A magyar nyelv története

HTML
DOWNLOAD

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A magyar nyelv története"

Lili Fazekas
6 évvel ezelőtt
Látták:

1 A magyar nyelv története I. Nyelvrokonság Különböző népcsoportok történelmük kezdetén azonos földrajzi helyen közös őshazában éltek, így azonos nyelvet használtak (alapnyelv). A közös hazából elvándorolt törzsek nyelve később más-más hatásoknak kitéve fejlődött, így ma már nem értik meg egymást, de a nyelvtudomány módszereivel bizonyítható a közös eredet. II. A magyar nyelv rokonai A magyar nyelv az urali nyelvek csoportjába, azon belül a finnugor nyelvcsaládba tartozik. III. A nyelvrokonság bizonyítékai 1.) Szabályos hangmegfelelés - A nyelv hangkészlete szabályosan változik. Ugyanabban a helyzetben ugyanaz a hang ugyanúgy változik. - Szókezdő helyzetben mély magánhangzó előtt a -p hangból -f lett, a -k hangból -h p > f:pa > fa, pun > fon k > h:kala > hal - két magánhangzó között a -t hangból -z lett t > z: kete > kéz, mete > méz 2.) Alapszókincs Az alapszókincs a nyelv legősibb korszakából származik. Megnevezi az ember testrészeit, a rokonsági fokokat, az embereket körülvevő természeti jelenségeket, állatokat, növényeket stb. Utal egy nép eredeti lakóhelyére. - testrészek: szem, szív, száj, kéz, fő (= fej) - rokonságnevek: fiú, apa, anya, meny - a természet tárgyai, jelenségei: tél, tavasz, év,kő, vas, arany - állatok, növények: lúd, nyúl, hal, növények: fa - eszközök, fegyverek: ideg, nyíl, háló 3.) A nyelvtani eszközkészlet hasonló az azonos nyelvcsaládba tartozó nyelveknél - agglitunáló nyelv (a toldalékokat a szótő után tesszük) - hangrend-törvény az ősi szavaknál - nincs nyelvtani nem - a jelző nincs egyeztetve a jelzett szóval - a birtokos személyjelek kifejezik a birtokos és birtok számát a legtöbb urali nyelvben az E/1. személyű birtokost -m rag jelöli - a határozórendszerre jellemző a hármas irányultság (hol, honnan, hová) - -k többesjel, -bb középfok jele - igei idő- és módjelek - tárgyas igeragozás

2 IV. A magyar nyelv történeti korszakai 1.) Ősmagyar kor - a vándorlásoktól a honfoglalásig a VIII. század közepétől 895-ig - az önálló magyar nyelv kialakulásának korszaka - a magyar nyelv törzsi nyelvjárásokra tagolódik 2.) Ómagyar kor - a honfoglalástól a mohácsi vészig a magyar nyelvű írásbeliség kezdetei - az irodalmi nyelv kialakulásának kezdetei - írásos nyelvemlékek maradtak ránk 3.) Középmagyar kor - a mohácsi vésztől a felvilágosodás koráig irodalmi nyelvünk a korszak végére nagyjából kialakul - ezt segítik a humanizmus eszméi a reformáció a könyvnyomtatás a literátusréteg kialakulása - az irodalmon kívüli írásbeliség elterjedése - az erdélyi remekírók munkássága 4.) Újmagyar kor 1. része - a felvilágosodás korától a XIX. század második feléig - az irodalmi nyelv megszilárdulása - a nyelvújítás hatása - megkezdődik a hangtani és helyesírási normarendszer kialakulása 5.) Újmagyar kor 2. része - a XIX. század második felétől napjainkig - a formai elemek egységesülése befejeződik, a normarendszer megszilárdul - a köznyelv és az irodalmi nyelv egyre jobban közeledik egymáshoz, és egyre jobban hat egymásra - megjelentek a szótárak, lexikonok - a nyelvészek kidolgozzák a nyelvművelés alapjait

3 V. A szókincs rétegei 1.) A szókincs fogalma - szavaink összessége a szókincs 2.) A szókincs fajtái a) Nemzeti szókincs b) Egyéni szókincs - minden emberre más és más szókincs jellemző - az egyéni szókincs függ az életkortól, műveltségtől, foglalkozásától aktív szókincs: az egyén által értett és használt szavak összessége passzív szókincs: a szókincsnek az értett, de nem használt része c) Köznyelv - a művelt magyar ember választékos, érthető nyelvhasználata d) Irodalmi nyelv - az írók, költők igényes, kifejező nyelve e) Csoportnyelv / szaknyelv - az azonos foglalkozású, kedvtelésű, életmódú emberek körében kialakult kisebb-nagyobb közösségek sajátos szóhasználata - pl.: orvosok, mérnökök, bélyeggyűjtők, sárkányrepülők szakszavai f) Argó vagy tolvajnyelv - eredetileg a többi embertől elkülönülni akaró bűnözők nyelve volt, célja, hogy ne értsék meg a beszédüket - a XX. századtól kezdve az argó szavai bekerültek a köznyelvbe parázik = fél, király = jó, zsozsó = pénz 3.) Tájnyelvek - a köznyelv helyi változata - tájegységenként eltérő lehet a hangrendszer, az ejtésmód, a szókincs (tájszavak), a toldalékok - nyelvjárások nyugati dunántúli déli palóc északkeleti tiszai mezőségi székely

4 VI. A magyar szókincs fejlődése 1.) Ősi magyar szókészlet a) Jellemzői - a szókincs annak a helynek a jellemzőit tükrözi, ahol a népesség kezdetben élt - a hely jellemzői lehetnek az állat- és növényvilág, domborzati és éghajlati viszonyok - a legtöbb szó egy vagy kéttagú - a főnevek magánhangzóra végződnek (= tővéghangzó) a tővéghangzó később lekopik, a szótő többnyire megnyúlik (= a rövid magánhangzó helyett hosszú lesz: utu > út) b) Fajtái - igék: van, lesz, él, hal, áll, siet, sír, ad, fog, öl, tép, fűz, lő, evez, mos, süt - testrésznevek: váll, láb, kéz, ujj, fej, homlok, szem, száj, fül, torok, szív, máj - család és rokonságnevek: apa, anya, fiú, leány, öcs, férj, férfi, rokon, árva - a természet tárgyai, jelenségei: ég, hajnal, villám, hold, év, hó, tavasz - növény-és állatvilág:fa, hárs, fenyő, fű, hagyma, bogyó, eper, nyúl, egér, - lakás, eszközök, fegyverzet:falu, ház, háló, kés, fazék, kenyér, íj, nyíl, - melléknevek: nagy, hosszú, vékony, sovány, könnyű, keserű, meleg, fekete, - számnevek: egy, két, három, négy, öt, hat, hét, húsz, harminc, első, második - névmások: én, te, ő, mi, ti, ki, mi, ez, az 2.) Jövevényszavak a) Fogalma - más népektől átvett szavak - az idők során teljesen beleilleszkedtek nyelvünkbe, ma már nem érezzük rajta az idegen eredetet b) Más népektől átvett szavak - iráni szavak; alán jövevényszavak (ie. X - isz. V. század) tehén, tej, tíz, nemez, vásár; asszony, híd - ótörök szavak (V- IX. század) kecske, disznó, túró, gyapjú, karám, ól, karvaly, turul, búza, szőlő, eke, kapu, bölcső, ács, gyűszű, törvény, boszorkány, sárkány - szláv jövevényszavak (IX-XVI. század) király, pénz, megye, tömlöc, gabona, dinnye, bárány, pásztor, család, asztal - latin jövevényszavak (X-XVIII. század) iskola, tábla, kréta, papiros, lecke, január, december, rózsa, liliom, doktor - török jövevényszavak (XVII-XVII. század) dívány, pamut, kávé, papucs, korbács - német jövevényszavak (XVII-XVIII. század) persely, farsang, tánc, fánk, herceg, zokni, zsemle - francia jövevényszavak szekrény, lakat, kilincs, trikó, rúzs, bizsu

5 3.) Idegen szavak - más nyelvekből átvett szavak - ma is érződik rajta, hogy nem magyar eredetű - fajtái megindult a beilleszkedés útján = a magyar helyesírás szabályai szerint írjuk kóla, lézer, nejlon, diszkó még idegen formában, helyesírással írjuk chip, átmenet like > lájk

Hasonló dokumentumok

NYELVTÖRTÉNET - ÖSSZEFOGLALÁS

NYELVTÖRTÉNET - ÖSSZEFOGLALÁS TÉMAKÖRÖK Alapfogalmak Nyelvrokonság Nyelvemlékek Nyelvtörténeti korszakok Nyelvújítás Szókészlettörténet - jövevényszavak ALAPFOGALMAK Nyelv = változó rendszer Változás okai: