A MAGYAR NYELV KÖNYVE. Hetedik, átdolgozott és bővített kiadás Főszerkesztő: A. JÁSZÓ AKMA

Átírás

1 A MAGYAR NYELV KÖNYVE Hetedik, átdolgozott és bővített kiadás Főszerkesztő: A. JÁSZÓ AKMA TREZOR KIADÓ Budapest, 2004

2 TARTALOM Előszó (A. Jaszó Anna) 9 Általános ismeretek a nyelvről és a nyelvtudományról (A Jásza Anna) 11 A beszéd és a nyelv 11 A nyelv keletkezése 13 A nyelv mibenléte 15 A nyelv a közlésfolyamatban 19 A nyelvek sokfélesége 23 A nyelvek típus szerinti osztályozása 26 A nyelvek eredet szerinti osztályozása : 30 A nyelv változékonysága és állandósága 49 A nyelv belső sokrétűsége és egységessége 54 A nyelvtudomány. A nyelvtudomány problematikája, területei és módszerei 59 Hangtan (A. Jászó Anna) A hangtan tárgya és felosztása A beszéd létrehozása: a beszédprodukció 85 A beszédhangok képzése: a beszélőszervek működése 86 A beszédhang mint akusztikai jelenség ). 93 A beszédhangok észlelése: beszédpercepció 97 A beszédhangok csoportosítása, A magánhangzók 103 A mássalhangzók 107 Fonológiai alapfogalmak 115 A beszédhangok kapcsolódása 122 A magánhangzók egymásra hatása a beszédben A magánhangzótörvények: a hangrend, az illeszkedés és a hiátustörvény 123 A mássalhangzók egymásra hatása a beszédben 125 A hasonulás 125 Az összeolvadás 130

3 842 A magyar nyelv könyve A rövidülés 132 Akivetés 132 Az igazodás 133 A szótag 134 A szupraszegmentális tényezők 139 Az artikulációs bázis a kiejtési norma 145 A beszédhibák 147 Az ejtéshibák 152 A beszédhangok expresszivitása Irodalom 160 Szótan 163 Szókészlettan (Bokor József) 164 A szókészlettan és a szótárírás 164 A szókészlet és a szókincs 167 A szó- és kifejezéskészlet egységei 172 A szókészlet tagolódása, rétegződése, mozgása 178 A szókészlet eredet szerinti tagolódása, csoportosítása 178 A szókészlet mai rétegződése, tagolódása 186 A szókészlet változása, mozgása 191 Irodalom 195 Szófajtan (Bokor József) 197 A szófaj fogalma és jellemzése 197 A szófajtani rendszerezés és a szófajok rendszere 202 A nem tiszta szófajúság, a szófajváltás, illetve a kettős vagy többes szófajúság 205 Aszófajváltás 207 A kettős vagy többes szófajúság 211 A mai magyarnyelv szófajai: fajtáikjellemzésük, használatuk 212 Az ige 212 Az igenemek és az igefajták 213 A névszók 221 A főnév 221 A melléknév 223 A számnév 226 A névmás Az igenevek 234 A határozószó 240 A viszonyszók 242

4 Tartalom 843 A segédige (és származékai) 243 A névutó (és a névutó-melléknév) 244 Az igekötő 245 A névelő 247 A kötőszó 249 A módosítószó 250 A mondatszók 251 Az indulatszó 251 A felelő-, kérdő- és társalgási szó 252 A hangutánzó mondatszó 252 Irodalom 252 Szóalaktan (Bokor József) 254 A szóalaktan mivolta, tárgya, helye a nyelvtanban 254 A szóelem fogalma jellemzése és a morfémák osztályozása 256 A szóelemek alaki viselkedése 259 A szóelemek egymáshoz kapcsolódása és határkérdései 262 A nyelvtani tő (szótő) fogalma, fajtái, típusai 267 Az igetövek tőtípusrendszere 269 A névszótövek tőtípusrendszere 271 A tövek használatának néhány egyéb kérdése ; 272 A jelezés és ragozás 273 Az igeragozás '..' 274 Az ige jelei 274 Az ige ragjai 276 Az igeragozási rendszerek..! 276 A rendhagyó, a hiányos és a régies ragozású igék 280 A névszóragozás 281 A névszók jelei 281 A névszók ragjai 286 A főnévi igenév személyragozása 290 Az ige-igenévi személyragozás 291 Irodalom A szóalkotás módjai (Cs. Nagy Lajos) 293 A szóösszetétel 293 Az összetett szó és elemei 294 Az összetett szók osztályozása 297

5 844_ A magyar nyelv könyve A szerves szóösszetétel 298 A szervetlen szóösszetétel 303 Aszóképzés 303 A képző főbb jellemzői 304 Az igeképzők 308 Névszóképzők 311 Igenévképzők 314 Ritkább szóalkotási módok 315 Irodalom 319 Mondattan 321 A mondattan és a mondat általános kérdései (Cs. Nagy Lajos) 321 Mondatmeghatározási kísérletek 321 A mondatok osztályozása 324 A mondatok fajai a kifejezett tartalom és a beszélő szándéka szerint 324 A kijelentő mondat 327 A felkiáltó mondat 328 Az óhajtó mondat 328 A felszólító mondat 329 A kérdő mondat 330 A grammatikai forma és a funkció ellentmondása 331 Állítást és tagadást kifejező mondatok 333 A mondatok osztályozása szerkezetük szerint 335 Az egyszerű mondat 335 Az összetett mondat 339 A tagolatlan mondat 339 Átmeneti típusok az egyszerű és az összetett mondatok között Irodalom 344 Az egyszerű mondat (Kálmánná Bors Irén-A. Jászó Anna) 345 A szintagmák 345 Az egyszerű mondat részei 361 A mondat fő részei 362 Azállítmány 364 Az alany 370 Az állítmány egyeztetése az alannyal 376

6 Tartalom 845 A bővítmények 378 A tárgy 378 A határozó ;.. ;. 383 A helyféle határozók 392 Az időféle határozók 395 A módféle határozók 397 Az állapotféle határozók 400 Logikai viszonyokat kifejező határozók 405 A vonzathatározók 408 A komplex határozó 411 A jelző 411 A minőségjelző 415 A mennyiségjelző 418 A birtokos jelző 419 Az értelmező jelző.* 424 A többtagú (halmozott) mondatrészek 427 A mondatrész és a szófaj 429 Mondatelemzési modell 432 Irodalom 436 Az összetett mondat (Király Lajos - A. Jászó Anna) 437 Az összetett mondat fogalma és fajtái 437 A mellérendelő összetett mondat 437 A kapcsolatos mondatok 439 Az ellentétes mondatok 441 A választó mondatok ). 442 A következtető utótagú mondatok 442 A magyarázó utótagú mondatok 443 Az alárendelő összetett mondat 443 A mondatrend 446 Az alanyi mellékmondat 447 Az állítmányi mellékmondat 448 A tárgyi mellékmondat 450 A határozói mellékmondatok 452 A helyhatározóféle mellékmondatok 452 Az időhatározóféle mellékmondatok 453 A módféle határozói mellékmondatok 454

7 846 A magyar nyelv könyve Az állapotféle határozói mellékmondatok Logikai viszonyokat kifejező határozói mellékmondatok 457 A vonzathatározói mellékmondatok 460 A jelzői mellékmondatok 461 A minőségjelzői mellékmondat 461 A mennyiségjelzői mellékmondat 462 A birtokos jelzői mellékmondat 462 Az értelmező jelzői mellékmondat 463 A sajátos jelentéstartalmú mellékmondatok áttekintése 463 Az alárendelő összetett mondatok elemzése 465 A többszörösen összetett mondat 467 A körmondat 473 A mondatátszövődés 474 Az összetett mondatokkal kapcsolatos nyelvhelyességi tudnivalók 474 Irodalom 476 Jelentéstan (Hangay Zoltán) 477 A jelentéstan múltja és jelene 477 A nyelvi jel és a jelentés 478 A nyelvi jel 478 A jelentés A szójelentés elemei' Motiválatlan és motivált szavak 485 A jelentésfajták 485 A toldalékok jelentésfajtái 490 A jelentésfajták a szavak jelentésében 490 A többjelentésű (poliszém) szavak 492 A többjelentésű szavak jelentésszerkezete (jelentésstruktúrája) 492 Metafora, metonímia és a jelentésfejlődés 494 Sokjelentésü szavaink 497 Azonos alakú szavak (homonimák) 498 A magyar homonimaállomány 499 A homonímia fajtái 499 A rokon értelmű szavak (szinonimák) 501 Értelmezésük 501 Elhatárolásuk és kialakításuk 502

8 Tartalom 847 Csoportosításuk 503 Poliszémia és szinonímia 504 A jelentésmező 505 A jelentésmezők felépítése A világ nyelvi képe a jelentésmezők tükrében 508 Roget Thesaurusa 509 Az ellentétes jelentésű szavak (antonímák) 510 Szerepük a nyelvi rendszerben 510 Fajtái A Magyar szókincstár az ellentétek első magyar szótára 512 A jelentésváltozás 512 Fogalma 512 Főbb fajtái Hadrovics László alapján 513 Névátvitel a tárgyak hasonlósága alapján 513 Névátvitel térbeli érintkezés alapján./. 514 Jelentésbővülés 514 Jelentésszükülés 514 További esetei 514 Összefoglalás és kitekintés 515 Irodalom 518 Szövegtan (Hangay Zoltán) 521 A szöveg problémái 521 A szöveg fogalma : ;. 523 A szöveg pragmatikai vonatkozásaiban..'; 525 Aktuális mondattagolás ; 526 A kontextus 527 A beszédtett-elmélet 528 A társalgáselemzés 528 Az implicit jelentések 529 A nyelvi viselkedésről 530 A szöveg szerkezete, címe és kohéziója 531 A szöveg mikroszerkezeti egységei 531 A szöveg makroszerkezeti egységei A lineáris és a globális kohézió 536 A nyelvtani kategóriák szövegbeli szerepei, 537

9 848 A magyar nyelv könyve A szabadmondatok tartalmi-logikai kapcsolódása 537 A kötőszók 539 Az utalás 540 Az egyeztetés A hiány és a kihagyás 543 A konnexió további eszközei 543 A szöveg jelentésének elemei 544 A lineáris kohézió eszközei 544 A szöveg témahálózata 547 Irodalom 552 Retorika (A. Jászó Anna) 555 A retorika fogalma és rendszere 555 Az invenció: a feltalálás 561 A retorikán belüli bizonyítékok 563 A logikai érvelés, az argumentáció a logosz 563 Az alapvető gondolkodási müvelet: a következtetés 563 Az érvelés általános érvforrásai 572 Az etikai érvelés az ethosz 584 Az érzelmi érvelés a pathosz 585 A retorikán kívüli bizonyítékok 586 A diszpozíció: az elrendezés 592 Az élokúció: a kidolgozás 597 A memória: az emlékezetbe vésés 599 A pronunciáció: az előadás 601 Irodalom 604 Névtani ismeretek (Király Lajos) 607 A tulajdonnevekről általában 607 A nevek rendszere 609 A személynevek 610 A magyar személynévadás története 610 Ősmagyar és ómagyar kor ( ) 610 A középmagyar kor ( ) 611 Az újmagyar kor (1772-) 611

10 Tartalom 849 A mai névdivat 612 Névesztétikai szempontok 614 Becenevek...-.;: 615 A családnevek 618 A családnevek története 618 A házasság utáni névviselés 620 A ragadványnevek Helynevek 623 Földrészek, országok, tájak nevei 624 A község- és városnevek 625 A belterületi és külterületi nevek 628 Csillagnevek 629 Állatnevek 630 Intézménynevek 632 Tárgynevek 634 Emberi alkotások elnevezései 635 Szellemi alkotások nevei 635 Címek 635 Áru- és márkanevek 636 Eseménynevek 637 Az írói névadás 638 Irodalom : A mai magyar nyelvjárások (Király Lajos) 641 A nyelvjárások általános kérdései ; 641 A köznyelv és a nyelvjárások viszonya 641 A nyelvjárások szerepe a nyelv életében 643 A nyelvjárási jelenségek keletkezése és terjedése 645 A nyelvjárási jelenségek határai 647 A nyelvjárási egységek '. 650 A magyar nyelvjárási jelenségek áttekintése 652 Hangtani jelenségek 652 A fonémarendszer 652 A fonémák hangszínváltozatai 652 A fonémák előfordulásának gyakorisága 654 Alaktani jelenségek 656

11 850 A magyar nyelv könyve Mondattani jelenségek 658 A nyelvjárási szókészlet sajátosságai 660 A magyar nyelvjárások osztályozása 664 A nyugat-dunántúli nyelvjárási régió 665 A közép-dunántúli-kisalföldi nyelvjárási régió. 668 A dél-dunántúli nyelvjárási régió 669 A dél-alföldi nyelvjárási régió 671 A palóc (északi) nyelvjárási régió 671 A Tisza-Körös vidéki nyelvjárási régió 672 Az északkeleti nyelvjárási régió 673 A mezőségi nyelvjárási régió 674 A székely nyelvjárási régió 675 A moldvai nyelvjárási régió 677 A nyelvjárások tanulmányozása 679 A magyar nyelvjáráskutatás vázlatos története és főbb műfajai 679 A Magyar Nyelvjárások Atlasza és a regionális nyelvatlaszok 681 Magyar nyelvjárási szótárak 685 Gyermeknyelv (Albertné Herbszt Mária) 687 A gyermeknyelv kutatásának elméleti kérdései 687 Hangtani jelenségek a gyermeknyelvben A gyermeknyelv néhány szótani-alaktani sajátossága 692 Egyéb szóhasználati és szóalkotási módok a gyermeknyelvben 697 A gyermek mondat- és szövegalkotásának néhány jellemzője 698 Irodalom 703 Pragmatika (Albertné Herbszt Mária) 705 A nyelvtudomány történetének vázlata (A. Jaszó Anna) 723 A nyelvtudomány az ókorban 723 A nyelvtudomány a középkorban 729 Az újkor hajnalán 734 A 19. század 736 A 20. század 741 Saussure munkássága 742

12 Tartalom 851 A nyelvészeti strukturalizmus 747 A generatív nyelvészet 755 Szemantikai indíttatású irányzatok ; Irodalom 769 A nyelvtudomány interdiszciplináris kapcsolatai (Albertné Herbszt Mária) 771 Szemiotika 771 Kommunikációelmélet 775 Pszicholingvisztika 778 Szociolingvisztika 785 Etnolingvisztika 791 Matematikai nyelvészet 794 Számítógépes nyelvészet *. 796 Irodalom Névmutató 803 Tárgymutató 809 Tartalom 841