A modalitás. A/ A logikai hagyomány

Átírás

1 A modalitás A/ A logikai hagyomány - szükségszerű és lehetséges fogalma Aletikus logika 1. szükségszerűen igaz kijelentés fogalma a) a kijelentés formája biztosítja: Vagy elmegyek vagy nem. p V p Nem igaz, hogy ma szerda van és nincs szerda. (p & p) b) a kijelentésbeli elemek szemantikai viszonya b.: Minden agglegény nőtlen. Nincs négyszögű háromszög.

2 2. sem nem szükségszerűen igaz, sem nem szükségszerűen hamis kijelentés = kontingens kij. *lehet igaz is, hamis is - szükségszerű: lehetséges: - egymással meghatározva: p p p p p p lehetségesen igaz kij. ha egy kijelentés szükségszerűen igaz, abból követke-zik a kijel. igazsága: p p ha p fennáll (igaz), abból következik, hogy p lehetséges: p - aletikus logika episztemikus és deontikus logika p

3 1./ episztemikus logika - szükségszerűen igaz: ismereteink alapján nem lehetséges, hogy nem p - lehetségesen igaz: ismereteink alapján nem kizárt, hogy p - ha ismereteink alapján szükségszerű, hogy p fennálljon, akkor p fennáll p p - ha ismereteink alapján p fennáll, akkor nem kizárt, hogy lehetséges p p pl.: Elképzelhető, hogy Pesten esik a hó. Julinak már az egyetemen kell lennie. (e. l.) (e. sz.)

4 2./ deontikus logika pl.: Lakott területen 50 km/h-val lehet menni. A városban is kötelező használni a biztonsági övet. - kötelező= obligatio: O Op P p - szabad= permissio: P Pp O p Op p (biztonsági öv) p Pp (120 km/h) A modalitás forrása: - episztemikus logika: ismeretek - deontikus logika: előírás, szabály, törvény

5 B/ A nyelvészeti hagyomány 1./ modalitás = szintaktikai szóosztály jelentése - gond: nyelvenkénti különbség a magyarban: a) módosító szó (esetleg, talán hiszen, szinte, mintegy, ugye) b) módosító határozószó (bizonyosan, feltehetőleg, valószínűleg tagadhatatlanul, kétségtelenül) c) módosító mondatrészlet (úgy vélem, azt hiszem, úgy tudom azt mondom, hidd el, bevallom) 2./ modalitás = beszélő értelmi, érzelmi, akarati attitűdje

6 A megnyilatkozások 2 része: 1. dictum 2. modus a nyelvészetben: amit mond ahogy minősíti a logikában: kijelentéstartalom modalitás élesen elválhatnak: Azt hiszem, esik a hó. legtöbbször bonyolult: Bár sütne a nap! Esik a hó!

7 - Mit fejez ki a modus (modalitás?) A világ egy lehetséges állapotát, amelyben az adott tényállás fennáll. - Kifejezőeszközei? Nyelvi elemek, melyek a tényállást úgy minősítik, hogy az eredmény egy lehetséges világállapotot tükröz. 1. módosító szó, mód. határozószó, mód. mondatrészlet (talán, esetleg; feltehetőleg, valószínűleg; úgy tudom) 2. modális igék (gondol, vél, feltesz, gyanít, hisz) 3. modális segédigék (szabad, lehet, kell, óhajt, akar) 4. -hat/-het

8 1. objektív 2. szubjektív modalitás: 1. a modalitás valóságábrázoló mondat része 2. a mondat nem fejez ki kijelentést (mód.szó, mód.hat.szó, mondatrészlet) - a magyarban: összefügg a fókusszal, és a szórenddel! a) Mari lehet beteg. b) Mari mehetett haza. objektív mod. c) Mari beteg lehet. d) Mari hazamehetett. szubjektív mod. - hol erősebb a beszélő elkötelezettsége? - különbség: 1. a modalitás tényállást megfogalmazó mondat része + tagadható és kérdő mondattá alakítható 2. a kijelentést kívülről módosítja + nem tagadható, nem lehet kérdő mondattá alakítani

9 1. objektív modalitás: fókuszban ige kijelentések valóságábrázolók tagadhatók, kérdővé alakíthatók 2. szubjektív modalitás fókuszban nem ige nem kijelentések nem valóságábrázolók nem tagadhatók, nem alakíthatók kérdővé

10 Evidencia forrását jelző nyelvi elemek = a beszélő ismeretei mennyire megalapozottak 1. közvetlen evidencia: érzékszervek (biztosan tudom) 2. közvetett evidencia: 2.1. hírből származik (lehets.) 2.2. következtetés eredménye (valószínűleg) A mondat modális alapértékei A modalitáshoz szokták sorolni a mondatfajtát meghatározó beszélői attitűdöket is - kijelentő: jelöletlen modális értékű: DEK(laratív) B. igaznak tartja p-t - kérdő: B szeretné tudni, hogy melyik p igaz kiegészítendő, választó INTER(rogatív)

11 - felszólító: B a H-tól egy tényállás megvalósítását várja tegyen valamit, hogy p igaz legyen IMP(eratív) - óhajtó + felszólítóban - közös: létrehozandó tényállás - különböző: beszélő- vagy hallgató-orientált OPT(atívus) - felkiáltó: nincs modális értéke! A mondatfajta meghatározásának szintaktikai kritériumok alapján kell megtörténnie (módjel, szórend, hanglejtés, különleges szócskák)