A szaknyelv mint a vállalati kommunikáció eszköze Modellek és jellemzők

Átírás

1 A szaknyelv mint a vállalati kommunikáció eszköze Modellek és jellemzők Borgulya Ágnes egyetemi magántanár Pécsi Tudományegyetem GAZDASÁG és SZAKNYELV konferencia, Budapest, január 18.

2 Az előadás felépítése 1. Bevezetés: A szaknyelvek tudományterületi megközelítése 2. A vállalati kommunikáció 3. A szaknyelvek a vállalati kommunikációban 4. Összegzés

3 1. Bevezetés: A szaknyelvek tudományterületi megközelítése 1.1. Lingvisztika: a szaknyelv = jelrendszer, a nyelvhasználati jellemzők hordozója. Kérdése: egy-egy szaknyelv morfológiai, lexikai, szemantikai, szintaktikai, stilisztikai, pragmatikai vagy szövegnyelvészeti jellemezői A kommunikációtudomány: a szaknyelv = a kommunikáció eszköze. Kérdése: a (szakami célú) üzenet tartalma és minősége, az üzenet (szaknyelvi jelekbe) kódolása, a csatorna, az üzenetküldő (pl. a szakember) és az üzenet vevője (pl. a nem szakember) egymásközti viszonya, az üzenet dekódolása.

4 1. Bevezetés: A szaknyelvek tudományterületi megközelítése 1.3. Más szaktudományok (pl. matematika, informatika, műszaki, gazdasági tudományok): a szaknyelv = a saját szakterület terminusai. Kérdése: egy nemzeti nyelv terminusainak megalkotása, fejlesztése, fordítás, standardizálás A társadalomelmélet tudománya: a szaknyelv = a derivált életterek (Habermas 1988), a szervezett munkatevékenység eszköze. Kiindulás: a nyelvhasználat színterei: intézmények, vállalat Kérdése: sajátos kommunikációs funkciók betöltése, a kommunikáció eredményessége, hatékonysága.

5 2. A vállalati kommunikáció A vállalat: teljesítményorientáltan munkát végző és nyereségorientáltan gazdálkodó szervezet. Szociális képződmény: szakmaközösség, kulturális, kommunikációs és tudásközösség. Vállalati kommunikáció: a vállalat tagjainak mindennemű olyan kommunikatív cselekvése, amellyel a hozzájárulnak a munkavégzés (tervezés, a termelés/kivitelezés és az értékesítés) folyamatához. A vállalat intern valamint extern célcsoportjai (stakeholderei), továbbá a vállalat tagjai között folyó, a vállalati célokat szolgáló kommunikációs folyamatok összessége (Borgulya 2007). A hierarchikusan, lineárisan felépített vállalatoknál az intern kommunikációban vertikális és horizontális kommunikációról beszélünk.

6 2. A vállalati kommunikáció Jellemzői: olyan ismérvek is, amelyek általában nem jellemzők a közösségi élet szférájában (Farkas 2007:14) zajló kommunikációra: több területén törvényi szabályozás, a vállalat által érvényesített belső kommunikációs szabályozások, formalizálás, standardizálás, archiválás, a vállalati kultúra, a vállalati arculat kommunikációt befolyásoló hatása, az információs technológia alkalmazásának kényszere követhető nyomon.

7 2. A vállalati kommunikáció Funkciói: hagyományos értelmzésben: informáló, motiváló, ellenőrző és integráló funkció + elősegítő, lehetővé, képessé tevő funkció (Pfannenberg és Zerfaβ 2005) hozzájárul a vállalati értékteremtéshez és bizonyos elemei maguk is (intangibilis piaci) értékekké válnak (pl. hírnév) A vállalati munkanyelv a köznyelv és bizonyos szaknyelvek (esetleg speciális, vizuális szimbólumok, szignálok) ötvözetéből áll össze.

8 3. A szaknyelvek a vállalati kommunikációban A szaknyelvhasználatban meghatározó szerepe van: a vállalati tevékenység törvényi szabályozottságának, a vállalati szakmaközösségnek, az extern és intern színtereknek és a hozzájuk tartozó célcsoportoknak, a vállalat horizontális és vertikális, illetve projektstruktúrájának, a gazdaságosságnak, az elektronikus kommunikáció előretörésének.

9 3. A szaknyelvek a vállalati kommunikációban 3.1. A vállalati szaknyelvhasználat jellemzői a.) Törvényi szabályozottság: pl. a gazdasági társaságokról szóló törvény : mit, milyen formában, hol, mikor kötelező kommunikálni. (3) A társasági szerződést közjegyző által készített közokiratba vagy ügyvéd, illetve az alapító jogtanácsosa által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni. 12. (1) A társasági szerződésben meg kell határozni: a) a gazdasági társaság cégnevét és székhelyét; stb. = szaknyelvek használatának szükségessége o o o társasági szerződés jogi szaknyelv, adókötelezettség teljesítése az adózás szaknyelve, bankszámla fenntartása, tranzakciók lebonyolítása bankipénzügyi szaknyelv.

10 3. A szaknyelvek a vállalati kommunikációban 3.1. A vállalati szaknyelvhasználat jellemzői b.) A vállalat = szakmaközösségek összessége: a szakfeladatok elkülönülnek (horizontális tagolódás pl. fejlesztési osztály, marketing osztály) szakmaközösségek létrejötte A szakmaközösségek = szaknyelvközösségek (dominánsan egy-egy szaknyelvet használók közössége pl. műszaki szaknyelv, marketing szaknyelv). A vállalati szaknyelvhasználat egyik alapjellemzője, hogy nem korlátozódik egyetlen szaknyelvre.

11 3. A szaknyelvek a vállalati kommunikációban 3.1. A vállalati szaknyelvhasználat jellemzői c.) Szaknyelvi közösségek extern és intern célcsoportok: nyelvhasználati differenciálás Intern: o Egy-egy szakterületre specializálódott munkacsoportok tagjai egymás közt az operatív munkavégzés szaknyelvének háziasított változatát, saját szakzsargonjukat használják. Extern: Az ügyfelekkel folytatott kommunikáció a szaknyelv (köz)érthető változta. Szakmaértő csoportok szaknyelve. az operatív munkavégzés

12 3. A szaknyelvek a vállalati kommunikációban 3.1. A vállalati szaknyelvhasználat jellemzői d.) Vertikális tagozódás: Kétirányú kommunikáció: fentről lefelé, lentről felfelé A szaknyelvközösségek szaknyelvhasználata az operatív munkavégzés szintjén különül el legnagyobb mértékben egymástól. e.) A gazdaságosság, a takarékosság elvének érvényesülése: előregyártott szerződésszövegek, (az internetről is letölthető) nyomtatványok, sablonszövegek, rövidítések, szimbólumok a szaknyelvhasználat standardizálódása, egységesülése figyelhető meg

13 3. A szaknyelvek a vállalati kommunikációban 3.1. A vállalati szaknyelvhasználat jellemzői f.) Digitalizálás: A cégbejegyzésre kötelezett vállalatoknak kötelező az elektronikus ügyintézés (= kommunikáció) pl. céges ügyfélkapu. A vállalati kommunikációban elkerülhetetlen az informatika szaknyelvének használata bővül a horizontális szaknyelvek köre.

14 3. A szaknyelvek a vállalati kommunikációban 3.2. A vállalati szaknyelvhasználat funkciói, következményei a szubkultúrák tagjai közötti kötődés erősítése, a szubkultúrák egymástól elkülönülésének kiváltása, a vállalat sajátos nyelvhasználata tükrözi a vállalati kultúrát, a vállalaton belüli tudásmegosztás lehetővé tétele, nyelvfejlesztés (extern kommunikáción keresztül pl. média). Szaknyelvek: a vállalatok gyakorlatában egyszerre töltenek be vállalaton belüli és kívüli funkciókat.

15 4. Összegzés A vállalati kommunikáció nem nélkülözheti a szaknyelvek használatát. Indirekt módon a törvények is erre kényszerítik a vállalatokat. A különböző szakterületek szaknyelve párhuzamosan és egymással keveredve él és fejlődik. A vállalaton belüli szakmai közösségek tagjai szaknyelvhasználati közösségeket is alkotnak. A szakemberek a célcsoportoktól függően differenciált szaknyelvi rétegeket használnak. A különböző szaknyelvek használata az operatív munkavégzés szintjén különül el egymástól legnagyobb mértékben.

16 4. Összegzés A takarékosság és a gazdaságosság sablonok, nyomtatványok, szaknyelvi rövidítések és nyelvi jeleken kívüli szimbólumok intenzív használatát eredményezi. o Következmény: standardizálódás. Az elektronikus vállalati ügyintézés az informatika szaknyelvének használatát nélkülözhetetlenné teszi.

17 4. Összegzés A szaknyelvhasználat funkciói, illetve következményei: a szubkultúrák tagjai közötti kötődés erősödik, a szubkultúrák egymástól elkülönülnek, a vállalaton belüli tudásmegosztásban a szaknyelv fontos szerepet játszik, a szaknyelv jelentősen hozzájárul a nyelvfejlesztéshez, a folyamatos innováció következtében a vállalatok a szaknyelvfejlesztés katalizátorai.

18 Köszönöm a megtisztelő figyelmet. Borgulya Ágnes borag@ktk.pte.hu