Az egyenlő bánásmóddal kapcsolatos jogtudatosság mértéke fókuszban a nők, a romák és az LMBT-emberek

Átírás

1 TÁMOP-5.5.5/08/1 A diszkrimináció elleni küzdelem a társadalmi szemléletformálás és hatósági munka erősítése Az egyenlő bánásmóddal kapcsolatos jogtudatosság mértéke fókuszban a nők, a romák és az LMBT-emberek Szabados Tímea október 17. Gyula Nemzeti Fejlesztési Ügynökség

2 7 társadalomtudományi kutatás Országos reprezentatív fókuszban a nők, romák, fogyatékos és LMBT-emberek mintavételen alapuló közvélemény-kutatás az egyenlő bánásmóddal kapcsolatos jogtudatosság növekedése között

3 Az 1000 fős országos reprezentatív kutatás háttere és célja A Magyar Tudományos Akadémia Szociológiai Kutatóintézete végezte a kutatást A magyar társdalom jogtudatosságának, illetve az egyéni és társadalmi diszkriminációval kapcsolatos tapasztalatainak a mérése és elemzése A társadalom bizalmi állapota fókuszban a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem hatékonysága 1000 fős országos reprezentatív minta, valamint 3x200 fős almintán (fogyatékossággal élők, romák, LMBT-emberek), 2010-ben és 2013-ban fókuszcsoportok is

4 A személyesen megélt és a társadalomban érzékelt diszkrimináció vizsgálata A népesség 1/3-át érte már diszkrimináció. Külön-külön vizsgálva a 19 védett tulajdonságot a legfontosabb diszkriminációs okok: 1. életkor, 2. társadalmi származás, 3. egészségi állapot Meghatározó jelenség a halmozott diszkrimináció (a diszkrimináltak 2/3-át, a népesség 1/5-ét több védett tulajdonság miatt ért diszkrimináció). A munkahelyen és szociális ellátásban a legjellemzőbb.

5 Jogtudatosság a diszkriminációval kapcsolatban 2010-ben A diszkriminációs történetek többnyire rejtve maradnak: válaszolóinknak kétharmada-háromnegyede legfeljebb a családi, szűk ismeretségi körben számolt be az esetről 24 százalék senkinek sem beszélt diszkriminációs tapasztalatáról a minta 8 százaléka fordult hatóságokhoz, és szinte senki nem fordult valamelyik illetékes hatósághoz. A minta negyede próbált csak tájékozódni lehetőségeiről. Az aktívak többnyire ugyancsak a családon és az ismeretségi körön keresztül igyekeztek tájékozódni. Ezek után érthető, hogy viszonylag kevesen voltak olyanok, akik egyáltalán jelentették, vagy értelmét látták jelenteni, ha hátrányos megkülönböztetés érte őket. A válaszadók alig tizede fordult valamely személyhez vagy intézményhez diszkriminációs tapasztalatával kapcsolatban. A kérdőív hatására egy jövőbeli diszkrimináció esetén válaszolóink sokkal öntudatosabbnak mutatkoztak, mint ahogy az eddigiekben vélekedtek és cselekedtek. A nagyobb nyilvánosságot hatékony eszköznek tartanák a válaszadók.

6 Észlelt diszkrimináció (Eurobarometer, 2012) 2012-ben a diszkrimináció észlelése az EU 27-ekhez viszonyítva több dimenzió mentén is magasabb volt Magyarországon

7 Az EBH és az Eurobarometer eredményeinek összehasonlítása a diszkrimináció észleléséről ( ) 2013-ban Magyarországon a diszkrimináció észlelése nőtt szinte minden diszkriminációs ok esetén Leginkább elterjedt okai: - roma származás, - életkor, - fogyatékosság, - női nemhez tartozás

8 A személyesen megélt diszkriminációs okok előfordulási gyakorisága A népesség 1/3-át érte már diszkrimináció. A személyesen elszenvedett diszkrimináció tapasztalatai többnyire rejtve maradnak: 17% nem osztja meg senkivel, ha hátrányos megkülönböztetés éri. Meghatározó jelenség a halmozott diszkrimináció (multiple discrimination) a diszkrimináltak 2/3-át, a népesség 1/5-ét több védett tulajdonsága miatt éri diszkrimináció A munkahelyen és szociális ellátásban a legjellemzőbb.

9 Az egyes védett tulajdonságok előfordulási gyakorisága a személyesen megélt diszkriminációs tapasztalatok során 2010-ben és 2013-ban (%) Egyetlen tényezőt leszámítva minden védett tulajdonsággal kapcsolatban gyakrabban említettek személyesen megélt diszkriminációs tapasztalatot a válaszadók 2013-ban. Ez két dolgot jelenthet: 1.) Növekedett a diszkrimináció mértéke 2.) Jogtudatosabbá váltak az emberek

10 A személyes diszkrimináció előfordulási gyakorisága összevont területenként a kérdezést megelőző 12 hónapban 2010-ben és 2013-ban, nemek, roma származás és fogyatékosság szerint (%) Női válaszadók válaszai nagyobb tudatossági szintet tükröznek: 17 védett tulajdonságot a nők említettek gyakrabban a férfiaknál. Szignifikánsan nagyobb arányban említettek diszkriminációs eseményeket a korábbi felméréshez képest. Roma nők kritikusabb magatartása a diszkriminációs eseményekkel kapcsolatban.

11 A diszkrimináció megítélésének egyes típusai/ elemzési kategóriák A diszkrimináció megítélésének egyes típusai/ elemzési kategóriák Diszkrimináció felismerése és elutasítása Érintett pozíció 1) Aktív önvédelem: akik hasonlót már maguk is átéltek, az érintettség őket megszólalásra ösztönzi. Különös esete az interszekcionalitás több védett tulajdonságának összekapcsolódása révén éri diszkrimináció. (pl. roma nők esete) Megfigyelői pozíció 3) Szolidaritás: nem csak saját érintettségük, hanem a hátrányosan megkülönböztetett más csoportok sérelmei is kiváltják a felháborodás, az együttérzés, szolidaritás érzését, közös tenni akarás kifejezésére sarkallva a résztvevőket. Az érintettség nem egydimenziós, tehát nem köthető egyetlen identitásszegmenshez. A hátrányos megkülönböztetés ténye önmagában képes sorsközösséget létrehozni. Diszkrimináció tagadása, többségi álláspont elfogadása 2) Beletörődés: nem vált ki azonosulást, nem készteti arra, hogy gondolkodjon a megoldás, diszkrimináció megszüntetése érdekében. Aktív elutasítás helyett a saját csoportjára vonatkozó többségi véleményt képviseli. Önvád, negatív önkép, negatív autósztereotípia példáit érhetjük tetten. Esetek rejtve maradnak, nem jutnak el az EBH-hoz, maximum családtagoknak mondják el. 4) Aktív szolidaritáshiány: identitás alapján nem közvetlenül érintő, másfajta különbözőséggel rendelkező csoportokról a többségi nézőpontot tükröző, sztereotipikus, olykor kirekesztő és diszkriminatív módon alkotnak véleményt. (Legtöbb ilyen típusú megszólalás a fókuszcsoportokban a romákkal kapcsolatban hangzott el.)

12 A hátrányos helyzet kialakulására vonatkozó oktulajdonítás Látens struktúra alapján szerveződik, a válaszadók egy része inkább személyes, más része társadalmi okokkal magyarázza azt, miért került valaki hátrányos helyzetbe Saját társadalmi pozíció, értékrend is befolyásolja Előnyösebb helyzetben lévők hajlamosabbak a hátrányt elszenvedőket okolni Akik társadalmi okokat feltételeznek a HH kialakulása hátterében, azok nagyobb valószínűséggel támogatják az előnyben részesítést Véleményekre hatással van: saját társadalmi helyzet hátrányban élők csoportjaival való kapcsolattartás, ismertség szintje

13 EBH és Ebktv. ismertsége EBH és Ebktv. ismertsége nagyon eltérő mértékű az egyes társadalmi csoportokban 30%-ról 46%-ra növekedett az EBH ismertsége között Diszkriminációtípusok és a törvény ismerete között van összefüggés: romák körében az átlagnál alacsonyabb a törvény ismerete (őket éri leginkább diszkrimináció, de kevésbé vannak tisztába jogaikkal) nagyobb arányban ismerik a törvényt azok, akiket saját bevallásuk alapján pl. életkoruk, anyaságuk/apaságuk, fogyatékosságuk, politikai nézeteik miatt ért diszkrimináció.

14 Összefoglalás A demográfiai, szociokulturális, gazdasági és jövedelmi jellemzők mindegyike jelentős hatást gyakorol a személyek mindennapi tapasztalataira, és ezek a tapasztalatok befolyásolják világlátásukat, a társadalmi igazságosságról alkotott felfogásukat, a megkülönböztetéssel kapcsolatos véleményüket, viszonyukat a hátrányok kiegyenlítését célzó előnyben részesítéshez. Az egyén felfogása hatással van arra, hogyan reagál, milyen viselkedési formákat alakít ki az őt érő, a közvetlen és tágabb környezetéből származó tényezőkre vonatkozóan. Nincs közvetlen tapasztalat: a válaszolók közel harmada egyáltalán nem érintkezik fogyatékos, roma, LMBT csoportok tagjaival egytizedük esetében van jelen közvetlen környezetükben mindhárom csoportbeli személy iskolai végzettség növekedésével nő a valószínűsége annak, hogy a személy kapcsolati hálójához tartoznak ilyen kisebbségi csoportok tagjai is Megkülönböztetett bánásmódot gyakrabban ismerik fel azok, akik maguk is az érintett csoporthoz tartoznak.

15 Köszönöm a figyelmet! Szabados Tímea szakmai vezető EBH TÁMOP timea.szabados@egyenlobanasmod.hu