Esélyegyenlőség a munkaerőpiacon, munkaerőpiaci pozíciót befolyásoló tényezők

Átírás

1 Esélyegyenlőség a munkaerőpiacon, munkaerőpiaci pozíciót befolyásoló tényezők Matiscsákné dr. Lizák Marianna adjunktus 1

2 Két idézet mottóként "Ösvényt talán már sikerült vágnunk, de hogy út legyen, az még messze van." Furmann Imre, jogvédő A cél az, hogy erősödjön a sérelmet szenvedettek körében a tudatosság. A tudat, hogy van segítség. Demeter Judit, EBH elnöke 2

3 Az előadás témakörei 1. Előzmények EU-s csatlakozás, jogharmonizáció, horizontális elvárások, munkaerő-piaci és demográfiai helyzet 2. Esélyegyenlőségi fogalmak 3. Hátrányos helyzetű munkavállalói csoportok 4. Munkaerő-piaci pozíciót befolyásoló tényezők 5. A női foglalkoztatás kulcsfogalmai 3

4 Jogszabályi és fogalmi tisztázás: Római Szerződés 1. Előzmények EU-s csatlakozás, jogharmonizáció - 76/207/EGK irányelve a munkavállalás, a szakképzés, a szakmai előmenetel és a munkakörülmények tekintetében kívánja meg a tagállamoktól az egyenlő bánásmód érvényesítését. Az elvnek a következő szabályozási területekre kell vonatkoznia: munkához jutás, szakmai előmenetel, szakképzés, munkafeltételek. Az irányelv tartalma tiltja a diszkrimináció minden formáját. 4

5 Hazai jogszabályok Alkotmány Munka Törvénykönyve Kormány határozat: a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlőségét Elősegítő Nemzeti Stratégia - Irányok és Célok (1004/2010. (I. 21.) évi CXXV. Törvény Hátrányos helyzetű csoportokról szóló egyéb törvények (pl évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló tv. ) 5

6 2003. évi CXXV. törvény : Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvény I. Fejezet: ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK: (Fogalmak) Hátrányos megkülönböztetés: Két formája: Közvetlen és közvetett Közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek minősül az olyan rendelkezés, amelynek eredményeként egy személy vagy csoport valós vagy vélt: neme, faji hovatartozása, bőrszíne, nemzetisége, nemzeti vagy etnikai kisebbséghez való tartozása, anyanyelve, fogyatékossága, egészségi állapota, vallási vagy világnézeti meggyőződése, politikai vagy más véleménye, családi állapota, anyasága (terhessége) vagy apasága, szexuális irányultsága, nemi identitása, életkora, társadalmi származása, vagyoni helyzete, foglalkoztatási jogviszonyának vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyának részmunkaidős jellege, illetve határozott időtartama, érdekképviselethez való tartozása, egyéb helyzete, tulajdonsága vagy jellemzője (a továbbiakban együtt: tulajdonsága) miatt részesül más, összehasonlítható helyzetben levő személyhez vagy csoporthoz képest kedvezőtlenebb bánásmódban. 6

7 Szakmapolitikai elvárások Horizontális elvárások a politikákban (környezeti fenntarthatóság, esélyegyenlőség) Pályázatok - Esélyegyenlőségi útmutató Hátrányos csoportok értelmezése 7

8 2050 megnevezés Rossz Tűrhető Jó csoda Létszám millió fő Y:0-18 évesek 2,8 2,2 1,5 M: ,3 6,2 4,6 évesek F 5,5 3,9 2,3 2,9 3,3 4,0 N 0,8 2,3 2,3 1,7 1,3 0,6 O: 63- évesek 1,6 1,8 2,6 Összesen 10,7 10,2 8,7 Mutatók R % teljes függőségi ráta E % foglalkoztatási hányados G: egy keresőre jutó eltartottak 70,1 63,6 89,8 87,2 61,9 50,0 61,9 71,8 87,2 0,96 1,64 2,80 2,07 1,64 1,18 Y: keresőkor alattiak 0-18 évesek M: kereső korúak évesek F: foglalkoztatottak N: nem foglalkoztatottak O: idős inaktívak 63-+ R: teljes függőségi ráta (Y+O)/M E: foglalkoztatási hányados F/M G: egy keresőre jutó eltartottak száma (Y+O+N)/F 8

9 2. Esélyegyenlőségi fogalmak - Az egyenlő bánásmód elve a diszkrimináció tilalmát, vagyis a hátrányos megkülönböztetéstől mentes élethez való jog garantálását jelenti. A diszkrimináció ésszerűtlen különbségtétel az érintett jogok élvezetével összefüggésben: a diszkriminatív intézkedés negatív hatással van az érintett személyre, ez a negatív hatás a különbségtételből ered, és a különbségtétel ésszerűtlen, azaz objektíve nem indokolható. Az egyenlő bánásmód elve azt követeli meg a jogalkotótól és jogalkalmazótól, hogy a hasonló helyzetben lévő személyeket azonos módon kezelje, és az eltérő helyzeteket pedig különbözőképpen szabályozza, értékelje. - Az egyenlő esélyek politikája mindazon jogi és nem jogi eszközök összességét jelenti, amelyek azt a végső célt szolgálják, hogy az egyének egyenlő eséllyel érvényesülhessenek az élet legkülönbözőbb területein - oktatás, egészségügy, munkaerőpiac, szociális biztonság stb. -, de legalábbis csökkenjenek az őket érő hátrányok. 9

10 1004/2010. (I. 21.): Kormány határozat Kormány határozat: a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlőségét Elősegítő Nemzeti Stratégia - Irányok és Célok (1004/2010. (I. 21.): a nők és férfiak egyenlő mértékű gazdasági függetlenségének megteremtése, a fizetési és foglalkoztatási aránytalanságok felszámolása, a nők és a szegénység, a nők és az egészség szempontjainak figyelembevétele; a szakmai, a magán- és a családi élet fokozottabb összehangolásának támogatása; a férfi-női részvétel aránytalanságai csökkentésének támogatása a politikai és gazdasági döntéshozatalban, valamint a tudomány területén; az erőszak elleni hatékony fellépéshez, a megelőzéshez szükséges intézkedések megtétele; a nemekhez kötődő sztereotípiák visszaszorításának támogatása; a nők és férfiak közötti társadalmi egyenlőség politikájának stratégiai elve célkitűzéseinek megvalósításához elengedhetetlen változások szakmai megalapozása (képzés, intézményrendszer, nemekre érzékeny költségvetés, nemekre bontott adatgyűjtés). 10

11 2003. évi CXXV. törvény : Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvény III. Fejezet: AZ EGYENLŐ BÁNÁSMÓD KÖVETELMÉNYÉNEK ÉRVÉNYESÍTÉSE EGYES TERÜLETEKEN Foglalkoztatás: Az egyenlő bánásmód követelményének sérelmét jelenti különösen, ha a munkáltató a munkavállalóval szemben közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetést alkalmaz, különösen a következő rendelkezések meghatározásakor, valamint azok alkalmazásakor: a munkához való hozzájutásban, különösen nyilvános álláshirdetésben, a munkára való felvételben, az alkalmazási feltételekben; a foglalkoztatási jogviszony vagy a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony létesítését megelőző, azt elősegítő eljárással összefüggő rendelkezésben; a foglalkoztatási jogviszony vagy a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony létesítésében és megszüntetésében; a munkavégzést megelőzően vagy annak folyamán végzett képzéssel kapcsolatosan; a munkafeltételek megállapításában és biztosításában; a foglalkoztatási jogviszony vagy a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony alapján járó juttatások, így különösen a munkabér megállapításában és biztosításában; a tagsággal vagy részvétellel kapcsolatban a munkavállalók szervezeteiben; az előmeneteli rendszerben; a kártérítési, valamint a fegyelmi felelősség érvényesítése során 11

12 Esélyegyenlőségi Program és Terv Köztársasági Esélyegyenlőségi Program célja, hogy az élet valamennyi területén megelőzze a hátrányos megkülönböztetést és elősegítse egyes társadalmi csoportok tagjainak esélyegyenlőségét. A Program elemzi az érintett társadalmi csoportok helyzetének alakulását, és meghatározza az esélyegyenlőséget elősegítő célokat. A törvény kimondja: a Program célja, hogy az élet valamennyi területén megelőzze a hátrányos megkülönböztetést és elősegítse egyes társadalmi csoportok tagjainak esélyegyenlőségét. Az ehhez szükséges feltételek biztosítása a Kormány, az állami és az önkormányzati intézmények feladata. A Programot a Kormány javaslata alapján - a társadalmi és érdek-képviseleti szervezetekkel, valamint a munkáltatói és munkavállalói érdek-képviseleti szervezetekkel való egyeztetést követően, az esélyegyenlőségi ügyek koordinációjáért felelős miniszter előterjesztése nyomán - az Országgyűlés kétévente fogadja el. 12

13 Esélyegyenlőségi Díjak Családbarát munkahely díj (2000. óta) Legjobb Női Munkahely díj (2007.óta) 13

14 3. Hátrányos helyzetű munkavállalói csoportok A munkaerő-piaci hátrányok és a kirekesztődés kockázata fokozottabban érint egyes munkavállalói csoportokat. 68/2001 EK rendelet, amely alapján hátrányos helyzetű munkavállalói csoportba tartozik: - minden olyan 25. életévét be nem töltött személy, aki még nem állt rendszeres, fizetett alkalmazásban, - minden olyan súlyos testi, szellemi vagy lelki betegségből fakadó fogyatékossággal élő személy, aki ennek ellenére képes belépni a munkaerőpiacra, - minden olyan, a Közösség területére munkavégzés végett beköltöző vagy már beköltözött, vagy ott letelepedett migráns munkavállaló, aki és/vagy nyelvi képzésre szorul, - minden olyan személy, aki legalább háromévi kihagyás után újra dolgozni kíván, különösen azok, akik munkájukat a családi élet és a hivatás összeegyeztetésének a nehézségei miatt adták fel, a munkába állás utáni első hat hónapban, - minden olyan 45. életévét betöltött személy, aki nem szerzett középfokú vagy azzal egyenértékű képesítést, - minden hosszú távon, azaz megszakítás nélkül 12 hónapig munkanélküli személy, a munkába állás utáni első hat hónapban. 14

15 Magyar jogszabályok: - egyrészt a Munka Törvénykönyvének 70/A. -a felsorolja a hátrányos helyzetű munkavállalói csoportokat: nők, negyven évnél idősebb munkavállalók, romák, fogyatékos személyek, a két vagy több, tíz éven aluli gyermeket nevelő munkavállalók vagy tíz éven aluli gyermeket nevelő egyedülálló munkavállalók, - másrészt van az esélyegyenlőségi törvény, mely felsorol 19 védett jellemzőt, tulajdonságot, amelyek szerint nem lehet megkülönböztetni a foglalkoztatásban sem. - harmadrészt: évi CXXIII. törvény a pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglakoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló törvény (START-kártyák) 15

16 4. Munkaerő-piaci pozíciót befolyásoló tényezők 16

17 Az adott beosztás betöltését befolyásoló összetevők A beosztás betöltését befolyásoló összetevők Adott beosztásból fakadó igények Meghatározott cselekvés és magatartás Készségek Én-kép Egyéni jellemzők Indítékok Társadalmi szerepek Az egyén és a szervezet kulturális "Munkaerőpiac környezete - kompetencia 17

18 Munkaerő-piaci pozíciót befolyásoló tényezők Forrás: Matiscsákné, saját kutatás alapján, saját szerkesztés Társadalmi tényezők Gazdasági tényezők A munkaerő-piaci pozíciót befolyásoló tényezők Szervezeti tényezők Műszakitechnológiai tényezők Egyéni tényezők 18

19 5. Női foglalkoztatás kulcsfogalmai 19

20 2. Nők a munkaerőpiacon 1. ábra: Nemek szerinti diszkrimináció mértéke az Európai Unió országaiban Forrás: Eurobarometer, ( 20

21 A női foglalkoztatás kulcsfogalmai Szegregáció (vertikális és horizontális) Keresetkülönbségek Iskolázottságbeli különbségek Foglalkoztatottság, munkanélküliség Kettős teher család! 21

22 A nők család- és karrierorientációs modellje 22

23 Köszönöm megtisztelő figyelmüket: Matiscsákné dr. Lizák Marianna tel.: