Esélyegyenlőség és társadalom ESÉLYEGYENLŐSÉG, MÉLTÁNYOS OKTATÁS

Átírás

1 Esélyegyenlőség és társadalom ESÉLYEGYENLŐSÉG, MÉLTÁNYOS OKTATÁS

2 Változó társadalom, globális trendek társadalmi mobilitás vagy a társadalmi struktúra újratermelődése (Bourdieau, Bernstein, Mollenhauer in Meleg, 1996; Nahalka, 2003, Keller és Mártonfi, 2006) kulturális tőke, mint késleltetett jutalmazás az iskoláztatásért (Meleg, 1996) minőségi oktatás egyenlőtlen hozzáférés iskoláztatás a holnapért (forgatókönyvek)(oecd, 2001, 2006 és 2008) demand sensitive schooling (OECD, 2006) innovatív tanulási környezetek a tanulás természete (OECD, 2001, 2006 és 2008)

3 Szemléletmódok: Konzervativizmus A LEGFONTOSABB JELLEMZŐK A KÖZVETÍTENDŐ ÉRTÉKEK AZ ESÉLYEGYENLŐSÉG ÉRTELMEZÉSE status quo megőrzésének igénye tradicionalizmus: a meglévő vallási, politikai, kulturális szokások és intézmények tisztelete a társadalmi hierarchia létezése egyszerre szükségszerű illetve törvényszerű tradicionális értékek és normák fegyelem, tekintély klasszikus műveltség a tudományok rendszerében elhelyezkedő, általánosan elfogadott ismeretek (elsősorban keresztény pedagógiák) az egyenlőtlenségek eleve adottak, biológiailag öröklöttek. a társadalomnak vannak kiváltságos rétegei, amelyek képesek, és akiknek előjoga a kultúra elsajátítása. a műveltséghez való hozzáférés előjog

4 Szemléletmódok: Liberalizmus A LEGFONTOSABB JELLEMZŐK A KÖZVETÍTENDŐ ÉRTÉKEK AZ ESÉLYEGYENLŐSÉG ÉRTELMEZÉSE az egyén szabadsága a legfőbb cél egyéni erkölcsi autonómia minden ember egyenlő jogokkal születik jogegyenlőség a személyiség méltósága nagy nemzeti iskolarendszerek cél azoknak az akadályoknak a megszüntetése, melyek az alsóbb, szegény néprétegek tartozók előtt állnak az oktatásban iskolai oktatás ingyenessége, kötelező iskoláztatása nem jelenti a műveltség maximumának elsajátítását, az egyén felelőssége, hogy tude élni a felkínált lehetőséggel

5 Szemléletmódok: Kompenzatorikus szemlélet A LEGFONTOSABB JELLEMZŐK A KÖZVETÍTENDŐ ÉRTÉKEK AZ ESÉLYEGYENLŐSÉG ÉRTELMEZÉSE kollektivizmus, társadalmi egyenlőség, szolidaritás anyagi javak igazságos elosztása középosztály értékrendje (=iskolai értékrend) az egyenlőtlenség oka a különböző társadalmi rétegekhez tartozó családok kulturális miliőjének különbségében keresendő a liberalizmusban a szabad verseny nem szabad, mert nem egyenlő pozícióból indulnak az egyének a magasabb társadalmi presztízsű családok gyermekei olyan előnyöket kapnak, amely jobb versenypozícióba juttatja őket feladat a hátrányokkal küszködők segítése biztosítani kell a középosztálybeli értékrend elsajátítását

6 Szemléletmódok: Emancipációs szemlélet A LEGFONTOSABB JELLEMZŐK A KÖZVETÍTENDŐ ÉRTÉKEK AZ ESÉLYEGYENLŐSÉG ÉRTELMEZÉSE pluralizmus tolerancia, sajátosságok kifejezési lehetőségének biztosítása értékpluralizmus a hátrányos megkülönböztetésben részesülő csoportoknak nem kell feladniuk eredeti identitásukat, nem kell új vagy idegen értékrendet elsajátítaniuk, inkább az iskola alkalmazkodjék az ő értékrendjükhöz

7 Szelektív iskolarendszer ^ szabad iskolaválasztás joga? ^ iskolák közötti különbségek nagyok ^ azokban az országokban, ahol korán szétválnak az iskolai utak a korai szelekció révén (mint például Németország, de Magyarországon is a szerkezetváltó gimnáziumok által), a tanulók teljesítménye 15 éves korukban összességében alacsonyabb, mint azokban az országokban, ahol tovább tartják együtt a diákokat az iskolákban. az azonos képességű gyermekekkel jobban lehet haladni.. a gyengébb képességűek lehúzzák társaikat. ^ társadalmi tapasztalatszerzés lehetőségei beszűkülnek ^ sosem jönnek létre igazán homogén csoportok: a hasonló teljesítményű gyerekek is nagyon sok szempontból különböznek egymástól, ezért ők is egyéni bánásmódot érdemelnek/érdemelnének és igényelnének

8 Szép jövő PISA 2012

9

10 A világon mindenütt viszonylag egyenes arányban áll a tanulók teljesítménye és a szülők iskolai végzettsége, ennek megfelelő életvitele. Magyarországon viszont lehet képezni egy olyan tartalmú tényezőt a tanulók tudásának, teljesítményének leírására, ami az iskolák közötti különbségekre vezethető vissza. Tehát pusztán az is meghatározza egy diák elvárható teljesítményét, hogy milyen iskolába jár. Ha két viszonylag azonos képességgel rendelkező gyerek közül az egyik az átlagnál kicsit rosszabb, a másik az átlagnál kicsit jobb szociokulturális meghatározottságú iskolába tanul, teljesítményük között 47 pont lesz a különbség. Ha egy iskolába megy két hasonló képességű gyerek, akiknek az otthoni szociokulturális indexe kicsit jobb, illetve rosszabb az átlagnál, összesen 7 pont lesz ez a különbség. Tehát jóval kisebb, mint az első esetben. Az iskola megsokszorozza az otthoni szociokulturális eltérésekből eredő különbségeket. Ez az igazi és megrázó eredmény.

11 Valóság

12 Komprehenzív iskola ^ a jelentkezők között nem válogatnak, hanem mindenkit felvesznek, ^ az oktatás az intézményen belül alkalmazkodik a különböző igényekhez és továbbhaladási utakhoz ^ valódi komprehenzív iskolákat csak egy egészében komprehenzív rendszer tud biztosítani.