SZÓKÉSZLET- ÉS SZÓJELENTÉSTAN Kérdések a tananyaghoz és az olvasmányokhoz

Átírás

1 SZÓKÉSZLET- ÉS SZÓJELENTÉSTAN Kérdések a tananyaghoz és az olvasmányokhoz KÉRDÉSEK A TANANYAGHOZ 1. Bevezetés 1. A szókészlettan mibenléte. A szókészlettan nemzetközi neve. 2. A szókészlettan négy + egy részterülete (magyar + nemzetközi nevük), melyik mivel foglalkozik. 3. A lexikológia és a lexikográfia különbsége. 4. A szótárak mibenléte és típusai. 5. A lexéma mibenléte, a szó és a lexéma különbsége. 6. A főnevek, melléknevek, igék mely alakja képviseli a magyar szótárakban a lexémát? 7. A szó helye a nyelv rendszerében 8. A szómeghatározás elsődleges kritériumai (ezek külön-külön kérdésként is szerepelhetnek a dolgozatokban). 9. A szóság fokozatai. 10. A simulószók mibenléte és típusai. A szókészlet Általános kérdések 1. A szókészlet mibenléte; a szókészlet és a szókincs műszavak közti fogalmi különbség. 2. Az aktív és a passzív szókincs mibenléte, nagysága. 3. Az alapszókincs és a peremszókincs (kiegészítő szókincs) fogalma, jellemzői. 4. Az alapszókincsbe tartozó szavak tulajdonságai. 5. A peremszókincsbe tartozó szavak tulajdonságai. 6. Az egyéni szókincs és a teljes szókészlet mibenléte. 4. Szótártan Szótárak 1. Mik a szótárak közvetlenebb előzményei? (Adjuk meg magyar és nemzetközi nevüket.) Milyen két formájuk létezett? 2. Milyen rendezőelv szerint voltak a szavak csoportosítva a szójegyzékekben? 3. Mi a szótárak legnagyobb újítása a szójegyzékekhez képest? 4. A tezaurusz történeti és mai jelentése. 5. Mi a különbség a szótár és a lexikon közt? 6. Mi a különbség a lexikon és az enciklopédia közt? 7. Mi a különbség a szótár és a fogalomtár közt? 8. Mi a különbség a lexikon és a fogalomtár közt? 9. A szótári szerkezet három alapeleme. 10. A szótár megastruktúrája. 11. A makrostruktúra mibenléte. 12. A szócikkek rendezésének lehetséges módjai. 13. A betűrendes szótárak mibenléte. 14. A tematikus szótárak mibenléte. 15. A gyakorisági szótárak mibenléte. 16. A mikrostruktúra mibenléte. 17. Mi a mikrostruktúra alapegysége? Milyen fő részekből áll ez az alapegység? 18. A szócikkfej mibenléte. 19. A szócikkfejben található adattípusok az értelmező kéziszótárban. 20. A címszó mibenléte. 21. A homonim címszók egymástól való megkülönböztetése az értelmező kéziszótárban. 22. Mikor és hogyan történik a kiejtés jelölése az értelmező kéziszótárban? 23. A gyakorisági adatok közlésének módja az értelmező kéziszótárban. 24. Ellentmondás az objektív gyakorisági adatok és a gyakoriságra utaló minősítés közt: példa. 25. A szófaji minősítés szerepe. 26. A nyelvtani tájékoztatás mibenléte. 27. Az alakváltozatok és az írásváltozatok mibenléte, különbsége. 28. A szócikktörzs mibenléte.

2 29. A szócikktörzsben található adattípusok az értelmező kéziszótárban. 30. Az értelmezések célja. 31. Az értelmezésekhez kapcsolódó adattípusok. 32. Milyen jelentéstípusokat különböztet meg az értelmező kéziszótár? Hogyan jeleníti meg ezeket vizuálisan? 33. A szótári és az enciklopédikus értelmezések mibenléte, különbsége. 34. Az értelmezések típusai. 35. A kifejtő értelmezések mibenléte. 36. A csúcsos zárójel szerepe a kifejtő értelmezésekben. 37. A kerek zárójel szerepe a kifejtő értelmezésekben. 38. A szinonimikus értelmezések mibenléte. 39. A szinonimikus értelmezések elvei. 40. A körülíró értelmezések mibenléte. 41. A csúcsos zárójel szerepe a körülíró értelmezésekben. 42. A helyettesíthetőségi elv mibenléte. 43. A behelyettesíthetőségi elv mibenléte. 44. Az érthetőségi elv mibenléte. 45. A jelentések sorrendje az értelmező kéziszótárban. 46. Milyen esetekben tartalmaznak a jelentések példákat is? 47. Hogyan vannak a példák tipográfiailag kiemelve? 48. Állandósult szókapcsolatok az értelmező szótárban. Hova vannak beépítve? 49. Milyen típusú állandósult szókapcsolatokat tartalmaz az értelmező kéziszótár? 50. A szócikkláb mibenléte. 51. Milyen típusú adatokat tartalmaz a szócikkláb az értelmező kéziszótárban? 52. Hogyan utal a szótár az alapnyelvi eredetű szavakra és a jövevényszavakra? 53. Több nyelv feltüntetése az etimológiai részben. 54. Hogyan utal a szótár a belső keletkezésű szavakra? 55. Hogyan utal a szótár a nemzetközi szavakra és a vándorszavakra? 56. Hogyan utal a szótár a tulajdonnévi eredetre? 57. Hogyan utal a szótár a betűszók eredetére? 58. Az önálló és az utaló szócikkek mibenléte, különbsége. 5. Frazeológia 1. A kollokációk mibenléte, jellemzése. 2. Az összetett szavak, állandósult szókapcsolatok és kollokációk egymáshoz való viszonya. 3. A frazeológia mibenléte. 4. A frazeológiai kapcsolatok mibenléte, jellemzői. 5. A szokványos kifejezések mibenléte. 6. A szokványos kifejezések típusai. 7. A közhasználatú kifejezések, szakkifejezések és politikai jelszavak mibenléte. 8. A funkcióigés szerkezetek mibenléte. 9. A funkcióigés szerkezetek funkciói. 10. A helyzetmondat mibenléte. 11. A helyzetmondatok típusai. 12. Az expresszív kifejezések mibenléte. 13. Az expresszív kifejezések típusai. 14. Az állandó jelzők mibenléte. 15. A szólások mibenléte. 16. Az idiómák mibenléte. 17. A szóláshasonlatok mibenléte. 18. A klisék mibenléte. 19. A mondatértékű kifejezések mibenléte és típusai. 20. A közmondások mibenléte. 21. A szólások és a közmondások különbsége. 22. Az antiproverbiumok mibenléte. 23. A közmondás-összevonások mibenléte. 24. Az aforizmák mibenléte. 25. Az aforizmák és a közmondások különbsége. 26. A szállóigék mibenléte. A szállóigék és az aforizmák különbsége. 27. A közhelyek mibenléte. 28. A sajátos stílusértékű feliratok típusai. 8. A regiszterek szókészlettani és szótártani kérdései A nyelvváltozatok mibenléte és osztályozása 1. A dialektusok és a regiszterek mibenléte, különbsége. Példák dialektusokra és regiszterekre. A regiszterek osztályozása 2. A beszédhelyzet tényezői. 3. A stílusváltozatok mibenléte. Példák stílusváltozatokra. 4. A szaknyelvek mibenléte. A beszédhelyzet mely tényezője alapján különülnek el? 5. A csoportnyelvek fogalma, a csoportnyelvek műszónak a regiszterek műszóhoz való viszonya. 6. A regiszterek jelentősége. 7. A helyes regiszterhasználat fontossága

3 A szleng, a tolvajnyelv és a zsargon 8. A stílusváltozatok mibenléte. 9. A stílusváltozatok fajtái. Milyen pontok különböztethetők meg a stílusváltozati folyványon? 10. A szleng mibenléte. 11. A szleng nyelvi hordozói. 12. A szleng mint beszédműfaj. 13. A szleng mint nyelvi univerzálé. 14. A szleng típusai. 15. A tolvajnyelv mibenléte és jellemzői. 16. A zsargon mibenléte és jellemzői. 17. A szalonnyelv mibenléte és jellemzői. 18. A pártzsargon, ill. a totalitariánus zsargon mibenléte. A szovjetizmusok fogalma. A szaknyelvi szókészlet mibenléte és jellemzői 19. A szaknyelvi stílus két fő jellemzője. 20. A terminológia és a nómenklatúra mibenléte, különbsége. Minősítések és jelölések a szótárakban 21. A denotatív jelentés mibenléte. 22. A konnotatív jelentés mibenléte. 23. A minősítések és jelölések típusai a szótárakban. 24. A szófaji minősítés mibenléte. Példák szófaji minősítésekre. 25. A fogalomköri minősítés mibenléte. 26. A jelentés mely aspektusához tartozik a fogalomköri minősítés? 27. A stílusminősítés mibenléte. 28. A jelentés mely aspektusához tartozik a stílusminősítés? 29. A stílusminősítések típusai. 30. A gyakorisági megjelölés mibenléte. 31. A földrajzi és a földrajzi-politikai megjelölések mibenléte. 32. Fogalomköri minősítések az értelmező kéziszótárban. 33. A stílusérték mibenléte. 34. A stílusminősítés mibenléte. Regiszterbeli dimenzió 35. A minősítési rendszer regiszterbeli dimenziójának minősítései: felsorolás és általános áttekintés. 36. A szaknyelvi vagy tudományos minősítés mibenléte, rövidítése. Melyik dimenzión található? Példák 37. A szépirodalmi, irodalmi vagy költői minősítés mibenléte, rövidítése. Melyik dimenzión található? Példák 38. A sajtónyelvi minősítés mibenléte, rövidítése. Melyik dimenzión található? Példák 39. A hivatali vagy közéleti minősítés mibenléte, rövidítése. Melyik dimenzión található? Példák 40. A szleng vagy argó minősítés mibenléte, rövidítése. Melyik dimenzión található? Példák 41. A nem hivatalos vagy hétköznapi minősítés mibenléte, rövidítése. Melyik dimenzión található? Példák 42. A közhasználatú minősítés mibenléte, rövidítése. Melyik dimenzión található? Példák Stílusváltozati dimenzió 43. A minősítési rendszer stílusváltozati dimenziójának minősítései: felsorolás és általános áttekintés. 44. A választékos minősítés mibenléte, rövidítése. Melyik dimenzión található? Példák 45. A kissé választékos minősítés mibenléte, rövidítése. Melyik dimenzión található? Példák 46. A bizalmas minősítés mibenléte, rövidítése. Melyik dimenzión található? Példák 47. A kissé bizalmas minősítés mibenléte, rövidítése. Melyik dimenzión található? Példák 48. A közömbös minősítés mibenléte, rövidítése. Melyik dimenzión található? Példák Érzelmi dimenzió 49. A minősítési rendszer érzelmi dimenziójának minősítései: felsorolás és általános áttekintés. 50. A szépítő vagy eufemisztikus minősítés mibenléte, rövidítése. Melyik dimenzión található? Példák 51. A kedveskedő minősítés mibenléte, rövidítése. Melyik dimenzión található? Példák

4 52. A tréfás minősítés mibenléte, rövidítése. Melyik dimenzión található? Példák ilyen 53. A túlzó minősítés mibenléte, rövidítése. Melyik dimenzión található? Példák ilyen 54. A pejoratív vagy rosszalló minősítés mibenléte, rövidítése. Melyik dimenzión található? Példák 55. A gúnyos vagy ironikus minősítés mibenléte, rövidítése. Melyik dimenzión található? Példák 56. A durva minősítés mibenléte, rövidítése. Melyik dimenzión található? Példák ilyen 57. A trágár minősítés mibenléte, rövidítése. Melyik dimenzión található? Példák ilyen 58. Az átvitt vagy átvitt is minősítés mibenléte, rövidítése. Melyik dimenzión található? Példák A dialektusokat érintő stílusminősítések 1. A minősítési rendszer dialektális dimenziójának minősítései: felsorolás és általános áttekintés. 2. A népnyelvi vagy népies minősítés mibenléte, rövidítése. Melyik dimenzión található? Példák 3. A vulgáris minősítés mibenléte, rövidítése. Melyik dimenzión található? Példák ilyen 4. A tájnyelvi minősítés mibenléte, rövidítése. Melyik dimenzión található? Példák 5. Az általános minősítés mibenléte, rövidítése. Melyik dimenzión található? Példák 6. Az állami változatokra utaló jelölések mibenléte, rövidítése. Melyik dimenzión található? Példák 10. A szavak megoszlása az élő nyelvhasználathoz viszonyítva Archaizmusok és neologizmusok 1. Az archaizmusok mibenléte. 2. Az archaizmusokra utaló stílusminősítések és fogalomköri minősítések az értelmező szótárakban és a Termini-szótárban. 3. Az archaizmusok két fő típusa. 4. A nyelvi archaizmusok mibenléte és típusai. 5. A teljes (nyelvi) archaizmusok mibenléte. 6. A formai (nyelvi) archaizmusok mibenléte. 7. A jelentésbeli (nyelvi) archaizmusok mibenléte. 8. A historizmusok (fogalmi archaizmusok) mibenléte és típusai. 9. A teljes historizmusok (fogalmi archaizmusok) mibenléte. 10. A formai-jelentésbeli historizmusok (fogalmi archaizmusok) mibenléte. 11. A jelentésbeli historizmusok (fogalmi archaizmusok) mibenléte. 12. A neologizmusok mibenléte. 13. A neologizmusokra utaló minősítések és jelölések az értelmező szótárakban és a Termini-szótárban. 14. A neologizmusok két fő típusa. 15. A nyelvi neologizmusok mibenléte és típusai. 16. A teljes (nyelvi) neologizmusok mibenléte. 17. A formai (nyelvi) neologizmusok mibenléte. 18. A jelentésbeli nyelvi neologizmusok mibenléte. 19. A modernizmusok (fogalmi neologizmusok) mibenléte és típusai. 20. A teljes modernizmusok (fogalmi neologizmusok) mibenléte. 21. A formai-jelentésbeli modernizmusok (fogalmi neologizmusok) mibenléte. 22. A jelentésbeli neologizmusok mibenléte. Az időbeliségre utaló stílusértékek a szótárakban 23. A minősítési rendszer időbeli dimenziójának minősítései: felsorolás és általános áttekintés. 24. A régies minősítés mibenléte, rövidítése. Melyik dimenzión található? Példák ilyen 25. A kissé régies minősítés mibenléte, rövidítése. Melyik dimenzión található? Példák 26. Az elavult minősítés mibenléte, rövidítése. Melyik dimenzión található? Példák ilyen 27. A történeti minősítés mibenléte, rövidítése. Melyik dimenzión található? Példák 28. Az új minősítés mibenléte, rövidítése. Melyik dimenzión található? Példák ilyen 29. Az elavulóban vagy kiveszőben minősítés mibenléte, rövidítése. Melyik dimenzión található? Példák 30. Tájékoztató célzatú megjelölések: felsorolás és általános áttekintés. 31. A ritka minősítés mibenléte, rövidítése. Melyik dimenzión található? Példák ilyen 11. Idegen szavak a mai magyar nyelvben 1. Az idegen szó és jövevényszó megkülönböztetésének szempontjai. 2. Az idegen szavak hangtani beépülése. A beépülés módja a magyarban

5 3. Az idegen eredetű mozaikszavak problémái. 4. Hosszú rövid mássalhangzó-ingadozások az idegen szavakban. 5. Hosszú rövid magánhangzó-ingadozások az idegen szavakban. 6. Az idegen szavak rétegei nyelvművelési és stilisztikai szempontból. 7. Milyen nyelvi ideológia kapcsolódik a szükséges idegen szavak elképzeléséhez? 13. A tulajdonnevek és köznevek elhatárolása: nyelvenkénti különbségek. Példák olyan kategóriákra, amelyek egyes nyelvekben tulajdonnévnek számítanak, más nyelvekben nem. 14. Az egyedi létezők tulajdonnévi jellegének problémái. 15. Az időbeli jelenségek neve (történelmi események). 12. Kölcsönszavak a magyar nyelv határon túli változataiban 1. A kontaktusjelenségek mibenléte. 2. A kölcsönszavak két fő típusa a magyar nyelv határon túli változataiban. 3. Szorosabban vett kölcsönszavak a magyar nyelv határon túli változataiban. Mibenlétük. 4. Alaki kölcsönszavak a magyar nyelv határon túli változataiban. Mibenlétük. 5. Kalkok a magyar nyelv határon túli változataiban. Mibenlétük. 6. Jelentésbeli kölcsönszavak a magyar nyelv határon túli változataiban. Mibenlétük. 7. Stilisztikai kölcsönszavak a magyar nyelv határon túli változataiban. Mibenlétük. 8. Többedleges kölcsönszavak a magyar nyelv határon túli változataiban. Mibenlétük. 9. Önálló alkotások a magyar nyelv határon túli változataiban. Mibenlétük. 13. A tulajdonnevek általános kérdései 1. A köznév és a tulajdonnév mibenléte, különbsége. 2. Miért tartjuk a személyneveket annak ellenére tulajdonnévnek, hogy nagyon sok Kovács János stb. nevű ember létezik? 3. A tulajdonnév jelentésének négy fő összetevője. 4. A tulajdonnév denotatív jelentése. 5. A tulajdonnév közszói jelentésvonatkozása és információtartalma, a kettő közötti különbség. 6. A közszói jelentésvonatkozás elhomályosulásának két módja. 7. Mire példa Hegykő falu neve? Mi volt a korábbi alakja? Mit jelentett? 8. Mire példa Somorja város neve? Mi volt a korábbi alakja? Mit jelentett? 9. a) Motivált és motiválatlan tulajdonnevek. b) Melyek a kevésbé tulajdonnévszerűek? 10. A posztmodern névadás mibenléte. 11. A névhangulat mibenléte. 12. A tulajdonnevek szófajiságának problémái. 14. Személynevek 1. A személynevek mibenléte és típusai. 2. A keresztnevek mibenléte. A keresztnév és az utónév terminus használatának előnyei, hátrányai. 3. A régi pogány magyar személynevek mai továbbélése. (Milyen két típusú tulajdonnévben élnek tovább?) 4. A vezetéknév és a családnév fogalma, különbsége. 5. A teljes egyéni név mibenléte. 6. Teljes egyéni névnek látszó nevek, amelyek valójában más típusúak. 7. A Jézus Krisztus név eredete, jelentése. 8. A becenevek mibenléte és típusai. 9. A ragadványnevek mibenléte és típusai. 10. Az álnevek mibenléte. 11. Az asszonynevek mibenléte és típusai. 12. A sajátosan magyar asszonynevek problémái. 13. A személynévhasználat jogi szabályozása Szlovákiában. Általános áttekintés. 14. A névtörvény. 15. Az anyakönyvi törvény. Helynevek 15. Helynevek és egyéb névfajták 1. A helynevek mibenléte és négy fő típusa. 2. A földrajzi nevek mibenléte és nemzetközi neve. 3. A földrajzi nevek típusai. 4. A mikrotoponima, ill. a mikrotoponímia mibenléte. 5. A makrotoponima, ill. a makrotoponímia mibenléte. 6. A földrajzi köznév mibenléte. 7. A közigazgatási nevek mibenléte és típusai. 8. Településen belüli kisebb egységek (városrészek, utcák, épületek) nevei. 9. Az utcanevek alapfunkciója és az ennek ellentmondó névadási gyakorlat. 10. Az utcanevek járulékos három funkciója. Ezek megítélése gyakorlati és történeti érték szempontjából. 11. A Földön kívüli helynevek

6 12. A helységnévhasználat jogi szabályozása Szlovákiában 2011 óta. Egyéb névfajták 13. Az intézménynevek típusai. 14. Miben különböznek a művészeti alkotások címéktől az újság- és folyóiratnevek? Mivel magyarázható a különbség? 15. Az áru és márkanevek mibenléte. A jelentéstan alapkérdései 16. A jelentéstan alapkérdései 1. A jelentéstan mibenléte. 2. A jelentéstan központi kérdése. 3. A jelentéstan két nagy területe. 4. A szűkebb értelemben vett szemantika mibenléte. Példák a szemantika és a pragmatika különbségére. 5. A pragmatika mibenléte. Példák a pragmatika és a szemantika különbségére. 17. Lexikális viszonyok: bevezetés. Monoszémia poliszémia. Lexikális viszonyok általában 1. Milyen lexikális viszonyok különböztethetők meg a lexémák hangalakjának és jelentésének egymáshoz való viszonya alapján? Monoszémia és poliszémia 2. A monoszémia mibenléte. Példák monoszém szavakra. 3. A poliszémia mibenléte. Példák poliszém szavakra. 4. A monoszémia és a poliszémia elterjedtsége. 5. A nyelvközi poliszémia mibenléte. 6. A nyelvközi poliszémia lehetséges lélektani és nyelvi következménye. 7. Milyen típusú kölcsönzéshez vezethet a nyelvközi poliszémia? 3. Miért nem szoktak a homonimák kommunikációs zavart okozni? 4. A homonímia és a poliszémia különbsége általában. 5. A nyelvközi homonímia. Példák homográfokra és valódi homonimákra. 19. Szinonímia és mononímia 1. A szinonímia mibenléte a jelenleg általános felfogás szerint. 2. A szinonimapárok és szinonimasorok fogalma. 3. A vezérszinonima fogalma. 4. A mononímia mibenléte. A mononimák fogalma. Keressünk példákat! 5. Szinonímia konkrét és absztrakt síkon. 6. Poliszémia és szinonímia összefüggése. 7. Miért beszélünk szinonim szójelentésekről és nem szinonim szavakról? 8. Antonímia és szinonímia összefüggése. 9. Polinímia és szinonímia összefüggése. Milyen típusú szinonimák emlékeztetnek a polinímiára? 10. A tautonímia fogalma. 11. A mai szinonimafelfogás. 12. A szinonímia válfajai. 13. A teljes szinonímia mibenléte. 14. A teljes szinonímia gyakorisága. 15. A részleges szinonímia mibenléte. 16. A pragmatikai szinonímia mibenléte. 17. A kohiponimák mint pragmatikai szinonimák. 18. Eltérő szemléletű szavak mint pragmatikai szinonimák. 19. A konnotáció szerepe a konkrét élethelyzetekben 20. Az eufemizmusok mibenléte. 21. A tabu fogalma. A tabuszavak típusai a modern civilizációkban. 22. A kakofemizmusok mibenléte. 23. A kakofemizmusok mint a szinonímia forrásai. 24. A parafrázis mibenléte. 25. A nyelvközi szinonímia mibenléte. 26. A nyelvközi szinonímia lehetséges következményei. 18. Homonímia 1. A homonímia mibenléte. 2. A homonímia szótártani kezelése. Polinímia 20. Polinímia és paronímia 1. Az egy- és a többalakú szavak fogalma

7 2. A polinímia mibenléte. 3. A szóhasadás mibenléte. 4. A nyelvközi polinímia mibenléte. 5. A nyelvközi polinímia lehetséges nyelvi következménye. Paronímia 6. A paronímia mibenléte. 7. Milyen jelenségekkel rokon a paronímia? 8. A paronimák két típusa a köztük lévő jelentéskülönbség mértéke szempontjából. Legalább három-három példa az egyes típusokra. 9. Paronimák és hibás szóválasztás. 10. Paronímia és jelentésváltozás. 11. A malapropizmus, ill. katechrészisz mibenléte. 12. A malapropizmus műszó keletkezése. 13. A nyelvközi paronímia mibenléte. Hiponímia 21. Hiponímia és hiperonímia 1. A hiponímia, ill. a hiperonímia mibenléte. 2. A kohiponimák fogalma. 3. A nyelvközi hiponímia mibenléte. 4. A nyelvközi hiponímia lehetséges nyelvi következménye. 5. A meronímia mibenléte. Antonímia 6. Az antonímia, ill. az antonimák mibenléte. 7. A többjelentésű szavak antonimái. 8. Az autoantonímia fogalma. 9. A fokozható antonimák mibenléte. 10. A fokozható antonimák jellemzői. 11. A komplementáris antonimák mibenléte. 12. A komplementáris antonimák jellemzői. 13. A relációs antonimák mibenléte. 14. Az antonimák szótárazása

8 SZAKIRODALOM A SZÓTÁROLVASÁSHOZ Pusztai Ferenc szerk Előszó a második, átdolgozott kiadáshoz. Tájékoztató. Rövidítések és jelek. Magyar értelmező kéziszótár, V XXIV. (2., átdolgozott kiadás.) Budapest: Akadémiai Kiadó. (ÉKSz.2) 1. A magyar szókincs mely részének felvételére törekedett a Magyar értelmező kéziszótár? 2. A nyelvi részrendszerek közül melyik változik a leggyorsabban és a legnagyobb mértékben? 3. Milyen új fogalomköri minősítések és stílusminősítés jelent meg a kéziszótár új kiadásában? 4. Mondjunk példákat olyan minősítésekre, amelyek egyúttal nyelvhasználati állásfoglalást, tájékoztatást is kifejeznek! 5. Mit jelent a magyar értelmező szótárak léptékváltása? 6. a) Hogyan jelzi a kéziszótár új kiadása a szavak gyakoriságát? b) Milyen munka alapján történik a gyakoriság jelzése? 7. Mit jelent az a tény, hogy a Magyar értelmező kéziszótár általános szótár? 8. Mit jelent az a tény, hogy a Magyar értelmező kéziszótár értelmező jellegű szótár? 9. Mely szótártípushoz tartozik a Magyar értelmező kéziszótár terjedelme és tömörsége alapján? 10. a) Vannak-e tulajdonnevek a szótárban? b) Vannak-e tulajdonnévi eredetű elemek a szótárban? Ha igen, nevezzük meg két fő típusukat, példákkal! 11. Köznevek tulajdonnévszerű jelentései a szótárban 12. Milyen típusú kötött morfémákat tartalmaz a szótár? 13. a) Milyen formában szerepelnek a szótárban a közkeletű általános és szaknyelvi rövidítések, ill. jelek? b) Példák ilyenekre. 14. A címszóbokrosítás fogalma és célja. 15. a) Hol fordul elő a bokorban a virgula? b) Mi a szerepe? c) Példa. 16. a) Hol fordul elő a bokorban a tilde? b) Mi a szerepe? c) Példa. 17. Az önálló szócikk és az utaló szócikk fogalma, különbsége. 18. a) Milyen típusú szavak, szóalakok kerültek utaló szócikkbe? b) 19. Az önálló szócikkek három fő szerkezeti egysége. 20. Az utaló szócikkek két szerkezeti egysége. Példa. 21. Milyen típusú adatok találhatók a szócikkfejben? 22. a) Hogyan különbözteti meg az értelmező kéziszótár a homonimákat? b) 23. a) Milyen esetben közli a szótár a címszó kiejtését, és milyen esetben nem közli? b) 24. A szófaji jelölés célja. 25. a) Milyen esetben tagolódik a szócikk jelentéscsoportokra? b) Milyen jel segítségével ismerhetjük föl a jelentéscsoportokat? Mutassuk be a ki 1 és a lengyel vagy jaj címszó példáján! 26. a) Mikor kerülnek a több szófajú címszók szófajai egybefoglalva a szócikkfejbe? b) Példa. 27. Magyarázzuk meg a következő három jelölést, rávilágítva a kettő közötti különbségre! a) fordít ts (és tn) ige; b) áthat ts és tn; c) arat ts ige [...] (t.n.) géppel ~! 28. Magyarázzuk meg a következő jelölést: megrendítő mn (mn-i ign is)! 29. Mondjunk példát nyelvtani tájékoztatásra, a címszó különleges mondatbeli szerepére vonatkozó utalásra, ill. szóhasználati tudnivalóra! 30. Milyen típusú információkat tartalmaz a szócikk értelmező és szemléltető része (a szócikktörzs)? 31. Milyen háromféle értelmezéstípus szerepel a kéziszótárban? 32. A kifejtő értelmezés mibenléte. Példa. 33. Szinonimikus értelmezés mibenléte. 34. Miből derül ki a szócikkben az egyes szinonimák közötti különbség? 35. a) Milyen módon utal a címszó jelentésére a szótár a fogalmi tartalommal kevésbé telített címszók esetében? b) Hogyan vannak az ilyen értelmezések megjelölve a szótárban? c) Példák ilyen címszókra. 36. a) Mit jelölnek a szótárban a kifejtő értelmezésekben található csúcsos zárójelek? b) Példa. 37. a) Mit jeleznek az értelmezések szövegében a kerek zárójelek? b) Példa. 38. Hogyan, milyen jelölésekkel különbözteti meg egymástól a szótár az önálló jelentéseket és a jelentésárnyalatokat? 39. Mi a szerepük a stílusminősítéseknek? 40. Hol helyezkednek el a stílusminősítések, ha azok: a) az egész szócikkre érvényesek; b) alak- és írásváltozatra vonatkoznak; c) értelmezett szókapcsolatokra vonatkoznak; d) egy-egy jelentésre vonatkoznak? 41. Hogyan vannak jelölve a szótárban az erdélyi, szlovákiai és kárpátalji magyar szavak? 42. Hogyan alkalmazza a szótár a virgulát annak jelölésére, hogy egy-egy stílusminősítés csak egyetlen jelentésárnyalatra érvényes-e, vagy pedig egynél több jelentésárnyalatra is? 43. Hogyan különbözteti meg az értelmező kéziszótár tipográfiailag a szabad példákat? 44. a) Ha egy állandósult szókapcsolatot akarunk megkeresni a szótárban, a benne található melyik szónak a szócikkében keressük? b) Példa. 45. Hogyan van tipográfiailag elkülönítve a szótárban az etimológiai tájékoztató? 46. Hány átadó nyelv szerepelhet az etimológiai tájékoztatóban? 47. Mire utal az etimológiában a ( )?