A beszédstílus meghatározó tényezői és temporális jellemzői

Átírás

1 A BESZÉD ÉS AMI MÖGÖTTE VAN Magyar nyelv hete április 25. A beszédstílus meghatározó tényezői és temporális jellemzői Gráczi Tekla Etelka

2 Beszédstílus Beszédstílus = az írás, megszólalás módja A szóhasználaton túl számos változót befolyásolnak a beszédhelyzet jellemzői, pl. beszéd szegmentális, szupraszegmentális jellemzőit, a beszédlépések, szóátvételek alakulását: Téma (közös érintettség) Egyéni jellemzők (beszélőkedv, kooperálási készség, érdeklődés, becsülhető életkor, fáradékonyság, szimpátia stb.) Szociális távolság hatalmi viszonyok, az ismeretség foka További személyek

3 Elméleti keretek Elméleti keretek alapjai, kétféle fő megközelítés: Kategóriaként, a szituációról leválasztott független változóként kezelik. Kontinuumként, a szituáció tényezőinek alakulásával változó jegyként értelmezik. A meghatározó tényezőket általában mindkét elméleti kerettípus megadja: figyelem formalitás, ismerettség stb. függvénye, stíluseltolódás lehetősége a beszédszituáció részvevői ki van jelen, ki hallhatja meg; később a rejtett címzettet, illetve a kooperáció szándékának meglétét vagy hiányát is figyelembe veszik (Joos 1968, Zwicky 1972, Labov 1972, Bell 1984, Laadegard 1995, Giles 1972)

4 Beszédalkalmazkodás A szociális kontextus adottságával megy szembe A beszédszituáció egyes elemeit nem rendeli egy fő irányító elv köré Fő pszichológiai meghatározó tényezők: hasonlósági vonzalom (és érthetőség együttműködési elv (Grice 1975: mennyiség, minőség, relevancia, mód) szociális cserekereskedelem: szolidaritás/megerősítés = jutalom (nem minden helyzetben egyenlő a szándék)

5 okkeresési elmélet: ugyanazon jelenség megítélése függ attól, hogy milyen okot tulajdonítunk neki csoportok közötti különbségek/csoporthoz tartozás Adott stílus más-más szituációban más-más értéket kaphat a keret=repertoár, észlelet, következő találkozás valószínűsége stb. (Goffmann 1955, Brown Levinson 1987, Leech 1983, Eskénázi 1993)

6 beszéd során változhatnak a meghatározó tényezők: figyelem, mutatandó énkép (arculat, közelítés, távolodás), információtípus, hallgatóról kapott kép változása (pl. hallja-e), szituáció változása (pl. új személy), udvariassági elv, tapintat, nagylelkűség megerősítés, szerénység, egyetértés, együttérzés, fatikus maxima (csend kerülése) : kultúránként eltérhetnek a szokások: pl. pergő társalgás hallgatás Weilhammer Rabold 2003, Markó 2005 Magyar elméleti bemutatás: Bartha Hámori 2010

7 Eddigi vizsgálatok a magyar beszédben Hogyan befolyásolja a beszéd szupraszegmentális jegyeit és a beszédlépéseket a beszédpartner életkora? Hogyan hat az ismerettség és a fokozatos összeszokás a beszéd szupraszegmentális jegyeire és a beszédlépések alakulására?

8 A kísérletek anyaga Több beszédmód elemzése ugyanazon beszélőkkel Fiatal felvételvezető nő, fiatal/középkorú/idős és idegen/barát adatközlő + 3. fiatal, közvetlen kolléga beszédpartner Temporális jellemzők, szóátvétel

9 A beszédpartner életkorának hatása a temporális jellemzőkre Felhasznált felvételrészletek: mondat-visszamondatás (felolvasás) közbevetések (interjú) társalgás instrukciók A szakaszok hossza rövidebb volt az idős beszédpartnerek esetében A beszédtempó csökkent A szünetek hosszabbak voltak a társalgás kivételével (Gráczi Bata 2008)

10 c Mondatolvasás Az idős és a középkorú férfival rögzített felvételeken több eredményben is a mintázattól eltérő adatokat kaptunk: Becsült életkor? Ismeretség: Aktív dolgozó Iskolázottság Informalitás Hangulat Közös érintettség Hasonló szakmai háttér (Gráczi Bata 2008)

11 A beszédpartner életkorának hatása a temporális jellemzőkre IF 5. IN 4. IN 3. FF 2. FF 1. FN szóátvétel (db/perc) A hallgatások időtartama (ms) FN 2. FF 3. FF 4. IN 5. IN 6. IF Az idős beszédpartnerektől ritkábban veszik át a szót, mint a fiataloktól De: 6. IF szóátadás, az irányító szerep átvétele Egyszerre beszélés: nincs jelentős különbség az életkori csoportok között azonban eltérő funkciók Különböző életkorú beszédpartnerek esetében úgy tűnik rövidebb a megengedhető hallgatások időtartama De: 5. IN nem szívesen kooperál (Bata 2009)

12 A beszédpartnerek összeszokottságának hatása a temporális jellemzőkre 1. Mondatismétléses feladat Artikulációs tempó (hang/s) Felvételvezető Adatközlő i_1 (Gráczi 2010) i_2 b_1 Felvétel b_2 Összes szünet száma (db) Felvételvezető Adatközlő i_1 i_2 b_1 b_2 Felvétel A felvételvezető artikulációs és a beszédtempója eltért a barátokkal és az idegenekkel szemben, a felvétel során azonban közeledtek egymáshoz. A szünetek időtartama nem, de a szünettartás gyakorisága eltért a kétféle beszédhelyzetben.

13 A beszédpartnerek összeszokottságának hatása a temporális jellemzőkre 2. Társalgás első és utolsó négy perce min. 16 perces felvételek Párhuzamos forduló Befejezés előtti megszólalás Befejezés utáni megszólalás Kezdet Vég Kezdet Vég Kezdet Vég Kezdet vég Az egyes jellemzők összevetése a felvétel végén és elején: gyakoribb és hosszabb egyszerre beszélések a végén (párhuzamos fordulók és befejezés előtti megszólalások Hosszabb hallgatások a végén megjelenése Ez nem csak az összeszokás következménye, hanem a beszélgetés végéhez való közeledésnek is köszönhető (egymásra hatásban!) (Gráczi Bata 2011)

14 Összegzés A beszédet számos tényező határozza meg, a beszédpartner és a vele való viszonyunk, illetve a kommunikációs cél is ezek közé tartozik. Mindezek változnak és változhatnak a beszéd folyamata során.

15