Az olvasás iránti motiváltság alakulása tanulásban akadályozott és többségi gyermekek esetében Fazekasné Fenyvesi Margit

Átírás

1 Az olvasás iránti motiváltság alakulása tanulásban akadályozott és többségi gyermekek esetében Fazekasné Fenyvesi Margit

2 Az olvasás iránti érdeklődés legerősebb motiváló tényezője A szöveg tartalma A szöveg megértése A szöveg ábrái Az olvasnivaló eredete (kitől kapja)

3 Elméleti háttér Az olvasás iránti érdeklődés legerősebb motiválótényezője a szöveg megértése. Az olvasás iránti motivációmentális feltételei: dekódolás, olvasástechnika, a meglévőismeret/tudásanyag mozgósítása. (Varga, 2005) Környezeti feltételek: Otthoni példa az írott kultúra használatára és megbecsülésére. Az olvasás jutalom a gyermekek életében.

4 A többségi gyermekek olvasás motivációja Az olvasás hatékony eszközként valóalkalmazása a magyar gyermekek nagy nehézsége (PISA, 2002). Az iskola nem képes a környezeti hátrányok csökkentésére (Kocsor, Bácsi és Mihalovics, 2005). A média nem igényli az elmélyült olvasást, hosszasabb tartalom megértését. Az olvasástanítási módszerek, szövegek kiválasztásában nem a gyermekek készségszintje az elsőrendűszempont.

5 A többségi gyermekek olvasás motivációja Amíg a matematika iránti motiváltság és matematika teljesítmény között reciprok hatást mutattak ki,nem találtak ilyen jellegűösszefüggést az olvasási motivációés az olvasási teljesítmény között. A korábbi teljesítmény meghatározza a későbbi motiváltságot és megfordítva, a korábbi olvasási motivációkésőbb hatással lesz az olvasási teljesítményre.

6 motivációs orientációk A feladatorientált lttanulók belsőleg motiváltak arra, hogy elsajátítsák a kihívással járófeladatokat. A tanár segítségére fogékonyak, de tanulásukat önmaguk szabályozzák. A nehézségek felmerülésekor sem mutatnak elkerülőviselkedési módot, éppen ellenkezőleg, még inkább elmélyülnek a feladatban, amely azután a teljesítmény javulását segíti elő. A szociális függf ggőség orientált tanulók elsősorban mások elismerését szeretnék megszerezni. Tanulási tevékenységüket az innen származó visszajelzéseknek megfelelően szervezik. A nehézségek nem okoznak negatív érzéseket számukra, hanem megerősítik egy olyan társas közeg iránti igényüket, ahonnan segítség származhat. Az énvédő orientáci cióesetében a tanulólegfőbb célja, hogy megvédje saját énjét a negatív érzések átélésétől. Kerülik a kihívásokkal járó feladatokat, érzékenyek a társas környezet visszajelzéseire, azokat gyakran fenyegetőnek érzik.

7 A motivációs orientációés az olvasási képesség: A kezdeti olvasási sikerességet a beszédhanghallás fejlettsége mellett a feladatorientálts ltság g foka is szignifikáns mértékben befolyásolja. Azok a gyerekek, akik magas fokúfeladatorientálts ltságot mutattak iskoláskor előtt, az elsőévfolyamon jobban teljesítettek a szóolvasási feladatokban, mint azok, akik magasabb énvédő vagy szociálisan függf ggőorientáltságot tanúsítottak iskoláskoruk előtt. A motivációs orientációés az olvasási képesség fejlődése már nagyon korán összefonódik.

8 olvasási motívumok: Érdeklődés: szituatív: az olvasottak tartalma, egyéni: tartalmak, témák iránti. Olvasási énkép: saját olvasási készségeikkel, képességeikkel érdeklődésükkel kapcsolatos értékeléseik. Észlelt kontroll: az olvasás tervezésében szervezésében és nyomon követésében. A siker és kudarc attribúciója: visszajelzések az olvasási teljesítményről (tanár, szülő,társak). Célorientáció: teljesítmény kereső/kerülő Az olvasásnak tulajdonított érték: hasznosság Az elsajátítási öröm Szociális motívumok:az élmény megosztása

9 tanulásban akadályozott gyermekek olvasás motivációja Nincsenek hazai empirikus kutatások. A mentális tényezők erőteljesebb hatásával lehet számolni. Az extrinzik motivációjellemző: a szociális vagy tárgyi jutalmak fontos szerepet töltenek be náluk. A tanulásban akadályozott tanulók által kitűzött tanulási célokat nagy mértékben befolyásolják a szüks kségleteik, a kapott visszajelzések sek, illetve a saját t képessk pességeikkel kapcsolatos meggyőződéseik

10 tanulásban akadályozott gyermekek olvasás motivációja: Csekélyebb érdeklődési szint; Korlátozott nyelvi kód (Lányiné, 1996); A mentális feltételek következtében: Az olvasáskészség megkésett fejlődése (a beszédpercepció érintettsége); A szövegértés megkésett fejlődése;

11 A tanulásban akadályozott gyermekek olvasás motivációja Az írásbeli kultúrához fűződőviszony (környezetéből hiányzik a könyv, a képi ábrázolás); A családban nincs olvasáspélda, a szülők alacsony iskolázottsága; A tanulás segítésének hiányossága; A gyermek fejlettségi állapotához nem igazodó tanítási és minősítési eljárások (Mesterházi, 1998);

12 Az olvasási motivációmérése Önjellemzés Válaszvariációk: 1. nem 2. kicsit/nem mindig 3. igen Egyéni/csoportos kitöltés Értelmezés, konkretizálás Gyorsan fáradó figyelem Tapadás

13 Kutatási célok A többségi és a tanulásban akadályozott gyermek olvasás iránti motiváltságának összehasonlítása. Az olvasás iránti motiváltság életkori változásának feltárása.

14 Az olvasás iránti motiváltság %p 71 Többségi Szegregált

15 Elsajátítási motiváció Szeretek sokáig dolgozni azért, hogy jólegyen a feladatom. Akkor is befejezem a feladatomat, ha nehéz. Ha egy feladat nehezen megy, akkor abbahagyom.

16 Az elsajátítási motivációfejlődése (tanulói önjellemzés) %p Többségi Szegregált

17 Olvasás iránti motiváltság Szignifikáns különbség van a fiúk és a lányok között. A családi, környezeti tényezőknek csak gyenge hatása van. Nincs különbség a roma és a nem roma tanulók között.

18 Összegzés Az olvasás iránti motiváltság mindkét populációban jelentősen csökken 3-7. osztály között. A többségi gyermekek esetében a csökkenés nagyobb mértékű. Nincs különbség az integrált és a szegregált gyerekek között. Az olvasásképesség fejlettsége és az olvasás iránti motiváltság között csak gyenge kapcsolat van.

19 Az olvasás mint eszköz - gyakorlatias szempontok Hogyan kell értelmezni egy használati útmutatót, formanyomtatványt,? Tantárgyi tartalmakhoz kapcsolódó, szövegfeldolgozó képességfejlesztés.

20 Feladatok Motivációs segítség nyújtása: esztétikus küllemű könyv, szövegtartalom, saját haladási tempó; Az olvasás mentális feltételeinek javítása (készségfejlesztés); A személyes élményvilág beemelése a tanulási folyamatba: Az olvasás által nyújtott élmény; Az olvasás technikai feltételeinek megteremtésével az irodalmi befogadóképesség növelése.