SZEMANTIKA ÉS PRAGMATIKA A TERMINOLÓGIÁBAN

Átírás

1 SZEMANTIKA ÉS PRAGMATIKA A TERMINOLÓGIÁBAN FÓRIS ÁGOTA Pragmatika kerekasztal, KRE BTK, május 29.

2 Vázlat Szemantika és pragmatika a terminológiában Szemantika és pragmatika a terminológiaoktatásban (a KRE MNYT-en) Terminus: morfológiailag heterogén nyelvi egység (a nyelvi/nem nyelvi jelölője); fogalmat jelöl, jelentésegységként kezelhető (szemantikailag egy lexikai egység; ortográfiailag nem feltételül egy szó, lehet frazéma vagy mondat is)

3 Szemantika a terminológiában Pragmatika a terminológiában? Hagyományos terminológia (Eugén Wüster, szabványosítás) cél az, hogy a terminusok kontextusfüggetlenek legyenek, monoszémek, és egy lexéma egy fogalmat jelöljön (szinonimamentesség) Ezt a törekvést csak a szabványosításban tudják megvalósítani, a valóságban a szaknyelvekben is van poliszémia, homonímia (vagy inkább homográfia), van szinonímia, és a kontextus meghatározását a domén behatárolása segíti. Teresa Cabré álláspontja az, hogy a terminológiai egység (a terminus) formai vagy szemantikai szempontból nem különbözik a szavaktól; pragmatikai és kommunikatív egységségként viszont eltér tőlük (Cabré 1998).

4 Temmermann alapelvei (2000: 16) Harmadik alapelv: a megértésegység típusától, és az adott kommunikációs szituációban a feladó és a befogadó képzettségétől függően az, hogy mi számít lényegi és kevésbé lényegi tulajdonságnak a definíció megalkotása során, változhat. A terminológus a valóságban szövegekkel dolgozik.

5 Szemantika vs. pragmatika Morris szerint a szintaxis a jelek egymáshoz való viszonyával, a szemantika a jelek jelentésével ( ), a pragmatika pedig a jeleknek a jelek használóihoz (a beszélőkhöz) való viszonyával foglalkozik (Kiefer 2007: 41) a konvencionálisan meghatározott jelentés a szemantikához, a beszédhelyzet alapján meghatározható jelentés pedig a pragmatikához tartozik (Kiefer 2007: 48). A terminológiai munkák egyik célja, hogy a beszélőtől és a beszédhelyzettől függetlenné tegye a kommunikációt. Vagyis az a valóságban gyakran nem független! A terminológiában nehéz éles határt húzni szemantika és pragmatika között. A terminológiában a kijelentések szintje már nem tárgya a vizsgálatoknak.

6 Kérdések Szemantika: Mit jelent? Mi a definíciója? Mik a főbb tulajdonságai, jellemzői? Mik a megkülönböztető jegyei? Pragmatika: Hogyan függ a jelek használata a felhasználóik jellemzőitől? Pl. felhasználói kézikönyvekben és marketinganyagokban nem ugyanazokat a terminusokat használjuk (magyarázat vs. eladás); a szakmai kommunikáció különböző szintjein a célcsoporttól függhet a terminushasználat (pl. laikusok, szakértők / lakóhely vagy iskolázottság szerint). A terminusokat pontosan le kell írni, és használatukat be kell határolni (domén, stílus, regiszter stb.).

7 Szemantika oktatás a MNYT-en Magyar BA: 3 óra (ea. és szemin.) (K) Cél a legfontosabb alapok elsajátíttatása (jelentésfogalmak, jelentésváltozás, jelentéskiterjesztés, strukturális, kognitív és formális irányzatok összevetése stb.) Terminológia MA: 3 óra (ea. és szemin.) (K) Cél a terminológia szempontjából legfontosabb alapfogalmak és jelentés-meghatározási módszerek elsajátíttatása

8 Szemantika a terminológia szakon 1. A jelentés fogalma, irányzatok, a jelentés egységei (a szó fogalma pl. ortográfiai és lexikai szó) Nyelvi jel, denotáció, referencia Hierarchikus viszonyok a nyelvben (szinonímia, hiperonímia, hiponímia, meronímia stb.); halmazelméleti vonatkozások; hálózati szerveződés (gráfok), a szemantikus web, szótári ábrázolás. A poliszémia, a homonímia és szótári ábrázolásuk; szakterminológiai vonatkozások A definíció és annak fajtái; absztrakció, osztályozás; alapfogalom, származtatott fogalom Keretszemantikai rendszerek, ontológiák, szabványok

9 Szemantika a terminológia szakon 2. A jelentés két nyelv között: a fordítás, az ekvivalencia Kognitív szemantika: a laikus és a szakértő; a percepció és a produkció; mentális lexikon; kategorizáció Formális szemantikai elméletek (az igazságfeltételes szemantikától a ealis formális szemantikai elméletig) Szeminárium: az előadás témáinak elmélyítése önálló munka keretében, elemzési módszerek gyakorlása (pl. szemantikai mátrix készítése; prototípusok tipikalitási feltételeinek meghatározása; különböző típusú definíciók írása; szövegek szegmentálása; online szótárak és ontológiák vizsgálata

10 Pragmatika oktatás a MNYT-en Magyar BA nyelvmentor specializáció: 2 óra (szemin.) (K) Magyar BA: 2 óra (szemin.) (SZV) Terminológia MA: 4 óra (ea. és szemin.) (K) Dér Csilla dolgozta ki az előadás és a szeminárium tematikáját, oktatta és oktatja a tárgyat; szakdolgozati témaként is választható (távollétében Árvay Anett oktatta) Kapcsolódik hozzá kommunikáció szeminárium (Csontos Nóra) Magyartanári MA: 2 óra (KV) MID tanára MA: 2 óra (KV)

11 Szakdolgozatok, témák Egy szakterület terminológiájának vizsgálata (pl. adózás, villanyszerelés, ácsmesterség, céges belső kommunikáció, wellness, hadászat, amerikai futball, hivatali élet, projektmenedzsment, kémia, zárszerkezetek); terminológiai adatbázisok vizsgálata Jelentéskiterjesztés (számítástechikai terminusok; Horváth Ágnes, 2015; témavezető: Fóris Ágota) A pragmatika terminológiájának vizsgálata (Farkas Erika; témavezető: Dér Csilla folyamatban)

12 Irodalom Cabré, M. Teresa (1998): Terminology. Theory, Methods and Applications. (Terminology and Lexicography Research and Practice 1) John Benjamins, Amsterdam/Philadelphia. Fóris Ágota Terminológusok képzése A terminológia mesterképzés elindulása. Magyar Tudomány 173 (8) Kiefer Ferenc Jelentéselmélet. Corvina Kiadó, Budapest. Temmerman, Rita Towards New Ways of Terminology Description: The Sociocognitive Approach. John Benjamins.

13 Köszönöm a figyelmet! foris.agota@kre.hu