Bevezetés a nyelvtudományba. 8. A nyelvek belsı változatossága. Gerstner Károly Magyar Nyelvészeti Tanszék

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Bevezetés a nyelvtudományba. 8. A nyelvek belsı változatossága. Gerstner Károly Magyar Nyelvészeti Tanszék"

Elek Sipos
8 évvel ezelőtt
Látták:

1 Bevezetés a nyelvtudományba 8. A nyelvek belsı változatossága Gerstner Károly Magyar Nyelvészeti Tanszék

2 A változatos nyelv Magyar ló ~ luo ~ lou rét ~ rít kérek ~ kérëk ~ kérök [hej] ~ hel mondja ~ mondi megy ~ mëgyën ~ mén kukorica ~ tengeri ~ törökbúza ~ málé Német standard berlini was mi? wat gegeben jejeben adott <múlt idejő igenév> auch is, szintén ooch ausztriai Aprikose sárgabarack Treppe lépcsı Marille Stiege

3 Nyelvváltozatok olyan, egymástól többé-kevésbé eltérı nyelvi rendszerek, amelyek együttesen tesznek ki egy nyelvet 1. területi nyelvváltozatok nyelvjárások, regionális köznyelvek 2. társadalmi nyelvváltozatok csoport- és szaknyelvek 3. köznyelvi változatok írott és beszélt nyelv standard nyelvváltozat írott szövegek mővelt magyar beszélık magyarul tanuló idegen ajkúak szótárak és nyelvtanok kodifikált norma

4 Forrás: Kiss Jenı (szerk.): Magyar dialektológia

5 Dialektológia Dialektus (gör. beszédmód, nyelvhasználat ) 1. nyelvjárás 2. nyelvváltozat (pl. standard dialektus) Nyelvjárás egy adott nyelv azon változata, amely a nyelvterületnek csupán egy részén használatos (Kiss Jenı) Meghatározó jellemzık: rendszerváltozat területi kötöttség a standardizáltság hiánya korlátozott kommunikációs érvényesség

6 További tényezık: a felhasználási terület a használói kör a kronológiai sorrend a kommunikációs hatókör receptív (passzív) hatókör produktív (aktív) hatókör

7 A mai magyar nyelvjárási régiók kis területő nyelvjárások helyi nyelvjárások közepes területő nyelvjárások nyelvjáráscsoportok (rábaközi, sárréti, háromszéki stb.) nagy területő nyelvjárások nyelvjárási régiók: több nyelvjáráscsoportot is magukban foglalnak

9 Nyelvjárásszigetek belsı Orosháza (< ÉNy-Dunántúl) Csanádpalota (< palóc) Páty (< Kiskunság) külsı Moldva Bukovina Felsıır környéke Szlavónia Magyarlápos (É-Erdély)

10 Nyelvjárási jelenségek Szókincs valódi tájszók: bojnyik zsivány, útonálló, himpér málna, honcsok vakond jelentésbeli tájszók: bogár légy, borsó bab, ember férfi, gyerek fiú alaki tájszók: csollány csalán, dërágo drága, ínëkül énekel, ümög ing Hangtan ë: szëgek fn. ~ szegëk E/1.; mëntek T/3. múlt ~ mëntëk T/1. jelen illabiális [ ], labiális hosszú [ā]: pām [foľó] ~ [fojó] ~ [foló] kéröü ~ kérüö látnyi

11 Alaktan adó ~ adaja, csípı ~ csípeje lovajinkak lovaink székho, hatszer késvel hamujé hamuvá lıl lı, ütte ütötte, megyen megy Mondattan megy elfele, írja megfele el van menve az erdıre el szokok menni a kocsmába kellek levelet írni el kell menjek

12 Hangtani térkép (Kiss Jenı nyomán)

13 Alaktani térkép (Kiss Jenı nyomán)

14 Lexikai térkép (Kiss Jenı nyomán)

15 A nyelvjárások változása közelítés a köznyelvhez A regionális köznyelviség köznyelvi szerepkörő, de nyelvjárási vonásokat mutató sajátos köztes nyelvhasználat Szombathely, Eger, Debrecen, Szeged, Kolozsvár

16 Szociolingvisztika A társadalmi környezet meghatározza az anyanyelvet (elsı elsajátított nyelvet) a többnyelvővé válást adott nyelven hány nyelvváltozatot ismerünk, használunk A szóhasználat meghatározottsága: kegyelmes, méltóságos, nagyságos, tekintetes polgártárs, elvtárs, úr, asszony, úrhölgy tanácselnök, polgármester, tárca nélküli miniszter, miniszteri tanácsos ÉME Ébredı Magyarok Egyesülete, KISZ Kommunista Ifjúsági Szövetség, BESZKÁRT Budapest Székesfıvárosi Közlekedési Rt. Sugárút, Andrássy út, Sztálin út, Ifjúság útja, Népköztársaság útja, Andrássy út

17 Szociolingvisztika: a nyelvhasználat és a társadalom, a nyelvi és a társadalmi struktúra közötti kölcsönös kapcsolatot kutatja abból kiindulva, hogy a nyelvhasználat az ember társadalmi tevékenységének szerves része (Kiss Jenı) változatosság (variabilitás) és különbözıség (heterogenitás) valóságos beszédhelyzetek valóságos nyelvhasználata az elsıdleges (vernakuláris) nyelvváltozatok kvantitatív (mennyiségi) szemlélet: konkrét nyelvi adatok nagy mennyiségébıl von le következtetéseket probléma-megoldási javaslatok különféle nyelvhasználati helyzetekre

18 Szociolingvisztikai axiómák (sarkigazságok) minden nyelv heterogén rendszer a változatok a nyelvhasználat alapvetı, állandó jellemzıi a társadalmi változatosság és a nyelvhasználati változatosság között szoros összefüggés van

19 Nyelvi változatosság 1. több ezer nyelv (alapvetıen nem szociolingvisztikai kérdés) 2. élı nyelvek változatai köznyelv (ha van) területi változatok csoportnyelvek stílusváltozatok 3. egyéni nyelvhasználati sajátosságok (idiolektus) stilisztikai variáció (eltérı kommunikációs helyzetek) a nyelvhasználat társadalmi variációja (társadalmi helyzet, iskolázottság stb.) kommunikációs mobilitás (variációs gazdagság)

20 Nyelvi változók alternatív (választható) megoldások fel ~ föl, seper ~ söpör; föld ~ fıd, sör ~ sır; inessivus (hol? belsı helyviszony) szobában ~ szobába írnom kell kell, hogy írjak kell írjak nevet ~ kacag; burgonya ~ krumpli ~ pityóka jó ~ kiváló ~ klassz ~ tök jó (tökjó?) ~ zsír ön ~ maga ~ kegyed ~ kend Jó napot! ~ Adj isten! ~ Tiszteletem! ~ Szervusz! ~ Csá! Szociolingvisztikai változó két vagy több, társadalmilag szignifikáns (jelentıs) változatban él

21 Stigmatizált (megbélyegzett, elítélt) jelenségek lássa látja értelemben halasszuk halasztjuk értelemben én adnák én lakok vhol el-e jön (standard változat: eljön-e) biztosan, hogy (standard: biztos, hogy)

22 Változók társadalmi megítélése (megítéltetı feladatok alapján) (Kontra Miklós nyomán)

24 Változók társadalmi megítélése (kiegészítéses feladatok alapján) (Kontra Miklós nyomán)

25 Független változók hatása (Kontra Miklós nyomán)

28 Kétnyelvőség bilingvizmus egyének közösségek társadalmak: mindennapi életükben két vagy több nyelvet használnak 5000 nyelv kb. 200 állam a világ lakosságának a fele kétnyelvő

29 (Borbély Anna nyomán)

30 1. Egyéni kétnyelvőség a befogadó ország nyelvét gyengén beszélı vendégmunkás gyakorlott tolmács-fordító kiegyenlített (balansz) domináns kétnyelvőség gyermekkori (korai) fiatalkori felnıttkori (kései) egyidejő (szimultán) v. egymást követı (szukcesszív) természetes (elsıdleges) mesterséges (másodlagos) hozzáadó (additív) felcserélı (szubtraktív)

31 2. Közösségi kétnyelvőség stabil kétnyelvőség (Svájc, Kanada) instabil kétnyelvőség nyelvcsere A kétnyelvő beszéd kódváltás (státuszemelés, szolidaritás, kizárás, idézés, nyelvtani hiány) kódkeverés: hunglish, franglais, tex-mex

32 Kódváltás magyar szlovák (Szlovák apa, kétnyelvő lánya (I) és fia (D)) (Borbély Anna nyomán) A: Ako sa budeme hrat? D: Že birkózni. A: Urob tigrisbukfenc, počkaj Duši, Ildikó ide robit tigrisbukfenc, neboj sa, ja t a chytím. D: Most én, most oda. I: Csinálj nekem hidat. D: Čo? I: Taký most. A: Hogy fogunk játszani? D: (Úgy,) hogy birkózni. A: Csinálj tigrisbukfencet, várj, Duši, Ildikó jön tigrisbukfencezni, ne félj, én majd megfoglak. D: Mit? I: Ilyen hidat.

33 Kódváltás magyar német Dort hátul hängt mein hátizsák, bring ihn ide! ott lóg enyém hozd (ıt) Ott hátul lóg a hátizsákom, hozd ide!

34 A magyar nyelv a határokon túl (Borbély Anna nyomán)

35 Kisebbségi nyelvek Magyarországon (Borbély Anna nyomán)

36 Ajánlott irodalom Kiefer Ferenc (szerk.): Magyar nyelv. Akadémiai Kiadó, Bp., Kiss Jenı (szerk.): Társadalom és nyelvhasználat. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., Kiss Jenı (szerk.): Magyar dialektológia. Osiris Kiadó, Bp., 2001.

Hasonló dokumentumok

Mi a szociolingvisztika?

Szociolingvisztika Mi a szociolingvisztika? A szociolingvisztika legtágabb értelmezésében a nyelvhasználat és a társadalom összefüggéseit vizsgáló empirikus kiindulású kutatási területek összefoglaló neve.