Esélyegyenlőségi terv. I. Általános célok, alapelvek

Átírás

1 ELNÖKE 8000 Székesfehérvár, Dózsa Gy. út 1. t f e El.I.D.8. Esélyegyenlőségi terv a július december 31. közötti időszakra A Székesfehérvári Törvényszék, mint munkáltató és az igazgatási tevékenysége alá tartozó Bicskei, Sárbogárdi, Dunaújvárosi és Székesfehérvári Járásbíróság és a Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a hatáskörébe utalt munkáltatói feladatok körében (a továbbiakban: munkáltató) az egyenlő bánásmódról, és az esélyegyenlőségről szóló évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Tv.) megvalósításának előmozdítása érdekében a törvény 63. (4) bekezdésében foglalt rendelkezések alapján figyelemmel a Munka Törvénykönyvéről szóló évi I. törvény 12. -ában foglaltakra, esélyegyenlőségi tervét az alábbi tartalommal hozza létre. I. Általános célok, alapelvek A munkáltató a foglalkoztatás során tiszteletben tartja a vele szolgálati jogviszonyban állók emberi értékeit, méltóságát, egyediségét. A munkáltató a diszkrimináció minden formáját elítéli, feladatainak ellátása során minden tekintetben szem előtt tartja az esélyegyenlőség és az egyenlő elbánás elvét. A munkáltató a foglalkoztatottak érdekeit figyelembe véve a költségvetési gazdálkodás keretei között olyan munkafeltételeket biztosít, és olyan munkakörülményeket alakít ki, amelyek hozzájárulnak az alapvető értékek megőrzéséhez és megerősítéséhez, az egyenlő bánásmódról, és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvényben megfogalmazottak megvalósításához. 1.) A munkáltató a foglalkoztatottak kiválasztása, illetőleg a foglalkoztatás során betartja az egyenlő bánásmód és az egyenlőség követelményeit és fellép a hátrányos megkülönböztetés minden formája ellen. A megkülönböztetés tilalma vonatkozik a munkavállaló bárminemű különösen koruk, nemük, családi állapotuk, nemzetiségük, fajuk, származásuk, vallásuk, politikai meggyőződésük miatti diszkriminációjára.

2 2 2.) Partneri kapcsolat, együttműködés A munkáltató a foglakoztatás keretei között a partnerség elvének érvényesítésére törekszik azzal, hogy átlátható pályáztatási (pályázati) és értékelési rendszert alakít ki. 3.) Biztosítja, hogy a pályázók és foglalkoztatottak közötti megkülönböztetésre kizárólag - a munkakör betöltése szempontjából releváns képzettség, készség és szakismeret figyelembe vételével, a hivatali beosztás és a munkakör sajátosságai, az elvégzett munka mennyisége és minősége alapján, - valamint az életesélyek egyenlőtlenségéből fakadó hátrányok enyhítése céljából legyen lehetőség a jogszabályokban, az SzMSz-ben és egyéb belső szabályzatokban meghatározott módon. 4.) A fenti célokat szem előtt tartva, a munkáltató folyamatosan figyelemmel kíséri a foglalkoztatott állomány összetételének alakulását, a tényleges helyzetfelmérés alapján kijelöli az esélyegyenlőség szempontjából kiemelt célcsoportokat, és belső szabályzataiban meghatározza azokat a szempontokat, feltételeket és támogatási formákat, amelyek az esélyegyenlőség előmozdítását szolgálják. 5.) Az egyenlő bánásmód és az esélyegyenlőség követelményeinek vélt vagy valós megsértése esetén biztosítja az eset körülményeinek teljes körű, érdemi kivizsgálását, s e célból együttműködik mind a sérelmet szenvedett féllel, mind az ügyben esetlegesen eljáró hatósággal. Gondoskodik az okok feltárásáról, indokolt esetben megteszi a személyi felelősség érvényesítéséhez, valamint a további jogsértés megelőzéséhez szükséges intézkedéseket. II. Kiemelt célcsoportok Az esélyegyenlőségi terv alkalmazása szempontjából kiemelt célcsoportba tartozik a.) a 35 évnél fiatalabb, b.) az 55 évnél idősebb, c.) a két vagy több 10 éven aluli gyermeket nevelő vagy a 10 éven aluli gyermeket nevelő egyedülálló, d.) a tartósan beteg, e.) az idős hozzátartozót ápoló, f.) a pályakezdő, g.) a roma identitású, h.) a fogyatékos foglalkoztatott.

3 3 A munkáltató folyamatosan figyelemmel kíséri a kiemelt célcsoportba tartozók helyzetét, munkavégzéssel összefüggő körülményeit, munkahelyi előrehaladásukat. III. Helyzetfelmérés 1.) A létszámadatok és statisztikák a június 30-i állapotot tükrözik. Engedélyezett és tényleges létszám 2014-ben: - Engedélyezett bírói létszám: 83 fő - Tényleges bírói létszám: 84 fő (ebből dolgozó: 76 fő) - Engedélyezett titkári létszám: 23 fő - Tényleges titkári létszám: 26 fő (dolgozó: 23 fő) - Engedélyezett fogalmazói létszám: 17 fő - Tényleges fogalmazó létszám: 7 fő (dolgozó: 7 fő) - A Székesfehérvári Törvényszék engedélyezett összlétszáma 2014-ben összesen: 331 fő - Tényleges összlétszám: 321 fő (dolgozó: 296 fő) A vezető beosztásban lévő munkavállalók száma: 21 fő A munkavállalók nemenkénti megoszlása: - Férfi: 53 fő - Nő: 278 fő A vezetők és bírák nem szerinti megoszlása: - Férfi: 33 fő - Nő: 49 fő A munkavállalók életkor szerinti megoszlása: - 35 év alatti munkavállalók: 75 fő - 55 év feletti munkavállalók: 35 fő A bírák bírói gyakorlat szerinti megoszlása a megye területén: év között: 9 fő év között: 9 fő év között: 12 fő év között: 30 fő - 20 év felett 23 fő A munkavállalók döntő többsége, 276 fő határozatlan idejű kinevezéssel foglalkoztatott, míg a határozott idejű kinevezett dolgozók létszáma 45 fő.

4 4 Idegennyelv-tudással rendelkező jogi beosztású munkavállalók száma összesen: 86 fő - Ebből 50 évnél idősebb: 4 fő A munkavállalók iskolai végzettsége: - felsőfokú végzettségűek: 156 fő - felső-középfokú végzettségűek: 78 fő - középiskola után egyéb végzettséget szerzettek: 55 fő - általános vagy alsó-középfokú végzettségűek: 42 fő Az intézmény alaptevékenységénél fogva a munkavállalók képzettségi mutatója magas, ugyanakkor a munkáltató támogatja a munkavállalóknak a bíróság alap és kiszolgáló tevékenységéhez kapcsolódó tanulmányait, fizetett távollét biztosításával. 2.) Képzések A Székesfehérvári Törvényszék minden év március 31-ig elkészíti aktuális képzési tervét. Az oktatási-képzési tevékenységet a törvényszék elnökhelyettes koordinálja. A képzési terv részét képezi a fogalmazók képzési tematikája, a képzésben részt vevő bírákkal és vizsgáztatók megjelölésével. A munkavállalók részt vesznek a Magyar Igazságügyi Akadémia által hirdetett éves képzéseken. A képzéseken való részvételt a munkáltató nem korlátozza, de indokolt esetben ajánlást tesz a képzéseken való részvétel és a munkaköri feladatok összehangolására. A munkáltató az éves képzési terv részeként rendszeresen szervez bírósági ügyviteli oktatást, külön tematikával. A munkáltató támogatja a szakirányú önképzésben való részvételt fizetett távollét biztosításával. A képzéseken való részvételhez szükséges fizetett távollétet konzultáción való részvétel, vizsgára, záróvizsgára való felkészülés egységesítésére a törvényszék tanulmányi szabályzata kiegészítésre kerül. A belső képzés részét képezi a speciális tudásmenedzsment műhelymunka, ahol a szervezet bármely dolgozója tarthat előadást azon speciális tudásáról, ismereteiről, amely más munkavállalók közérdeklődésére tarthat számot, ugyanígy az előadásokon a bíróság bármely dolgozója részt vehet.

5 5 3.) Javadalmazás és juttatások A bérezés a bírák tekintetében a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló évi CLXII. törvény (a továbbiakban: Bjt.), továbbá az igazságügyi alkalmazottak esetében az évi LXVIII. törvény (a továbbiakban: Iasz.) alapján történik. A bírák a Bjt.-ben az igazságügyi alkalmazottak az Iasz.-ban meghatározott feltételek fennállása esetén illetményre, pótlékokra, külön juttatásra, egyéb javadalmazásokra, kedvezményre és költségtérítésre jogosultak. A munkáltató vállalja, hogy kidolgozza és a dolgozók számára hozzáférhetővé teszi azon elveket, amelyek alapján az alkalmanként engedélyezett jutalomkeret elosztása történik. A munkáltató a mindenkor hatályos OBT szabályzatok szerinti egyéb juttatásokat biztosítja. 4.) Egészségügyi ellátás A munkáltató Székesfehérváron a törvényszék, a Székesfehérvári Járásbíróság és a Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon dolgozók ellátásra foglalkozás egészségügyi feladatokra szolgáltatási szerződéssel rendelkezik. A szolgáltatási szerződésben a törvényszék 2015-től biztosítja meghatározott szűrővizsgálatok (vérnyomás, cukor, EKG, koleszterin) éves elvégzését. Ezen felül szorgalmazza, hogy a dolgozók egyéb szűrővizsgálatokon is rendszeresen részt vegyenek. A képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről szóló 50/1990. (XI.3.) EÜM. rendelet alapján a dolgozó részére a képernyő előtti munkavégzéshez éleslátást elősegítő szemüveget biztosít, amelynek feltételeit elnöki szabályzat tartalmazza. 5.) Konkrét programok, intézkedések az egyes célcsoportok érdekében a.) A munkáltató kötelezettséget vállal, hogy valamennyi munkakörre pályázatot ír ki. Az álláshirdetések megfogalmazásakor és a leendő munkatársak kiválasztásánál csak az adott munkakör betöltésének feltételeit előíró jogszabályi kötelezettségekre, illetőleg a pályázati kiírásban foglalt feltételek alapján választja ki az új munkavállalót. b.) A munkáltató vállalja, hogy a tartósan távollévőket a szakmai képzésekről, ideértve a kollégiumi üléseket is, rendszeresen tájékoztatja. Lehetővé teszi, hogy az átfogóbb jogszabályváltozásokhoz, illetőleg a bírói gyakorlatot érintő szakmai anyagokhoz hozzáférjenek. A dolgozó igénye esetén rendszeresen tájékoztatást ad a megjelenő szakkönyvekről, fontosabb szakmai cikkekről, lényegesebb jogszabályváltozásokról.

6 6 c.) Az ülő, mozgásszegény munkakörökre figyelemmel továbbra is biztosítja és ösztönzi a sportnapokon való részvételi lehetőséget, támogatja a bíróság dolgozóinak helyi kezdeményezéseit. d.) A szabadságok kiadásánál az új szabadság-nyilvántartási intézkedési tervben a munkáltató előnyben részesíti a kisiskolás korú szülőt, illetve a bíróság szülőpár dolgozóit. Biztosítja, hogy a dolgozók szabadságuk nagyobb részét összefüggően nyáron, az ítélkezési szünetben tudják kivenni. e.) A fogyatékkal élők számára a munkahely megközelíthetősége érdekében pályázati támogatással elvégezte a szükséges akadálymentesítést. 6.) A munkáltató hosszabb távon célul tűzte ki a bírói munkateher csökkentését és a kompetencia alapú foglalkoztatást. A bírói munkateher csökkentésének egyik eszköze, hogy mind a titkárok, mind pedig a bírósági ügyintézők a speciális jogszabályokban (1/1999. (I.18.) IM-EüM együttes rendelet; 56/2008. (III.26.) Korm. rendelet; OBH ajánlás) meghatározott hatáskörökben önállóan, saját nevük alatt járjanak el. Mind a kompetencia alapú foglalkoztatásnak (munkavégzésnek), mind a bírói teamek kialakításának feltétele, hogy az egyes munkakörökre (írnok, tisztviselő, bírósági ügyintéző, bírósági titkár) megfelelő engedélyezett létszáma legyen a munkáltatónak. 7.) Panasztétel biztosítása A panasztétel nem korlátozza a dolgozót abban, hogy a rendelkezésre álló törvényes eszközök igénybevételével a sérelmet jogi útra terelje. Az egyenlő bánásmód megsértése miatt panasztételre az alábbiak szerint van lehetőség: - Az egyenlő bánásmód megsértése esetén a munkavállaló közvetlenül a munkáltatójához (a bíróság elnökéhez) fordulhat panasszal. A munkáltató esetenként jelöli ki a panaszt kivizsgáló személyt. - A vizsgáló a panaszt 7 napon belül kivizsgálja és véleményével együtt a munkáltatóhoz terjeszti, aki a panasz sorsáról ugyancsak 7 napon belül dönt. - Amennyiben a munkahelyi eljárás nem vezet eredményre, és a munkavállaló sérelme továbbra is fennáll, a jogszabályban biztosított jogorvoslati utat veheti igénybe. Székesfehérvár, június 30. Dr. Gerber Tamás s.k. a törvényszék elnöke