztika Tantárgy kódja. MAO1103 Meghirdetés féléve 2. Kreditpont 3 Heti kontaktóraszám (elm.+gyak.
Szociolingvisztika MAO1103 Meghirdetés féléve 2. Kreditpont 3 Heti kontaktóraszám (elm.+gyak.) 2+0 kollokvium Előfeltétel (tantárgyi kód) - Tantárgyfelelős neve és beosztása Tukacsné dr. Károlyi Margit
RészletesebbenLexikális fonológia. A fonológiai szabályok két típusa:
A fonológiai szabályok két típusa: lexikális: morfológiai szerkezetre érzékeny kontrasztív egységek lehet kivétel fonetikailag nem mindig természetes posztlexikális: morfológiai szerkezetre nem érzékeny
RészletesebbenMorfológia, szófaji egyértelműsítés. Nyelvészet az informatikában informatika a nyelvészetben október 9.
Morfológia, szófaji egyértelműsítés Nyelvészet az informatikában informatika a nyelvészetben 2013. október 9. Előző órán Morfológiai alapfogalmak Szóelemzések Ismeretlen szavak elemzése Mai órán Szófajok
RészletesebbenFonetika és fonológia
Fonetika és fonológia Előadás 2015. október Balogné Bérces Katalin PPKE BTK, Budapest/Piliscsaba 2: Fonetika #1: Bevezetés és a magánhangzók artikulációja Bevezetés Magánhangzó (vokális, V) vs. mássalhangzó
RészletesebbenMi a szociolingvisztika?
Szociolingvisztika Mi a szociolingvisztika? A szociolingvisztika legtágabb értelmezésében a nyelvhasználat és a társadalom összefüggéseit vizsgáló empirikus kiindulású kutatási területek összefoglaló neve.
RészletesebbenBevezetés a nyelvtudományba. 9. A nyelvek sokfélesége A nyelvrokonság. Gerstner Károly Magyar Nyelvészeti Tanszék
Bevezetés a nyelvtudományba 9. A nyelvek sokfélesége A nyelvrokonság Gerstner Károly Magyar Nyelvészeti Tanszék Hány nyelv van a világban? 4 5 ezer körül (szélsıségesebb becslések: 3 10 ezer körül) Bizonytalanságok
RészletesebbenZsemlyei János A MAI MAGYAR NYELV SZÓKÉSZLETE ÉS SZÓTÁRAI
Zsemlyei János A MAI MAGYAR NYELV SZÓKÉSZLETE ÉS SZÓTÁRAI Erdélyi Tankönyvtanács Kolozsvár, 2014 A jegyzet megjelenését a Magyar Köztársaság Oktatási Minisztériuma támogatta Az elektronikus változat az
RészletesebbenA magánhangzók fonológiai rendszere
Leíró magyar hangtan 15. téma A magánhangzók fonológiai rendszere Bollánál a következő magánhangzós oppozíciókkal találkozunk: 1 Ezek a k é p z é s i j e g y e k azonban különböző fontossággal vesznek
RészletesebbenBevezetés a nyelvtudományba. A nyelv leírása
Bevezetés a nyelvtudományba A nyelv leírása A nyelv Emberi nyelv állati kommunikáció A nyelv mint jelrendszer Mi is az emberi nyelv? a nyelv használata: beszéd és írás nyelvtudomány: a nyelv használata
RészletesebbenTizenötödik lecke. ágyad nagyapam családja. felesége, nagyapam. kislánya nagynénem
Tizenötödik lecke Családi kép Te, Gergely, mindig meg akarom kérdezni, csak elfelejtem: kik vannak azon a nagy képen az ágyad fölött? Ja, azok, azon a régi képen? Az az apai nagyapám családja, még a háború
RészletesebbenMORFOLÓGIAI FELÉPÍTÉS
A SZÓÖSSZETÉTEL SZÓÖSSZETÉTEL Két vagy több szóalak összekapcsolásával hozunk létre új lexémát Tudatos szóalkotás és véletlenszerű keletkezés Létrejöttüket nemcsak szintaktikai szabályok, hanem szemantikai,
RészletesebbenSYLLABUS. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Tanárképző Intézet Az óvodai és az elemi okatatás pedagógiája
SYLLABUS I. Intézmény neve Kar Szak Tantárgy megnevezése Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Tanárképző Intézet Az óvodai és az elemi okatatás pedagógiája Magyar nyelv A tantárgy
RészletesebbenE. KISS KATALIN - KIEFER FERENC - SIPTAR PETER ÚJ MAGYAR NYELVTAN
E. KISS KATALIN - KIEFER FERENC - SIPTAR PETER ÚJ MAGYAR NYELVTAN Osiris Kiadó Budapest, 2003 TARTALOM Előszó 13 MONDATTAN É. Kiss Katalin 1. A mondattan tárgya és alapfogalmai (Yp) 1.1. A mondattan tárgya
RészletesebbenA szóképzés. A szóalkotásnak az a módja, amikor a szótőhöz egy képző hozzájárulásával új szó jön létre.
A szóképzés A szóképzés A szóképzés A szóalkotásnak az a módja, amikor a szótőhöz egy képző hozzájárulásával új szó jön létre. Képző tulajdonságai új szót hoz létre Képző tulajdonságai új szót hoz létre
RészletesebbenNyelvtudományi irányzatok és módszerek a 20. században
Nyelvtudományi irányzatok és módszerek a 20. században KGRE, 2011. november 11. Strukturalizmus Biró Tamás Universiteit van Amsterdam (UvA) t.s.biro@uva.nl, http://home.medewerker.uva.nl/t.s.biro/ Nyelvészet:
Részletesebben5. Az ómagyar kor magánhangzórendszere
5. Az ómagyar kor magánhangzórendszere és változásai 1. Bevezetés hangtörténet mítosza: ősmagyar, ómagyar nyelvben volt veláris Ï DE! azok a jelenségek, amik miatt feltételezik, enélkül is magyarázhatók
RészletesebbenSyllabus. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Magyar nyelv és irodalom
I. Intézmény neve Kar Szak Tantárgy megnevezése Syllabus Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Magyar nyelv és irodalom Mai magyar nyelv V. (Mondattan) A tantárgy típusa DF DD
Részletesebben1. LOGIKAI (FORMÁLIS) SZEMANTIKA
- Gombocz: jelentés = funkciófogalom - más jelentéstanok: jelentés = viszonyfogalom 1. LOGIKAI (FORMÁLIS) SZEMANTIKA - jelek vonatkozásából indul ki (referencia, denotátum) - nyelvi kifejezések világ -
RészletesebbenE. KISS KATALIN - KIEFER FERENC - SIPTAR PÉTER ÚJ MAGYAR NYELVTAN
E. KISS KATALIN - KIEFER FERENC - SIPTAR PÉTER ÚJ MAGYAR NYELVTAN Osiris Kiadó Budapest, 1998 TARTALOM Előszó 13 MONDATTAN (É. Kiss Katalin) 1. A mondattan tárgya és alapfogalmai 17 1.1. A mondattan tárgya
RészletesebbenA mássalhangzók fonetikai és fonológiai rendszere
Leíró magyar hangtan 12.. témat A mássalhangzók fonetikai és fonológiai rendszere Olvasnivaló: * Deme LászlL szló: A magyar fonémák rendszeréhez és rendszerezéséhez. Néprajz és Nyelvtudomány, 1516 (19711972):
Részletesebben(1) A magyar fonémaállomány rendszere. Oppozíciók és simító folyamatok
A BA-záróvizsga nyelvtudományi tételsora amelynek alapján besoroljuk a magyar szakon a nyelvtudományi témájú szakdolgozatokat alapképzési témakörbe, illetve szakirányi témakörbe Alapkézési tételek HANGTAN:
RészletesebbenKOCSÁR MIKLÓS. Dalok magyar költ k verseire
KOCSÁR MIKLÓS Dalok magyar költk verseire Énekhangra és zongorára 2. Gyurkovics Tibor versei ÖLELJ MEG ENGEM, ISTEN 1. Fönn 2. Antifóna 3. Figura 4. Istenem LÁTJÁTOK FELEIM KÉRÉS EGYHELYBEN POR-DAL Kontrapunkt
RészletesebbenII. Gyermeknyelv, anyanyelvelsajátítás
II. Gyermeknyelv, anyanyelvelsajátítás 1. Általános kérdések 1. Általános kérdések általános ütem 1. Általános kérdések általános ütem univerzális jellegű 1. Általános kérdések általános ütem univerzális
RészletesebbenLexikon és nyelvtechnológia Földesi András /
Lexikon és nyelvtechnológia 2011.11.13. Földesi András / A nyelvi anyag feldolgozásának célja és módszerei Célunk,hogy minden egyes eleme számára leírjuk paradigmatikus alakjainak automatikus szintézisét.
RészletesebbenKösd össze az összeillı szórészeket!
há tor gyöngy tás mor kás fu ház ál rom á mos sá rus szo dály moz szít szom széd ol vad pond ró dí ves da dony ned rál süly lyed tom na ka bog ge gár bál dol lo bol bun bát bár da bo be kar pa e ca koc
Részletesebben2. A mássalhangzó-rendszerrel kapcsolatos problémák
2. A mássalhangzó-rendszerrel kapcsolatos problémák honnan ismerhető meg? kikövetkeztetés a) ómagyar kor nyelvemlékei b) rokon nyelvek sajátosságai c) ősmagyar kor jövevényszavai 1. ősmagyar kor elejének
Részletesebben1. A dolgozat tárgya és célkitőzései
Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Nyelvtudományi Doktori Iskola Germanisztikai Nyelvtudományi Doktori Program Juhász Márta A csolnoki nyelvjárás. Egy magyarországi német dialektus nyelvi
RészletesebbenSzerkezetek és kategóriák. Szerkezetek és kategóriák. Szerkezetek és kategóriák. Szerkezetek és kategóriák
kategória (nyelvtani) értékek szám egyes, kettes, többes mennyiség egyedi, kollektív, megszámlálható nem hím, nő, semleges eset alany, tárgy, birtokos idő jelen, múlt, jövő aspektus imperfektív, perfektív,
RészletesebbenKárolyi Mihály Magyar Spanyol Tannyelvű Gimnázium SZÓBELI ÉRETTSÉGI TÉTELEK MAGYAR NYELV ÉS IRODALOMBÓL C
Károlyi Mihály Magyar Spanyol Tannyelvű Gimnázium SZÓBELI ÉRETTSÉGI TÉTELEK MAGYAR NYELV ÉS IRODALOMBÓL 2015 13.C Hári Andrea (HA) Vámosné Polyák Krisztina (VPK) 2015 SZÓBELI ÉRETTSÉGI TÉTELSOR MAGYAR
Részletesebben3./ szemantikai határozatlanság (nagybácsi, nagynéni, szomszéd, asztal)
A poliszémia és a kétszintű szemantika 1./ poliszémia (fej: ágyé, kalapácsé, szegé) 2./ homonímia (kar: kar-ja, kar-a) - különbségeik: a) jelentések közös elemének megléte/hiánya b) nyelvtörténeti forrásuk
RészletesebbenLexikális fonológia. Lexikális fonológia. A fonológiai szabályok két típusa:
A i szabályok két típusa: lexikális: i szerkezetre érzékeny kontrasztív egységek lehet kivétel fonetikailag nem mindig természetes posztlexikális: i szerkezetre nem érzékeny allofónikus egységek nincs
RészletesebbenIgetövek rendszere. igényel-het, igényl-ő, csörög-ni, csörg-ő
Igetövek rendszere egyalakú Többalakú Ír-, tanul- st~s, szt~sz változatú t~s változatú hangzóhiányos csupán v- s v-s ~ sz-es változatú sz-es és d-s változatú sz-es és d-s változatú sz-es és z-s változatú
RészletesebbenHangváltozások és gyakorisági eloszlások
Hangváltozások és gyakorisági eloszlások Fehér Krisztina Nyelvelmélet és diakrónia (PPKE) Budapest, 2016. november 23. Hangváltozások és történeti nyelvészet módszertani kényszer: középpontban a hangváltozások
RészletesebbenHozzászólás hét magyar ige problémájához
RADEK PATLOKA egyetemi hallgató Károly Egyetem Filozófiai Fakultása Közép-európai Tanulmányok Szakcsoport Prága Hozzászólás hét magyar ige problémájához A magyar nyelvet mint idegen nyelvet tanulom és
RészletesebbenNyelv és gondolkodás
Nyelv és gondolkodás Egyetemes és egyéni Mennyiben befolyásolja a nyelv a gondolkodásunkat, és fordítva, mennyiben határozza meg az emberi gondolkodás a nyelvünket? Hasonlóságok és különbségek minden szinten
RészletesebbenSémi összehasonlító nyelvészet
Sémi összehasonlító nyelvészet BMA-HEBD-303 Biró Tamás 5. A nyelvtörténeti rekonstrukció alapjai. Jelentéstan. 2016. március 30. Összehasonlító rekonstrukció: alapok A történeti rekonstrukció klasszikus
RészletesebbenSYLLABUS. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar magyar nyelv és irodalom
SYLLABUS I. Intézmény neve Kar Szak Tantárgy megnevezése Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar magyar nyelv és irodalom Mai magyar nyelv 3. (Alaktan) A tantárgy típusa DF DD DS
RészletesebbenA magánhangzók és a mássalhangzók elkülönítése
Leíró magyar hangtan 13. téma A magánhangzók és a mássalhangzók elkülönítése A nyelvészeti hagyomány szerint a hangokat két nagy csoportra szokás osztani: magánhangzókra (vokális, röv.: V) és mássalhangzókra
Részletesebben33. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. már ci us 27., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 3887, Ft
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. már ci us 27., hétfõ 33. szám Ára: 3887, Ft TARTALOMJEGYZÉK 62/2006. (III. 27.) Korm. r. Az egyes pénzbeli szociális ellátások elszámolásának szabályairól...
RészletesebbenTANMENETJAVASLAT. Adamikné dr. Jászó Anna és dr. Fercsik Erzsébet ÉDES ANYANYELVÜNK. címû nyelvtankönyvéhez, valamint az ÚTITÁRS I.
TANMENETJAVASLAT Adamikné dr. Jászó Anna és dr. Fercsik Erzsébet ÉDES ANYANYELVÜNK címû nyelvtankönyvéhez, valamint az ÚTITÁRS I. feladatfüzethez Általános iskola 5. osztály Az integrált magyar nyelv és
RészletesebbenA nyelvtudomány rövid története: humanizmus & kora újkor
De ez fölvetett több kérdést is (mindenütt) melyik nyelvi változatot használják? (nem volt köznyelv!) milyen írásformát használjanak? nemcsak betűválasztás, írásjelek, hanem nyelvi elemzés is! mi legyen
RészletesebbenFonológia. Tóth Ildikó, PhD. Bevezetés a nyelvtudományba 3. előadás 2009 Pázmány Péter Katolikus Egyetem
Fonológia Tóth Ildikó, PhD. Bevezetés a nyelvtudományba 3. előadás 2009 Pázmány Péter Katolikus Egyetem 1 Mássalhangzók képzési hely szerint Forrás: Gósy Mária, Fonetika, a beszéd tudománya 2 Allofónok:
RészletesebbenMAGYAR NYELV ÉS IRODALOM. 9-12. évfolyam
MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 9-12. évfolyam A magyar nyelv és irodalom tantárgy biztos és állandó értékeket és a jelenben alakuló, változó kultúrát közvetít. A tantárgy tanítása és tanulása különösen alkalmas
RészletesebbenVizuális nyelv. Olvasás és írás. Ellis, W. (2004) Olvasás, írás és diszlexia október
Vizuális nyelv Olvasás és írás Ellis, W. (2004) Olvasás, írás és diszlexia 2011. október A nyelv szerkezete nyelv hangtan nyelvtan jelentéstan fonetika morfológia szemantika fonológia szintaxis pragmatika
RészletesebbenA beszédhang felfedezése. A hangok jelölése a fonetikában
2. témat A hangtan irányai, fajai Olvasnivaló: Bolla Kálmán: A leíró hangtan vázlata. Fejezetek a magyar leíró hangtanból. Szerk. Bolla Kálmán. Bp., 1982. 13 23. A beszédhang felfedezése a hang nem természetes
RészletesebbenA hangtan irányai, fajai Olvasnivaló: Bolla Kálmán: A leíró hangtan vázlata. Fejezetek a magyar leíró hangtanból. Szerk. Bolla Kálmán. Bp., 1982.
2. témat A hangtan irányai, fajai Olvasnivaló: Bolla Kálmán: A leíró hangtan vázlata. Fejezetek a magyar leíró hangtanból. Szerk. Bolla Kálmán. Bp., 1982. 13 23. A beszédhang felfedezése a hang nem természetes
RészletesebbenSzombathely, 2011. február 5. Dr. VÖRÖS FERENC PhD s.k. főiskolai tanár
Savaria Egyetemi Központ Magyar Nyelvészeti Tanszék Tematika a Jelentéstan című tárgyból Előadások 1. A jelentéstan tárgya, helye a nyelvtudományban. Rövid történeti előzmények 2. A jelentés fogalma: a
RészletesebbenA beszéd. Segédlet a Kommunikáció-akusztika tanulásához
A beszéd Segédlet a Kommunikáció-akusztika tanulásához Bevezetés Nyelv: az emberi társadalom egyedei közötti kommunikáció az egyed gondolkodásának legfőbb eszköze Beszéd: a nyelv elsődleges megnyilvánulása
RészletesebbenMagyar nyelvtan tanmenet 4. osztály
COMENIUS ANGOL-MAGYAR KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA Magyar nyelvtan tanmenet 4. osztály 2013/2014 Tanítók: Tóth Mária, Buruncz Nóra Tankönyvcsalád: Nemzeti Tankönyvkiadó Anyanyelvünk világa 4. osztály
Részletesebbenhang Példamondatok: hang hang hang hang Feladatok: hang
hang A hangokat a fülünkkel érzékeljük. Nyelvtanórán a hang szónak a beszédhang jelentését használjuk. Amikor kimondunk egy betűt, az a hang. A beszédhangokat mi hozzuk létre a szánkkal és a nyelvünkkel.
Részletesebben12. osztály nyelvtan anyaga: Nyelvi szinkrónia és diakrónia; a nyelv eredete és típusai
12. osztály nyelvtan anyaga: Nyelvi szinkrónia és diakrónia; a nyelv eredete és típusai Beszéljen a tétel címében felsorolt témákról! Vesse össze az alábbi példában szereplő kifejezést a mai nyelv állapotával!
RészletesebbenBESZÉD ÉS ANYANYELV. Nyelvtan-helyesírás 2. osztályosoknak TANMENET
BESZÉD ÉS ANYANYELV Nyelvtan-helyesírás 2. osztályosoknak TANMENET Beszéd és anyanyelv Nyelvtan-helyesírás 2. osztályosoknak Tematika és tanmenet (55 óra) 1. félév heti 1 óra 2. félév heti 2 óra ÓRA CÍM
RészletesebbenMi a célod? Mikor? Mit teszel meg érte?
1 Tisztázzunk valamit: Mi a célod? Mikor? Mit teszel meg érte? Még mielőtt belevágnánk a nagy munkánkba, röviden nézzük is meg, milyen is ez a német nyelv. A NÉMET nyelvről röviden: Azonnal fel fog tűnni
RészletesebbenÉ. Kiss Katalin: Mit adhat a magyar nyelv és a magyar nyelvészet az általános nyelvészetnek?
É. Kiss Katalin: Mit adhat a magyar nyelv és a magyar nyelvészet az általános nyelvészetnek? Ajánló bibliográfia a Bölcsész Akadémia előadásához. Készítette Radványi Ferenc könyvtáros Magyar nyelvészeti
RészletesebbenAlaktan (morfológia) Az alaktani rendszer a szavak alakváltozatait és egymás közötti kapcsolatai foglalja magában:
Az alaktani rendszer a szavak alakváltozatait és egymás közötti kapcsolatai foglalja magában: ember embert, embernek, embertől, emberség, emberi De tkp. mit nevezünk szónak? Színésznek színész, de elég
Részletesebben5. osztályos tananyag
1. A kommunikáció OSZTÁLYOZÓ VIZSGA TÉMAKÖREI MAGYAR NYELVTAN 2. A kommunikációs kapcsolat 3. A szövegszerkesztés állomásai 4. Az elbeszélés 5. A leírás 6. Jellemzés 5. osztályos tananyag 7. A hangok világa;
RészletesebbenLeíró magyar hangtan. 7. téma. Fonetika/fonológia
Leíró magyar hangtan 7. téma Fonetika/fonológia 1 A fonetika/fonológia kettőss sségének elméleti leti háttere 1. A beszéd és a nyelv Ferdinand de Saussure [Ferdinan dö Szoszűr] [fɛʁdinɑ də sosyʁ] A nyelvtudomány
RészletesebbenHarmadik lecke. a szekrény mellett. a tükör előtt. az ablak alatt. a trikó és az alsónadrág között. a fehérnemű között
Harmadik lecke - Hol a koffer? - A szekrény mellett. - Melyik szekrény mellett? - A nagy barna mellett. - Hol? - Ott, a tükör előtt. - Aha, tényleg. És az a nagy táska? - Kint, az ablak alatt. - Cipő.
RészletesebbenA Tinta e-book könyvtár/lexikontár címei:
A Tinta e-book könyvtár/lexikontár címei: Név / cím Részletes leírás az adatbázisoknál, lexikonoknál 1 Alakzatlexikon 196 klasszikus stiliszti fogalom magyarázata, értelmezése irodalmi példákkal szemléltetve
RészletesebbenKépességfejlesztı feladatok 1. feladatlap
1. feladatlap 1., Mérleghinta matek. A mérleghintákon látható képeket helyettesítsd számokkal úgy,hogy a számok összeadása esetén is egyensúlyban maradjanak, a két oldalon lévı számok összege egyenlı legyen!
RészletesebbenA MONDAT SZERKEZETE. tagolt tagolatlan alárendelı mellérendelı
A MONDAT SZERKEZETE I. Elméleti segédanyag egyszerő (határsáv) összetett tagolt tagolatlan alárendelı mellérendelı minimális bıvített szerkesztett szerkesztetlen teljes hiányos teljes hiányos A MGr. a
RészletesebbenNehogy a nyúl visz a puska! Mondat ez? Bizonyára te is látod,
II. NYELVI SZINTEK 4. A SZÓELEMEK SZINTJE: TÖVEK, TÔ VÁL TO ZA- TOK ÉS TOLDALÉKOK Nehogy a nyúl visz a puska! Mondat ez? Bizonyára te is látod, hogy ezzel némi gond van. Nyelvi közléseinket úgy rakod össze
RészletesebbenA TANTÁRGY ADATLAPJA
A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babeş Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Bölcsészettudományi Kar 1.3 Intézet/Tanszék Magyar és Általános Nyelvészeti Tanszék 1.4
Részletesebben7. Idegen nyelvek szerepe a nyelvi változásokban
7. Idegen nyelvek szerepe a nyelvi változásokban 1. A nyelvek közti érintkezés általános kérdései 2. Fő fogalmak e) területi nyelvközösség (arealitás) areális kapcsolatok értelmezései a) szűkebb erősen
Részletesebben75. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. jú ni us 15., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 2478, Ft. Oldal
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. jú ni us 15., péntek 75. szám Ára: 2478, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2007: LXI. tv. A cég nyil vá nos ság ról, a bí ró sá gi cég el já rás ról és a vég el szá
RészletesebbenJankó István Iskolaérettség- éretlenség logopédus szemmel
Jankó István Iskolaérettség- éretlenség logopédus szemmel Nem minden gyermek lesz azonban iskolaérett 6 évesen. Sok szülınek problémát jelent eldönteni az iskolakezdés idıpontját. Bizonytalanok, hogy vajon
RészletesebbenSZLAVISZTIKA ALAPSZAK
A SZAKOT GONDOZÓ INTÉZET: Szláv és Balti Filológiai Intézet SZLAVISZTIKA ALAPSZAK ZÁRÓDOLGOZATTAL ÉS ALAPSZAKOS ZÁRÓVIZSGÁVAL KAPCSOLATOS KÖVETELMÉNYEK Formai követelmények: A dolgozatot nyomtatva, kötve
Részletesebben