Vélemény kifejtése, érvelés és az interakció megvalósítása 3 Szókincs, kifejezésmód 3 Nyelvtan 3 Összesen 9 Harmadik feladat (Önálló témakifejtés)

Átírás

1 Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az értékelési eljárás meghatározott értékelési szempontokon, valamint az egyes szempontokhoz tartozó szintleírásokon alapul. Minden szóbeli feleletet ezen szempontok segítségével kell értékelni. Általános útmutató Az első, a második és a harmadik feladathoz tartozó skálák értékelési szempontjai és szintjei az első értékelési szempont kivételével azonosak. A Beszédtempó, kiejtés, hanglejtés értékelési szempontot a három feladat megoldása után együttesen kell értékelni. A következő táblázat az értékelési szempontokat és az egyes szempontoknál adható maximális pontszámot mutatja. Első feladat (Társalgás) Értékelési szempont Pontszám A témakörökben való jártasság és az interakció megvalósítása Összesen 9 Második feladat (Vita) Értékelési szempont Pontszám Vélemény kifejtése, érvelés és az interakció megvalósítása Összesen 9 Harmadik feladat (Önálló témakifejtés) Értékelési szempont Pontszám Részletesség, önállóság és a mondanivaló összefüggő kifejtése Összesen 9 Beszédtempó, kiejtés, hanglejtés (1-3. feladat) 3 A szóbeli vizsgarész pontszáma 30 Amennyiben a vizsgázó felelete az első értékelési szempont alapján 0 pontos (A témakörökben való jártasság és az interakció megvalósítása; Vélemény kifejtése, érvelés és az interakció megvalósítása; Részletesség, önállóság és a mondanivaló összefüggő kifejtése), az adott feladat összpontszáma is 0 pont.

2 Részletes értékelési szempontok Első feladat (Társalgás) A témakörökben való jártasság és az interakció megvalósítása Ezen az értékelési szemponton belül azt értékeljük, hogy a vizsgázó megérti-e a hozzá intézett beszédet; mondanivalója tartalmilag megfelel-e a feladatnak, és kellő mennyiségű információt tartalmaz-e; a vizsgáztatónak kell-e segítő kérdéseket feltennie; a vizsgázó képes-e kommunikációs stratégiák alkalmazására. Ezen az értékelési szemponton belül azt értékeljük, hogy a vizsgázó szókincse megfelel-e a témának és a szerepnek; szókincse a szintnek megfelelően elég változatos-e; megfelelően alkalmazza-e a kompenzációs stratégiákat; képes-e a célnyelvi udvariasság és a megfelelő stílus alkalmazására. Ezen az értékelési szemponton belül azt értékeljük, hogy a vizsgázó a szintnek, a témának, a szituációnak és a szerepnek megfelelő nyelvtani eszközöket alkalmazza-e; törekszik-e a szintnek megfelelő változatos nyelvhasználatra (pl. komplex nyelvtani szerkezetek, összetett mondatok használata).

3 Értékelési skála (emelt szint 1. feladat) A témakörökben való jártasság és az interakció megvalósítása A vizsgázó megérti a hozzá A vizsgázó számára értési intézett beszédet, bár nehézség miatt többször újra egy-egy kérdést újra kell kell fogalmazni a kérdést. fogalmazni neki. A vizsgázó teljes mértékig megérti a hozzá intézett beszédet, a kérdésekre megfelelően válaszol. Mondanivalója tartalmilag teljes mértékig megfelel a feladatnak, és kellő mennyiségű, részletes és sokoldalú információt tartalmaz. Aktívan vesz részt a beszélgetésben, megfelelően alkalmazza a kommunikációs A vizsgázó szókincse a témának megfelelő, szóhasználata változatos. Kisebb lexikai pontatlanságai nem zavarják a kommunikációt. Szükség esetén megfelelően alkalmazza a kompenzációs A vizsgázó megfelelően alkalmazza a célnyelvi udvariasság Mondanivalója megfelel a feladatnak, megfelelő mennyiségű információt tartalmaz. Túlnyomórészt aktívan vesz részt a beszélgetésben, és általában megfelelően alkalmazza a kommunikációs Mondanivalóját csak segítő kérdésekkel tudja a feladatnak megfelelően elmondani. A beszélgetésben néha akadozva vesz részt. A kommunikációs stratégiákat kevéssé alkalmazza. A vizsgázó többször újrafogalmazás ellenére sem érti meg a hozzá intézett beszédet. Mondanivalója a segítő kérdések ellenére sem tartalmazza a feladat teljesítéséhez elégséges menynyiségű információt. A beszélgetésben akadozva vesz részt. A kommunikációs stratégiákat kevéssé, illetve nem megfelelően alkalmazza. A vizsgázó szókincse általában A vizsgázó egyszerű szólő, a témának megfelekincset törekszik a változatos szóhasználatra. (mondattan, alaktan) A vizsgázó változatos nyelvtani struktúrákat Kevés nyelvtani hibát ejt, amelyek a mondanivaló megértését nem befolyásolják. Az előforduló lexikai hibák csak néhány esetben nehezítik a mondanivaló Igyekszik megfelelően alkalmazni a kompenzációs A vizsgázó túlnyomórészt megfelelően alkalmazza a célnyelvi udvariasság szabályait. többször nehezíti a mondanivaló Nem mindig megfelelően Előfordul, hogy a vizsgázó megsérti a célnyelvi udvariasság A vizsgázó szókincse szegényes. többször jelentősen nehezíti és/vagy akadályozza a mondanivaló Nem tudja alkalmazni a kompenzációs A vizsgázó megsérti a célnyelvi udvariasság A vizsgázó változatos A vizsgázó egyszerű nyelvtani struktúrákat nyelvtani struktúrák használatára törekszik. A vizsgázó több, a mondanivaló megértését nem nehezítő és/vagy néhány azt nehezítő hibát ejt. Sok nyelvtani hibát ejt, hibái többször nehezítik a mondanivaló A nyelvtani hibák a mondanivaló megértését sokszor jelentősen nehezítik vagy megakadályozzák.

4 Második feladat (Vita) Vélemény kifejtése, érvelés és az interakció megvalósítása Ezen az értékelési szemponton belül azt értékeljük, hogy a vizsgázó világosan fejti-e ki álláspontját; megfelelően érvel-e; megfelelően reagál-e a vizsgáztató véleménykifejtésére; aktívan vesz-e részt a beszélgetésben; megfelelően alkalmazza-e a kommunikációs Ugyanaz, mint az első feladatnál. Ugyanaz, mint az első feladatnál.

5 Értékelési skála (emelt szint 2. feladat) Vélemény kifejtése, érvelés és az interakció megvalósítása A vizsgázó többnyire A vizsgázó többnyire röviden, megfelelően fejti ki véleményét szűkszavúan fejti ki és törekszik álláspontját véleményét, keveset érvel, megfelelően alátá- de álláspontja még vilá- masztani. gos. Igyekszik aktívan részt venni a beszélgetésben. Alig kezdeményez, beszél- A vizsgázó meggyőzően fejti ki véleményét, és álláspontját megfelelően támasztja alá. Aktívan vesz részt a beszélgetésben. Beszélgetőpartnere hozzászólásaira megfelelően reagál. Megfelelően alkalmazza a kommunikációs A vizsgázó szókincse a témának megfelelő, szóhasználata változatos. Kisebb lexikai pontatlanságai nem zavarják a kommunikációt. Szükség esetén megfelelően A vizsgázó megfelelően alkalmazza a célnyelvi udvariasság Általában megfelelően reagál beszélgetőpartnere hozzászólásaira. Általában megfelelően alkalmazza a kommunikációs getőpartnere hozzászólásaira vontatottan és nem mindig megfelelően reagál. Nem mindig megfelelően alkalmazza a kommunikációs A vizsgázó túl röviden fejti ki véleményét, nem vagy alig érvel. Álláspontja nem világos. A beszélgetésben nem vesz részt interaktívan. A vizsgázó szókincse általában A vizsgázó egyszerű szólő, a témának megfelekincset törekszik a változatos szóhasználatra. Az előforduló lexikai hibák csak néhány esetben nehezítik a mondanivaló Igyekszik megfelelően alkalmazni a kompenzációs A vizsgázó túlnyomórészt megfelelően alkalmazza a célnyelvi udvariasság szabályait. többször nehezíti a mondanivaló Nem mindig megfelelően Előfordul, hogy a vizsgázó megsérti a célnyelvi udvariasság A vizsgázó szókincse szegényes. többször jelentősen nehezíti és/vagy akadályozza a mondanivaló Nem tudja alkalmazni a kompenzációs A vizsgázó megsérti a célnyelvi udvariasság A vizsgázó változatos A vizsgázó változatos A vizsgázó egyszerű nyelvtani struktúrákat nyelvtani struktúrák használatára nyelvtani struktúrákat törekszik. Kevés nyelvtani hibát ejt, amelyek a mondanivaló megértését nem befolyásolják. A vizsgázó több, a mondanivaló megértését nem nehezítő és/vagy néhány azt nehezítő hibát ejt. Sok nyelvtani hibát ejt, hibái többször nehezítik a mondanivaló A nyelvtani hibák a mondanivaló megértését sokszor jelentősen nehezítik vagy megakadályozzák.

6 Harmadik feladat (Önálló témakifejtés) Részletesség, önállóság és a mondanivaló összefüggő kifejtése Ezen az értékelési szemponton belül azt értékeljük, hogy a vizsgázó elég részletesen fejti-e ki a témát; a vizsgázó logikusan rendezi-e el a mondanivalóját; a vizsgázó összefüggően fejti-e ki a mondanivalóját; a vizsgáztatónak kell-e segítő kérdéseket feltennie. Ugyanaz, mint az első feladatnál. Ugyanaz, mint az első feladatnál. A három feladat után együttesen értékeljük Beszédtempó, kiejtés, hanglejtés Ezen az értékelési szemponton belül azt értékeljük, hogy a vizsgázó beszéde érthető és követhető-e, azaz megfelelő-e a beszédtempója, kiejtése és hanglejtése.

7 Értékelési skála (emelt szint 3. feladat) Részletesség, önállóság és a mondanivaló összefüggő kifejtése A vizsgázó többnyire A vizsgázó többnyire röviden, megfelelően fejti ki véleményét szűkszavúan fejti ki és törekszik álláspontját véleményét, keveset érvel, megfelelően alátá- de álláspontja még vilá- masztani. gos. A vizsgázó meggyőzően fejti ki véleményét a képi információ és az összes irányító szempont felhasználásával, valamint álláspontját megfelelően támasztja alá. Segítő kérdésekre nincs szüksége. A vizsgázó összefüggően és logikusan fejti ki az adott témát. A vizsgázó szókincse a témának megfelelő, szóhasználata változatos. Kisebb lexikai pontatlanságai nem zavarják a kommunikációt. Szükség esetén megfelelően A vizsgázó megfelelően alkalmazza a célnyelvi udvariasság Két irányító szempontot fejt ki önállóan. A segítő kérdésekre megfelelően válaszol. A vizsgázó általában öszszefüggően és logikusan fejti ki az adott témát. Egy irányító szempontot fejt ki önállóan. A segítő kérdésekre is csak röviden és/vagy nem megfelelően válaszol. Mondanivalója nem mindig logikus elrendezésű, témakifejtése több helyen nem összefüggő. A vizsgázó túl röviden fejti ki véleményét, nem vagy alig érvel. A segítő kérdésekre nem tud válaszolni. A vizsgázó nem tudja összefüggően és logikusan kifejteni a témát. A vizsgázó szókincse általában A vizsgázó egyszerű szólő, a témának megfelekincset törekszik a változatos szóhasználatra. Az előforduló lexikai hibák csak néhány esetben nehezítik a mondanivaló Igyekszik megfelelően alkalmazni a kompenzációs A vizsgázó túlnyomórészt megfelelően alkalmazza a célnyelvi udvariasság szabályait. többször nehezíti a mondanivaló Nem mindig megfelelően Előfordul, hogy a vizsgázó megsérti a célnyelvi udvariasság A vizsgázó szókincse szegényes. többször jelentősen nehezíti és/vagy akadályozza a mondanivaló Nem tudja alkalmazni a kompenzációs A vizsgázó megsérti a célnyelvi udvariasság A vizsgázó változatos A vizsgázó változatos A vizsgázó egyszerű nyelvtani struktúrákat nyelvtani struktúrák használatára nyelvtani struktúrákat törekszik. Kevés nyelvtani hibát ejt, amelyek a mondanivaló megértését nem befolyásolják. A vizsgázó több, a mondanivaló megértését nem nehezítő és/vagy néhány azt nehezítő hibát ejt. Sok nyelvtani hibát ejt, hibái többször nehezítik a mondanivaló A nyelvtani hibák a mondanivaló megértését sokszor jelentősen nehezítik vagy megakadályozzák.

8 Értékelési skála a két feladat utáni együttes értékeléshez Beszédtempó, kiejtés, hanglejtés A vizsgázó beszédtempója A vizsgázó beszédtempója általában megfelelő, bár többször lelassul. néha lelassul. A vizsgázó beszédtempója megfelelő. Kiejtésén, hanglejtésén alig érezhető az anyanyelvi hatás. Kiejtése, hanglejtése megfelelő, bár beszédén érezhető az anyanyelvi hatás. Kiejtése és hanglejtése még elfogadható, bár beszédén az anyanyelvi hatás erősen érezhető. Beszéde többnyire még érthető és követhető. A vizsgázó lassan, akadozva beszél. Kiejtésén és hanglejtésén igen erősen érezhető az anyanyelvi hatás. Beszédtempója, kiejtése és hanglejtése helyenként nehezíti a mondanivaló