A NEMEK KÖZÖTTI EGYENLŐSÉG JOGSZABALYA AZ EURÓPAI UNIÓBAN

Átírás

1 A NEMEK KÖZÖTTI EGYENLŐSÉG JOGSZABALYA AZ EURÓPAI UNIÓBAN Európai Bizottság

2 Sem az Európai Bizottság, sem a nevében eljáró személyek nem felelnek azért, hogy a jelen kiadványban foglalt információtartalmakat mások hogyan használják fel. A Europe Direct szolgáltatás az Európai Unióval kapcsolatos kérdéseire segít Önnek választ találni. Ingyenesen hívható telefonszám (*): (*) Egyes mobiltelefon-szolgáltatók nem engednek hozzáférést a as telefonszámokhoz, vagy kiszámlázzák ezeket a hívásokat. Jelentős mennyiségű további információt talál az Európai Unióról az interneten. Az információk az Europa szerveren, a következő címen állnak rendelkezésre: Katalógusinformáció a kiadvány végén található. Luxembourg: Az Európai Közösségek Hivatalos Kiadványainak Hivatala, 2008 Európai Közösségek, 2007 A sokszorosítás a forrás megnevezésével engedélyezett. Printed in Belgium Klórmentes fehér papírra nyomtatva

3 A NEMEK KÖZÖTTI EGYENLŐSÉG JOGSZABALYA az Európai Unióban A NEMEK KÖZÖTTI EGYENLŐSÉG JOGSZABALYA 50 ÉVES MÚLTRA TEKINT VISSZA EURÓPÁBAN Az Európai Unió fél évszázada tűzte ki először célul a nők és a férfiak közötti egyenlő bánásmódot. Az Európai Gazdasági Közösség (EGK) hat alapító tagállama által 1957-ben, Rómában aláírt EK-Szerződés rögzítette, hogy a férfiak és nők egyenlő munkáért egyenlő díjazásra jogosultak. Azóta az EGK a 27 országot számláló Európai Unióra bővült ki. A férfiak és nők jogai az egyenlő bánásmód és a megkülönböztetésmentesség terén ezzel párhuzamosan fejlődtek. 1 Ma a nemek közötti egyenlőség európai szintű jogszabalya az Európai Unió esélyegyenlőségi politikájának az egyik központi pillérét alkotja. 13 európai irányelv került elfogadásra a nők és férfiak közötti egyenlő bánásmód vonatkozásában. Ezek a közösségi jogszabályok az EU tagállamai számára kötelező érvényűek, és azokat át kell ültetniük a nemzeti jogrendjükbe. A jogszabályok számos kérdést fednek le, a munkavállalásra való jogosultságtól, a munkakörülményektől és a díjazástól a szociális biztonsági rendszeren át az önálló vállalkozói tevékenységig és a várandós nők és gyermekágyas anyák védelméig. Együttesen ezek az eszközök stabil és átfogó alapot nyújtanak annak biztosítására, hogy a megkülönböztetésmentesség elve érvényesüljön. Ezek a jogi aktusok felhatalmazzák az állampolgárokat arra, hogy a nemzeti bíróságokhoz forduljanak, amennyiben úgy érzik, hogy jogaik sérültek. A törvény átláthatóságának, világosságának és koherenciájának a növelésére egy olyan irányelvet fogadtak el 2006-ban, amely egységes szerkezetbe foglalja az egyenlő díjazásra, a foglalkoztatási rendszerekre és a bizonyítási teherre vonatkozó előírásokat.

4 EURÓPAI IRÁNYELVEK A NEMEK KÖZÖTTI EGYENLŐSÉGRŐL Az 1957-ben Rómában aláírt EK-Szerződés óta az Európai Unió 13 irányelvet fogadott el a nemek közötti egyenlőségről. Ezek az irányelvek a nők és férfiak közötti egyenlő bánásmódra vonatkozó jogot rögzítik a munka, a díjazás és a szociális biztonság területén, illetve az árukhoz és a szolgáltatásokhoz való hozzáférés tekintetében. Különleges védelmet nyújtanak a várandós nőknek és a gyermekágyas anyáknak, és közös szabályokat állapítanak meg az önálló vállalkozói tevékenységet folytató és a házastársakat kisegítő nők számára. Egyenlő munkahelyi bánásmód 2 A férfiaknak és nőknek egyenlő díjazást kell kapniuk ugyanazért a munkáért vagy azonos értékű munkáért. Ezt az elvet az EK-Szerződés 141. cikke fektette le 1957-ben, és később a 75/117/EGK irányelv valósította meg. Az egyenlő díjazás elve magában foglalja a foglalkoztatási rendszerekhez kapcsolódó szociális biztonsági ellátásokat. Az ilyen ellátásokhoz való egyenlő hozzáféréshez és azok kifizetéséhez fűződő jogokat a 96/97/EK irányelvvel módosított 86/378/EGK irányelv rögzítette. Az EK-Szerződés fektetette le továbbá a nők és férfiak közötti egyenlő bánásmód jogi alapjait a foglalkoztatásban és a munkavégzésben. Ezt a (2002-ben módosított) 76/207/EGK irányelv szabályozza, amely megvalósítja az egyenlő bánásmód elvét a munkakörülmények, a munkavállalásra való jogosultság, az önálló vállalkozói tevékenység és a szakképzés tekintetében ban egy új irányelvet fogadtak el, amely egységes szerkezetbe foglalja és egyszerűsíti az összes említett irányelvet. Ez az új irányelv augusztus 15-én fog hatályba lépni. Ezen a napon a 75/117/EGK, a 76/207/EGK, a 86/378/EGK és a 97/80/EK irányelv hatálya megszűnik.

5 HÁTRÁNYOS MEGKÜLÖNBÖZTETÉS ÉS ZAKLATÁS A KÖZÖSSÉGI JOGSZABÁLYOK SZERINT A nemek közötti egyenlőségre vonatkozó közösségi szabályozás különbséget tesz a közvetlen és a közvetett megkülönböztetés, illetve a zaklatás és a szexuális zaklatás között. Közvetlen megkülönböztetés Ha egy személlyel szemben neme miatt kevésbé kedvezően járnak el, mint ahogyan egy másik személlyel szemben hasonló helyzetben eljárnak, eljártak vagy fognak eljárni. Ha egy nőt nem alkalmaznak terhessége miatt, az közvetlen megkülönböztetésnek minősül. Közvetett megkülönböztetés Ha egy látszólag semleges rendelkezés, feltétel vagy gyakorlat az egyik nemhez tartozó személyeket a másik nemhez tartozó személyekhez képest hátrányosan érint, kivéve, ha ez a rendelkezés, feltétel vagy gyakorlat jogszerű céllal objektív módon igazolható, továbbá ezen cél megvalósításának eszközei megfelelőek és szükségesek. Például ha egy meghirdetett állás feltétele az, hogy a jelentkezőknek legalább 170 cm magasnak kell lenniük, az közvetett megkülönböztetésnek minősül, mivel ez a szabály sokkal több nőt, mint férfit érint hátrányosan. Zaklatás Ha egy személy nemével kapcsolatos nemkívánatos magatartásra kerül sor olyan céllal vagy hatással, amely sérti az adott személy méltóságát, és amely megfélemlítő, ellenséges, megalázó, megszégyenítő vagy sértő környezetet teremt. Például: rendszeresen tett, lealacsonyító vagy lenéző jellegű megjegyzések egy személy nemével kapcsolatban. Szexuális zaklatás Szexuális természetű, nemkívánatos magatartás minden formája, amely szóbeli, nem szavakkal történő vagy fizikai módon valósul meg, olyan céllal vagy hatással, amely sérti az adott személy méltóságát, és különösen amennyiben megfélemlítő, ellenséges, megalázó, megszégyenítő vagy sértő környezetet teremt. Például: nem szívesen látott, szexuális jellegű ajánlatok vagy kérések hivatali feljebbvalóktól vagy munkatársaktól. 3

6 Időrend: Irányelvek a nemek közötti egyenlőségről Az EK-Szerződés rögzíti az egyenlő díjazás jogát a férfiak és nők számára, és lehetővé teszi olyan jogszabályok meghozatalát, amely tiltja a megkülönböztetést a munkahelyen vagy a munkavégzés kapcsán, illetve az árukhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés terén. 75/117/EGK irányelv a férfiak és nők egyenlő díjazásáról 76/207/EGK irányelv az egyenlő bánásmódról a munkavállalás, a szakképzés és a munkakörülmények terén (módosítva 2002-ben) 79/7/EGK irányelv az egyenlő bánásmódról a szociális biztonság területén

7 óta /378/EGK irányelv az 92/85/EGK irányelv 2004/113/EK egyenlő bánásmódról a várandós, irányelv az árukhoz és a foglalkoztatási szociális gyermekágyas vagy szolgáltatásokhoz való biztonsági rendszerekről szoptató munkavállalók hozzáférésről, valamint (módosítva 1996-ban) munkahelyi azok értékesítéséről és biztonságáról és nyújtásáról 86/613/EGK irányelv az egészségvédelméről egyenlő bánásmódról az önálló vállalkozói 96/34/EK irányelv 2006/54/EK irányelv az esélyegyenlőség 5 tevékenységet folytató férfiak és nők között, illetve az önálló vállalkozó nők terhessegi es anyasagi védelméről a szülői szabadságról kötött megállapodásról 97/80/EK irányelv a bizonyítási teherről a nemi alapon történő hátrányos megkülönböztetés esetén és egyenlő bánásmód elvéről a foglalkoztatás és a munkavégzés területén (átdolgozott szöveg)

8 VÁRANDÓS MUNKAVÁLLALÓK ÉS SZÜLŐI SZABADSÁG A várandós, gyermekágyas vagy szoptató munkavállalók különleges védelmet élveznek a 92/85/EGK irányelv alapján, amely szabályozza a szülési szabadságot és a munkahelyi megkülönböztetést is. További védelmet a terhesség miatti hátrányos megkülönböztetés ellen a foglalkoztatás és a munkavégzés területén való egyenlő bánásmódról szóló szabályozás nyújt. 6 A 96/34/EK irányelv kibővítette a szülők jogait azáltal, hogy minimális követelményeket rögzített a férfi és női munkavállalók szülői szabadságával és a vonatkozó foglalkoztatási védelemmel kapcsolatban. Az irányelv célja az, hogy segítse a dolgozó szülőket a munka és a családi élet összehangolásában, és előmozdítsa az esélyegyenlőséget és az egyenlő bánásmódot a nők és férfiak között. EGYENLŐ BÁNÁSMÓD A JOGSZABÁLYBAN RÖGZÍTETT SZOCIÁLIS BIZTONSÁGI RENDSZEREKBEN A 79/7/EGK irányelv előírja az EU tagállamai számára, hogy megtiltsák a nemi alapon történő közvetlen és közvetett megkülönböztetést a jogszabályban rögzített szociális biztonsági rendszerekben. Ez egyaránt vonatkozik a gazdaságilag aktív népesség szociális ellátására, valamint az időseknek szóló állami nyugdíjra és a munkavállalók betegbiztosítására.

9 ÖNÁLLÓ VÁLLALKOZÓK ÉS HÁZASTÁRSAIK A 86/613/EGK irányelv az önálló vállalkozókat érinti és azok házastársait, akik segítik a munkájukat anélkül, hogy alkalmazottak vagy tulajdonostársak lennének. Az irányelv számos különböző kérdést szabályoz ezen a területen, pl. az üzletek alapítását és a kisegítő házastársak részvételét egy szociális biztonsági rendszerben. Ez az irányelv egy másik külön szabályozást egészít ki, amely a foglalkoztatásban és a munkavégzésben, a foglalkoztatási szociális rendszerekben és a jogszabályban rögzített szociális biztonsági rendszerekben való egyenlő bánásmódról szól. AZ ÁRUKHOZ ÉS SZOLGÁLTATÁSOKHOZ VALÓ HOZZÁFÉRÉS 7 A hátrányos megkülönböztetés és az egyenlőtlen bánásmód nemcsak a munkahelyen jelent gondot, hanem a mindennapi élet sok területén is, például az áruellátás és a szolgáltatásokhoz való hozzáférés terén. Az EK-Szerződés 13. cikkének 1. bekezdése lehetővé teszi a közösségi szabályozást a nemi alapon történő, munkahelyen kívüli hátrányos megkülönböztetés ellen. Ezt a 2004 decemberében elfogadott 2004/113/EK irányelv szabályozza, amely a nyilvánosság számára hozzáférhető és a magán-, illetve családi életen kívül eső területeken kínált árukra és szolgáltatásokra vonatkozik. Olyan alapvető mindennapi szolgáltatásokat szabályoz, mint a lakásszolgáltatás, a banki szolgáltatások és a biztosítás. A tagállamoknak ezt az irányelvet 2007 decemberéig át kell ültetniük a nemzeti jogrendjükbe.

10 Tudta Ön? A nők az Európai Unióban átlagban 15%-kal kevesebbet keresnek, mint a férfiak azonos beosztásban annak ellenére, hogy magasabb tudományos képesítéssel rendelkeznek. (Forrás: Eurostat) 2006-ban a év közötti lakosság foglalkoztatási aránya az EU jelenlegi 27 tagállamában 57,2% volt a nőknél és 71,6% a férfiaknál. (Forrás: Eurostat) 8 Egy 2004-ben végzett Eurobarométer-felmérés kimutatta, hogy bár a férfiak 75%-a tudatában volt annak, hogy joga van szülői szabadságra, 84%-uk úgy nyilatkozott, hogy azt nem vette igénybe, és ezt a jövőben sem tervezi. További információ Az Európai Bizottság egy osztaly foglalkozik a férfiak és nők közötti egyenlőséggel kapcsolatos jogi kérdésekkel. Ez a osztaly felügyeli a közösségi irányelveknek a nemzeti jogba történő átültetését az egyenlő bánásmód és a megkülönböztetésmentesség terén, illetve a nemzeti jogszabályok gyakorlati alkalmazását. A osztaly irányítja a jogsértési eljárásokat, amennyiben a tagállamok nem teljesítik a kötelezettségeiket, és szükség esetén új jogalkotási javaslatot tesz. Kapcsolat European Commission Directorate General for Employment, Social Affairs and Equal Opportunities Unit G.2: Equality, Action against Discrimination: Legal Questions B-1049 Brussels empl-info@ec.europa.eu Honlap

11 Európai Bizottság A nemek közötti egyenlőség jogszabalya az Európai Unióban Luxembourg: Az Európai Közösségek Hivatalos Kiadványainak Hivatala oldal 14,8 21 cm

12 KE HU-D Ha Önt érdeklik a Foglalkoztatási, Szociális Ügyi és Esélyegyenlőségi Főigazgatóság kiadványai, azokat az alábbi címen letöltheti: A kiadványok megrendelhetők az interneten keresztül: Az ESmail az Európai Bizottság Foglalkoztatási, Szociális Ügyi és Esélyegyenlőségi Főigazgatóságának elektronikus hírlevele, amelyre az interneten iratkozhat fel: