TANMENET MAGYAR NYELV KISISKOLÁSOKNAK

Átírás

1 TANMENET MAGYAR NYELV KISISKOLÁSOKNAK 2 4. osztály

2 Készítette: DR. GALGÓCZI LÁSZLÓNÉ gyakorlóiskolai szakvezetõ tanító Kiadja a Mozaik Kiadó, 6723 Szeged, Debreceni u. 3/B.; Tel.: (62) Drótposta: [email protected] Honlap: Felelõs kiadó: Török Zoltán Nyomdai elõkészítés: Imosoft Kft. Honlap: Grafikus: Deák Ferenc Mûszaki szerkesztõ: Kovács Attila Készült a Készült a Generál Print Nyomda Kft.-ben szeptember Raktári szám: MS-9843 MOZAIK KIADÓ, 2000

3 BEVEZETÕ A tanmenetjavaslatok a Magyar nyelv kisiskolásoknak és az Anyanyelvi gyakorló kisiskolásoknak címû átdolgozott könyvekhez készültek. A tanítási órák száma a közoktatási törvény elfogadott tanítási napjaihoz igazodik. Ezeken bárki változtathat a helyi igényeknek (helyi tanterveknek) megfelelõen. A Magyar nyelv kisiskolásoknak 1-2. és az Anyanyelvi gyakorló kisiskolásoknak címû könyvek 1. osztályos anyagához nem készült tanmenet. Ez abból adódik, hogy az iskolák különbözõ programokkal tanítanak, s a könyvek használata így igazodhat az ismeretszerzés, illetve a gyakorlás anyagához. A tankönyv és gyakorlókönyv 1. osztályos anyaga 2. osztályban is felhasználható. Javaslom a könyvek mellett az ABC-ház tankönyvcsalád olvasókönyveit, mert azok nagyon jól egymásra épülve használhatók a nyelvhasználat fejlesztéséhez. A tanmenetjavaslatok kreatív felhasználásához jó munkát kíván: a szerzõ. 3

4 TANMENETJAVASLAT 2. osztály Heti óraszám: 3 óra A 2. évfolyamon a tanév elején a Magyar nyelv kisiskolásoknak címû könyv 1. osztályos részének ismétlése, illetve ennek a fejezetnek az áttekintése a tananyag része. Amennyiben elsõ osztályban használták az Anyanyelvi gyakorló kisiskolásoknak címû könyvet, ebben elegendõ feladat található a tananyaghoz. Abban az esetben, ha 2. osztályban találkoznak a tanulók ezzel a tan-, illetve gyakorlókönyvvel több gyakorlati feladat kerüljön megoldásra! Az órák anyagát ki-ki a helyi tantervéhez igazítsa, bõvítse több gyakorlóórával, illetve csökkentse azokat! Óra 1. Ismerkedés a Magyar nyelv kisiskolásoknak 1-2. c. tankönyvvel, az Anyanyelvi gyakorló kisiskolásoknak c. munkafüzettel. Mit tanultál 1. osztályban? Mit tartalmaz az elsõ osztályos fejezet? Mit tartalmaz a gyakorlókönyv? 2. Ismétlés az 1. osztályban tanultak ismétlése. Mit jelent számunkra a magyar nyelv? Mit kell tudnod anyanyelvünkrõl? A beszédünk. 3. Az emberi és az állati kommunikáció összehasonlítása. 4. A szöveg Szövegalkotás képrôl Hogyan írjunk helyesen? A mondatok helyesírása A szavak helyesírása A szavak felbontása szótagokra, betûkre. Az ábécé betûi. A könyv jeleinek magyarázata. Az idézet magyarázata. A beszédben a hangok tiszta ejtése. Nyári élmények eljátszása. Hasznos tanácsok lejegyzése füzetbe. Az emberi kommunikáció kifejezõ eszközei: beszéd, jel. Az állati kommunikáció: hang, viselkedés. Játékos gyakorlatok a tankönyv képeinek segítségével, egy-egy cselekvés eljátszása (állati-emberi viselkedés). Beszédben a mondathangsúly megfigyeltetése, gyakorlása. Hogyan olvassuk a szöveget? A kijelentô, kérdô és felkiáltó mondat helyesírása. Mondatkezdô nagybetû, írásjel. Másolás. Másolással szócsoportok írása helyesírásuknak megfelelôen. Hosszú magánhangzók, mássalhangzók, ly-os, j-s szavak. 4

5 9. A szótagolás, az elválasztás Szótagokból szavak kirakása. Szótagjátékok. 10. Szavak írásának gyakorlása az 1. osztályos szóanyag szavaiból. A magánhangzók idôtartamának megfigyeltetése: rak - rák, ver - vér, talál - tálal stb. 11. Szavak, mondatok alkotása. Nyelvi játékok. 12. Tájékozódás a tanulók elsô osztályban szerzett ismereteirôl. Tudásszintmérõ feladatlap alapján. 13. Ismeretek nyújtása a magyar nyelvrõl Mit nevezünk szövegnek? A beszélt szöveg. Hangok a beszédben. 14. A beszélt és az írott szöveg Mikor szöveg a szöveg? Az írás szerepe. 15. Mit fejeznek ki a szöveg mondatai? Képekhez történet (szöveg) alkotása szóban. Hogyan érzékeltethetô egy szöveg hangulata? Tankönyv o. alapján. 16. A mondat vizsgálata a tartalom (a beszélô szándéka) szerint. 17. A kijelentô és kérdô mondat megfigyeltetése. A kérdô mondat helyes hanglejtése a beszédben. 18. Hogyan kérdezzünk? Kérdezzünk a mondat szavaira! A kérdôszók megnevezése. Kijelentô mondatokra kérdezés. Pl.: Apu a szobában újságot olvas. Pl.: Mit olvas apu a szobában? 19. Az -e kérdôszó(cska) a kérdô mondatokban. A válaszoló mondatok. Állító - tagadó mondatok. A nem, se, sem használata. 20. A kijelentô és a kérdô mondatok gyakorlása. Mondatkezdô betûk, mondatvégi írásjelek pótlása. A szavak elválasztása. A szótaghatárok tapsolása, jelölése függôleges vonallal. Másolás. Rövid szavak tollbamondása. Szabályjátékok. Rövid mondatok, szavak tollbamondása. Rövid mondatok, szavak tollbamondása. Szavak kiegészítése betûkkel. Szövegek befejezése, kiegészítése. A tiszta ejtés, a helyes hangsúlyozás. A mondatok helyes sorrendje a szövegben. A szöveg összekevert mondatainak sorbarendezése. Szövegjátékok. A beszélt szöveg egy-két mondatának leírása emlékezetbôl. Mondathangsúlyok megfigyelése. A kérdô mondat leírása másolással. A mondatok helyesírása, mondatkezdés, írásjel:.? Másolás. A kérdõ mondatra válasz kijelentõ mondatokkal. Párbeszédek eljátszása, leírása. A kérdõ mondatok leírása másolással. 3-4 kérdô mondat tollbamondása. Az -e kérdôszócska helyesírása. Mondatok másolása. A kérdô mondatok dallama. Helyes hangsúlyozás, hanglejtés. A szavak helyesírása a mondatban. A mondat helyesírása. Rövid kijelentô és kérdô mondatok tollbamondása. 5

6 21. Mikor tudunk meg többet a mondatról? Rövid kijelentô mondatok bôvítése kérdésekre válaszoló szavakkal. Pl.: Laci olvas. Mit olvas? Laci könyvet olvas. 22. A felkiáltó mondat Mit fejezünk ki a felkiáltó mondattal? (öröm, fájdalom...) A mondatban a jaj, hû szavak utáni szó írása: Jaj, leesett a polc! Hû, de meleg van! 23. A felkiáltó mondat írása. A felkiáltó mondat felismerése szövegben. 24. Az óhajtó mondat Mit fejez ki az óhajtó mondat? A vágy, kívánság,... kifejezése. A mondatkezdés és a mondatvégi írásjel:! De jó lenne..., Ó, de jó lenne kezdések. 25. Az óhajtó mondatok a szövegben. Az óhajtó mondatok használata a párbeszédben A tanult mondatfajták felismerése. Különbözô mondatok a beszédben. A felszólító mondat parancsolás, tiltás, kérés A mondatvégi írásjel: (!). A felszólítást kifejezô szavak megfigyeltetése. A ne menj... és hasonló szerkezetek. 30. A kiejtéstôl eltérô helyesírású szavak a felszólító mondatban. A felszólító mondat gyakorlása: felismerés szövegben, mondatalkotás. 31. A kijelentô mondat szembeállítása a felszólító mondattal. 32. A mondatokról tanultak gyakorlása. Mondatalkotások, kiegészítések, írásjelek pótlása. 33. A mondatokról tanultak gyakorlása. Helyes kérdezés kérdô mondatokkal. Válaszok leírása emlékezetbôl. Kérdô mondatok írása szituációs helyzetekhez. Mondatok írása másolással, tollbamondással. A mondat helyesírása. Párbeszédekben a felkiáltó mondat használata (hangsúly). Felkiáltó mondat írása tollbamondással. A mondat helyes hangsúlyozása a beszédben. Az óhajtó mondat helyesírása. Mondatkezdés - mondatvégi írásjel. De jó lenne... szerkezetek helyesírása. Mondatok másolása kiegészítéssel. Ó, de jó lenne elmenni... stb. Mondatok helyesírása. Az írásjelek helyes használata. A mondatok hangsúlyozása. A mondat helyesírása. A tiltást kifejezô felszólító mondat helyesírása. A felszólítást kifejezô szavak írása. Felszólító mondat alkotása. Párbeszédekbôl a felszólító mondat leírása másolással, tollbamondással. Mondatok átalakítása: Nem ülsz le a földre. - Ne ülj le a földre! A mondat helyesírása. A kérdô mondat helyesírása. Az -e kérdôszócska helyesírása. Mondatok tollbamondása. 34. Mit tanultunk a mondatról? - Összefoglalás Mondatok helyesírása. 6

7 35. A mondatról tanult ismeretek felmérése. Mondatvégi írásjelek pótlása, mondatok kiegészítése. Mondatok tollbamondása. 36. A felmérés javítása, értékelés, a hiányosságok pótlása. 37. Mibôl épül fel a mondat? Szavak a mondatban. Szórend a mondatban. Szavakkal mondatalkotás különbözô szórendben. 38. Mit kell tudnunk a szavakról a mondatban? A szavak különírása. Tagolatlan mondat tagolása szavakra. Nagybetû a mondaton belül. 39. Hogyan használjuk a szavakat a mondatban? Szavak toldalékolása a mondatban kérdések szerint. 40. Hogyan csoportosíthatjuk a szavakat? Mondatok szavainak csoportosítása kérdéseknek megfelelôen. Ki? Mi? Kit? Mit? Kivel? Mivel? Versek, egyéb szövegek szavainak csoportosítása kérdôszók alapján. Egy szó több kérdésre válaszol. Gyakorlás: csoportosítások. 43. A szavak csoportosítása. Összefoglalás. 44. Felmérés. Mondat II. 45. Hangsorok - betûsorok jelentése - szavak Tréfás szósorok összeállítása. Visszafelé olvasva is szó legyen! Pl.: merem, kerék,... Betûkbôl szavak alkotása. 46. Mibôl épülnek fel a szavak? Mikor lesz a betûsorból szó? A betûk rendje a szavakban. 47. Hány betû van? A magyar ábécé betûi az 1. osztályos ismeretek alapján. - A 44 betû. Az ábécé. Hol van szükség az ábécére? Szavak az ábécé betûivel. 48. Hogyan keletkeznek a beszédhangok? A hangképzô szervek megfigyeltetése, hangképzési gyakorlatok. A mondatról tanult helyesírási ismeretek ellenôrzése. Egyéni és típushibák javítása. A szavak helyesírása a mondatban. A szórend. A szavak különírásának gyakorlása. A helyes tagolás. Tulajdonnév, személynév, állatnév írása a mondatban. A világos magyar mondat: a toldalékok szerepe. Szavak másolása. Szavak másolása. Szavak helyesírása kérdéseknek megfelelôen. A szavak helyesírása másolással, tollbamondással. A hangok tiszta ejtése. A betûk helyesírása a szavakban. Szavak írása az ábécé betûivel. Nevek írása ábécérendben. A magán- és mássalhangzók tiszta ejtése. A hangok betûinek lejegyzése, magán és mássalhangzó. 7

8 49. Milyenek a magánhangzók? A rövid és hosszú magánhangzók jelölése a szavakban Az ékezet jelentésmódosító szerepe: le - lé 50. Szabályjáték a szavakkal. Mondatalkotások a jelentés megfigyeltetésére. (sas - sás) A sas ragadozó madár. Zizeg a sás a réten. 51. Mikor rövid, mikor hosszú a magánhangzó a szóban? a - á, e - é a szavakban: teve - tévé, talál - tálal... Szógyûjtés. 52. Melyiket írjam? i vagy í? Szógyûjtés - mondatban az i - í megfigyeltetése: irat - írat (Mondatalkotás) Nevekben az i. 53. Mikor o - ó a szóban? (koros - kóros, borsot - borsót,...) Szógyûjtés képekrôl, versekbôl az ó a szavak végén hosszú! Kivétel no, nono. 54. ö - ô a szavakban Az -ó, -ô a szavak végén mindig hosszú! Kivétel no, nono! Szópárok gyûjtése: tör - tôr,... ó, ô végû szavak gyûjtése képrôl, versekbôl. 55. Szógyûjtés: -o, -ó, -ö, -ô A magyar helyesírás szabályai c. könyv használata. Gyakorlás u - ú, ü - û a szavakban ú; -û a szavak végén. Csoportosítás. Kivételek keresése A magyar helyesírás szabályaiban 58. Nyelvi játékok. A magánhangzók idôtartamának helyesírása. Szavak magánhangzóinak helyesírása. A magánhangzók helyesírása a szópárokban. Szavak írása másolással, tollbamondással. Szavak írása. Tulajdonnevek, személynevek helyesírása, másolás, tollbamondás. A szavak helyesírása: tiszta, pontos hangoztatás. Írás emlékezetbôl. A szavak helyesírása. Másolás, emlékezetbôl írás. Csoportosítás. A szavak helyesírása, tollbamondás. Szavak másolása. A magánhangzók helyesírása. 59. A magánhangzók helyesírásának gyakorlása. Csoportosítás, magánhangzók pótlása, tollbamondás. 60. Felmérés A magánhangzók idôtartamának jelölése. Kiegészítés, betûpótlás, tollbamondás. A magánhangzókkal kapcsolatos helyesírási ismeretek ellenôrzése. 61. A felmérés értékelése, javítása, szóalkotás. A típushibák és az egyéni hibák javítása. 8

9 62. Milyenek a mássalhangzók? Egyjegyû - kétjegyû - háromjegyû betûk. Az egyjegyû mássalhangzók hosszúsága írásban. Szógyûjtés, csoportosítás szövegbôl. 63. Hogyan jelöljük írásban a kétjegyû mássalhangzók hosszúságát? Szógyûjtés - szóalkotás - csoportosítás. Kiejtés szerinti írásmód: asszony, füttyent stb. 64. Hosszú mássalhangzós szavak gyûjtése. Szavak csoportosítása kérdéseknek megfelelôen halmazokban. Mikor ne hallgass a füledre? kisebb, meggyleves, egyes, bodza stb. 65. Egy hang, két betû: j - ly j-s és ly-es szavak megfigyeltetése versekben. Mit írunk j-vel és ly-jel? Az I. osztályban megismert szavak írása. 66. A j-s, ly-es szavak csoportosítása képrôl, tollbamondással. Szógyûjtések, szóalkotások betûkbôl. 67. A kiejtéstôl eltérô hangkapcsolatok írása szótagolással: utca, barátja, folytatja Nyelvi játékok. Mássalhangzók - magánhangzók a szavakban. Szóalkotás - rejtvény, csoportosítás. Szabályjátékok - mondatalkotás. Pl.: szál-száll 69. A mássalhangzókról tanult helyesírási ismeretek ellenôrzése. Mondatok szavaiban, szavakban betûk pótlása. Tollbamondás. 70. Melyik szót írjuk nagy kezdôbetûvel? Tulajdonnevek megfigyeltetése; falu, város, folyó, ország, emberek, állatok neve. 71. Szavak írásának gyakorlása. Tulajdonnevek keresése szövegben. Csoportosítás. A mássalhangzók idôtartamának helyesírása: az egyjegyû mássalhangzók. Másolás - betûpótlás: tol - toll, vasal - vassal, vet - vett,... A kétjegyû mássalhangzók idôtartamának helyes jelölése írásban. Másolás - emlékezetbôl írás. Szavak csoportosításakor a helyes másolás. Szavak helyesírása tollbamondás után. A j-s és ly-es szavak helyesírása. bagoly, varjú, héja, pulyka, majom, vaj, sajt, tej, tojás, jég, osztály, folyó,... A j-s, ly-es szavak helyesírása. Szavakban j és ly pótlása. A szavak helyesírása. Másolás. A betûk helyes jelölése a szavakban. Mondatok helyesírása. Egy betû hogyan változtatja meg a szó jelentését? A mássalhangzók helyesírásának ellenôrzése. Tulajdonnevek helyesírása, másolás. A szavak kis- és nagybetûvel való írása. Betûk pótlása a szavakban. 9

10 72. Nyelvi játékok. Szóalkotás - szabályjáték - rejtvény. Játékos nerek, becenevek. Ladó János: Magyar utónévkönyv keresztneveibôl válogatás. 73. Melyik szót írjuk elôbb? Szavak ábécérendben. Az ábécérend szabálya a magánhangzók esetében. 74. Szavak írásának gyakorlása ábécérendben. Versek tulajdonneveinek ábécérendbe sorolása. 75. Tréfás nevek ábécérendben. Pl.: gyümölcsváros lakói. 76. Mire bonthatók a szavak? A szótagolás és az elválasztás. Szavak szótagokra bontása. Az egytagú szavak. Elválasztás magánhangzók között. Pl.: fiú, leány, dió stb. Elválasztás magánhangzó és egy mássalhangzó között pl.: óra, Éva. 77. Elválasztás két különbözô mássalhangzó között: ab-lak, Er-zsi. A hosszú mássalhangzós szavak elválasztása: kop-pan. A kétjegyû hosszú mássalhangzós szavak esetében az elválasztás: vesz-szô. 78. Az összetett szavak elválaszt.: virág-váza... Szóalkotás: szócsalád összeállítása. Gépjátékok: a szótagolásra, elválasztásra. 79. A szavak elválasztásának gyakorlása. Gépjátékok 80. Nyelvi játékok. Szótagolás - elválasztás - szóalkotás. Pl.: al-ma, ma-dár, dár-da, da-lol-ta, Ta-más Mit tanultunk a szavakról? Összefoglalás, csoportosítás, kérdésekre szavak írása. 82. Mit tanultunk a szavakról? Összefoglalás - ábécérend. Szótagolás - elválasztás. A szavak helyesírása. Másolás - tollbamondás. Nevek helyesírása, tulajdonnevek írása. Tulajdonnevek helyesírása. Nyelvi kreativitás fejlesztése. Rajzos-játékos feladatok. A szótagok magánhangzóinak helyesírása. Elválasztás, másolás. A mássalhangzók idôtartamának helyes ejtése, írásban a helyes elválasztás. Másolás. Szólánc írása a helyes elválasztásokra: alma, ma-dár, dár-da,... Az összetett szavak elválasztásának szabálya. Másolás - tollbamondás. A szavak írása emlékezetbôl. Szólánc készítése: ká-vé, vé-ka, Ka-ti, Ti-bor A szavak helyesírása. Az elválasztás gyakorlása. A hangok idôtartamának helyes jelölése. Mondatokban szavak írása. Szavak ábécérendben. Elválasztási gyakorlatok. 10

11 83. Felmérés A szavak helyesírása. Tollbamondás. Szótagolás. 84. A felmérés értékelése, javítása. A hiányosságok pótlása. 85. A szavak jelentése. Az egy- és többjelentésû szavak. A szavak keresése a Magyar értelmezô kéziszótárban. A szavak jelentése a mondatban; egyjelentésû! 86. Az azonos alakú szavak megfigyeltetése. Rajzoláskor mire gondolsz? A Magyar értelmezô kéziszótár használata. 87. A rokon értelmû szavak megfigyeltetése. Egy vers rokon értelmû szavai (Pl.: József A.: Altató) A Képes diákszótár megismertetése. 88. Mikor melyik rokon értelmû szót használjuk? Rokon értelmû szavak szólásokban, közmondásokban. Rövid szöveg szavainak javítása rokon értelmû megfelelôivel. Egy-egy szó szinonimáinak összegyûjtése. 89. Szöveg átalakítása, rokon értelmû szavak használata. 90. Az ellentétes jelentésû szavak. Ellentétes jelentésû szópárok megfigyeltetése. Szabályjátékok. Szópárokkal mondatalkotás. 91. A szavak jelentése - gyakorlás. Egyjelentésû, többjelentésû, azonos alakú, ellentétes jelentésû, rokon értelmû szavak. Mondatalkotások. Mondásokban, szólásokban, közmondásban szavak pótlása. Szituációs játék szóláshoz. Pl.: Jó (különösen) mikor alszik. A könyökén jön ki. A helyesírási ismeretek ellenôrzése. Hibás szavak, mondatok javítása másolással. Mondatalkotás szavakkal. A hosszú magánhangzók helyesírása a szavakban. Mondatok helyesírása. Nyúl, zár, sír A választékos beszéd megfigyeltetése. Rokon értelmû szavak használata párbeszédekben. Pl.: vásárlás, Ági segít... Mondatok helyesírása. A választékos beszéd szavai. O. Nagy Gábor: Magyar szólások és közmondások c. könyvének megismerése. A szavak másolása. Mondatok helyesírása. Szöveg írása. A magán- és mássalhangzók idôtartamának jelölése a szópárokban; rövid - könnyû, hosszú - nehéz stb. Mondatok helyesírása. A mondatok helyesírása. A megfelelô szó helye a mondatban. Egy szóláshoz egy szituáció leírása 3 mondatban. 92. Nyelvi játékok a szó jelentése körében. Kommunikációs helyzetgyakorlatok - az élô beszéd szóhasználata. 11

12 93. A szavak szerkezete. A szavak vizsgálata: szótô + toldalék. A szavak elemzése. Melyik kérdésre, mely toldalékot kapja a szó? Szótárakban - Magyar értelmezô kéziszótárban a szó vizsgálata; az alapszó jelentése. 94. A szavakhoz járuló -val, -vel toldalék A szavak elemzése. Toldalékok pótlása kérdésnek megfelelôen. 95. Szóelemzések: szótô + toldalék. Hiányos szövegben a szavak toldalékos alakjainak pótlása. 96. Szószerkezetek toldalékolása. Rövid szövegek alkotása képekrôl. (Kisiskolások anyanyelvi gyakorlókönyvében.) Szóelemzések. 97. A helyesírás alapelvei; a szóelemzés a helyesírásban. Szótô + toldalék; azt, fogadták: az + t, fogad + ták. 98. Szavak helyesírása a szótô megkeresésével; nénje, bátyja, mondja. 99. Hogyan ejtjük? Hogyan írjuk? Írásban; dt, tj, dj, nj, nyj, tyj, de: higgye. Szóelemzések, szavak gyûjtése A kiejtéstôl eltérô helyesírású szavak gyûjtése szövegbôl. Csoportosítások - halmazok A mondatokban hogyan változik a szavak írása? A kijelentô mondat és a felszólító mondat szavai: szóelemzés Szóelemzések. Kijelentések átalakítása felszólításra. A szóelemek helyesírása. A -t, -ban, -ben, -ba, -be toldalék. A -val, -vel toldalékos szavak helyesírása. A mondatok helyesírása. A toldalékos szavak, a mondat helyesírása. A toldalékok helyes használata a beszédben. Rövid szöveg leírása önállóan. A mondatok helyesírása. A szavak helyesírásában segít a szóelemzés (a szótô keresése) és a szótagolás. A szavak másolása: szótô + toldalék. Szavak helyesírása, másolás: bátyja, hagyja, adja, látja, anyja stb. A szavak helyes másolása. Szavak másolása, tollbamondása. Pl.: fut - fusson, lát - lásson. Szavak helyesírása, tollbamondás Szavak csoportosítása helyesírásuk szerint. Szavak helyesírása a szóelemzés segítségével. Másolás, tollbamondás Nyelvi játékok. Gépjátékok, halmazok, rejtvények. A szavak helyesírása. 12

13 105. A szójelentésrôl, a szavak szerkezetérôl tanultak összefoglalása. Szavak, mondatok írása kérdésekhez. Csoportosítások, szóelemzések Felmérés írása. Szóelemzések. Tollbamondás. A szavak és mondatok helyesírása. A helyesírási tudnivalók ellenôzése A felmérés értékelése, javítása. Hibák javítása másolással Ismétlés A mondatról tanultak ismétlése. A mondat a tartalom szerint. Tagolatlan szöveg tagolása Mit tanultunk a szavakról? A magán- és mássalhangzók helyesírása a mondatban. Hibás szövegek javítása Szövegek tagolása mondatokra. Rövid szöveg alkotása képrôl. Szavak ábécérendben Mikor milyen szó illik a mondatba? Mondatok rokon értelmû szavakkal. Szöveg mondatainak kiegészítése kérdés alapján. Szavak csoportosítása kérdéseik szerint Év végi felmérés a 2. osztály anyagából. Feladatlap. Tollbamondás A felmérés értékelése, a hibák javítása. A hiányosságok pótlása A tanév végéig gyakorlás. Az osztály szintjéhez igazodó feladatok. Másolás, tollbamondás a Kisiskolások anyanyelvi gyakorlókönyvébôl. (Tollbamondások fejezet) Nyelvi játékok. Nyelvtani, helyesírási totó. A mondatkezdés, a mondatzáró írásjel helyes használata. A szavak írása a mondatban. Kisbetû, nagybetû. A hibás szövegekben a helyesírási hibák megfigyeltetése, javítása. A szavak helyesírásában a magán- és mássalhangzó idôtartamának jelölése. Mondatok helyesírása. Megfelelô szóhasználat. A nyelvhelyességi hibák kiküszöbölése. A -suk, -sük elkerülése. A tanult helyesírási problémák ellenôrzése. A helyesírási hibák javítása másolással. A nehéz helyesírású szavak gyakoroltatása. menjetek, álljatok, fonja, adja, vetítse, gyûjts, halljátok, edzés, lándzsa,... 13

14 3. osztály Heti óraszám: 3 óra A 3. osztályban az alapszófajok megtanítására kerül sor. Az ige, a fõnév, a melléknév megismerése a nyelvhasználat fejlesztését szolgálja. Ezek használatára kerül sor a tanulók fogalmazásaiban. A tanmenetben elmaradhatatlan az igeragozásnál azt hangsúlyozom, hogy csupán az alanyi ragozás tanítása történik, de mindez a megnevezése nélkül. A tanmenet a pedagógusnak készült, nem kell ragaszkodnia minden pontjához mereven. Változtathat rajta a helyi igényeknek megfelelõen. A névmások kiegészítendõ anyagként szerepelnek (kivéve a személyes névmást). Ezeknek a nyelvhasználatban van szerepük (fogalmazáskor) ezért kerültek a tanmenetjavaslatba. Óra 1. Mit tanulunk a 3. osztályban? Ismerkedés a 3. osztályos Magyar nyelv kisiskolásoknak és az Anyanyelvi gyakorlókönyv kisiskolásoknak c. könyvvel. Ismerkedés a könyvek bevezetô fejezeteivel, a könyv eleji idézetekkel. 2. Miért tanuljuk a magyar nyelvet? Kik tettek sokat nyelvünkért? Anyanyelvünk kincsünk. Szótárak bemutatása, használata. Magyar értelmezô kisszótár, Magyar szinonimaszótár, O. Nagy Gábor: Magyar szólások és közmondások c. könyve, A magyar helyesírás szabályai c. könyv 3. Ismétlés Beszédünk és írásunk A szöveg, a mondat beszédünkben és írásunkban A szavak a mondatban. A betûk rendje. Szóalkotási gyakorlatok A mondatról tanultak ismétlése. A kijelentô és kérdô mondat. A mondatok hangsúlya, hanglejtése és dallama. Mondatok alkotása, írása. Hogyan olvassuk a szöveget, hogy mások is megértsék? A helyes hangsúlyozás a szövegben. Nyelvünkrôl szóló idézetek pontos másolása. A szavak helyesírása. Képes diákszótár, Kiejtési szótár, Ablakzsiráf. A tagolatlan mondat tagolása mondatokra. A mondat tagolása szavakra. A mondatok helyesírása; mondatkezdés, mondatvégi írásjel. A szöveg funkciója. A szavak helyesírása a mondatban. Összekevert betûkbôl helyes szó leírása. A mondatok helyesírása. Az -e kérdôszócska a kérdô mondatban. Párbeszédek. 14

15 8-9. A felkiáltó és az óhajtó mondat. Mondatok gyakorlása. Írásjelek, mondatkezdés pótlása A felszólító mondat. A parancs, a tiltás a mondatokban. A mondatok helyesírásának gyakorlása. 12. A kijelentô mondat átalakítása felszólítóvá. A felszólítás megváltozott szavainak helyesírása. A felkiáltó mondat hû, jaj szavainak helyesírása. Az óhajtó mondatban a Jó lenne..., De jó lenne..., Ó, de jó lenne... helyesírása. A felszólító mondat helyesírásának gyakorlása. A Ne menj... stb. kezdetû mondatok, a felszólítást kifejezô szavak helyesírása. Mondat tollbamondása. Ne suksükölj! A helyes nyelvhasználat gyakorlása. A felszólítás szavainak helyesírása. A mondatvégi írásjelek helyesírása. Szavak tollbamondása. 13. A mondatokról tanultak gyakorlása. Mondatok tollbamondása. Írásjelek helyes használata. 14. Állítás - tagadás Az állítás, a tagadás kifejezése. 15. Foglaljuk össze! A mondatról tanultak összefoglalása. 16. Mit tudsz a szavakról? A szavak jelentése: egyjelentésû, többjelentésû, azonos alakú, rokon értelmû, ellentétes jelentésû szavak, a hangutánzó szavak. 17. Az összetett szavak Szócsalád különbözô szavakkal. A lyuk, hely szavakkal összetett szavak gyûjtése. 18. Mit tanultál a szótagolásról és az elválasztásról? Szótagolási gyakorlatok. Szavak elválasztásának gyakorlása. 19. Év eleji felmérés a 2. osztály anyagából. A mondat, a szavak, elválasztás. 20. A felmérés értékelése, hibák kijavítása, hiányosságok 21. Új ismeretek és a folyamatos gyakorlás anyaga Hogyan csoportosítjuk a szavakat a 3. osztályban? Mit neveznek meg a szófajok? A nem, ne, se, sem szavak helyesírása a mondatokban. A mondatfajták helyesírásának gyakorlása. A típushibák javítása szókiegészítésekkel. Mondatok kiegészítése önálló szavakkal. A szavakkal mondatalkotás. Szójelentés, helyesírás gyak. Pl.: ér, vár, sír. A hosszú mássalhangzós szavak helyesírása: kipp, loccs... Az összetett szavak helyesírásának gyakorlása. Az ly-jes szavak. Tollbamondás: összetett szavak különbözô fajta mondatokban. Az elválasztás gyakorlása: a hosszú mássalhangzónál, az összetett szavak, dz-s, dzs-s szavak elválasztása stb. Tollbamondás: szavak. Tollbamondás. Feladatlap. Típushibák és egyéni hibák javítása. A szavak helyesírása a kérdéseknek megfelelôen. 15

16 16 Óra 22. A fõnév - szófaj - névszó A fônév fogalma - konkrét és elvont fônév 23. A fõnév fajtái: köznév, tulajdonnév A fogalom kialakítása. 24. A tulajdonnév fogalma. A tulajdonnevek fajtái: A személynevek. Ladó János Magyar utónévkönyvének bemutatása. Nevek gyûjtése. A köznév és a tulajdonnév megkülönböztetése a helyesírásban. 25. Az állatnév Állatnevek gyûjtése hozott könyvekbôl. 26. A földrajzi név: ország, földrész, város, folyó, tájegység, hegy neve, utcák, terek neve. 27. Minek lehet még saját neve? Egyéb nevek: újság neve, könyvek címe, márkanév, égitest neve, intézmények neve. 28. A köznév és a tulajdonnév a szövegben. Tulajdonnév, köznév gyûjtése. Tulajdonnevek a környezetünkben. 29. Összefoglalás A fônévrôl tanultak összefoglalása. Nyelvi játékok. 30. A tanultak ellenôrzése; tollbamondás. A köznév, tulajdonnév keresése, gyûjtése szövegbôl. 31. Milyen toldalékot kap a fônév? Az egyes és többes számú fônév. A többes szám jele: a -k. 32. Az egyes és többes számú fônevek felismerése a szövegben. Az összetett fônevek gyakorlása szövegben. A toldalékos fônevek helyesírása egyszerûbb esetekben: -ba, -ban, -be, -ben. Magánhangzók a fônevekbem. A köznév és a tulajdonnév helyesírása. A személynevek helyesírása. A nevek ábécébe sorolása. Az állatnevek helyesírásának gyakorlása. A tulajdonnevek helyesírása. A köznév és a tulajdonnév helyesírása. A gyûjtött nevek helyesírásának gyakorlása. A tulajdonnevek helyes használata a beszédben. Pl.; Nem a Jancsi, csak: Jancsi. Köznév, tulajdonnév helyesírása szóalkotással, tollbamondással, kiegészítésekkel. A fônevek helyesírása. A többes számú fônevek helyesírása. A tô végi magánhangzó változása: babák. Egyéb változások; híd - hidak. Az ly-jes fônevek helyesírása. Az összetett fônevek írása. 33. A ragos fônevek. A -t ragos fônév. A -t ragos fônév helyesírása. Mindig: -t! 34. A -t ragos fônév felismerése a szövegben. Fônevek elemzése; szótô + rag A fônév -t ragjának felismertetése példákon. 35. Játék a fônevekkel. Egyes, többes-számú és -t ragos fônevek. Szó, szótagjátékok. A -t ragos fônév helyesírása. Tollbamondás. A fônevekben a magán- és mássalhangzók idôtartamának jelölése. Szótagjátékon elválasztás gyakorlása.

17 36. A -ban, -ben, a -ba, -be ragos fônevek Szótô + rag 37. A -ban, -ben, a -ba, -be ragos fônevek helyes használata, felismerése a szövegben. Szóalkotások. 38. A -val, -vel, ragos fônevek. A szótô + rag - elemzés. 39. A -val, -vel ragos fônevek megkülönböztetése más szavaktól. Pl.: vasal - vassal. 40. A -val, -vel, a -ban, -ben, a -t ragos és a többes számú fônevek a szövegben. A szóelemzés, a felismerés gyakorlása. 41. A tanult ragos fônevek felismerésének és helyesírásának ellenôrzése. Szövegbeni felismerés - tollbamondás. 42. A hiányosságok pótlása. A hibák javítása. 43. Milyen ragokat és egyéb toldalékot kaphat a fônév? A-ból, -bôl; -ról, -rôl; -hoz, -hez, -höz stb. ragos fônevek. Szóalkotás. Szóelemzés. 44. Nyelvi játékok a ragos fônevekkel. Szöveg kiegészítése; fônevekben ragok pótlása. 45. A szóképzés. A képzô; -ás, -és, -ász, -ész, -at, -et. Szóelemzés; szótô + képzô + rag. A rag lezáró szerepe. 46. Szóalkotás: szóképzés gyakorlása, szóelemzések. Az összetett fõnév A fônevek helyesírásának tudnivalói -ó, -ô, -ú, -û a fônevek végén. A kivételek: áru, apu, falu, kapu, eskü... Szövegbeni felismerés. A magyar helyesírás szabályaiból a kivételek leírása 49. Az -ó, -ô, -ú, -û végû (és a kivételek) fônevek gyûjtése szövegbôl, képrôl. Nyelvi játékok. Szóalkotás betûkbôl, szótagokból. A -ban, -ben, a -ba, -be ragos fônevek helyesírása, helyes használata. A fônév ragos alakjainak helyesírása. A -ba, -be, a -ban, -ben ragok helyesírása a mondatokban. Tollbamondás. A -val, -vel ragos fônevek helyesírása. A mássalhangzó helyesírása a -val, -vel ragos fôneveknél a toldalék (-val, -vel rag) kapcsolásakor. A tanult ragos fônevek helyesírásának gyakorlása. A helyesírás ellenôrzése, tollbamondás. A helyesírás típushibáinak, egyéni hibáinak javítása. A ragos fônevek helyesírása; -ból, -bôl, -tól, -tôl; -ról, -rôl. A -ban, -ben és a -hoz, -hez, -höz helyes használata: Hol? Orvosnál. Hová? Orvoshoz. A fônevekhez járuló ragok helyesírása. Tollbamondás. A képzett fônevek helyesírása: vadász, vadászat stb. A szavak helyesírása tollbamondással. A fônevek helyesírása. Az -ó, -ô, -ú, -û és a kivételek írása másolással. A magánhangzók helyesírása a fônevekben. Tollbamondás: szó, mondat. erdô, hajó, hosszú, gyönyörû,... 17

18 50. A j-s és ly-jes fônevek helyesírása. Szógyûjtés. A fônevek a szövegben. A ragos fônevek csoportosításának gyakorlása kérdéseik szerint. 51. A fônevek gyakorlása. Nyelvi játékok. Rokon értelmû fônevek. Fônevek szólásokban, közmondásokban. 52. A névutós fônév. Leggyakoribb névutók: alatt, alá, alól, fölött, fölé, mellett, mellé, között, közé. 53. A névutók helyes használata. Hol? ház mellett, ház fölött... Hová? ház mellé, ház fölé A névelôk: a, az; egy. A névelôk szerepe. A névelôk helytelen használata a személynevek (földrajzi nevek) esetében. Pl.: Nem a Lacit, hanem: Lacit. Pl.: Nem az Egerben, hanem: Egerben. 55. A névelôs és névutós szerkezetek a szövegben. A fônevek felismerésének gyakorlása. 56. Összefoglalás A fônévrôl tanultak rendszerezése. 57. A fônévrôl tanultak számonkérése. Felmérô dolgozat. A -j-s és ly-jes fônevek, a ragos fônevek helyesírása. A fônevek helyesírása mondatban. A rokon értelmû fônevek helyes használata, írása. Helyesírási gyak. A névutók helyesírása. A névutós fônév helyesírása. Szavak írása tollbamondással. Mondatok írása kiegészítéssel, tollbamondással. A névelôk helyesírása a köznevek elôtt - szószerkezetekben a hosszú mássalhangzók helyesírása. Pl.: az asszonynál, a madárfüttyöt. A fônevek helyesírása: köznév, tulajdonnév. A toldalékos fônevek: köznév, tulajdonnév esetében, helyesírásuk. A helyesírásról tanultak ellenôrzése felméréssel. 58. A felmérés értékelése. Hibák javítása. Típushibák és egyéni hibák javítása. 59. Az ige. A szófaj. Az ige fogalma: cselekvés, történés. 60. A ige létezést is jelent. A van, volt, lesz igék. A tagadást kifejezô igék: nincs, sincs. 61. Az igék csoportosítása jelentés szerint kérdések alapján. Igék gyûjtése, alkotása betûkbôl. 62. Igék a beszédben. Igék írott szövegben. A rokon értelmû igék. A szinonimaszótár használata. Egy-egy ige szinonimáinak lejegyzése. Tanult versekben rokon értelmû igék keresése. A cselekvést, a történést jelentô igékben a mássalhangzók helyesírása: kiejtéstôl eltérô igék: elszáradt, lehunyja. Ly az igében. A hosszú mássalhangzók helyesírása az igékben. Pl.: vannak, hallgatnak, állnak... A lesz ige helyesírása. Igék helyesírása. Másolás - emlékezetbôl szógyûjtéssel. Az igék helyes használata a beszédben. A írásbeli fogalmazás igéi: - a rokon értelmû igék vizsgálata, írása, szövegalkotás. Kommunikációs gyakorlatok. Szövegek átalakítása. 18

19 63. Az igék felismerése szövegben. A hangutánzó szavak. Az ellentétes jelentésû igék. Ige-e? Azonos alakú szavak: sír, zár, fog, nyúl, nevet magyarázata. 64. Az igék helyesírása. Az -ul, -ül végû igék; szógyûjtés, szóalkotás. 65. Az -ít végû igék helyesírása. Az -ul, -ül, és -ít, mint képzô fogalma. Szóképzés, szóelemzés Mássalhangzók, j és ly az igékben. Igék felismerése és gyûjtése szövegbôl. Igék csoportosítása helyesírásuk szerint. Az igék helyesírásának gyakorlása. 68. Az igék helyesírásáról tanultak ellenôrzése. Az igék felismerése szövegben. 69. Az ige ragozása Alanyi ragozás - az igékhez járuló személyragok. A cselekvô személye: én, te, ô, mi, ti, ôk. A személyes névmások. 70. Az igei személyragok kifejezik a cselekvô számát, személyét. Igeragozás gyakorlása, a szövegben az igék felismerése. 71. Az ige ideje. Az igeidôk megközelítése. A jelen idejû ige. A jelen idô jele:. Szóelemzés: igetô + illetve személyrag. Igeragozás jelen idõben. 72. A múlt idejû ige. A múlt idô jele: a -t! Szöveg elemzése. 73. A múlt idejû ige -t jele és a fônév -t ragjának megfigyeltetése. Múlt idejû igék és -t ragos fônevek a szövegben. A múlt idejû igék és a -t ragos fônevek helyesírása A múlt idejû igék ragozása. A létezést jelentô igék múlt ideje. Szóelemzés. Mondatokban az igék helyesírása. Szövegben igék, mondatokban betûk pótlása. Mondatalkotási gyakorlatok azonos alakú szavakkal. Az -ul, -ül végû igék helyesírása szavakban. Mondatokban kiegészítések a helyesírás gyakorlására. Az -ul, -ül, -ít képzôs igék helyesírása. Szavak, mondatok tollbamondása. A hosszú mássalhangzók, a kiejtéstôl eltérô helyesírású j-s és ly-jes igék írása. Igékben betûk pótlása, szövegben igék pótlása. Szavak, mondatok tollbamondása. Az igék helyesírása. Szavak. Önálló igeragozáskor a helyesírás gyakorlása. A magánhangzók helyesírása az igékben. -ul, -ül; -ít képzôs igék: merül, merít, repül, repít. Magánhangzó az igetôben: húz, ír, vív, szúr. A múlt idejû igék helyesírása. Mássalhangzó után: -t. Magánhangzó után: -tt. A lett ige helyesírása. 19

20 76. Az ige jövô idejének kifejezése. A fônévi igenév -ni képzôje, a fog szerepe. A jövô idô: fônévi igenév + fog. A majd + jelen idejû alak. A mondaton belüli jelentés: mire utal a mondat igéje - a mondat szerkezete. 77. Az igeidôk felismerése szövegben: Szöveg átalakítása különbözô igeidôben. 78. Nyelvi játékok az igékkel. Szólások, közmondások igéi. Rejtvények, találos kérdések. 79. Az igék helyesírásának gyakorlása. A múlt idejû igék, j-s, ly-jes igék. 80. Az igekötôs igék. Az igekötô jelentésmódosító szerepe. Hol áll az igekötô? 81. Igekötôs igék a szövegben. Az igekötôs igék helyesírása. Igék gyûjtése: igekötô az ige elôtt, igekötô az ige után, az igekötô és az ige között más szó is van. A magyar helyesírás szabályai c. könyv használata. 82. Az igekötôs igék elválasztása. Az igekötôs ige összetett szó, ezért a szóösszetételnél választjuk el. 83. Az igekötôs igék gyakorlása. Szólásokban, közmondásokban, szövegben az igekötôs igék. 84. Összefoglalás Az igérôl tanultak rendszerezése. 85. Az igérôl tanultak felmérése. Igék felismerése. Szöveg tollbamondása. Elválasztás. A lesz ige, a fônévi igenév mássalhangzójának helyesírása. Pl.: hinni fogok. Az igeidôk helyesírásának gyakorlása: múlt idô jele: -t, -tt. A mondatok helyesírása. Igék helyesírása emlékezetbôl. A hangok idôtartamának helyes jelölése. Szöveg tollbamondása. Szövegben betûk pótlása. Az igekötôs igék helyesírási tudnivalóinak megismerése. Igekötôs igék másolása a helyesírásuknak megfelelô csoportba. Szöveg igekötôs igéinek helyesírása. A helyes elválasztás. Az igekötôs igék helyesírása a képzett igékben (-ul, -ül; -ít). Az igék helyesírására vonatkozó ismeretek elmélyítése. Tollbamondás. Helyes másolás - igék a szövegben. 86. A felmérés értékelése. Hibák javítása. A helyesírás hibáinak javítása. 20

21 87. A melléknév - szófaj: névszó A melléknév fogalma: milyenséget, tulajdonságot jelöl. A ragos melléknevek. A milyen? kérdésre válaszolandó szó nem mindig melléknév. 88. Melléknevek beszédünkben, írásunkban. A rokon értelmû melléknevek. Melléknevek a szövegben. 89. Melléknevek felismerése szövegben. A ragos melléknevek. Melléknevek gyûjtése, alkotása. 90. Az -ú, -û végû melléknevek. Szógyûjtés. Szövegben melléknevek keresése. 91. Az -i képzôs melléknév. A földrajzi nevekbôl képzett -i képzôs melléknevek. Szóelemzés. 92. Nem csak földrajzi, hanem egyéb névbôl képzett -i képzôs melléknév van. Pl.: mocsári élet, nádi csibe Nem minden -i végû szó melléknév: fiai, nénjei. 93. A melléknevek fokozása. Alapfok: nincs jele. Középfok jele: -bb. Felsôfok jele: leg + -bb. Szóelemzések. A jó, szép melléknevek fokozása. 94. Az -s végû melléknevek fokozott alakjai. Az -ú, -û, végû melléknevek fokozása. A fokozott melléknevek a szövegben. A fokozás gyakorlása. 95. A melléknevek a szólásokban, közmondásokban. Helyesírás: betûpótló feladatok. 96. Nyelvi játékok. Állítások, tagadásokban melléknevek. Melléknevek alkotása betûbôl, szótagból. A melléknevek helyesírása. A melléknevek helyesírása: hosszú mássalhangzók (rossz), j-s, ly-es melléknevek. Fogalmazásokban melléknév keresése, ezek használata. A ragos melléknevek helyesírása. Magánhangzók helyesírása a melléknevekben: új, jó, rossz. Az -ú, -û a melléknevek végén mindig hosszú. A földrajzi nevek és az -i képzôs melléknevek helyesírása. A tulajdonnevek, köznevek és az -i képzôs melléknevek helyesírása. A kiejtéstôl eltérô helyesírású fônevek. A fokozott melléknevek helyesírása. kisebb, lassúbb, könnyebb stb. Az -s végû; az -ú, -û végû melléknevek helyesírása. friss, frissebb, savanyú, keserû,... Mondatok helyesírása. Mondatokban a melléknév fokjelének, a betûknek: -ú, -û, -j -ly pótlása. A melléknevek elválasztása. 21

22 97. A melléknevek felismerésének és helyesírásának gyakorlása. Rokon értelmû, ellentétes jelentésû melléknevek. Egy-két melléknév szinonímáinak összegyûjtése a Képes diákszótárból. 98. Rendszerezés. A melléknévrôl tanultak összefoglalása. 99. A melléknévrôl tanultak ellenôrzése felméréssel. Szövegben melléknevek keresése. Szöveg tollbamondása A számnév A számnév fogalma. A határozott és a határozatlan számnév A számnév fajtái, a fogalom pontosítása. A határozott számnév: tô-, sor-, törtszámnév. Mit ír A magyar helyesírás szabályai c. könyv a számok írásáról? Hogyan írjuk a sorszámnevet, számjegyet? 102. A számnevek helyesírásának gyakorlása. A magyar helyesírás szabályai c. könyv segítségével. Ragos számnevek. Keltezés írása A számnevek a szövegben Csoportosítás. - A számnévi kérdô névmás. Számnevek szólásokban, közmondásokban Játék a számnevekkel. A fokozott számnév: sok, kevés. Betûkbôl számnevek alkotása. Számnevek pótlása szövegben Számnév vagy névelô? Az egy mikor számnév, mikor névelô? 106. Összefoglalás. Mit tanultunk a számnévrôl? Felmérés a számnevekbõl A ragos névmások. A mutató névmások. A névmások szerepe beszédben. A rokon értelmû melléknevek változatainak helyesírása. Mondatokban a melléknevek tollbamondása. Mellékneves szerkezetek, mondatok írása. A helyesírási ismeretek számonkérése. Számneves szerkezetek írása. A számok helyesírása. A sorszámnév helyesírása. Számnevek írása betûvel és számjeggyel. A ragos számnevek helyesírása. A napi keltezés írásának változatai. A számnevek helyesírása. Mondatok tollbamondása. A sorszámnevek helyesírása szövegben. A fokozott számnevek helyesírása. Az egy számnév ragos alakjainak és az egy névelô helyesírásának gyakorlása, szószerkezetekben, mondatban. A számnevek helyesírása. Helyesírás, felismerés, kiegészítés. A ragos névmások: ezt, azt, ezzel, azzal helyesírása. 22

23 110. A szófajokról tanultak összefoglalása. Szófajok: ige. Névszók: fônév, melléknév, számnév. A nyelvi tudnivalók összefoglalása A szófajok rendszerezése táblázat segítségével. A helyesírásra vonatkozó ismeretek gyakorlása. Az összetett szavak, igekötôs igék elválasztása Tanév végi felmérés: a szófajok felismerése. A szófajok helyesírása, szöveg tollbamondása Ismétlés A szövegrôl, a mondatról tanultak ismétlése. A mondat a tartalom szerint. A szófajok helyesírásának gyakorlása. A szófajokra vonatkozó helyesírási ismeretek ellenôrzése. A mondatok helyesírása a szövegben. A felszólító mondat írása A szófajokról tanultak ismétlése. Nehezebb helyesírású szavak gyakorlása. Elválasztási gyakorlatok. 23

24 4. osztály A tanmenetjavaslat A és B változatban készült. Javasolt óraszám mindkét változatnál 2,5 óra, illetve a fogalmazás (szövegalkotás) 1,5 órájával variálhatóan a tanítási ciklus felénél: fogalmazás: 2 óra anyanyelv: 2 óra Illetve: fogalmazás: 1 óra anyanyelv: 3 óra A tanmenetjavaslat A variációjában sok iskola kérésére, helyi tantervéhez igazodva mondattani ismereteket is tartalmaz. A B változatban annak az igénynek kíván eleget tenni, ahol az iskolák helyi tanterve a helyesírási készség, a nyelvhasználat fejlesztésének alapos elmélyítését tartja fontosnak. A tanulók egyéni képességének fejlesztésére, a gyengébb képességûek felzárkóztatására nyújt több lehetõséget ez a tanmenetjavaslat. Mind az A és B változatnál javaslom a gyakorlókönyv Játékok c. fejezetétõl a kreatív felhasználást. A B változat esetében az egyes tananyaghoz javasolt feladatok is szerepelnek. A Magyar nyelv kisiskolásoknak c. könyv rövidítése: Tk., míg az Anyanyelvi gyakorló kisiskolásoknak: Mf. A változat 24 Óra 1. Ismétlés Mit tudsz anyanyelvedrôl? Ismerkedés a tankönyvekkel. 2. Nagyjaink vallomása a nyelvrôl. Idézetek felolvasása. Szótárak forgatása. Anyanyelvünk helyesírásának ismerete fontos minden magyar ember számára. A tájnyelv értéke. A magyar helyesírás szabályainak lapozgatása. Egy-egy helyesírási tudnivaló megkeresése. 3. Mit tudsz a szövegrõl? A szöveg funkciója. Különbözô kommunikációs helyzetgyak. 4. A mondatok a szövegben. A mondat a tartalom szerint: kijelentô, kérdô, felkiáltó, felszólító, óhajtó. A mondat helyesírása. 5. Szöveg- és mondatalkotási gyakorlatok Mit tudsz szavakról? A szavak jelentése: egyjelentésû, többjelentésû, rokon értelmû, azonos alakú Mire bonthatók a szavak? Szótagolás - elválasztás. Az ábécé betûi. A magán- és mássalhangzók. A hangutánzós szavakban a hosszú mássalhangzók helyesírása. Szójelentések megfigyelése különbözõ helyzetekben. Az elválasztás gyakorlása. A magánhangzók ékezetének, a mássalhangzóknál a jelentésváltozásra mondatok alkotása. Pl.: bab-báb, gépel-géppel.

25 10. Szavak csoportosítása: szófajok. Szavak a szófajok halmazában. 11. A fônevek: köznév, tulajdonnév, ragos fônevek. A nevek ábécérendben A fônevek Az összetett fônevek, a névutós fônevek. A ragos fônevek - A szóelemek. Szótô A -val, -vel, ragos fônevek. 14. Nyelvi játékok. Szóképzés. A fônevek helyesírási ismereteinek gyakorlása. 15. A melléknév. A fokozott melléknevek. Melléknevek a szövegben. 16. Az -i képzôs melléknevek. A tulajdonnévbôl -i képzôs melléknév képzése. Szóelemzés. 17. Melléknevek alkotása. Melléknevek használata szövegben: a rokon értelmû melléknevek 18. A számnév. A tô-, sor-, törtszámnév írása. A számnév fokozása: sok, kevés. 19. Számnevek a szövegben. Szólásokban, közmondásokban számnevek használata. O. Nagy Gábor: Magyar szólások és közmondások c. könyvébôl magyarázatok. A páros testrészek megnevezése, ezek helyes használata a szövegben. 20. Nyelvi játékok az ismételt szófajokkal. Szóalkotás, totó, rejtvény. 21. A névmás. A névmásról tanult ismeretek bôvítése. A személyes-, kérdô-, mutató névmások ragos alakjai. 22. Névmások a szövegben. Szövegben a szóismétlés elkerülése névmások használatával. A szavak helyesírása: -ít, -ul, -ül képzôs igék, j-s, ly-jes szavak. A köznév, tulajdonnév helyesírása. Régies családnevek írása: Széchenyi, Eötvös... A névutók helyesírása. Az összetett fônevek és ragos fônevek elválasztása, helyesírása. Szószerkezetek, mondatok tollbamondása. Az -ó, -ô, az -ú, -û és a kivételek: áru, eskü helyesírása. j - ly a fônevekben. Az -ú, -û végû melléknevek. A j-s, ly-jes melléknevek helyesírása. A tulajdonnév és az -i képzôs melléknév helyesírása. A mondatok helyesírása. Tollbamondás. A számnevek helyesírása. A magyar helyesírás szabályai c. könyv használata. Számnevek és helyes használatuk. Tollbamondás. Az elválasztás gyakorlása. Tollbamondás. A ragos névmások helyesírása: ezt, abban, errôl, ehhez, ilyennel... A névmások helyesírása és használata a szövegben. 25

26 23. Mit tudsz az igérôl? Cselekvés, történés, létezés. Igeidôk: múlt, jelen, jövô Csoportosítás: -t ragos fônév, múlt idejû ige a szövegbôl. 24. Az igék a szófajok között. Igék felismerése szövegben. 25. A szófajok felismerése, megnevezése. Az igekötôs igék. Igekötôs ige vagy nem? feladóvény, felad, bemondó, bemond Az igék gyakorlása. Igeidôk: szöveg átírása különbözô igeidôkbe. Az igék ragozása, helyesírása. 28. A 3. osztályban tanult ismeretek felmérése. Szófajok a szövegben. 29. A felmérés értékelése. A hibák javítása. 30. Mit tanulunk az igérõl a 4. osztályban? Az igemódok. A kijelentô módú ige. Ideje: jelen, múlt, jövô. A kijelentô mód jele: 31. A feltételes módú ige. A feltételes mód jele: -na, -ne, -ná, -né. Szóelemzés. 32. Milyen idejû ige lehet feltételes módú? A feltételes mód múlt ideje; múlt idejû ige + volna segédige. A feltételes mód jelének megfigyeltetése. Szóelemzés. 33. Hogyan ragozzuk az igét feltételes módban? Feltételes módú igék a szövegben. 34. Hogyan használjuk a feltételes módú igéket? Kommunikációs gyakorlatok. 35. Az ige felszólító módja. A felszólító mód jele: a j. Szóelemzés. 36. Az ige felszólító módjelének a nemléte; változása. Pl.: kergesd, kiálts, ûzd, mondd stb. A magyar helyesírás szabályaiban, helyesírására vonatkozó tudnivalók. 37. A felszólító módú igék a szövegben. A felszólító mód jelének megfigyeltetése. Szóelemzések. A múlt idejû igék helyesírásának gyakorlása. A -t ragos fônevek és múlt idejû igék írása a szövegbôl. Az -ít, az -ul, -ül képzôs igék helyesírása. Szövegek átalakítása. Az igék helyesírására vonatkozó feladatokban a betûk (magán-, mássalhangzó), a múlt idô jelének pótlása. Tollbamondás. Tollbamondás. Elválasztás. Egyéni és típushibák. Szavak keresése a Helyesírási Szótárban. A j-s, ly-jes és hosszú mássalhangzós igék helyesírása. A feltételes módú igék helyesírása. A feltételes módú igék helyesírása. Szószerkezetek. Ragos igék helyesírása. Feltételes módú igék a nyelvhasználatban. Az igék felszólító módjának helyesírása azokban az esetekben, ahol megtalálható a j! A módjel változása hogyan jelentkezik a helyesírásban? Az ige felszólító módjának a megkeresése, olvasása. A felszólító módú igék helyesírása - tollbamondás. 26

27 38. Az igekötôs igék felszólító módja. A felszólító módú ige ideje. Kijelentô mondat átalakítása felszólítóvá. 39. Igeragozás felszólító módban. Miért csak jelen idôben ragozható? A felszólító módú igék használata szövegben. 40. Az igemódok gyakorlása. Szöveg igéinek csoportosítása igemód szerint. 41. Nyelvi játékok. Rejtvények, szabályjátékok, totó Igék átalakítása különbözô idôbe és módba. A cselekvô száma, személye nem változik. ülök, ültem, ülni fogok, ülök, ülnék, üljek 43. Helyesírási gyakorlás. Típushibák javítása. Igék gyûjtése, csoportosítása, igemód, helyesírás szerint A felszólító mondatok igekötôs igéinek helyesírása. Tollbamondás. Szöveg felszólító módú igékkel. A ragos igék helyesírása. A hosszú mássalhangzók írása. (mondd meg, olvass...) Az igemódokra vonatkozó helyesírási ismeretek gyakorlása. Mondatok tollbamondása. Emlékezetbôl az igék helyesírása. Elválasztás. A múlt idejû és a felszólító módú igék helyesírása. Az osztályban elôforduló típushibák javítása másolással, tollbamondással. 44. Az igemódokról tanultak összefoglalása. Igekötôs igék helyesírása. Szószerkezetek írása. Mondatok átalakítása. 45. Az igérôl tanultak rendszerezése. Táblázat. Az ige ragozása Az igérôl tanultak felmérése. Ellenôrzô dolgozat. Igék a szövegben. Helyesírás. Tollbamondás. Az igérôl tanult helyesírási ismeretek ellenôrzése. 48. A dolgozat értékelése. A hibák javítása. Típushibák és egyéni hibák javítása. 49. A fônévi igenév. A fônévi igenév képzése; ige + ni képzô. A fônévi igenév igei és fônévi tulajdonsága. Fogalom: A cselekvést fogalomként megjelölô szavak fônévi igenevek. 50. A fônévi igenév és az igekötôk. A jövô idejû igék: le fogok feküdni, meg is fogom enni. A fônévi igenév felismerése fônevek, más szófajok (melléknevek, igék) között. 51. A fônévi igenév a szövegben. Szóképzések. Pl.: kifehéríteni, elsajátítani. Mondatalkotások fônévi igenévvel. A fônévi igenevek helyesírása. Az -ít; -ul, -ül képzôs igébôl képzett fônévi igenevek írása. Az igekötô és a fônévi igenév helyesírása. Szavak helyesírása: enni, Dani, Béni, venni, néni, balatoni stb. Tollbamondás. A fônévi igenév helyesírásának gyakorlása szógyûjtéssel; j és ly a fônévi igenévben. A mondatok írása. 27

28 52. A melléknévi igenév. A folyamatos: -ó, -ô képzôs, és a befejezett: -t, -tt-s melléknévi igenevek. Szóelemzés - a melléknévi igenév képzése. Mit fejez ki a melléknévi igenév? 53. A múlt idejû ige és a befejezett melléknévi igenév megkülönböztetése. A szófaj a mondatban vagy múlt idejû ige, vagy melléknévi igenév. Mindig egy szótagú a szó a mondatban. Pl.: Elszáradt a virág. - elszáradt: ige Anyu levágta az elszáradt virágot. - elszáradt: melléknévi igenév. A melléknévi igenév helyesírása. Múlt idejû igék és befejezett melléknévi igenevek helyesírása mondatokban. A mondatok helyesírása. 54. A melléknévi igenevek a szövegben. A melléknévi igeneves szószerkezetes ábrázolása, tollbamondása. 55. Rendszerezzünk! Mit tanultunk a szófajokról? Szavak szófaji felismerése. A szófajtani ismeretek gyakorlása. A szófajok helyesírásának gyakorlása. 56. A szófaji rendszer Táblázat. Helyesírási emlékeztetõ. A szófajok helyesírására vonatkozó ismeretek áttekintése. 57. Nyelvi játékok a szófajokból. A tipikus helyesírási hibát rejtô szófajok írásának gyakorlása Felmérés a szófajokból. Szöveg szófaji elemzése, tollbamondás. A szófaji helyesírási ismeretek ellenôrzése. 60. A felmérés értékelése, javítása. Típushibák és egyéni hibák javítása. 61. Mondattani ismeretek A mondat a tartalom és szerkezet szerint. Az egyszerû és az összetett mondat. 62. Az egyszerû és az összetett mondat felismerése. Szövegben mondatok keresése. 63. Az egyszerû mondat vizsgálata. A szófajok - mondatrészek. Mi a mondatrész? Hány szóból áll a mondat? Az egyszerû mondat két fô része: az alany és az állítmány. (A - Á) Kérdése: Mit állítok? Ki? Kik? Mi? Mik? + állítmány 64. Mi az állítmány és az alany szófaja? Az igei és névszói állítmány. A mondatok elemzése, szerkezeti ábrája. 65. Az egyszerû mondat elemzése: a névszói és igei állítmányok a mondatban. A halmozott alany, halmozott állítmány. A mondat helyesírása. Mondatban felsorolás, tagmondathatár jelölése:, : ;. Szövegbôl egyszerû és összetett mondatok másolása. Tollbamondás. A mondat helyesírása. A mondatrészek elemzése aláhúzással. Állítmány: Alany: Az igei és névszói állítmányok helyesírása. A mondatrészekre helyes kérdezés. Az igei állítmányok helyesírása. Mondatok kiegészítése. 28

29 66. A névszói - igei állítmány. A létezést jelentô igék, mint állítmányok, a névszók helyesírása. (lesz, lett, nincs, kék lesz, jobb lett) 67. Mi az alany? Az alany nélküli mondat - rejtett alany. Az igei személyrag szerepe. Mondattani elemzések. 68. A bõvítmények Az egyszerû és a bôvített mondat. A bôvítmények = mondatrészek: a tárgy A tárgy jelölése elemzéskor: A mondat szerkezeti ábrázolása: -t. 69. Milyen szófajú a tárgy? A tárgy ragja: és -t. A mondat helyesírása. A -t ragos fônevek, mint tárgyrag helyesírása. Tárgyrag pótlása. A mondat helyesírása. 70. Mondatelemzési gyakorlatok. A tanult mondatrészek helyesírása. 71. A mondatról és a mondatrészekrôl tanultak ellenôrzése. Mondatelemzések, feladatlap kiegészítése a mondatról tanultak alapján. 72. Az ellenôrzô dolgozatban tapasztalt hiányosságok pótlása. A határozók mint bõvítmények A határozók jelölése elemzéskor: 73. A helyhatározó. Mit jelöl? Kérdése: Hol? Hová?... Szófaja, alaki jelölôje. Elemzés. 74. A helyhatározó mely mondatrész bôvítménye? A mondat szerkezeti ábrázolása: h h. 75. A helyhatározó a szólásokban, közmondásokban. Mondatok elemzése. 76. Az idôhatározó. Az idôhatározó szófaja, alaki jelölôje. Kérdései: Mikor? Mióta?... Elemzéskor: Szerkezeti ábrázoláskor: h i. 77. Az idôhatározó keresése. Mondatok elemzése, ábrázolása. Mely mondatrész bôvítménye lehet az idôhatározó? Tollbamondás: mondatok. Helyesírási feladatok a hibákból adódóan. A helyhatározó ragjainak (-ban, -ben, -ba, -be, -hoz, -hez, -höz, -tól, -tôl) helyesírása. A határozóragok és a névszók helyesírása. A mondatok, mondatrészek helyesírása. A helyhatározók a beszédben. Szituációs játékok. A számnevek, mint idôhatározók helyesírása. Pl.: 1993-ban Mondatbôvítési gyakorlatok. Pl.: Esett az esô. Tegnap esett az esô. Tegnap délután esett az esô. 29

30 78. A módhatározó. A módhatározó szófaja, alaki jelölôje. Kérdései: Hogyan? Mi módon?... Elemzéskor: m. Szerkezeti ábrázoláskor: h m. Az -n ragos melléknevek, mint módhatározók helyesírása. 79. A határozók gyakorlása. Szólások, közmondások határozói. Elemzések, mondatok alkotása. Mondatok helyesírása. Felszólító mondat, tollbamondás. 80. Az eszköz- és társhatározó. Mikor eszköz, mikor társ? Hogyan kérdezünk? Társ: Kivel? Mivel? (együtt) Kivel? Mivel? - Minek a segítségével? Elemzéskor: t~, e~. Ábrázoláskor: h t, h e. Mi a szófaja a mondatrésznek? Melyik mondatrész bôvítménye? 81. Az eszköz és társhatározó gyakorlása. Állítmány? Határozó? Elemzések. 82. A határozók keresése a mondatokban. Mondatelemzési gyakorlatok. 83. A jelzõk Mit fejeznek ki a jelzôk? Mely mondatrészek bôvítményei? Jelzôs szerkezetek. A jelzôk jelölése elemzéskor: A minôségjelzô. Kérdése: Milyen? Minô? Mi a szófaja? Jelölése: mi... Szerk. ábr.: j mi Mely mondatrész bôvítménye? 85. A mennyiségjelzô. Mit fejez ki? Kérdése: Mennyi? Hány? Mi a szófaja? Jelölése: me... Szerk. ábr.: j me 86. A minôség- és mennyiségjelzô felismerésének gyakorlása az egyszerû mondatban. Versidézetek, szólások, közmondások minôség-, meny-nyiségjelzôi. 87. A birtokos jelzô. A birtokos jelzô szófaja, a mondatrészek bôvítményei. Kérdései: Kinek? Minek a...? Jelölése: j b... Szerk. ábr.: j b. A társhatározó -val, -vel ragjának helyesírása. Szituációs gyakorlatok. A mondatrész helyesírása. Rendel - renddel, könyvel - könyvvel a mondatban. A szófajok, mint mondatrészek helyesírása. Mondatok kiegészítése határozókkal. Tollbamondás. A mondat helyesírása. A melléknevek, melléknévi igenevek, mint mondatrészek helyesírása. A tô- és törtszámnév, mint mondatrész. A számnevek helyesírása, a fokozott számnév. A jelzôk helyesírásának gyakorlása. A tulajdonnevek helyesírása. Pl.: Elnéztem a Tisza hullámzó vizét. 30

31 88. A jelzôk gyakorlása. Mondatelemzések. Mikor jelzô? Mikor más mondatrész? Pl.: édes, sok. 89. A mondatrészek felismerése. Mondatok elemzése, szerkezeti ábrázolások. 90. A mondatrészek felismerése. Játékos feladatok, hiányzó mondatrészek keresése, kiegészítés. Rejtvények, találós kérdések. Mondatelemzések. 91. Rendszerezzünk! Mit tudunk a mondatról? A mondatrészek. 92. Ellenôrzô dolgozat a mondattan ismereteibôl. Mondatrészek szófajának megnevezése, mondatok elemzése, ábrázolása. Helyesírási dolgozat. (Mondatok a szövegben.) A mondatrészek, mint szófajok helyesírása. Melléknevek, számnevek. Szövegjátékok. Mondatok helyesírása. Tollbamondás. Szövegek a nyelv funkciójában. Tollbamondás. 93. A felmérés értékelése, javítása. Egyéni és típushibák javítása. 94. Ismétlés A szöveg és a mondat. 95. A szófajok. A szófajok: mondatrészek. A tanult ismeretek gyakorlása játékosan. Szótárak, könyvek használata, nyelvtani - helyesírási totó. A szükséges helyesírási problémák gyakoroltatása. Szövegjátékok. B változat Óra 1. Ismétlés Mit tudsz anyanyelvedrôl? Ismerkedés a taneszközökkel. Idézetek. Mf. 3-4.o., Tk. 3-6.o. 2. Napjaink vallomása a nyelvrõl. Idézetek olvasása, magyarázata. Szótárak forgatása. Tk. 5-6.o. 3. A szöveg A beszélt és az írott szöveg. Tk. 6-7.o. 4. A szöveg funkciója. Különbözõ szituációs helyzetekbõl adódó történet elõadása, befejezése. Mf. 5.o. Anyanyelvünk helyesírásának ismerete fontos minden magyar ember számára. A tájnyelv értéke. A magyar helyesírás szabályainak lapozgatása. Egy-egy helyesírási tudnivaló megkeresése. Kommunikációs helyzetgyakorlatok. Helyes hanglejtés, hangsúly. Helyesírás. 31

32 5. Mondatok a szövegben. Tk. 6-7.o., Mf. 5.o A mondat A mondat tagolása Mit tanultál a mondatról? A mondat a beszélõ szándéka (a tartalom) szerint: kijelentõ, kérdõ, felkiáltó, felszólító, óhajtó. Tk. 9.o., Mf. 7-8.o., o Mit tudsz a szavakról? A szavak jelentése: többjelentésû, rokonértelmû, ellentétes jelentésû, azonos alakú szavak. Tk. 9.o., Mf. 7-8.o., 64.o. Mire bonthatók a szavak? Szótagolás - elválasztás. Az ábécé betûi. A magán- és mássalhangzók. Tk o., Mf o., 75.o. Felmérés a tanulók tudásából. Tollbamondás, szöveg kiegészítése, elválasztás, mondatfajták írása. A felmérés értékelése, hiányok pótlása. 21. A szavak csoportosítása: szófajok. Szavak a szófajok halmazában. Tk. 14.o., Mf o A fõnevek A köznév és a tulajdonnév. Tk. 15.o. A tulajdonnevek A nevek ábécérendben. Mf. 16.o. 24. A köznév, tulajdonnév gyakorlása. Mf o A fõnév toldalékai: A többes szám jele. ragok Tk. 16.o., Mf. 13.o. A szóelemzés, a szóelemek: szótõ, toldalékok. Az összetett fõnevek. A névutós és névelõs fõnevek. Tk o., Mf. 15, o. 30. Nyelvi játékok. Szóképzés. A fõnevek helyesírásának gyakorlása. 31. Tollbamondás. Fõnevek felismerése szövegben. A mondat helyesírása a szövegben. Írásjelek használata. Hangsúly, hanglejtés. Tagolatlan mondat szavakra bontása. Mondatalkotás, szövegalkotás képrõl. A hosszú mássalhangzók helyesírása a hangutánzó szavakban. A jelentés nyelvi funkciója, a szavak jelentésváltozása a mondatban. Az elválasztás gyakorlása. A magánhangzók ékezetének jelentésváltozása (bab - báb). A mássalhangzók idõtartamának változása a szójelentésben (szelem - szellem, gépel - géppel). Helyesírási - nyelvi készségek felmérése. Szófaj, szójelentés mondatbeli szerepe. A köznév és a tulajdonnév helyesírása. Tollbamondás. Nevek kezdõbetûi. A ragos fõnevek helyesírása. Egyes-többes szám helyesírása. Pl.: ló - lovak, híd - hidak. Elválasztás. A névutós fõnevek helyesírása. Az összetett fõnevek elválasztása. Tollbamondás. Az -ó, -õ, -ú, -û a fõnevekben. A j-s, ly-jes fõnevek helyesírása. Helyesírásra vonatkozók ellenõrzése, elmélyítése. 32

33 32. A melléknév. Tk. 19.o., Mf. 19.o. Az -ú, -û végû melléknevek helyesírása. A j és ly a melléknevekben. 33. A melléknév fokozása. Tk. 20.o., Mf. 20.o. 34. Az -i képzõs melléknevek. Tulajdonnévbõl -i képzõs melléknév képzése. Szóelemzés. Mf. 20.o., Tk. 21.o Melléknevek alkotása, felismerése szövegben. A szövegben rokonértelmû melléknév használata. Tk. 21.o. 37. A számnév A számnév fajtái: határozott: tõ, tört, sor; határozatlan Tk o., Mf. 21.o. 38. A számnév fokozása. Ragos számnevek helyesírása. Pl.: 48-cal stb. Pl.: 1-jén. Keltezés írása. Mf. 21.o Számnevek a szövegben. Szótárokban, közmondásokban számnevek. Páros testrészek megnevezése, ezek helyes használata szövegben. Mf. 22.o. 42. Nyelvi játékok a fõnévvel, melléknévvel, számnévvel. Szóalkotás, totó, rejtvény A névmás A személyes névmás. A kérdõ és mutató névmás. A névmások használata a szövegben. A névmások ragozása. Tk o., Mf o. 47. Mit tudsz az igérõl? A 3. osztályban tanult ismeretek felelevenítése. Mf. 26.o., Tk o. 48. Az igeidõk: jelen, múlt, jövõ. A jövõ idõ kifejezése: fõnévi igenév + fog segédige. Igeidõk a szövegben. Tk. 26.o., Mf.26.o. 49. Az igekötõs igék. Az igekötõ jelentésmódosító szerepe. Gyakori igeidõk. Tk. 26.o., Mf. 27., 48.o. A tulajdonnevek és az -i képzõs melléknevek helyesírása. A melléknév szerepe a szövegben. Szövegbeli funkciók. Tollbamondás. A számnevek helyesírásánál A magyar helyesírás szabályai c. könyv használata. Sorszámnév helyesírása. Keltezés helyesírása. Helyesírási készségfejlesztés. Elválasztások, toldalékolások. Logikai játékok. A névmás szövegbeni funkciójának vizsgálata. A névmás helyettesítõ szerepe. A ragos névmások helyesírása. Az ige szövegbeli szerepe. Az igeidõk nyelvhasználati funkciója. Helyesírási ismeretek, különösen a múlt idejû ige és a fõnév -t ragjának viszonyában. Az igekötõs igék helyesírása. 33

34 50. Az igekötõs igék és az igeidõk gyakorlása. Az igekötõs igék összehasonlítása más igékkel. Szóelemzés. Pl.: bemond - bemondó, feladta - feladat. Mf. 28.o Az igeragok szerepe a szövegben. Helyesírási ismeretek alkalmazása A magyar helyesírás szabályai c. könyv használata. Az -it, az -ul, -ül képzõs igék helyesírása Az igeragozás és az igei személyragok. Tk. 26.o., Mf. 29.o. Az igék helyesírásának gyakorlása. Mf. 47.o. Igék a szövegben. Igeidõk: szöveg, mondat átírása különbözõ igeidõkbe. Mf. 48.o. Az igék a szófajok között. Szóképzések: különbözõ szófajokból új szófajok. Mf , 83.o. 58. A tanult szófajok összefoglalása A tanult szófajok felmérése: szövegben helyesírás 61. A felmérés értékelése. A hibák javítása. 62. Mit tanulunk az igérõl a 4. osztályban? Az igemódok. A kijelentõ módú ige. Tk. 28.o. A kijelentõ mód jele:. Szóelemzések különbözõ igeidõben. 63. A feltételes módú ige. A módjelek: -na; -ne; -ná; -né. Szóelemzés. Tk o., Mf o A feltételes módú ige ideje. Jelen, múlt idejû igék feltételes módja. A feltételes módú múlt idejû igék elemzése: múlt idejû ige + volna segédige. A feltételes módú igék szövegben különbözõ igeidõben. Mf o., Tk. 34.o. 66. Igeragozás igemódokban. Hogyan használjuk a feltételes módú igéket? Mf Az ige felszólító módja. A felszólító mód jele: a j. Szóelemzés. Mf. 39.o., Tk o. Helyesírásra vonatkozó szabály alkalmazása. Az igekötõs igék helyesírása felszólító mondatokban. j és ly az igékben. Az igeidõk helyes használata szövegben. Dialógusok. Tollbamondás. A szófajok helyesírása. Tollbamondás. A szófajok felismerése, megnevezése. Egyéni, tipushibák. Hibás szavak javítása a szabályzat segyítségével. Hosszú mássalhangzók az igében. A feltételes módú ige szövegbeli funkciója. Az óhajtó mondatok igéinek vizsgálata. Összefüggés a feltételes módú ige és a mondatfajta között. Az igemódok helyesírása. A feltételes módú igék idejének szövegbeni funkciója. Kommunikációs helyzetgyakorlatok. Igék átalakítása. Az igék felszólító módjának helyesírása, ahol megtalálható a j! 34

35 68. Az ige felszólító módjának a nemléte; változása. Pl.: keresd, verd, olvass. Szóelemzés. Tk o., Mf. 39.o. 69. A felszólító módú igék a szövegben. Helyesírás, mondatfajták. A felszólító mondatok igéinek vizsgálata. Mf. 48.o. 70. Az igekötõs igék felszólító módja. A felszólító módú igék ideje. Tk. 36.o., Mf. 49.o. 71. Igeragozás felszólító módban. Csak jelen idõben ragozható. A felszólító módú igék használata szövegben. Mf. 47., 49.o. 72. Az igemódok gyakorlása, felismerése. Szöveg igéinek csoportosítása. Mf o Igék átalakítása, ragozása különbözõ módban, idõben. Mf , o. Az igérõl tanultak rendszerezése. Tk o., Mf. 45., 47., 75.o. Az igérõl tanultak felmérése. Igék a szövegben, tollbamondás. A módjel változása a helyesírás szempontjából. A felszólító módú igék helyes ejtése, olvasása szövegekben. Összefüggés a mondatfajták és az igemódok között. Az igekötõs igék felszólító módjának helyesírása. Szövegek elemzése, párbeszédek felszólító módú igékkel. Tollbamondás. Igemódokra vonatkozó helyesírási ismeretek. Elválasztás, tollbamondás. Szövegátalakítások. Helyesírás: elválasztás, mondatfajták. Helyesírási tudnivalók rendszerezése. A tanult ismeretek ellenõrzése. 79. A dolgozat értékelése, javítása. Típus ésegyéni hibák javítása A szóképzés A fõnévi igenév. A fõnévi igenév képzése: ige + ni képzõ. Fogalom: A cselekvést fogalomként megjelölõ szavak fõnévi igenevek. Tk o., Mf. 51.o. 82. A fõnévi igenév szövegben. Nem minden -ni-re végzõdõ szó fõnévi igenév. Pl.: hajdani, Béni. Szóképzések. Tk. 42.o. Szóelemzések. Mf. 52.o. 83. A fõnévi igenév és az igekötõk. Szóelemzés, helyesírás. Pl.: el kellene menni. Párbeszédekben egy-egy szituáció. 84. A melléknévi igenév: folyamatos: -ó; -õ képzõs, befejezett: -t; -tt-s. Szóelemzések, szóképzések. Tk o., Mf o. A fõnévi igenevek helyesírása. Az -ít; -ul; -ül képzõs igébõl képzett fõnévi igenevek. A fõnévi igenév helyesírása. A nyelvi jelentések vizsgálata. Kommunikációs helyzetek. Helyesírási tudnivalók megfigyeltetése. A melléknévi igenevek helyesírása. 35