A JELENTÉS ÉRTELMEZÉSE

Átírás

1 A JELENTÉS ÉRTELMEZÉSE

2 - leíró és történeti jelentéstan: változás állapot új változás - A jelentés fogalma: 1. nyelvi kategória 2. sokrétő vonatkozást fejez ki - Általános definíció: 1. jel(kapcsolat) használati értéke 2. jel(kapcsolat) használati szabálya túlságosan tág

3 Károly Sándor jelentés-definíciója: A jelentés a jel(kapcsolat) használati értéke (funkciója), amely a használók számára absztrahálás útján elıírja a jel vonatkozását a valóság megfelelı részletéhez, ennek vonatkozását a használókhoz, a beszédszituációhoz, a jel vonatkozását más jelek használatához, a jel illeszthetıségét más jelekhez és helyettesíthetıségét más jelekkel.

4 1. Jelentés = használati érték - újdonsága - érték?, funkció?, viszony? a JEL: - a nyelv fizikai valósága - túlmutat önmagán - konvencionális a JELTÁRGY

5 2. A használók tulajdonítanak jelentést a jelnek - jelrendszer érvényességi köre - a jelek használati köre A jel: önkényes és konvencionális, ugyanakkor társadalmi szükségszerőség 3. Az absztrahálás - a nyelv lényegéhez tartozik - konkrét helyzetre vonatkozás?

6 4. A jel vonatkozása a valóságra - legalapvetıbb vonatkozása - a valóság: 1. érzékszervekkel felfogható tárgyak, jelenségek 2. az ember lelki élete 3. a fantáziaképek 4. a társadalmi lét tényei 5. tények közti viszonyok ezekre a jel absztrakt módon utal

7 - jel és valóság viszonya - a szőrés - jelentés képzet! valóság képzet jel - fogalom = jel(ek)hez kötött jelentés azonos jelentéső jelek invariánsa

8 5. A valóság vonatkozása a jelhasználókhoz - tudomásulvétel, megismerés, érzelmi-, értékelı viszony - az érzelmi, hangulati tényezı 6. A valóság vonatkozása a beszédszituációhoz - beszédszituáció: személyek, hely, idı, tárgy, cél - a beszélı úgy használja a jeleket, hogy a hallgató azt a valóságot, amire a jelek vonatkoznak, a beszéd tárgyának valóságára érthesse, s a célnak megfelelıen reagáljon rá

9 7. A jelek más jelek használatához való viszonya - Saussure: a szavak jelentésének relativitása - mezıösszefüggések: 1. a szó fogalmi szférája (mellé-, alá-, fölérendelt) 2. a szó fogalmi jegyei 3. hely, idı, ok, rész-egész kapcsolat 4. közös fogalmi jegyek (alaki, funkcióbeli hasonl.) + ellentétes jelentéső szavak! - mezıösszefüggések szerepe a jelentésváltozásban

10 8. A jel kapcsolhatósága más jelekhez 1. szemantikai valencia 2. grammatikai valencia 3. mőfaji alkalmazhatóság (mőfaj = szövegösszefüggés) szintaktikai kötöttség

11 9. A jel helyettesíthetısége - feltétel - típusok: 1. lexikológiai szinonimitás 2. grammatikai szinonimitás (1 + 2 együtt is végbemehet!) 3. szituatív szinonimia - a szinonimák szerepe

12 10. A kommunikációs folyamat (Károly Sándor) MAKROMEZİ MIKROMEZİ 1. jelrendszer 2. megismert világ 3. beszédmővek/ mondatok 4. társadalom 1. felhasznált jel 2. beszéd-, jeltárgy 3. beszédmő/ mondat 4. beszédpartnerek

13 JELENTÉSASPEKTUSOK 1. jel vonatkozása a jeltárgyhoz: DENOTATÍV 2. jel vonatkozása jelsorhoz: SZINTAKTIKAI 3. jel vonatkozása beszédpartnerhez: PRAGMATIKUS 4. jelrendszer vonatkozása a világhoz: LEXIKOLÓGIAI 5. jelrendszer vonatkozása a beszédmővekhez: MŐFAJI 6. jelrendszer vonatkozása a társadalomhoz: NYELVRÉ- TEGBELI

14 DENOTATÍV JELENTÉS jeltárgyak v. köztük lévı viszony jelentése a jelentés közvetlenül/közvetve utal a tárgyra jeltárgyak jeltárgyak viszonyának direkt jel. indirekt jel. jelentése jelentése jeltárgy ontológiai minısége szerint fogalomkör terjedelme szerint szubsztancia jel. accidencia jel. jeltárgyosztály egyedi jeltárgy megnevezése megnevezése tulajdonságjel. cselekvésjel. minıségjel. mennyiségjel.

15 SZINTAKTIKAI JELENTÉS 1. legalapvetıbb 2. legalapvetıbb szóosztályok viszonyosztályok 3.1. nem anaforikus 3.2. anaforikus

16 PRAGMATIKUS JELENTÉS 1.1. nem modális j nem deiktikus j. 3.1.nem emocion. j 1.2. modális jel deiktikus jel emocionális j személyre helyre idıre erıs-gyenge aktív-passzív ismert-ismtl. pozitív-neg mőfajhoz kötött nyelvréteghez kötött beszédpartnerhez

17 1 alak (mononímia) több hasonló alak (polinímia) több különbözı alak (heteronímia) 1 jelentés monoszémia (rádió) több összefüggı poliszémia jelentés (bak 1, 2) több összefüggéstelen homonímia jelentés (ár 1-4) alakváltozat 1 jelentés (fel- föl) több összefüggı jel.megosztás jelentés (csekély-sekély) több összefüggéstelen jel.elkülönülés jelentés (csillog-sajog) 1 jelentés szinonímia (kutyaeb) több összefüggı mezıösszefüggés jelentés (erıs-gyenge) több összefüggéstelen összefüggéstelen jelentés szavak (szék-kutya)

18 MŐFAJI JELENTÉS tulajdonképpeni mőfajok közlésmód irodalmi nem irodalmi társalgás szépirodalmi egyéb beszélt írott nyelv nyelv

19 NYELVRÉTEGBELI JELENTÉS dialektusok foglalkozási ágak nemzedékek szerint szerint szerint köznyelv regionális általános népnyelv releváns irreleváns szilárd tag általános tájnyelvi archaikus új