12. óra LEXIKÁLIS VISZONYOK III. & POLINÍMIA

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "12. óra LEXIKÁLIS VISZONYOK III. & POLINÍMIA"

Átírás

1 12. óra LEXIKÁLIS VISZONYOK III. & POLINÍMIA Az egyalakú szavak olyan lexémák, amelyeknek nincs alakváltozatuk, azaz az illető jelentéshez, jelentésekhez mindig ugyanaz a hangalak kapcsolódik; ilyenkor mononímiáról beszélünk. A legtöbb szó egyalakú. A többalakú szavak alakváltozatokkal rendelkeznek; ilyenkor beszélünk polinímiáról. Egyalakú szó a magyar standardban pl. a töm vagy a temet, többalakú pedig a tömérdek : temérdek. A polinímia azaz többalakúság (görögül szó szerint többnevűség ) egy lexémának az a tulajdonsága, hogy denotatív jelentése, ill. jelentései két vagy több, csekély mértékben eltérő hangalakhoz kapcsolódnak. Az egyik alakváltozat a másiknak strukturalista fogalommal élve fakultatív változata, szociolingvisztikai szempontból viszont nyelvi változóról van szó, vagyis olyan nyelvi jelenségről (esetünkből lexémáról), amely egynél több hangalakban realizálódik. A nyelvi gazdaságosság miatt ritka az az eset, hogy az alakváltozatoknak a denotatív jelentésükön kívül konnotatív jelentésük érzelmi színezetük, használatbeli kötöttségük is hajszálpontosan azonos legyen. 1. a) Előfordul viszont, hogy a konnotatív jelentésbeli különbség az egyes alakváltozatok közt viszonylag c s e k é l y, annyira, hogy ezek a legtöbb kontextusban nagymértékben felcserélhetők egymással. Ilyenek pl. a következők, amelyek leginkább abban különböznek, hogy talán az egyik tagjuk k i s s é f o r m á l i s a b b, v á l a s z t é k o s a b b a másiknál: fel föl, felett fölött, feljebb följebb, temérdek tömérdek, csepp csöpp, csenget csönget, repül röpül, közt között, aztán azután, hova hová, hanyadik hányadik; foltoz foldoz; mandzsetta : manzsetta; ronda : randa stb. b) A hagyományos nyelvészet által fölismert használatbeli különbségeken túl a szociolingvisztikai kutatások kimutatták, hogy az ilyen alakváltozatoknak eltérő lehet a társas jelentése, más-más mértékben lehet használatuk jellemző a különféle társadalmi rétegekre, csoportokra. Például az injekció szó inekció alakváltozatát inkább a kevésbé iskolázott beszélők használják; hasonló a helyzet a rizs és a rizsa változatokkal. Érdemes lenne megvizsgálni, milyen különböző társas jelentéseket hordoznak pl. a bicikli szó [bicikli] és [bicigli], a karambol szó [karambol] és [garambol], a düh [dü] és [düχ], a Vietnam

2 és Vietnám, a szlovákiai magyar paciens [páciens] és [paciens], a kolléga és kolega stb. alakváltozatok, ill. hordoznak-e egyáltalán eltérő társas jelentéseket. Az alakváltozatok egy része n y e l v i v á lt o z á s o k s z i n k r ó n iá b a n v a l ó m e g- n y i l v á n u l á s a. Ilyenkor az egyik alakváltozatot inkább az idősebb, a másikat inkább a fiatalabb beszélők használják. c) Más alakpárok esetében a denotatív jelentés azonossága mellett a két (néha több) tag között még h a t á r oz o t t a b b stiláris különbség van. Pl. hűvös : hívës; ismer : ösmer : esmer; sör : ser; sörös : seres; fotel : fotőj Amint a példákból is látszik, az egyik alakváltozat ilyenkor köznyelvinek érződik, a másik (vagy több más) alakváltozat népiesnek vagy régiesnek; az is előfordulhat, hogy a másik (vagy többedik) változat elavult. További példák: a második (és a harmadik) változat n é p i e s : csoda csuda, tréfa teréfa, dunyha dunna, mennykő ménkű, kiló kila, lány lyány, köp pök, nő nől, állni állani a második tag r é g i e s : akác ákác (egyúttal tájnyelvi is), kőműves kőmíves, hú hív (költői is), kel kél, ad ád, zacskó acskó (ez utóbbi három népies is) a második tag e l a v u l t : észak éjszak, óta olta, szív szű Egy szó többalakúsága jelentkezhet 1. szótári vagy 2. ragos, ragozott alakjaiban. Itt csak az első típusba tartozókat tárgyaljuk, a ragos, ragozott alakpárok vizsgálata ugyanis (pl. az igeragozásban, a birtokos személyragozásban, a szóképzésben stb.) az alaktanhoz tartozik, nem a szókészlettanhoz. Az alakváltozat stílusváltozati pozíciója változhat, ezért csak egy-egy szinkróniában határozható meg. A csoda : csuda alakváltozatok közül a csoda a köznyelvi a semleges, a gyakori és a csuda a kissé népnyelvi, az emfatikusan használt, az alkalmibb holott ez az eredeti (< óegyházi szl. čudo ua ). Az ügyefogyott, féleszű jelentésű, bizalmas és pejoratív használatú gügye (1871.) és gyüge (1837.) közül, amint látjuk, a gyüge a korábbról adatolt. Az értelmező kéziszótár 1. kiadásában még a gyüge címszó alatt tárgyalja a szót, a 2. kiadásában már a gyüge csak utaló címszó, és a gügye alatt szerepel a szócikk, ebben a gyüge népies alakváltozatként szerepel. 2. A nyelvi gazdaságosság következtében sok esetben az alakváltozatoknak nemcsak a konnotatív jelentése tér el egymástól, hanem a denotatív jelentése is. Ilyenkor az alakváltozat egyúttal jelentésváltozat is. Ezzel szóhasadás jön létre, s egy helyett két szókészleti egység jön létre. Ezzel a polinímia megszűnik, és paronímiává alakul át

3 A szóhasadás olyan polinim szavakban következhet be, amelyek egyszersmind poliszémek is: ilyenkor van rá meg a lehetőség, hogy az egyik jelentés (vagy a jelentések egy része) az egyik alakváltozathoz kezd gyakrabban kapcsolódni, a másik jelentés (vagy a jelentések egy másik része) a másik alakváltozathoz, s idővel egy-egy alakváltozat és jelentés(csoport) egymáshoz való kapcsolódása kizárólagossá válhat ez azt jelenti, hogy a szóhasadás végbe is ment, és egy lexémából kettő lett. A jelentéselkülönülésre való törekvés maga is előmozdíthatja a szóhasadást, vagy fordítva: az alaki elkülönültség előmozdíthatja a jelentéselkülönülést. n y í l t a b b á v á l á s : vacok állati fekvőhely : vacak ócska, újabban szótároz szótárt használ : szótáraz szótárt készít s z i n k ó p a : kamara királyi stb. hivatal : kamra kis helyiség ; ebédelő (melléknévi igenév) : ebédlő (főnév) z ö n g é s ü l é s : toboz : doboz d e z a f f r i k á l ó d á s : csekély : sekély i n e t i m o l o g i k u s j á r u l é k h a n g beiktatódása: bozótos : bozontos p a l a t a l i z á l ó d á s : csín tetszetős forma : csíny rosszalkodásból elkövetett pajkos cselekedet (az n-ező és az ny-ező formák a 17. századtól fogva váltakoznak egymással; a szóhasadás csak a 19. század második felében következett be) a n a l ó g i a : fő : fej, szaru : szarv, érme : érem (az érme alakot birtokos személyjeles formának fogták föl (vö. álma : álom, terme : terem), s elvonták belőle az érem tövet), nevel : növel (a nevel az eredetibb, mind növeszt, mind gyereket nevel jelentésben; a 19. században jött létre az alapige ő-jének analógiás hatására a növel hangalak; a 20. század elejéig ez is mindkét jelentésben élt) A paronímia azonban nemcsak szóhasadással jöhet létre, hanem eredendően különböző, de egymásra hasonlító lexémák is paronim viszonyba kerülhetnek egymással. # Nyelvjárásközi polinímia Ha a különféle nyelvjárásokban található, azonos etimonra visszavezethető alakváltozatokat is figyelembe vesszük, a polinimák száma megsokszorozódik. A nyelvjárásközi polinimák egy része, amelyek nem szabályszerűen térnek el a köznyelvi formától, ahhoz viszonyítva alaki tájszavak, pl. a hetfő alaki tájszó, mert rendhagyó módon tér el a köznyelvi és más nyelvjárásokbeli hétfő alaktól. Az egyik szó, amelynek sok polinimája van a nyelvjárásokban, a csalán. Ilyenek többek között a következők: csóvány, csalány, csajány, cselány, csëlán, csëllány, csollány, csollán, csojjány, csala, csana, csanya, csanál, csënál, csinált, csinát, csilánt, csëlánt, csolánt, csalánt, csajánt, csinánt, csanát, csinár, csinárt, csonár, csoni, csaláng, csihán, csihány, csiha, csiján, csillány

4 # Nyelvközi polinímia A nyelvközi poliszémia kapcsán már említettük az ún. analóg szavakat, amelyek hasonló vagy azonos hangalakú és jelentésű szavak. A nyelvközi polinímiában az olyan analógok vesznek részt, amelyeknek a hangalakja a két nyelvben csak hasonló, nem azonos, denotatív jelentésük viszont (amennyire csak lehet) azonos a két nyelvben. A nyelvközi polinímia következménye a kétnyelvű közösségekben, ill. általában a kölcsönzési helyzetben a hangalakkölcsönzés. Hangalakkölcsönzésnek azt a folyamatot nevezzük, melynek során az átadó nyelvi modell hatására megváltozik a korábban is meglévő analóg szó hangalakja. Ez a változás úgy kezdődik, hogy a hagyományos forma mellett megjelenik egy új, az átadó nyelvi modellel azonos vagy ahhoz hasonlóbb hangalakú változat. Így jelent meg például a magyar standard szó mellett az angol standard [stændəd] ejtésének hatására a sztenderd alak, a projektum mellett a projekt és a prodzsekt, az effektus mellett az efekt stb. A magyar nyelv szlovákiai változatiban hangalakkölcsönzés történt pl. az olyan szavak esetében, mint amilyen az infarkt (vö. közmagyar infarktus), a jogurt (vö. közmagyar joghurt), a kecsup (vö. közmagyar kecsap), a spekulant (vö. közmagyar spekuláns), a taksza (vö. közmagyar taksa), a dezinfikál (vö. közmagyar dezinficiál) stb. A hangalakkölcsönzés eredményét alaki kölcsönszónak nevezzük. Az alaki kölcsönszó terminus nem véletlenül hasonlít az a l a k i t á j s z ó - ra. A kettő közötti párhuzam nyilvánvaló, hiszen a magyar nyelv egynyelvű változataihoz viszonyítva a kétnyelvű változatok alaki kölcsönszavai valóban egyfajta alaki tájszónak tekinthetők. & PARONÍMIA Paronimáknak a hasonló hangzású, de eltérő jelentésű szavakat nevezzük. Pl. jelentés : jelentőség, szível : szívlel, tárgyatlan : tárgytalan, középkori : középkorú stb. A paronímia, amint az előzőekből is kiderült, rokon jelenség a polinímiával. Ezenkívül rokonságban áll még a poliszémiával és a homonímiával is. 1. A paronimák egy részének a jelentése kisebb-nagyobb átfedődést mutat; ezek azok, amelyek a p o l i s z é m i á h oz állnak közel (és természetesen az előbb tárgyalt polinímiához). Pl. helység : helyiség, hasonlít : hasonít, gondtalan : gondatlan, érem : érme, érthetetlen : értetlen, tanulság : tanúság : tanultság, tartalom : tartam, veszteség : vesztesség stb

5 2. A paronimák másik részének a jelentése nagyon távol áll egymástól; ezek a h o- m o n í m i á h oz állnak közel. (Figyeljük azért meg, hogy némi asszociatív vagy hangulati kapocs ezek között is fönnáll, több esetben.) Pl. egyelőre : egyenlőre, válság : váltság, adoptál : adaptál, konferansz amit bevezetésként elmondanak : konferanszié aki elmondja, statikai : statisztikai; rabinnátus a rabbi hivatala : rabiátus nyersen és erőszakosan indulatos ; konzerváció : konverzáció, rezsi fenntartási költségek : rezsim uralmi rendszer, szuverén : szuterén stb. Paronimák és hibás szóválasztás. A paronimák különösen a beszélt nyelvben, de az írottban is könnyen vezetnek nem megfelelő szó kiválasztásához, amit a nyelvművelő irodalom hibás szóválasztásnak nevez. Vannak olyan paronimák, amelyekben a hibás szóválasztás már olyan gyakori, hogy nem is tekinthetjük szótévesztésnek, hanem azt kell mondanunk, hogy az egyik paronima fölvette a másiknak a jelentését, vagyis nyelvileg teljesen szabályos és rendjénvaló nyelvi változásról van szó. Például az egyenlőre szót egyelőre jelentésben használó emberek egy része nem is tudja, hogy a szót n nélkül kellene ejteni. Szintén általános a helység szó helyiség jelentése, amit nagymértékben megkönnyít a szó hangzó formájában könnyen bekövetkező magánhangzó-kiesés (a Horger-törvény értelmében). Más esetekben pl. a paronimákra hozott többi fönti példában a tévesztések alkalmiak, nem vezettek (még) jelentésváltozáshoz. A hibás szóválasztás idegen szavak esetében sokszor az i d e g e n s z ó p o n t os j e- l e n t é s é n e k n e m is m e r é s é r e vezethető vissza. Az ilyen indítékú szótévesztést olykor malapropizmusnak vagy katechrészisznek nevezzük, különösen ha műveltségszó jelentésének nem ismeretéről van szó. M a l a p r o p iz m u s r ó l különösen a nevetséges tévesztések esetében beszélünk. A malapropizmus kifejezés Mrs. Malaprop nevének köznevesült változata. (Mrs. Malaprop neve ugyanakkor köznévi eredetű, a francia mal à propos [málápropó] rosszkor; rossz, alkalmatlan időben kifejezésre megy vissza.) A hölgy Thomas Sheridan angol drámaíró ( ) A

6 riválisok című, Londonban 1775-ben bemutatott színdarabjának félművelt hősnője. Néhány példa a drámából: He's as headstrong as an allegory on the banks of the Nile. (i.e., alligator) He is the very pineapple of politeness. (i.e., pinnacle csúcs ) If I reprehend megszid any thing in this world, it is the use of my oracular tongue, and a nice derangement megtébolyodás, zűrzavar of epitaphs! (i.e., apprehend megragad, megért, vernacular, arrangement, epithets) Egy példa Shakespeare egyik drámájából (Sok hűhó semmiért): Our watch, sir, have indeed comprehended two auspicious kedvező, sikeres persons. (i.e., apprehended megragadott, letartóztatott, suspicious) Egyéb Then he laid prostate on the ground. (i.e., prostrate) vagrant csavargó, kóborló disregard for the law (i.e., flagrant botrányos ) the Pope is inflammable (i.e., infallible) A malaproprizmusokat nehéz elkülöníteni a szimpla tévesztésektől, mivel nagyon sokszor nincs fogódzónk annak eldöntésére, hogy a beszélő ismerte-e a tévesztett szó jelentését. Egyértelmű esete volt a malapropizmusnak, amikor Illésházán egy szlovákul nemigen tudó asszony egy beszélgetés során elmondta, hogy Nagymagyaron volt, és egy szép zsumpá -t vett magának, amit azóta is hord. Mivel többször használta a zsumpa szót zsupán helyett, nem lehet szó véletlen tévesztésről. # Nyelvközi paronímia A nyelvközi paronímiában olyan más-más nyelvű szavak vesznek részt, melyeknek a hangalakja csekély mértékben eltér egymástól, és a jelentésük nem azonos. Az esetek egy részében analóg szavakról van szó, melyeknek a hangalaki hasonlóságon kívül a jelentésük is hasonló, de nem azonos. Amennyiben e szavak jelentése is közel áll egymáshoz, nagy az interferencia lehetősége, amely kétnyelvű közösségekben, ill. kölcsönzési helyzetben jelentéskölcsönzéshez vezethet (esetleg ezzel együtt hangalakkölcsönzéshez is). Erre a nyelvközi poliszémia kapcsán hoztunk példát. A nyelvközi paronímia abban különbözik a nyelvközi poliszémiától, hogy a n y e lv k ö- z i p a r o n í m i a esetében a hangalak részleges különbözőségén van a hangsúly, a jelentés eltérésének mértéke közömbös. Ezzel szemben a n y e lv k ö z i p o l is z é m i a esetében a jelentés részleges különbözőségén van a hangsúly, bár a hangalak eltérésének mértéke nem közömbös

7 & HIPONÍMIA A hiponímia, ill. a hiperonímia az általánosabb és a specifikusabb jelentésű lexéma viszonya. A hiponímia viszonya tehát olyan két lexikai egység között áll fenn, amelyek denotációjuk alapján l o g i k a i l a g alá-fölérendeltségi viszonyban állnak egymással. a fecske, barázdabillegető, varjú, sas a madár hiponimái, a madár pedig azok hiperonimája a lopás, rablás, gyilkosság, megvesztegetés a bűncselekmény hiponimái, a bűncselekmény pedig azok hiperonimája a zongora, hegedű, brácsa, gitár, dob a hangszer hiponimái, a hangszer pedig azok hiperonimája A hiponímiára, ill. hiperonímiára jellemző, hogy az egyik lexéma jelentése benne foglaltatik a másik lexéma jelentésében. Ez azt jelenti, hogy pl. ha egy objektum fecske, akkor szükségképpen madár is, mivel a fecske a madár hiponimája, ill. a madár a fecske hiperonimája. Ugyanannak a hiperonimának a hiponimáit kohiponimáknak nevezzük. A kohiponimák p á r t vagy s o r oz a t o t alkotnak. Föntebb már láttunk példát sorozatokra, most nézzünk meg néhány hiponimapárt: ember férfi : nő; szülő apa : anya; végtag kéz : láb. Szemben a poliszémiával, homonímiával, szinonímiával és antonímiával, amelyek v í z s z i n t e s s ík o n érvényesülnek, a hiponímia f ü g g ő l e g e s síkon érvényesül, és hierarchikus szerkezetbe rendezi a szókészlet egyes részlegeit. A hiponímia és a hiperonímia műszók fiatalok, de az általuk jelölt fogalmat a szótárírók, logikusok és nyelvészek régóta megkülönböztetik. A logikában a hiponímia mint inklúzió (bennfoglalás) volt ismeretes, körülírva pedig alárendelt fogalomnak nevezték

8 A hiponimában az egyfajta valami jelentés rejlik. Gyakori, hogy egy-egy szó jelentéséről csak annyit tudunk, hogy az egyfajta valami, pl. a fagyal egyfajta cserje; a (nyárfa)szender egyfajta lepke; stb. A hiponima és a hiperonima v i s z o n y l a g o s f o g a l o m : a hiperonima is lehet egy magasabb szintű hiperonima hiponimája, és a hiponima is lehet egy alacsonyabb szintű fogalom hiperonimája. Nézzünk meg egy ilyen hiponima hiperonima sorozatot! A vipera a kígyó hiponimája, a kígyó a hüllő hiponimája, a hüllő az állat hiponimája, az állat az élőlény hiponimája, az élőlény a teremtmény hiponimája, a teremtmény a létező hiponimája. Az ilyen sorozatok sokszor a tudományos taxonomikus rendszerek kidolgozásának a következményei. A tudományon kívüli világban a hiponímia korántsem érvényesül ilyen következetesen; a természetes nyelvek szókincsében sok az aszimmetria, a rés és a bizonytalanság. A természetes nyelvekben például nemegyszer előfordul, hogy a hiponimák fölött n e m á l l e g y á lt a l á n o s a b b m e g n e v e z é s, mert az a nyelvből hiányzik. A c s e r o k é z i n d i á n o k nyelvében 13 kifejezés van a különféle tárgyak mosására, de nincsen mos szavuk. A m o h i k á n o k n a k sok szavuk van a különféle tárgyak szétvágására, de nincs vég igéjük. A m a g y a r b a n nincs összefoglaló neve a különböző állatcsoportokat jelölő olyan szavaknak, mint gulya, csorda, ménes, nyáj, konda, csürhe, falka, raj. Nincs összefoglaló neve az állatok szülésének : a ló csikózik, a szamár vemhez, a tehén borjaz vagy ellik, az eb kölykezik, a disznó malacozik vagy ellik vagy fial, a madár költ, a hal ívik stb. Fajonként más szóval utánozzuk az állatok hangját is: nyerít, bőg, béget, mekeg, röfög, ugat, nyávog stb. # Nyelvközi hiponímia Amint említettük, vannak esetek, amikor egy nyelvből a hiponimák fölül hiányzik a hiperonima, az összefoglaló megnevezés. Ilyenkor kétnyelvű közösségben, ill. kölcsönzési helyzetben, ha az érintkező nyelvben van ilyen szó, nagy a kísértés, hogy ennek hatására az első nyelvben is létrehozzanak ilyet vagy közvetlen, vagy közvetett kölcsönzéssel

9 A magyar nyelv egynyelvű változataiban a sajtkrém, túrókrém, vajkrém, halkrém, paprikakrém, körözött stb. szavakra nem lehet összefoglalóan utalni. A krém önmagában nem elegendő, mert annak jóval tágabb a jelentése, sőt értelmező szótárainkban nem is szerepel az a jelentés, amely ráhúzható volna e szavakra. A pástétom pedig csak az olyan krémek megnevezésére használható, melyeknek alapvető összetevője valamilyen húsféle. Mivel a szlovák nyelvben van ilyen összefoglaló megnevezés a nátierka, ill. a cseh eredetű pomazánka, a szlovákiai magyar nyelvváltozatokba bekerült a pomazánka mint közvetlen kölcsönszó és létrejött a kenő mint közvetett kölcsönszó. A hosszabb, szervezett, több napig tartó, szakmai jellegű megbeszélés, összejövetel, gyakorlás, gyakorlat, edzés, edzőtábor, próba, tanfolyam szavakat az egynyelvű magyarok nem föltétlenül érzik összetartozónak. Ám mivel ezek szlovák megfelelője a szlovákban gyakran a sústredenie szó, a szlovákiai magyarok létrehozták az összefoglaló összpontosítás megnevezést, ill. a közmagyarban meglévő összpontosítás szónak kibővítették a jelentését. Ehhez hasonló az iskolázás, amely a szlovákiai nyelvváltozatokban a tanfolyam, átképzés és hasonlók összefoglaló neve, a szlovák školenie hatására. & MERONÍMIA PARTONÍMIA A meronímia nem más, mint a fogalmak közti rész-egész viszony. Más elnevezése a partonímia. A mereonimikus, ill. partonimikus viszonyban álló szavakat meronimáknak vagy partonimáknak nevezzük. Meronimikus viszony van például a következő szavak között: ház tető, fal, ajtó; kéz hüvelykujj, mutatóujj stb.; fej haj, homlok, szem, orr, arc, száj; fa ág, levél; óra óralap, mutató, fa törzs, ágak, levelek. A meronímia nem azonos a hiperonímiával, hiszen pl. a törzs, az ágak és a levelek nem a fa különböző fajtái, hanem annak részei; hasonlóképpen a motor, az ajtó, a kerék, a gumi nem a gépkocsi fajtái, hanem részei

10 & ANTONÍMIA Az antonímia lexémák ellentétes jelentése közötti viszony; az antonimák egymással szimmetrikusan szemben álló, ellentétes jelentésű szavak. Ez azt jelenti, hogy az egyik lexéma érintett denotatív jelentésének egy vagy több összetevője ellentétes előjellel szerepel a másik lexéma érintett denotatív jelentésében, k o n t r a s z t van közöttük. Amint az a szinonímia kapcsán már kiderült, egy-egy szónak több antonimája is lehet, a t ö b b j e le n t é s ű s z a v a k m i n d e g y ik j e le n t é s é n e k u g y a n is m á s - m á s a n t o n i m a ( s o r ) felel meg. Például a kemény melléknév antonimái a Magyar szókincstár szerint többek között a következők: a nyomásnak, megmunkálásnak ellenálló jelentésben: puha, lágy, rugalmas a kitartó, határozott, szívós jelentésben: erélytelen, pipogya, anyámasszony katonája a könyörtelen, részvétlen jelentésben: engedékeny, szelíd, lágyszívű Alakilag az antonimák lehetnek t e l j e s e n e lt é rő h a n g a la k ú szavak és lehetnek a z o n os t öv ű e k is, s az ellentétességre fosztóképző vagy valamilyen más tagadóelem utal. Az előbbieket implicit antonimáknak is nevezik, az utóbbiakat pedig explicit antonimáknak. implicit antonimák: drága : olcsó; hideg : meleg; előny : hátrány explicit antonimák: boldog : boldogtalan; nélkülözhető : nélkülözhetetlen; standard : nemstandard; kilép : belép; szerepel : leszerepel Autoantonímia. Érdekes módon az is előfordul, hogy ugyanannak a hangalaknak van két ellentétes jelentése. Az ilyen szavakat autoantonimáknak nevezzük. Erre az eddig talált legjobb példa a kiír ige, melynek egyéb jelentések mellett két ellentétes jelentése is van. Ezek az értelmező kéziszótárban az 5. jelentés két, egyaránt bizalmas stílusminősítésű árnyalataként szerepelnek: biz <Orvos táppénzre jogosult beteget> munkaképtelennek nyilvánít. <Orvos táppénzes beteget> munkaképesnek nyilvánít. A tempós az értelmező kéziszótár megfogalmazásában ezt a két dolgot jelenti: 1. kimért ütemű, lassú, kényelmes, esetleg körülményes (pl. tempós járás, tempósan mozog, tempós öregúr); 2. élénk ütemű, gyors

11 A kettő közül az első a régebbi jelentése, a második az újabb. Ezt a furcsa változást az magyarázza, hogy az alapszavának, a tempó-nak élőnyelvi mondatszóként hajrá, gyerünk, gyros(abb)an! jelentése is van, pl. tempó, fiúk, siessünk!; tempó, MTK! Ennek hatására fordult a melléknév jelentése az ellenkezőjére, pl. tempós munkát kérek!; tempósan, emberek, mert elkésünk! Mivel a nyelvi változás nem úgy történik, hogy az új nyelvi elem vagy forma azonnal kiszorítaná a régit, hanem egy ideig a kettő egymás mellett él, érthető, hogy ma a tempós szó mindkét ellentétes jelentést hordozhatja. Úgy tűnik azonban, hogy az eredeti jelentés elég gyorsan szorul háttérbe. A kies köznyelvi(bb) jelentése a kéziszótár szerint: 1. kellemes látványt nyújtó, vonzó <táj, vidék>; átvittebb értelemben derűs, kellemes. Inkább regionális kötöttségű jelentése: 1. félreeső, távoli, elhagyatott, azaz lényegében kietlen. Az alapszó ismeretlen eredetű. Ha nem is a mai nyelvben, de történetileg ide tartozik az ural szó is, melynek eredeti jelentése urának vall, tekint, szólít volt, mára azonban ez a jelentés elavult. Mai jelentése épp az ellenkezője: uralkodik vki, vmi fölött. Pl. uralja a helyzetet; a maffia uralta még a zöldségpiacokat is; pánik uralta a tőzsdét; Kína a műkincspiacot is uralni akarja; a politika uralni akarja a médiát stb. Bár a kéziszótár homonimának tekinti, ide vehető a butik is. Az egyik butik szó jelentése közismert: divatárut árusító kisebb bolt ; a másik elavult -ként van jelölve a szótárban kezdetleges kis bolt, különösen italmérés vagy falatozó. Ez utóbbi gyors elavulását épp vetélytársa segíthette elő. A Nyelvművelő kézikönyv szerint a nyelv laikus és (részben) hivatásos védelmezői hevesen tiltakoztak a butik főnévnek ilyen értelemben való felelevenítése ellen (még miniszteri rendeletet is hoztak az idegen üzlet- és cégnevek korlátozására. A butik azonban, mivel valóságos szükségeltet elégített ki, s használóinak tudatában már egyáltalán nem élt a hajdani pejoratív jelentés, megmaradt, s őt széles körben elterjedt. Újabban autoantonimává kezd válni a durva szó is, amely a fiatalok körében, különösen a szlenges nyelvhasználatban pozitív jelentéstartalmakat hordoz. Az angol nyelvből még több autoantonimát ismerünk, például a következőket: fast moving quickly, magyarul gyors és fixed firmly in place, magyarul szilárd, rögzített overlook to watch over carefully, magyarul felügyel, ellenőriz és to fail to notice, magyarul nem vesz észre, mellőz to dust to remove fine particles from (e.g. when cleaning), magyarul leporol, kiporol és to sprinkle fine particles onto, magyarul beporoz, behint to clip 1 to fasten together; hold tightly, magyarul csíptet, összekapcsol; szorosan tart és to clip 2 to cut apart; cut off (e.g. with shears), magyarul lenyír, levagdal (ezek homonimaként vannak szótárazva) hold up to support; cope, magyarul fenntart, támogat és to hinder; delay, magyarul feltart, akadályoz root to remove completely, magyarul gyökerestül kitép, teljesen eltávolít és to become firmly established, magyarul meggyökerezik, meggyökereztet handicap advantage (e.g. in sport) és disadvantage; disability, magyarul előnyverseny és, magyarul akadály, hátrány, hendikep Az ilyen autoantonimákat jórészt analógiás jelentésbeli szóalkotási eljárások hozzák létre és tartják fönn. Úgy látszik, a beszédhelyzet szinte mindig egyértelműsíti a jelentésüket, így ezek az ellentétes jelentések fönn tudnak maradni

12 Az antonímia mint a szókészlet egyik rendezőelve. A jelentés ellentétessége a nyelvek szókészletének egyik legalapvetőbb rendezőelve. Az antonimák közt szoros asszociatív kapocs van, már csak azért is, mert ezek ugyanannak az általánosabb fogalmat kifejező szónak a hiponimái. Pl. férfi : nő ember Az antonimák közötti szoros kapcsolatra utal, hogy antonimákból ö s s z e t e t t s z a- v a k is keletkezhetnek. A magyarban ilyen például a jön-megy, ad-vesz, apraja-nagyja, jól-rosszul, jobbra-balra. # Az antonimák fajtái Az antonimáknak két fő fajtája van: a fokozható antonimák és a komplementáris antonimák. Az utóbbiaknak sajátos alcsoportját alkotják a relációs antonimák. 1. Fokozható antonimák A fokozható antonimák közé olyan ellentétes jelentésű szavak tartoznak, mint amilyenek a következők: hideg : meleg; lassú : gyors; szomorú : vidám; sötét : világos; okos : buta; jó : rossz; szép : csúnya; könnyű : nehéz; kövér : sovány; szorgalmas : lusta; széles : keskeny; kemény : puha; gazdag : szegény; nyugodt : nyugtalan stb. tudás : tudatlanság; rend : rendetlenség

13 A fokozható antonimák csoportjában a jelentésellentét antipodális, azaz fokozati ellentét jellegű. Ez azt jelenti, hogy az egyik lexéma jelentése pólusszerűen áll szemben a másikéval, és a két szélső pólusú jelentés között k ö z b ü ls ő f o k oz a t o k (esetleg semleges jelentések) is elhelyezkednek. Ez olykor külön szóval is kifejezhető: ilyen a hideg és a meleg között a langyos. A fokozható antonimák említett tulajdonságának nyelvi következménye, hogy a melléknévi szófajúak használhatók h a s o n l í- t ó s z e rk e z e t e k b e n. Pl. Tamara kövérebb, mint Ili. Tamara kövérebb, mint volt. A házam nagyobb, mint a tiéd. A házam nagyobb, mint volt. L o g ik a i szempontból fontos tulajdonságuk, hogy az antonimapár egyik tagjának a tagadása nem föltétlenül implikálja a másikat. Ha például azt mondjuk, hogy az a kutya nem öreg, nem föltétlenül jelenti, hogy az a kutya fiatal. í Több fokozható antonimára jellemző, hogy a p á r e g y i k t a g j a j e l ö l e t l e n. Ezt használjuk az ilyen kérdésekben: Milyen nagy? (és nem: milyen kicsi?); Milyen magas? (és nem: milyen alacsony?); Milyen öreg? (és nem: milyen fiatal?); Milyen meleg? (és kevésbé: milyen hideg?); Milyen gyors? (és nem: milyen lassú?). 2. Komplementáris antonimák Az ilyen típusú antonimák függő viszonyban vannak egymással; egymást kölcsönösen feltételezik, de egyszersmind ki is zárják; az ilyen ellentétet ortogonális ellentétnek nevezzük. élő : halott; nős : nőtlen; külső : belső férfi : nő; bejárat : kijárat; kérdés : felelet; igazság : hazugság; apály : dagály jelen van : hiányzik, ébren van : alszik; tol : húz; támad : védekezik

14 éjjel : nappal; ki : be; föl : le A fentiek nyelvi következménye, hogy a komplementáris antonimák általában nem használatosak hasonlító szerkezetekben. Például nincs *élőbb, mint vagy *halottabb, mint L o g ik a i szempontból fontos tulajdonságuk a komplementáris antonimáknak, hogy az antonimapár egyik tagjának tagadása azonos a másik állításával. Ha az az ember nem halott, az azt jelenti, hogy ő élő. Ha Poros Julcsa hajadon, akkor nem lehet férjezett. 3. Relációs antonimák. A relációs antonimák a komplementáris antonimák sajátos csoportját alkotják; a jelentésük közötti viszonyt konverzivitásnak nevezzük. A relációs antonimák jelentésékben egyfajta s z im m e t r i a fejeződik ki. A relációs antonimák ugyanazt a dolgot, viszonyt más-más oldaláról, a résztvevők eltérő nézőpontjából írják le. Ezek is kölcsönösen feltételezik egymást: ha az egyik létezik, léteznie kell a másiknak is. ad : kap; (el)ad : (meg)vesz; kölcsönad : kölcsönvesz; bérbe ad : bérel; nyer : veszít; csalódást okoz : csalódik; becsap : becsapódik eladó : vevő; tanító : tanuló; munkaadó : munkavállaló; úr : szolga; orvos : beteg; férj : feleség

15 # Az antonimák szótárazása A szinonimaszótárak közt vannak olyanok, amelyek az antonimákat is felsorolják. Ilyen például nálunk a Magyar szókincstár és az Értelmező szótár +. Ennek az eljárásnak megvan az az előnye is, hogy az antonimák segítségével ahogy említettük el lehet egymástól különíteni a poliszém szó egyes jelentéseihez tartozó szinonimasorokat. Így pl. amikor az öreg szónak a fiatal az antonimája (öreg nyúl fiatal nyúl), a szinonimái közt ott van az idős, koros, vén, éltes, agg, élemedett, hajlott korú stb. Amikor viszont új az antonimája (öreg kabát új kabát), akkor szinonimái a régi, ósdi, ódon, ősi, ócska stb

SZÓKÉSZLET- ÉS SZÓJELENTÉSTAN Kérdések a tananyaghoz és az olvasmányokhoz

SZÓKÉSZLET- ÉS SZÓJELENTÉSTAN Kérdések a tananyaghoz és az olvasmányokhoz SZÓKÉSZLET- ÉS SZÓJELENTÉSTAN Kérdések a tananyaghoz és az olvasmányokhoz 2017 2018 KÉRDÉSEK A TANANYAGHOZ 1. Bevezetés 1. A szókészlettan mibenléte. A szókészlettan nemzetközi neve. 2. A szókészlettan

Részletesebben

MagyarOK 1.: munkalapok 3

MagyarOK 1.: munkalapok 3 1. Mi a tárgy neve? kártyák telefon lámpa számítógép / laptop kulcs pénz igazolvány toll nyomtató asztal szék szemüveg könyv kávéfőző bögre buszjegy papír zsebkendő mobiltelefon ceruza Szita Szilvia és

Részletesebben

ö ő í ő ü ö ö í ö ö ö ű ő ö í ü í ö ű í ő ö ö ú ö í ö ö í ö ú ö ő í ö ő Á ű ö

ö ő í ő ü ö ö í ö ö ö ű ő ö í ü í ö ű í ő ö ö ú ö í ö ö í ö ú ö ő í ö ő Á ű ö ö ő ü Ö ő ő ő ö í ö Ö ő ü ö ö í ű ö ő ö ö í ö ö ö ő ö ö ő ö ö Ó ö ő ő í ő í ő ő ö ő í ő ü ö ö í ö ö ö ű ő ö í ü í ö ű í ő ö ö ú ö í ö ö í ö ú ö ő í ö ő Á ű ö ö í ő Í í ő ő í í í ö ö ö ú ö í Á í í í í í

Részletesebben

Á ú ú ű ű ú ú Í ú ú Ö ű Ö ű Ö Ö ű ű ú ÍÍ Í ú Í Í Í Í Í ú ú

Á ú ú ű ű ú ú Í ú ú Ö ű Ö ű Ö Ö ű ű ú ÍÍ Í ú Í Í Í Í Í ú ú ú Á ú ű ú ú ű ú ű ű Ö Í ű ű Í ú Í ú Á Í ú ú ú Á ú ú ű ű ú ú Í ú ú Ö ű Ö ű Ö Ö ű ű ú ÍÍ Í ú Í Í Í Í Í ú ú Ö Í ű ű Í ű Ö Í Í Í ű Í ű Í ú ű ú Í Í ú ú ú ú Í ú Ü Á ú ű ú ű ű Í Í Í ű ú Ö ú ű ű Í Í Í Í ű ű Í

Részletesebben

Zsemlyei János A MAI MAGYAR NYELV SZÓKÉSZLETE ÉS SZÓTÁRAI

Zsemlyei János A MAI MAGYAR NYELV SZÓKÉSZLETE ÉS SZÓTÁRAI Zsemlyei János A MAI MAGYAR NYELV SZÓKÉSZLETE ÉS SZÓTÁRAI Erdélyi Tankönyvtanács Kolozsvár, 2014 A jegyzet megjelenését a Magyar Köztársaság Oktatási Minisztériuma támogatta Az elektronikus változat az

Részletesebben

Szemantika (jelentéstan)

Szemantika (jelentéstan) a 19. század végétől aztán megkülönböztetik a jelöletet és a jelentést 4 2 =2 4 jelölet jelentés (amire vonatkozik, és ahogyan jelenti) nem mindig járnak együtt (tuln. az albán király) vö.: Az országgyűlés

Részletesebben

É Í Á Á É Ü Ó É É É É Í Ó Ó Ő Á Á É Á É É É É Á É É Á Á É É Á É Í

É Í Á Á É Ü Ó É É É É Í Ó Ó Ő Á Á É Á É É É É Á É É Á Á É É Á É Í Í É Í Á Á É Ü Ó É É É É Í Ó Ó Ő Á Á É Á É É É É Á É É Á Á É É Á É Í É Á É Í Í É É Í Í Í Á Í Á Á ö ó ö ö ő ő ő ö ö ó ő ű ö ö ö ö ü ö ö ö ü ü ó ö Á ó ó ö ö ő ő ő ő ö ó ü ó ó ó ó ó ó ö ü ü ó ö Ó Í Í É É

Részletesebben

Ü

Ü Ó Á ú Á É Ü Ö Ö Ö É É É Ö É Ü Ö É É É É É Ó Ö Ó Í Ö Ö Ö Ö Í Ö Ö É É É Í Ö Ö É Ö Í Á Ó Í Á É É Ó É Ú Á Í É É É Ö Ö Ó Ö Ö Ö Ö Ó Ó Ó Í Ü Ö É É Ö Ó Ö Ó ö Ö Ö Ö Ö Ö Ó Ü Ö Ó É ű É É É É É É É É Í Ö Ó Ö É Ö Ö

Részletesebben

í í É í ó ó É ö í ó í ó í ó ó í ó í í ó ó ó í ö ö ö ö í í í ó ó ö ó

í í É í ó ó É ö í ó í ó í ó ó í ó í í ó ó ó í ö ö ö ö í í í ó ó ö ó Á Á Ó Ö Á í í É í ó ó É ö í ó í ó í ó ó í ó í í ó ó ó í ö ö ö ö í í í ó ó ö ó ó í í ó ó ű ű ö ű ú í ö ó ó í ó ó ö ö Ü ú ó Ü ö ö í ö í ó ó ó ű í ó ö ö í í ö ö í ö Í ó ö í ö ö ó ó ö ö í ó ö ö í í ö í ú Í

Részletesebben

ó É ó í ó ó í í ö í ó í ö ö ö ü ö ó ó ó ü ú ö ü ó ó ö ö ü ü ü ö ö ó ö í ó ű Ü ó í ú í ö í ö í Í ó ó í í ö ü ö ö í ö í ö ö ö ü ó í ö ö ó í ú ü ó ö

ó É ó í ó ó í í ö í ó í ö ö ö ü ö ó ó ó ü ú ö ü ó ó ö ö ü ü ü ö ö ó ö í ó ű Ü ó í ú í ö í ö í Í ó ó í í ö ü ö ö í ö í ö ö ö ü ó í ö ö ó í ú ü ó ö Á Ö É Á É Ő Ü Ü ü ö Ö ü ú ö í ü ü ó ó Á ö ó ö ö ö Ö í ü ü ü í í ü ü ö ü ü ü ü ö í ó ó Ő ó ó ö ó ö í ü í Í ó í ó ö í ó ó ö ó ó ö ó ó É ó í ó ó í í ö í ó í ö ö ö ü ö ó ó ó ü ú ö ü ó ó ö ö ü ü ü ö ö ó ö í

Részletesebben

í ó ő í é ö ő é í ó é é ó é í é é í é í íí é é é í é ö é ő é ó ő ő é ö é Ö ü é ó ö ü ö ö é é é ő í ő í ő ö é ő ú é ö é é é í é é í é é ü é é ö é ó í é

í ó ő í é ö ő é í ó é é ó é í é é í é í íí é é é í é ö é ő é ó ő ő é ö é Ö ü é ó ö ü ö ö é é é ő í ő í ő ö é ő ú é ö é é é í é é í é é ü é é ö é ó í é ű ű ö é ő ó í ö ő ü é ő é ü ő ö ő ö é é í ö ő ö ó ő é ó í ö ő ü é é é é é ő é é é é í ő ö é é ő ű ő ö í ö é é é Ö ű ú ő é é ű ő í ü ö é é ő ó ö ö ő é é é é é é é é é é ő ü í í é ú í í í Ú í é ú é ő ó ó

Részletesebben

Í Í Í Ü Ó Ó Ö Á Ü Ü Ó Ü Ü Ó Ö Í É Ö

Í Í Í Ü Ó Ó Ö Á Ü Ü Ó Ü Ü Ó Ö Í É Ö Ö É Ö Í Í Í Ü Ó Ó Ö Á Ü Ü Ó Ü Ü Ó Ö Í É Ö Ü Ü Á É Ü Ü Ü Ü Ü Ü Ü Ü Ü Ü Ü Ü Ú Í É Ó Á Ü Á É Á Ü Í Í Í Í Ü Í Í Í Í Í É Ö Á Í Á Ü Ü Ü Ü Ü Ü Ü Ü Ü Ü Ü Ü Ü Ü Ü Ü Ü Ü Ü Ü Ü Í Í É Í Í É É Í Í Í É Í Ü Í Ü Á Ü Ü

Részletesebben

ő ö ő ű ó ö ó ű Í Ö Ö Á Í Ó Ö Ü É Ö Ö Ö Á Á Ö É Á Ö

ő ö ő ű ó ö ó ű Í Ö Ö Á Í Ó Ö Ü É Ö Ö Ö Á Á Ö É Á Ö Í Í Ő Ó Ü Ö Ő ő ö ő ű ó ö ó ű Í Ö Ö Á Í Ó Ö Ü É Ö Ö Ö Á Á Ö É Á Ö ő ö ő Í ó ö ó ú Í Ö Í ÍÍ É Ó Ü Ü Ó Ó Ö É Ö ő ö ő ű ó ö ú Í Ö Í Ö Í Ö Ó Ó Ó Ó Ü Ö Ü Ü É Ú Ö Ó Ó Í Í ő ö ő ű ó ö ó ú É Ö Í Í ÍÍ Í Í Í É Í

Részletesebben

ü ö ö ő ü ó ó ú ó

ü ö ö ő ü ó ó ú ó ö ö ő ü ü ü ő ö ü ö ö ő ü ó ó ú ó Ő Ö ü ö Ö ó ü ü ü ö ö Ö ó ó ü ö ó ő ü ó ü ő ó ő ó ü ö ö ö í í ó ő ú ü ö ö ó ü ö ő í ő ő í ő ü ó ő ü ű ö ú ó ú í ü ó ü ö ó ó ü ö Ö ó ő í ó ő ü ö ü ő ö ö ö ö Ö Ó ő ü ü ó

Részletesebben

ü É ö É É ö ö ö ü ö ö Á ű ö ű ű ű Á Í ö ö Ó ö

ü É ö É É ö ö ö ü ö ö Á ű ö ű ű ű Á Í ö ö Ó ö Ü É ű ü ü ö Í ü ö ö ü ű Í Í ü ű ö Ö ö ö ö Í ü ü É ö É É ö ö ö ü ö ö Á ű ö ű ű ű Á Í ö ö Ó ö ü ü ü Í ü ö ö ö ö ö ö ö ü Í Í ű ö ö ö ü ü ö ü ö ö ö ü ö ö ö ö ü ü ű ü ö ö ö ü ö ü ű ö ü ö ö ű Í ü ü ű Í ö ü ö

Részletesebben

é ö é Ö é é ő í ó í é ő ö ú é ó é ő ü ü é ó ö é é ó é é ö é ő í é é ő é é ö é ű ö é í ó é é í ö í ó í ó é é ö ó í ó ó í ó é é ö ő í ó ó í ó ü é í ü

é ö é Ö é é ő í ó í é ő ö ú é ó é ő ü ü é ó ö é é ó é é ö é ő í é é ő é é ö é ű ö é í ó é é í ö í ó í ó é é ö ó í ó ó í ó é é ö ő í ó ó í ó ü é í ü é í ü é ö é é ő ü é é é ú é ó Í é é ő Í é ó ö í é ö é Ö é é ő í ó í é ő ö ú é ó é ő ü ü é ó ö é é ó é é ö é ő í é é ő é é ö é ű ö é í ó é é í ö í ó í ó é é ö ó í ó ó í ó é é ö ő í ó ó í ó ü é í ü é ö ő

Részletesebben

í Ó ó ó í ó ó ó ő í ó ó ó ó

í Ó ó ó í ó ó ó ő í ó ó ó ó í Ú Á Í í Ó ó ó í ó ó ó ő í ó ó ó ó í Ó Ó í ő ó Í í í í Ó í ó í í Ő É Ú Ű Í É Á ó Á É É ó ó í É Ü Í ő í ó í ó í Ő Ő Á Ó Ó Á É É Á Á É É Ő Á Ú É í ó Á í Á í í ő í í Ő Ő É Ú Ű Í É Á ó Á É Ö Í Í É ó ó í Ú

Részletesebben

ö ü ü ú ó í ó ü ú ö ó ű ö ó ö í ó ö í ö ű ö ó Ú ú ö ü É ó í ö Ó Á í ó í í Ú ö ú ö ű ü ó

ö ü ü ú ó í ó ü ú ö ó ű ö ó ö í ó ö í ö ű ö ó Ú ú ö ü É ó í ö Ó Á í ó í í Ú ö ú ö ű ü ó ö Ö ó ü Ú ú ű ó ú ü ö Ö ü ó ü ü ó ó ö ö ó ó ö Ú ö í ó ö ö ö í í ú ü ó ö ü ü ú ó í ó ü ú ö ó ű ö ó ö í ó ö í ö ű ö ó Ú ú ö ü É ó í ö Ó Á í ó í í Ú ö ú ö ű ü ó ó ó Ó Ú ö ú ó í í ú ó ö ü ü Ö ó ü ü í Ö Ö ú

Részletesebben

Ö Ö Ú Ó Ö ű Ő Ő ű ű Ü Ő Ó Ő

Ö Ö Ú Ó Ö ű Ő Ő ű ű Ü Ő Ó Ő ű É ű ű É Ö Ö Ú Ó Ö ű Ő Ő ű ű Ü Ő Ó Ő É Ó Ó É ű Ö ű Ö ű ű ű Ú Ú Ö ű ű ű Ö ű ű ű ű ű ű ű ű Ú É É É É Ö Ö Ú Ö É ű ű ű ű ű ű ű Ó ű Ö Ö ű ű ű É ű ű ű ű ű ű ű ű ű É ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű Ö ű ű ű Ü ű ű ű ű Ö ű

Részletesebben

Í Ó ü ü í ü ü ü í Í í É í í Í Í ü ü ü í Í ü

Í Ó ü ü í ü ü ü í Í í É í í Í Í ü ü ü í Í ü É Á í É Á Á ü Ú ű í Í Í Ü ü ú ü Í ü ü ü ü Í ü Í í ü ü ü ü ü ü ü ü ü í Í Ó ü ü í ü ü ü í Í í É í í Í Í ü ü ü í Í ü Í Ó Í Ó ü ü ü Í ü ü É ü ü ü ü ü É ü ü Í ü ü ü Í Ó Í Ó í Á í É ü í Í ü í Í í í ü ü É ü ü

Részletesebben

é ú é é é é é é é é é é é é ú é ö é é é ö Ő é é é ú é é é é é é é é ö é é é ö é Ö é é ö é ö é é é ű é ö ö é ö é é ö ö é é ö ö é ö é Ö é ú é é é é é é

é ú é é é é é é é é é é é é ú é ö é é é ö Ő é é é ú é é é é é é é é ö é é é ö é Ö é é ö é ö é é é ű é ö ö é ö é é ö ö é é ö ö é ö é Ö é ú é é é é é é é ű ö Ö é é ö ú é é é é ö ö é ö é é é ö ö é é é ö ö é ű é é ö é é é é é é é é é é ö é ö é é é ű ö ű ö é é é Ö Ú Í é ö é é Ő ö ö ú é é é é é é é é é é ű é é é ú é é é ű ú é é é é é ö é ö é ö é é ö é é é

Részletesebben

ö ö Ö ó ó ö ó ó ó ü ö í ü ú ó ó í ö ö ö ó ö ü ú ó ü ö ü ö ö Ö ü ö ö Ö ó

ö ö Ö ó ó ö ó ó ó ü ö í ü ú ó ó í ö ö ö ó ö ü ú ó ü ö ü ö ö Ö ü ö ö Ö ó ü ö ö Ö ü ü ö ö Ö ö ó ö ú ó ü ö ö ö Ö í ó ü í í ü ö í í ó ó ü ö ü ö ö ü í ó ö ö Ö ó ó ö ó ó ó ü ö í ü ú ó ó í ö ö ö ó ö ü ú ó ü ö ü ö ö Ö ü ö ö Ö ó ö ö Ö ü í ö Ö ö ö ó ü í ö ó ó ü ö ó í ü ü ü ö ö ü í ü

Részletesebben

ű ú ú Ö ó Ö ó ó ó Ö ű ó ű ű ü Á ó ó ó ó ü ó ü Ö ó ó ó Ö ű ű ü Ö ű Á ú ú ú ó ű í í Ő ú Á É Ö í ó ü ű í ó ű ó Ö ú Ő ú ó í ú ó

ű ú ú Ö ó Ö ó ó ó Ö ű ó ű ű ü Á ó ó ó ó ü ó ü Ö ó ó ó Ö ű ű ü Ö ű Á ú ú ú ó ű í í Ő ú Á É Ö í ó ü ű í ó ű ó Ö ú Ő ú ó í ú ó ü ű ú ü ű ú ú Ö ó Ö ó ó ó Ö ű ó ű ű ü Á ó ó ó ó ü ó ü Ö ó ó ó Ö ű ű ü Ö ű Á ú ú ú ó ű í í Ő ú Á É Ö í ó ü ű í ó ű ó Ö ú Ő ú ó í ú ó ü í í í í ó ü ó Ö ó ü Ö í ó ű ó ó ó Ö Ö ó ó í í Ö Ö ó ó í Ö ó ű í í ü

Részletesebben

ű í ú ü ü ü ü ü Ó í ü í í í É Á

ű í ú ü ü ü ü ü Ó í ü í í í É Á ü ű ü ú ű í ú í ű í ú ú ú ú ű í ú ü ü ü ü ü Ó í ü í í í É Á ű í í í Á ü É í í Ö Ö Á í Á É Á ú ú ú í ű í ú ű í í í É í í É í ű í ü í ú ű í ű í É í Ú í í í ű í ú ű í í í ü í í ú í ú í Ö ű í í í ü ü Ő í í

Részletesebben

É Í ü ú É ü ő ő ő ő ú ő ú ü ü ő ü ú ü ű ú ú ü ü Í ü ű ő ő É ő

É Í ü ú É ü ő ő ő ő ú ő ú ü ü ő ü ú ü ű ú ú ü ü Í ü ű ő ő É ő ő Ü É Í ü ú É ü ő ő ő ő ú ő ú ü ü ő ü ú ü ű ú ú ü ü Í ü ű ő ő É ő ő ő ú ő ő ő ú ő ü ú ű ő ű É Í ő É Ü Í ő ü ő ő ő ő ő ő ú ü ű ő ú ő ű ő ő ő ű ő ű ő É Í Ú Ö Á Á É Á Á Á Ő Á É Á Ö Á Ö É É É ü ő Á ő ú ü ő

Részletesebben

í ó í ó ó ó í í ü ú í ú ó ó ü ü í ó ü ú ó ü í í ü ü ü ó í ü í ü ü í ü ü í ó ó ó í ó í ü ó í Á

í ó í ó ó ó í í ü ú í ú ó ó ü ü í ó ü ú ó ü í í ü ü ü ó í ü í ü ü í ü ü í ó ó ó í ó í ü ó í Á Ö ü ó Ö ü ó ó ó ó ó ó ó ó ó ó í ü í í ü ü ü ü ó ü ü ú ó ü ü ü í ó í ü ü í ó í ó í ó ó ó ó í ó ó ó í í ó ü ú É Ö í í í ú ó í ü í ó í ó ó ó í í ü ú í ú ó ó ü ü í ó ü ú ó ü í í ü ü ü ó í ü í ü ü í ü ü í ó

Részletesebben

ú ü ü ú Ö ú ü ü ü ü ü ú ü ú ü ű Í ü ü ű ü ű Ó ü Ü ű ú ú Á ü ű ű ü ü Ö ü ű ü Í ü ü

ú ü ü ú Ö ú ü ü ü ü ü ú ü ú ü ű Í ü ü ű ü ű Ó ü Ü ű ú ú Á ü ű ű ü ü Ö ü ű ü Í ü ü ű ü ü ú ü ú ú ű ü ú ú ü ü Ó Ö Í ü ú ú ű Ö ú ú ú ü ü ú ÍÍ ú ü ü ú Ö ú ü ü ü ü ü ú ü ú ü ű Í ü ü ű ü ű Ó ü Ü ű ú ú Á ü ű ű ü ü Ö ü ű ü Í ü ü ü Ü ü ü ú ü ű ü ü ü Ü ú ú ü ü ü ü Í ü ü ú ű ü ü ü ü ü ü Í Í ü

Részletesebben

ó ú ú ü ú ő ó ő ő ó ó ó ö ó ü ő ó ő ö ü ü ó ö ő É ó ö ö ö ó ó ö ü ü ö ü ó ó ő ó ü ó ü ü ö ö É ú ó ó ö ú ö ü ü ó ó ó ü Á ö ö ü ó ö ó ö ö ö ö ó ó ö ó ó

ó ú ú ü ú ő ó ő ő ó ó ó ö ó ü ő ó ő ö ü ü ó ö ő É ó ö ö ö ó ó ö ü ü ö ü ó ó ő ó ü ó ü ü ö ö É ú ó ó ö ú ö ü ü ó ó ó ü Á ö ö ü ó ö ó ö ö ö ö ó ó ö ó ó Ü Ű Ö É Á Á ö É É Ö Ú Ü ö ü ő ő ö ő Á ő ó ő ü ü ö ö ú É ű ó ü ű ö ú ü ö ó ö ö ü ű ö ó ó ö ö ö ö ü ű ö ő ö ö ó ö ö ő ó ő ü ő ó ő ö ö ő ü ü ö ő ó ú ú ü ú ő ó ő ő ó ó ó ö ó ü ő ó ő ö ü ü ó ö ő É ó ö ö ö ó

Részletesebben

ö ö ö ö ö ö ö ü ö ü ö ű ö ú ü ű ö ü Í ö ú ü ü ű ö ú ü Á ü

ö ö ö ö ö ö ö ü ö ü ö ű ö ú ü ű ö ü Í ö ú ü ü ű ö ú ü Á ü Á Ó ö ü ü ü ú ú ü ü ö ü Ő ö ö ö ü ú ü Á ö ö ö ö ö ö ö ö ü ö ü ö ű ö ú ü ű ö ü Í ö ú ü ü ű ö ú ü Á ü ö ö ü ü ö ü ö Ó ö ö ü ü ö ü ö ú ö ú ü ö ü É É Á ü ű Ö ű ú ö ö ú ö ú ö ú ö ű ü Ö ö ű ü ú ö ü ú ű ö ű ú

Részletesebben

ő ö ő ú ő ö ö ő ó ő ö ü ú ö ö ó ő ö ü ó ó ó ó ő ő ő ó ó ú ő ü ő ö ö ó ü ö ö ő ű ö ö ő ú ú ó ö ő ű ö ó

ő ö ő ú ő ö ö ő ó ő ö ü ú ö ö ó ő ö ü ó ó ó ó ő ő ő ó ó ú ő ü ő ö ö ó ü ö ö ő ű ö ö ő ú ú ó ö ő ű ö ó ö ú Á ő ű ü ő ó ö ö ú ö ú ü ó ó ű ö ú ó ó ó ő ö ö ő ú ó ö ö ő ő ő ő ö ű ü ü ü ő ü ü ő ő ü ó ő ő ö ő ú ő ö ö ő ó ő ö ü ú ö ö ó ő ö ü ó ó ó ó ő ő ő ó ó ú ő ü ő ö ö ó ü ö ö ő ű ö ö ő ú ú ó ö ő ű ö ó ó ü ű

Részletesebben

Í Ú É ő ő ú ö Ö ú ú ú ö ö ú ö ö ű ö ő ö ö ú ö ő ő ö ö ö ő ő ú ő ú ö ö ö ú ö ö ú ő ö ú ö ű ö ő Ó ő Á ö ő ö ö

Í Ú É ő ő ú ö Ö ú ú ú ö ö ú ö ö ű ö ő ö ö ú ö ő ő ö ö ö ő ő ú ő ú ö ö ö ú ö ö ú ő ö ú ö ű ö ő Ó ő Á ö ő ö ö ö ú ö ö ú ö ú Ü ő ú ő ö ő ő ő ö ö Í Ú É ő ő ú ö Ö ú ú ú ö ö ú ö ö ű ö ő ö ö ú ö ő ő ö ö ö ő ő ú ő ú ö ö ö ú ö ö ú ő ö ú ö ű ö ő Ó ő Á ö ő ö ö Ú ő ö ő ő ő ö ú ú ú ő ö ő ö ő ő ő ö ö ö ö ő ő ö ő ú ő ö ú ö

Részletesebben

ű ú Í Ó Á ú Ű ű Ő Ö Á ú Ű Ü ú ú Á ú ű

ű ú Í Ó Á ú Ű ű Ő Ö Á ú Ű Ü ú ú Á ú ű É Á É É Ó Á ű Á ű ú ú ű ű ú ű ű ú Á ú ű ú ű ú ű ú ű Á ű ú ű ű Ö Ú Á ű ű Á ű ű ú Í Ó Á ú Ű ű Ő Ö Á ú Ű Ü ú ú Á ú ű ű ú ű ű ű ű ű ú ű ű ű ű ű ű Á ú ű ű ú ú ű ű ű ű ű ú ű Á ű ű ű ű ű ű ú ű ú ű ú ű Ö ú ű Ö

Részletesebben

ö ö ó ú ö ö ú ü ó ö ö Í ö ö ö ü ó ö ö ú ú ö ü ó ü ó ü ö ú ü ó ü ö ó Á Á ö ü ú ó ö ü ü ö ó ü ü Á ü ö ü ö ü ö ö ö ü ö ú ö ö ö ü ú ö ú ö ű ú ú ü ö ó ö ö

ö ö ó ú ö ö ú ü ó ö ö Í ö ö ö ü ó ö ö ú ú ö ü ó ü ó ü ö ú ü ó ü ö ó Á Á ö ü ú ó ö ü ü ö ó ü ü Á ü ö ü ö ü ö ö ö ü ö ú ö ö ö ü ú ö ú ö ű ú ú ü ö ó ö ö ö ö Ő Ö ü ö Ö ü ü ü ó ö ö ö ü ö ú ü ü ö ö ú ú ö ú ó ú ó ü ú ú ú ú ó ú ö ú Á ö ö ö ó ú ö ö ú ü ó ö ö Í ö ö ö ü ó ö ö ú ú ö ü ó ü ó ü ö ú ü ó ü ö ó Á Á ö ü ú ó ö ü ü ö ó ü ü Á ü ö ü ö ü ö ö ö ü ö ú ö ö ö

Részletesebben

ö Ó ű ö ó í ó ü ö Ó ó í ö ö ó Ö ó ö í ó í ó Á í ó Á Á Ő ú ü ó Í ü ú ü

ö Ó ű ö ó í ó ü ö Ó ó í ö ö ó Ö ó ö í ó í ó Á í ó Á Á Ő ú ü ó Í ü ú ü ú Ö Ú ú ú ó Ő Ö ü Ú ú ö Ö Í ó í ü ü ó ó ó Í ö ö ö ö í ü ó ö ü ü ú í ű ö ó ó ö ö ö ű ö ó ó ö ö Ó ű ö ó í ó ü ö Ó ó í ö ö ó Ö ó ö í ó í ó Á í ó Á Á Ő ú ü ó Í ü ú ü ü ö ö ó ó Í ü ö ó ú ü ü ö ó ö ö Í í ó ó

Részletesebben

Í Í Ó ű Ü Ó Ó Ü ü Ö Í Ü Í Í ú Ö Ó Í ú ú Ö Ó É Í ű ú

Í Í Ó ű Ü Ó Ó Ü ü Ö Í Ü Í Í ú Ö Ó Í ú ú Ö Ó É Í ű ú ű É Í Á Á Á Ó É Á Á Ó Í Ö Á Á Á Ö ü Í Ó Í ű ű ü ú Í Í Ó ű Ü Ó Ó Ü ü Ö Í Ü Í Í ú Ö Ó Í ú ú Ö Ó É Í ű ú ü Í ú Ü Ű Ó Ó Í ú Í ú Ö Ó ü Ü ü ű Ó ú Í ü É Í Í Á Á Ó Í Á ú Ö Í Ó ú ú ú Í ú ú ű ú Ü ü ü Í Á ü ú Í ú

Részletesebben

ú ú ü ü Á ú ú ü ű ű ú ü ü ü ü

ú ú ü ü Á ú ú ü ű ű ú ü ü ü ü ü ü ü ú ú ü ű ü ű ü ü ű ü ü ü Í ú ú ü ü Á ú ú ü ű ű ú ü ü ü ü ú ü ü Á ű ü ü ü ü ü ü ü ú ü ü Í ú ü É Ö Ö ú Ö Ö Ö ú ú ü ú Á Ö Á ú É ü ú ú É ú ú ú Ü ü ű ú ű É ú ű ü ü Á ú É ü ű ü ú Á É É ú ü Ö Ö Ö ú ú Á Ö

Részletesebben

ő ő ő ő ő ő ú ő ü Á ü ü ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő Ö Ó ő ő ő Ö ő ő ő

ő ő ő ő ő ő ú ő ü Á ü ü ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő Ö Ó ő ő ő Ö ő ő ő ő ő ő ü ő ő ő ő ő ő ő ú ő ü Á ü ü ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő Ö Ó ő ő ő Ö ő ő ő ő ü ő ő ű ü ő ű ő ő ő ő ü ő ő ő ü ő ű ő ő ő ü ő ü ő ő ü ű ő ő ü ü Á ő Á ű ű ü Á ő ű ű ő ű ű ü ű ő ő ő ü ő ű Ó ü Í Á ő ű ő ő ő ő ü

Részletesebben

Í ö ö ű ú ö ö Í ö ü ö ü

Í ö ö ű ú ö ö Í ö ü ö ü Í Í ö ú ö ö ö ö ű ö ö ö ö Í ű ű ö ü ú ö ú ú ű Í ö ö ű ú ö ö Í ö ü ö ü ö ú ü ü ö ú ö ű ö Í ű ú ú ö ú ú ű Á É Á ö ű ú Í ö ö ü Í ú ö ú ö ö Í ű ö Í ú ö ö ö Í ö ö ö ö ö Í ö ö ö Í ö ö ö ö Í ű ö Í ú ö Í ö ö ű

Részletesebben

ü ö ú ö ú ü ö ü Á Ó ö ö ö ö ú ü ú ü ü ú ú ö ö ü ü ú ü ü ö ö ű ö ü ü ü ü ö ö

ü ö ú ö ú ü ö ü Á Ó ö ö ö ö ú ü ú ü ü ú ú ö ö ü ü ú ü ü ö ö ű ö ü ü ü ü ö ö Í Á Ö Ú Á Á Ó Á ö ú ú ö ú ú ö ü ü ű ü ű ö ö ü ű ö ü ö ú ö ü ú ö ö ü ü ö ü ű ö ö ü ű ö ö ú ö ö ú ú ü ö ú ö ú ü ö ü Á Ó ö ö ö ö ú ü ú ü ü ú ú ö ö ü ü ú ü ü ö ö ű ö ü ü ü ü ö ö ü ö ü ö ö ü ö ö ú ö ü ű ö ü

Részletesebben

í ö Á ö ö ö Á í ö ű ü í í ű ö ú ü íí ö ű ö ü ú ü ö í ü ű í ö ö ü ü í ö ü ö ű ö í ű ü í ö í í ü í Á Á í í ü ö ö ü ű í í ö ö ü í ű ü ö í ö ű ü í í ű ö í í í ö ö í ö ö ö ö ö ö í í ű Á Á Á Á Á í í ú í ö ö

Részletesebben

Ö ő ü Ö Ö Ő ü ő Ö Ö ü ű Á Í Ö ű ü ő ő ő Ö ü ü ő ő ő Ü ü ő ő ő ü ő ő ü ü

Ö ő ü Ö Ö Ő ü ő Ö Ö ü ű Á Í Ö ű ü ő ő ő Ö ü ü ő ő ő Ü ü ő ő ő ü ő ő ü ü Ö ő ü Ö ő ü Ö Ö Ő ü ő Ö Ö ü ű Á Í Ö ű ü ő ő ő Ö ü ü ő ő ő Ü ü ő ő ő ü ő ő ü ü ü ő ő ő ú ű ő ő ú Ö ő ü ő ő Ö ő ü ő ő ő ő ő ő ü ü ő ő Ö ő Í Ö Ö Ö ü Ü Ö ő ő Ö ü Ö Ö ü Ö Ö ü Ö Ü Ö ü ü ü ő ű Ö ő Ö ü ü ü ő Ű

Részletesebben

ő ő ő ő ú É ü ú ú ű ú ű ő ő ő ő Á Á ü ő É É É É É É Á Ú Á Á ő ő ő ő ő É Á Á Á ő ő ő Á ü ő ő ü

ő ő ő ő ú É ü ú ú ű ú ű ő ő ő ő Á Á ü ő É É É É É É Á Ú Á Á ő ő ő ő ő É Á Á Á ő ő ő Á ü ő ő ü ő É ő ő ő ő É Ü Ö Ö Ö Í Ö Ö Ö ő Ó Ó Ö Ö Á É É É ő Á É Á Á Ú Á Ú Ö Ö Á Ú Ö Á ű Á ú ő ő ü ü Ó ő ő ő ő ú É ü ú ú ű ú ű ő ő ő ő Á Á ü ő É É É É É É Á Ú Á Á ő ő ő ő ő É Á Á Á ő ő ő Á ü ő ő ü ő ő ő ő Á ü ú ú

Részletesebben

É ő ő ű ú Á ő Á ő ű ő ő ő ő ő ő ő ő ű ú ű ű ő ő ő ű

É ő ő ű ú Á ő Á ő ű ő ő ő ő ő ő ő ő ű ú ű ű ő ő ő ű ő ő ű ú Á ő ű ő ő ő ő Ö Ö Í Á É Á ő Ö Ö Í ő ő ő ő É ő ő ú ú ú ő Á Ö É ő ő ű ú Á ő Á ő ű ő ő ő ő ő ő ő ő ű ú ű ű ő ő ő ű ő ű ő ú Á ő ű ő ő ő ő ő ő Ö ő ú ú Ö ő ő ű ú Á ő ú Ó ű Ó ú ú ú ő ő ú ú ő ő ú ő Ú ú

Részletesebben

ú ú ö ö ü ü ü ü ű ü ü

ú ú ö ö ü ü ü ü ű ü ü Ü ú ű ű ú ű ú ú ö ö ü ü ü ü ű ü ü ö ö ö ö ö ö ű ö ö ö ö ö ö ö ö ö ü ü ü Ú ú ü ű ü ú ű ö ű ú ö ö ö ö Á ú ú ű Á ú Á Á Á ü ö ö Á ö ö ü Á ú Á ú Á Á Ö Á Á ö ű ö ö ü ú ü ú ö ú ű ú ú ü ü ü ü ű ű Ő ú ö ű ú ú ű

Részletesebben

í í í í ó í ó ö ö í ű ü ó ó ü ú Á Á ó ó ó ó ó ó í ó ö ö ü Ó ö ü í ö ó ö í í ö í ó ó í ö í ú ó ú í ö ú ö ö ö í ó ó ó ú ó ü ó ö í ó ó í í í Á í ó ó ó

í í í í ó í ó ö ö í ű ü ó ó ü ú Á Á ó ó ó ó ó ó í ó ö ö ü Ó ö ü í ö ó ö í í ö í ó ó í ö í ú ó ú í ö ú ö ö ö í ó ó ó ú ó ü ó ö í ó ó í í í Á í ó ó ó Í ö í ú ú ó ú Ö ü Ú ú Ö ü ó ü ó ö ö ó ó ö í ó í ó í Í ó í ö ö ö ó í ü ó ö ü ü ú ó ó ó ó ó ó í ó ó ó í ú ó ó ó ó ó í ü í í í í ó í ó ö ö í ű ü ó ó ü ú Á Á ó ó ó ó ó ó í ó ö ö ü Ó ö ü í ö ó ö í í ö í ó ó

Részletesebben

Ü ű ö Á Ü ü ö ö

Ü ű ö Á Ü ü ö ö Í Í Ü Ú ö ú Ö Ü ű ö Á Ü ü ö ö ú ü ü ö ü ö ö ö ö Ü Ü ö ö ö ö ö ü ü ö ü Ü ö ú ü ö ü ö ű ö ű Ü ü ö É ö ü ü ö ö ö ö ö ö ö ö Ó ö Ü ü Ü ü ü ö ö ö ö ö ö ö ú ü ö ű ü ö ú ű Ü ö ö ö ü Ü Ü Ü ú ö ö ü ű ö ű ö Á Á Í

Részletesebben

ú ű ű É ü ű ü ű ű í ü í ő í Ü ő ő ü ú Í ő ő í ú ü ü ő ü

ú ű ű É ü ű ü ű ű í ü í ő í Ü ő ő ü ú Í ő ő í ú ü ü ő ü ü ü ü ü Ó í Ó Éü í ú ű ű É ü ű ü ű ű í ü í ő í Ü ő ő ü ú Í ő ő í ú ü ü ő ü ű ű ű í ü ő ű ü ü ő ú ú ő ü ő ő ő ü ú ű ú ú ú ő ő ú ő ő í ú í Ó ú ü ő ú ú ú ű ú ú Ű ű ő ű ű ő Á ü í ü ú ü í ú ő ú ő ű ő í ő ő

Részletesebben

ő ő Ű ü ú ú Ú ü ű ő ő ő ő Á Á Í ü É ő ő ő ő ő É ő ú ú ú ő Á Ö ő

ő ő Ű ü ú ú Ú ü ű ő ő ő ő Á Á Í ü É ő ő ő ő ő É ő ú ú ú ő Á Ö ő ő ő ű ú ő ü ü ü ü ü ő ő ü ü ü ü ü ü ü ü ü ő Ö ő ő ő ő ő Ű ü ú ú Ú ü ű ő ő ő ő Á Á Í ü É ő ő ő ő ő É ő ú ú ú ő Á Ö ő ő ű ő ú ü ú ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő É ü ű ő ü Á ő ú ű ű ő ő ő É ü ű ő ő ő ű ú ü ú ő ő ő

Részletesebben

É ú É ö ö ű ö ö ö ú ú ú ű ű ú ö ű ö ű ű ü ö ö ü ű ö ü ö ö ö ö ú ü ö ö ö ú ö ö ú ö ö ú ü ú ú ú ű ü ö ö ű ú ű ű ü ö ű ö ö ö ű ú ö ö ü ú ü ö ö ö ü ú ö ű

É ú É ö ö ű ö ö ö ú ú ú ű ű ú ö ű ö ű ű ü ö ö ü ű ö ü ö ö ö ö ú ü ö ö ö ú ö ö ú ö ö ú ü ú ú ú ű ü ö ö ű ú ű ű ü ö ű ö ö ö ű ú ö ö ü ú ü ö ö ö ü ú ö ű É É É Ó Á É ú É ö ö ű ö ö ö ú ú ú ű ű ú ö ű ö ű ű ü ö ö ü ű ö ü ö ö ö ö ú ü ö ö ö ú ö ö ú ö ö ú ü ú ú ú ű ü ö ö ű ú ű ű ü ö ű ö ö ö ű ú ö ö ü ú ü ö ö ö ü ú ö ű ü ű ö ö ú ö ú ö ö ö ö ö ü ú ü ö ö ö ö ö ü

Részletesebben

ű ú ü ü ü Í ü ö ü ö ü ö ü Ó ü ö ü ö ö ü ű ű ú ü ö ö ü Ó ö ű ü ö ú ö ö ü ü ű ü ü ö ö ü ü ú ö ö ü ü ú ü

ű ú ü ü ü Í ü ö ü ö ü ö ü Ó ü ö ü ö ö ü ű ű ú ü ö ö ü Ó ö ű ü ö ú ö ö ü ü ű ü ü ö ö ü ü ú ö ö ü ü ú ü ű ö ű ö ü ú ú ú ö ö Í ú ü ú ú ö Í ü ö ü ü ö ü ö ü ü ű ö ü ü ö ü ú ú ú ú ú ű ú ü ü ü Í ü ö ü ö ü ö ü Ó ü ö ü ö ö ü ű ű ú ü ö ö ü Ó ö ű ü ö ú ö ö ü ü ű ü ü ö ö ü ü ú ö ö ü ü ú ü ű Á Í ű ű ö ü ö ü ü ú ű ö

Részletesebben

ű ö ú ö ö ö ö í ű ö ö ö ű ö ö ö í ü ú í ű í ö í ú ű í ü ö ö ú ö í ö ű ú ü ö ö í ö ü ö ú ű ö ö ö í Á í ü í ö ü ö í ü ö Ő ü ö í ű ü ö í í í í í

ű ö ú ö ö ö ö í ű ö ö ö ű ö ö ö í ü ú í ű í ö í ú ű í ü ö ö ú ö í ö ű ú ü ö ö í ö ü ö ú ű ö ö ö í Á í ü í ö ü ö í ü ö Ő ü ö í ű ü ö í í í í í ü ö É ű ö ú ö ö ö ö í ű ö ö ö ű ö ö ö í ü ú í ű í ö í ú ű í ü ö ö ú ö í ö ű ú ü ö ö í ö ü ö ú ű ö ö ö í Á í ü í ö ü ö í ü ö Ő ü ö í ű ü ö í í í í í í í ö Á í ű í ü ö í ű ö í ú ű í ű ü ö í ű ö ű ö ö ű ö

Részletesebben

ó ö í í ü Ű Ö ó ó ű ö ü Í í í ö Ö Ó ö Ű Ö ú ó ó í í ű ö ö ö ö í ó ö ö í ö ű ö ű ö ö ö ö ö í ó Ö Ö ü ú ö ó ü ö Ö ű ö Ö ü ó ö ö ó ö ö Ó í ű ö ű ö ö ű í

ó ö í í ü Ű Ö ó ó ű ö ü Í í í ö Ö Ó ö Ű Ö ú ó ó í í ű ö ö ö ö í ó ö ö í ö ű ö ű ö ö ö ö ö í ó Ö Ö ü ú ö ó ü ö Ö ű ö Ö ü ó ö ö ó ö ö Ó í ű ö ű ö ö ű í ö Ö ü ö Ü Ö Ö ü ú í Ó ü ü ö ó ö ö Á ó ó ó ü í ö í ö ö ó ö ö í í Ő í ó Ő ü ú ó ö ö ó ö í ü ó ó ö í ó í ó ö í í ü Ű Ö ó ó ű ö ü Í í í ö Ö Ó ö Ű Ö ú ó ó í í ű ö ö ö ö í ó ö ö í ö ű ö ű ö ö ö ö ö í ó Ö Ö ü

Részletesebben

É Ö Á Í Á Ó Ö ü

É Ö Á Í Á Ó Ö ü Ö ű Ö ő ü ő ő ő ű Ö Ö ü Á Á É Ö Á Í Á Ó Ö ü Ö ű ű Ö ű ű ú ű ű ú ú ő ő ü ű ű É Ö ú ű ő ű ű ú ő ü Ö ú ú ő ő ú ű ü ő ü ű ú ú ű Ü ő ő Ó ü É Ó Ö Ö ú ü ü ü ü Ű ú Ö Á ü É Ó ű Á Ö Á ű ü ú Ö ű ű ű ü ő ő ő Á ő ő

Részletesebben

ű ú ó ó ü í Á Á ú ó ó ó ó ó ó ó ó ó ó ó ó ó ó í ó ü É ű ü ó í ü í í í í í ó í ü í í ó ó Á

ű ú ó ó ü í Á Á ú ó ó ó ó ó ó ó ó ó ó ó ó ó ó í ó ü É ű ü ó í ü í í í í í ó í ü í í ó ó Á ü ű ú í í ü í ű ú ó ó ü í Á Á ú ó ó ó ó ó ó ó ó ó ó ó ó ó ó í ó ü É ű ü ó í ü í í í í í ó í ü í í ó ó Á ó ű ó í Á í ó ü í ó ó í ü ü ű ó í ü í í ü í í í ó í ó í ü ó Ó í ó ó ó í í í ü Í ó ó í í í í ó í í

Részletesebben

ű Á ü ő ö í ö ö ő ő ő ő ö

ű Á ü ő ö í ö ö ő ő ő ő ö Á É í ü í í í ü í í ö í ű í í í í í í í í í ü ő ö ö ö ű ő ö ű Á ü ő ö í ö ö ő ő ő ő ö ö ő ő ő ö ö Ű ú Á ö ú ú ö ü í ő ő ú É í í ő ö í ö ú í ő ü í í í í í ö í ű í í í í í í í í í ü ő ö ö ö ű ű ő ű ü í Ö

Részletesebben

í í ü í í í í í Ó ő ő í í í Ú ü Ú í í Ú ő ü Ú ü ő

í í ü í í í í í Ó ő ő í í í Ú ü Ú í í Ú ő ü Ú ü ő É Á Á ő ü í ü ü í ü ő ü ő ü ü ü í í í í í ü í í ő í í ü í í í í í Ó ő ő í í í Ú ü Ú í í Ú ő ü Ú ü ő ő í ő í ű ű í í ü í í ő í í í í í ű í ő í í í í ü í ő í ő í ü í ű ő ű ü í ü ü í ő ő ü ő í í Ö ü í ü ü

Részletesebben

ö ö ö Ö ö ú Ö í Ö ű ö í Ö í ö ü ö í ú Ö Ö ö í ű ö ö í ö ö Ő ö í ü ö ö í Ö ö ö í ö í Ő í ű ű í Ö Ó í ö ö ö ö Ö Ö ö í ü ö ö Ö í ü Ö ö í ö ö ö ö ö Ö ö í

ö ö ö Ö ö ú Ö í Ö ű ö í Ö í ö ü ö í ú Ö Ö ö í ű ö ö í ö ö Ő ö í ü ö ö í Ö ö ö í ö í Ő í ű ű í Ö Ó í ö ö ö ö Ö Ö ö í ü ö ö Ö í ü Ö ö í ö ö ö ö ö Ö ö í Á ö Á Á É Ö í ö Ö Á Ó Ű ú ű Ü ö ö ú ö ú í ö í ö ö ö í Ö ö í ö Ő ü ö ö í Á Ö Ú ű Ö í Ö ö ö Ö ü ű ö ű ö Ö ü ö Ö Ö Ö ö í ö ö Ö ö í Ö ö Ú ö ö ö ö Ö ö ú Ö í Ö ű ö í Ö í ö ü ö í ú Ö Ö ö í ű ö ö í ö ö Ő ö í ü

Részletesebben

í ü í ü ő ő ü Í ő ő ő ú í ő ő ö ö ö ű ü í ő ő í ú ö ö ú ő ő ú í ő í ő ö ö í ő ü ü í ő ö ü ü ú í í ü ő í ü Í í í í ö ő ö ü ő í ő ő ü ű ő ő í ő í í ő ő

í ü í ü ő ő ü Í ő ő ő ú í ő ő ö ö ö ű ü í ő ő í ú ö ö ú ő ő ú í ő í ő ö ö í ő ü ü í ő ö ü ü ú í í ü ő í ü Í í í í ö ő ö ü ő í ő ő ü ű ő ő í ő í í ő ő ö Ö ő ü ü ő Á ü ö ö ő ő ű ő ü ő Ö ö ő í ő ö í ö ö ő ő ö í ú Á Á Á í Á í ü Á ő í í ő Á í ő ő ú ő ö ö ő Í í ő ő í í ö í ő Ó ő ő í ö ő ő ü ö ö ő ö í ö ő í ü í ü ő ő ü Í ő ő ő ú í ő ő ö ö ö ű ü í ő ő í ú ö

Részletesebben

ü ő ő ü ü ő ő ű í í ű ő ő ő ü ő ő í í ő ő ő ő ő ő ü ü í ő Ö ő ü í ő ü í í ő ü ő í ő ő í í ő ü ü í ő ü í ő í ő í ő ü í ő í ü í í ő

ü ő ő ü ü ő ő ű í í ű ő ő ő ü ő ő í í ő ő ő ő ő ő ü ü í ő Ö ő ü í ő ü í í ő ü ő í ő ő í í ő ü ü í ő ü í ő í ő í ő ü í ő í ü í í ő ő Á Á Á Ű Ö É Á Ö ő ő ő ű Ö ű ú ő ü ű ü ü ő ü ő ő ú í ü í í ü ő í ő ő í ő ő í ő ő í ü ő í ű ő ü ű ő ü í ü ü ő ü ü í ü í ü ü Ú í Ő Í ü ő ü ü í Ö í í ü ő ő ü ü ő ő ű í í ű ő ő ő ü ő ő í í ő ő ő ő ő ő ü ü

Részletesebben

Ó ű ű Á ú ű ű ú ú ú ű ű É ú É Á Á ú ű Ü Á Ü Á ű Ö Ú É Ó É Á Á Á Ű Á úá Á Ö É Ö É Ü

Ó ű ű Á ú ű ű ú ú ú ű ű É ú É Á Á ú ű Ü Á Ü Á ű Ö Ú É Ó É Á Á Á Ű Á úá Á Ö É Ö É Ü ú ú ú ú Ö ú ű ú Á ú ú ű ű ú ű ú ú Ó ű ű Á ú ű ű ú ú ú ű ű É ú É Á Á ú ű Ü Á Ü Á ű Ö Ú É Ó É Á Á Á Ű Á úá Á Ö É Ö É Ü Ó Á Á Á ú ú Ő Ö Ü ú Ü Á ú ú Á Ú ú ú ú É ú Ó Ö É Á ű ú É Ó ű ú ú ű ű ú ű ú ű ű ú ű ű

Részletesebben

é ő é ó á é ő ó í á á é ö é á é í é á á é é ű á é ö ö ö ó é ü ö ö ő é ó é ő á í á é í é é á á é í ű ö é Í é ü ö é ó é ü á ű é á ö á Í é ő é á á ó ő é

é ő é ó á é ő ó í á á é ö é á é í é á á é é ű á é ö ö ö ó é ü ö ö ő é ó é ő á í á é í é é á á é í ű ö é Í é ü ö é ó é ü á ű é á ö á Í é ő é á á ó ő é É Ö É Á í É Ó Á ö é é ö ö é é é é ó ü ö ü ö ö ő é ó é ó á í í á ó Í é á ö é ü é ó ő ő ő á é á é é í é é í á ö é é í é é á í ú é á á ő í é á é Í é é ü ö ö ő ű á á á ó á Íü é é í é ü ő ö é é ó ó í á á á

Részletesebben

Í ú ü ü ú Ó É ü Í É ü Í ü ü Íü

Í ú ü ü ú Ó É ü Í É ü Í ü ü Íü Á Ö É Á É Ó Ü É üü Í Í ü ü Ú ú ú Í Ú Í ú ü ü ú Ó É ü Í É ü Í ü ü Íü É Í Í Í ü É Í Í É Í Í Í Ő ü ü ü É Ö ÍÉ ü ü ü ü Ü ü ú ü ú ü ü ü ü ü ú Ö ü ú ü ü ü ü ü ü ü ü ü É ü ü Á úú ü ü Í ü Í Í Í ü ü É ú ü ü Í ü

Részletesebben

A JELENTÉS ÉRTELMEZÉSE

A JELENTÉS ÉRTELMEZÉSE A JELENTÉS ÉRTELMEZÉSE - leíró és történeti jelentéstan: változás állapot új változás - A jelentés fogalma: 1. nyelvi kategória 2. sokrétő vonatkozást fejez ki - Általános definíció: 1. jel(kapcsolat)

Részletesebben

ű ú Í Í Ö Í É Í ü Ü ü É ü ü ü ü ü Ö ű ü Ü Ü ű ú ű Á É ü Ö ü Í Í Ú Á Í Ö Í Í ü ú Ú Íü ü ü Í ü ű Í Í Ö ú ü Á ú Í ú ű ú ú ü ú ú ú ú ű ü Í Í Í É Í ü Í ü ű ú Í ü Ó É Í Á Ö ú Á ü Í Íú ü ü ü ú Ö ú Ö Ö É É Í ú

Részletesebben

ő ű í ő ú í í Á ű í ő ő ő ő í É í í ő Ö Ö Ö Á Í Á ő ő ő ő É ő ő ú ú ú í ő Á Ö ő ő

ő ű í ő ú í í Á ű í ő ő ő ő í É í í ő Ö Ö Ö Á Í Á ő ő ő ő É ő ő ú ú ú í ő Á Ö ő ő Á ő ő ű í ú ő ő ő ő í í í ő ő ő ő í ő ő ő ű í ő ú í í Á ű í ő ő ő ő í É í í ő Ö Ö Ö Á Í Á ő ő ő ő É ő ő ú ú ú í ő Á Ö ő ő í ő ő ű í ú í í ű í ő ő ő ő í ő ő ő ő í ő ő ő ő í É í í í í ű ő í í ő ú ű í ú í

Részletesebben

í ű í í í ű ö ü ü ö ú ű ú ö ö í í í ű ö ü ü ö ö ö ö í í í ű ö ü ü ö ü ö í í í ű í ö í ö ö ű í ü ü ö í ö ö ö ü í í ű í ú ö ö ö ü ö ö ú ö ö ö ü ö ö ö ö

í ű í í í ű ö ü ü ö ú ű ú ö ö í í í ű ö ü ü ö ö ö ö í í í ű ö ü ü ö ü ö í í í ű í ö í ö ö ű í ü ü ö í ö ö ö ü í í ű í ú ö ö ö ü ö ö ú ö ö ö ü ö ö ö ö ö í ű ü ú ü ü ü ö ü ö ö ö í Ő É ö ö ö ü ö ö í í ö ü í ö ö í í É ö ö ű í Á É É ö ö í ö í í ü ö í É í í í ú ú í ű í í í ű ö ü ü ö ú ű ú ö ö í í í ű ö ü ü ö ö ö ö í í í ű ö ü ü ö ü ö í í í ű í ö í ö ö ű í

Részletesebben

Í Á ő é é é é é ő é ő é ő é Í Á Ú Á Á é ő é ő é é é é é ű é é é é é é é é Á é é é é é ú ú é é é é é é é ú é é é é é é é é é é é ő é é é é é é é é ű é

Í Á ő é é é é é ő é ő é ő é Í Á Ú Á Á é ő é ő é é é é é ű é é é é é é é é Á é é é é é ú ú é é é é é é é ú é é é é é é é é é é é ő é é é é é é é é ű é é é é Í Ó é é ü ő é é é ű ő ő ű é ő Í Ó ő ü é ő é ü é ő é é é é é é ú é ú Í Á é é é é é ű é é é é é é ú é ő é é é é ú é é é é é é é é é é é é é ő é é ő Í Á ő é é é é é ő é ő é ő é Í Á Ú Á Á é ő é ő é é

Részletesebben

ú ü ú ö ú í ü í ű ö ü ü ú ú ö ú ö íö í ú ü

ú ü ú ö ú í ü í ű ö ü ü ú ú ö ú ö íö í ú ü í ú ü ú ö ú í ü í ű ö ü ü ú ú ö ú ö íö í ú ü ö í ú ú í ü ü í í ö í ö í Ö í ű ü ü ö ú í ű í í ú í ö ö ú í ö ö ö í ü í ö ö í ű ű ö ö ü í í ű ö í í ü ö ü ü ö ö ö ö í í ü ö ö ö ö ü ü í í ű í ö ö ö ú ú í ű

Részletesebben

Ú ú ö é ö é Ú ú ö ű ö ö ű ö é ö ö é í í Ö ö í í Á Á Ó é ű ü é é ü ú é ü é ű ü é

Ú ú ö é ö é Ú ú ö ű ö ö ű ö é ö ö é í í Ö ö í í Á Á Ó é ű ü é é ü ú é ü é ű ü é ö é Ö í é ü Ú ú é Í Ú ú ö é Ö é ü é ü ö ö ö ü ö ö é é ö é é é é é ö ö ö ö é í ü é ü ö ü ü ú é ü Ú ú ö é Ö ö é é Ú ú ö é ö é Ú ú ö ű ö ö ű ö é ö ö é í í Ö ö í í Á Á Ó é ű ü é é ü ú é ü é ű ü é Á Á Ú ú ö

Részletesebben

Á Ó É É Ú É ő í ő ő ö ő ö ő í ö ö ü í ő í ő ö ű ő í ü ü ő í ö ő ü ő ú ü í í ű ü ő ő ő í ö í ú ö ő ö ü ő ő ő É

Á Ó É É Ú É ő í ő ő ö ő ö ő í ö ö ü í ő í ő ö ű ő í ü ü ő í ö ő ü ő ú ü í í ű ü ő ő ő í ö í ú ö ő ö ü ő ő ő É É É Á Á Á É Á É Á ő Á ő Ő ő Ú Á Á Ő Á É Á Í Á Á Ü Á É É í Á ő Á Ó É É Ú É ő í ő ő ö ő ö ő í ö ö ü í ő í ő ö ű ő í ü ü ő í ö ő ü ő ú ü í í ű ü ő ő ő í ö í ú ö ő ö ü ő ő ő É ő ú ő ö ő ő í ő ö ő ö ü ö ű í

Részletesebben

ö ű é é é é é é ü é é é é ű é é ü é é é é é ó ó é Í é í é é é é ó ö é ö ö ö ó é é í é é é é Ő é é é ü ü é é é ö ö ö é ü é é í é ó ü é é ü é ó é ó ó é

ö ű é é é é é é ü é é é é ű é é ü é é é é é ó ó é Í é í é é é é ó ö é ö ö ö ó é é í é é é é Ő é é é ü ü é é é ö ö ö é ü é é í é ó ü é é ü é ó é ó ó é ö é ü ö ö Ö ú é ü ü é é é ó é é é é é ó é é Ö ö é é ó é é ó é é í é é ö ó ó ó ö ö ü é é ü é í ü é ö í é é é é é ü é ó é ü ö í í ó í ü Í é é é ü é é é ü é é ü ö ö ó ó é é í é é é é é é é Ö í ó é í ö é é

Részletesebben

ó ú ó ó ó ó ó ó ó ó ó ó ü ó ü ö ü ó Á Á Ő ű ü ó ó ó Í ó ü ú ü Á Á ű ö ó ó ó ó ö ü

ó ú ó ó ó ó ó ó ó ó ó ó ü ó ü ö ü ó Á Á Ő ű ü ó ó ó Í ó ü ú ü Á Á ű ö ó ó ó ó ö ü ö Ö Í Ú ú Í ó ú Ó ó Ú ú ö Ö ü ú ó ü ö ö ö ó ö ö ó ó ó ö ó ó ó ó ö ö ö ó ö ü ü ű ö ú ó ü ű ö ó ó ó Ú ú ö ű ö ó ó ú ó ó ó ó ó ó ó ó ó ó ü ó ü ö ü ó Á Á Ő ű ü ó ó ó Í ó ü ú ü Á Á ű ö ó ó ó ó ö ü Ö ö Í ö ű

Részletesebben

ó Ü Á ó Ó í É É Í Ó Ő Ó Á ó Ó É Í í Í Ó ő É É Ű í É ó ó í ö Í Ó ő ó í ó í ó Ú í ó ó Í Í ő ő ó Ő ö ó Í íí Ö ó

ó Ü Á ó Ó í É É Í Ó Ő Ó Á ó Ó É Í í Í Ó ő É É Ű í É ó ó í ö Í Ó ő ó í ó í ó Ú í ó ó Í Í ő ő ó Ő ö ó Í íí Ö ó ő ó í Ő ó Ü Á ó Ó í É É Í Ó Ő Ó Á ó Ó É Í í Í Ó ő É É Ű í É ó ó í ö Í Ó ő ó í ó í ó Ú í ó ó Í Í ő ő ó Ő ö ó Í íí Ö ó ó Ő ó ó ö Á Ö ó Ö ó ö í ő ó É ó ö ó ö í É Í ó í í Í Ó Í É ó É ó É Í É Ö ó É Í í ő Í

Részletesebben

Á ó ó ö ó ó ó ö ó ó ö ü ö ó ü ö ó ü ó ö ó ü ó űö ú ü ö ú ó ó ó ő ü ö ö ó ö ó ó ó ó ö ó ő ú ü ö ó ö Ú ü ó ü ő ö ü ö ö ó ó ü ő ő ó ő ü ó ó ó ö ű ő ő ű ü

Á ó ó ö ó ó ó ö ó ó ö ü ö ó ü ö ó ü ó ö ó ü ó űö ú ü ö ú ó ó ó ő ü ö ö ó ö ó ó ó ó ö ó ő ú ü ö ó ö Ú ü ó ü ő ö ü ö ö ó ó ü ő ő ó ő ü ó ó ó ö ű ő ő ű ü Ü ö ő ó ó ó ü ö Ó ö ú ó ó ó ő Ü ó ó ú ü ő ó ó ő ö ó ó ó ö Á ú ó ó ö ó ó ó ó ö ó ó ó ó ö ö ö ó ü ö ó ú ű ó ó ö ö ú ő ó ó ő ö ü ó ó Ő ó ó ö ö ö ö ó ó ü ö ö ő ő ó ö ö ó ó ü ű ö ű ö ű ó ú ü ö ó ö ó ó Á ó ó

Részletesebben

ü ű ü ó ő ó ű ú ő ó ő ű ü ó ő ó ő í ő ó ó ő ő í ó ő ő ü ó ű ü ó ő ő Ö ő ü íí ő í ű ü ó ő ü ő í ő ű ü ó ő ő

ü ű ü ó ő ó ű ú ő ó ő ű ü ó ő ó ő í ő ó ó ő ő í ó ő ő ü ó ű ü ó ő ő Ö ő ü íí ő í ű ü ó ő ü ő í ő ű ü ó ő ő Ő Ö ü Ö ő ü ó ü ő ü Ö ó ő ő ő ő í ó ő ő ő í í ü ő ő ü ü Ö Ö Ö ő ő í ü ü ő ő ő ő ő í ő í ó ő ő ő í ő ő í ő ü ő ű ü ó ő ó ű ú ő ó ő ő ü í ő ő ő ő ő ü ú ő ő ő í ő ü ű ü ó ő ó ű ú ő ó ő ű ü ó ő ó ő í ő ó ó

Részletesebben

ő ő ó é ő ő ő é ú é ő é é ú ó é é é í é í í é ű é ö é é é Ö ó í é é é ő ő é ö ó é Í ö ö ő é é é ő ó ó ú ö ó í ó ő ő é é ő ü ö é é é Ö é í í é ú ü é ö

ő ő ó é ő ő ő é ú é ő é é ú ó é é é í é í í é ű é ö é é é Ö ó í é é é ő ő é ö ó é Í ö ö ő é é é ő ó ó ú ö ó í ó ő ő é é ő ü ö é é é Ö é í í é ú ü é ö ő ö é ü ö ö Ö é é ő ü ü é ő é é ó é é é ő é ő é ó ő ő é é Ö ö ó é ő ő ő ö ő ó ó ő ő ó ö ö ü é é ő ü é í ő ü ő ő í Í é ő ö í ő ő é ő é é é ő ü é ó é ü ő ö í ő í ó ő í ü ö ő ő é ö ó é ö ö ö é é é ő ő ő ú

Részletesebben

ő ü ó í í í ő ó Ó í

ő ü ó í í í ő ó Ó í ő ü É Ö É Ü É í í í ó Ö ü ő ó ó ó ő Ö ő ü ő ü ó Ö ő ű Ó ő ó ű ő ü ő ő í í í ő í í í í í í ő ü ő ó ü í í ő ó Ö ó ú ő ő ő É í ü ó ő ő ő ü ó í í í ő ó Ó í Ö ő ü ő ó í í ó í ő ő ő ó ő ő ü ó í í ó Í í ő ó ő

Részletesebben

ö ü í ú í ö ö í ú ü í ü ö í ú ö ü í ö ü ö ö ö Í ö ö

ö ü í ú í ö ö í ú ü í ü ö í ú ö ü í ö ü ö ö ö Í ö ö ö ö ü ü ö ö ü ü ü ö Í ö ö í ü í ü ü Í í ö ü í ú í ö ö í ú ü í ü ö í ú ö ü í ö ü ö ö ö Í ö ö ö í ü ü ü ü ö ü ü ö ö ö ü Ó ö ö ü í ö ö Ó ö ö ö ö ü ö ö ü ü í ö ü ü ö ö É ü ü ü í ü ö Í ö ü í ö ü í ö ö ö í ü

Részletesebben

í ü ü ú í ü ú ú É Á í ű Á ú í ü í Ő Ű í Ó ű í ü í ű Ú ú É í ü í í

í ü ü ú í ü ú ú É Á í ű Á ú í ü í Ő Ű í Ó ű í ü í ű Ú ú É í ü í í Ő Ö ü Ö ú í Á í É ú í ü í ü ü ü í ü í ü í í ú í Ó ü í ü ü ú í ü ú ú É Á í ű Á ú í ü í Ő Ű í Ó ű í ü í ű Ú ú É í ü í í í í ü ű í ű í ű Ú í Á Á ű ú í í í ú Ő ü í í ü í Ú Ü É ü í ü í É í í Á í É ú ü í í í

Részletesebben

íő ö Ú ö ö ő í ű í ű í í ű ö í ö Ü ö

íő ö Ú ö ö ő í ű í ű í í ű ö í ö Ü ö ő ö É Á Ő Á Á ő ű ö ő Ü Á ő ű ő ű ő ö ö í ő í ő íő ö Ú ö ö ő í ű í ű í í ű ö í ö Ü ö ő ö ű ö ü ö ö ö ö í Ü ű ö ő ö ő ü í ö ü ő ő ő í Ü í Ú Ü ő ö ő ö ő ű ö ő ő ü ő ő ő Á ő ő ö ö ő ő ő ő ö ő í ő í í ő ő

Részletesebben

ö ö É ő ó ó ő ü ó ó Ü É É ö ö ó ű ü ó ó ö ű Í ö ó ö Í ő ü ü ö ö ő ö ó ö ó ó É ó ő ö ö ó Ö ü ő Í ű ó ő ü ő Ó Ö ű Í ó Ó ő ő ö ő ő ő ö

ö ö É ő ó ó ő ü ó ó Ü É É ö ö ó ű ü ó ó ö ű Í ö ó ö Í ő ü ü ö ö ő ö ó ö ó ó É ó ő ö ö ó Ö ü ő Í ű ó ő ü ő Ó Ö ű Í ó Ó ő ő ö ő ő ő ö ö ó ó Ü É Ö Ö ó ó ü ü Ó ó ó ü ő ő ü ő ő ó ő ó ó ő ó ó ő ó ó Ó ü ő ó ó ó ő ó ű ő ö ü ö ü ü ő ó ű ű ő ö ö ó ó ó Ö É Ó ö ö É ő ó ó ő ü ó ó Ü É É ö ö ó ű ü ó ó ö ű Í ö ó ö Í ő ü ü ö ö ő ö ó ö ó ó É ó ő ö ö

Részletesebben

Á Á Á ö ö Á É É ö ú É Á É É ű ö ö ö Á É É É ö Á Í Á É ö ö ö Ö Ö ű ö Ö ű Ó ü ö ű ö Ó Ó ú ö ö Á É É ö ű É Á É É ö

Á Á Á ö ö Á É É ö ú É Á É É ű ö ö ö Á É É É ö Á Í Á É ö ö ö Ö Ö ű ö Ö ű Ó ü ö ű ö Ó Ó ú ö ö Á É É ö ű É Á É É ö ö ö ö ű ö ö ö ú ö ö ű ö ö ö ö ö Á Á Á ö ö Á É É ö ú É Á É É ű ö ö ö Á É É É ö Á Í Á É ö ö ö Ö Ö ű ö Ö ű Ó ü ö ű ö Ó Ó ú ö ö Á É É ö ű É Á É É ö Ö ö Á É É ö ü É É É ö ö ü Ű ö É É É É Á Á Á Á ü É ű É É É

Részletesebben

É É Í É É ö Í í í í ű ü ö í í Í

É É Í É É ö Í í í í ű ü ö í í Í Í É Í É ö ü í í ö ö Í ö í í í í ű ü ö í Í É É Í É É ö Í í í í ű ü ö í í Í Ő Í Í ö ü í í ö Í ö Í í í í í í í í í í ű ü ö í í í ö Í ü í í ö ö Í ü ö ü É ú í ű ü ö í í Í É ö ú ü í Í í ö ö Í ö ö ö ü ü ú ű ü

Részletesebben

ü É ü Ö ü ü ü Ü ü ü Í

ü É ü Ö ü ü ü Ü ü ü Í ü É ü Ö ü ü ü Ü ü ü Í Ü É Ö ü Í Ü Ü ü É Ő Ö ü Ö É É Ő Ü ü ü ü Ö ű Ö ű Ö ú Ó É Ö ü ü ü ü É Ö ű ü ü ü É ü ű Ó Ü ü ü Ü ű ü Ó ű ü É É Ö ű ű Ö ű É Ö ű ű ü Ö ü ü ü ú Ü Ő ü Ö ü Í Ő ű É É É Ö ü ü ü ü Ü É ű Ú Ő

Részletesebben

É ó Í É

É ó Í É É Ó É É É Í ő É É ó Í É ó ú ú ó ö ű ő í ó ó í ü ű í Í ő ú í í ő ő ó ő ö ó ó ő ó ő ő ö ó ő ó ö ö ö ő ö ó ö ő ő í ó í í ő ó ú ó í ő ű ö ő Í ő ő ó ö ü ö ő ó ő ó ő ő ő ó ó ű ö í ő ö ö ö ő í ö ó ö ö ő í ü ú

Részletesebben

ö í Á Á Á ö É É í É Á Á Á Á Á É ő ö í ő ö ő ö í ü ő ö ő ö ő ü ö ő ö í ő ő ő ö í ő ő ú ö ű ö ő ö í

ö í Á Á Á ö É É í É Á Á Á Á Á É ő ö í ő ö ő ö í ü ő ö ő ö ő ü ö ő ö í ő ő ő ö í ő ő ú ö ű ö ő ö í ú ö ű ö ő ö í Á Ü ú Á Á Á ö É É í É É Á ö í Á Á Á ö É É í É Á Á Á Á Á É ő ö í ő ö ő ö í ü ő ö ő ö ő ü ö ő ö í ő ő ő ö í ő ő ú ö ű ö ő ö í ö í Á Á Á ö É É í É Á Á Á Á ö ö ú ö ű ö ő ö ö ő í ö í ö í ő ö ü

Részletesebben

ü ö í ü ö í ü ö ű í í í ö Ü í ü ü ö í í ü ö í ű í ö í í ú ö ö í í ü ű ö ü í í ü í ü í í ö ü í ö ö ü í ö ű ö í í ö ú ö í ö í ű ö ö ö í í í í ö ö

ü ö í ü ö í ü ö ű í í í ö Ü í ü ü ö í í ü ö í ű í ö í í ú ö ö í í ü ű ö ü í í ü í ü í í ö ü í ö ö ü í ö ű ö í í ö ú ö í ö í ű ö ö ö í í í í ö ö ú ö ü ű í ü ö í ü í É É É Ő í ü ö ü ü í ü É ö í í í ü ö ö ű ö ü ö í ü ö í ü ö ű í í í ö Ü í ü ü ö í í ü ö í ű í ö í í ú ö ö í í ü ű ö ü í í ü í ü í í ö ü í ö ö ü í ö ű ö í í ö ú ö í ö í ű ö ö ö í í í í

Részletesebben

Á ó ö í í ö í ö ö ó í ű ó í

Á ó ö í í ö í ö ö ó í ű ó í Á Ö É Ö Á Á Í ó ó Á ó ö í í ö í ö ö ó í ű ó í ó ú ö ó ó ö ó í í ü í í í ü Í í í ó í ú ö ó ü ű ó í ü ö ö ű ö í í ü ó ö í ö ö É Í ö Í ö ö ö ü ű ó ó ó Í ö ó ó ö í ö í ó ú ö ó ü ó ó ö ö í ü ö ö ó ó ö ö ü ö

Részletesebben

Í ü í í í ü ű ű í ü í ü ü ű ü í ü í ű ü ü ű Ö ü ű ü í í ü í í ű ü ű í í ű ü í ü í í ü ü í ü Ú í ü í í í ű ű í ű í í í ü í í í í í ü í í ü í í í í ü í í í ü í í ü í ü ü ü ü Ó ü í ü í ü ü ü í ű í í ü ű

Részletesebben

í ö ó í ö í Í ó ú ó ö ű ó ű ö í ó ó ó ó ó Í ú í ó í í ó Í ö ö ú í ú ó ö Í ó ó Í í ó ó ö ö ö ö ö í ö ó ű í ó ó ö ú ó ó ö ö ó í ö ö ó ó ö ö í ö ó í ű ö

í ö ó í ö í Í ó ú ó ö ű ó ű ö í ó ó ó ó ó Í ú í ó í í ó Í ö ö ú í ú ó ö Í ó ó Í í ó ó ö ö ö ö ö í ö ó ű í ó ó ö ú ó ó ö ö ó í ö ö ó ó ö ö í ö ó í ű ö É ó É ó ö ö í ö ó ó ó ö ö ó ó ö ö ó ó ö ö ö í ó ö í ó ó ó ó ó ö ö í ö í ö í ű ű ö ú ö ö ú ö ö ö ö í ó ó ó ö ö í Í ó ö ö ö ö Í Ü í í ö ó í ö í Í ó ú ó ö ű ó ű ö í ó ó ó ó ó Í ú í ó í í ó Í ö ö ú í ú ó ö

Részletesebben